nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
29/2011. (X. 28.) BM utasítás
a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról
2015-09-19
2016-07-16
5
Jogszabály

29/2011. (X. 28.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, a fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységének szabályozása és a hatáskörébe utalt biztosítási, gazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a Belügyminisztériumra,

b)1 a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás 4. függelék A) és B) pontjában felsorolt minisztériumi és önálló belügyi szervekre.

2. A fegyverzeti-technikai szakterület rendeltetése és szervezeti felépítése

2. § (1) A fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységi körén belül kidolgozza a szükséges szakmai szabályozókat, végzi a hatáskörébe utalt anyagnemek, szaktevékenységek technikai biztosításával és alkalmazásával (a továbbiakban: biztosítási tevékenység) kapcsolatos feladatokat.

(2)2 A biztosítási tevékenységet az állománytáblázatban meghatározott fegyverzeti-technikai szakterület szervezeti elemként – általában a gazdasági szerv részeként – végzi.

(3) A fegyverzeti-technikai szakterület hivatásos és közalkalmazotti állományból áll. A fegyverzeti-technikai szakterület fegyverzeti szakbeosztottja hivatásos állományú.

(4) A biztosítási tevékenység két feladatkörben, az anyagi és a technikai folyamatok rendszerében kerül végrehajtásra.

(5) Az anyagi folyamat magában foglalja a szükségleti, fejlesztési tervek kidolgozását, a (köz)beszerzésekkel, a rendszeresítési eljárással, az alkalmazásba és használatba vétellel kapcsolatos feladatok végrehajtását, az ellátási szinteknek megfelelő készletezés kialakítását, tárolását, a használatra, felhasználásra történő kiadását, elszámolását, nyilvántartását, a szavatossági idővel rendelkező eszközök, anyagok esetében a készletgazdálkodás keretében ezek lecserélését (a továbbiakban: szavatossági idő miatti frissítés) és a használatból történő kivonást.

(6) Technikai folyamat keretében történik a fegyverzeti-technikai szakterület gazdálkodási körébe tartozó anyagnemekbe sorolt különféle eszközök, berendezések, anyagok, felszerelések, szaktevékenységek üzemeltetési, használati és alkalmazási feltételeinek biztosítása. Ez a tevékenység a különféle technikai ellenőrzési és kiszolgálási, karbantartási, beszabályozási, hitelesítési, valamint a meghibásodások bekövetkezése esetén a helyreállítási (kis-, közép- és nagyjavítási) rendszer keretében valósul meg.

(7)3 Amennyiben az önálló belügyi szerv feladatrendszere, az ehhez kialakított feltételrendszer és az ellátandó tömeg nem teszi szükségessé állománytáblázat szerinti fegyverzeti-technikai szervezeti elem létrehozását, az utasításban meghatározott – a szervre vonatkozó mértékű – biztosítási feladatok végrehajtásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell konkrétan meghatározni.

(8) Annál az önálló belügyi szervnél, ahol a fegyverzeti-technikai szakterület nem a gazdasági szervek állományába van szervezve, az utasításban a gazdasági vezetők részére meghatározott feladatokat – azok adaptálásával – a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy ügyrendben kell rögzíteni.

3. § (1) A fegyverzeti-technikai biztosítás rendszere az alábbi szinteken kialakított és működtetett alrendszerekből épül fel:

a) a Belügyminisztérium Műszaki Főosztálya mint szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egység (a továbbiakban: szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egység);

b) az önálló belügyi szervek központi szintű szervei (a továbbiakban: középfokú szakirányító szerv); és

c) az önálló belügyi szervek irányítása alá tartozó szervek (a továbbiakban: területi szerv).

(2)4 Azon önálló belügyi szervek esetén, ahol a szervezeti struktúra nem tartalmaz középfokú szakirányító szervet és területi szervet, az állománytáblázat szerinti fegyverzeti-technikai szervezeti elem végzi az utasításban előírt összes feladatot.

(3) Utaltsági rendszer kialakítása esetén a fegyverzeti-technikai biztosítás rendjét, a végrehajtandó feladatokat megállapodásban rögzíti az ellátó és ellátott szervezet.

3. A fegyverzeti-technikai szakterület feladatai

4. § A fegyverzeti-technikai szakterület legfontosabb feladatai:

a) a működéshez szükséges szabályozók szakmai részének kidolgozása;

b) szakmai felügyelet ellátása, és irányítói tevékenység végzése az alárendeltek irányában;

c) szükségletek felmérése, tervezése, igénylése, beszerzése;

d) az igények időbeni kielégítése, az alárendeltek ellátásának megszervezése;

e) a használatra kiadott tárgyi eszközök, fogyóeszközök és készletek (a továbbiakban: szakanyagok) meglétének, működőképességének (hadrafoghatóságának), rendeltetésszerű használatának, felhasználásának ellenőrzése vagy ellenőriztetése;

f) a szakanyagok tárolásával, karbantartásával, javításával, javíttatásával, rendszeresítésével, alkalmazásba és használatba vételével, és használatból való kivonásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végzése;

g) a hatáskörébe utalt anyagnemekhez, szaktevékenységekhez kapcsolódó fejlesztések, új technológiák bevezetésének, a jogszabályokban vagy a szabályozási környezetben (pl. műszaki szabványok) bekövetkezett változások figyelemmel kísérése;

h) közreműködés a (köz)beszerzési eljárások folyamatában a beszerzésre tervezet szakanyagokkal szembeni szolgálati igények megfogalmazásában, a műszaki követelmények meghatározásában;

i) mindazon feladatok időbeni elvégzése, amelyeket a szakterületre vonatkozóan a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előírnak.

5. § A szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egység feladatai:

a) elvégzi a szakterület működéséhez szükséges jogi normák szakmai előkészítését;

b) az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok előírásainak megfelelően engedélyezi a középfokú szakirányító és területi szervek közötti szakanyag átadás-átvételeket;

c) a hatáskörébe utalt szakanyagokat érintően véleményezi a középfokú szakirányító szervek fejlesztési, költségvetési, és közbeszerzési tervjavaslatait, indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott tervek módosítását;

d) kialakítja a fegyverzeti és vegyi védelmi eszközellátás tervezéséről és a tartalékok képzéséről szóló BM utasítás hatálya alá tartozó szakanyagok (a továbbiakban: kiemelt szakanyagok) normaajánlásait, értékeli és elemzi a középfokú szakirányító szervek eszközszükségleti táblázatait (a továbbiakban: ESZT);

e) szakmai felügyeletként együttműködik az uniós és más nemzetközi forrásokból megvalósítandó fejlesztések szakmai előkészítésében és lebonyolításában;

f) tervezi a hatáskörébe tartozó kötelező tartalékképzést és a jogszabályok alapján a minisztériumot terhelő kiadások költségeit fejezeti kezelésű előirányzatok formájában;

g) képviseli a minisztériumot a NATO katonai beruházásokkal, a haditechnikai eszközök külkereskedelmi forgalmának, gyártásának és a hadiipari szolgáltatások végzésének engedélyezésével, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzésével, valamint a katonai szabványosítási ügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottságok munkájában;

h) irányítja, felügyeli és koordinálja a rendszeresítési és rendszerből történő kivonási eljárásokat.

6. § A középfokú szakirányító szerv feladatai:

a) szervezi, irányítja az alárendeltségébe tartozó szakterületek működését, meghatározza a szakbeosztottak általánostól eltérő munkaköri feladatait, figyelemmel kíséri alkalmasságukat, véleményezi a szakterület vezetőinek megbízását, felmentését, indokolt esetben kezdeményezi a szervezeti módosítást;

b) kidolgozza a szakanyagok biztosításával, kezelésével, használatával kapcsolatos, a szakterületet érintő elvi szabályozó rendelkezéseket;

c) a tervezés általános rendjéhez igazodva elkészíti a különböző időtartamú fejlesztési, beruházási, felújítási (javítási) terveket és a hatáskörébe utalt szakanyagokra vonatkozóan a költségvetési (szükségleti) tervjavaslatát, indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott tervek módosítását;

d) irányítja – a tervezés általános rendjéhez igazodva – az alárendelt szakterületek költségvetési tervjavaslatainak összeállítását, felülbírálja és összesíti az elkészült szükségleti terveket, indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott tervek módosítását;

e) elkészíti a feladatkörébe utalt beszerzéshez szükséges műszaki dokumentációt, szakértőként közreműködik az eljárás folyamatában;

f) koordinálja és kidolgozza a középfokú szervre vonatkozó normatáblázatokat, összesíti az ESZT-ket, elbírálja a normatáblázatok módosítására tett javaslatokat, indokolt esetben kezdeményezi a mennyiségi és minőségi összetétel változtatását;

g) részt vesz a rendszeresítéssel, alkalmazásba (használatba) vétellel és rendszerből történő kivonással összefüggő bizottsági munkában, gondoskodik a rendszerbe állításhoz szükséges különféle utasítások elkészítéséről, elkészíttetéséről és kiadásáról;

h) figyelemmel kíséri a középfokú szerv rendelkezésére álló szakanyagmennyiségek alakulását, intézkedéseket tesz az elfekvő készletek képződésének megakadályozására, felszámolására, a szakanyagok középfokú szerven belüli átcsoportosítására, és keresi a továbbhasznosítás lehetőségét;

i) megszervezi a szakanyagok szavatossági idejének meghosszabbításával kapcsolatos feladatokat;

j) szabályozza a műhelyek, laboratóriumok tevékenységét;

k) biztosítja a szakterülethez beosztott állomány képzettségi színvonalának fenntartását, szervezi és elvégzi az időszakos és éves továbbképzéseket;

l) elvégzi az alárendelt szakterületek valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzéseket és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére;

m) a sajátos szervezeti helyzetből és feladatokból adódóan a szabályzat előírásait alkalmazza, a szakterülethez beosztott állomány tevékenységét – az eltérő beosztási elnevezéseknek, és feladatoknak megfelelően – a munkaköri leírásokban határozza meg;

n) a fegyverzeti, vegyi védelmi és egyedi döntés alapján más szakanyagok javítása érdekében kis volumen vagy a gazdaságosság figyelembevételével regionális vagy központi szintű végrehajtást is elrendelhet;

o) a területi szerv igénye alapján pótolja a fegyverhez tartozó elhasználódott, megsemmisült egyedi dokumentumokat;

p) ha az utasításban nem érintett, de a gyakorlati tapasztalatok alapján – átmenetileg – szabályozási kényszerhelyzet alakul ki, azt ideiglenesen rendezi, majd normatív javaslatot terjeszt fel a szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egységnek.

7. § A területi szerv feladatai:

a) felméri és biztosítja a területi szerv szolgálati feladatainak zavartalan ellátásához a humán és tárgyi feltételeket, szakanyagszükségletet;

b) kidolgozza a szakterület hatáskörébe tartozó területi szervi szintű szabályozókat;

c) elvégzi a normatáblázatok alapján, valamint az ESZT-kben és a költségvetésben biztosított keretek között a területi szerv hatáskörébe tartozó ellátási, gazdálkodási feladatokat;

d) a szolgálati igények alapján figyelemmel kíséri a szakanyagok használatának gazdaságosságát, szükség szerint javaslatot tesz a szerven belüli átcsoportosításra;

e) gazdálkodik a rendelkezésre álló költségvetési előirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását;

f) szervezi a szakanyagok és szolgáltatások igénybevételének rendjét;

g) végrehajtja a szavatossági idő miatti frissítéseket, a szakanyagokra előírt hitelesítési (kalibrálási) és az esedékes technikai kiszolgálási műveleteket;

h) ellátja a szakanyag-gazdálkodással járó általános és sajátos (speciális) tárolási, nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési szakfeladatokat;

i) követi a szakanyagok mennyiségének alakulását, az ESZT-k változását, indokolt esetben kezdeményezi a középfokú szakirányító szerv által kiadott normatáblázatok módosítását;

j) gondoskodik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szakanyagok javításáról vagy javíttatásáról, cseréjéről, javaslatot tesz a használatból történő kivonásra, vagy továbbhasznosításra;

k) ellenőrzi a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát;

l) gondoskodik a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásáról és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;

m) biztosítja a szakbeosztotti állomány képzettségi színvonalának fenntartását, szervezi és elvégzi a szervi továbbképzéseket és igény esetén közreműködik a nem szakterületi állomány szakmai felkészítésében;

n) elvégzi az előírt éves technikai ellenőrzéseket;

o) bevételezi a talált, beszolgáltatott, elkobzott fegyverzeti szakanyagokat, és azokkal a vonatkozó előírások szerint számol el.

8. §5 A területi szerv állománytáblázatában szereplő szervezet (a továbbiakban: helyi szerv) általános feladatrendszere keretében:

a) ellenőrzi az állomány részére kiadott, vagy alegységkészletként a helyi szerv részére biztosított szakanyagok meglétét, állapotát;

b) végzi a szakanyagokra előírt szabályoknak megfelelően a tárolást, raktározást és a részükre meghatározott – általában kezelői szintű – karbantartásokat, technikai kiszolgálási műveleteket;

c) naprakészen vezeti a felhasználásra kerülő szakanyagok nyilvántartását és elszámolását;

d) gondoskodik a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásáról;

e) felkészül a fegyverzeti-technikai szakterület által végrehajtásra kerülő technikai ellenőrzésre;

f) intézkedik az előtalált, talált és átadott szakanyagok előírás szerinti ideiglenes tárolására, majd leadására.

4. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek

9. § A középfokú szakirányító szerv vezetője:

a) elkészítteti a fegyverzeti-technikai szakterület különböző időtartamokra vonatkozó szervezetfejlesztési és különféle rendeltetésű (beruházási, fejlesztési, felújítási, szükségleti) terveit;

b) szabályozza a szakanyagok gazdálkodásával, biztosításával, kezelésével, használatával kapcsolatos feladatokat, kiegészítheti a központi ellátás alá vont szakanyagok körét;

c) kiadja a használatra biztosított szakanyagok – kiemelten a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, kényszerítő eszközök – tárolására, ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályozót;

d) meghatározza a fegyverzeti-technikai szakanyagok technikai ellenőrzésének rendjét;

e) kiadja a kiemelt szakanyagokra vonatkozó normatáblázatokat;

f)6 gondoskodik a szakbeosztottak állománytáblázatban való meghatározásáról, az előírt szakmai és speciális szakképzések megszerzéséről;

g) vezetői munkájához meghatározza a fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség követelményeit;

h) a középfokú szakirányító szerv gazdasági vezetője javaslata alapján intézkedhet azon szakmai szabályozók alkalmazásának átvételéről, amelyekkel a Magyar Honvédség, a társ rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezik és a szerv fegyverzeti-technikai biztosítási feladatainak végrehajtása során felhasználhatóak.

10. § A területi szerv vezetője:

a) gondoskodik a normatáblázatokban jóváhagyott szakanyagok – szükségletekkel arányos – elosztásáról, felhasználásáról;

b) indokolt esetben intézkedik a szakanyagok szerven belüli ideiglenes vagy végleges átcsoportosítására, felterjeszti a normatáblázatok mennyiségi vagy minőségi módosítására vonatkozó javaslatot;

c) meghatározza az irányítási eszközökben előírtak és a helyi sajátosságok figyelembevételével a szakterületi feladatok ellátásának, a szakanyagok igénybevételének rendjét;

d) évenként legalább egy alkalommal ellenőrzi, vagy megbízottja útján ellenőrizteti a szakanyagok állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, felhasználását;

e) gondoskodik a szerv részére biztosított szakanyagok biztonságos tárolásáról, őrzéséről, a műszaki, technikai kiszolgáláshoz szükséges objektumok, helyiségek, és azok személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról;

f) rendszeresen beszámoltatja a szerv gazdasági vezetőjét a működésről, az ellátottság helyzetéről, színvonaláról, indokolt esetben intézkedik a problémák megszüntetése érdekében;

g) ellenőrzi, vagy megbízottja útján ellenőrizteti a robbanási és mérgezési veszélyek elhárítására, a munka-, környezet-, valamint a tűzvédelmi szabályok megtartására vonatkozó előírások végrehajtását;

h) gondoskodik az új eszközök szabályszerű használatának megismerése céljából a kiképzésről, a továbbképzések megszervezéséről, megtartásáról.

11. § A helyi szerv vezetője:

a) megismerteti a személyi állományt a szakanyagok használatával, kezelési módjával, gondoskodik ezek rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, javíttatásáról, teljességének meglétéről;

b) biztosítja a helyi szerv részére előírt nyilvántartások, elszámolások folyamatos vezetését, az okmányok megőrzését;

c) ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok állapotát, meglétét, karbantartását, szakszerű használatát, felhasználását;

d) negyedévente ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok meglétét;

e) a használatra kiadott fegyvereknél, lőszereknél, kényszerítő eszközöknél havonta egyszer, a többi szakanyag esetében negyedévenként ellenőrzi a rendszeres karbantartást, működőképességet, szükség esetén intézkedik a hibák megszüntetésére;

f) a vonatkozó külön előírásoknak megfelelően intézkedik a szerv részére szükséges helyi beszerzések, szolgáltatások igénybevételének végrehajtására a biztosított költségvetési keret terhére, ezek elszámoltatására;

g) gondoskodik a helyi szerv részére biztosított veszélyes szakanyagok – fegyverzet, lőszer, robbanó- és pirotechnikai anyagok – előírásszerű és biztonságos tárolásáról, őrzéséről és ellenőrzéséről;

h) rendszeresen ellenőrzi az ügyeleti szolgálat szakanyagok kiadásával, visszavételével kapcsolatos tevékenységét, a meghatározott okmányok vezetését;

i) dokumentálja a végrehajtott ellenőrzést, annak időpontját, eredményét és a megállapításait az elrendelt ellenőrzési okmányban rögzíti, a fegyverellenőrzés tapasztalatait közvetlen szolgálati elöljárójának jelenti;

j) gondoskodik a munka-, vagyon-, tűz- és környezetvédelmi követelmények, valamint rendszabályok betartásáról.

12. § A javítóműhely és a laboratórium vezetője a 11. § szerinti feladatokat a műhely, laboratórium tevékenységének megfelelően a rá vonatkozó mértékben végzi.

13. § A szakanyagokat használó személy feladatai:

a) a részére kiadott szakanyagok felhasználási, használati, működési (működtetési) szabályainak, igénybevételi előírásainak megismerése és betartása;

b) a meghibásodott, javításra szoruló szakanyagok leadása;

c) a részére kiadott szakanyag elvesztését azonnal jelenti a szolgálati elöljárójának;

d) a kiadott szakanyagokat más személynek nem adja át;

e) a részére kiadott fegyverzeti-technikai szakanyag kezelési utasításában, felhasználói tájékoztatóban előírtaknak megfelelő mértékű időszakos és használathoz kötött karbantartások, technikai kiszolgálások végrehajtása.

14. § A középfokú szakirányító szerv gazdasági vezetője biztosítja a 6. és 9. §-ban felsorolt tevékenységek kidolgozását és végrehajtását, és végzi – értelemszerűen – a 15. §-ban szereplő feladatokat a középfokú szakirányító szervre vonatkozóan.

15. § A területi szerv gazdasági vezetője:

a) szervezi és irányítja a szerv szakanyag-gazdálkodását, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről;

b) munkaterületenként szervezi a beosztottak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi munkájukat;

c) részt vesz a fejlesztési tervjavaslatok követelmények szerinti összeállításában, érvényesíti a felsőbb- és a szervi szintű koncepciókat;

d) elbírálja a normatáblázatoktól és az ESZT-ktől eltérő szerven belüli igényeket, hatáskörét meghaladó esetben javaslatot tesz azok kielégítésére vagy normamódosításra, ha szükséges, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek átcsoportosítására;

e) összeállítja a szerv műszakilag megfelelően részletezett szakanyag-szükségleti tervjavaslatait az érvényes normák, tapasztalatok, tényszámok és tervezési segédletek alapján;

f) elkészíti a központi ellátás alá vont szakanyagra vonatkozó igénybejelentését, (megrendelését);

g) jogosult kötelezettséget vállalni – a vonatkozó külön előírások szerint – a fegyverzeti-technikai szakterület biztosítási feladatainak végrehajtása érdekében;

h) a vonatkozó jogszabályok, belső normák alapján irányítja a beszerzéseket, megszervezi a megrendelések időben és választék szerint történő feladását, a teljesülések folyamatos követését, gondoskodik a megrendelt szakanyagok átvételéről, beszállításáról, nyilvántartásba vételéről és használatra való kiadásáról;

i) figyelemmel kíséri a szakanyagmennyiségek alakulását, intézkedik a felesleges készletek keletkezésének megakadályozásáról, az elfekvő készletek időbeni felszámolásáról;

j) megszervezi és ellenőrzi a javítóműhelyek tevékenységét, felméri a szerv javítási szükségletét, biztosítja a műhelykapacitás gazdaságos kihasználtságát, a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazását, a végzett munkák szakszerűségét;

k) 1 főnél nagyobb szakbeosztotti állomány esetén kapacitási ütemtervet készít a javítási igények és a rendelkezésre álló műhelykapacitás összehangolása érdekében;

l) irányítja és elvégezteti a szakanyag-gazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, használatból való kivonási, értékesítési és ellenőrzési feladatokat;

m) intézkedéseket tesz a szükségessé váló költségvetési előirányzatok átcsoportosításra és a ráfordítások reális csökkentésére;

n) értékelő-elemző tevékenysége eredményeként – indokolt esetben – javaslatot tesz a szakanyag-gazdálkodást érintő, a szolgálati igényekhez igazodó módosításokra, a szakanyagellátás, gazdálkodás rendszerének javítására;

o) biztosítja a szakterülethez beosztott állomány szakmai képzettségének fejlesztését, szervi szinten elkészíti a szakmai továbbképzési terveket, végrehajtja, megköveteli és ellenőrzi azok megtartását;

p) rendszeresen jelentést készít a szerv vezetőjének (parancsnokának) a fegyverzeti-technikai szakterület helyzetéről, a szakanyagok állapotáról, szolgálati használatra való alkalmasságáról, rendeltetésszerű használatáról;

q) folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyverzeti-technikai szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében különös súllyal ellenőrzi az eszközök kívánt műszaki színvonalon tartását;

r) meghatározza a felhasznált lőszerek elszámolásának helyi szabályait;

s) ellenőrzi és végrehajtatja a fegyverzeti-technikai szakterület részére meghatározott speciális nyilvántartások vezetését.

16. § A fegyverzeti-technikai szakterület szakállománya (vezető és végrehajtók):

a) a középfokú szakirányító szerv részére jelentéseket, javaslatokat, adatszolgáltatást készít;

b) a szakanyagellátással összefüggő általános és sajátos feladatokat végez;

c) gondoskodik a szolgálati és képzési lőszerek kiadásáról, visszavételezésről, elszámolásáról és a készlet frissítéséről;

d) külön igény alapján képzések keretében felkészíti, és napi munkája során segítséget nyújt a nem szakbeosztotti állománynak fegyverismereti, kezelési, használati, karbantartási, tárolási és a kisebb hibák elhárításával kapcsolatos kérdésekben;

e) intézkedik az előtalált, vagy más szervek által átadott fegyverek, fegyverzeti szakanyagok összegyűjtéséről, tárolásáról és leadásáról;

f) évente egyszer végrehajtja az előírt szakanyagokra kiterjedően a technikai ellenőrzést (mennyiségi meglét, karbantartottság, teljesség ellenőrzése, műszeres, idomszeres bevizsgálás);

g) rendszeresen ellenőrzi a helyi szerveknek, műhelyeknek, laboratóriumoknak kiadott szakanyagok rendeltetésszerű használatát;

h) gondoskodik a joghatással járó műszerek, kötelezően előírt mérőeszközök hitelesítésének ütemterv szerinti végrehajtásáról;

i) megszervezi és elvégzi a szakanyagok javítását vagy javíttatását;

j) biztosítja a meghibásodott szakanyagok kiszállítását, és a megjavítottak visszaszállítását;

k) biztosítja a lőkiképzési tematikában előírt feladatokhoz szükséges kiképzési szakanyagokat;

l) elvégzi vagy elvégezteti a fegyverzeti szakanyagok szakszerű javítását;

m) felelős a fegyverműhely részére biztosított fegyverzeti szakanyagok, műhelyfelszerelések meglétéért, karbantartásért, a felhasználtak elszámolásáért;

n) a javítási utasításokban, előírásokban meghatározott mértékig végrehajtja a fegyverek javítását;

o) vezeti a lövészetek alkalmával a lőkönyvet, végzi a fegyvereknél előforduló helyszíni hibaelhárításokat, végrehajtja az el nem működött gránátok megsemmisítését;

p) elvégzi a munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően a fegyverzeti szakanyagok technikai ellenőrzéseivel kapcsolatos egyéb feladatokat;

q) gondoskodik a vegyi védelmi szakanyagok – különösen a mérgező vagy egészségre ártalmas vegyszerek – előírás szerinti karbantartásáról, időszakos bevizsgálásról, a szavatossági idővel rendelkező anyagok rendszeres frissítéséről;

r) felelős az elvégzett javítási, bevizsgálási feladatok szakszerűségéért, a felhasznált szakanyagok elszámolásáért, valamint az előírt nyilvántartások naprakész vezetéséért;

s) végrehajtja az előírásokban meghatározott mértékig a szerv vegyi védelmi szakanyagainak helyi javítását, a műszerek bevizsgálását;

t) évente legalább egyszer elvégzi a tárolt szakanyagoknál a gyári dokumentációk (katonai javítási utasítások) szerinti bevizsgálásokat, szavatossági lejárati idő ellenőrzését és a szolgálati feladatokra való alkalmasságot (hadrafoghatóság).

17. § (1)7 A fegyverzeti-technikai szakterület szakmai vezetője az állománytáblázatban meghatározott hivatásos állományú, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(2)8 Nem minősül – a (3) bekezdés kivételével – a fegyverzeti-technikai szakterület szakmai vezetőjének annak a szervezeti elemnek a vezetője, ahova a fegyverzeti-technikai szakterületet az állománytáblázat szerint szervezték.

(3) Amennyiben a fegyverzeti-technikai biztosítási feladatok volumene szükségessé teszi osztály, alosztály, vagy csoport is szervezhető, ebben az esetben a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője az osztály-, alosztály-, vagy csoportvezető.

18. §9 A fegyverzeti-technikai szakterülethez beosztott végrehajtók az állománytáblázatban meghatározott státuszt betöltő technikusok vagy segédelőadók, vagy osztály, alosztály, csoport szervezet esetén a 17. § (1) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkezők, de vezetőnek nem minősülő hivatásos állományúak is, akik a munkaköri leírásukban előírtaknak megfelelően meghatározott körű szakaanyagokért lehetnek felelősek. Ennek megfelelően megnevezésük lehet pl. fegyverzeti, vegyi védelmi, műszaki, rendészettechnikai.

19. § (1) A 17. és 18. §-ban szereplő szakbeosztottaknak szakmai profiljuknak megfelelő szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.

(2) A fegyverzeti-technikai szakterület vezetője, aki az utasítás hatálybalépésével egy időben nem rendelkezik a megfelelő szakmai képesítéssel – a fegyverrel nem rendelkező önálló belügyi szervek kivételével –, legalább fegyverzet-technikusi végzettséget köteles megszerezni a 91. §-ban foglalt időpontig.

(3) Az a 18. §-ban meghatározott beosztást betöltő, aki jelenleg nem rendelkezik a megfelelő szakmai képesítéssel, szakmai profiljának megfelelő technikusi végzettséget köteles megszerezni a 91. §-ban foglalt időpontig.

20. § A fegyverzeti-technikai szakterülethez bevont egyéb szolgálati ügyintézők feladata, kötelmei és felelőssége a munkaköri leírásban, saját hatáskörben kerül meghatározásra – jelen utasítás, a magasabb szintű szakmai szerv iránymutatásai alapján – a szervezeti és szolgálati sajátosságok figyelembevételével.

5. A szakanyagok csoportosítása

21. § (1) A fegyverzeti-technikai szakterület hatáskörébe utalt szakanyagok anyagnemenkénti csoportosítása:

a) fegyverzeti: fegyverek, lőszerek (töltények), robbanó-, gyújtó- és pirotechnikai szakanyagok;

b) vegyi védelmi: egyéni bőrvédő és légzésvédelmi eszközök, légoltalmi, vegyi és sugárvédelmi felszerelések, műszerek, mentesítőtechnikák;

c)10 általános és hadiműszaki: ipari, földmunka- és hadiműszaki gépek, általános műszerek, szerszámok, műhelyberendezések és -felszerelések, színesfém és vaskohászati szakanyagok, nem fém alapanyagú műszaki cikkek, nem géperejű vízi járművek, úszóházak és ezek szerelvényei, életvédelmi létesítmények felszerelései, világítástechnikai, hangtechnikai és elektroakusztikai berendezések, műszerek, felszerelések, valamint a szabad helyváltoztatást korlátozó berendezések (pl. kordonok);

d) fotó, optikai, elektrooptikai: fényképezőgépek, laborberendezések, nappali és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök, nappali és éjszakai célzókészülékek, lézeres célmegjelölők, optikai és lézertávmérők;

e) rendészeti-technikai: bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedés- és vízirendészeti, határőrizeti és határátkelőhelyi technikák;

f) védő: pl. lövedék-, repesz- és szúrásálló védőmellények, fej- és testvédők, lövedékálló védőpajzs;

g) kényszerítő: bilincsek, könnygázszóró spray-k, rendőr (gumi) botok, elektromos sokkolók, különféle rendeltetésű elfogó technikák;

h) oktatástechnikai: tantermi berendezések, feleltetőgépek, írásvetítők, nyelvi laboratóriumok, kiképzési szakanyagok;

i) ügyvitel-technikai: iroda-, ügyvitel- és nyomdatechnikai gépek, nyomdai berendezések és felszerelések, mikrofilm-technikai szakanyagok, szárazbélyegző gépek;

j) video-, kino- és kultúrtechnikai: pl. hálózati és hordozható videorecorderek, videokamerák, képkeverők, editálók, videostúdió-felszerelések, filmfelvevő gépek, filmvetítő felszerelések, televíziók, műsorszóró rádiók;

k) hőkamerás és egyéb felderítő: pl. hőkamerák, lépésérzékelők;

l) vízi járművek hajónavigációs berendezései: pl. felszíni és mélységi radarok;

m) technikai őrzés-védelmi rendszerek: pl. térfigyelő kamerák, mozgásérzékelők, behatolásjelzők;

n) elektromos hangszerek: pl. gitár, szintetizátor;

o) az a)–n) pontokban szereplő szakanyagok hordtokjai, -táskái;

p) göngyölegek: pl. ládák, zsákok, üvegballonok, fa- és fémhordók, kartondobozok.

(2) Nem tartoznak a fegyverzeti-technikai szakterület gazdálkodási körébe:

a) az (1) bekezdésben felsorolt szakanyagokhoz kapcsolódó számítástechnikai (informatikai) részelemek és szakberendezések, és a gépjárművekkel való gazdálkodás;

b) az (1) bekezdésben felsorolt, a titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés végrehajtását elősegítő, biztosító szakanyagok;

c) azok a multifunkciós rendeltetésű szakanyagok, amelyek többségében az informatikai szakterület tevékenységébe tartózó feladatokat biztosítják.

(3) A szakanyagok a rendeltetésük szerint lehetnek:

a) személyi alapfelszerelések;

b) személyhez (beosztáshoz), technikai eszközhöz rendelt felszerelések;

c) alegységkészletek;

d) egységkészletek;

e) tartalékok;

f) főcikkek, kiegészítő cikkek, tartozékok;

g) javító és karbantartó szakanyagok;

h) tároló- és csomagolóeszközök.

22. § (1) A szakanyagokat a számvitelről szóló törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban együtt: számviteli előírások) alapján a középfokú szakirányító szerv számviteli politikája rendelkezéseinek megfelelően, gazdálkodásban betöltött szerepük szerint különböző kategóriákba kell sorolni és annak megfelelően nyilvántartani.

(2) A szolgálati és kiképzési célú fegyvereket – értékhatártól függetlenül – az integrált pénzügyi és számviteli rendszerben egyedileg kell nyilvántartani.

(3) A szakanyagok gazdálkodásban betöltött szerepük szerint az alábbiak lehetnek:

a) a szakanyagokat rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni annak figyelembevételével, hogy az tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül kerül felhasználásra a működéshez;

b) a szakanyagok közül a – befektetett eszközök kategóriába sorolt– tárgyi eszközök, azok a tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, idetartoznak a kis értékű tárgyi eszközök is;

c) a szakanyagok közül a forgóeszközök csoportjába sorolt készletek azok – az egyedi értéküktől függetlenül –, amelyek 1 éven belül elhasználódnak, jellemzőjük, hogy rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

6. A szükségletek és szolgáltatások felmérésének rendje, tervezése, igénymódosítása

23. § (1) A szakanyagok és szolgáltatások szükségletfelmérésének, tervezésének, tervmódosításának általános elveit az államháztartásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, valamint a BM Gazdálkodási Szabályzat mindenkori rendje és a középfokú szakirányító szervek tárgybani előírásai határozzák meg.

(2) Az éves költségvetési tervjavaslat, szükségleti terv a költségvetés készítését általánosan szabályozó irányítási eszközökben és az évenként kiadott tervezési útmutatókban meghatározott költséghelyeken, az ott előírtak szerint kerül összeállításra.

(3) A szükségletek felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak:

a) a különböző időtartamú tervekből a tervezési évre vonatkozó, aktualizált feladatai, előirányzatai;

b) a kiadott normák és tervezési útmutatók előírásai;

c) a normák alapján kidolgozott ESZT-kben jóváhagyott mennyiségek;

d) a szakanyagokkal való feltöltöttség, azok minőségi állapota;

e) a jóváhagyott vagy tervbe vett, a tervkészítés időszakában már ismert szervezeti változás, feladatnövekedés vagy -csökkenés;

f) a megelőző időszakok ráfordítási és felhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban a szolgálatok várható szakanyag-, szolgáltatási és fenntartási igényei.

(4) Az utánpótlási tervben szerepel az amortizációs pótláshoz, a javításokhoz, karbantartásokhoz szükséges szakanyagok mennyisége és értéke.

24. § (1) A szükségletek kielégítése központilag vagy területi vagy helyi szervi szinten történik.

(2) Központilag történik az ellátás a vonatkozó jogszabályok és a középfokú szakirányító szerv előírásainak megfelelően:

a) a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó, és

b) a központi ellátás alá vont

szakanyagokkal.

(3) A középfokú szakirányító szerv által központi ellátás alá vont szakanyagok az alábbiak:

a) fegyverzeti,

b) vegyivédelmi,

c) optikai, elektrooptikai,

d) védő,

e) kényszerítő,

f) hőkamerás, egyéb felderítő.

(4) Szakmai szempontok, az egységesítés és a rendszerszemléletű működés által megkövetelt igények biztosítása érdekében a középfokú szakirányító szerv döntése alapján a (3) bekezdésben foglaltakon kívül további szakanyagok és szolgáltatások igénybevétele is központi ellátás alá vonható.

25. § A szolgálati, fegyverzeti-technikai biztosítási feladatok ellátását év közben olyan előre nem látott tényezők befolyásolhatják, amelyek szükségessé tehetik a jóváhagyott éves költségvetési terv módosítását. A tervmódosítás a vonatkozó előírások betartásával kezdeményezhető és végezhető.

7. A jóváhagyott éves költségvetési terv teljesítése, a szükségletek kielégítése

26. § (1) A szakanyag- és szolgáltatási szükségletek kielégítése a jóváhagyott fejlesztési, ellátási vagy utánpótlási terv és a költségvetés, valamint esetenként a – rendkívüli helyzet beálltakor – külön kiadott minisztériumi vagy középfokú szakirányító szervi szintű felsőbb utasítás alapján történik.

(2) A szükségletek kielégítése, a szakanyagok biztosítása történhet:

a) központi ellátás útján,

b) központi készletből;

c) saját hatáskörben,

d) átcsoportosítás útján;

e) belső erőforrásokból a meglévő mennyiségből.

(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági események történhetnek térítés nélkül vagy térítés ellenében.

(4) Beszerzésre a szolgálati feladatok ellátásához feltétlenül szükséges és alkalmasságát tekintve legcélszerűbb szakanyagok kerülhetnek, a takarékossági elvek, az együtthasználhatósági, az egységesítési, a korszerűségi és minőségi követelmények, a gazdaságosság és hatékonyság, a szavatossági és garanciális feltételek figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok és belső előírások betartásával. A beszerzést követően a szolgálati feladatok végrehajtására kizárólag rendszeresített vagy alkalmazásba (használatba) vett szakanyagok kerülhetnek.

(5) A (köz)beszerzések végrehajtása a vonatkozó jogszabályok és a középfokú szakirányító szerv előírásai alapján történik.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a beszerzések

a) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló Korm. rendelet;

b)11 a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló Korm. rendelet;

c)12 a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 2005. évi CIX. törvény és a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló Korm. rendelet

hatálya alá tartozó szakanyagokra vonatkozóan a szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egység engedélye alapján történnek.

27. § (1) A központi ellátás alá vont szakanyagok esetében a szükségletek kielégítésének rendjét a középfokú szakirányító szerv határozza meg.

(2) A központi ellátás rendjében biztosításra kerülő szakanyagokat az ellátottaknak vissza kell igazolni.

(3) A szakanyagok kiadása történhet a központi raktárból vételezés keretében, vagy a szállítótól történő közvetlen átvétellel. A vételezés, átvétel, szállítás időpontjáról az ellátásra kerülő szervet értesíteni kell. Az értesítés alapján az ellátásra kerülő szerv a kiutalt szakanyagok szabályszerű átvételére, szállítására, fogadására felkészül, a meghatározott időben és helyen ezt végrehajtja.

(4) A vételezés esetén az ellátásra kerülő szerv biztosítja a szállításhoz szükséges járművet, göngyöleget, szükség esetén fegyveres kísérőket, valamint a rakodószemélyzetet is. A vételezőnek minden esetben biztosítani kell az átvételre jogosító okmányt és a bélyegzőt.

28. § (1) A szükségletek átcsoportosítás útján történő kielégítése esetén a területi szervek használatban lévő szolgálati használatra alkalmas, feladatváltozás vagy egyéb okok miatt feleslegessé váló szakanyagok kölcsönös átadás-átvétel vagy anyagátutalás formájában – a középfokú szakirányító szerv engedélye alapján – közvetlenül átcsoportosíthatók a vagyongazdálkodásra vonatkozó előírások betartásával.

(2) A fegyverek átcsoportosításának megtörténtét a szükséges okmányok csatolásával a központi lőfegyver-nyilvántartó szervnek a külön szabályban előírt határidőn belül meg kell küldeni.

(3) A területi szerven belül a helyi szervek közötti átcsoportosítás engedélyezésére a területi szerv vezetője és a gazdasági vezető jogosult.

(4) Szavatossági időhöz kötött szakanyagokból a területi szervek között csak azok adhatók át, amelyeknél a felhasználásra vagy a tárolásra előírt szavatossági idő még nem járt le.

(5) Szavatossági időn túli szakanyagok átadás-átvétele csak abban az esetben hajtható végre, ha azokat gyakorlásra vagy más célú – nem eredeti rendeltetésű – igénybevételre tervezik és a bevizsgálást követően inaktív körülmények közötti használatra alkalmasnak minősítettek.

29. § (1) Rendkívüli szakanyagigénylésre akkor van lehetőség, ha olyan szervezeti és feladatváltozás történt, amelyet a rendelkezésre álló tartalékokból kielégíteni nem lehet, valamint, ha a szerv tevékenységét hátrányosan befolyásoló hiányok – pl. rendkívüli felhasználás, elemi csapás, kár – keletkeztek, és az ellátásnak fokozását, megerősítését az arra jogosult vezető elrendeli.

(2) A terven felüli igényeket indoklással, a térítés módjának megjelölésével a középfokú szakirányító szervhez kell felterjeszteni.

30. § A szakanyagok rendszeresítésének szabályait, a rendszerből való kivonását a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök határozzák meg.

8. A szakanyagok átvétele, kiutalása, átadása, leadása, értékesítése

31. § (1) Vételezés, kiadás esetén a szakanyagokat az előírt számviteli okmányokon kell átadni.

(2) A kiutalt szakanyagokat jellegüktől függően törzslappal, törzskönyvvel (lőkönyvvel), magyar nyelvű kezelési utasítással, készlet (teljességi) jegyzékkel, jótállási (garanciális) okmányokkal kell ellátni, amelyeket a szakanyaggal együtt ad ki az átadó.

(3) A (köz)beszerzési eljárások keretében szerződésben kell rögzíteni, hogy a szakanyaghoz milyen dokumentumokat kell biztosítani.

(4) Az egyedi okmányokkal rendelkező szakanyagokat, azok nélkül átadni, és átvenni nem lehet.

(5) A kiutalt szakanyagok átvétele előtt az átvevő személy ellenőrzi a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott okmányok meglétét.

(6) Az átvevő személy az átadó megbízottjának jelenlétében a számviteli okmányokon feltüntetett mennyiségeket az átadásra kerülő szakanyag mennyiségével, gyártási számával egyezteti, és ellenőrzi a szakanyag épségét, sérülésmentességét, szavatossági idejét, a feltüntetett tartozékok, előírt dokumentumok meglétét.

(7) Amennyiben az átvevő személy az okmányokban feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi vagy minőségi kifogást emel, és azt az átadó megbízottjával nem tudja rendezni, az átvételt megtagadja és döntés céljából az átvételt elrendelő szerv vezetőjével vagy megbízottjával felveszi a kapcsolatot, (köz)beszerzési eljárások keretében a szerződésben rögzítettek szerint jár el.

(8) A szakanyagok átvétele után az átvevő személy felelős a gazdasági vezető által meghatározott menetvonalon a rendeltetési helyre történő biztonságos szállításért.

(9)13 Amennyiben a (3) bekezdés szerinti szerződésben nem biztosíthatóak a szolgálati lőfegyverekhez a fegyvertörzslapok, géppuskákhoz, gránátvetőkhöz a lőkönyvek, akkor ezeket a középfokú szakirányító szervnek kell kiállítania.

32. § Átadás esetén a szakanyagokat megbontás nélkül, az előírt tartozékokkal és okmányokkal, a legutolsó üzemeltetési állapotnak megfelelően, a használhatósági fok feltüntetésével, az elrendelt számviteli okmányon kell átadni. A szakanyagok szállításáért való felelősséget az elrendelésben határozzák meg.

33. § (1) Szakanyagok ideiglenes vagy végleges átengedése, kereskedelmi szervezet részére való szakanyag-értékesítés a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) vagyontárgyak használatból való kivonására vonatkozó előírásai alapján történik.

(2) Az átadásra kerülő szakanyagokat minden esetben meg kell fosztani mindazon tartozékoktól, szerelékektől, amelyek belügyi szolgálati vagy haditechnikai jellegre (eredetre) utalnak.

(3) Az utasítás hatálya alá tartozó szakanyagok ideiglenes külföldre vitele 15 millió Ft egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig a területi, ezen felül a középfokú szakirányító szerv vezetőjének engedélyével történik.

(4)14 Eltérő rendelkezés hiányában a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló Korm. rendelet hatálya alá tartozó szakanyagok külföldre vitele az ezen utasításban foglaltak szerint történik.

(5)15 A szolgálati fegyverek szolgálati célból külföldre történő kivitele és visszahozatala, valamint a külföldi rendvédelmi szerv szolgálati fegyvereinek szolgálati célú behozatala és kivitele jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján történik.

(6)16

(7) Az eddig megszerzett tapasztalatok és a kialakult szakértői kapacitásra tekintettel a szakanyagok külföldre vitelének ügyintézésére az önálló belügyi szerv megállapodást köthet az Országos Rendőr-főkapitánysággal térítés ellenében, vagy viszonossági alapon térítés nélkül.

34. § (1) Személyi alapfelszerelésként biztosított szakanyagokkal (a továbbiakban: személyi felszerelések) való ellátás során a fegyverviselésre jogosult személyeket állományba vételt követően a normatáblázat szerint járó szakanyagokkal kell felszerelni.

(2) A hivatásos, a kormány-tisztviselői, a köztisztviselői és közalkalmazotti állományt az állományba vétel alkalmával – a készlettől függően – a vezető által meghatározott fontossági sorrendben a normatáblázat szerint járó vegyi védelmi személyi felszerelésekkel kell ellátni.

(3) A fegyverzeti-technikai szakterület gazdálkodási körébe tartozó többi anyagnem esetében mindazon személyeket, akik olyan beosztásba kerültek, amelyre helyi norma személyi felszerelést biztosít, a jóváhagyott ESZT szerinti szakanyagokkal kell ellátni.

35. § (1) A szakanyagok kiadása esetén a személyi állomány fegyverzeti és egyéni vegyi védelmi eszközökkel történő felszerelését – állományparancs alapján – a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője vagy a 17. § (3) bekezdésben meghatározott szerveződés esetén a 17. § (1) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező, de vezetőnek nem minősülő szakbeosztott (a továbbiakban a 35–38. és 74–75. §-okban együtt: fegyverzeti-technikai szakterület vezetője) hajtja végre.

(2) A többi szakanyag vonatkozásában a felszerelést a területi szerv székhelyén a fegyverzeti-technikai szakterület vagy a helyi szerv végzi.

(3) Az átvevővel ismertetni kell a szakanyagokkal kapcsolatos felelősség mértékét, jellegét.

(4) A kiadott személyi felszereléseket a használónak átadják és vele a szakanyagok átvételét a „Személyi felszerelési lap”-on aláírással elismertetik, a kiadott személyi felszerelésekkel a helyi szerv készletét nem kell növelni.

(5) A kiadásra kerülő szakanyagokról a személyi felszerelési lapon kívül számviteli okmányt is ki kell állítani, melynek alapján azt a vonatkozó számviteli nyilvántartáson is át kell vezetni.

(6) Ha a kiadott személyi felszerelés elhasználódott, megrongálódott, szolgálati használatra már nem alkalmas, bevonásával egyidejűleg helyette a tartalékkészletből másikat kell biztosítani és megrongálódás esetén – ha szükséges – kártérítési eljárás keretében vizsgálni kell a szakanyagért felelős személy kártérítési felelősségét. Amennyiben mennyiségi vagy típusváltozás nem történt, úgy a cserét – a gyártási számmal ellátott eszközök kivételével – a személyi felszerelési lapon újból nem kell átvezetni.

(7) A gyártási szám változása miatt történő csere esetén azt a személyi felszerelési lapon át kell vezetni, és az átvételt a használó aláírásával elismeri.

(8) Az új eszközök kiadásáról, és a használt eszköz bevonásáról a nyilvántartáson történő átvezetés, vagy csere céljából a számviteli előírásoknak megfelelő okmányt kell készíteni.

(9) A személyi felszerelésként kiadott fegyverzeti szakanyagokról készült személyi felszerelési lapok mellé csatolni kell a fegyverek törzslapját.

(10) A javításra leadott személyi felszerelés helyett – a javítás idejére fegyvereknél minden esetben, egyéb felszerelésnél a szükségleteknek megfelelően – a tartalékkészletből másikat kell kiadni a használónak. A kiadás a nyilvántartási számmal ellátott „Jegyzék az ideiglenesen kiadott cikkekről” című nyomtatvány (a továbbiakban: ideiglenes jegyzék) 2 példányos kiállításával történik, amelyet a felszerelés visszaadásáig a fegyvertörzslap mellett kell tárolni.

(11) Az ideiglenes jegyzéken a fegyver számát, egyéb szakanyag esetében annak jellemző adatait kell feltüntetni.

(12) A raktárból esetenként szolgálati célból rövid, legfeljebb 30 napos használatra ideiglenes jegyzéken adható ki az a szakanyag, amely norma szerint nem jár, azonban eseti jelleggel szükséges a szolgálati feladat végrehajtásához.

(13) Az olyan szakanyagok esetén, amelyeknél gyakori a mozgás, a területi szerv gazdasági vezetőjének engedélye alapján kiadási és visszavételezési cserekimutatásokat lehet készíteni. A kimutatáson a kiadás vagy csere megtörténtét az átvevők aláírják és ezek alapján negyedévenként egy tételben történhet az elszámolás és nyilvántartáson történő átvezetés.

36. § (1) Személyi felszerelésként kiadott eszközök nyilvántartásának, kezelésének szabályai az önálló belügyi szervek közötti és önálló belügyi szerven belüli vezénylés esetén az e §-ban meghatározottak szerint történik.

(2) Azok a személyek, akiket szolgálati érdekből más szervhez vezényeltek, személyi felszereléseiket magukkal viszik.

(3) A vezénylés előkészítése során a fogadó szerv személyzeti szolgálatának irányítása mellett le kell egyeztetni a vezénylés időtartama alatt szükséges szakanyagokat. Ha a vezénylés idején – más feladat ellátása miatt – az adott személyi felszerelés használatára nincs szükség, úgy azt addig biztonságos helyen kell tárolni a vezénylő szervnél.

(4) A vezénylési állományparancsot intézkedés és tudomásulvétel végett meg kell küldeni a fegyverzeti-technikai szakterület részére is.

(5) Vezénylés alkalmával az útbaindító helyi szerv vezetője, vagy a területi szerv székhelyén a fegyvertechnikai szakterület vezetője a vezényelt felszereléséről a 2. melléklet szerinti jegyzéket állít ki. A fogadó szervnél a jegyzéket át kell adni a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének, aki a jegyzék alapján egyezteti a vezényelt felszereléseit, meglétük és állapotuk megállapítása céljából.

(6) A vezényelt által elvitt felszereléseket a vezénylő szervnél a számviteli nyilvántartásban nem helyezik kiadásba, és a fogadó szervnek nem vételezik be.

(7) A vezényelt személyi felszerelési lapjára törölhető módon fel kell jegyezni a vezénylést elrendelő parancs számát és a vezénylés helyét, a vezényeltek személyi felszerelési lapjait külön gyűjtőben kell tárolni.

(8) A vezénylés időtartama alatt a vezényeltek szakanyagait – a technikai ellenőrzés kivételével – az a szerv köteles biztosítani és javítani, amelyhez az illetőt vezényelték.

(9) A vezénylés megszűnése után a vezényeltet a magával hozott szakanyagokkal és jegyzékkel a fogadó szerv indítja útba az eredeti állomáshelyére.

(10) Ha a vezényelt fegyvere, vegyi védelmi felszerelése, egyéb szakanyaga használhatatlanná válik, részére átmenetileg ideiglenes jegyzéken használható felszerelést kell kiadni.

(11) A vezénylés leteltével az ideiglenes használatra kiadott felszerelést be kell vonni és a vezényelt részére az eredeti – saját – felszerelését visszaadják.

(12) A vezénylés ideje alatt elhasználódott, valamint a felhasználásra kerülő fogyó vagy karbantartó szakanyagokat a vezénylés helyén pótolják, biztosítják.

(13) Ha a vezényelt a vezénylés helyén olyan beosztásba kerül, amelynek normaelőírásai más személyi felszerelések használatát teszik szükségessé, ezeket a szakanyagokat ideiglenesen a fogadó szerv biztosítja a vezénylés időtartamára, majd a vezénylés lejártakor visszavonja.

(14) Hazai, külföldi tanintézet nappali tagozatára, és egy hónapnál hosszabb időtartamú tanfolyamra vezénylés esetén – külföld esetében az 33. § (4) és (5) bekezdése figyelembevételével – a vezényelt a személyi felszerelései közül a tanintézet, tanfolyam által igényelt szakanyagokat viszi magával, a többi személyi felszerelést a vezénylés időtartamára a vezénylő szerv biztonságos helyen tárolja.

37. § (1) Más önálló belügyi szervhez, vagy területi szervhez áthelyezett személytől a használatra kiadott személyi felszereléseket véglegesen bevonják és az új szolgálati helyén az új beosztásnak megfelelő – a normákban előírt – felszereléssel látják el.

(2) Az önálló belügyi szerven belüli áthelyezés esetén az országos vezető a helyi viszonyoknak megfelelően saját hatáskörben szabályozhatja a személyi felszerelések elvitelének és leadásának rendjét, melynek keretében az áthelyezés a szerv igényét és az ESZT növekedését nem eredményezheti és a szolgálatra való alkalmasságot a felszerelés tekintetében nem csökkentheti.

(3)17

38. § (1) A személyi felszerelések bevonása történhet véglegesen, vagy ideiglenes jelleggel.

(2) Véglegesen be kell vonni a személyi felszerelést, ha a használó személy:

a) BM-en belül más önálló belügyi szervhez kerül áthelyezésre;

b) BM szolgálati vagy munkaviszonya megszűnik;

c) bármilyen okból beosztásából felfüggesztésre kerül és közvetlen vezetője erre intézkedik;

d) bármely okból hat hónapnál hosszabb ideig nem látja el szolgálati feladatát;

e)18 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 38. alcíme szerinti vezénylésére kerül sor

ea) határozatlan időtartamra a minisztériumba,

eb) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba vagy

ec) közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői munkakör betöltésére;

f) rendelkezési állományba helyezték, a munkavégzés alól felmentették és közvetlen vezetője erre intézkedik.

(3)19 A használatra kiadott személyi felszereléseket a használatból ideiglenesen be kell vonni, ha

a) a hivatásos állományú harminc napot meghaladóan betegállományban van és a felszerelés biztonságos őrzése, tárolása, karbantartása nincs biztosítva;

b)20 a miniszter a hivatásos állományút határozott – legfeljebb hat hónap – időtartamra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 38. alcíme alapján a minisztériumba vezényli.

(4) Az ideiglenesen bevont felszerelésekről a helyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt felelős személy két példányban jegyzéket készít, amelyen a szakanyagok átvételét elismeri. Az egyik példányt a leadó részére adják át, a másik példányt a felszerelés mellé helyezik el a tároló helyen. A felszerelések visszaadása a jegyzék alapján történik.

(5) A területi szerv fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének feladatai szakanyagok bevonásakor:

a) a véglegesen bevont felszereléseket a személyi felszerelési lapról kivezetik, raktárra visszaveszik, és a készített számviteli okmány alapján a nyilvántartáson átvezetik;

b) a leszerelő személy részére az anyagok leadásáról készült visszavételi okmány egy példányát átadják, ennek hiányában a leszerelőt a szervtől elbocsátani nem szabad.

(6) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben, amikor a használó a felszereléseket előzőleg nem tudta leadni, a helyi szerv vezetője, vagy közvetlen elöljárója körültekintő felkutatás mellett az érintett személy felszereléseit 3 főből álló bizottsággal összegyűjteti és a készített jegyzék alapján gondoskodik azok leadásáról.

(7) Abban az esetben, ha a beosztott a szakanyagot nem tudja előadni, vele szemben a káreljárást a vonatkozó szabályok alapján folytatják le.

(8) Fegyver és egyéb, az ember életére, testi épségére, egészségére veszélyes szakanyag eltűnése rendkívüli eseménynek minősül. Ebben az esetben az utasítás 46. és 47. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

39. § (1) Helyi szerv részére szükséges alegység-, egységfelszereléseket, kiegészítő, karbantartó, a kiképzéshez szükséges szakanyagokat a normákban és az ESZT-kben jóváhagyott mértékig lehet kiutalni.

(2) A helyi szerv részére nem normalizált szakanyagokat a területi szerv gazdasági vezetőjének írásbeli engedélye alapján lehet kiutalni.

(3) A területi szerv készletéből a helyi szerv részére kiadott szakanyagokról a vonatkozó számviteli előírások szerint minden esetben okmányt kell készíteni, mely alapján a kiadást a nyilvántartásban át kell vezetni.

(4) A fogyóanyagok felhasználásra történő kiadása és elszámolása a vonatkozó előírások alapján történik.

(5) Nem személyi felszerelésként biztosított valamennyi szakanyagot a helyi szerv alegység-, egységkészletként kezeli.

(6) A helyi szerv vezetője azokat a szakanyagokat, amelyek normásítottak, vagy a használó személyek részére rendszeresen szükségesek – pl. kéziszerszámok – személyi felszerelési lapon adatja ki.

(7) A fegyverzeti-technikai szakterület vezetője gondoskodik a helyi szerv részére kiadott szolgálati lőszerek előírás szerinti frissítéséről.

(8) Az alegység-, egységfelszerelést képző fegyverek kiadásakor a helyi szerv fegyvertörzslapot nem kap, azokat a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője kezeli.

(9) Vegyi védelmi szakanyagok helyi szerv részére történő kiadásánál a helyi szerv a műszerek törzskönyveit úgy kezeli, hogy azok bármikor azonosíthatók legyenek a műszerekkel, a műszerek használatát, bevizsgálását abban minden esetben dokumentálni kell.

40. § (1)21 A készletben lévő szakanyagokat csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, azokon bármit változtatni, módosítani, azokat átalakítani, átszámozni vagy a megengedettnél jobban szétszedni – a (16) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – nem szabad.

(2) Különös óvatossággal, a biztonsági rendszabályok betartása mellett kell kezelni, használni a robbanó, pirotechnikai, az egészségre ártalmas vegyi és mérgező szakanyagokat, készítményeket.

(3) Szakanyagok ápolására, karbantartására csak a rendszeresített kenő és karbantartó szakanyagok használhatók.

(4) A hiányos vagy meghibásodott szakanyagok kiegészítése, javítása céljából csak a jó minőségű (hibátlan) alkatrészeket lehet felhasználni.

(5) A helyi szervek, műhelyek részére kiadott szakanyagokat (pl. speciális vegyi védelmi, sugárfelderítő eszközöket, műszaki gépeket, műszereket, filmvetítőket, vegyszereket és vegyi szakanyagokat) csak megfelelően képzett szakemberek kezelhetik, használhatják.

(6) A fegyverek és más fegyverzeti, vegyi védelmi szakanyag hordmódját – szolgálatban és azon kívül – az illetékes vezetők a vonatkozó jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján határozzák meg.

(7) A kiadott fegyverek tárait csak használatbavétel előtt lehet feltölteni.

(8) A tartalék fegyvereket csak a javításra leadott fegyverek helyetti cserére vagy átmenetileg felmerülő hiányok pótlására szabad igénybe venni.

(9) Alkatrészből új fegyvert előállítani nem szabad.

(10) Lőszereket, gyutacsokat szétszedni, eredeti formájukon változtatni még javítás céljából sem szabad, felhasználásuk csak rendeltetésüknek megfelelően történhet.

(11) Lövészeteknél, és szolgálati feladatok végrehajtásánál csak az adott fegyverhez rendszeresített és jó állapotban lévő lőszert lehet használni.

(12) A talált, más szervek által beszolgáltatott, robbanó- és pirotechnikai anyagokat nem lehet felhasználni.

(13) A szavatossági időhöz kötött szakanyagok frissítéséről folyamatosan gondoskodni kell.

(14) Szolgálati lőszerként mindig a legújabb sorozatúakat kell biztosítani a használók részére. A szolgálati lőszerek frissítését úgy kell megszervezni, hogy biztosított legyen a régebbi sorozatúak lövészeten való felhasználása. Lövészeten a legfrissebb sorozatú lőszer mindaddig nem használható fel, amíg használatra régebbi sorozatú szolgálati lőszer van kiadva.

(15) Szolgálati lőszer cseréje, bevonása során az azonos sorozathoz tartozók – amennyiben a lőszerek állapota megfelelő – a vonatkozó előírások szerint újracsomagolhatók, és az ellátási rendszerbe beforgatásra kerülnek a szavatossági időn belül.

(16)22 A készletben lévő szakanyag próbahasználat céljából történő átalakítása, módosítása és változtatása a rendszeresítői jogkört gyakorló vezető – belügyminiszter vagy gazdasági helyettes államtitkár – által előzetesen, írásban kiadott egyedi jóváhagyás alapján történhet.

41. § (1) Ha valamely területi szervnél korábban saját készletből elveszettnek vélt, a nyilvántartásból kiadásba helyezett rendszeresített szakanyag kerül elő, azt jegyzőkönyv alapján bevételezni kell.

(2) Amennyiben az előtalált szakanyag elvesztésével kapcsolatban korábban bármilyen intézkedés történt, az előtalálás körülményeinek alapos vizsgálata után saját hatáskörben meg kell tenni az elkövetővel szemben a törvényes intézkedéseket, lőfegyver esetében a körözést meg kell szüntetni.

(3) Az előtalált szakanyagot csak előzetes technikai bevizsgálás után szabad használatra igénybe venni.

42. § (1) Aki szolgálat ellátása közben vagy más körülmények között bármilyen ismeretlen tulajdonú lő-, szúró-, vágófegyvert, lőszert, robbanó- és pirotechnikai szakanyagot, fegyvercsövet talált, vagy részére polgári személy vagy más szerv beszolgáltatás címén átadott – függetlenül attól, hogy az illető mely önálló belügyi szervhez tartozik –, köteles a találás körülményeinek leírásával elismervény ellenében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak intézkedés céljából azt átadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakanyagot az illetékes rendőrhatósági intézkedéstől, az ügy végleges – esetleges bírósági – rendezésétől függetlenül a fegyverzeti-technikai szakterület 48 órán belül ideiglenesen, idegen tulajdonúként bevételezi.

(3) Fegyverek (2) bekezdés szerinti bevételezése a 22. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik.

(4) Egyéb talált fegyverzeti szakanyagot (pl. optikai anyagot, kiegészítő cikket, alkatrészt) az a területi szerv vételezi be, ahová azt beszolgáltatták, ezeket, ha rendszeresítettek, működőképesek és jogszerűen senki nem tart rájuk igényt, a normán belüli mennyiségben fel lehet használni.

43. § (1) Ha a rendőrhatóság szerve vagy a bíróság bármilyen fegyverzeti szakanyagot (pl. beszolgáltatott, elkobzott, talált) ad át a rendőrség fegyverzeti-technikai szakterület részére, akkor a beszolgáltatás, leadás vagy elkobzás tényét dokumentáló jegyzőkönyv, határozat egy másolati példányát is át kell adni, és az okmányok alapján, szám, típus feltüntetésével, idegen tulajdonúként – fegyverek esetében a 22. § (2) bekezdése szerint – nyilvántartásba kell venni és a saját készlettől elkülönítve kell tárolni.

(2) A rendőri szerv a hozzá beszolgáltatott, vagy általa elkobzott (lefoglalt) fegyvereket, lőszereket és egyéb fegyverzeti szakanyagokat a kapcsolatos ügy lezárása után legkésőbb 3 munkanapon belül a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok fegyverzeti-technikai szakterületének leadja a beszolgáltatás, leadás vagy elkobzás tényét dokumentáló jegyzőkönyv, határozat egy másolati példányával együtt. Az átvett szakanyagot az ügy lezárásáig a bűnjelekre érvényes szabályok szerint kell tárolni.

(3) Az átadás-átvételi jegyzéket két példányban kell elkészíteni, az eredeti példányt a szakanyagok átadás-átvétele után a területi szerv számviteli okmányhoz csatolja, a másolati példányt az átadó gyűjtőzi és 5 évig megőrzi.

(4) A talált, beszolgáltatott fegyverzeti szakanyagokra vagy azok ellenértékére a beszolgáltató, találó szerv vagy személy nem tarthat igényt; elkobzás esetén a bírói határozat vagy a szabálysértési hatóság határozata szerint kell eljárni.

(5) Véglegesen a BM készletébe került fegyverzeti szakanyagokat nyilvántartásba kell venni.

(6) A rendőrség igazgatásrendészeti szervei által tárolásra átvett polgári kézi lőfegyverek – tartozékaik, lőszereik – részére a területi szerveknél külön erre a célra kialakított raktárhelyiséget kell biztosítani. Ilyen esetben is be kell tartani az őrzésvédelemre és az együtt-tárolhatóságra előírt szabályokat, a tárolásra átvett polgári fegyverek és a szolgálati célú fegyverek nem raktározhatók együtt.

(7) A bírói határozattal elkobzott és vagyonként kezelésbe került fegyverzeti szakanyagok hatályos jogszabályok szerinti megsemmisítésére a területi szerv intézkedik, amennyiben a határozat a megsemmisítésről rendelkezik vagy az értékesítés sikertelen.

44. § (1) Használatra, felhasználásra kiadott lőszerek, robbanó és pirotechnikai szakanyagok (e §-ban a továbbiakban: lőszerek) elszámolása az e §-ban meghatározottak szerint történik.

(2) Az alapfeladatok ellátásához szükséges lőszerek esetében a szervek és személyek a részükre kiadott lőszereket csak a fegyverhasználatra vonatkozó előírások betartása mellett, az alábbiak szerint használhatják fel:

a) a lőszerfelhasználást be kell jegyezni annak a szervnek az eseménynaplójába, ahol ez történt, ebben indokolni kell, hogy a lőszert ki, mikor, milyen célból és milyen mennyiségben használta fel;

b) a felhasznált lőszerekről a szerv vezetője „Elszámolás a szolgálati lőszerek felhasználásáról” című nyomtatványt állít ki két példányban, melyből egy példány a szervnél marad, a másik példányt a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének küldik meg;

c) a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője az elszámolás alapján gondoskodik a felhasznált lőszer pótlásáról, és az elszámolás egy példányát egy évig megőrzi, majd irattározza;

d) a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője – az elszámolás birtokában – a felhasznált lőszermennyiségekről havonta egyszer összesítést készít és annak alapján a területi szerv készletéből azt kiadásba helyezik.

(3) Képzési lőszerek esetében a területi szervek csak a tárgyévre jóváhagyott lőkiképzési tematika szerint előírt lőgyakorlatok végrehajtásához – a lövészeten részt vevők részére – szükséges lőszermennyiséget használhatják fel, a következők szerint:

a) a lövészet vezetője az egyes lőgyakorlatok végrehajtásához szükséges lőszereket legkésőbb a lövészet előtt 3 munkanappal köteles a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjénél szolgálati jegyen igényelni, szolgálati jegy nélkül lőszer nem adható ki;

b) a szolgálati jegyet a területi szerv vezetője vagy átruházott jogkörben a kijelölt helyettese, a középfokú szakirányító szerv esetében a képzési feladatokat irányító szervezet vezetője írja alá;

c) a területi szerv raktárából képzési lőszer csak a szolgálati jegyen megnevezett hivatásos állományú személy részére adható ki;

d) a raktárból felvételezett lőszerek mennyiségét az „Elszámolás a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról” című nyomtatványra (a továbbiakban: elszámolás) kell rávezetni;

e) az elszámolást 1 példányban, lőszertípusonként, sorozatszám feltüntetésével külön-külön kell vezetni, és azt a lőszerek elszámolásáig a raktárban kell őrizni a szolgálati jegyekkel együtt;

f) a lőszer átvételét a felvételező aláírásával igazolja;

g) a lövészetvezető gondoskodik a lőszer szállításáról, őrzéséről, kezeléséről, és a lőtéren biztosítja a lövészet alatt is a lőszer, fegyver biztonságos őrzését, hogy azokat őrizetlenül ne hagyják;

h) a lőtéren a lövészeti szabályzat szerint lőszer-felvételező helyet és lőszerkezelőt kell ki jelölni, ezzel a feladattal nem lehet megbízni a fegyverzeti-technikai szakterület szakbeosztottait;

i) a lőszer-felvételező helyen a „Kimutatás a lövészeten részt vevők részére kiadott, visszavett szakanyagokról” című okmányon (e bekezdésben a továbbiakban: kimutatás) adják ki a lövészetet végrehajtónak (a továbbiakban: lövő) és veszik vissza a fel nem használt lőszereket, melynek tényét mindkét esetben a lövő aláírásával igazol;

j) a lövészet vezetője, vagy a lövészetet végrehajtó szervezeti elem vezetője, távollétében kijelölt felelős személy a lőgyakorlatok végrehajtása után azonnal elszámoltatja a lövészeten résztvevőket;

k) a lövészet befejezése után a kimutatást az utolsó lövő utáni sorban, vagy ha ott nincs hely, a hátoldalon a lövészet vezetője és a lövészetet végrehajtó szervezeti elem vezetője, távolléte esetén a kijelölt személy záradékolja;

l) a záradék tartalmazza, hogy a lövőknek kiadott, visszavett szakanyagok megfelelnek a valóságnak, a lövők az adott szervezeti elem állományába tartoznak;

m) a kimutatás kitöltésének szabályosságát az elszámoláskor ellenőrzik, majd az elszámoláshoz csatolják;

n) legkésőbb 3 munkanapon belül a lőgyakorlatok befejezése után a lövészet vezetője, vagy a helyi szerv, a lövészetet végrehajtó szervezeti elem vezetője az átvett lőszerekkel elszámol;

o) a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője a felhasznált lőszereket a gazdasági vezető által meghatározott helyi szabályok szerint összesíti és az elkészített számviteli okmány alapján helyezik kiadásba a nyilvántartásból;

p) a számviteli okmányhoz csatolni kell a szolgálati jegyeket, elszámolásokat és a kimutatásokat.

(4) A lőszerhüvelyek elszámolása az alábbiak szerint történik:

a) a lövészetek alkalmával a lőszerhüvelyeket a résztvevőkkel össze kell gyűjtetni, és azokat a lőszerelszámolás alkalmával a fegyverzeti-műszaki szakterület raktárának át kell adni;

b) a lőszerhüvellyel való elszámolás mennyiségileg és lőszertípusonként kerül végrehajtásra;

c) amennyiben a visszaadott hüvelyek mennyisége nem egyezik meg a lövészeten felhasznált lőszerek mennyiségével, a lövészet vezetője – a lőtéren tapasztaltak figyelembevételével – egy példányban jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben indokolja az eltérést;

d) a jegyzőkönyvet a területi szerv vezetőjének vagy helyettesének záradékolása után át kell adni a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének, aki azt az elszámolási okmányhoz csatolni köteles;

e) védelmi és sportjellegű lőgyakorlatok zárt lőtéren, kiépített állásokban történő végrehajtásánál hüvelyveszteség nem engedhető meg;

f) a visszaadott hüvelyeket a számviteli nyilvántartásba kell bevételezni;

g) 10%-ot meghaladó hüvelyhiány esetén a területi szerv vezetője vizsgálatot indít, és annak eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) nem kell vizsgálatot indítani kegyeleti ünnepségek, valamint speciális gyakorlatok alkalmával keletkezett hüvelyveszteségek esetén;

i) a területi szerv raktárának leadott lőszerhüvelyeket válogatás után – szigorúan ügyelve arra, hogy éles lőszer ne kerüljön közé – fajtánként külön ládákba kell csomagolni;

j) lezárás előtt a ládákba az alábbi adattartalmú csomagolójegyet kell elhelyezni: „Tartalmaz: .......... db .................. típusú lőszerhüvelyt. ÉLES LŐSZERTŐL MENTES! Kelt: Válogató, és csomagoló személy neve, beosztása, rendfokozata, aláírása”.

(5) A képzési célra igénybe vett vegyivédelmi szakanyagok esetében az eljárási – igénylés, vételezés és elszámolás formája – és tartalmi követelmények megegyeznek a (3) bekezdésben meghatározottakkal.

45. § (1) A szakanyagok használatból való kivonására, értékesítésére, selejtezésére, átengedésére, leírására vonatkozó általános érvényű rendelkezéseken túlmenően az e §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az elhasználódott, törött, kopott alkatrészeket külön selejtezni nem kell, miután azok kiszerelésük után selejtnek vagy hulladéknak minősülnek. E szakanyagok pótlása, felhasznált alkatrészek kiadása a nyilvántartásból a „Műhelynapló” alapján történik.

(3) A helyileg kiselejtezett szakanyagok felhasználására, értékesítésére – eltérő rendelkezés hiányában – a területi szervek intézkednek. A területi szerv a nem javítható fegyveralkatrész fémhulladékot nem értékesítheti, ezeket a használható szakanyagoktól elkülönítve ideiglenesen tárolja, és a felesleges fegyverzeti szakanyagokkal együtt a középfokú szakirányító szerv intézkedései szerint jár el a továbbhasznosítás keretében.

(4) A szakanyagokban keletkezett veszteségek, károk esetén követendő eljárási rend általános szabályait és a kártérítés mértékét a kártérítési előírások tartalmazzák.

46. § (1) A fegyverzeti szakanyagokkal, a fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységével összefüggő rendkívüli események körébe tartoznak:

a) fegyver, lőszer, robbanó, pirotechnika és gyújtó szakanyagok eltulajdonítása, elvesztése, eltűnése, leltárhiánya;

b) fegyverzeti szakanyagok megsemmisülése, megrongálása;

c) fegyverzeti szakanyag rendellenes működtetése miatt történt személyi sérülést, halált okozó baleset;

d) fegyverrel, lőszerrel és az egyéni felszerelést képező fegyverzeti szakanyaggal történő külföldre szökés;

e) fegyvertöltés, ürítés (kezelés) közben bekövetkezett személyi sérülést vagy halált okozó baleset;

f) gázkamragyakorlat rendellenes végrehajtása miatt történő mérgezést vagy halált okozó baleset;

g) gépek, berendezések, technikai eszközök rendellenes üzemeltetése, vagy elektromos áramütés során bekövetkezett, nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülést vagy halált okozó baleset.

