nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1971. évi 25. törvényerejű rendelet
a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről
2007-01-01
infinity
3

1971. évi 25. törvényerejű rendelet

a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban,
az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről1

(Az Egyezményhez való csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezése az Amerikai Egyesült Államok kormányánál Washingtonban, az 1969. évi október hó 30. napján, az Egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvekhez való csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezése a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkáránál Montrealban, az 1970. évi október hó 30. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság2 Elnöki Tanácsa e törvényerejű rendelettel kihirdeti:

a) a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményt, valamint

b) a nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezmény módosítása tárgyában

– Montrealban, az 1947. évi május hó 27. napján aláírt jegyzőkönyvet,

– Montrealban, az 1954. évi június hó 14. napján aláírt két jegyzőkönyvet,

– Montrealban, az 1961. évi június hó 21. napján aláírt jegyzőkönyvet és

– Rómában, az 1962. évi szeptember hó 15. napján aláírt jegyzőkönyvet.

2. § Az Egyezmény és a jegyzőkönyvek hivatalos magyar fordítása a következő:

„ EGYEZMÉNY

a nemzetközi polgári repülésről

(Készült Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján)

A nemzetközi polgári repülés jövőbeni fejlődése nagymértékben hozzájárulhat a világ nemzetei és népei között a barátság és a megértés megteremtéséhez és fenntartásához, a vele való visszaélés viszont súlyosan fenyegetheti az általános biztonságot; továbbá

kívánatos a súrlódások elkerülése, valamint a nemzetek és népek közötti együttműködés elősegítése, amelytől a világ békéje függ; ezért

az alulírott kormányok megegyeztek bizonyos elvekben és szabályokban, annak érdekében, hogy a nemzetközi polgári repülést biztonságos és rendszeres módon fejlesszék, továbbá hogy a nemzetközi légiközlekedést a lehetőségek egyenlőségének alapján alakítsák ki, valamint ésszerűen és gazdaságosan bonyolítsák le,

és ennek megfelelően – az említett célok elérése érdekében – a következő Egyezményt kötötték.

I. RÉSZ

REPÜLÉS

I. fejezet

Általános elvek és az Egyezmény alkalmazása

1. cikk

Szuverenitás

A Szerződő Államok elismerik, hogy minden Államot a területe fölötti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.

2. cikk

Terület

Az Egyezmény szempontjából az állam területe a szuverenitása, fennhatósága, védnöksége vagy megbízáson alapuló igazgatása alatt álló földterület és az ehhez tartozó területi vizek.

3. cikk

Polgári és állami légijárművek

a) Az Egyezmény kizárólag a polgári légijárművekre vonatkozik, az állami légijárművekre nem alkalmazható.

b) A katonai, a vám- és a rendőri szervek céljára szolgáló légijárművet állami légijárműnek kell tekinteni.

c) A Szerződő Államok állami légijárművei csak külön államközi megállapodás, vagy esetenként kiadott engedély alapján és ezek feltételeinek megtartásával repülhetnek át más Szerződő Állam területe fölött, illetőleg szállhatnak le területén.

d) A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy az állami légijárművekre vonatkozó rendelkezések kiadásánál szem előtt tartják a polgári légijárművek biztonságos repülését.

4. cikk

Visszaélés a polgári repüléssel

A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a polgári repülést nem használják fel az Egyezmény célkitűzéseivel ellentétes célra.

II. fejezet

Repülés a Szerződő Államok területe fölött

5. cikk

A nem menetrendszerű repülés joga

A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a többi Szerződő Állam nem menetrendszerű légijáratot lebonyolító légijárművének joga van az Egyezmény feltételeinek megtartásával a Szerződő Államok területére berepülni, fölötte leszállás nélkül átrepülni vagy azon nem kereskedelmi célból leszállni. E jog gyakorlásához előzetes engedély szerzésére nincs szükség, az az Állam azonban, amelynek területe fölött átrepülnek, megkövetelheti a leszállást. Mindamellett a Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy repülésbiztonsági szempontból az előírt útvonal megtartását követeljék meg olyan légijárműtől, amelyek megközelítésre nem alkalmas vagy megfelelő repülési berendezésekkel el nem látott területek fölé kívánnak berepülni, illetőleg hogy az ilyen repülést külön engedélyhez kössék.

Ha a légijármű nem menetrendszerű nemzetközi légijárat lebonyolítása során utasokat, árut, poggyászt vagy postát díjért, illetőleg bérlet keretében szállít, a 7. cikk rendelkezésétől függően jogosult utasokat, árut, poggyászt vagy postát felvenni vagy kirakni, a felvétel vagy a kirakás helye szerinti Állam azon jogának sérelme nélkül, hogy az általa szükségesnek tartott rendelkezésnek, feltételnek vagy korlátozásnak vesse alá a repülést.

6. cikk

Menetrendszerű légijáratok

A Szerződő Államok területe fölötti vagy területére irányuló menetrendszerű nemzetközi légijárat az illető Állam külön engedélyével vagy egyéb hozzájárulásával, valamint az engedély, illetőleg a hozzájárulás feltételeinek megfelelően tartható fenn.

7. cikk

Cabotage

Bármely Szerződő Államnak jogában áll megtagadni más Szerződő Állam légijárművétől, hogy területén utasokat, árut, poggyászt és postát vegyen fel, és ezeket díjért vagy bérlet keretében területének más pontjára szállítsa. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem kötnek olyan megállapodást, amely kifejezetten kizárólagossági alapon hasonló előjogot biztosít másik Állam vagy annak légiközlekedési vállalata számára, illetőleg nem fogadnak el ilyen kizárólagos előjogot más Államtól.

8. cikk

Pilóta nélküli légijárművek

Olyan légijármű, amely pilóta nélküli repülésre alkalmas, a Szerződő Államok területe fölött pilóta nélkül az illető Állam külön engedélyével és az engedély feltételeinek megfelelően repülhet. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak a pilóta nélküli légijárműveknek a polgári légijárművek számára nyitva álló körzetekben történő olyan ellenőrzésére, amely a polgári légijárművek zavartalan közlekedését biztosítja.

9. cikk

Tiltott övezetek

a) A Szerződő Államok katonai szükségből, illetőleg a közbiztonság érdekében korlátozhatják vagy egységesen eltilthatják más Államok légijárművét területük bizonyos övezetei fölötti repüléstől, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi járatokat lebonyolító saját légijárművei és a többi Szerződő Állam hasonló járatokat lebonyolító légijárművei között. A tiltott övezet méreteit és elhelyezését olyan ésszerűen kell kialakítani, hogy a repülést fölöslegesen ne nehezítse. A Szerződő Államok területén levő tiltott övezetek leírását, valamint azoknak minden későbbi módosítását mielőbb közölni kell a többi Szerződő Állammal és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel.

b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy kivételes körülmények között vagy szükségállapot idején, illetőleg a közbiztonság érdekében azonnali hatállyal ideiglenesen korlátozzák, vagy megtiltsák a repülést területük vagy annak bármely része fölött, azzal a feltétellel, hogy a korlátozást, illetőleg a tilalmat minden más Állam légijárművére – Állami hovatartozás szempontjából történő megkülönböztetés nélkül – alkalmazzák.

c) A Szerződő Államok szabályaikban – belátásuk szerint – megkövetelhetik az a) és a b) bekezdésben említett övezetekbe lépő légijárművektől, hogy a területükön levő meghatározott repülőtéren, amint lehetséges, azonnal szálljanak le.

10. cikk

Leszállás vámrepülőtéren

Minden légijármű, amely valamely Szerződő Állam területére belép – kivéve ha az Egyezmény rendelkezései értelmében, illetőleg külön engedély alapján leszállás nélkül repülheti át valamely Szerződő Állam területét – köteles az illető Állam által vám- és egyéb vizsgálatok céljára kijelölt repülőtéren leszállni, feltéve, hogy ennek az Államnak a szabályai ezt megkövetelik. E légijárművek a Szerződő Állam területéről távozáskor kijelölt vámrepülőtérről kötelesek felszállni. A Szerződő Államok az összes kijelölt vámrepülőtér adatait közzéteszik és a többi Szerződő Állammal történő közlés céljából a II. RÉSZ szerint létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tudomására hozzák.

11. cikk

Repülési szabályok alkalmazása

Szerződő Államnak a nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművek belépésére, illetőleg távozására vonatkozó szabályait, valamint az ilyen légijárműveknek a Szerződő Állam területe fölött végzett repülésére vonatkozó szabályait – az Egyezmény rendelkezéseitől függően – állami hovatartozás szempontjából történő megkülönböztetés nélkül minden Szerződő Állam légijárművére alkalmazni kell; e szabályokat a légijárművek a másik Államba történő belépés, az onnan távozás és a területén tartózkodás során kötelesek megtartani.

12. cikk

Repülési szabályok

A Szerződő Államok intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy a területük fölött repülő vagy műveleteket végrehajtó légijárművek, valamint saját nemzetiségi jelüket viselő légijárművek bárhol tartózkodnak, megtartsák a repülésre és a repülési műveletekre vonatkozó helyi szabályokat és rendelkezéseket. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy saját hasonló tárgyú rendelkezéseiket a lehető legnagyobb mértékben összhangban tartják az Egyezmény értelmében időszakonként meghatározott rendelkezésekkel. Nyílt tenger fölött az Egyezmény értelmében kiadott rendelkezések az irányadók. A Szerződő Államok a rendelkezéseket megszegő személyek üldözéséről gondoskodni kötelesek.

13. cikk

Belépési és engedélyezési szabályok

Azokat a szabályokat, amelyeket a Szerződő Államok utasok, személyzet, poggyász vagy áru belépésére, illetőleg területükről távozására, az engedélyezésre, az útlevelekre, a vámügyekre és az egészségügyi zárlatra vonatkozóan hoztak, az illető Állam területére belépéskor, onnan távozáskor és az ott-tartózkodás során az utasok, a személyzet, a poggyász és az áru tekintetében meg kell tartani.

14. cikk

Betegségek terjedésének megelőzése

A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy hatékony lépéseket tesznek a kolera, a (fertőzéses) tífusz, a feketehimlő, a sárgaláz, a pestis és a Szerződő Államok által időközönként meghatározott egyéb fertőző betegségek légijármű útján történő terjedésének a megakadályozására. A Szerződő Államok ebből a célból folyamatosan tanácskoznak azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek a légijárműveken alkalmazandó nemzetközi egészségügyi rendelkezések kidolgozására illetékesek. E tanácskozások nem sérthetik olyan érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeket e tárgyban kötöttek és amelyeknek a Szerződő Államok részesei.

15. cikk

Repülőtéri és egyéb díjak

Azok a repülőterek, amelyek a Szerződő Államok területén a saját légijárművek számára közforgalom céljából nyitva állnak, a 68. cikk rendelkezéseinek megfelelően azonos feltételekkel nyitva állnak a többi Szerződő Állam légijárművei számára is. Azonos feltételek vonatkoznak a repülési berendezéseknek a Szerződő Államok légijárművei által történő használatára, ideértve azokat a rádió- és meteorológiai berendezéseket is, amelyek a repülés biztonsága és elősegítése érdekében nyilvános használat céljára szolgálnak.

A Szerződő Államok által meghatározott vagy kiszabni engedélyezett olyan díj, amelyet az említett repülőterek és repülési berendezések használatáért más Szerződő Államok légijárművétől szednek be, nem lehet magasabb, mint

a) nem menetrendszerű légijáratot lebonyolító légijárműnél, az ugyanazon osztályhoz tartozó és ugyanolyan repülést végző hazai légijármű által fizetett díj;

b) nemzetközi menetrendszerű légijáratot lebonyolító légijárműnél az ugyanazon osztályhoz tartozó és ugyanolyan repülést végző hazai légijármű által fizetett díj.

Ezeket a díjtételeket közzé kell tenni és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tudomására kell hozni. Valamely érdekelt Szerződő Állam panaszára a Tanács a repülőtér vagy egyéb berendezés használatáért megállapított díjat felülvizsgálja, az ügyről jelentést készít és az érdekelt Államnak vagy Államoknak javaslatot tesz. A Szerződő Államok nem állapíthatnak meg illetéket, díjat vagy egyéb térítést kizárólag olyan jogcímen, hogy valamely Szerződő Állam légijárműve, illetőleg az azon levő személyek vagy javak területét átrepülik, oda berepülnek vagy onnan távoznak.

16. cikk

Légijárművek átkutatása

A Szerződő Államok megfelelő hatóságai jogosultak más Szerződő Államok légijárművét leszálláskor vagy felszálláskor indokolatlan késedelem előidézése nélkül átkutatni, valamint az Egyezményben meghatározott bizonyítványokat és egyéb okmányokat megvizsgálni.

III. fejezet

Légijárművek állami hovatartozása

17. cikk

Légijárművek állami hovatartozása

A légijármű ahhoz az Államhoz tartozik, amelynek lajstromába be van jegyezve.

18. cikk

Kettős lajstromozás

Légijárművet egynél több Államban nem szabad lajstromozni, az egyik Állam lajstromából azonban a másikéba átírható.

19. cikk

Lajstromozásra vonatkozó belső jogszabályok

A Szerződő Államokban a légijárművek lajstromozása vagy a lajstromozás átírása az illető Állam jogszabályai szerint történik.

20. cikk

Lajstromjelek feltüntetése

A nemzetközi légiforgalomban közlekedő valamennyi légijárműnek viselnie kell állami felségjelét és lajstromozási jelét.

21. cikk

Lajstromozások közlése

A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármely más Szerződő Államnak és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek – kérelemre – tájékoztatást adnak az Államukban lajstromozott bármely légijárműről, illetőleg tulajdoni helyzetéről. A Szerződő Államok továbbá – a Szervezet esetleges erre vonatkozó előírásainak megfelelően – jelentést tesznek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek mindazokról az adatokról, amelyek az Államukban lajstromozott légijármű tulajdonjogáról és ellenőrzéséről rendelkezésre állanak, feltéve, hogy a szóban forgó légijárművel nemzetközi repülést végeznek. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az ily módon szerzett adatokat kérelemre a többi Szerződő Állam rendelkezésére bocsátja.

IV. fejezet

Intézkedések a repülés megkönnyítésére

22. cikk

Alakiságok megkönnyítése

A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy külön rendelkezések kiadásával vagy más módon megtesznek minden gyakorlati intézkedést a Szerződő Államok területe között a repülés megkönnyítésére és elősegítésére, továbbá hogy megakadályozzák a légijárművek, az utasok, a személyzet, a poggyász és az áru szükségtelen késedelmét, különösen a belépési, az egészségügyi zárlati, a vám- és az engedélyezési szabályok alkalmazása során.

23. cikk

Vám- és belépési eljárások

A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzetközi repülés tekintetében a vám- és a belépési eljárásokat a lehetőség szerint a gyakorlatban úgy alkalmazzák, ahogyan azokat az Egyezmény értelmében időszakonként megállapítják vagy ajánlják. Az Egyezmény rendelkezései nem tiltják vámmentes repülőtér létesítését.

24. cikk

Vámilletékek

a) A Szerződő Államok területe felé, területéről vagy területén repülő légijárművet ideiglenesen vámmentesen kell bebocsátani, az illető Állam vámrendelkezéseitől függően. A Szerződő Államok légijárművének fedélzetén levő üzemanyag, kenőolaj, tartalék alkatrész, szokásos felszerelés és fedélzeti raktár a másik Szerződő Állam területére érkezésekor mentes a vámilleték, a szemledíj vagy a hasonló állami, illetőleg helyi adó és illeték alól, feltéve, hogy az illető Állam területének elhagyásakor továbbra is a fedélzeten marad. E mentesség nem vonatkozik azokra a cikkekre, amelyeket kiraknak, kivéve, ha ez az illető állam vámszabályainak megfelelően történik, amelyek elrendelhetik, hogy e cikkeket vámfelügyelet alatt tartsák.

b) A Szerződő Államok területére abból a célból bevitt tartalék alkatrész és felszerelés, hogy azt egy másik Szerződő Állam nemzetközi légijáratot lebonyolító légijárművébe beszereljék vagy légijárművén felhasználják, vám- és illetékmentesen bebocsátható az illető Állam szabályainak megtartásával, amelyek elrendelhetik, hogy e cikkeket vámfelügyelet és ellenőrzés alatt tartsák.

25. cikk

Veszélybe került légijárművek

A Szerződő Államok vállalják, hogy a területükön veszélybe került légijárműnek megadják a lehetséges segítséget és engedélyezik, hogy a légijármű tulajdonosa vagy a lajstromozó Állam hatósága – ha ezt a körülmények szükségessé teszik – saját hatóságaik ellenőrzése mellett segítséget nyújtson. Elveszett légijármű felkutatásával kapcsolatban a Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy egymással összhangban együttműködnek és megteszik azokat az intézkedéseket, amelyeket az Egyezmény alapján időközönként ajánlanak.

26. cikk

Balesetek kivizsgálása

Ha Szerződő Állam légijárművét másik Szerződő Állam területén baleset éri, halál, súlyos személyi sérülés, a légijárműben vagy navigációs berendezésében jelentős műszaki hiba esetében az állam, ahol a baleset történt, köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, amennyire saját jogszabályai engedik, összhangban azzal az eljárással, amelyet erre a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ajánl. A légijárművet lajstromozó Államnak lehetővé kell tenni, hogy kijelölje megfigyelőit, akik e kivizsgáláson jelen lehetnek. A kivizsgálást végző Állam köteles közölni az érdekelt Állammal a balesetről szóló jelentést és a következtetéseket.

27. cikk

Mentesség szabadalmi igények címén történő lefoglalás alól

a) Ha Szerződő Állam nemzetközi forgalomban részt vevő légijárműve a másik Szerződő Állam területére engedély alapján berepül, vagy azon akár leszállással, akár anélkül átrepül, ennek az Államnak a területén nem foglalható le és nem tartóztatható fel a tulajdonos vagy az üzemeltető ellen bármely Állam által vagy nevében vagy bármely személy részéről bejelentett igény alapján azon a címen, hogy a légijármű szerkezete, gépezete, alkatrészei, tartozékai vagy üzemeltetése sért valamely szabadalmat, típust vagy használati mintát, amelyet oltalmi nyilvántartásba vettek abban az Államban, ahová a légijármű belépett; a légijárműtől biztosíték letétbehelyezése sem követelhető meg a lefoglalás vagy a feltartóztatás alóli mentességgel kapcsolatban.

b) Az a) bekezdés rendelkezését a légijármű részére szolgáló pótalkatrészek és felszerelések raktározása, felhasználása és javítás alkalmával történő beszerelése tekintetében is alkalmazni kell a másik Szerződő Állam területén, feltéve, hogy a raktározott szabadalmazott alkatrészeket vagy felszereléseket nem szánják eladásra, belső elosztásra vagy a Szerződő Állam területéről kereskedelmi kivitelre.

c) E cikkben foglalt előnyöket csak azok az Államok élvezhetik, amelyek

1. az Egyezménynek vagy az ipari tulajdon oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek és minden idevonatkozó kiegészítésnek a részesei, vagy

2. a szabadalmakra vonatkozóan olyan belső jogszabályt alkottak, amely elismeri és megfelelő védelemben részesíti az Egyezményben részt vevő többi Állam állampolgárai által készített találmányokat.

28. cikk

Repülési berendezések és szabványrendszerek

A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lehetőség szerint

1. a nemzetközi repülés megkönnyítésére területükön repülőtereket, rádiószolgálatot, meteorológiai szolgálatot és egyéb repülési berendezéseket létesítenek, az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított szabványoknak és gyakorlatnak megfelelően;

2. elfogadják és megvalósítják az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított megfelelő szabványrendszereket a távközlési eljárások, kódok, jelek, jelzések, fényjelek és egyéb üzemeltetési gyakorlatok és szabályok terén;

3. nemzetközi téren együttműködnek, hogy biztosítsák repülési térképek és atlaszok megjelentetését, összhangban az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított szabványokkal.

V. fejezet

Légijárművekre vonatkozó feltételek

29. cikk

Légijárművön levő okmányok

Szerződő Állam nemzetközi légijáratot lebonyolító légijárművén – az Egyezményben meghatározott feltételeknek megfelelően – a következő okmányokat kell tartani:

a) lajstromozási bizonyítvány;

b) légialkalmassági bizonyítvány;

c) szakszolgálati engedély a személyzet minden tagja számára;

d) útinapló;

e) rádióval felszerelt légijárműnél a rádióállomás engedélye;

f) utasok szállítása esetén jegyzék az utasok nevéről, felszállási és rendeltetési helyéről;

g) poggyász és áru szállítása esetén részletes kimutatás és bevallás a poggyászról, illetőleg az áruról.

30. cikk

A légijármű rádióberendezése

a) Szerződő Állam légijárműve a többi Szerződő Állam területén, illetőleg területe fölött rádió adóberendezést olyan engedély alapján szállíthat, amelynek értelmében a rádió adóberendezést a légijárműbe szabad szerelni és üzemeltetni. Az engedélyt a lajstromozó Állam illetékes hatósága adja ki. Az átrepült területen a rádió adóberendezés használata az illető Szerződő Állam szabályainak megfelelően történik.

b) A rádió adóberendezést a személyzetnek azok a tagjai használhatják, akik erre a lajstromozó Állam illetékes hatóságától külön engedélyt kaptak.

31. cikk

Légialkalmassági bizonyítvány

A nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművet a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített légialkalmassági bizonyítvánnyal kell ellátni.

32. cikk

A személyzet szakszolgálati engedélye

a) A nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű pilótáit, és a személyzet többi tagját a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített szakszolgálati engedéllyel vagy bizonyítvánnyal kell ellátni.

b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy saját területük fölötti repülés szempontjából megtagadják az olyan szakszolgálati engedély, illetőleg bizonyítvány elismerését, amelyet az illető Állam állampolgára számára valamely másik Szerződő Állam állított ki.

33. cikk

Engedélyek és bizonyítványok elismerése

A lajstromozó Szerződő Állam által kiadott, illetőleg érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati engedélyeket és bizonyítványokat a többi Szerződő Állam érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy e bizonyítványok és engedélyek kiadására, illetőleg érvényesítésére irányadó követelmények elérik azt a legkisebb mértéket, amelyet az Egyezmény értelmében időszakonként meghatároznak.

34. cikk

Útinapló

A nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművön útinaplót kell vezetni, amely tartalmazza a légijármű, a személyzet és a repülések adatait, olyan formában, ahogyan ezt az Egyezmény értelmében időszakonként meghatározzák.

35. cikk

Áruszállítási korlátozások

a) A nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű az Államok területe felett nem szállíthat hadianyagot vagy felszerelést, kivéve, ha erre az illető Állam engedélyt ad. Minden Állam saját szabályaival határozza meg, hogy e cikk szempontjából mi tekintendő hadianyagnak vagy felszerelésnek. Az egységesség kedvéért figyelembe kell venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által időszakonként teendő esetleges ajánlásokat.

b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a közrend és biztonság fenntartása céljából szabályozzák vagy megtiltsák az a) bekezdésben említett cikkeken kívül más cikkeknek területük fölött történő szállítását, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi légiforgalomban részt vevő saját légijárművek és más Állam hasonló légijárműve között, továbbá nem alkalmaznak olyan korlátozást, amely zavarná a légijármű üzemeltetéséhez vagy repüléséhez, a személyzet vagy az utasok biztonsága szempontjából szükséges berendezéseknek a légijárművön történő szállítását és felhasználását.

36. cikk

Fényképezőgépek

A Szerződő Államok megtilthatják vagy szabályozhatják légijárművön fényképezőgépnek területük fölött történő használatát.

VI. fejezet

Nemzetközi szabványok és ajánlott eljárások

37. cikk

Nemzetközi szabványok és eljárások elfogadása

A Szerződő Államok együttműködésre kötelezik magukat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb egységességet biztosítsák a légijárművekre, a személyzetre, a légiutakra és a kiegészítő szolgálatokra vonatkozó szabályok, szabványok, eljárások és szervezési feladatok tekintetében minden olyan kérdésben, amelyben az egységesség könnyíti és fejleszti a repülést.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ebből a célból időszakonként a szükséghez képest nemzetközi szabványokat, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat fogad el, illetőleg módosít a következő kérdésekben:

a) távközlési rendszerek és repülési segédeszközök, ideértve a földi jelzéseket is;

b) a repülőterek és a leszállóhelyek jellemző adatai;

c) repülési szabályok és repülésirányítási eljárások;

d) a hajózó és a műszaki személyzet vizsgáztatása;

e) a légijárművek légialkalmassága;

f) a légijárművek lajstromozása és azonosítása;

g) a meteorológiai tájékoztatás gyűjtése és cseréje;

h) útinaplók;

i) repülési térképek és atlaszok;

j) vám- és belépési eljárások;

k) a veszélybe került légijárművek és a balesetek kivizsgálása, valamint a repülés biztonságával, rendszerességével és ésszerűsítésével kapcsolatos minden egyéb, időszakonként szükségessé váló kérdés.

38. cikk

Eltérések a nemzetközi szabványoktól
és eljárásoktól

Bármely Állam, amely nem tartja lehetségesnek, hogy valamely nemzetközi szabványt vagy eljárást minden tekintetben megtartson, saját szabályát vagy eljárását valamely nemzetközi szabvánnyal vagy eljárással ennek módosítása után teljesen összhangba hozza, illetőleg amely szükségesnek tartja olyan szabály és gyakorlat elfogadását, amely valamely kérdésben eltér a nemzetközi szabványban foglalt szabálytól, illetőleg gyakorlattól, haladéktalanul tájékoztatja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet saját gyakorlata és a nemzetközi szabványban meghatározott gyakorlat közötti különbségekről. Nemzetközi szabvány módosítása esetében az az Állam, amely a módosítás elfogadásától számított hatvan napon belül saját szabályát és gyakorlatát nem módosítja megfelelően, a Tanácsot tájékoztatja erről, vagy a tenni kívánt intézkedést közli. Ilyen esetben a Tanács haladéktalanul tájékoztatja a többi Államot a nemzetközi szabvány és az illető Állam nemzeti gyakorlata között egy vagy több kérdésben fennálló különbségről.

39. cikk

Bizonyítványok és engedélyek záradékolása

a) A légijárműnek, illetőleg a légijármű részének bizonyítványához, amellyel kapcsolatban légialkalmassági vagy teljesítményre vonatkozó nemzetközi szabvány van érvényben, és amely a bizonyítvány kiállítási idején bármely tekintetben nem felel meg a szabványnak, csatolni kell azoknak az adatoknak a teljes jegyzékét, amelyek tekintetében különbség áll fenn.

b) Ha a szakszolgálati engedéllyel vagy bizonyítvánnyal rendelkező személy nem felel meg az engedély vagy a bizonyítvány osztálya szerinti és a nemzetközi szabvány által megkövetelt összes feltételnek, az engedélyen vagy annak mellékletén fel kell sorolni mindazokat az adatokat, amelyek tekintetében különbség áll fenn.

40. cikk

Záradékolt bizonyítványok és engedélyek
érvényessége

A 39. cikk értelmében záradékolt bizonyítvánnyal, illetőleg engedéllyel ellátott légijármű, illetőleg személyzet csak abban az esetben vehet részt a nemzetközi légiforgalomban, ha arra engedélyt ad az az Állam, amelynek területére berepülne. Az ilyen légijármű, illetőleg bizonyítványhoz kötött részének lajstromozása vagy használata bármely olyan Államban, amely nem azonos az eredeti bizonyítványt kiadó Állammal, a légijárművet, illetőleg annak részét importáló Állam belátásától függ.

41. cikk

Meglevő légialkalmassági szabályok elismerése

E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak olyan típusú légijárművekre és felszerelésekre, amelyeknek prototípusát a hasonló berendezésre vonatkozó légialkalmasság tárgyában elfogadott nemzetközi szabvány honosításától számított három éven belül az illetékes belföldi hatóság elé terjesztették bizonyítvány kiadása végett.

42. cikk

A személyzet szakszolgálati engedélyére vonatkozó
meglevő szabályok elismerése

E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a személyzetnek azokra a tagjaira, akiknek engedélyét eredetileg a személyzet szakképzésére vonatkozó nemzetközi szabvány elfogadásától számított egy éven belül adták ki; vonatkoznak azonban a személyzetnek arra a tagjára, akinek engedélye az ilyen szabvány elfogadásától számított öt éven át érvényben marad.

II. RÉSZ

A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZET

VII. fejezet

A Szervezet

43. cikk

Név és összetétel

Az Egyezmény létrehozza a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet elnevezésű szervezetet, amely Közgyűlésből, Tanácsból és egyéb olyan szervekből áll, amelyek szükségessé válhatnak.

44. cikk

Célkitűzések

A Szervezet célkitűzése, hogy fejlessze a nemzetközi repülés elveit és műszaki színvonalát, valamint elősegítse a nemzetközi légiközlekedés tervezését és fejlesztését, különösen

a) világszerte biztosítsa a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendszeres fejlődését;

b) ösztönözze a légijármű-tervezés és üzemeltetés tudományát a békés felhasználás érdekében;

c) ösztönözze repülőútvonalak, repülőterek és repülési berendezések fejlesztését a nemzetközi polgári repülés érdekében;

d) eleget tegyen a népek biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos légiközlekedés iránti szükségletének;

e) meghiúsítsa az ésszerűtlen verseny okozta gazdasági pazarlást;

f) biztosítsa, hogy a Szerződő Államok jogait teljes mértékben megtartsák, és minden Szerződő Állam megfelelő lehetőséget kapjon nemzetközi légijáratok fenntartására;

g) elkerülje a Szerződő Államok közötti megkülönböztetést;

h) elősegítse a repülés biztonságát a nemzetközi polgári légiközlekedésben;

i) általában elősegítse a nemzetközi polgári repülés sokoldalú fejlődését.

45. cikk

Állandó székhely

A Szervezet állandó székhelyét a Nemzetközi Polgári Repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt ideiglenes egyezmény által létrehozott Ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Ideiglenes Közgyűlésének utolsó ülése határozza meg. A székhelyet a Tanács határozatával ideiglenesen máshová is át lehet helyezni.

46. cikk

A Közgyűlés első ülése

A Közgyűlés első ülését az Egyezmény hatálybalépése után közvetlenül az említett Ideiglenes Szervezet Ideiglenes Tanácsa hívja össze, annak érdekében, hogy a Közgyűlés az Ideiglenes Tanács által meghatározott helyen és időben összeüljön.

47. cikk

Jogképesség

A Szervezet minden Szerződő Állam területén olyan jogképességet élvez, amelyre feladatainak ellátásához szüksége van. Mindenütt, ahol az érdekelt Állam alkotmányával és törvényeivel összeegyeztethető, a Szervezet számára teljes jogi személyiséget kell biztosítani.

VIII. fejezet

Közgyűlés

48. cikk

A Közgyűlés ülései, szavazás

a) A Közgyűlés legalább évenként ül össze; a Közgyűlést a Tanács hívja össze, megfelelő időben és helyen. A Közgyűlés rendkívüli ülését a Tanács felhívására, vagy tíz Szerződő Államnak a főtitkárhoz intézett kérésére meg lehet tartani.

b) Minden Szerződő Államnak egyenlő joga van ahhoz, hogy képviseltesse magát a Közgyűlés ülésén, ahol minden Szerződő Államot egy szavazat illet meg. A Szerződő Államokat képviselő küldötteket tanácsadók segítik, akik részt vehetnek az üléseken, de szavazati joguk nincs.

c) A Közgyűlés ülésének határozatképességéhez a Szerződő Államok többségének jelenlétére van szükség. Ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés határozatát a leadott szavazatok többségével hozza.

49. cikk

A Közgyűlés hatásköre és feladatai

A Közgyűlés hatásköre és feladatai a következők:

a) minden ülésen megválasztja elnökét és más tisztségviselőit;

b) megválasztja azokat a Szerződő Államokat, amelyek a IX. fejezet rendelkezéseinek megfelelően képviseletet kapnak a Tanácsban;

c) megvizsgálja a Tanács jelentéseit, megfelelő intézkedéseket tesz ennek alapján, és határoz a Tanács által eléje utalt bármely ügyben;

d) meghatározza saját eljárási szabályait és megalakítja az általa szükségesnek vagy kívánatosnak tartott bizottságokat;

e) megszavazza az éves költségvetéseket és meghatározza a Szervezet pénzügyi tevékenységét a XII. fejezet rendelkezéseivel összhangban;

f) felülvizsgálja a költségvetési előirányzatokat, és jóváhagyja a Szervezet elszámolásait;

g) belátása szerint a Tanács, bizottság vagy más szerv elé utalja a hatáskörébe tartozó ügyeket;

h) átruház olyan hatáskört a Tanácsra, amely szükséges vagy kívánatos a Szervezet feladatainak ellátása érdekében, és azt bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja;

i) eljár a XIII. fejezet rendelkezései értelmében;

j) elbírálja az Egyezmény rendelkezéseinek módosítása tárgyában előterjesztett javaslatokat és ha a javaslatokat elfogadja, a XXI. fejezet rendelkezéseinek megfelelően ajánlja azokat a Szerződő Államoknak;

k) foglalkozik a Szervezet tevékenységi körébe eső bármely más kérdéssel, amelyet nem utaltak külön a Tanács hatáskörébe.

IX. fejezet

A Tanács

50. cikk

A Tanács összetétele és megválasztása

a) A Tanács a Közgyűlésnek felelős állandó szerv; a Közgyűlés által választott harminchárom Szerződő Államból áll. A Közgyűlésnek az első ülésén, majd minden harmadik évben meg kell választania a Tanács tagjait, akik a következő választásig viselik tisztségüket.

b) A Közgyűlés a Tanács tagjainak megválasztásakor megfelelő képviseletet biztosít

1. a légiközlekedésben vezető szerepet betöltő Államoknak:

2. azoknak az Államoknak, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a nemzetközi polgári légiközlekedés számára szükséges berendezések fejlesztéséhez;

3. az egyébként nem képviselt olyan Államoknak, amelyeknek a jelenléte biztosítja, hogy a világ minden jelentősebb földrajzi egysége képviselethez jusson a Tanácsban.

A Tanácsban megüresedő helyek betöltéséről a Közgyűlés minél előbb gondoskodik. A Tanácsba ilyen módon megválasztott Szerződő Állam elődje tisztség-idejének végéig tölti be a helyet.

c) A Szerződő Államoknak a Tanácsban helyet foglaló képviselői nem lehetnek tevékeny kapcsolatban nemzetközi légijárat fenntartásával, illetőleg nem lehetnek ebben pénzügyileg érdekeltek.

51. cikk

A Tanács elnöke

A Tanács háromévi időtartamra választja elnökét. Az elnök újraválasztható; szavazati joggal nem rendelkezik. A Tanács tagjai közül egy vagy több alelnököt választ, akik megtartják szavazati jogukat, abban az esetben is, ha elnöki teendőket végeznek. Az elnököt nem kell a Tanácsban tagságot viselő képviselők közül választani; ha azonban képviselőt választanak meg elnökül, helye üresnek tekintendő és azt az az Állam tölti be, amelyet képvisel. Az elnök feladata, hogy

a) összehívja a Tanács, a Légiszállítási Bizottság és a Léginavigációs Bizottság üléseit;

b) képviselje a Tanácsot;

c) a Tanács nevében elvégezze a Tanács által ráruházott feladatokat.

