nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet
az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről
2016-06-30
2017-09-30
5
Jogszabály

3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

1. §1 (1) E rendelet hatálya:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók),

b) azon természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akiket vagy amelyeket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló számhasználati jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók),

c) a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R rendszer) működtetésére és a szolgáltatás nyújtására a Kormány által kijelölt vállalkozásra,

d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) és

e) az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókra

terjed ki.

(2) E rendelet a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra és hálózatokra, valamint az ilyen szolgáltató által végzett elektronikus hírközlési tevékenységre - figyelemmel az Eht. 1. § (2) bekezdésére - a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Beszédcélú elektronikus hírközlő hálózat: olyan nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózat, amely alkalmas hálózati végpontok közötti beszédre, továbbá más kommunikációra, és amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását.

2.2

3.3 Emelt díjas szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból értéknövelt, különösen információt, tartalmat, kényelmi funkciót nyújtó szolgáltatások elérését teszi lehetővé emelt díjas indított hívás, vagy emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján. Az emelt díjas szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az értéknövelt szolgáltatás díját is. Az emelt díjas szolgáltatás a szolgáltatás tartalma és díja szerint lehet emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás, vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás.

3a.4 Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom, valamint a szolgáltatás igénybevételének díja nem haladja meg a hatóság internetes honlapján közzétett díjat.

3b.5 Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás: szolgáltatás, amellyel nem érhető el felnőtt tartalom.

3c.6 Emelt díjas felnőtt szolgáltatás: szolgáltatás, amely felnőtt tartalom elérését teszi lehetővé.

4.7 Felnőtt tartalom: olyan tartalom, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása.

5.8 Nomadikus telefonszolgáltatás: olyan telefonszolgáltatás, amely a hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tetszőleges, az alkalmazott technológiától független IP alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési pontján elérhető, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott előfizetői hozzáférési ponthoz vagy eszközhöz rendelve.

6.9 Számhasználó: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználó.

7.10 Számhasználati jogviszony: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználati jogviszony.

3. § (1)11 Az 1. § e) pontjában meghatározott – az Eht. 188. § 3. pontja szerint az azonosítógazdálkodás körébe eső – azonosítókat a hatóság köti le és jelöli ki az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendeletben meghatározott eljárás szerint.

(2)12

(3) Az azonosítók kijelölési engedély nélkül, valamint a kijelölési engedélyben meghatározottaktól eltérő módon nem használhatók.

(4) A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási tervét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási tervét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) Az adattovábbításra használt, számozási terv alapján irányított elektronikus hírközlő hálózatok (a továbbiakban: adathálózatok) számozási tervét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) Az elektronikus hírközlő hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)13 A fogadott emelt díjas, díjkorlátos, illetve az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatások elérésére vonatkozó, a jelen rendelet 1. mellékletének 2.8. pontja szerinti alapértelmezett tiltást a szolgáltató azon meglévő előfizetői vonatkozásában is köteles berendezni, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban nem vettek igénybe fogadott emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást. Az előfizetőket a tiltás berendezéséről, a feloldás lehetőségéről és annak módjairól tájékoztatni kell. Azon előfizetőket, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban ilyen szolgáltatást igénybe vettek, a szolgáltató köteles tájékoztatni a szolgáltatás elérésére vonatkozó tiltás lehetőségéről és az előfizető kérésére haladéktalanul és díjmentesen a tiltást berendezni.

(3)14 E rendelet

a) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról szóló 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatának

való megfelelést szolgálja.

(4)15 Ez a rendelet a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez16

A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási terve

Ez a számozási terv meghatározza a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.

A számozási terv a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU-T E.164 és E.213 Ajánlása és az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült.

1.    NEMZETKÖZI SZÁMOK FELOSZTÁSA

1.1. Leírás

A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó, az ITU-T E.164. Ajánlásban meghatározott felépítésű szám, amely tartalmazza az országkódot és a hívott előfizető belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet, sem az adott ország belföldi előtétjét.

1.2. A számok felépítése

A nemzetközi szám formátumai:

a) A földrajzi területek nemzetközi száma:

OS + Belföldi szám

ahol:

OS

a földrajzi terület országkódja.

Az OS egy, kettő vagy három számjegyből áll. Magyarország országkódja: 36.

b) A globális szolgáltatások nemzetközi száma:

OS + GES

ahol:

OS

a globális szolgáltatás országkódja,

GES

globális előfizetői szám, amely a globális szolgáltatás egy előfizetőjét határozza meg.

Az OS három számjegyből áll. A GES legfeljebb tizenkét számjegyű lehet.

c) A Hálózatok nemzetközi száma:

OS + AK + ES

ahol:

OS

a Hálózat országkódja,

AK

Hálózat azonosító kód,

ES

előfizetői szám, amely a Hálózat egy előfizetőjét határozza meg.

Az OS három számjegyből áll és a Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy, kettő, három vagy négy számjegyből áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják.

1.3. A számok használatának adminisztrációja

Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg.

A globális előfizetői számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki.

A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.

1.4. A használat feltételei

Az 1.2 pont b) és c) pontjában meghatározott globális szolgáltatások és Hálózatok nemzetközi számainak kijelölési és használati feltételeit ITU-T Ajánlások határozzák meg.