(2) A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a területi szerv vezetőjének, aki azt haladéktalanul jelenti elöljárójának, a rendkívüli esemény jellegétől függően az ügyészségnek vagy a katonai ügyészségnek, és bizottságot jelöl ki – a fegyverzeti-technikai szakterület bevonásával – a rendkívüli esemény körülményeinek kivizsgálására. A bizottság vezetőjének a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjét nem lehet kijelölni.

(3) A bizottság a kivizsgálás során megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti a következő tényeket:

a) az esemény jellegét, minősítését;

b) az esemény személyi és anyagi következményeit;

c) a rendkívüli esemény milyen szabályok megszegésével függ össze;

d) az előírások megszegését szándékosság, gondatlanság vagy ismeret hiánya okozta.

(4) A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos további teendőket a kivizsgálási jegyzőkönyv, valamint az ügyészi vizsgálat alapján az illetékes vezető, az ügyészség vagy a katonai ügyészség határozza meg.

47. § (1) Lőfegyver elvesztése esetén – amennyiben az elveszett fegyver 24 órán belül nem került elő – a keresés további folytatása mellett az elvesztésről tájékoztatni kell a szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egységet és a központi lőfegyver-nyilvántartó szervezetet is.

(2) A jelentés tartalmazza az elvesztő nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, az elveszett fegyver adatait, a lőszer mennyiségét és az elvesztés körülményeit.

(3) A jelentést – a helyi szerv vagy a bizottság vezetőjének és a károkozó jelentése alapján – a területi szerv gazdasági vezetője készíti el és a területi szerv vezetője írja alá.

(4) A jelentés megtételével egyidejűleg a területi szerv vezetője – a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül – írásban köteles az elveszett lőfegyverek tárgykörözésének elrendelését kérni.

(5) Az elveszett fegyvert, lőszert kiadásba kell helyezni és függő tételként előjegyzésbe kell venni. Jogerős kártérítési határozat nélkül a függő tételt törölni nem szabad.

(6) Ha az ügyészség, vagy a katonai ügyészség a fegyver elvesztése miatt büntetőeljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek és az ügyet saját hatáskörben való intézkedésre visszaadja, a területi szerv vezetője a fegyelmi felelősségre vonás mellett intézkedik a kártérítési előírások szerint a kár megtérítésére.

(7) Ha az ügyészség, vagy a katonai ügyészség az ügyben büntetőeljárást alkalmazott, a kártérítési határozat meghozatalára, a kár leírására az ügyészi határozat értelmében a területi szerv vezetője intézkedik.

(8) A határozat meghozatala után a függőtétel törlésére vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni a törlés alapjául szolgáló okmány rövid tartalmát és számát.

(9) Külföldre szökés esetén – amennyiben a külföldre szökött személy fegyvert, lőszert és egyéb szakanyagot vitt magával – az illetékes helyi szerv vezetője négy példányban bizottsági jegyzőkönyvet vesz fel.

(10) A jegyzőkönyv tartalmazza a szökött személy nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, a szökés idejét, helyét és körülményeit, a szakanyagok tételes felsorolását, az elveszett fegyver típusát és számát. A jegyzőkönyvet a helyi szerv vezetője és gazdasági helyettese – szervezetszerű helyettes hiányában a feladatok ellátására kijelölt személy – írja alá.

(11) A bizottsági jegyzőkönyvet a területi szerv vezetője záradékolja és intézkedik a veszendőbe ment szakanyagok végleges leírására.

(12) A veszendőbe ment szakanyagok kiadásba helyezése után a számviteli okmány és a bizottsági jegyzőkönyv egy-egy példányát az egyedi törzslappal együtt a központi lőfegyver-nyilvántartó szervnek is meg kell küldeni. A jegyzőkönyv egy példányát a szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egységhez is fel kell terjeszteni.

9. A szakanyagok tárolása, karbantartása, javítása, technikai ellenőrzése

48. § (1) A raktározás általános szabályai:

a) nagy terjedelmű, súlyos szakanyagokat a padlózaton 10–15 cm-es párnafákon kell elhelyezni, az állványok alsó polcai legalább 20 cm-re legyenek a padlózattól;

b) az állványok, rakodólapok vagy egyéb termékoszlopok között, falak mellett, átjárókat, közlekedő sávokat kell hagyni, amelyek lehetőségeket biztosítanak a tárolt szakanyagok ellenőrzésére, biztonságos, balesetmentes mozgatására;

c) a napfénynek a szakanyagokra gyakorolt károsító hatását elsötétítő szerkezetek felszerelésével, vagy az ablaküvegek áttetsző festékkel történő bemázolásával kell megszüntetni;

d) hőmérséklet ingadozására érzékeny szakanyagokat fűthető és hűthető helyiségekben, szükség esetén hűtőszekrényekben kell tárolni;

e) olyan szakanyagok (pl. savak, lúgok, vegyi), amelyek a többi szakanyagra károsító hatást gyakorolnak – korróziót, eróziót, öregedést, kiszáradást idéznek elő – közös helyiségben nem tárolhatók;

f) telepekkel, akkumulátorokkal működő szakanyagokból a tárolás idejére ezeket ki kell szedni és a szakanyagok mellett kell tárolni, intézkedni kell a karbantartásukra, ha szükséges a kiadásuk előtt a feltöltésre is;

g) egyes szakanyagok egymásra rakva is tárolhatók, figyelembe véve a tároló eszközök és a tároló hely megengedett terhelését.

(2) A raktárterületek teherbírásának négyzetméterenkénti irányértékeit külön előírás határozza meg, azonban raktárterületek terhelhetőségével kapcsolatban az adott körülményeket is figyelembe kell venni.

(3) Azok a szakanyagok, melyek nagy terjedelmük miatt raktárban nem tárolhatók és az időjárás viszontagságai bennük kárt nem okoznak, alátétfákon a szabadban is tárolhatók, de ez esetben föléjük védőtetőt vagy ponyvát kell biztosítani.

49. § Fegyverek általános tárolási szabályai a területi szerv raktárában:

a) pisztolyok táska nélkül, fesztelenített, biztosított állapotban, szekrényben, állványokon vagy ládákban, kiegészítő cikkeikkel együtt;

b) a géppisztolyokat, gépkarabélyokat állványokon hordszíj, heveder nélkül, a tár kivéve, a zár előre engedett, biztosított állapotban;

c) a tárakat, tartozékokat a géppisztolyok, gépkarabélyok mellett, vagy külön állványokon (ládákban);

d) a puskákat rendszeresített állványokon hordszíj nélkül, nyitott zárral, alapállásra állított irányzékkal;

e) a puskák optikai irányzékát – távcsövét – védősapkával;

f) gránátvetőket, géppuskákat óvótok nélkül, állványokon vagy a padlózaton (alátéten);

g) kiegészítő cikkeket és szerelékeket szekrényekben vagy állványokon, a tartalékcsöveket óvótok nélkül a fegyver mellett vagy külön ládákban;

h) tárak, rakaszok, hevederek töltött állapotban és a lövészfegyverek oszloprakásban nem

tárolhatók.

50. § (1) Lőszerek, pirotechnikai és robbanó szakanyagokat veszélyességük miatt a területi szerv raktárában szakszerűen és gondosan, könnyen áttekinthető és hozzáférhető módon kell tárolni. Az együtt tárolás szabályait a 17. melléklet tartalmazza, melynek betartása kötelező.

(2) A lőszerládák elhelyezésénél a raktár térfogatának és területének maximális kihasználására kell törekedni, figyelembe véve azonban, a ki- és berakodási munka elvégzésének lehetőségét és a szellőztetés módjának biztosítását.

(3) Lőszernél legcélszerűbb a ládákat egymásra, oszlopba rakni, legfeljebb 2 m magasságig.

(4) A ládaoszlopok között 1,5–2 m széles közlekedő utat, a raktár falától pedig 30–40 cm teret kell biztosítani, az utak határvonalát a padlón festékkel kell jelölni. A lőszerláda oszlopokat az eldőlés megakadályozása miatt a magasság egy- és kétharmadánál hézaglécekkel kell megerősíteni. Az oszlopban – lehetőség szerint – csak egy sorozathoz tartozó lőszert szabad elhelyezni.

(5) Több fajta és több sorozatú lőszer egy helyiségben történő elhelyezésekor a különböző sorozatú lőszerek oszlopai között hézagokat kell hagyni.

(6) A nem használható, vagy kiadásra letiltott és nem rendszeresített lőszerek, pirotechnikai és robbanóanyagok a használható szakanyagokkal együtt nem tárolhatók. E szakanyagokat külön helyiségben kell elhelyezni, és „Letiltott” vagy „Használhatatlan” feliratú táblákkal kell jelölni.

(7) Gyakorló és vaklőszereket az éles lőszerektől el kell különíteni.

(8) Gyalogsági lőszerek, kézigránátok és pirotechnikai szakanyagok légmentes csomagolását csak akkor szabad felnyitni, ha ezekből már bontott állapotban nincs és arra szükség van.

(9) A robbanóanyagok tárolásánál fontos ügyelni arra, hogy nyáron a raktárak belső hőmérséklete alacsonyabb legyen, mint a külső hőmérséklet.

(10) A hőmérséklet kiegyenlítése végett a szellőztetést nyáron alkonyati (esetleg éjjeli), de általában kora reggeli órákban, télen pedig kora reggeli órákban szabad végezni.

(11) A hőmérséklet a nyári hónapokban se emelkedjen 20 °C foknál magasabbra, mert a hőmérséklet emelkedésével a vegyi készítményű szakanyagok (pl. világító és jelzőtöltények, gyújtók) önbomlása lényegesen meggyorsul.

(12) A robbanóanyagládák fedele nem szegezhető, a fedél lezárása csak facsavarral történhet.

(13) Villamos gyutacsok tárolásánál a gyutacsok vezetékeit össze kell tekerni.

(14) Gyutacsok, gyújtók csak fém dobozban lezárva tárolhatók.

(15) Időzített gyújtózsinórokat tekercsbe, a robbanó gyújtózsinórokat csak dobra tekercselve szabad tárolni és a megbontottak végeit szigetelőszalaggal szigetelve le kell zárni.

51. § Egyéb fegyverzeti szakanyagok közül alkatrészeket, kiegészítő cikkeket a raktárban, javítóműhelyben fajtánként elkülönítve kell elhelyezni, illetéktelenek hozzáférhetőségének kizárásával.

52. § (1) A területi szerv raktárában a vegyi védelmi szakanyagok közül

a) a még használatba nem vetteket lehetőleg a gyári, eredeti, szabványcsomagolásban;

b) a műszereket a hozzájuk rendelt hord-, málha- vagy tároló táskában;

c) a használt szakanyagokat letakart állványokon, polcokon;

d) az álarctesteket maximum 6 sorba egymásra rakva méret szerint csoportosítva;

e) az összekötő tömlőket és hordtáskákat 20 darabos kötegekben;

f) a légtisztítókat zárókupakkal és gumidugóval lezárva;

g) a védőruhákat, -köpenyeket, -lepleket vállfára helyezve, állványokon felfüggesztve;

h) a védőharisnyákat a tárolási lehetőségeknek megfelelően függesztve vagy állványokon, polcokon, esetleg szabvány ládákban összegöngyölt állapotban;

i) a védőkesztyűket polcokon méret szerint párosítva

kell tárolni.

(2) A vegyi védelmi szakanyagokat a közvetlen napsugárzástól védeni kell. Mechanikai szennyeződés elkerülése érdekében, ha szükséges letakarva vagy műanyag fóliával légmentesen lezárva, gumit és gumírozott termékeket vékony rétegben talkumporral bedörzsölve kell tárolni.

(3) A ládákban és fogason tartósan tárolt felszereléseket 3 havonként meg kell vizsgálni, az összehajtottakat, göngyölteket szét kell bontani, állapotukat ellenőrizni kell, ezt követően karbantartva újra kell csomagolni.

53. § (1) Vegyi, mentesítő anyagok, mérgek, olajok, zsírok, gázok tárolása a területi szerv raktárában történik.

(2) Savas, lúgos és maró hatású folyadékokat az előírásnak megfelelően üvegballonokban, hordókban, a gyártó által készített tárolóedényekben, külön tároló helyen vagy raktárhelységben kell tárolni.

(3) A tároló hely, raktár kialakításánál a vonatkozó tűz- és környezetvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani.

(4) A tároló helyiségben hatásos, természetes vagy mesterséges szellőztetést kell biztosítani.

(5) A tároló edényeken jól látható felirattal fel kell tüntetni a tartalmukat. A tároló edényeket egymásra rakni még üres állapotban sem szabad.

54. § (1) A tárolás általános követelményein kívüli előírásokat külön technológiai leírások, a szakanyagokhoz kiadott utasítások, valamint az utasításban meghatározottak tartalmazzák.

(2) Ha az általános tárolási előírások és az újonnan rendszeresített, alkalmazásba, használatba vett szakanyaghoz kiadott gyártói utasítás között ellentmondás adódik, akkor a gyártói előírások a meghatározóak.

(3) A raktárban tárolt szakanyagok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

a) fajta,

b) minőségi állapot,

c) fizikai és kémiai sajátosság,

d) tárolásra előírt külön feltételek.

(4) A raktárakban tárolt szakanyagok számbavétele, ellenőrzése végett jól látható helyen állványcímkét kell elhelyezni. A címkén a tárolt szakanyag megnevezését, típusát és mennyiségét kell feltüntetni.

(5) A használatra kiadott szakanyagok szolgálati helyen vagy lakáson történő biztonságos tárolásáért a használó felelős.

(6) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szakanyag lakáson történő tárolását – indokolt esetben, szolgálati érdekből – a helyi szerv vezetője vagy ennél magasabb beosztású vezető engedélyezheti.

(7) A szakanyagok légmentes záró fólia csomagolását csak a tényleges használatra való kiadáskor szabad megbontani, kivétel ez alól a sugáradagmérők hitelesítése.

55. § (1) Lőszer, robbanó és pirotechnikai szakanyag raktárakat villámhárítóval, az ajtókat, valamint a földszinti ablakokat vasráccsal ellátva, biztonságtechnikai védelemmel felszerelve vagy személyi őrzéssel (őrszemélyzettel) szükséges biztosítani.

(2) Lőszer- és robbanóanyag-raktárak építésénél a vonatkozó külön építési szabályok szerint kell eljárni.

(3) Ahol a szervnek a szakanyag igényének megfelelő szabványraktár nem áll rendelkezésre, ott a szerv vezetője írásban – a biztonságos tárolás érdekében foganatosítandó rendszabályok meghozatalával, az épület és ajtószám megjelölésével, az elhelyezésre szolgáló, a követelményeknek megközelítően megfelelő helyiséget – szükségraktárt jelöl ki.

(4) A kijelölt raktárak padlásán és környékén üzemanyag vagy más gyúlékony anyag nem tárolható, a raktárak bejáratait, valamint a raktárhelyiségekhez vezető utakat szabadon kell hagyni.

