39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében – e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4)–(5) bekezdésében, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében – foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
(2)2 Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, valamint a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
(3)3 E rendelet hatálya nem terjed ki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre, a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló, a Külszoltv. 11. §-a szerinti külszolgálati felkészülőkre, a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezéssel érintett, a Külszoltv. 21. §-a szerinti belföldi felkészülőkre, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontjában meghatározott személyekre.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab)4 a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
c)5 hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;
d)6 lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
e)7 tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;
f)8
g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja;
h)9 gyermek: az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személy.
3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b)10 menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c)11 elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
(1a)12 A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg az (1) bekezdésben meghatározott költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
(1b)13 A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b)14 helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.
(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.
(3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta
a) 2010-ben 30 000 forint,
b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.15
(3a)16 Ha a munkába járáshoz a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, a (2) és (3) bekezdés szerinti elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik.
(4)17 A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményében teszi közzé.18
4. §19 (1) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
(2) A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
5. §20 A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2)21
(3)22
7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Az 1. § (1) bekezdése a 135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított, a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 6. §-a, a 671/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-a, a 286/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 37. §-a, a 24/2025. (II. 27.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 51. §-a iktatta be, szövege a 17/2019. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a) pont ab) alpontja a 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § c) pontja a 265/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § d) pontja a 144/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 11. §-a, a 273/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § e) pontja a 144/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 11. §-a, a 273/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § f) pontját a 273/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § h) pontját a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés c) pontja a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1a) bekezdését a 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1b) bekezdését a 134/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 3. § (1b) bekezdés b) pontja a 91/2023. (III. 23.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2021. évben 39 730 forint.
A 3. § (3a) bekezdését a 91/2023. (III. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (4) bekezdése a 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a Hivatalos Értesítő 2021. évi 7. számában megjelent ITM közleményt.
A 4. § a 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § a 193/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését a (3) bekezdés hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás