nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól
2016-01-14
2017-01-01
12

321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól1

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Műszaki biztonsági hatósági tevékenység

1. § (1)2 A Kormány által jogszabályban kijelölt műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések:

a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,

b) üzembe helyezésére,

c) üzemeltetésére,

d) időszakos ellenőrzésére,

e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére,

f) vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,

g) kezelését végzők szakképesítésére,

h) vonatkozásában műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,

i) alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére

vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.

(2)3 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a műszaki biztonsági hatóság jár el a következő berendezések, létesítmények tekintetében:

a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai,

b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat,

c) a szállítható nyomástartó berendezések,

d) a b) és c) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések,

e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések,

f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései,

g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök,

h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok,

i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények,

j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények,

k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények,

l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek,

m)4 a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák.

(3)5 A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:

a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos összekötő vagy felhasználói berendezés üzembe helyezése esetén a balesetelhárítási, illetve az élet-, testi épség-, egészség- és vagyonvédelmet, valamint az üzembiztonságot szolgáló jogszabályi rendelkezések megtartásának vizsgálata céljából villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében,

b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.

(4)6 A műszaki biztonsági hatóság a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.

2. § (1) Ha a műszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos előírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a működése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult

a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítását – a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidő vagy határnap megállapítása mellett – elrendelni,

b) a létesítménynek, berendezésnek – közvetlen veszélyhelyzetet előidéző hibája esetén – a használatát azonnali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet megszüntethető, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani,

c) az engedélyek kiadását megelőzően vizsgált feltételek megváltozása vagy rendeltetéstől eltérő használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni.

(2) Ha a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhető, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alapvető védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett

a) a létesítmény, berendezés sérülése,

b) robbanás,

c) tűzeset,

d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,

e) egyéb súlyos üzemzavar.

(2) Ha más hatóság a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

4. § (1)7 Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló rendeletben meghatározott hegesztett szerkezetek gyártóművi, illetve helyszíni gyártására, szerelésére, átalakítására és javítására való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.

(2)8 A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3)9 A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)10 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/A. §11 (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről és hatósági felügyeletéről szóló rendeletben a tárolótartályok és berendezéseik gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, időszakos ellenőrző vizsgálatára (tömörségének ellenőrzésére) való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.

(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)12 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/B. §13 (1) Az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását csak a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezet végezheti.

(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

(4)14 A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.

4/C. §15 (1) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolótartály és tároló létesítmény létesítési, használatbavételi, átalakítási eljárásában az érintett repülőtér üzemeltetője közreműködik. Az üzemeltető nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. Az érintett repülőtér üzemeltetőjének arról kell nyilatkoznia, hogy megadja-e a hozzájárulását a tárolótartály és tároló létesítmény (1) bekezdés szerinti létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, vagy megtagadja a hozzájárulás megadását, figyelemmel a polgári légiközlekedés biztonságának követelményeire. Ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja, akkor a műszaki biztonsági hatóság a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott hatóságot szakhatóságként vonja be az eljárásba.

(3) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4)16 A műszaki biztonsági hatóság a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezésére irányuló eljárásában a 4/a. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.

(5)17 Ha a (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 4/a. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

(6)18 A műszaki biztonsági hatóság a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában az 5/a. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.

(7)19 Ha a (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság az 5/a. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

4/D. §20 (1) A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó, cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló, legfeljebb 13 000 l össztérfogatú nyomástartó berendezések és kriogén tartályok létesítésének tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert a műszaki biztonsági hatóság által nyilvántartott szervezet vagy természetes személy (a továbbiakban: szervezet) működtethet.

(2) A műszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdésben foglalt műszaki-biztonsági irányítási rendszer működtetésére engedélyt ad ki a tevékenységhez kapcsolódó 6. melléklet szerinti személyi, szakmai és tárgyi feltételek alapján. Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos.

(3) A műszaki biztonsági hatóság az engedély adatai alapján a szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a nyilvántartott szervezet teljesíti-e az engedélyben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a szervezetet a nyilvántartásból.

2. Piacfelügyeleti tevékenység

5. § (1)21 A Hivatal piacfelügyeleti hatóságként (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott termékek (a továbbiakban: termék) megfelelőségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását.

(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek

a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges,

b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen a szállítás, raktározás – hatással lehetnek,

c)22 esetében nem történt kereskedelmi forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, így különösen a saját használatra, a közvetlen vagy egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.

(3)23 A piacfelügyeleti hatóság a saját laboratóriumában vagy amennyiben a vizsgálat alá vont termék tulajdonságai (így például a mérete, összetettsége) ezt nem teszik lehetővé, a gyártó vagy az üzemeltető telephelyén a terméket az előírt követelmények teljesítése tekintetében vizsgálat alá vonhatja.

(4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szervezetek közreműködését veheti igénybe, vagy elrendelheti azok igénybevételét a megfelelőség igazolásához.

(5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a termék megfelelőségét korábban vizsgálta.

(6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintő vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza.

(7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelméről. Az üzleti titok nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák.

6. §24 (1) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult:

a) tájékoztatást kérni a gyártótól, a forgalmazótól és egyes esetekben az üzemeltetőtől,

b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól, a forgalmazótól és – ha a vizsgálat roncsolás mentes – az üzemeltetőtől ingyenes mintát és ellenmintát venni,

c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,

d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni,

e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,

f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,

g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér.

(2) A piacfelügyeleti hatóság feladatkörében eljárva próbavásárlást végezhet.

(3) A próbavásárláshoz a piacfelügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult.

(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő piacfelügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely gazdasági szereplőnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(5) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(6) Próbavásárlás esetén a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.

(7) Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a gazdasági szereplő képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni.

(8) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató gazdasági szereplőnél kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben a gazdasági szereplő részére kézbesíti.

7. § (1)25 Ha a termék nem elégíti ki a külön jogszabály szerinti védelmi követelményeket, a piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15–17. §-ában foglaltak szerint jár el.

(2)26 A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Ha a gazdasági szereplő szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. Ha a gazdasági szereplő a terméket önként nem hívja vissza, a piacfelügyeleti hatóság a visszahívás helyett dönthet a termék használatra alkalmatlanná tételéről.

(3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkező termék esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetéből adódóan megszüntethető, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.

(4) Ha a termék valamely jellemzője nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelően az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.

(5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendelje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelősége ellenére veszélyes.

(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.

(7) A piacfelügyeleti hatóság a meghozott intézkedéséről a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

8. § A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja.

9. §27 A gyártó, a forgalmazó – jogszabályban meghatározott esetekben az üzemeltető – köteles

a) a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezet kérésére a feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,

b) az általa forgalomba hozott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttműködni,

c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.

3. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelet hatályát veszti.

11. §28 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

a) a nyomástartó berendezés, nyomástartó létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,29

b) a szállítható nyomástartó berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

c) az a) és b) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezés, valamint a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,30

d) az éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú gáztárolók és üzemi berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

e) a gázüzemű közúti jármű, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezés üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,31

f) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartály, tartány, csomagolóeszköz (kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszköz) üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

g) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezés, csővezeték, szerelvény, tartozék létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,32

h) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó technológia, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére, valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

i) az a), d), g) és h) pont hatálya alá nem tartozó, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt előállító vagy tároló berendezés, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzések követelményeire, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

j) a villamos felhasználói és összekötő berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek üzembe helyezésének műszaki követelményeit tartalmazó Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló és az erősáramú berendezések felülvizsgálója – mint műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén – szükséges továbbképzések követelményeire,

k) a hegesztett szerkezet helyszíni gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztőhegesztést végzők nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,33

l) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelését, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,

m) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kijelölt műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, valamint a díjak fizetésére

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

12. § A 4/D. §34 a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez35

A 4. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:

1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).

2. Hegesztés szakirányú képzettség, amely lehet:

– okleveles hegesztő mérnök,

– okleveles hegesztő szakmérnök,

– hegesztő tudományos fokozat,

– IWE, EWE nemzetközi, európai hegesztő mérnök.

