nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról
2012-07-01
2012-09-21
5

324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról1

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában,

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában,

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében,

a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. § (3) bekezdésében,

az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és s) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek jogállása

1. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A Hivatal irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) A Hivatal székhelye Budapest.

(4) A Hivatal központi szervből és önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező, országos illetékességgel eljáró első fokú igazgatási szervekből áll. A Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szerve a Nyilvántartási Iroda és a Műtárgyfelügyeleti Iroda.

(5) A Hivatal elnöke a központi szervet közvetlenül vezeti. Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, illetve felmenti a Nyilvántartási Iroda és a Műtárgyfelügyeleti Iroda vezetőjét, alkalmazottait, és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.

(6) A Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szervei önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el.

(7) A Hivatal elnöke és más kormánytisztviselője az országos illetékességű első fokú igazgatási szerv vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveként (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) kulturális örökségvédelmi iroda működik.

(2) A szakigazgatási szervek az 1. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalban és illetékességgel működnek.

(3) A szakigazgatási szerv tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal elnöke.

(4) A szakigazgatási szerv döntéséhez a Hivatal – a szakigazgatási szerv intézkedéséhez szükséges költségvetési fedezet tekintetében megfogalmazott – előzetes jóváhagyása szükséges a következő esetekben:

a) a hatóság által a kulturális örökség védett elemének tulajdonosa helyett elvégeztetett munkáról szóló döntés,

b) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatok elrendelése.

(5) A szakigazgatási szervek közötti koordinációt a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) segíti elő. A Kollégium tagjai a Hivatal elnöke és a szakigazgatási szervek vezetői. A Kollégium ülését a Hivatal elnöke hívja össze.

(6) Az irányítás operatív eszközeként a Hivatal – kormánytisztviselői továbbképzésnek nem minősülő – a szakmai munka ellátásához kapcsolódó, rendszeres szakmai értekezleteket és szakmai tájékoztatókat tart.

(7) A szakigazgatási szerv vezetőjének rendelkeznie kell az a)–c) pontban megjelölt szakképzettséggel, vagy a d)–e) pontban felsorolt képzési ágak legalább egyikén felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel:

a) okleveles építészmérnöki szakképzettség,

b) okleveles régész szakképzettség,

c) okleveles művészettörténész szakképzettség,

d) művészeti képzési terület építőművészet képzési ág,

e) bölcsészettudomány képzési terület, történelem képzési ág.

E képzettségi feltételek hiányában a szakigazgatási szerv vezetőjének az nevezhető ki, aki felsőfokú végzettséggel és legalább két év kulturális örökségvédelmi hatósági gyakorlattal rendelkezik.

2. A Hivatal és a szakigazgatási szervek hatósági és szakhatósági hatásköre

3. § (1) A Kormány a Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a 4. §-ban foglalt eltérésekkel –,

a) az 5. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként, valamint

b) másodfokú kulturális örökségvédelmi hatóságként

az országos illetékességű központi szervét jelöli ki.

(2)2

(3) A Kormány

a)3

b)4

c) a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

d) előadó-művészeti államigazgatási szervként

a Hivatalt jelöli ki.

4. § (1) A Kötv.-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon a Nyilvántartási Iroda jár el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a Hivatal elnöke gyakorolja.

(2) A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat érintő ügyekben első fokon a Műtárgyfelügyeleti Iroda jár el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a Hivatal elnöke gyakorolja.

5. § (1)5 A Kormány a Kötv.-ben meghatározott alábbi kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a szakigazgatási szervet jelöli ki:

1. a Kötv. 17. §-a szerinti, régészeti lelőhely ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;

2. régészeti feltárás engedélyezésével kapcsolatos, a Kötv. 20. §-a és 22. §-a szerinti, valamint egyedi hatósági ügyben a Kötv. 23. § (2) bekezdése szerinti hatósági feladatok;

3. a Kötv. 24. §-a szerinti, mentő feltárással kapcsolatos hatósági feladatok;

4. a Kötv. 27. §-a szerinti, a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok;

5. a Kötv. 31. §-a szerinti, műemléki érték ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;

6. a Kötv. 44. §-a szerinti hatósági jóváhagyás;

7. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (1)–(2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés;

8. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (3) bekezdés a) pontja, és – ha a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében a szakigazgatási szerv járt el – 67. § (3) bekezdés d) pontja szerinti feladatok;

9. a kulturális javak kivételével a Kötv. 68. §-a szerinti döntések;

10. a Kötv. 69. §-a szerinti tűrési kötelezettség kimondása;

11. a kulturális javak esetének kivételével az örökségvédelmi bírság kiszabása;

12. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzett, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) minden 30 cm mélységet meghaladó földmunka, így különösen: légvezeték, faültetés, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, szőlő és gyümölcsös telepítése,

b) a lelőhely rendeltetésének, művelési ágának megváltoztatása,

c) a lelőhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálatai,

d) a lelőhelyen lévő építmény vagy ennek maradványai bármely terepszinti vagy az alatti padlójának megbontása,

e) kerítés, oszlop földbeállítása, az 1 métert meg nem haladó tereprendezés,

f) kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítése;

13. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) kémény átalakítása,

b) járda készítése, javítása, cseréje, eltávolítása,

c) burkolatok, falfelületek felújítása, cseréje,

d) belső díszítmények, szerelvények, fűtőberendezések elhelyezése, eltávolítása, átalakítása, átszínezése,

e) az épülethez tartozó történeti értékű világítótestek és berendezések eltávolítása, felújítása, javítása, cseréje,

f) épületgépészeti és elektromos rendszerek, berendezések elhelyezése, felújítása, átalakítása, cseréje, eltávolítása,

g) kerítés létesítése, felújítása, átalakítása, átszínezése, eltávolítása,

h) utólagos falszigetelés készítése,

i) válaszfalak építése, bontása, átépítése;

14. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó kert vagy udvar megjelenését tartósan befolyásoló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött kertépítészeti munkák (kerti építmény, támfal, medence, tereplépcső, burkolatok építése) elvégzésének engedélyezése;

15. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó ingatlanterületen történő, más hatósági engedélyhez nem kötött fakivágás, fa- és növényzettelepítés engedélyezése;

16. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata (elemzése),

b) a műemlék tartozékát (alkotórészét) képező műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata;

17. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység engedélyezése;

18. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezése;

19. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött elhelyezésének, illetve üzemeltetésének engedélyezése.

(2)6

(3) A Kormány

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 27. és 28. §-aiban foglalt feladatok ellátására,

b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. §-ában foglalt hatósági feladatok ellátására

a szakigazgatási szervet jelöli ki.

(4) A szakigazgatási szerv illetékességét valamely ügyben a kulturális örökségi elem fekvése, illetve őrzési (feltalálási helye) határozza meg.

(5) A hatáskörébe tartozó ügyben mind a Hivatal, mind a szakigazgatási szerv jogosult előzetes nyilatkozatot kiadni.

6. § (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult,

a) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésben,

b)7 a műemléki területen megvalósuló vagy a műemlék építményen, műemlék ingatlanán végzett tevékenység, építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdésben,

első fokú eljárásban az illetékes szakigazgatási szerv, másodfokú eljárásban a Hivatal jár el szakhatóságként.

(2) A szakigazgatási szerv az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

3. Eljárási szabályok

7. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályai alkalmazása során, ha a kizárási ok a Hivatallal vagy a Hivatal elnökével szemben merül fel, a felügyeleti szerv a miniszter.

(2) A 3. §-ban megjelölt hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

(3) A 3. § (1)–(2) bekezdése, valamint az 5. § szerinti hatósági eljárásban a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(4) A szakigazgatási szerv és a Hivatal szakhatósági eljárásában az ügyintézési határidő harminc nap.

8. § (1) A Hivatal létrehozza és működteti a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek nyilvános adatbázisát, amely tartalmazza az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatokat, és biztosítja az adatok közötti keresés lehetőségét. Az adatok változását a Hivatal haladéktalanul átvezeti az adatbázisban. E rendelkezés alkalmazásában azonosításhoz szükséges adat annak a földrészletnek a helyrajzi száma is, amelyen régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemléki terület vagy műemlék található.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatbázis adott eljárástípusban releváns adatait – azonosító adatként a megye, a település elnevezését, helyrajzi számot és a védettség jellegét feltüntetve, vagy EOV vetületű vektoros térképfedvényt alkalmazva – kérésre átadja azon hatóságoknak, amelyek eljárásában kormányrendelet rendelkezése alapján a szakigazgatási szerv vagy a Hivatal szakhatóságként vesz részt. A Hivatal a frissített adatbázist havonta elektronikus úton átadja az érintett hatóságoknak.

(3)8 A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében a Hivatal havonta elektronikus úton átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére a régészeti lelőhelyek és a régészeti védőövezetek azonosító adatait tartalmazó havonként aktualizált adatbázist.