56. § (1) A raktárak szellőztetésének módját és idejét a tárolt szakanyag tulajdonsága határozza meg.

(2) Szellőztetni csak nappal, száraz és csendes időben szabad, nedves időjárás esetén (eső, köd) és olyan szélben, amely hordja a port, szellőztetni nem szabad.

(3) Ha a külső hőmérséklet +30 °C felett, vagy –15 °C alatt van, a szellőztetést a nyílászárókon át végezni nem lehet, a levegőcserét lehetőleg beépített ventillátor használatával kell megoldani.

(4) Ha a raktárban a levegő relatív páratartalma 80%-nál magasabb, a páratartalom csökkentése érdekében gyakrabban kell szellőztetni vagy a nagy légnedvesség okát meg kell szüntetni.

57. § (1) A fegyverzeti szakanyagok közül – a biztonsági rendszabályok betartása mellett – lakott vagy hivatali épületben kijelölt raktárakban együtt tárolni az alábbiakat lehetséges:

a) fegyverek, kiegészítő cikkek, alkatrészek, optikai és egyéb fegyverzeti szakanyagok,

b) különböző típusú és űrméretű töltények, lőszerek,

c) világító- és jelzőtöltények, ködgyertyák, köd- és könnygázgránátok, lehetőleg külön helyiségben,

d) karbantartó szakanyagok.

(2) Csak külön épületben tárolhatók a tűz és robbanás esetén fal- és épületromlást előidéző szakanyagok:

a) kézigránátok és préstestek,

b) gyújtók, gyutacsok és gyújtást közvetítő szakanyagok.

58. § Egyéb szakanyagok lakott vagy hivatali épületben – a biztonsági rendszabályok betartása mellett – kijelölt raktárakban külön-külön tárolhatók a következő csoportosítás szerint:

a) vegyi védelmi szakanyagokból:

aa) egyéni védőeszközök, sugárzásmérő műszerek, vegyi felderítő és időjárásjelző eszközök, javító felszerelések,

ab) gépek, vegyi védelmi szakgépkocsik, áramfejlesztők,

ac) ködösítő, füstképző anyagok, indító töltetek,

ad) aktív klórtartalmú mentesítők, oldószerek, egyéb vegyimentesítők;

b) fotótechnikai szakanyagokból:

ba) fény- és hőérzékeny anyagok,

bb) fotó- és filmtechnikai, optikai, elektrooptikai eszközök, alkatrészek, tartozékok,

bc) vegyszerek;

c) műszaki, ügyvitel-technikai, valamint kiképzési szakanyagokból:

ca) fémek, fémkészítmények, műszaki faanyagok, fakészítmények,

cb) bőr-, textil- és gumikészítmények,

cd) mérőeszközök, elektronikai eszközök,

ce) vegyi anyagok,

cf) gázok.

59. § A biztonsági rendszabályok betartása mellett a helyi szerv részére biztosított valamennyi szakanyag – köztük a fegyverzeti is, amennyiben erre a célra külön raktárépület nem áll rendelkezésre –, lakott vagy hivatali épületben is tárolható, azonban az együtt tárolás keretében az anyagnemenkénti elkülönítés szabályait ebben az esetben is be kell tartani.

60. § (1) A tárolt szakanyagok karbantartását rendszeresen kell végezni:

a) a raktárakba történő betárolás előtt és a tárolás alatt;

b) a használatra történő kiadás, és az igénybevétel előtt;

c) a használat, igénybevétel, üzemeltetés után;

d) javításba adás előtt;

e) a végleges bevonás, leadás előtt.

(2) A karbantartás végrehajtásához szükséges időt és feltételeket minden esetben biztosítani szükséges, a karbantartáshoz csak a rendszeresített – előírt – karbantartó szakanyagok használhatóak.

(3) A szakanyagok karbantartásának végrehajtási módját és eszközeit külön technológiai leírás, valamint az egyes szakanyagokra vonatkozó kezelési és javítási utasítás tartalmazza.

61. § (1) A szakanyagok javítását a szervek önállóan hajtják végre saját vagy külső erőforrás bevonásával, vagy szolgáltatás igénybevételével.

(2) A középfokú szakirányító vagy a területi szervek megállapodás alapján szolgáltatásokat nyújthatnak egymásnak a meglévő kapacitásaik terhére a szabályzat hatálya alá tartozó szakanyagok technikai biztosítási feladatainak végrehajtása érdekében, különösen a fegyverek és vegyi védelmi javítások, beszabályozások, technikai ellenőrzések során.

62. § (1) Fegyverek és fegyverzeti felszerelések javítása során a területi szervek műhelyeiben végezhető javítási munkák mértékét és fajtáit a javítási utasítások előírásai, a fenntartási normák alapján biztosított javító és cserealkatrészek határozzák meg.

(2) Házilag készített alkatrészeket a fegyverek javításához felhasználni nem szabad.

(3) A javítás befejezése után a fegyvereket technikailag meg kell vizsgálni és a javítás jellegétől függően működtetési, lövéspróbát, belövést kell végezni. A lövéspróbák, belövések végrehajtásához felhasznált lőszert a képzési lőszerre vonatkozó rendelkezések alapján kell elszámolni.

(4) Az olyan természetű javítást, amely a fegyver technikai állapotát megváltoztatta, be kell jegyezni a fegyver törzslapjára (pl. csőfarfelverődés lecsiszolása).

(5) A területi szervek robbanó- és pirotechnikai szakanyagokat, idegen és nem rendszeresített fegyvereket és felszereléseket – a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – nem javíthatnak.

(6) A meghibásodott kiegészítő cikkeket a műhelyekben – a gazdaságosság figyelembevételével – lehet javítani.

(7) A fegyverek bevizsgálásánál, javításánál és a fegyverekkel kapcsolatos munkáknál a biztonsági előírásokat be kell tartani.

(8) Minden javításra átvett fegyvert javításba vétel előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e töltve. A fegyver töltés-ürítés ellenőrzésére éles lőszert használni nem szabad.

(9) A fegyver szétszedését, összerakását csak az e célra rendszeresített szerszámokkal és készülékekkel lehet végrehajtani.

(10) A megjavított fegyverek belövéssel történő ellenőrzését csak a lőtéren, a biztonsági rendszabályok betartása mellett szabad végezni.

63. § Robbanó- és pirotechnikai szakanyagokkal kapcsolatos tiltó előírások:

a) robbanó- és pirotechnikai szakanyagokat, préstesteket megmunkálni (pl. fúrni, fűrészelni), nyílt tűzön megömleszteni nem lehet;

b) lőszert, robbanó- és pirotechnikai szakanyagokat földbe ásni, folyóba és tóba dobni nem lehet;

c) gyújtókat, gyutacsokat speciális és rendszeresített fogó nélkül szerelni nem lehet;

d) konzerváláshoz és zsírtalanításhoz zsírt és olajat nyílt lángú tűzön melegíteni nem lehet;

e) robbanó és pirotechnikai anyagokat egy helyiségben tárolni nem lehet.

64. § (1) A vegyi védelmi szakanyagok javítása során a területi szerv műhelyében csak olyan javítási munkákat szabad elvégezni, amelyekhez a készletnormákban meghatározott alkatrészek, kiegészítő cikkek és javító szakanyagok biztosítva vannak.

(2) Házilag készített alkatrészeket és a javítási előírásoktól eltérő szakanyagokat javításhoz felhasználni nem szabad.

(3) A javítás elvégzése után a vegyi védelmi felszereléseket technikailag be kell vizsgálni, és a javítás jellegétől függően használhatósági próbának kell alávetni. A kijavított vegyi védelmi szakanyagot bevizsgálás nélkül használatra visszaadni nem szabad.

(4) A szakanyagok javításának házi javítóműhelyekben történő végrehajtását a területi szerv vezetője engedélyezheti. A javítás végrehajtása után a javítást engedélyező vagy elrendelő szakterületi vezető vagy általa írásban kijelölt szakbeosztott meggyőződik a megjavított szakanyag használhatóságáról és annak figyelembevételével engedélyezheti a további használatát.

(5) A szakszerűtlen javításból eredő esetleges károkért, balesetekért a javítást végző szakbeosztott és az eszköz további használatát engedélyező vezető anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. Az anyagi és fegyelmi felelősség minden műhelyben végzett munkára érvényes.

65. § (1) A javítóműhelyekben a műszaki szakanyagok javítását csak a javítás jellegének megfelelő szakképzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező személyek végezhetik.

(2) A javításhoz csak az engedélyezett szerszámokat, a célnak megfelelő javítóanyagokat, minőségileg megegyező alkatrészeket használhatnak fel.

(3) Nem szabad a szabványok szerint készült eszközöket önkényesen átalakítani, egyes alkatrészeit kiiktatni vagy azok eredeti szabványos állagát bármilyen módon megváltoztatni.

(4) A műhely vezetője a javítás megtörténtét ellenőrzi és meggyőződik a kijavított eszköz használható, üzemképes állapotáról.

66. § (1) A szakanyagok javításba adásakor a javításra leadott szakanyag konkrét meghibásodását a leadó szolgálati jegyen közli.

(2) A javítandó szakanyagokat megtisztítottan, karbantartást követően szabad javításba adni. A javításba adás előtt meg kell vizsgálni, hogy a megrongálódás, meghibásodás nem erőszakos úton vagy valakinek a mulasztásából következett-e be.

(3) Ha meghibásodás gondatlanságból vagy szándékosságból következett be, meg kell állapítani a kárt okozó személy kilétét, a felelősség mértékét, és ha szükséges, ellene a fegyelmi és káreljárást – a vonatkozó szabályok alapján – meg kell indítani.

(4) A javításra váró szakanyagokat a helyi szerveknek javítási könyvvel – a vegyivédelmi műszereket a hozzájuk rendszeresített törzskönyvvel – együtt a javítóműhelynek kell leadni. A javítóműhelybe leadott szakanyagokat be kell vezetni a műhely munkanaplóba, amely az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál.

67. § (1) Fegyverzeti, vegyi védelmi, optikai, elektrooptikai, védő és kényszerítő szakanyagok esetében évente legalább egyszer technikai ellenőrzést kell végrehajtani.

(2) A középfokú szakirányító szerv vezetője szabályozza a technikai ellenőrzés végrehajtásának rendjét, döntése alapján a kötelezően előírtakon túl további szakanyagra is kiterjesztheti ezt. E szabályozóban kerül meghatározásra az alkalmazandó idomszerek, ezekkel végrehajtandó vizsgálatok (műveletek), a gyártói utasítás, technológia előírások alapján elfogadható méréstartományok határa, az idomszerek által mért nem megfelelő értékek nagysága és az idomszerek nélküli ellenőrzési folyamat a többi szakanyagra vonatkozóan.

(3) A technikai ellenőrzés alkalmával kötelező az idomszerek (mérőműszerek) használata azon szakanyagnál, amelyeknél ezt előírták.

(4) Az évenkénti technikai ellenőrzést középfokú szakirányító szervre vonatkozóan a középfokú szakirányító szerv gazdasági vezetője, a területi szerv esetében a területi szerv vezetője rendeli el, amely tartalmazza a technikai ellenőrzést végrehajtó állomány kijelölését, a végrehajtás ütemezését, a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat, az ellenőrzés biztosítási feladatait, az értékelés elkészítésének határidejét.

(5) A technikai ellenőrzést a fegyverzeti-technikai szakterület állománya végzi bizottságilag, melynek vezetőjeként a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjét jelölik ki.

(6) A bizottság megerősíthető, azonban részére speciális szakértelmet igénylő feladatok nem adhatók, a vezényeltek feladatait a bizottság vezetője határozza meg.

(7) A technikai ellenőrzést végrehajtókat az egyéb irányú szolgálati feladatok teljesítése alól mentesíteni kell, a bizottságba vezényelteket a feladatra fel kell készíteni.

(8) Az ellenőrzöttek az elrendelt időre a technikai ellenőrzésre karbahelyezett állapotba előkészítik a szakanyagokat.

(9) Az előkészítést úgy kell megszervezni, hogy az ellenőrzés végrehajtása zavarmentes legyen és a szolgálat ellátását ne akadályozza.

(10) A technikai ellenőrzést nem lehet lövészettel egybekötve elvégezni.

(11) A technikai ellenőrzést a meghatározott szakanyagokra vonatkozóan teljeskörűen kell végezni, amely kiterjed a mennyiségi meglétükre, a technikai állapotuk vizsgálatára, valamint a teljességi jegyzék alapján a tartozékokra is.

(12) A mennyiségi ellenőrzéseket a számvitel, valamint a szakterület speciális nyilvántartásai alapján kell végezni.

(13) A technikai ellenőrzés keretében ellenőrizni kell a szakanyagok tárolási feltételeit, az ügyeleti szolgálat által vezetendő okmányok szabályos vezetését.

(14) A technikai ellenőrzésről a helyszínen bizottsági jegyzőkönyvet kell készíteni.

(15) A technikai ellenőrzés végrehajtását követően az ellenőrzést végző bizottság összefoglaló jelentést készít a tapasztalatokról, amelyet az elrendelő hagy jóvá.

68. § (1) A fegyverek, gyalogsági lőszerek és robbanó, optikai, elektrooptikai szakanyagok technikai ellenőrzését az e §-ban foglaltak szerint kell végezni.

(2) Fegyverek technikai ellenőrzésének megkezdése előtt a fegyver gyártási számát a fegyvertörzslapon, valamint a személyi felszerelési lapon szereplő számokkal minden esetben egyeztetni kell.

(3) Meg kell állapítani, hogy a fegyver nincs-e töltött állapotban.

(4) Vizsgálni kell, hogy a számozott fegyverzeti anyagok és alkatrészek adatai egyeznek-e a törzslapon feltüntetett adatokkal, valamint szemrevételezéssel és külön idomszerrel azt is, hogy a cső állapot és lőszabatosság szempontjából megfelel-e a minőségi követelményeknek.

(5) Vizsgálni kell, hogy a fegyver és az alkatrészek külső, felületi részein nincs-e karcolás, törés, kopás, horpadás, felverődés, rozsdafolt.

(6) A szorosan illesztett alkatrészeknél (pl. markolathéjak, fogantyúk, por- és tokfedelek, irányzó berendezések) a mozgásokat vizsgálni kell.

(7) Vizsgálni kell, hogy a rugók nincsenek-e eltörve, kifáradva, meglazulva; a gázdugattyún, a zár peremágyán nincs-e kiégés, csorbulás, görbülés; a mozgórendszerek jól működnek-e, a reteszelővállak és fészkek rendben vannak-e; az ütőszeg és hüvelyvonó nincs-e lecsorbulva, eltörve, megfelel-e az idomszer méretének; a gázátömlőfuratok megfelelő állásban vannak-e.

