nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól
2014-09-10
2015-03-11
9
Jogszabály

321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Műszaki biztonsági hatósági tevékenység

1. § (1)1 A Kormány által jogszabályban kijelölt műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések:

a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,

b) üzembe helyezésére,

c) üzemeltetésére,

d) időszakos ellenőrzésére,

e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére,

f) vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,

g) kezelését végzők szakképesítésére,

h) vonatkozásában műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,

i) alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére

vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.

(2)2 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a műszaki biztonsági hatóság jár el a következő berendezések, létesítmények tekintetében:

a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai,

b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat,

c) a szállítható nyomástartó berendezések,

d) a b) és c) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések,

e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések,

f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései,

g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök,

h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok,

i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények,

j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények,

k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények,

l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek,

m)3 a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák.

(3)4 A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:

a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében,

b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.

(4)5 A műszaki biztonsági hatóság a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.

2. § (1) Ha a műszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos előírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a működése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult

a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítását – a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidő vagy határnap megállapítása mellett – elrendelni,

b) a létesítménynek, berendezésnek – közvetlen veszélyhelyzetet előidéző hibája esetén – a használatát azonnali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet megszüntethető, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani,

c) az engedélyek kiadását megelőzően vizsgált feltételek megváltozása vagy rendeltetéstől eltérő használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni.

(2) Ha a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhető, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alapvető védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett

a) a létesítmény, berendezés sérülése,

b) robbanás,

c) tűzeset,

d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,

e) egyéb súlyos üzemzavar.

(2) Ha más hatóság a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

4. § (1)6 Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló rendeletben meghatározott hegesztett szerkezetek gyártóművi, illetve helyszíni gyártására, szerelésére, átalakítására és javítására való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.

(2)7 A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3)8 A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)9 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/A. §10 (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről és hatósági felügyeletéről szóló rendeletben a tárolótartályok és berendezéseik gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, időszakos ellenőrző vizsgálatára (tömörségének ellenőrzésére) való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.

(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)11 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/B. §12 (1) Az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását csak a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezet végezheti.

(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)13 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/C. §14 (1) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolótartály és tároló létesítmény létesítési, használatbavételi, átalakítási eljárásában az érintett repülőtér üzemeltetője közreműködik. Az üzemeltető nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. Az érintett repülőtér üzemeltetőjének arról kell nyilatkoznia, hogy megadja-e a hozzájárulását a tárolótartály és tároló létesítmény (1) bekezdés szerinti létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, vagy megtagadja a hozzájárulás megadását, figyelemmel a polgári légiközlekedés biztonságának követelményeire. Ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja, akkor a műszaki biztonsági hatóság a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott hatóságot szakhatóságként vonja be az eljárásba.

(3) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

2. Piacfelügyeleti tevékenység

5. § (1)15 A Hivatal piacfelügyeleti hatóságként (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott termékek (a továbbiakban: termék) megfelelőségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását.

(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek

a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges,

b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen a szállítás, raktározás – hatással lehetnek,

c)16 esetében nem történt kereskedelmi forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, így különösen a saját használatra, a közvetlen vagy egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.

(3)17 A piacfelügyeleti hatóság a saját laboratóriumában vagy amennyiben a vizsgálat alá vont termék tulajdonságai (így például a mérete, összetettsége) ezt nem teszik lehetővé, a gyártó vagy az üzemeltető telephelyén a terméket az előírt követelmények teljesítése tekintetében vizsgálat alá vonhatja.

(4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szervezetek közreműködését veheti igénybe, vagy elrendelheti azok igénybevételét a megfelelőség igazolásához.

(5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a termék megfelelőségét korábban vizsgálta.

(6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintő vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza.

(7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelméről. Az üzleti titok nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák.

6. §18 (1) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult:

a) tájékoztatást kérni a gyártótól, a forgalmazótól és egyes esetekben az üzemeltetőtől,

b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól, a forgalmazótól és – ha a vizsgálat roncsolás mentes – az üzemeltetőtől ingyenes mintát és ellenmintát venni,

c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,

d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni,

e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,

f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,

g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér.

(2) A piacfelügyeleti hatóság feladatkörében eljárva próbavásárlást végezhet.

(3) A próbavásárláshoz a piacfelügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult.

(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő piacfelügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely gazdasági szereplőnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(5) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(6) Próbavásárlás esetén a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.

(7) Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a gazdasági szereplő képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni.

(8) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató gazdasági szereplőnél kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben a gazdasági szereplő részére kézbesíti.

7. § (1)19 Ha a termék nem elégíti ki a külön jogszabály szerinti védelmi követelményeket, a piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15–17. §-ában foglaltak szerint jár el.

(2)20 A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Ha a gazdasági szereplő szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. Ha a gazdasági szereplő a terméket önként nem hívja vissza, a piacfelügyeleti hatóság a visszahívás helyett dönthet a termék használatra alkalmatlanná tételéről.

(3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetéből adódóan megszüntethető, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.