Az ITU-T E.152 Ajánlásban meghatározott OS=800 egyetemes nemzetközi díjmentes szolgáltatás (Universal International Freephone Service) számainak elérését a hívó részére díjmentesen kell biztosítani, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából, barangolás igénybevétele nélkül kezdeményezi. A hívás és üzenetküldés díját a hívott fél fizeti. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli.

A nemzetközi hívás lehetőségét a szolgáltató az előfizetője kérésére köteles letiltani.

2.    BELFÖLDI SZÁMOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA

2.1. A belföldi számok felosztása

2.1.1. Leírás

A belföldi szám egy magyarországi előfizetői hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a belföldi rendeltetési számot és az előfizetői számot, de nem tartalmazza a belföldi előtétet.

2.1.2. A számok felépítése

A belföldi szám két részből áll:

BRS + ES

ahol:

BRS

belföldi rendeltetési szám, amely egy földrajzilag vagy más módon
elkülönülten kezelt hálózathoz vagy szolgáltatáshoz tartozó számozási tartományt határoz meg,

ES

előfizetői szám, amely egy BRS által meghatározott számozási tartományban egy előfizetői hozzáférési pont vagy egy szolgáltatás hívására vagy elérésére szolgál.

A belföldi szám hossza 8, 9 vagy 12 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos.

A belföldi rendeltetési szám típusai:

KS

körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez
(a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg,

SHS

szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg.

A belföldi szám típusa KS esetén földrajzi szám, SHS esetén nem-földrajzi szám.

2.1.3. A körzetszámok felosztása

A körzetszám egy- vagy kétjegyű szám.

A körzetszámok és a földrajzi számozási területek összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

 

 

A

B

 

1

KS

Földrajzi számozási terület

 

2

1

Budapest

 

3

22

Székesfehérvár

 

4

23

Biatorbágy

 

5

24

Szigetszentmiklós

 

6

25

Dunaújváros

 

7

26

Szentendre

 

8

27

Vác

 

9

28

Gödöllő

 

10

29

Monor

 

11

32

Salgótarján

 

12

33

Esztergom

 

13

34

Tatabánya

 

14

35

Balassagyarmat

 

15

36

Eger

 

16

37

Gyöngyös

 

17

42

Nyíregyháza

 

18

44

Mátészalka

 

19

45

Kisvárda

 

20

46

Miskolc

 

21

47

Szerencs

 

22

48

Ózd

 

23

49

Mezőkövesd

 

24

52

Debrecen

 

25

53

Cegléd

 

26

54

Berettyóújfalu

 

27

55

teszt-körzet

 

28

56

Szolnok

 

29

57

Jászberény

 

30

59

Karcag

 

31

62

Szeged

 

32

63

Szentes

 

33

66

Békéscsaba

 

34

68

Orosháza

 

35

69

Mohács

 

36

72

Pécs

 

37

73

Szigetvár

 

38

74

Szekszárd

 

39

75

Paks

 

40

76

Kecskemét

 

41

77

Kiskunhalas

 

42

78

Kiskőrös

 

43

79

Baja

 

44

82

Kaposvár

 

45

83

Keszthely

 

46

84

Siófok

 

47

85

Marcali

 

48

87

Tapolca

 

49

88

Veszprém

 

50

89

Pápa

 

51

92

Zalaegerszeg

 

52

93

Nagykanizsa

 

53

94

Szombathely

 

54

95

Sárvár

 

55

96

Győr

 

56

99

Sopron

Az egyes földrajzi számozási területekhez tartozó települések felsorolását, az érintett szolgáltatókkal történt egyeztetés után, a hatóság a honlapján teszi közzé.

2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám kétjegyű.

Az SHS-ek és a szolgáltatások, vagy hálózatok összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

 

 

A

B

 

1

SHS

Szolgáltatás vagy hálózat

 

2

20

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

 

3

21

Nomadikus telefonszolgáltatás

 

4

30

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

 

5

31

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

 

6

38

Üzleti hálózatok

 

7

 

 

 

8

50

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

 

9

51

Internet-hozzáférési szolgáltatás

 

10

 

 

 

11

70

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

 

12

71

Gépek közötti kommunikáció

 

13

80

Díjmentes szolgáltatás

 

14

90

Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás és emelt díjas felnőtt szolgáltatás

 

15

91

Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás

2.1.5. Hívószám azonosítás

Az egyes szolgáltatások igénybevétele során, a szolgáltatás igénybevételét kezdeményező azonosítására szolgáló, a hívott, elért végződtetési ponton megjeleníthető azonosító („A” szám) csak az ANFT-ben meghatározott módon és formában jeleníthető meg.

Ennek megfelelően, a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban hívás és üzenetküldés kezdeményezésekor a hívó azonosítójaként a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.

2.2. Földrajzi számok

2.2.1. Leírás

A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.

A földrajzi szám körzetszám része az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki.

2.2.2. A számok felépítése

A földrajzi szám körzetszámból és előfizetői számból áll.

A szám felépítése egyjegyű körzetszám esetén:

A abc defg

ahol:

A

körzetszám

abc defg

előfizetői szám 200 0000-999 9999 között.

Kétjegyű körzetszám esetén: AB abc def

ahol:

AB

körzetszám

abc def

előfizetői szám 200 000-999 999 között.

A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint.

2.2.3. A használat feltételei

Elsődleges számhasználat: a földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett előfizetői hozzáférési ponthoz rendelhető, amelyen keresztül a helyhez kötött telefonszolgáltatás folyamatosan biztosított. Másodlagos számhasználat: a földrajzi számon az elsődleges számhasználat mellett, az elsődleges számhasználatra feljogosított szolgáltató lehetővé teheti a telefonszolgáltatás igénybevételét IP alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési ponton is.

Földrajzi számon díjmentes, és emelt díjas szolgáltatás, valamint nomadikus telefonszolgáltatás nem nyújtható.

2.3. Mobil számok (SHS = 20, 30, 31, 50, 70)

2.3.1. Leírás

A mobil számok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé mobil rádiótelefon vagy mobil internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételéhez. A mobil szám a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges olyan előfizetői azonosító modulhoz (SIM) van rendelve, amelynek az e rendelet 2. mellékletében meghatározott mobil országkód (MCC) paramétere 216.

2.3.2. A számok felépítése

A mobil szám szolgáltatáskijelölő számból és előfizetői számból áll:

AB abc defg

ahol:

AB

mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölő SHS,

abc defg

előfizetői szám 000 0000-999 9999 között.

2.3.3. A használat feltételei

A mobil számon emelt díjas szolgáltatás, nomadikus telefonszolgáltatás, valamint – amennyiben az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – díjmentes szolgáltatás nem nyújtható.

2.4. Nomadikus telefonszolgáltatás számai (SHS = 21)

2.4.1. Leírás

A nomadikus számok a nomadikus telefonszolgáltatás előfizetőinek azonosítását és elérését teszik lehetővé.

2.4.2. A számok felépítése

21 abc defg

ahol:

21

nomadikus telefonszolgáltatást jelölő SHS,

abc defg

előfizetői szám 200 0000-999 9999 között.

2.4.3. A használat feltételei

Az előfizetői számokon helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás, díjmentes és emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

2.5.

2.6. Internet-hozzáférési szolgáltatás számai (SHS = 51)

2.6.1. Leírás

Lehetővé teszi internetszolgáltatók telefonhálózaton keresztül történő elérését.

2.6.2. A számok felépítése

51 abc def

ahol:

51

internet-hozzáférési szolgáltatást jelölő SHS,

abc

a közreműködő szolgáltatót határozza meg, amely az internetszolgáltatóval a hívások eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll,

def

a közreműködő szolgáltató hálózatán keresztül elérhető internetszolgáltatót és annak szolgáltatását azonosítja. A közreműködő szolgáltató saját azonosító tartományából jelöli ki.

Egy közreműködő szolgáltatóhoz több „abc”, és egy internetszolgáltatóhoz több „def” azonosító tartozhat.

2.6.3. A használat feltételei

Az internetszolgáltatás hívószáma nem tehető közzé a hívó által fizetendő díj és a díjazási feltételek ismertetése nélkül.

A közreműködő szolgáltató feladatát az internetszolgáltató is elláthatja.

2.7. Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS = 80)

2.7.1. Leírás

A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetővé, feltéve, hogy a hívó fél a hívást a részére előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató hálózatából (honos hálózat) kezdeményezi.

2.7.2. A számok felépítése

A díjmentes szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:

80 abc def

ahol:

80

a díjmentes szolgáltatást jelölő SHS,

abc def

előfizetői szám, amelynek értéke: 000 000-099 999, ha belföldi formában tárcsázható nemzetközi hívószám, ahol a hívás nemzetközi hívószámon, illetve más országban végződik 100 000-999 999, ha belföldi hívószám, ahol a hívás belföldi hívószámon, illetve belföldön végződik.

2.7.3. A használat feltételei

A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából, barangolás igénybevétele nélkül kezdeményezi. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli.

A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi KS-sel, illetve SHS-sel azonosított számtartományokból való elérését.

A díjmentes szolgáltatás szám számhasználója által kezdeményezett hívásoknál a díjmentes szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.

2.8. Emelt díjas szolgáltatás számai (SHS = 90, 91)

2.8.1. Leírás

Lehetővé teszi a telefonhálózatból információt, tartalmat nyújtó, emelt díjas szolgáltatások elérését.

2.8.2. A számok felépítése

90 abc def
91 abc def

ahol:

90
91

az emelt díjas, díjkorlátmentes és emelt díjas felnőtt szolgáltatást jelölő SHS,

az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást jelölő SHS

abc def

előfizetői szám 100 000-999 999 között.

2.8.3. A szolgáltatás kategóriák használati feltételei

Az SHS=90 számtartomány számain a szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy kiskorú előfizető ne érhessen el olyan szolgáltatást, amelyen keresztül felnőtt tartalom hozzáférhető. Ez a korlátozás a kiskorú előfizető esetében törvényes képviselőjének kérésére sem oldható fel.

Az SHS=91 számtartomány számain nem nyújtható felnőtt tartalom. A szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg a hatóság által az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően – évente január 31-ig – a hatóság internetes honlapján közzétett díjat.

2.8.4. A számhasználat általános feltételei

A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel.

A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni. A szolgáltatás díja mellett fel kell tüntetni, hogy annak megfizetése indított emelt díjas hívással, vagy üzenetküldéssel történik, valamint fogadott emelt díjas szolgáltatás esetén azt, hogy maximálisan hány üzenet küldésére kerül sor a szolgáltatás igénybevétele során. Ugyancsak fel kell tüntetni a számhasználó megnevezését, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat elérhetőségét telefonon, postai és elektronikus úton.

Az emelt díjas szolgáltatások elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. Ennek lehetőségéről a szolgáltató az előfizetőket honlapján, illetve ügyfélszolgálatán megfelelően tájékoztatni köteles.

A fogadott emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számokra vonatkozóan a szolgáltató minden előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. A tiltás csak az előfizető megfelelő azonosítását követően tett kifejezett és egyértelmű nyilatkozatára oldható fel. A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számok hívásának, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzeneteknek tiltására, illetve feloldásra vonatkozó nyilatkozatát az előfizető bármikor ingyenesen megtehesse, illetve visszavonhassa. Az emelt díjas szolgáltatás nyújtására használható számok hívására, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzenetekre vonatkozó tiltás, illetve feloldás a szolgáltatás rendelkezésre állásának állapotát jelenti, ezért tiltás feloldására vonatkozó nyilatkozat megtétele, továbbá a tiltás újbóli beállítására vonatkozó nyilatkozat megtétele nem minősül az előfizetői szerződés módosításának. Ennek részletes feltételeit a szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben határozza meg, de a nyilatkozat megtételének és visszavonásának lehetőségét legalább telefonos ügyfélszolgálatán biztosítania kell.

Amennyiben az emelt díjas szolgáltatás elérhetőségével, igénybevehetőségével, vagy a szolgáltató által kiszámlázott díjával kapcsolatban az igénybevevő a számára előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatónál reklamációt terjeszt elő, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles gondoskodni a reklamáció hatályos jogszabályoknak megfelelő kivizsgálásáról. Az ilyen vitatott díj meg nem fizetése miatt az igénybevevő számára elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását nem korlátozhatja, nem szüneteltetheti, és az előfizetői szerződést erre hivatkozva rendkívüli felmondással nem szüntetheti meg.

Az emelt díjas szolgáltatás szám használatára feljogosított számhasználó által kezdeményezett hívásoknál az emelt díjas szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.

2.9. Üzleti hálózatok számai (SHS = 38)

2.9.1. Leírás

Az üzleti hálózat számai – a GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai kivételével – az előfizetők egy meghatározott csoportját kiszolgáló hálózat (Corporate Network) tagjainak elérését biztosítják a nyilvános telefonhálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet székhelyét és telephelyeit, különböző telephelyeit, magánhálózati és virtuális magánhálózati elemeit, ezen kívül a nyilvános helyhez kötött telefonhálózat megadott összekapcsolási pontjain lehetőséget biztosít a nyilvános telefonhálózat elérésére.

A GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer tagjainak elérését teszik lehetővé a nyilvános telefonhálózatból.

2.9.2. A számok felépítése

 

38 abc defg

 

ahol:

38

az üzleti hálózatot jelölő SHS

 

abc defg

előfizetői szám, melynek résztartományai:

200 0000-799 9999 üzleti hálózatok számai, a GSM-R rendszer üzleti hálózatának kivételével

880 0000-899 9999 GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai.

2.9.3. A használat feltételei

Az SHS = 38 számtartomány számain nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható, kizárólag a kijelölési engedélyben meghatározott vállalkozás vagy intézmény üzleti hálózata tagjainak, vagy a GSM-R rendszer tagjainak nyilvános telefonhálózatból való elérésére, az engedélyben meghatározott feltételekkel alkalmazható.

2.10. Gépek közötti kommunikáció számai (ún. M2M számok) (SHS=71)

2.10.1. Leírás

Az elektronikus hírközlő hálózaton olyan kommunikációt tesz lehetővé a végberendezések vagy alkalmazások között, ahol az információt legfeljebb csekély emberi beavatkozással továbbítják.

2.10.2. A számok felépítése

71 abc def ghij

ahol:

71

a gépek közötti kommunikációt jelölő SHS

abc def ghij

előfizetői szám 200 000 0000-999 999 9999 között.

2.10.3. A használat feltételei

A számok használatának egyes alkalmazásokra vonatkozó feltételeit a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg. A számokon adat- vagy hangkommunikáció, illetve üzenetküldés kizárólag a hatóság számmező kijelölési határozatában megadott jelleggel illetve módon, az alkalmazáshoz tartozó végberendezések és alkalmazások között létesíthető.

Az SHS=71 számtartomány számain helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás és nomadikus telefonszolgáltatás nem nyújtható.

3.    RÖVID KÓDOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA

3.1. A rövid kódok felosztása

3.1.1. Leírás

A rövid kód legfeljebb hatjegyű szám, amelynek struktúrája eltér az ITU-T E.164 Ajánlásban meghatározott nemzetközi és belföldi számok struktúrájától. Rövid kódok kizárólag számjegyeket tartalmazhatnak.

A rövid kódoknak kétféle típusa van: előtét és rövid szám.

Előtét: legfeljebb négyjegyű szám, amelyet a nemzetközi vagy belföldi szám előtt kell tárcsázni, és amely jelöli a tárcsázott számformátumot (nemzetközi vagy belföldi), vagy a választott közvetítő szolgáltatót, vagy egy kiegészítő szolgáltatást. Egy hívásban több különböző előtét is alkalmazható.

Rövid szám: legalább három-, legfeljebb hatjegyű nem-földrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el. A rövid szám nemzetközi hálózatból nem elérhető.

3.1.2. A rövid kódok felosztása

A rövid kód első számjegye 0 vagy 1.

A rövid kódok és rövid kód tartományok felosztása:

 

 

A

B

 

1

00

nemzetközi előtét (NE)

 

2

06

belföldi előtét (BE)

 

3

104
105
107
112

segélyhívó számok

 

4

116*

harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai

 

5

118*

telefontudakozó számok

 

6

12*

elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai

 

7

130
131

kiegészítő szolgáltatás előtétek

 

8

135*
136*

adománygyűjtő számok

 

9

137*

lelki segítő és támogató szolgáltatás számok

 

10

14*

díjmentes szolgáltatás rövid számok

 

11

15*

közvetítő választó előtétek (KVE)

 

12

16*

emelt díjas szolgáltatás rövid számok

 

13

17*

elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok

 

14

18*

közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai

 

15

192
193

telefonos kezelői szolgáltatások számai

A * a számtartományokat jelöli.

3.2. Nemzetközi és belföldi előtét

3.2.1. Leírás

A nemzetközi előtét tárcsázása nemzetközi számformátumú, a belföldi előtét tárcsázása belföldi számformátumú szám tárcsázását jelzi.

3.2.2. A használat feltételei

Az előtétek használatát a 4. pont (Tárcsázási eljárások) írja le.

3.3. Segélyhívó számok

3.3.1. Leírás

Háromjegyű rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes.

3.3.2. Hívószámok

104

mentők

105

tűzoltóság

107

rendőrség

112

egységes európai segélyhívószám

3.3.3. A használat feltételei

A telefonszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat.

A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal.

3.4. Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai

3.4.1. Leírás

Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekű szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekű – az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló, vagy a bajba jutott állampolgárokon segítő – szolgáltatás díjmentes elérését hivatottak lehetővé tenni.

3.4.2. A számok felépítése

116def

ahol:

116

a harmonizált közérdekű szolgáltatás elérési kódja

def

harmonizált közérdekű szolgáltatás azonosítója.

3.4.3. A használat feltételei

A harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai használatának feltétele, hogy a szolgáltatás előzetes regisztráció nélkül bárki számára – az ország területén belül bárhonnan – elérhető legyen. A szolgáltatás időhatárokhoz nem kötött, a szolgáltatás igénybevételének nem előfeltétele fizetési kötelezettség vagy kötelezettségvállalás, a hívás díját a számhasználó fizeti. A szolgáltatás a tájékoztatás vagy segítségnyújtás, vagy az állampolgári bejelentés eszköze, vagy ezek tetszőleges kombinációja. A számon nyújtott szolgáltatás keretében reklám, szórakoztatás, továbbá áru, szolgáltatás értékesítését célzó üzletszerzési vagy tájékoztatási tevékenység nem folytatható.

Az egyes harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó – jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusán alapuló – használati feltételeket a hatóság a honlapján teszi közzé.

A harmonizált közérdekű szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében a 116 kezdetű számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások, illetve üzenetek költségére a rövid számhoz kijelölt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a hatóság által megállapított és a hatóság honlapján közzétett összeget számíthatják fel.

3.5. Telefontudakozó számok

3.5.1. Leírás

Rövid számok, amelyek előfizetők meghatározott adatairól – az előfizető hozzájárulásától függően – felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások elérését teszik lehetővé.

3.5.2. A számok felépítése

118de

ahol:

118

a tudakozó szolgáltatás elérési kódja

de

a tudakozó szolgáltatóját és szolgáltatását azonosítja.

Az egyetemes tudakozó szolgáltatások hívószámai: 11800-11809.

3.5.3. A használat feltételei

Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató jogosult a 11800-11809 hívószámokon, amelyek elérhetőségét minden telefonhálózatból biztosítani kell. Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtásának feltételeit az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló NMHH rendelet tartalmazza.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve a számhasználó minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja), valamint az igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások díját is nyilvánosságra hozni. Emellett közzé kell tenni, hogy a tudakozó mely előfizetők adataira terjed ki, terület, számtípus, illetve szolgáltatók szerint.

3.6. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai

3.6.1. Leírás

Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetővé.

3.6.2. A számok felépítése

12cd

ahol:

12

az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja

cd

az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja.

3.6.3. A használat feltételei

A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja.

3.7. Kiegészítő szolgáltatás előtétek

3.7.1. Leírás

Előtét, amely jogszabályban előírt kiegészítő szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé tárcsás, impulzusos nyomógombos és hangfrekvenciás hívóműves készülékről egyaránt, olyan rendszerekben, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható.

