nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2010. évi CLVIII. törvény
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
2013-07-01
2013-10-01
15

2010. évi CLVIII. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről1

Az Országgyűlés a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében, az Európai Unió joganyagával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása

1. §2 (1)3 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve.

(2) A Felügyelet székhelye Budapest.

(3) A Felügyelet tevékenységének célja

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB) a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,

e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése,

f)4 a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli – a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő – rendezése.

(4) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

2. §5 (1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(3)6 A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít.

(4) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.

(5)7 A Felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi közvetítő rendszert, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.

A Felügyelet feladatai

3. §8 (1) A Felügyelet ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2)9 A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(3) A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.

(4) Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(5) A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.

(6) A Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek.

(7) A Felügyelet feladatai végrehajtása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

(8)10 A Felügyelet a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.

4. §11 (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint

m)12

n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,

p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),

q)13

r)14 a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

(3)15 A Felügyelet látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók – ide nem értve a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül kizárólag pénzfeldolgozást végző szolgáltatók – vonatkozásában a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatokat.

5. §16 (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

6. §17 (1) A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(4) A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5) Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(6)18 A Felügyelet látja el a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott feladatkörében az 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint az 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.

(7)19 A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(8)20 Az Európai Parlament és a Tanács a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat az MNB-nek az MNB-ről szóló törvényben meghatározott szakhatósági közreműködése mellett.

(9)21 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkének végrehajtását.

7. §22 A Felügyelet feladata

a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) a 4. § szerinti törvényekben meghatározott – a Felügyelet feladatkörébe utalt – nyilvántartások vezetése,

c)23 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

d)24 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,

f)25 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,

g) az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése,

h)26 bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás (ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt), engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,

i) külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti hatóságokkal való együttműködés,

j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése,

k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,

l) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása,

m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,

n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,

o) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során,

p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységének ellenőrzése,

q)27 a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyelet ellátása.

8. §28 (1) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. A Felügyelet ezt az információt eljuttatja az Európai Bank Hatóságnak.

(2) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el. A Felügyelet ezen információkat továbbítja az Európai Bank Hatóságnak.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában javadalmazáson a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott fogalmat értjük.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség

9. §29 A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

10. §30 (1) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

d) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,

e)31 a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

f)32 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

g) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

h)33 a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

l) a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,

m)34 a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és lízingtermékek összehasonlításáról,

n) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,

o) azon – az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott – jogszabályi rendelkezések felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéstől elállhat,

p) a Pénzügyi Békéltető Testület címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

q) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzatát,

r) a Pénzügyi Békéltető Testület határozatait, ajánlását,

s) hivatkozást a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett formanyomtatvány elérhetőségére,

t) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli,

u)35 a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,

v) a Felügyelet elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3)36 A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

10/A. §37 (1) A Felügyelet, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van, honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és

d) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntéseit – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közzététele kivételével – közzéteheti.

(3) A Felügyelet a honlapján – a hatósági eljárásban hozott döntése alapján – közzétett személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.

(5) A Felügyelet indokolt esetben – így különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működésének biztosítása érdekében – a döntésének közzétételét a döntés közlésétől számított legfeljebb 3 hónapig elhalaszthatja.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal és az Európai Felügyeleti Hatóságokkal38

11. §39 (1) A Felügyelet együttműködik

a) az Európai Bizottsággal,

b) az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal,

c) az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

d) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint

e) az Európai Bankbizottsággal,

f)40 a Központi Bankok Európai Rendszerével.

(2) A Felügyelet teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló bejelentési kötelezettségeket.

(3) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,

c) az olyan ÁÉKBV-alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h)41 a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,

i)42 összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 96/B. § (3)–(5) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,

j)43 a Tpt. 181/J. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m)44 a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,

q) azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

r) a hitelintézet részére kiadott tevékenységi (működési) engedély visszavonását.

(4) A Felügyelet tájékoztatja

a) az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot

aa) a piaci visszaélésekkel, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,

ab) az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról, amellyel egyidejűleg a tájékoztató és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek egy példányát is megküldi,

ac) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,

ad) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,

ae)45 azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,

af) azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

ag) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;

b) az Európai Bankhatóságot

ba) a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról,

bb) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

bc) a Hpt. 38/A. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

bd) a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,

be) a Hpt. 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

bf) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről, valamint

bg) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;

c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

ca) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

cb) a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(8) A (3) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

Felügyeleti kollégium

12. §46 (1) A Felügyelet, mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása – ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is – valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumot hoz létre.

(2) A felügyeleti kollégium az érintett hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságokkal közösen a következő feladatok elvégzését biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcsere;

b) megállapodás a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítása, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelése;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazása mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

f) a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködés.

(3)47 A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.

(4) A kollégium ülésein a Felügyelet elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. A Felügyelet dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság adott tevékenységben betöltött szerepére. A Felügyelet tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.

(5) A Felügyelet akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(6) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.

(7) A Felügyelet fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.

12/A. §48 A Felügyelet létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében meghatározott Kollégiumot.

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA

A Felügyelet elnöke, alelnökei és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

13. §49 (1)50 A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnöke hat évre nevezi ki.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke nevezi ki hat évre.

(3) A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket – az e §-ban és a 15. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján – a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.

(4)51 A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke gyakorolja.

(5) A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincs betöltve.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke gyakorolja.

14. §52 (1)53 A Felügyelet elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének kinevezésére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e tisztségekre nem kell pályázatot kiírni.

(2) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.

(3) A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

(4) A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.

(6) A Felügyelet elnökét a miniszterrel, a Felügyelet alelnökét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. A Felügyelet elnökét és alelnökét naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a helyettes államtitkárt megillető juttatás és harmincnyolc nap szabadság illeti meg.

15. §54 (1) A Felügyelet elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) felmentésével.

(2) A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

(3)55 A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.

16. §56 (1) A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(2)57 A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

17. §58 (1) A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök mondja ki.

(2)59 A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(4) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

18. §60 (1)61 A Felügyelet elnökét – a miniszterelnök előterjesztésére – a köztársasági elnök, a Felügyelet alelnökét a Felügyelet elnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke

a)62 felmenti, ha a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha

ba) olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta,

bb) száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(2)63 A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítésére vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.

(3) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésére vonatkozó kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

(4)64 A Felügyelet alelnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére vonatkozó kezdeményezést az összeférhetetlenség kimondását vagy a felmentést megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet alelnöke részére, aki a közszolgálati jogvitára vonatkozó törvényi rendelkezések szerint öt munkanapon belül közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet alelnöke a Felügyelet elnökének haladéktalanul megküldi.

(4a)65 A Felügyelet alelnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A Felügyelet elnökének határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

(5) A (2)–(3) bekezdésekben foglaltakat a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Felügyelet elnökének kell megküldeni.

19. §66 A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök, az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében a Felügyelet elnöke.

20. §67 (1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve, ha a megbízatás a 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból, a 18. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint ba) alpontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(2) A felmentési idő hat hónap. A Felügyelet elnökét, alelnökét, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(3) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.

(4) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése után hat hónapon át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,

c) nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

(5)68 A (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a (2)–(3) bekezdés szerinti juttatás kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

21. §69 A Felügyelet elnöke:

a) kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,

b) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, meghatározza a Felügyelet létszámkeretét, és a kiadmányozás rendjét,

c)70 a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki,

d) kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, így különösen a működési rendre vonatkozó szabályzatot, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját,

e) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

f) képviseli a Felügyeletet,

g)71 gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,

h) gyakorolja a Felügyelettel munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört,

i) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

j) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában,

k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Felügyelet munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal,

n) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki.

22. §72 (1) A Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll.

(2) Ha törvény a Felügyelet részére címez hatáskört, azt az elnök gyakorolja.

(3) A Felügyelet szervezeti és működési szabályzata az elnök hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a Felügyelet alelnökére, illetve vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során az elnök nevében jár el.

(4) A Felügyelet elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

(5) A Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Felügyelet elnökét a Kormány ülésére meg kell hívni.

23. §73 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja a Pénzügyi Békéltető Testület munkáját.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki – a Felügyelet elnökének jóváhagyásával – a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok

24. §74 (1)75 A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a Felügyelet a 3–8. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek feladataikat munkaviszony keretében látják el.

25. §76 (1) A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó – vezetői pótlék nélkül számított – főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó – vezetői pótlék nélkül számított – főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy a (3) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(2) A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.

(3) A Felügyelet elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményéről, annak eltérítéséről, a tárgyév során bármikor módosíthatja azt a köztisztviselő munkájának értékelésétől függően. Az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő alapilletményét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(4)77 A Felügyelet elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 150%-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(6) A Felügyelet saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli juttatásait. A Felügyelet elnöke által adható jutalom mértékét a Felügyelet szabályzatában kell meghatározni. A jutalmazásra fordítható összeg és a jutalom mértéke csak e törvényben korlátozható.

26. §78 (1) A Felügyelet elnöke ügyvezető igazgatói megbízást adhat.

(2) Az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.

(3) Az ügyvezető igazgatói megbízás indokolás nélkül visszavonható.

Összeférhetetlenség

27. §79 (1) A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.

(2)80 A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel, kivéve a Hpt. 110. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3)81 Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet, vagy biztosító egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságával.

(4) A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:

a) értékpapírt – kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet – vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt

nem szerezhet.

28. §82 (1)83 A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(2)84 A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3)85 A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(6) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

29. §86 (1)87 A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

Titoktartási kötelezettség

30. §88 (1) A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.

A Felügyelet gazdálkodása

31. §89 (1) A Felügyelet bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) a Felügyelet által kiszabott bírságok,

c) az igazgatási-szolgáltatási díj és

d) az egyéb bevétel.

(2) A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel

a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,

b)90 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatására,

c)91 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési költségeihez való hozzájárulásra,

d) a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,

e) civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására

fordítható.

(3)92 A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.

(4)93 A Felügyelet bevételei – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

(5)94 A Felügyelet bevételeiből évente – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.

(6)95 A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről – legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig – lemondhat.

III. FEJEZET

A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS

A Pénzügyi Stabilitási Tanács célja és feladatai

32. §96 (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) célja, hogy tevékenységével összhangot teremtsen egyrészt a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, másrészt a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között.

(2) A Tanács a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak egyhangúan kell megszületnie.

(3) A Tanács szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, és megvitatja az azokból származó esetleges tennivalókat.

(4) A Tanácsban képviselt szervezetek feladataikat és kötelmeiket a rájuk vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően hajtják végre, a Tanácsban való képviseletük a törvényben rögzített eredeti jogaikat és kötelezettségeiket semmilyen módon nem csorbíthatja.

33. §97 A Tanács

a) a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézményi, vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és fellépő olyan kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat,

e) szükség esetén a Tanács javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése

34. §98 (1) A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.

(2) A Tanácsban képviselt három szervezet a munkáját a teljes egyenjogúság alapján, a törvényben meghatározott feladataik és jogkörük teljes tiszteletben tartása mellett végzi.

35. §99 (1) A Tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést. Az ülést a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére öt munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.

(3) A Tanács a saját maga által meghatározott ügyrendje alapján működik.

IV. FEJEZET

A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI

A hatósági eljárások közös szabályai

36. §100 A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e fejezetben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint

b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

37. §101 A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz.

38. §102 (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytathat le.

(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.

(3) A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

39. §103 (1) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül. A megbízólevél tartalmazza a szolgálati igazolvány számát.