3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.

II. Tárgyi feltétel:

– a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;

– a szervezetnek legyen belső szabályzata az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;

– a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;

– a szervezet legyen tagja a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnek.

2. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez36

A 4/A. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi, szakmai feltétel: a személyzet feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:

1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).

2. Szakirányú képzettség, amely lehet:

– minőségügyi szakképzettség, minőségügyi szakmérnök,
energiagazdálkodási szakképzettség, energiagazdálkodási szakmérnök,

– műszaki tudományok területén szerzett tudományos fokozat.

3. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat, jártasság a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységek területén, vagy a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott tervezői jogosultság, amely lehet:

– gépészmérnöki tervező/energetikai tervező,

– épületgépészeti tervező,

– gáz- és olajmérnök tervező.

4. Munkavédelmi (biztonságtechnikai), tűzvédelmi ismertek.

II. Tárgyi feltétel:

– a szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal;

– a szervezetnek legyen belső szabályzata a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére;

– a szervezet rendelkezzen az irányítási rendszerek auditjára és tanúsítására vonatkozó szabvány szerint akkreditált rendszertanúsítással;

– a szervezet rendelkezzen felelősségbiztosítással, amely a szervezetre felróható okból bekövetkező kár(ok) fedezetét biztosítani képes.

3. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez37

A 4/B. §-ban említett szervezetekre vonatkozó követelmények

A gazdálkodó szervezet akkor alkalmas az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérésére, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítására, ha:

a) rendelkezik az alábbi személyi, tárgyi és eljárási (technológiai) feltételekkel:

aa) tartályvizsgálói képesítéssel rendelkező alkalmazott,

ab) egyéni védőfelszerelés,

ac) antisztatikus ruházat,

ad) tűzoltó készülék(ek),

ae) munkahely elkerítő eszközök, tiltó táblák,

af) hitelesített/kalibrált mérőeszközök,

ag) szikramentes szerszámok,

ah) tevékenységre vonatkozó munkautasítás,

ai) munkavédelmi utasítás,

aj) tűzvédelmi utasítás,

ak) környezetvédelmi utasítás,

al) érvényes munkavégzési engedély;

b) a műszaki biztonsági hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vette, mint a tárolótartályok technológiai szerelésére és szivárgásvizsgálatára való alkalmas gazdálkodó szervezetet;

c) a tevékenységre vonatkozó minőségirányítási rendszert működtet;

d) a vizsgálat szempontjából a vizsgálatot végző személyek függetlenek a kivitelezést közvetlenül irányító vezetőtől;

e) rendelkezésre áll a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata arról, hogy vizsgálataiknál az ellenőrzést végző hatósággal egyeztetett időpontban és módon járnak el.

4. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez38

A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

 

A

B

C

D

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

2.

Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Gyorsforgalmi út esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságra, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

3.

A vasúti pályától 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett- a tervezett igénybe vétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

4.

Repülőterek 5 kilométeres körzetében tárolótartály létesítése, használatbavétele, átalakítása esetén, ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

A víziutak tengelyétől és hajózási létesítményektől számított 100 méteren belüli létesítés esetén.

A veszélyes anyag szállítására vonatkozó előírások, az (vízi) üzemanyagtöltő állomások engedélyezésével kapcsolatos hajózási hatósági érdekek érvényesítése.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

6.

Tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály
a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

a) területi vízvédelmi hatóság
b) területi vízügyi hatóság

a) országos vízvédelmi hatóság
b) országos vízügyi hatóság

4/a. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez39

A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezési eljárásában a műszaki biztonsági hatóság által vizsgált szakkérdések

 

A

B

C

 

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv

1.

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Egyéb országos közút esetén, helyi közút esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságra, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ

2.

Tárolótartály létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

3.

A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén megvalósuló létesítési vagy használatbavételi eljárás vagy műemléki területen megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Budapest Főváros Kormányhivatala; kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

5. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez40

A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

 

A

B

C

D

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele és átalakítása esetén.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

2.

Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett nyomástartó berendezés
a) a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a vízbázis-védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

a) területi vízvédelmi hatóság

b) területi vízügyi hatóság

a) országos vízvédelmi hatóság

b) országos vízügyi hatóság

5/a. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez41

A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában a műszaki biztonsági hatóság által vizsgált szakkérdések

 

A

B

C

 

A szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv

1.

Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése, használatbavétele, átalakítása és megszüntetése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és határértékeknek, levegővédelmi szempontból az elérhető legjobb technika követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő tárolótartály esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

6. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez42

A 4/D. §-ban meghatározott szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Szervezeti feltétel: A nyilvántartott szervezet legalább az alábbi egységekből áll:

1. Felügyelet: jóváhagyási feladatokat látja el és ellenőrzi a szervezet működését.

2. Vizsgáló szervezet: a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatát végzi.

II. Személyi, szakmai feltétel: a Felügyelet vezetője feleljen meg az alábbi képzettségi és jártassági követelményeknek:

1. Műszaki egyetemi (főiskolai) diploma (oklevél).

2. Legalább 5 év szakirányú gyakorlat.

III. Tárgyi feltételek:

1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal.

2. A szervezetnek legyen belső szabályzata a nyomástartó berendezések állandó helyen való létesítés, más helyre történő áttelepítés, a létesítés feltételeinek megváltoztatása, a megszüntetés eljárásaira és az alkalmazott dokumentum mintáira.

3. A szervezet rendelkezzen az MSZ EN ISO/IEC 17020:2012 szabványnak megfelelő B-típusú ellenőrző szervezetként akkreditált szerv akkreditációval a következő területeken:

a) robbanásveszélyes térségek különböző védelmi módú villamos berendezései, üzemi jelző és reteszrendszerek, irányítástechnikai berendezések, biztonsági szelepek, nyomástartó berendezések és rendszerek, hegesztés, felületvédelem (korrózióvédelem), nyomástartó rendszerek, túlnyomás elleni védelmet ellátó szerelvények megfelelő működésének ellenőrzése;

b) nyomástartó berendezések, rendszerek műszaki biztonsági megfelelőségének időszakos ellenőrzése.

IV. A szervezetre vonatkozó általános követelmények:

1. A nyomástartó berendezések állandó helyen való létesítésének, más helyre történő áttelepítésének, a létesítési feltételek megváltoztatásának, a megszüntetésnek jóváhagyását és ellenőrzését a Felügyelet végzi.

2. A nyomástartó berendezések időszakos és soron kívüli vizsgálatait a Vizsgáló szervezet végezi.

3. Az üzemeltető részére előírt feladatok közül a szervezetre átruházott feladatokat az üzemeltetőnek és a szervezetnek együtt írásba kell foglalnia.

4. A szervezet a nyilvántartásba vétel tartalmát vagy feltételeit érintő bekövetkezett minden változást vagy eltérést köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak.

5. A szervezetnek a hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekről nyilvántartást kell vezetnie.

6. A szervezet a műszaki biztonsági hatóság által előírt nyilvántartási adatokba online betekintést biztosít és kérésre további adatot szolgáltat.

7. A szervezet köteles

a) az időszakos ellenőrzést a ciklusidők szerint, és a műszaki biztonsági előírások betartásával végezni; minden időszakos ellenőrzésről bizonylatot kiállítani, amely tartalmazza az ellenőrzés módszerét, eredményét és a következő ellenőrzés esedékességének időpontját;

b) a nyilvántartást naprakészen vezetni, amely tartalmazza:

ba) az elvégzett időszakos ellenőrzése, vizsgálatok módját, időpontját, eredményét, a következő időszakos ellenőrzés időpontját és módját,

bb) a javítás, átalakítás után elvégzett soron kívüli ellenőrzések módját, időpontját, eredményét;

c) a felügyeleti ellenőrzéséhez a műszaki biztonsági hatóságnak minden ellenőrzési adatot, információt rendelkezésre bocsátani;

d) a műszaki biztonsági hatóság által végzett ellenőrzéseken képviselő útján részt venni; a hatósági ellenőrzésekhez és a rendkívüli események vizsgálatához a nyomástartó berendezések nyilvántartásait és dokumentumait a műszaki biztonsági hatóság rendelkezésére bocsátani.