A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést.

3.7.2. Előtétek

130

hívószám kijelzés hívásonkénti engedélyezése (KEE)

131

hívószám kijelzés hívásonkénti letiltása (KTE)

3.7.3. A használat feltételei

Az előtétek használatát azokban a hívószám kijelzésre kötelezett hálózatokban kell lehetővé tenni, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható.

3.8. Adománygyűjtő számok

3.8.1. Leírás

Rövid számok, amelyek elérése a hívás, illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé.

3.8.2. A számok felépítése

Kiemelt adománygyűjtő számok:

135d, melynek értéke:

1357

Nemzeti Összefogás Vonala hívószáma

135d, d ą 7

kiemelt adománygyűjtő vonal hívószáma.

Közcélú adománygyűjtő számok:

136de, melynek értéke:

13600-13609

adománygyűjtést közvetítő szervezet hívószáma

13610-13699

közhasznú adománygyűjtő szervezet hívószáma.

3.8.3. A használat feltételei

A 135d kiemelt adománygyűjtő számokon közcélú adománygyűjtésre a Karitatív Tanács tagszervezetei jogosultak. A 135d rövid számok elérhetőségének biztosítása érdekében a rövid számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

A 1357 rövid szám a „Nemzeti Összefogás Vonala”, egy kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén elinduló adományvonal.

A 13600-13609 számokon az a szervezet jogosult adományok közvetítésére közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezetek felé, amellyel a hatóság által kijelölt előfizetői számok 60%-ával együttesen rendelkező hírközlési szolgáltatók megállapodást kötöttek a hívószámok elérhetőségének biztosításáról.

A 13610-13699 számokon az a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet jogosult adománygyűjtésre, amely az adománygyűjtésről megállapodást kötött egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely rendelkezik, vagy amelyek együttesen rendelkeznek a hatóság által kijelölt előfizetői számok legalább 5%-ával.

A hatóság internetes honlapján közzéteszi az adománygyűjtő számokat, a számokhoz tartozó adománygyűjtő, illetve közvetítő szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét.

Az adománygyűjtő szervezet köteles honlapján az alábbi adatokat közzétenni:

1. a beérkezett hívásokból és üzenetekből származó adomány teljes összege (a)

2. ebből a telefonszolgáltatók részére átadott díj (b)

3. az adománygyűjtő szervezet által saját működési költségre felhasznált keret (a következő részletezettséggel: raktározási költség, karbantartási költség, hirdetési költség, bérköltség, bérjárulékok) (c)

4. a szervezet által a rászorulók megsegítésére felhasználható összeg (d) [d=a-b-c)]

5. adományban részesítettek száma (fő)

6. a gyűjtésből befolyt adomány felhasználása, a tevékenység részletes bemutatása

Az adománygyűjtést közvetítő szervezet a honlapján köteles közzétenni az adománygyűjtő számokon belül az egyes kódokhoz tartozó adománygyűjtő szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét, valamint köteles gondoskodni az általa közvetített adományok fenti adatainak az adománygyűjtő szervezet általi közzétételéről.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az adománygyűjtés hívásonkénti, illetve üzenetenkénti költségére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a hatóság által a 135d, illetve 136de számtartományokra megállapított és a hatóság honlapján közzétett összeget számíthatják fel. A 135d és 136de számokra az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásra előírt, 2. § 3a. pont és az 1. melléklet 2.8.3. és 2.8.4. pont szerinti feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az előfizető az adománygyűjtő számok elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 135d és 136de rövidszámokra.

3.9. Díjmentes szolgáltatás rövid számok

3.9.1. Leírás

Rövid számok, amelyek díjmentes szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.

3.9.2. A számok felépítése

 

Négyjegyű számok:

140d, 141d, 142d, 143d, 144d

 

Ötjegyű számok:

145de, 146de, 147de, 148de, 149de

3.9.3. A használat feltételei

A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes.

3.10. Közvetítő választó előtét

3.10.1. Leírás

Előtét, amellyel a hívó megválaszthatja az adott híváshoz a közvetítő szolgáltatót. A közvetítő szolgáltatót azonosító előtétet hívásonkénti közvetítő választás esetén a hívó tárcsázza a hívás során, közvetítő előválasztás esetén a közvetítő szolgáltatót azonosító kódot az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató illeszti be a hívásfelépítést kezdeményező jelzésüzenetbe.

3.10.2. A számok felépítése

15cd

ahol:

15

a közvetítő választás elérési kódja,

cd

a közvetítő szolgáltatót azonosítja.

3.10.3. A használat feltételei

A közvetítő választó előtét használatának feltételeit az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítőválasztásról szóló külön jogszabály rögzíti.

3.11. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok

3.11.1. Leírás

A szolgáltató hálózatán belül elérhető szolgáltatások hívószámai.

A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérő szolgáltatásokra alkalmazhatók.

3.11.2. A számok felépítése

Három-, négy- vagy ötjegyű számok:

17c

17cd

17cde

3.11.3. A használat feltételei

A 17c(d)(e) formátumú számokon a szolgáltató saját hálózatában saját előfizetői részére nyújtott szolgáltatásai érhetők el. A szolgáltatás más szolgáltató hálózatából csak abban az esetben érhető el, ha az adott szolgáltató jogosult ugyanazon rövid szám használatára ugyanannak a szolgáltatásnak az eléréséhez.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni.