9. § (1) A Kormány a szakigazgatási szervnek és a Hivatalnak a Kötv. szerinti régészeti feltárások engedélyezésére irányuló eljárásában,

a)9 ha a régészeti feltárás termőföldön valósul meg – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint,

b) ha környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges azon tevékenység megkezdéséhez, amely miatt a régészeti feltárást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

ba) külterületen,

bb) természeti területen,

bc) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

bd) Natura 2000 területen

végzik – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a szakigazgatási szervnek és a Hivatalnak a Kötv. 63. § (2) bekezdés a), b) és g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése iránti eljárásában – abban a kérdésben, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

10. § (1) A Hivatal szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal és a szakigazgatási szervek munkáját.

(2) A szakigazgatási szerv a régészeti lelőhelyet érintő következő eljárásokban köteles kikérni és figyelembe venni a Hivatal Ásatási Bizottságának véleményét:

a) régészeti feltárás engedélyezése,

b) szakhatósági állásfoglalás kiadása, amennyiben az ügy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket érint,

c) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő településrendezési eszközök véleményezése

esetén.

(3)10 A Hivatal szakértő testületként működteti a Műemléki Tanácsadó Testületet, amely a műemlékekkel kapcsolatos hatósági, szakhatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal és a szakigazgatási szervek munkáját.

(4)11 A szakigazgatási szerv

a) a Kötv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben szakhatóságként eljárva, illetve

b) a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti hatósági engedélyezési eljárásában

kéri ki a Műemléki Tanácsadó Testület véleményét.

(4a)12 A szakigazgatási szerv eljárásának határidejébe a Műemléki Tanácsadó Testület eljárási ideje beleszámít.

(5) Amennyiben a szakigazgatási szerv a (2) és a (4) bekezdés szerinti véleménytől eltérő döntést hoz, az indokolásban köteles kifejteni az eltérés okát.

(6) A szakigazgatási szerv a (2) és a (4) bekezdés szerinti eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület véleményének kikérésére.

(7) A Hivatal szakértő testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal munkáját.

11. § (1) A szakigazgatási szerv a kulturális örökség elemeit érintő eljárásban a Hivatal Nyilvántartási Irodája által szolgáltatott adatokat köteles felhasználni. Az adatkérés- és szolgáltatás közvetlen elektronikus kapcsolat útján zajlik.

(2) A szakigazgatási szerv a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat a tudományos gyűjteményeket működtető Hivataltól köteles bekérni. A Hivatal az adatszolgáltatást tizenöt napon belül teljesíti.

12. §13

13. §14

4. A Hivatal és a szakigazgatási szervek egyéb feladatai

14. § A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatokat – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Hivatal látja el.

15. § A Kötv.-ben meghatározott örökségvédelmi felügyeleti feladatokat a Hivatal és a Hivatal koordinációja mellett a szakigazgatási szervek látják el. Az örökségvédelmi felügyeleti feladatok különösen az alábbiak:

a) a kulturális örökség elemei és környezetük állapotának, valamint megfelelő használatának figyelemmel kísérése,

b) a kulturális örökség elemeinek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának elősegítése, így különösen a kulturális örökségvédelmi célzatú vagy a kulturális örökséget is érintő pályázatok, programok és projektek kezdeményezése és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés,

c) az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése.

16. § A Hivatal ellátja a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen:

a) végzi és irányítja az ország műemléki értékeinek feltárását és inventarizálását, közreműködik a régészeti örökség és a kulturális javak felkutatásában és inventarizálásában,

b) javasolja és előkészíti az kulturális örökségi ingatlan elemek védetté nyilvánítását,

c) gondoskodik az örökségi értékekkel összefüggő tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről,

d) végzi a műemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását,

e) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a műemlékek kutatását,

f) örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé,

g) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában,

h) kezeli, gyarapítja, kiállításokon, publikációkban és elektronikus úton közzéteszi gyűjteményeinek anyagát,

i) együttműködik az örökségvédelmi érdekű kutatási programokban.

5. Záró rendelkezések

17. § A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerveként működött kulturális örökségvédelmi iroda jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint – megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve – az a megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé e rendelet hatálybalépésével az 1. melléklet szerint válik.

18. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet, 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet és 305/2008. (XII. 19.) Korm. rendelet.

(3)15 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel

a) megállapított 5. § (1) bekezdését, 10. § (3), (4) és (4a) bekezdését, valamint módosított 6. § (1) bekezdés b) pontját, 2. mellékletét a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban,

b) hatályon kívül helyezett 3. § (2) bekezdését, 5. § (2) bekezdését, 12–13. §-át, 3. mellékletét a 2012. július 1-je előtt indult eljárásokban

kell alkalmazni.