52. cikk

Szavazás a Tanácsban

A Tanács a tagok többségének szavazatával hozza határozatát. A Tanács bármely konkrét ügyben átruházhatja hatáskörét a tagjaiból alakított bizottságra. A Tanács bármely bizottságának határozata ellen az érdekelt Szerződő Állam a Tanácshoz fellebbezhet.

53. cikk

Részvétel szavazati jog nélkül

A Szerződő Államok érdekeiket különösen érintő kérdések megvitatásakor szavazati jog nélkül részt vehetnek a Tanács, valamint a Tanács bizottságának az ülésén. A Tanács tagja nem szavazhat a Tanács ülésén olyan vitában, amelynek részese.

54. cikk

A Tanács kötelező feladatai

A Tanács

a) évi jelentést terjeszt a Közgyűlés elé;

b) végrehajtja a Közgyűlés utasításait, eleget tesz az Egyezmény által rárótt feladatoknak és kötelezettségeknek;

c) meghatározza saját szervezetét és eljárási szabályait;

d) meghatározza és kijelöli a Légiszállítási Bizottság feladatait, amelyet a Tanácsban képviselt tagok közül kell választani, és amely felelősséggel tartozik a Tanácsnak;

e) létrehozza a X. fejezet rendelkezéseivel összhangban a Léginavigációs Bizottságot;

f) intézi a XII. és a XV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően a Szervezet pénzügyeit;

g) meghatározza a Tanács elnökének tiszteletdíját;

h) kinevezi a XI. fejezet rendelkezéseivel összhangban a – főtitkárnak nevezett – vezető végrehajtó tisztségviselőt, és a szükséghez képest gondoskodik egyéb személyzet kinevezéséről;

i) adatokat gyűjt, kér be, vizsgál meg, és tesz közzé a repülés fejlődéséről és a nemzetközi légijáratok fenntartásáról, ideértve az üzemeltetési költségek, valamint a nyilvános alapokból a légiközlekedési vállalatok számára nyújtott támogatás adatait is;

j) jelenti a Szerződő Államoknak az Egyezmény megsértését, valamint azt, hogy a Tanács ajánlását, illetőleg határozatát nem hajtották végre;

k) jelentést tesz a Közgyűlésnek az Egyezmény megsértéséről abban az esetben, ha Szerződő Állam nem tesz kellő intézkedést az Egyezmény megsértéséről szóló értesítést követő ésszerű időn belül;

l) elfogad a VI. fejezet rendelkezéseivel összhangban nemzetközi szabványokat és ajánlott eljárásokat, és az egyszerűség kedvéért kijelöli azokat az Egyezmény függelékéül; minden Szerződő Államot tájékoztat a megtett intézkedésekről;

m) megvizsgálja a Léginavigációs Bizottságnak a Függelékek módosítására tett javaslatait, és eljár a XX. fejezet rendelkezéseinek megfelelően;

n) megvizsgál az Egyezménnyel kapcsolatos minden olyan kérdést, amelyet valamely Szerződő Állam eléje terjeszt.

55. cikk

A Tanács fakultatív feladatai

A Tanács

a) ha helyesnek látszik és a tapasztalatok szerint kívánatos, regionális vagy egyéb alapon légiszállítási bizottságokat hozhat létre, és kijelölheti Államoknak vagy légiközlekedési vállalatoknak a csoportját, amelynek révén megkönnyíthető az Egyezmény célkitűzéseinek a megvalósítása;

b) feladatokkal bízhatja meg a Léginavigációs Bizottságot az Egyezményben meghatározott feladatokon kívül, és azokat bármikor visszavonhatja, illetőleg módosíthatja;

c) vizsgálatot folytathat nemzetközi jelentőségű kérdésekben a légiközlekedés és a repülés minden területén, vizsgálatának eredményét közölheti a Szerződő Államokkal, valamint megkönnyítheti a tájékoztatáscserét légiközlekedési és repülési kérdésekben a Szerződő Államok között;

d) tanulmányozhat a nemzetközi légiközlekedés szervezetével és működésével kapcsolatos minden kérdést, ideértve a nemzetközi légijáratoknak a nemzetközi tulajdonát és útvonalszakaszon történő üzemeltetését, valamint erre vonatkozó terveket terjeszthet a Közgyűlés elé;

e) a Szerződő Államok kérésére kivizsgálhat bármely olyan helyzetet, amely a nemzetközi repülés fejlesztése szempontjából elkerülhető akadályokat rejt magában, valamint a vizsgálat befejezése után – ha ez kívánatos – jelentést tehet közzé.

X. fejezet

Léginavigációs Bizottság

56. cikk

A Bizottság tagjainak jelölése és kinevezése

A Léginavigációs Bizottság a Tanács által a Szerződő Államok jelöltjei közül kinevezett 12 tagból áll. E tagoknak megfelelő repülési szakképzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniök. A Tanács minden Szerződő Államot felkér, hogy terjessze elő jelölését. A Léginavigációs Bizottság elnökét a Tanács nevezi ki.

57. cikk

A Bizottság feladatai

A Léginavigációs Bizottság

a) megvizsgálja és a Tanácsnak elfogadásra ajánlja az Egyezmény Függelékeinek a módosítását;

b) műszaki albizottságokat szervez, amelyekben minden Szerződő Állam – belátása szerint – képviseltetheti magát;

c) értesíti a Tanácsot olyan tájékoztatás gyűjtéséről, és annak a Szerződő Államokkal történő közléséről, amelyet a repülés fejlődése érdekében szükségesnek és helyesnek tart.

XI. fejezet

Személyzet

58. cikk

A személyzet tagjainak kinevezése

A Közgyűlés által megállapított szabályoktól és az Egyezmény rendelkezéseitől függően a Tanács meghatározza a Szervezet főtitkára és egyéb személyzete kinevezésének, állása megszüntetésének, szakképzettségének, fizetésének, egyéb juttatásainak és szolgálati feltételeinek előírásait és módszerét, valamint bármely Szerződő Állam állampolgárát alkalmazhatja, vagy ennek szolgálatát igénybe veheti.

59. cikk

A személyzet nemzetközi jellege

A Tanács elnöke, a főtitkár és a személyzet többi tagja feladatainak ellátásához a Szervezeten kívül álló szervtől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást. A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a személyzet felelősségének nemzetközi jellegét, és nem igyekeznek befolyásolni egyik Állam állampolgárát sem feladatainak ellátásában.

60. cikk

A személyzet mentessége és előjogai

A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy belső jogszabályaik keretei között a Tanács elnökének, a Szervezet főtitkárának és egyéb személyzetének olyan mentességet és előjogokat biztosítanak, amelyet más nemzetközi közjogi szervezetek hasonló személyzetének nyújtanak. Ha nemzetközi polgári tisztviselők mentességéről és előjogairól általános nemzetközi egyezményt kötnek, az elnöknek, a Szervezet főtitkárának és egyéb személyzetének mentessége és előjogai azonosak lesznek az említett általános nemzetközi egyezményben előírt mentességgel és előjogokkal.

XII. fejezet

Pénzügyek

61. cikk

Költségvetés és a kiadások felosztása

A Tanács a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetéseket, az éves elszámolást, valamint a bevételek és kiadások előirányzatát. A közgyűlés az általa szükségesnek tartott módosításokkal megszavazza a költségvetéseket és a Szervezet költségeit – a XV. fejezetben meghatározott kiadások kivételével – felosztja a Szerződő Államok között olyan alapon, amelyet időszakonként meghatároz.

62. cikk

A szavazati jog felfüggesztése

A Közgyűlés felfüggesztheti bármely Szerződő Állam szavazati jogának gyakorlását a Közgyűlésben vagy a Tanácsban, ha ésszerű időn belül nem tesz eleget pénzügyi kötelezettségeinek a Szervezettel szemben.

63. cikk

A küldöttségek és egyéb képviselők költségei

A Szerződő Államok maguk viselik a Közgyűlésen részt vevő küldöttségük költségeit, valamint annak a személynek a díjait, utazási és egyéb költségeit, akit a Tanácsba kineveznek, vagy aki a Szervezet bármely bizottságában képviseletüket ellátja.

XIII. fejezet

Egyéb nemzetközi megállapodások

64. cikk

Biztonsági megállapodások

A Szervezet hatáskörébe tartozó, a világ biztonságát közvetlenül érintő repülési ügyekben a Közgyűlés határozata alapján a világ nemzeteinek a béke megőrzésére alakított nemzetközi szervezeteivel megfelelő megállapodásokat létesíthet.

65. cikk

Nemzetközi Szervezetekkel létesített
megállapodások

A Tanács a Szervezet nevében másik nemzetközi szervezettel megegyezhet közös szolgáltatások fenntartásában és a személyzetre vonatkozó közös intézkedésekben; a Közgyűlés jóváhagyásával egyéb olyan megállapodást is köthet, amely alkalmas a Szervezet munkájának megkönnyítésére.