3.12. Közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai

3.12.1. Leírás

Közérdekű szolgáltatások országos elérését lehetővé tevő rövid számok.

3.12.2. A számok felépítése

Az egyes szolgáltatásokat három- vagy négyjegyű számok azonosítják:

Háromjegyű számok:

180, 185, 186, 187, 188, 189

Négyjegyű számok:

181d, 182d, 183d, 184d

3.12.3. A használat feltételei

A számokon valamely nagyobb közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegű szolgáltatások nyújthatók.

A hatóság internetes honlapján folyamatosan közzéteszi a kijelölhető számokat és a számokon elérhető szolgáltatásokat. Az országosan harmonizált számokhoz rendelt közérdekű támogató és tájékoztató szolgáltatások bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a közzétett számok csak a megadott szolgáltatáshoz használhatók.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni.

3.13. Telefonos kezelői szolgáltatások számai

3.13.1. Leírás

A hagyományos kezelői szolgáltatásoknak a szolgáltató hálózatából történő elérését lehetővé tevő harmonizált rövid számok.

3.13.2. Számok

192

táviratfeladás

193

kezelői ébresztés

3.13.3. A használat feltételei

A 19c formátumú számokon nyújtott szolgáltatások kizárólag a szolgáltató hálózatában, saját előfizetői által érhetők el. A szolgáltatás más szolgáltató hálózatából csak abban az esetben érhető el, ha az adott szolgáltató jogosult ugyanazon rövid szám használatára.

A 19c formátumú országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelező, de alkalmazása esetén a fent felsorolt számok csak a megadott szolgáltatásokhoz használhatók.

A hívó fél által fizetendő díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.

3.14. Lelki segítő és támogató szolgáltatás számok

3.14.1. Leírás

Rövid számok, amelyek telefonos lelki segítséget és támogatást nyújtó szervezetek díjmentes elérését teszik lehetővé.

3.14.2. A számok felépítése

137de

ahol:

137

a lelki segítő és támogató szolgáltatások elérési kódja

de

a támogató szervezetet és szolgáltatást azonosítja.

3.14.3. A használat feltételei

A 137de formátumú számokon a számhoz hozzárendelt, a hatóság honlapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által létrehozott Civil Információs Portálon közzétett, működő státuszú lelki segítő és támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek nyújtanak telefonos támogatást, biztosítva a hívók névtelenségét. A szolgáltatás igénybevétele a hívók részére díjmentes, a szolgáltatás díját a hívott szervezet fizeti.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások, illetve üzenetek költségére a rövid számhoz hozzárendelt szervezet részére legfeljebb – az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően – a hatóság által megállapított és a hatóság honlapján közzétett összeget számíthatják fel.

3.15. Emelt díjas szolgáltatás rövid számok

3.15.1. Leírás

Rövid számok, melyek a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból adott számhasználó meghatározott emelt díjas szolgáltatásának elérését teszik lehetővé. A szolgáltatás igénybevételi díja és tartalma szerint a számokon emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás nyújtható.

3.15.2. A számok felépítése

Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás:

160de, 161def

Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás:

164de, 165def

Emelt díjas felnőtt szolgáltatás:

168de, 169def

3.15.3. A használat feltételei

A 16cde(f) számok az 1. melléklet 2.8.4. pontjában meghatározott általános számhasználati feltételekkel használhatók.

A 160de és 161def számokon a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg a hatóság által az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően – évente január 31-ig – a hatóság internetes honlapján közzétett díjat.

A 160de, 161def, 164de és 165def számokon nem nyújtható felnőtt tartalom.

A 168de és 169def számokra vonatkozóan a szolgáltató minden kiskorú előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. Ez a korlátozás kiskorú előfizető esetében még törvényes képviselőjének kérésére sem oldható fel.

A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel.

4.    TÁRCSÁZÁSI ELJÁRÁSOK

A tárcsázási eljárások meghatározzák, hogy a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási tervében, azaz e melléklet 1–3. pontjában meghatározott azonosítók milyen sorrendben, milyen eljárással alkalmazhatók hívásfelépítés és üzenetküldés kezdeményezésére a számozási tervben meghatározott előfizetők és szolgáltatások felé.

A tárcsázási eljárásokban a belföldi előtét (BE) és a nemzetközi előtét (NE) a belföldi és a nemzetközi számformátumot jelzik, a közvetítő választó előtét (KVE) az adott híváshoz tartozó közvetítő szolgáltató választását jelzi.

A hívószám kijelzést hívásonként engedélyező előtét (KEE) és a hívószám kijelzést hívásonként letiltó előtét (KTE) használatával az adott hívásra megváltoztatható a hívószám kijelzési beállítás.

Az előtét nem része a hívószámnak. Egy híváson belül több előtét is alkalmazható.

Mobil rádiótelefon hálózatokban a nemzetközi előtét (NE) helyett megengedett a + karakter használata is.

A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban hívás és üzenetküldés kezdeményezésére a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.