19. § E rendelet 3. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése a kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –, 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek elnevezése és az illetékességi terület

 

A.

B.

 

Szakigazgatási szerv

Illetékesség

1.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Szeged)

Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye

2.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája (Debrecen)

Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Miskolc)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye

4.

Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája (Budapest)

Nógrád megye, Pest megye

5.

Baranya megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Pécs)

Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

6.

Vas megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Szombathely)

Vas megye, Zala megye

7.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Sopron)

Győr-Moson-Sopron megye, Veszprém megye

8.

Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Székesfehérvár)

Fejér megye, Komárom-Esztergom megye

9.

Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Budapest)

Budapest

2. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez16

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések

A. Régészeti lelőhelyet, illetve régészeti védőövezetet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban

I.

A régészeti lelőhelyeket érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

A régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.

2.

A régészeti lelőhely jellege, ezen belül:

2.1.

történeti jelentősége,

2.2.

védettségi fokozata,

2.3.

tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése,

2.4.

állapota, bolygatottságának mértéke,

2.5.

régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,

2.6.

a régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,

2.7.

kutatottsága, feltártsága.

3.

A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen:

3.1.

nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,

3.2.

sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

3.3.

pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,

3.4.

állapotváltozással járó elfedés esetében.

4.

A régészeti lelőhely elkerülése lehetőségének vizsgálata, tekintettel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. és 22. §-ára.

II.

Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely esetében, az I. pontban felsorolt szakkérdéseken túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

III.

A régészeti védőövezetet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely:

1.1.

tájképi megjelenését,

1.2.

megközelíthetőségét,

1.3.

fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

1.4.

esetleges bemutathatóságát,

1.5.

rövid- és hosszú távú kutathatóságát.

B. Műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, valamint történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban

I.

A műemléki környezetet, érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett műemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében.

2.

A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, berendezés illeszkedése az egyedileg védett műemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához.

3.

A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett műemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez.

4.

A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

II.

A műemléki jelentőségű területet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében:

1.1.

a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.2.

a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetőség szerinti megtartása, illetve visszaállítása,

1.3.

a történetileg kialakult utcai térfalak megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.4.

a jellegzetes beépítési mód – sűrűség, beépítési jelleg és hely – megőrzése.

2.

A terület egységes történeti építészeti megjelenésének – beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén megvalósuló látványt is – hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag- és színhasználat védelme érdekében:

2.1.

illeszkedés a történeti épületek tömegképzéséhez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz,

2.2.

illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához,

2.3.

illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához.

3.

A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentőségének megóvása és továbbvitele érdekében:

3.1.

a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata,

3.2.

a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása,

3.3.

az utcabútorok és egyéb közterületi műtárgyak, illetve az időszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedő kialakítása,

3.4.

a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedő alkalmazása.

4.

A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért – így különösen hagyományos (történeti) települések bel és külterületén – a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

III.

A történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

A történeti táj teljes területén azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítása, amelyek a történeti tájjá nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározásra kerültek.

2.

A történeti táj területén a természeti, illetve az épített elemek minőségének, mennyiségének és arányának, azok történetileg kialakult, vallási, kultúrtörténeti, történelmi szempontból jelentős eseményhez kapcsolódó vagy tájhasználattal összefüggő viszonyrendszerének fenntartása az értékek fennmaradását szolgáló fenntartható használat és fejlődés figyelembevételével; ezen belül

2.1.

a táj jellegének, egységességének, történelmileg kialakult szerkezetének, valamint a történetileg kialakult hagyományos tájhasználat által formált összképének, továbbá a környezetével való kapcsolatának megőrzése;

2.2.

a történeti hagyományokon alapuló folytonosság és folyamatosság fenntartása a táj- és területhasználatban, beleértve ebbe a kulturális és táji örökség tárgyi és nem tárgyiasult elemei és tényezői összességét, így különösen a településépítészeti és az építészeti hagyományok, a régészeti, a hagyományos épített, a műemléki, a művészeti vagy a műszaki környezet anyagi megnyilvánulásának megőrzését;

2.3.

a természet és az emberi tevékenység egymásra hatása eredményeként kialakult tájkép és annak jellegzetes elemeinek, valamint esztétikai minőségének – a táj- és természetvédelem szempontjainak figyelembevételével megvalósuló – kulturális örökségvédelmi szemléletű megőrzése.

IV.

A műemléken megvalósuló tevékenységre irányuló, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.