66. cikk

Egyéb egyezményekkel kapcsolatos feladatok

a) A Szervezet a Chicagóban, 1944. december 7. napján kelt, a Nemzetközi Átmenő Légijáratokról szóló Egyezmény és a Nemzetközi Légifuvarozási Egyezmény által rárótt feladatokat is ellátja, az ezekben foglalt feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően.

b) A Közgyűlésnek és a Tanácsnak az a tagja, amely nem fogadta el a Chicagóban, 1944. december 7. napján kelt, a Nemzetközi Átmenő Légijáratokról szóló Egyezményt vagy a Nemzetközi Légifuvarozási Egyezményt, nem jogosult a Közgyűlésen, illetőleg a Tanácsban azokról a kérdésekről szavazni, amelyeket az említett egyezmények rendelkezései alapján tárgyalnak.

III. RÉSZ

NEMZETKÖZI LÉGIKÖZLEKEDÉS

XIV. fejezet

Tájékoztatás és jelentések

67. cikk

Jelentések adása a Tanács számára

A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy nemzeti légiközlekedési vállalataik a Tanács által meghatározott követelményeknek megfelelően megküldik a Tanácsnak azokat a forgalmi jelentéseket, költségstatisztikákat és pénzügyi kimutatásokat, amelyek – többek között – minden bevételüket és ezek forrását is feltüntetik.

XV. fejezet

Repülőterek és egyéb repülési berendezések

68. cikk

Útvonalak és repülőterek kijelölése

A Szerződő Államok az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kijelölhetik a nemzetközi légijáratok által használható útvonalakat és repülőtereket.

69. cikk

A repülési berendezések tökéletesítése

A Tanács – ha azon a véleményen van, hogy valamely Szerződő Állam repülőterei, egyéb repülési berendezései, ideértve a rádió és a meteorológiai szolgálatot is, nem felelnek meg a jelenlegi vagy tervezett nemzetközi légijáratok biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos üzemeltetésének céljára – a helyzet megoldásáról a közvetlen érdekelt és a többi érintett állammal tanácskozást folytat, és e célból ajánlásokat tehet. A Szerződő Állam nem tekinthető az Egyezmény megsértésében vétkesnek, ha ezeket az ajánlásokat nem hajtja végre.

70. cikk

A repülési berendezések költségeinek viselése

A 69. cikkben meghatározott körülmények között a Szerződő Állam a Tanáccsal megállapodást létesíthet az említett ajánlások végrehajtására. Az Állam úgy dönthet, hogy a megállapodásban szereplő költségeket maga viseli. Ha az Állam nem dönt ilyen értelemben, a Tanács – az Állam kérésére – beleegyezhet abba, hogy az összes költségről vagy egy részéről gondoskodik.

71. cikk

Berendezések szolgáltatása és fenntartása
a Tanács által

A Tanács – a Szerződő Állam kérésére – vállalhatja, hogy az Állam területén a többi Szerződő Állam nemzetközi légijáratának biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges összes vagy egyes repülőtereket és egyéb repülési berendezéseket – ideértve a rádió és a meteorológiai szolgálatot is – szolgáltatja, személyzettel ellátja, fenntartja és igazgatja, valamint nyújtott szolgáltatásaiért igazságos és méltányos árat állapít meg.

72. cikk

Földterület megszerzése vagy használata

Ahol a Szerződő Állam kérésére részben vagy egészben a Tanács által anyagilag fenntartott berendezések számára földterületre van szükség, ezt a Szerződő Állam vagy maga adja – belátása szerint a tulajdonjogot fenntartva –, vagy megkönnyíti a földterületnek a Tanács által igazságos és méltányos feltételek mellett, az illető Állam jogszabályaival összhangban történő használatát.

73. cikk

Az alapok felhasználása és felosztása

A Tanács annak az alapnak a keretén belül, amelyet a Közgyűlés a XII. fejezet értelmében rendelkezésre bocsát, a jelen fejezetben foglalt célra kiadásokat folyósíthat a Szervezet általános alapjaiból. A Tanács a jelen fejezet céljára szükséges további alaptőke folyósítása céljából előre megállapított arányban, méltányos időn keresztül megterheli az ezzel egyetértő olyan Államokat, amelyek légiközlekedési vállalatai a berendezéseket használják. A Tanács ezeket az egyetértő Államokat a szükséges forgótőkével is megterhelheti.

74. cikk

Műszaki segítség és a bevételek felhasználása

Ha a Tanács a Szerződő Állam kérésére anyagi eszközöket előlegez, repülőtereket vagy egyéb berendezéseket részben vagy egészben szolgáltat, az erre vonatkozó megállapodás az illető Állam beleegyezésével rendelkezhet a repülőterek és egyéb berendezések ellenőrzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges műszaki segítségnyújtásról, valamint arról, hogy a repülőterek és egyéb berendezések üzemköltségére, a kamatra és az amortizációs költségekre a repülőterek és egyéb berendezések üzemeltetése során befolyó bevételekből térítést fizetnek.

75. cikk

Berendezések átvétele a Tanácstól

A Szerződő Állam bármikor felmondhatja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a 70. cikk értelmében vállalt, valamint átveheti a 71. és a 72. cikk rendelkezése értelmében a területén a Tanács által létesített repülőtereket és egyéb berendezéseket, feltéve, hogy a Tanácsnak olyan összeget fizet, amely a Tanács véleménye szerint az adott körülmények között méltányos. Ha az Állam véleménye szerint a Tanács által megállapított összeg méltánytalan, a Tanács határozata ellen a Közgyűléshez fellebbezhet; a Közgyűlés a Tanács határozatát megerősítheti vagy megváltoztathatja.

76. cikk

Az alapok visszatérítése

Ha az előlegezett összegeket a 73. cikk rendelkezése értelmében Államok folyósították, a 75. cikk szerinti megtérítésből és a 74. cikk szerinti kamatból és amortizációs költségekből a Tanácshoz befolyt összegeket a Tanács által megállapított részesedésük arányában az eredetileg megterhelt Államoknak kell visszafizetni.

XVI. fejezet

Közös üzemeltető szervezetek és közös elszámolású
járatok

77. cikk

Megengedett közös üzemeltető szervezetek

Az Egyezmény rendelkezései nem zárják ki azt, hogy két vagy több Szerződő Állam közös légiközlekedési vállalatot vagy nemzetközi üzemeltető szervezetet létesítsen, vagy légijáratait bármely útvonalon vagy körzeten belül közös elszámolásban üzemeltesse; az ilyen vállalatokra és szervezetekre, illetőleg a közös elszámolású járatokra azonban az Egyezmény összes rendelkezése vonatkozik, ideértve azokat is, amelyek a megállapodásoknak a Tanács által történő nyilvántartásbavételéről szólnak. A Tanács határozza meg, hogy az Egyezménynek a légijárművek állami hovatartozására vonatkozó rendelkezései hogyan alkalmazhatók a nemzetközi üzemeltető szervezetek által üzembentartott légijárművekre.

78. cikk

A Tanács feladata

A Tanács javasolhatja az érintett Szerződő Államoknak, hogy közös vállalatot létesítsenek, amely valamely útvonalon vagy körzeten belül légijáratot tart fenn.

79. cikk

Részvétel üzemeltető szervezetekben

Az Állam a közös üzemeltető szervezetben vagy a közös elszámolású járatra vonatkozó megállapodásban kormánya, illetőleg az általa kijelölt légiközlekedési vállalat vagy vállalatok útján részt vehet. A vállalat – az érintett Állam szabad belátása szerint – állami, részben állami vagy magántulajdonban lehet.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVII. fejezet

Egyéb légügyi egyezmények és megállapodások

80. cikk

Párizsi és Havannai Egyezmény

A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépése után haladéktalanul felmondják a Repülés Szabályozásáról Párizsban, 1919. október 13. napján aláírt Egyezményt és a Kereskedelmi Repülésről Havannában, 1928. február 20. napján aláírt Egyezményt, feltéve hogy annak részesei. A Szerződő Államok tekintetében a jelen Egyezmény az említett Párizsi és Havannai Egyezmény helyébe lép.

81. cikk

A meglevő egyezmények nyilvántartásbavétele

A jelen Egyezmény hatálybalépésekor meglevő minden ilyen légügyi egyezményt, amelyet Szerződő Állam és más Állam, vagy Szerződő Állam légiközlekedési vállalata és más Állam, illetőleg légiközlekedési vállalata között kötöttek, a Tanácsnál haladéktalanul nyilvántartásba kell vétetni.