V. A Felügyeletre vonatkozó sajátos követelmények:

1. A Felügyelet csak saját vállalkozása tulajdonában álló berendezések állandó helyen való létesítésének, más helyre történő áttelepítésének, a létesítési feltételek megváltoztatásának, a megszüntetésnek jóváhagyását és ellenőrzését végzi.

2. A Felügyelet ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott dokumentumokat, és ha az előírásoknak megfelel, jóváhagyja azokat.

VI. A Vizsgáló szervezetre vonatkozó sajátos követelmények:

1. A Vizsgáló szervezet

a) csak saját vállalkozása tulajdonában álló berendezéseken végez ellenőrzést;

b) a vállalkozás különálló és szervezetileg azonosítható része;

c) személyzete független az ítélet alkotását befolyásoló hatásoktól, különösen az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekelt külső személyek és szervezetek hatásától;

d) rendelkezik az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel, felszereléssel és a feladatai ellátásához szükséges tevékenységeket tartalmazó eljárásokkal. A személyzete képes a műszaki követelményeknek való megfelelés megítélésére, valamint az ellenőrzések dokumentálására;

e) vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik;

f) személyzete az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettségekkel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik;

g) közvetlenül nem érintett az általa ellenőrzött nyomástartó és töltő berendezések tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában.

2. A Vizsgáló szervezet és személyzete nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja az ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos ítéletalkotásuk függetlenségét és a megvesztegethetetlenségüket. A személyzete legyen független az ítéletalkotásukat befolyásolható üzleti, pénzügyi és egyéb hatásoktól, különösen a szervezetre kívülről ható azon személyek és szervezetek hatásától, akik, illetőleg amelyek az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekeltek.

3. A Vizsgáló szervezet rendelkezzen az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel és felszereléssel, auditált minőségbiztosítási rendszert működtessen. Biztosítsa a különleges ellenőrzések elvégzéséhez szükséges eszközöket is.

4. A Vizsgáló szervezet műszaki vezetője felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezzen. Az ellenőrzésre illetékes személyzete (a vizsgáló szakember) az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettséggel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és e téren legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen. A biztonság magas szintjének szavatolására a szervezetnek a nyomástartó berendezések biztonsága terén kellő szakismerete legyen. A személyzet legyen alkalmas az általános követelményeknek való megfelelés szakszerű megítélésére a vizsgálati eredmények és azok jegyzőkönyvei alapján. Ugyanígy legyen alkalmas az ellenőrzések megtörténtét igazoló szükséges feljegyzések és jegyzőkönyvek készítésére.

5. A Vizsgáló szervezet személyzete kellően ismerje az általuk ellenőrzött nyomástartó berendezések gyártástechnológiáit, az ellenőrzésre használt vagy használni tervezett eljárásokat, valamint a használat vagy karbantartás során esetleg keletkező meghibásodásokat.

6. A Vizsgáló szervezet és személyzete a legnagyobb gondossággal köteles végezni az értékeléseket és az igazoló ellenőrzéseket. Az ellenőrző szervezet köteles az ellenőrző tevékenysége során szerzett értesüléseit bizalmasan kezelni. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a műszaki biztonsági hatósággal szemben.

7. Az ellenőrzést végző személyek javadalmazása nem függhet sem közvetlenül az elvégzett ellenőrzések számától, sem az ellenőrzések eredményétől.

8. A Vizsgáló szervezet és személyzete nem lehet a szervezet által ellenőrzött nyomástartó berendezés tervezője, gyártója, forgalmazója, üzemeltetője vagy szerelője, sem pedig ezek meghatalmazott képviselője. Nem lehetnek közvetlenül érintettek nyomástartó berendezések tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben érintett feleket. Ez a feltétel nem gátolhatja a berendezés gyártója és a szervezet között a műszaki információcsere lehetőségét.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!