Szakhatósági állásfoglaláshoz minden esetben vizsgálandó, hogy a tervezett építési munka

1.1.

teljesíti-e a műemléki érték anyagi valóságában történő megőrzésének alapkövetelményét; és

1.2.

tiszteletben tartja-e a műemlék történeti, kulturális értékének elsődlegességét a jelenkor használati követelményeinek kielégítése során; továbbá

1.3.

a műemléki értéket kellő mértékben és hitelesen érvényre juttatja-e.

2.

A műemlékek funkciójával kapcsolatosan vizsgálandó, hogy a műemléki ingatlanon, épületben vagy építményben tervezett funkció az eredeti, illetve a jelenlegi funkcióhoz képest

2.1.

nem méltatlan-e a műemlék kulturális, történeti értékéhez; és

2.2.

elhelyezése (kialakítása) nem jár-e a műemléki értékek súlyos veszélyeztetésével; továbbá

2.3.

a használat nem okoz-e akár közvetlenül, akár közvetve műemléki értékcsökkenést, értékvesztést.

3.

Műemlékeket érintő beavatkozások körében figyelembe kell venni, hogy

3.1.

műemléken műemléki értékkel bíró épület, építmény, épület-, illetve építményrész nem bontható el, bontás a Kötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kivételesen engedélyezhető, amely esetekben az engedélyezésre benyújtott dokumentációban foglaltaknak igazolniuk kell a jogszabályi követelményeknek való megfelelést;

3.2.

műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék ingatlanán új építmény, építményrész építése különösen akkor engedélyezhető, ha a tervezett beavatkozás a műemléki érték fenntartásához elengedhetetlenül szükséges (szerkezeti megerősítés, védőépület), azonban csak annak mértékéig, hogy az új építmény, építményrész ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását, érvényesülését, hitelességét;

3.3.

műemlék egészét vagy jelentős hányadát érintő átalakítás különösen akkor engedélyezhető, ha a műemléki értékek fenntartása azt indokolja, addig a mértékig, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek (térkapcsolatok, tömegalakítás, felületek kialakítása, díszítések) érvényesülését, hitelességét;

3.4.

műemlékeken az egymást követő egyes beavatkozások (átalakítás) összeadódó hatásukban sem járhatnak a műemlék hitelességének csökkentésével, nem veszélyeztethetik értékeinek érvényesülését;

3.5.

egyenértékű beavatkozások lehetősége esetén a hozzájárulás megadása során előnyben kell részesíteni a visszafordítható megoldásokat.

4.

Műemlékek esetében vizsgálandó, hogy az épület-energetikai hatékonyságot javító, a megújuló energia alkalmazására, illetve az akadálymentesítésre irányuló beavatkozások összhangban vannak-e a műemléki értékek megőrzésének elsődlegességével, biztosítják-e annak érvényesülését.

5.

Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során

5.1.

az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni; amennyiben az a pusztulás mértéke vagy a használhat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás;

5.2.

azok eltávolítása csak kivételes esetben engedélyezhető, ha ez mégis elkerülhetetlen, és az adott műemlékben nem biztosított vagy biztosítható a megőrzése;

5.3.

arra kell törekedni, hogy azok helyébe azonos korú és jellegű történeti építőanyagok kerüljenek.

6.

A szakhatóságnak vizsgálnia kell annak a feltételnek a teljesülését, hogy műemlékek megjelenését befolyásoló fényforrások, reklámok, útbaigazító-, cég- és jelzőtáblák, utcabútorok, pavilonok és más szabadtér-építészeti elemek egyenként vagy összességükben nem eredményezhetik a műemlék tájban vagy településképben feltáruló látványának, a műemlékből és műemlékről élvezhető kilátásnak, illetve általában a műemléki érték érvényesülésének vagy hitelességének sérelmét.

7.

Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során tekintetbe kell venni, hogy történeti kertben, illetve műemléki ingatlan kerttörténeti értéket hordozó részén csak szakági kutatásokon alapuló kert (park) helyreállítási, felújítási munkák engedélyezhetők. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, csak a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülésének, hitelességének sérelme nélkül engedélyezhető.

8.

A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség) az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért

8.1.

műemléki ingatlan megosztásához (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) kivételes esetben adható hozzájárulás, különösen akkor, ha az tudományos kutatás alapján bizonyítottan történeti állapot visszaállítását szolgálja;

8.2.

a történetileg igazoltan összetartozó ingatlanok, ingatlanrészek újra-egyesítésétől eltekintve műemléki ingatlannak más (védett vagy nem védett) ingatlannal történő összevonásához, egyesítéséhez (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) hozzájárulás kivételesen, abban az esetben adható, ha az az örökségvédelem érdekét is szolgálja.

3. melléklet a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez17

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!