(2) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző munkatársait felügyeleti szolgálati igazolvánnyal látja el, amely közokirat, és csak a megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására. A szolgálati igazolvány tartalmazza:

a) a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgálati igazolványa” elnevezést,

b) a szolgálati igazolvány sorszámát,

c) a köztisztviselő arcképét,

d) a köztisztviselő nevét,

e) a köztisztviselő beosztását,

f) „A szolgálati igazolvány csak megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására!” szöveget,

g) a szükséges biztonsági elemeket.

(3) A helyszíni ellenőrzés során a helyszíni ellenőrzést végző személyek felügyeleti szolgálati igazolványuk felmutatásával és a megbízólevéllel igazolják hivatalos minőségüket.

40. §104 (1) A Felügyelet eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a Felügyelet viseli.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.

(4)105 A 648/2012/EU rendelet alapján végzett tevékenységi engedélyezési eljárás során az ügyfél köteles a Felügyelet részére – a Felügyelet külön felhívására – az okiratokat magyar és angol nyelven is benyújtani.

41. §106 A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. § és a 49. § nem alkalmazható.

42. §107 (1) A tényállás tisztázása során a Felügyelet a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet.

(3) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a Felügyeletnek megküldeni.

(4) A Felügyelet valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.

(5) A Felügyelet jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(6) Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

43. §108 (1) A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2)109 Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

44. §110 (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

45. §111 (1) A Felügyelet a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor a Felügyelet azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

(5) A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a (3) bekezdésben foglaltaknak veti alá magát szerződésszegése esetére.

46. §112 (1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései – a Felügyelet részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és a Felügyelet által kiszabott bírság megfizetésének kivételével – a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.

(2)113 A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében a Felügyelet elnökének rendelete eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(3) A Felügyelettel szemben – hatósági jogkörben hozott döntése miatt – kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán megindított közigazgatási perben hozott – a Felügyeletet marasztaló – ítélet jogerőre emelkedett.

47. §114 (1)115 A bíróság a Felügyelet döntését – a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott kivétellel – megváltoztathatja.

(2)116 A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.

Elektronikus kapcsolattartás117

47/A. §118 (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy és szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és a Felügyelet közötti kapcsolattartás a Felügyelet által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.

(2) A Felügyelet az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról a Felügyelet automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(4) A Felügyelet az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). A Felügyelet a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(5) Ha a Felügyelet kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A Felügyelet honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(6) A Felügyelet az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez.

A felügyeleti biztos

48. §119 (1)120 A 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 49. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2)121 Felügyeleti biztosként kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.

(3) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki

a) büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,

ba) a 4. § a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bb) a 4. § c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,

bc) a 4. § f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bd)122 a 4. § h) és r) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál,

szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

be) a 4. § i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,

bf) a 4. § k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

bg) a 4. § l) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,

bh) a 4. § n) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál

szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(4)123 A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú képesítéssel (ideértve a posztgraduális képesítést is) rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet kijelölni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,

a)124 aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott, felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kijelölés időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kijelöléskor –, illetve az (5) bekezdésben meghatározott körülmény kijelölés után történő bekövetkezésekor – azonnal köteles tájékoztatni a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság vezetőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos kijelölésére kerül sor.

(7) A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért a károsulttal szemben a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felelős. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8) A kijelölt felügyeleti biztos a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét meghaladhatja.

(9) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét – bejegyzés és közzététel végett – bejelenti a cégbíróságnak.

(10) A felügyeleti biztosi feladatok ellátására kijelölendő személy a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé. Indokolt esetben – akár önállóan, akár a Felügyelet kezdeményezésére – a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kijelölt felügyeleti biztost, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.

49. §125 (1) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelöléskor, illetve a felügyeleti biztosi tevékenységének folytatása során is – a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján – dönthet úgy, hogy több személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására. A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak lehetősége van arra is, hogy a már kijelölt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.

(2) Hitelintézethez történő felügyeleti biztos kirendelése esetén a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására.