(4) Ha a termék valamely jellemzője nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelően az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.

(5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendelje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelősége ellenére veszélyes.

(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.

(7) A piacfelügyeleti hatóság a meghozott intézkedéséről a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

8. § A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja.

9. §21 A gyártó, a forgalmazó – jogszabályban meghatározott esetekben az üzemeltető – köteles

a) a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezet kérésére a feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,

b) az általa forgalomba hozott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni,

c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.

3. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet hatályát veszti.

11. §22 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

a) a nyomástartó berendezésre, nyomástartó létesítményre,

b) a szállítható nyomástartó berendezésre,23

c) az a) és b) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezésre, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezésre,24

d) az éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú gáztárolók és üzemi berendezésre,

e) a gázüzemű közúti jármű, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezéseire,

f) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályra, tartányra, csomagolóeszközre, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközre,

g) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezésre, csővezetékre, szerelvényre, tartozékra,

h) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosítóra, gáz- és olajfogyasztó technológiára, létesítményre,

i) az a), d), g) és h) pont alá nem tartozó, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakítóra, biogázt, biodízelt előállító vagy tároló berendezésre, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

j) a hegesztett szerkezet helyszíni gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztőhegesztést végzők nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

k) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártására és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelésére, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

l)25 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kijelölt műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékére, valamint a díjak fizetésére

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.

1. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez26

A 4. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:

1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).

2. Hegesztés szakirányú képzettség, amely lehet:

– okleveles hegesztő mérnök,

– okleveles hegesztő szakmérnök,

– hegesztő tudományos fokozat,

– IWE, EWE nemzetközi, európai hegesztő mérnök.

3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.

II. Tárgyi feltétel:

– a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;

– a szervezetnek legyen belső szabályzata az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;

– a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;

– a szervezet legyen tagja a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnek.

2. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez27

A 4/A. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:

1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).

2. Szakirányú képzettség, amely lehet:

– minőségügyi szakképzettség, minőségügyi szakmérnök,
energiagazdálkodási szakképzettség, energiagazdálkodási szakmérnök,

– műszaki tudományok területén szerzett tudományos fokozat.

3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat, jártasság a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek területén, vagy a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott tervezői jogosultság, amely lehet:

– gépészmérnöki tervező/energetikai tervező,

– épületgépészeti tervező,

– gáz- és olajmérnök tervező.

4. Munkavédelmi (biztonságtechnikai), tűzvédelmi ismertek.

II. Tárgyi feltétel:

– a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;

– a szervezetnek legyen belső szabályzata a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;

– a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;

– a szervezet rendelkezzen felelősségbiztosítással, amely a szervezetre felróható okból bekövetkező kár(ok) fedezetét biztosítani képes.

3. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez28

A 4/B. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

A gazdálkodó szervezet akkor alkalmas az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérésére, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítására, ha:

a) rendelkezik az alábbi személyi, tárgyi és eljárási (technológiai) feltételekkel:

aa) tartályvizsgálói képesítéssel rendelkező alkalmazott,

ab) egyéni védőfelszerelés,

ac) antisztatikus ruházat,

ad) tűzoltó készülék(ek),

ae) munkahely elkerítő eszközök, tiltó táblák,

af) hitelesített/kalibrált mérőeszközök,

ag) szikramentes szerszámok,

ah) tevékenységre vonatkozó munkautasítás,

ai) munkavédelmi utasítás,

aj) tűzvédelmi utasítás,

ak) környezetvédelmi utasítás,

al) érvényes munkavégzési engedély;

b) a műszaki biztonsági hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vette, mint a tárolótartályok technológiai szerelésére és szivárgásvizsgálatára való alkalmas gazdálkodó szervezetet;

c) a tevékenységre vonatkozó minőségirányítási rendszert működtet;

d) a vizsgálat szempontjából a vizsgálatot végző személyek függetlenek a kivitelezést közvetlenül irányító vezetőtől;

e) rendelkezésre áll a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata arról, hogy vizsgálataiknál az ellenőrzést végző hatósággal egyeztetett időpontban és módon járnak el.

4. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez29

A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

 

Bevonás és közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

2.

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Gyorsforgalmi út esetén:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Egyéb országos közút esetén:

fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Helyi közút esetén:

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

3.

A vasúti pályától 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

4.

Repülőterek 5 kilométeres körzetében tárolótartály létesítése, használatbavétele, átalakítása esetén, ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

A víziutak tengelyétől és hajózási létesítményektől számított 100 méteren belüli létesítés esetén.

A veszélyes anyag szállítására vonatkozó előírások, az (vízi) üzemanyagtöltő állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

6.

Tárolótartály létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

6a.

Tárolótartály létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály

a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,

b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területi vízügyi hatóság

országos vízügyi hatóság

7.

A hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen megvalósuló létesítési vagy használatbavételi eljárás vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

5. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez30

A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele
és átalakítása esetén.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

2.

Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak
és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

3.

Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett nyomástartó berendezés

a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,

b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területi vízügyi hatóság

országos vízügyi hatóság

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!