82. cikk

Ellentétes egyezmények megszűnése

A Szerződő Államok tudomásul veszik azt, hogy a jelen Egyezmény a közöttük fennálló s az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes minden kötelezettséget és megállapodást megszüntet; kötelezik magukat arra, hogy ilyen kötelezettséget nem vállalnak és ilyen megállapodást nem létesítenek. Az a Szerződő Állam, amely – mielőtt a Szervezet tagjává vált – nem Szerződő Állammal, illetőleg Szerződő Állam vagy nem Szerződő Állam állampolgárával szemben az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes kötelezettséget vállalt, köteles azonnal lépéseket tenni annak érdekében, hogy kötelezettségétől szabaduljon. Ha a Szerződő Állam légiközlekedési vállalata vállalt ilyen ellentétes kötelezettséget, az az Állam, amelyhez tartozik, minden erőfeszítést köteles megtenni e kötelezettség haladéktalan megszüntetésére, és minden esetben köteles is megszüntetni azt, amint ilyen intézkedésre az Egyezmény hatálybalépése után jogszerű mód nyílik.

83. cikk

Új megállapodások nyilvántartásbavétele

A 82. cikk rendelkezéséhez képest a jelen Egyezménnyel nem ellentétes megállapodást a Szerződő Államok köthetnek. Az ilyen megállapodást haladéktalanul nyilvántartásba kell vétetni a Tanácsnál, amely azt mielőbb közzéteszi.

XVIII. fejezet

Vitás kérdések és a kötelezettségek megsértése

84. cikk

A vitás kérdések rendezése

Ha két vagy több Szerződő Állam között az Egyezmény és Függelékei értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát nem lehet tárgyalások útján rendezni, a vitás kérdést az abban érintett bármelyik Állam kérésére a Tanács dönti el. A Tanácsnak a vitában érdekelt tagja nem szavazhat a vitás kérdésnek a Tanács részéről történő megvizsgálásakor. A Szerződő Állam a Tanács határozata ellen a vitában érdekelt többi féllel történt megegyezés alapján fellebbezhet vagy a 85. cikkben említett eseti választott bírósághoz vagy az Állandó Nemzetközi Bírósághoz. A fellebbezést a Tanács határozatának kézhezvételétől számított hatvan napon belül a Tanácsnak be kell jelenteni.

85. cikk

Választott bírósági eljárás

Ha a vitában a Tanács határozatát megfellebbezték, s a Szerződő Állam nem fogadta el az Állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályát és a vitában részt vevő Szerződő Államok a választott bíróság összetételében nem tudtak megegyezni, a vitában részt vevő mindegyik Szerződő Állam egy választott bírót nevez meg, akik megállapodnak az elnök személyében. Ha a vitában részt vevő Szerződő Állam a fellebbezés keltétől számított három hónapon belül választott bírót nem nevez meg, ennek az Államnak a nevében a választott bírót a Tanács elnöke jelöli ki, a Tanács által rendszeresített, megfelelő minősítésű személyek jegyzékéből. Ha a választott bírák az elnök személyében harminc napon belül nem tudnak megegyezni, az elnököt az említett jegyzékből a Tanács elnöke jelöli ki. A választott bírák és az elnök ezt követően megalakítják a választott bíróságot. A jelen és a 84. cikk alapján felállított választott bíróság eljárási szabályait maga állapítja meg, határozatait többségi szavazattal hozza, annak fenntartásával, hogy a Tanács dönthet eljárási kérdésekben, ha olyan késedelem mutatkozik, amelyet túlságosan hosszúnak tart.

86. cikk

Fellebbezés

Ha a Tanács másként nem rendelkezik, az arról szóló határozata, hogy valamely nemzetközi légiközlekedési vállalat az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban működik-e, mindaddig hatályban marad, amíg az előterjesztett fellebbezésnek helyt nem adnak. Minden egyéb ügyben a Tanács határozatát a fellebbezés felfüggeszti mindaddig, amíg a fellebbezést el nem bírálják. Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a választott bíróság határozata végleges és kötelező erejű.

87. cikk

Légiközlekedési vállalattal szemben alkalmazott
intézkedés

A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy a területük fölött levő légtérben nem engedik meg a légiközlekedési vállalat működését, ha a Tanács úgy határozott, hogy a légiközlekedési vállalat működése nem felel meg a 86. cikkel összhangban hozott végleges határozatnak.

88. cikk

Állammal szemben alkalmazott intézkedés

A Közgyűlés felfüggesztheti annak az Államnak a szavazati jogát a Közgyűlésben és a Tanácsban, amely e fejezet rendelkezéseit megsérti.

XIX. fejezet

Háború

89. cikk

Háború és szükséghelyzet

Háború esetén az Egyezmény rendelkezései nem érinthetik a Szerződő Államok cselekvési szabadságát, akár hadviselő felek, akár semlegesek. Ugyanez az elv vonatkozik arra a Szerződő Államra, amely szükséghelyzetben levőnek nyilvánítja magát, és ezt a tényt a Tanács tudomására hozza.

XX. fejezet

Függelékek

90. cikk

Függelékek elfogadása és módosítása

a) Az 54. cikk l) pontjában említett Függelékeknek a Tanács részéről történő elfogadása az ebből a célból összehívott tanácsülésen a tagok kétharmadának a szavazatával történik; ezt követően a Tanács a Függeléket a Szerződő Államoknak megküldi. Az ilyen Függelék vagy függelékmódosítás a Szerződő Államoknak való megküldésétől számított három hónapi határidő, illetőleg a Tanács által meghatározott hosszabb határidő elteltével lép hatályba, feltéve, hogy időközben a Szerződő Államok többsége ellenvéleményét a Tanácsnál nem jelenti be.

b) A Tanács haladéktalanul értesíti a Szerződő Államokat a Függelék vagy a függelékmódosítás hatálybalépéséről.

XXI. fejezet

Megerősítés, csatlakozás, módosítás és felmondás

91. cikk

Az Egyezmény megerősítése

a) Az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erősíteniök. A megerősítő okiratot az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell letétbe helyezni. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya az összes aláíró és csatlakozó Államot értesíti a letétbehelyezés időpontjáról.

b) Amint az Egyezményt huszonhat Állam megerősítette vagy ahhoz csatlakozott, az Egyezmény az említett Államok között a huszonhatodik okirat letétbehelyezésétől számított harmincadik napon hatályba lép. A később megerősítő Államok tekintetében az Egyezmény a megerősítő okirat letétbehelyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

c) Az Amerikai Egyesült Államok kormányának kötelessége, hogy az összes aláíró és csatlakozó Államot értesítse az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról.

92. cikk

Csatlakozás az Egyezményhez

a) Az Egyezményhez az Egyesült Nemzetek tagjai és a velük társult Államok, valamint azok az Államok csatlakozhatnak, amelyek a jelenlegi világháborúban semlegesek maradtak.

b) A csatlakozás az Amerikai Egyesült Államok kormányához intézett értesítéssel történik, és az értesítésnek az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről történő kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba, amely erről az összes Szerződő Államot értesíti.

93. cikk

Egyéb államok felvétele

A 91. cikk és a 92. cikknek a) bekezdése alá nem eső Államoknak az Egyezményben való részvétele a világ nemzetei által a béke megőrzésére létesített általános nemzetközi szervezetnek a jóváhagyásával és a Közgyűlés négyötödének a szavazatával, a Közgyűlés által megállapított feltételek mellett engedélyezhető, feltéve, hogy a felvételhez a felvételt kérő Állam által a jelenlegi háborúban a meghódított vagy megtámadott Állam hozzájárul.

93/A. cikk

a) Tekintet nélkül a 91–93. cikk rendelkezéseire,

1. annak az Államnak, amelynek kormányát az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének javaslatára kizárják olyan nemzetközi szervezetből, amelyet az Egyesült Nemzetek alapított, vagy amely később ennek szervezetévé vált, a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezeti tagsága is megszűnik;

2. annak az Államnak, amelyet kizárnak az Egyesült Nemzetekből a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeti tagsága is megszűnik, kivéve ha az Egyesült Nemzetek Közgyűlése kizárási határozatában ennek ellenkezőjét ajánlja.

b) Az az Állam, amelynek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeti tagsága az a) bekezdés értelmében megszűnik, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének jóváhagyásával ismét tagja lehet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, ha ezt a Tanács tagjainak többsége javasolja és jóváhagyja.

c) Ha a Szervezet tagjának az Egyesült Nemzeteknél e tagságából folyó jogait és kedvezményeit felfüggesztették, az Egyesült Nemzetek kérésére a tagságból folyó jogai és kedvezményei a Szervezetnél is felfüggeszthetők.

94. cikk

Az Egyezmény módosítása

a) Az Egyezmény javasolt módosítását a Közgyűlés kétharmados többséggel hagyja jóvá; ezt követően a módosítás, az ezt megerősítő Államok között akkor lép hatályba, amikor a módosítást a Közgyűlés által meghatározott számú Állam megerősítette. Az így meghatározásra kerülő számú Állam nem lehet kevesebb, mint az összes Szerződő Állam kétharmada.

b) Ha a Közgyűlésnek az az álláspontja, hogy a módosítás természete az ilyen eljárást indokolttá teszi, a Közgyűlés a megerősítést ajánló határozatában akként rendelkezhet, hogy minden olyan Állam, amely a módosítást annak hatálybalépése után meghatározott időn belül nem erősítette meg, megszűnik a Szervezet tagja és az Egyezmény részese lenni.