Engedélyezési eljárás

50. §126 (1) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(2) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint – szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is – meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(3)127 A 4. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), 1), n) és r) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

51. §128 (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának – a hiánypótlás, valamint az 52. § (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nincs helye.

(3) Ha a Felügyelet a kérelmezőt hiánypótlásra vagy a kérelem kiegészítésére hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

52. §129 (1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(6) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(7) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

Ellenőrzési eljárás

53. §130 (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).

(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)–(12) bekezdését, 70. § (1)–(3) bekezdését, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

54. §131 (1)132 Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot és

c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot

végez.

(2)133 A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(3)134 A Felügyelet

a) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,

b) szövetkezeti hitelintézetnél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább ötévenként

átfogó vizsgálatot folytat le.

(4)135 A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(5)136 Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az 57. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

(6)137 A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(7) Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során a 117. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t, és intézkedik a Pénzügyi Stabilitási Tanács összehívásáról.

(8) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

55. §138 (1) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2)139 A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

56. §140 A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

57. §141 (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

57/A. §142 (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.

57/B. §143 (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(2) Az 57. § szerinti értesítés mellőzését – kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást – és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

57/C. §144 Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a Felügyelet tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

58. §145 Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.

59. §146 A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi hatóság kérésére is lefolytathat.

60. §147 (1)148 A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet időbélyegzővel látja el.

61. §149 (1)150 Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során – vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján – megállapítja

a)151 az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c)152 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a)153 a szabály megsértésének, illetve a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c)154 a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i)155 a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.

(5)156 Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Ha a bíróság a Felügyeletet új eljárás lefolytatására utasítja, intézkedést a kétéves határidőre tekintet nélkül az elkövetéstől számított ötödik év utolsó napjáig lehet alkalmazni.

(6)157 Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet már nem végez.

62. §158 (1)159 A 4. §-ban meghatározott személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

a)160 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,

b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése vagy késedelmes teljesítése

esetén.

(2)161 A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3)162 A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó törvény szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott bírság összegét a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek nem vállalhatják át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során – a 4. §-ban meghatározott törvényekben ekként meghatározott személyeken túl – vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

63. §163 (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

63/A. §164 A Felügyelet a 6. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

Fogyasztóvédelmi ellenőrzés

64. §165 (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a)166 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban meghatározott törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

(2) E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

(3)167 A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül (személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül) azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

a) a panaszára nem kapott választ,

b)168 a panasz kivizsgálása nem a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó törvényekben előírtak szerint történt,

c)169 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

65. §170 (1)171 A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

66. §172 (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.

67. §173 Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy

b) a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását – a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta,

a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

68. §174 A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

69. §175 (1) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.

(2)176 A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(3) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(4) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) Próbaügyletkötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor igazolja.

(6) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést e szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

70. §177 A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

71. §178 (1)179 Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában foglaltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel,

b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy

b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.

72. §180 (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az alábbi a)–d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) bevételek értékpapírokból,

dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletek bevételeinek

összege,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó

fa) nettó árbevétel, valamint

fb) pénzügyi műveletek bevételeinek

összege.

(4) A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének lezárásakor – újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján – érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

73. §181 (1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.

(3) Az eljárás időtartalma

a) célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható,

b) témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 64–72. § rendelkezéseit azzal, hogy a 64. § (2) bekezdése és a 66. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

74. §182 (1) Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 65. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 71–72. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3)183 Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 61–62. §-okban meghatározottakat kell alkalmazni.

Piacfelügyeleti eljárás

75. §184 (1)185 A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)

a) felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,

b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,

c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából.

(2)186 Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3)187 A Felügyelet – az ok és a cél megjelölésével megküldött – felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.

(4) A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,

a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,

b)188 az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, vagy a végrehajthatóság elévüléséig,

c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor – ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek – a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.

76. §189 (1)190 A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,

c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges

családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

76/A. §191 (1) Ha

a) az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,

b) az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és

c) elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,

a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.

