nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2010. évi CLIV. törvény
a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
2012-12-23
2015-02-01
9

2010. évi CLIV. törvény

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról1

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A NYUGDÍJREFORM ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTŐ ALAP

1. Az Alap jogállása, vagyona

1. §2 (1)3 A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni, azzal, hogy ha valamely eszköz átadása a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.

(1a)4 Az Mpt. 24. § (17) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek követelését a Magyar Állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) kell a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadni, azzal, hogy ha valamely, a tag portfóliójában lévő eszköz helyett az állampapírban való átadás a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékének megfelelő pénzösszeget kell az Alap részére átadni.

(2)5 A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a részére átadott eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerez.

2. § (1)6 Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.

(4)7 Az Alap bevételét képezik

a) a vagyonába tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek,

b) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap

ba) javára érkezett majd abból átutalt pénzeszközök,

bb) megszűnése esetén annak átadott vagyona.

(5) Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

(6) Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(6a)8 Az Alap az eszközeit térítésmentesen az állam tulajdonába adhatja. Az állam tulajdonába adott eszközök felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az MNV Zrt. az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket elkülönítetten köteles nyilvántartani. Az átadott vagy – a vagyongazdálkodási tevékenység eredményeként bármely típusú tranzakcióval – az azok helyébe lépő eszközök MNV Zrt. általi értékesítéséből, hasznosításából, hozamából származó pénzeszközök költségvetési bevételként nem számolhatók el, az említett ügyletek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. § (1) bekezdése szerinti finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősülnek. A 7. § b) pontja szerinti cél megvalósulása érdekében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK) az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összegű államadósság-csökkentési műveletet hajt végre. Az MNV Zrt. az említett bevételek összegéről azok beérkezését követő hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az ÁKK részére.

(7)9 Az Alap kezelője az ÁKK.

2. Az Alap szervezete

3. § Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület). Az Alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság a Testületet illeti meg e törvényben foglaltak szerint.

4. § (1) A Testület öt tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a szociálpolitikáért- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól.

(2) Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.

(3) A Testület elnökének, tagjának megbízatása megszűnik:

a) amennyiben megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,

b) a kijelölő által történő visszahívással,

c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője kivételével lemondással,

d) a halálával.

(4) A Testület üléseit az elnök hívja össze és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölő valamelyik miniszter kezdeményezi.

(5) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetője vagy az általa kijelölt személy.

(6) A Testület határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van, döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza.

(7) A Testület tagjai személyesen kötelesek eljárni.

5. § Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt a Testület elnöke képviseli.

5/A. §10 (1) A Testület tagja tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 25. § (1)–(2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok megfelelően irányadóak. A Testület tagja nem lehet közvetlenül pénzügyi eszközök kezeléséhez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye

a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek,

b) az értékesítési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, befektetési alapkezelőnek.

(2) Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Testület elnökének bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

(3) Amennyiben a Testület tagjai megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok jut a tagok tudomására, úgy ők kötelesek az ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a Testület elnökének. A Testület elnökét érintő összeférhetetlenség esetén az államháztartásért felelős miniszter részére kell bejelentést tenni. Az összeférhetetlenséget a felmerülést követő 5 napon belül kell bejelenteni, és 15 napon belül kell az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére 15 napon belül nem kerül sor, a Testület elnöke kezdeményezi az érintett tag visszahívását, illetőleg a Testület elnökére nézve felmerült összeférhetetlenség esetén az elnököt az államháztartásért felelős miniszter visszahívja.

(4) Amíg az összeférhetetlenné vált személyre nézve fennáll az összeférhetetlenség, addig az összeférhetetlenséggel érintett személy a testületi döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Az Alap működtetésében részt vevő személy a tudomására jutott minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megőrzi.

(6)11

3. Az Alap működése, gazdálkodása

6. §12 A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, az eszközök értékének védelmét célzó intézkedések alkalmazásáról és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § és 7/A. § szerinti felhasználásáról.

7. §13 Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt

a)14 a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzat javára kell a központi költségvetésbe befizetni,

b) az államadósság csökkentésére kell fordítani,

c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag természetes személyeket megillető, az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetésekre kell fordítani,

d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani,

e)15 a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani,

f)16 az eszközökből fakadó kockázatok kezelésére és csökkentésére kell fordítani.

7/A. §17 Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból származó 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti bevételt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

8. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.

(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet.

(3) Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot terhelik.

9. §18 (1) Az Alap vagyonát képező eszközök kezelését és értékesítését a Testület rendelkezései alapján az ÁKK végzi.

(2)19 Az Alap az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja az államnak, amelyeket az állam névértéken (nem kamatozó értékpapír esetében nyilvántartási áron) vesz át és von be, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.

10. § (1) Az Alap évente május 31-ig pénzügyi beszámolót készít az Országgyűlés számára az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az ÁKK honlapján közzé kell tenni

a) az Alap vagyonának összetételét, értékét,

b) a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét,

c) az államadósság csökkentésére fordított összeget.

d)20 a 2. § (6a) bekezdése szerinti bevétel összegének államadósság-csökkentési műveletekre való felhasználását.

11. §21 (1) Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Alap részére átadott, az 1. §-ban meghatározott, a pénztártag portfólióját képező eszközök, és azok átadásának ellenőrzését a kormányzati ellenőrzési szerv végzi.

II. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. Felhatalmazó rendelkezés

12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az Alap működésére és gazdálkodásra, valamint a visszalépők portfoliójára vonatkozó szabályokat.22

5. Hatályba léptető rendelkezés

13. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 34. § 2011. december 1-jén lép hatályba.

6–12.23

14–44. §

1. melléklet a 2010. évi CLIV. törvényhez24

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!