95. cikk

Az Egyezmény felmondása

a) Bármely Szerződő Állam az Egyezményt a hatálybalépéstől számított három év elteltével az Amerikai Egyesült Államok kormányához intézett értesítéssel felmondhatja, amely erről az összes Szerződő Államot értesíti.

b) A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított egy év múlva lép hatályba, és csak a felmondó Államra vonatkozik.

XXII. fejezet

Meghatározások

96. cikk

Az Egyezmény szempontjából:

a) „légijárat” olyan menetrendszerű légijárat, amelyet légijárművel utasok, poggyász, áru vagy posta fuvarozása érdekében tartanak fenn;

b) „nemzetközi légijárat” olyan légijárat, amely egynél több állam területe fölötti légtéren halad át;

c) „légiközlekedési vállalat” olyan légifuvarozási vállalat, amely nemzetközi légijáratot kínál fel vagy üzemeltet;

d) „nem kereskedelmi célból történő leszállás” olyan leszállás, amelynek nem célja utasok, poggyász, áru vagy posta felvétele, illetőleg kirakása.

Az egyezmény aláírása

Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú megbízottak, akik erre kellő felhatalmazást kaptak, kormányaik nevében az Egyezményt az aláírásuk mellett feltüntetett napon aláírják.

Készült Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján, angol nyelven. Az egyaránt hiteles angol, francia és spanyol nyelvű szöveg Washingtonban nyílik meg aláírásra. Mindkét példányt az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell elhelyezni, amely hiteles másolatot küld az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó összes államnak.”

„ JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
módosításáról

(Aláírva Montrealban, 1947. évi május hó 27. napján)

A Nemzetközi Polgári Repülés Szervezet Közgyűlése

az ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Ideiglenes Tanácsának felhívására Montrealban összeült és 1947. évi május hó 6. napján megtartotta első ülését;

kívánatosnak tartotta Chicagóban, 1944. december 7-én készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;

jóváhagyta 1947. évi május hó 13. napján a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az említett Egyezmény következő javasolt módosítását, amelynek ”93/A. cikk” lesz a megjelölése:

93/A. cikk

a) Tekintet nélkül a 91–93. cikk rendelkezéseire,

1. annak az Államnak, amelynek kormányát az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének javaslatára kizárják olyan nemzetközi szervezetből, amelyet az Egyesült Nemzetek alapított, vagy amely később ennek szervezetévé vált, a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezeti tagsága is megszűnik;

2. annak az Államnak, amelyet kizárnak az Egyesült Nemzetekből, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet-i tagsága is megszűnik, kivéve ha az Egyesült Nemzetek Közgyűlése kizárási határozatában ennek ellenkezőjét ajánlja.

b) Az az Állam, amelynek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet-i tagsága az a) bekezdés értelmében megszűnik, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének jóváhagyásával ismét tagja lehet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, ha ezt a Tanács tagjainak többsége javasolja és jóváhagyja.

c) Ha a Szervezet tagjának az Egyesült Nemzeteknél e tagságából folyó jogait és kedvezményeit felfüggesztették, az Egyesült Nemzetek kérésére a tagságból folyó jogai és kedvezményei a Szervezetnél is felfüggeszthetők;

az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében 1947. május hó 16. napján huszonnyolcban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak számát, amelyeknek a megerősítése után a módosítás hatályba lép;

ugyanezen a napon utasította a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkárát, hogy készítse el a Jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a javasolt módosítást, továbbá felhatalmazást adott arra, hogy a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés első ülésének elnöke és főtitkára írja alá.

Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,

a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely az említett Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;

a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában történő letétbehelyezés céljából a Szervezet főtitkárához kell eljuttatni, aki haladéktalanul értesíti az összes Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének napjáról;

az Egyezmény javasolt módosítása azon Államok tekintetében, amelyek a Jegyzőkönyvet megerősítették, akkor lép hatályba, amikor a huszonnyolcadik megerősítő okiratot letétbe helyezték;

a Szervezet főtitkára haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról az időpontról, amikor a javasolt módosítás hatályba lép;

a javasolt módosítás azon Állam tekintetében, amely az említett időpont után erősíti meg a Jegyzőkönyvet, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Szervezet irattárában letétbe helyezi.

Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése első ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.

Készült Montrealban, 1947. évi május hó 27. napján egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”

„ JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
módosításáról

(Aláírva Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése

1954. évi június hó 1. napján Montrealban összeült nyolcadik ülésére;

kívánatosnak tartotta a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;

jóváhagyta 1954. évi június hó 14. napján az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az Egyezmény következő javasolt módosítását;

Az Egyezmény 45. cikkének végén a pontot vesszővel kell helyettesíteni és e cikket a következő szöveggel kell kiegészíteni:

„nem ideiglenes jelleggel pedig a Közgyűlés határozatával, amelyet a Közgyűlés által meghatározott számú szavazattal hoznak meg. Az ily módon meghatározott szavazatszám nem lehet kevesebb, mint a Szerződő Államok össz-létszámának a háromötöde.”;

Az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében negyvenkettőben határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;

elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.

Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,

a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és főtitkára írja alá;

a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;

a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;

a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a negyvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;

a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;

a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;

a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.

Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése nyolcadik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.

Készült Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”

„ JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
módosításáról

(Aláírva Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése

1954. évi június hó 1. napján Montrealban összeült nyolcadik ülésére;

kívánatosnak tartotta a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;

jóváhagyta 1954. évi június hó 14. napján az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az Egyezmény következő javasolt módosításait:

a 48. cikk a) bekezdésében az „évenként” szót a „legalább három évenként” kifejezéssel kell helyettesíteni;

a 49. cikk e) pontjában az „éves költségvetés” kifejezést „éves költségvetések” kifejezéssel kell helyettesíteni;

a 61. cikkben az „éves költségvetést” és „megszavazza a költségvetést” kifejezést „éves költségvetéseket” és „megszavazza a költségvetéseket” kifejezéssel kell helyettesíteni;

Az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében negyvenkettőben határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítások hatályba lépnek;

elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosításokat és a következő határozatokat.

Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően

a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és főtitkára írja alá;

a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;

a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;

a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a negyvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;

a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;

a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;

a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.

Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése nyolcadik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.

Készült Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján, egy-egy példányban, angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”

„ JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
módosításáról

(Aláírva Montrealban, 1961. évi június hó 21. napján)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése

1961. évi június hó 19. napján Montrealban összeült tizenharmadik (rendkívüli) ülésére;

figyelembe vette, hogy a Szerződő Államok általános kívánsága a Tanács tagjai számának az emelése;

helyesnek találta, hogy a Tanácsban hat további tagsági helyet létesítsenek, és ehhez képest a tagok számát huszonegyről huszonhétre emeljék;

kívánatosnak tartotta az említett célból a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;

jóváhagyta 1961. évi június hó 21. napján az említett Egyezmény 94. cikkének a) bekezdésével összhangban az Egyezmény következő módosítását:

az Egyezmény 50. cikkének a) bekezdéséből a „huszonegy” szót el kell hagyni és „huszonhét”-tel kell helyettesíteni;

az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében ötvenhatban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;

elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.

Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,

a Szervezet főtitkára elkészítette a Jegyzőkönyvet;

a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;

a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;

a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor az ötvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;

a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;

a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;

a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.

Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése tizenharmadik (rendkívüli) ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.

Készült Montrealban, 1961. évi június hó 21. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”

„ JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
módosításáról

(Aláírva Rómában, 1962. évi szeptember hó 15. napján)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése

1962. évi augusztus hó 21. napján Rómában összeült tizennegyedik ülésére;

tudomásul vette a Szerződő Államoknak azt az általános kívánságát, hogy a rendkívüli Közgyűlés összehívásának kérésére jogosult Államok – jelenleg tízben meghatározott – számát emelni kellene;

helyesnek találta, hogy ezt a számot a Szerződő Államok összlétszámának az egyötödére emeljék;

szükségesnek találta az említett célból a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezménynek a következő módosítását:

„az Egyezmény 48. cikkének a) bekezdéséből a második mondatot el kell hagyni, és a következő mondattal kell helyettesíteni: A Közgyűlés bármikor tarthat rendkívüli ülést a Tanács felhívására, vagy a Szerződő Államok legalább egyötödének a főtitkárhoz intézett kérésére”

az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében hatvanhatban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;

elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.

Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,

a Szervezet főtitkára megszövegezte a Jegyzőkönyvet;

a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;

a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;

a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a hatvanhatodik megerősítő okiratot letétbe helyezték;

a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;

a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;

a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.

Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése tizennegyedik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.

Készült Rómában, 1962. évi szeptember hó 15. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény rendelkezéseit az 1969. évi november 30. napjától, a jegyzőkönyvek rendelkezéseit az 1970. évi október hó 30. napjától kell alkalmazni.

(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

(3)4

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!