77. §192 (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c)193 hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

d) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b)194 hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

c) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(3)195 A Felügyelet

a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,

b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és

c) az a)–b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(4)196 A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.

(5)197 Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,

d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig

terjedhet.

(6)198 A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.

(7)199 Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75–76. §-t is alkalmazni kell.

(8)200 Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)–(6) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(9)201 Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61–62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)–(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.

(10)202 Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy a felügyelet által hozott határozatban vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(11)203 A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)–(8) bekezdése, az 55. §, az 57–57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell.

V. FEJEZET

A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése

78. §204 (1)205 A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a Felügyelet által működtetett szakmailag független testület.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testületet a Felügyelet szervezeti rendjében közvetlenül a Felügyelet elnökéhez kell besorolni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.

(5) A Felügyelet gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.

79. §206 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban állnak.

(2) A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.

(3) Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Felügyelet szervezeti és működési szabályzata meghatározhatja a békéltető testületi tag kinevezésének további feltételeit.

(4)207 A békéltető testület tagjára e törvényben foglalt eltéréssel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(5) A békéltető testületi tag számára felügyeleti tanácsadói vagy felügyeleti főtanácsadói címet kell adományozni.

(6) A békéltető testületi tag felmentéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.

80. §208 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.

81. §209 (1) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(2)210 A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(3) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett.

(4) A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után.

82. §211 A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

83. §212 (1)213 A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

(2) E szervezet vagy személy panaszkezelési kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy azzal a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

(3) A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Békéltető Testületének eljárását kezdeményezheti. Az elutasító döntésben meg kell adni a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

84. §214 (1)215 A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

(3)216 Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést azért kötötte, mert a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

85. §217 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b)218 a fogyasztói jogvitával érintett 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,

c) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

d) a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,

e) az elutasított panaszt,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,

g) a döntésre irányuló indítványt.

(3)219 A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el.

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet – annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

86. §220 Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

87. §221 (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – értesíti a feleket és az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanácsban részt vevők nevét.

(5) Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

88. §222 A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

89. §223 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

(2)224 Az értesítésben a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(3)225 A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát az eljáró tanács elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4)226 Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

90. §227 A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti.

91. §228 (1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.

(2) Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

92. §229 (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

93. §230 (1)231 A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, vagy kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség.

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

94. §232 Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a)233 kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet – a Pénzügyi Békéltető Testületnél nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b)234 ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

95. §235 (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

(4) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

(5) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni.

(6) A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

96. §236 A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását – a felek nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.

97. §237 (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3)238 A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4)239 A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

98. §240 (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

(2) A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(3) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(4) A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.

99. §241 (1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.

(2) Ha az eljáró tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) Az eljáró tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

100. §242 (1)243 Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

101. §244 (1)245 Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(2) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(3) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

102. §246 A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 89. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet vagy személy figyelmét fel kell hívni.

103. §247 Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat.

104. §248 A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, a törvény keretei között kialakított részletes szabályokat a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén

105. §249 A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

106. §250 Ezen alcím alkalmazásában:

a) határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben

aa)251 az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam) van, vagy

ab)252 az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van;

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell.

107. §253 (1)254 A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület

a) tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá

b) a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét – a fogyasztó kérésére – továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.

108. §255 (1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 89. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.

(3) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.

(4) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 95. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.

109. §256 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó kérésére – köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett szolgáltatás és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.

(2) Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.

(3) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.

110. §257 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni – a 82. §-ban meghatározottakon túl –

a) a FIN-Net működéséről, továbbá

b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(4) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénzügyekért felelős miniszternek.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

111. §258 (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(2) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

VI. FEJEZET

A FELÜGYELET ADATKEZELÉSÉRE ÉS A FELÜGYELETI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A Felügyelet adatkezelése

112. §259 (1) A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a Felügyelet határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti hatóság döntésének, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához,

c) az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszerben történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére – ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak – az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.

(3)260 A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.