4.1. Nemzetközi számok hívása

A tárcsázási folyamat:

(KVE) – NE – nemzetközi szám

4.2. Belföldi számok hívása

A tárcsázási folyamat:

(KVE)–BE-belföldi szám

vagy

(KVE)–NE-36-belföldi szám

Megengedett a földrajzi számozási területen belüli, azonos körzetszámmal rendelkező előfizetői hozzáférési pontok közötti hívás esetén az előfizetői szám formátumú tárcsázás is:

(KVE) – ES

4.3. Rövid számok hívása

A rövid számok (RS) csak közvetlen formában hívhatók, előtét (BE, NE), vagy belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem:

RS

4.4. Hívószám kijelzés előtétek

A KEE vagy a KTE előtétet a tárcsázási folyamat elején kell tárcsázni.

2. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez17

Nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve

A nemzetközi mobil előfizető azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 műszaki előírás írja le.

„1. Leírás

A nemzetközi mobil előfizető azonosító (International Mobile Subscriber Identifier, IMSI) a mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára biztosít egyedi azonosítót.

A nemzetközi mobil előfizető azonosító a helyhez kötött telefonhálózat előfizetőit kizárólag SMS szolgáltatás esetén – az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendeletben meghatározott feltételek mellett – azonosítja.

2. Az azonosító felépítése

Nemzetközi mobil előfizető azonosító (IMSI) három részből áll:

MCC + MNC + MSIN

ahol:

MCC

(Mobile Country Code) mobil országkód, melynek hossza 3 számjegy, és egyértelműen meghatározza a mobil előfizető hálózata szerinti országot. A mobil országkódokat az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216.

MNC

(Mobile Network Code) mobil hálózati kód, melynek hossza két számjegy. Az MNC az MCC-vel együtt egyértelműen meghatározza a mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybe vevő végberendezés vagy előfizető honos mobil rádiótelefon hálózatát, vagy a helyhez kötött telefonhálózatban SMS szolgáltatást igénybevevő végberendezés vagy előfizető helyhez kötött telefonhálózatát. A mobil hálózati kódot a hatóság jelöli ki. A kijelölés feltételeit az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló NMHH rendelet tartalmazza.

MSIN

(Mobile Subscriber Identification Number) mobil előfizetői azonosító szám, mely egy MCC és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy előfizetőt. A mobil előfizetői azonosító számot a szolgáltató jelöli ki.

Az IMSI 0–9 számjegyekből állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.”

3. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez18

Az adathálózatok számozási terve

Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők [elektronikus hírközlő végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetőleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltető szolgáltatók osztják ki.

A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az ITU-T E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttműködését az ITU-T E.166/X.122 Ajánlás szabályozza.

1. Adatátviteli nemzetközi szám

1.1. Leírás

Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli előfizető (adat-végberendezés, illetőleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott előfizetői/adat-végberendezés adatátviteli belföldi számát.

1.2. A számok felépítése

Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése:

DCC + NN

ahol:

DCC

(Data Country Code) adatátviteli országhívó szám, amelynek hossza három számjegy, egy országot határoz meg az adathálózati számozási tervben. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az ITU-T X.121 Ajánlás adja meg. Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216.

NN

(National Number) adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegyből áll.

2. Adathálózati azonosító kód

2.1. Leírás

Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosítja.

2.2. A kódok felépítése

Az adathálózati azonosító kód felépítése:

DNIC = DCC + ND

ahol:

DNIC

(Data Network Identification Code) adathálózati azonosító kód

ND

(Network Digit) adatátviteli hálózatkijelölő szám, amely az országon belül egy adathálózatot határoz meg, és amely egyetlen számjegyből áll.

Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet.

3. Adatátviteli belföldi szám

3.1. Leírás

Az adatátviteli belföldi szám egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) azonosít valamely országon belül.

3.2. A számok felépítése

Az adatátviteli belföldi szám, NN (National Number) felépítése:

NN = ND + NTN

ahol:

NTN

(Network Terminal Number) adatátviteli előfizetői szám, amely legfeljebb tíz számjegyből áll, és az adott hálózatban lévő előfizetők (adat-végberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál.

4. melléklet a 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelethez19

Jelzéspont kódok felosztási terve

A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704 és Q.705 Ajánlásokban foglaltakat is.

A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódjának kell lennie, ahány jelzéshálózathoz tartozik.

A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakoznak egymáshoz.

A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T a nemzetközi jelzéspont kódok esetében három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A 7-es jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

1. Nemzetközi jelzéspont kód

A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00

1.1. Leírás

A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál.

1.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete:

ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit)

ahol:

SANC

(Signalling Area/Network Code) jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek első, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg.
A kódot az ITU jelöli ki.
A rendelet hatálybalépésének időpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243 és 6+251.

SPI

(Signalling Point Identification) jelzéspont azonosító.

2. Nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód

A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11

2.1. Leírás

A nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózata között.

Magyarországon egyetlen NISN van.

2.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód, a NISPC (National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete:

NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit)

ahol:

NIAA +
NIBB
NICC

a nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód,

a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

3. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód

A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10

3.1. Leírás

Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak.

Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.

3.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete:

NSPC (14 bit) = tetszőleges.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!