(4) A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó, – a 4. § szerinti törvényekben meghatározott – engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(5) A Felügyelet az 43. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás – ideértve annak jogorvoslati szakaszait is – befejezéséig kezelheti.

(6) A Felügyelet jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőinek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Felügyelet, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

A felügyeleti díj fizetésének szabályai

113. §261 (1) A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.

114. §262 (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.

(3)263 Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül – ha az adott évről készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges – a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

115. §264 (1) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét a Felügyelet határozatában állapítja meg és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.

(2) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 114. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(3) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

VII. FEJEZET

KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

116. §265 (1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3)266 Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6)267 Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) Az e § szerinti, a Felügyelet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

(8) A keresetindítási jog az (1) és a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti

a)268 a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá

b)269 azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.

VIII. FEJEZET

FELHATALMAZÁSOK

117. §270 (1) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)271 a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre272

b) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre,273

c) a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesítő alelnök kijelölésére,274

d) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire,275

e)276 a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében

ea) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,

eb) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,

ec) nyilvántartásba vételre,

ed) tevékenységi engedély megadására,

ee) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,

ef) fióktelep létesítésére,

eg) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,

eh) a minősített befolyás engedélyezésére,

ei) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre

irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,

f)277 az 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására278

g)279 az 1. mellékletben meghatározott kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a nem természetes személy, szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára.280

vonatkozó részletes szabályokat,

(2)281 Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse.

(3) A Felügyelet elnöke az (2) bekezdésben meghatározott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján – az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján – megalapozottan feltehető, hogy

a)282 nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.

(5) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a (2) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a (3) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.

(6) A Felügyelet elnöke a (2) bekezdésben meghatározott rendelet meghozataláról és annak szükségességének indokairól előzetesen tájékoztatja a Kormányt.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

118. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–80. §-a, 112–117. §-a, 122. §-a, a 123. § (2)–(7) bekezdése, a 125. § (1) bekezdése, a 125. § (3)–(5) bekezdései, a 126. § (2)–(5) bekezdései, a 128-a, a 129. § (2)–(6) bekezdései, a 130. § (2) bekezdése, 131. §-a, a 132. § (2)–(4) bekezdései, a 133–135. §-a, a 137. § (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 81–111. §-a, a 123. § (1) bekezdése, a 124. §-a, a 125. § (2) bekezdése, a 126. § (1) bekezdése, a 127. §-a, a 129. § (1) bekezdése, a 130. § (1) bekezdése, a 132. § (1) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 136. §-a 2011. április 30-án lép hatályba.

118/A. §283 E törvény – egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 97. §-ával megállapított – 50. § (3) bekezdését a Felügyelet elnökének a formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletének a kihirdetését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni, az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban.

118/B. §284 (1) A 97. § (2)–(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor285 folyamatban lévő ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2) A 97. § (2)–(4) bekezdése alapján indult, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor286 másodfokon folyamatban lévő ügyeket a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a Fővárosi Ítélőtáblának. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése esetén az új eljárást a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság folytatja le.

(3) Az ügyek (1) és (2) bekezdés szerinti megküldése során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 129. §-a és 158. § (2) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

119. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt kinevezett elnökének, valamint alelnökeinek megbízatása a kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárását 2011. július 1-jét követően lehet kezdeményezni.

(3) A 2011. július 1-je előtt indult eljárásra a fogyasztóvédelemről szóló törvény békéltető eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke 2011. március 31-ig kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület felvételét a FIN-Net-be.

(5) E törvény rendelkezéseit 2011. január 1-jét követően indult eljárásokban, és az ezen időpontot követően indult megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(6) 2011. január 1-jén már folyamatban lévő eljárásokra, és folyamatban lévő megismételt eljárásokra a 2010. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(7)287 Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) nem érinti a Felügyelet hivatalban lévő alelnökeinek megbízatását azzal, hogy az 1. módosító törvénnyel megállapított 13. § (4) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. § (2) bekezdését, 17. § (2) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, valamint 18. § (4) és (4a) bekezdését a Felügyelet hivatalban lévő alelnökeire is alkalmazni kell.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés288

119/A. §289 E törvény 1–4. §-a, 7. §-a, 13–35. §-a, 78–82. §-a, 113–115. §-a és 117. §-a az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 41. § (1) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, a 70. §, valamint a 71. § (1) bekezdés a)–c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 125. § (9) bekezdés b) pontja],

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és Felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6) bek.],

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],

d) a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk [a 10. § (1) bek. p) pontja],

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk [a 10. § (1) bek. o) pontja],

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról,

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)–(3) bek.],

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)–(3) bek.],

i)290 az Európai Parlament és Tanács 2009/11/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról, 1. cikk [a 12. §],

j)291 az Európai Parlament és Tanács 2009/65/EK irányelve (2010. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),

k)292 a Bizottság 2010/43/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,

l)293 a Bizottság 2010/44/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,

m)294 az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról,

n)295 az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról,

o)296 az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról,

o)297 az 1031/2010/EU bizottsági rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól.

121. § (1)298 E törvény 5. § (1) bekezdése, a 70. §-a, 71. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 73. §-a a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(2)299 E törvény 5. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(3)300 A 6. §

a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének,

b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet,

d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,

e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,

f) (6) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(4) A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről,

e) a 78. § (5) bekezdése és a VIII. Fejezete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikk

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

122–136. §301

137. §302

1. melléklet a 2010. évi CLVIII. törvényhez303

Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

A Felügyelet és

a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1. nyílt végű értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

3. zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

4. zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyása, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

5. befektetési alap nyilvántartásba vételére,

6. letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

7. nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

ab) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

ac) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,

2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításainak jóváhagyására,

3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, valamint a gyűjtő ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására,

5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon vagy eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, továbbá a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

6. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Batv. 118. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

7. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

8. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen, továbbá a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább, valamint a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

10. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés és a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

11. annak engedélyezésére ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

ad) egyebekben

1. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,

2. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz készült tájékoztató engedélyezésére és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,

3. befektetési alap kezelésének átadására,

4. befektetési alap egyesülésének engedélyezésére,

5. a harmonizált befektetési alapok (ÁÉKBV-k) egyesülésére,

6. a Batv. 78. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó – ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő –egyesülésére,

7. kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

8. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

9. egyesülés esetén a befektetési jegy folyamatos visszaváltásának felfüggesztésére,

10. ingatlanértékelővel kötött szerződés létrejöttének engedélyezésére,

11. a befektetési jegy más EGT-államban történő forgalmazás szándékának bejelentésére;

b) a kockázati tőkealap-kezelő között az általa kezelt kockázati tőkealap vonatkozásában

ba) a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére,

bb) az egyesülés, szétválás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztató jóváhagyására,

bc) a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyására,

bd) a kockázati tőkealap Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törlésére,

be) a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközök értékesítésre nyitva álló határidő meghosszabbítására;

c) a kibocsátó között

ca) vételi ajánlat jóváhagyására,

cb) már engedélyezett tájékoztató esetén a dokumentumokban szereplő új információk egyenértékűségéről szóló döntés meghozatalára,

cc) tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

cd) kibocsátási tájékoztató, alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

ce) ismertető közzétételének engedélyezésére,

cf) helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény engedélyezésére,

cg) harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó tájékoztatója közzétételének engedélyezésére,

ch) a kibocsátó, ha igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább a nyilvánosság felé adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

ci) nyilvános vételi ajánlat kiegészítésére, részletezése előírására, módosított vételi ajánlat jóváhagyására;

d) az ajánlattevő, valamint a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között az általuk a vételi ajánlat jóváhagyására;

e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között

ea) a szabályozott információ bejelentésére,

eb) a hozzá érkezett Tpt. 61. § szerinti tájékoztatás bejelentésére

vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!