(8) Vizsgálni kell, hogy a zárolás, reteszelés megfelel-e az idomszerek követelményeinek, a támasztó felületek (lábak) épek-e, a tár, tárajak, tárrugó ép-e, az adogatás kielégítő-e, a tár a tárfészekbe jól illeszkedik-e, a kiegészítőcikkek, karbantartó anyagok, a kiadott lőszerek megvannak-e és milyen azok állapota.

(9) Gyalogsági lőszereknél ellenőrizni kell a gyári eredeti csomagolás épségét, azonosságát, típusát, lőszersorozatát, mennyiségét, a szavatossági időket. Az ömlesztett lőszereknél a fentieken kívül a lőszerek és hüvelyek épségét, hogy a csappantyúk nem ülnek-e mélyen, a lövedék ne mozogjon a hüvelyben, ne legyen becsúszva, a lőszeren oxidációs nyomok nem mutatkoznak-e.

(10) Robbanó és pirotechnikai szakanyagoknál ellenőrizni kell a csomagolások épségét és szabályosságát, valamint hogy nincs-e az eredeti állapothoz viszonyítottan eltérés, kiemelten a felületi részeken repedés, kristályosodás, vegyi kicsapódás, oxidáció. A bontóeszközök meglétét, állapotát, a sorozatot és a szavatossági időket szintén ellenőrizni kell.

(11) Műszernél ellenőrizni kell a műszerház külső felületét, a védőborítás állapotát, horpadás, repedés nem engedhető meg, az optikai alkatrészeket, lencsék, prizmák tisztaságát, épségét és rögzítettségét. Az elektrooptikai készülékeknél – az adott eszköz kezelési utasításában meghatározott módon – működési próbát végeznek, a hozzá tartozó akkumulátortöltő készüléken is.

(12) A fegyvercsövek – tartalék csöveket is beleértve – állapotának megvizsgálása alkalmával a hibás csöveknél a megállapításokat rögzíteni kell a fegyvertörzslap „Technikai ellenőrzések eredménye” rovatába. Amennyiben a fegyvercsőben a korábbi bejegyzéshez képest eltérés nincs, úgy oda a „változatlan” szót kell beírni.

(13) A lekonzervált, tartós tárolásba helyezett fegyvereket kikonzerválni nem kell, az ellenőrzés csak a mennyiségi meglétükre terjed ki, a fegyver törzslapokra a „technikai ellenőrzés” rovatba a „változatlan” bejegyzést kell rögzíteni.

(14) A végrehajtást követően a helyszínen a fegyvertörzslapokra a technikai ellenőrzés rovatba be kell írni a technikai ellenőrzések idejét is.

69. § (1) A meghibásodott fegyvert a helyszínen kell javítani, amennyiben a fegyver a helyszínen nem javítható, intézkedni kell a javító műhelybe történő beszállításra.

(2) A vezénylés miatt távollévő fegyverek esetében, amennyiben a vezénylés a tárgyév végéig befejeződik, a technikai ellenőrzést a vezénylés befejeztével kell elvégezni. Ha a vezénylés időtartama áthúzódik a következő évre, a technikai ellenőrzést a vezénylés megkezdése előtt soron kívül kell végrehajtani.

(3) Külföldön békefenntartó és válságkezelő tevékenységet fegyverrel végrehajtók technikai ellenőrzésének módozatai a következők lehetnek:

a) előrehozott soron kívüli szemle elvégzése;

b) technikai ellenőrzést végrehajtó bizottság vagy szakbeosztott kiutaztatása a misszió helyszínére, ha ez nincs nagy távolságra és gazdaságosabb, mint a c) pont szerinti módozat;

c) 1 éven túli időtartam esetén letechnikázott szakanyagok kiszállításával, majd a csere után az ellenőrzésre várók hazaszállításra kerülnek.

70. § (1) Vegyi védelmi szakanyagok technikai ellenőrzését a következők szerint kell végezni.

(2) A légzőszervi védőfelszereléseknél szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e rozsdafoltok a fém alkatrészeken, az álarctesten lyuk, szakadás, nincs-e, a szemüvegek épek-e, törés, repedés, karcolás nem lehet. Vizsgálni kell a tömítőgyűrűk, a páramentesítő lemez leszorító gyűrűk meglétét, azt hogy a szelepek állapota, működése megfelel-e a követelményeknek, szakadás, deformáció nem lehet, valamint a szájrész épségét, a csatlakozórész horpadásmentes-e.

(3) Összekötő tömlő esetében vizsgálni kell a tömlőcsatlakozó, a fémszelvények felerősítését, rögzíthetőségét, horpadás mentességét, a tömítőgyűrűk állapotát, a tömlőbevonat épségét és megfelelő rugalmasságát, valamint, hogy a tömlő nem lyukas-e.

(4) Légtisztítónál meg kell vizsgálni, hogy nem horpadt-e, az aktív szén rázáskor nem zörög-e és por alakjában kiszóródik-e, a zárókupak és gumidugó zárása megfelelő-e.

(5) Légzőszervi védőfelszerelések ellenőrzése keretében a műszeres vizsgálat is végrehajtásra kerül a légzésellenállás és légmentesség mérése érdekében.

(6) Hordtáskáknál meg kell vizsgálni a szövet anyagának épségét, csatok, gurtnik és hordheveder meglétét.

(7) Bőrvédő eszközök megvizsgálása során ellenőrizni kell a szövet erősségét, tartósságát; a védőréteg plasztikussága, folytonossága a követelményeket kielégíti-e, mechanikus sérülés, lyuk, szakadás, repedés nincs-e az anyagon, és a különálló, leszerelhető tartozékok megvannak-e.

(8) Sugárzásmérő műszereknél ellenőrizni kell a készlet teljességét, a törzskönyv előírás szerinti vezetését (pl. üzemidő, javítás beírását), külső állapotát, sérülés, törésmentességét, az áramforrás meglétét, használhatóságát, csatlakozók, kábelek épségét, kapcsolók, mérő és jelző műszerek üzembiztos működését.

(9) Mentesítő felszereléseknél ellenőrizni kell a szakfelszerelések teljességét, a tartozékok, vezetékek, szerelvények állapotát, működőképességét, a csatlakozók tömítettségét, a biztonsági szelepek, hőmérők, nyomás- és vákuummérők állapotát, a tartályok, kazánok külső, belső felületét, a nyílászárók tömítettségét, a szivattyúk, pumpák állapotát, működőképességét, szórófejek, sugárcsövek és szűrők állapotát.

(10) Az egyéni sugáradagmérő műszereket az ellenőrzések alkalmával fel kell tölteni és a „nullázást”, az alapérték beállítását végre kell hajtani.

71. § A meghibásodott vegyi védelmi szakanyagokat a helyszínen meg kell javítani, vagy ki kell cserélni.

72. § A védő szakanyagok esetében a hozzájuk kiadott műszaki leírás vagy használati utasításban foglalt követelményeknek való megfelelőség vizsgálatakor

a) a méret helyességét,

b) a teljességet,

c) a megjelölések, a rögzítő részek meglétét,

d) a panelek elhelyezését és ezek épségét

kell vizsgálni.

73. § A kényszerítő szakanyagok esetében meg kell vizsgálni a teljességet, a műszaki állapotot, töltöttséget. Ha szükséges működési próbát kell végezni.

10. A szakanyagok sajátos nyilvántartása, ellenőrzése, a beszámoltatás rendje

74. § (1) A fegyverzeti-technikai szakterületre vonatkozóan az alábbi speciális nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni.

(2) A használatba vett felszerelési lapokat a hitelesített és nyilvántartott 13. melléklet szerint kell nyilvántartani, melynek vezetésére vonatkozó előírások a következők:

a) a nyilvántartó könyvet a szakterülettől független személy vezeti;

b) a személyi felszerelési lapot állományparancs vagy annak kivonata, másolata alapján kell kiállítani;

c) a személyi felszerelési lap bal felső sarkára fel kell írni a nyilvántartó könyv sorszámát, a kiadás évét;

d) a személyi felszerelési lapot a nyilvántartó könyvön keresztül aláírás ellenében kell átadni a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének;

e) a használótól történő bevonás után a személyi felszerelési lapot a nyilvántartó könyvön keresztül adja vissza a szakterület vezetője az a) alpontban szereplő személynek a leszerelés után 15 napon belül, s a visszavételkor ellenőrzik a személyi felszerelési lap azonosságát a nyilvántartással;

f) a visszavétel után a nyilvántartó könyvben az adott sort átlós piros vonallal kell áthúzni úgy, hogy a beírások láthatóak maradjanak;

g) a visszavett személyi felszerelési lapokat emelkedő sorszám, kiállítási év szerinti sorrendben gyűjtőzni kell az adott év végéig, majd irattárazni kell, amelynek megőrzési ideje 10 év.

(3) A felszerelési lapot megnyitásakor használatbavételi záradékkal kell ellátni, melyet a helyi szerv vezetője, a területi szerv esetében a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője ír alá és a kiadott bélyegzővel lepecsételi azt. Az 1. melléklet szerinti felszerelési lapon a gyártási számok rögzítésére szolgáló résztől balra, az üres hely közepére kell rögzíteni a használatbavételi záradékot.

(4) A szolgálati lőfegyverekhez kiadott ún. fegyvertörzslapokat, fegyvernyilvántartó lapokat, géppuskákhoz, gránátvetőkhöz a lőkönyveket típusonként külön-külön hitelesített és nyilvántartott 14. melléklet szerint kell nyilvántartani, melynek vezetési szabályai a következők:

a) a naplót a raktáros vezeti, a rovatokba beírja az adatokat, a fegyverhez kiadott lőkönyvet a következő sorban – sorszámnövekedés nélkül – a 3. oszlopba szerepelteti;

b) a törzslapra, nyilvántartólapra, lőkönyvre ceruzával rávezeti a napló sorszámát a bal felső sarokba;

c) a törzslapot, nyilvántartólapot, lőkönyvet a naplón keresztül átadja aláírás ellenében a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjének;

d) fegyverátadás során a törzslapot, nyilvántartólapot, lőkönyvet a naplóban adja vissza a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője az a) pontban szereplő személynek;

e) visszavétel után a lőfegyvernaplóban az adott sort átlós piros vonallal át kell húzni úgy, hogy a beírások láthatóak maradjanak.

(5) A lőszerekről, gránátokról, robbanóanyagokról, jelzőrakétákról ún. lőszersorozatszám-kimutatásokat vezet a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője.

(6) A hitelesített, nyilvántartott 15. melléklet oldalanként egy szakanyag, több sorozatának összesített kimutatására szolgál.

(7) A hitelesített, nyilvántartott 16. melléklet oldalanként egy adott sorozatú szakanyagtároló helyenkénti kimutatására, összesítésére szolgál.

(8) Az ún. lőszersorozatszám-kimutatásokat folyamatosan kell vezetni, a változásokat követni kell a mennyiség felülírásával. A szolgálati és képzési felhasználások miatti változtatásokat követően az elszámolás után kell naprakésszé rendezni. Az ún. lőszersorozatszám-kimutatások összesített adatainak egyeznie kell a számviteli nyilvántartásban szereplő mennyiségekkel.

(9) A lőszereken túl a szakterület hatáskörébe tartozó szavatossági, hitelesítési, kalibrálási idővel rendelkező szakanyagokról is egyedi kimutatást kell vezetni a lőszersorozatokra alkalmazott naplók adaptálásával, melynek rendjére a területi szerv intézkedik.

75. § (1) A használatba vett személyi felszerelési lapokat a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője tárolja helyi szervenkénti, a területi szerv esetében szervezeti elemenkénti csoportosításban ABC szerinti sorrendben.

(2) A vezényeltek személyi felszerelési lapjait a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője külön gyűjtőben tárolja, a személyi felszerelési lapra rávezeti a vezénylést elrendelő parancs számát, a vezénylés helyét és időtartamát.

(3) A szolgálati lőfegyverhez tartozó fegyvertörzslapokat, lőkönyveket a fegyverzeti-technikai szakterület vezetője tárolja az alábbiak szerint:

a) a használatra kiadott fegyvertörzslapokat a személyi felszerelési laphoz csatolva;

b) az alegység- vagy egységkészletként kiadott fegyverek törzslapjait a helyi szerv utolsó személyi felszerelési lapja után típusonként, ABC szerinti betű és növekvő gyártási szám szerinti sorrendben;

c) a raktárban tárolt fegyverek törzslapjait, lőkönyveit típusonként külön-külön ABC szerinti betű és növekvő gyártási szám szerinti sorrendben.

(4) A fegyvernyilvántartó lapokat a szakterület vezetője tárolja az alábbiak szerint:

a) a nyilvántartó lapokat típusonként ABC szerinti betű és növekvő gyártási szám szerinti sorrendben;

b) használatra kiadott fegyvernyilvántartó lapjára ceruzával – a bal felső sarokba – írva a használó nevét és a személyi felszerelési lap nyilvántartó számát;

c) az alegység-, egységfelszerelésként kiadott fegyver nyilvántartó lapjára – a b) pont szerint – a helyi szerv megnevezését rögzíti ceruzával.

76. § (1) A szolgálati lőfegyverek központi nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala végzi.

(2) A központi nyilvántartáshoz a változásjelentéseket a végrehajtás után 3 munkanapon belül kell megküldeni, az alábbiak szerint:

a) beszerzéskor és rendszerből, használatból történő kivonás után a középfokú szakirányító szerv;

b) középfokú szakirányító szervek és területi szervek közötti átadáskor az átadó területi szerv, amelynek az átadásról készített változásjelentést a középfokú szakirányító szervnek is meg kell küldeni.

(3) Beszerzés után a szolgálati lőfegyverhez szükséges nyilvántartó lapot a középfokú szakirányító szerv igényli a szolgálati lőfegyverek központi nyilvántartójától.

77. § A középfokú szakirányító szervnek adatbázissal kell rendelkeznie:

a) a fegyverek gyártási számairól, területi szervenkénti bontásban;

b) a lőszerek, gránátok és más szavatossági idővel rendelkező szakanyagok mennyiségéről sorozatonkénti és területi szervenkénti bontásban a lejárati idő feltüntetésével;

c) a hatályos normatáblák alapján, az azokban szereplő szakanyagok szerinti sorrendben az összesített és területi szervenkénti bontásban az ESZT nyomtatvány alkalmazásával, a tényleges feltöltöttség félévenkénti pontosításával;

d) a középfokú szakirányító szerv vezetője által meghatározottakról.

78. § A területi szervnek adatbázissal kell rendelkeznie:

a) a fegyverek gyártási számairól, használó szerinti bontásban;

b) a lőszerek, gránátok és más szavatossági idővel rendelkező szakanyagok mennyiségéről sorozatonkénti és tároló helyenkénti bontásban a lejárati idő feltüntetésével;

c) a kötelező bevizsgálás alá tartozó szakanyagok esetében azok mennyiségéről és a következő kötelező bevizsgálási időpont feltüntetésével az évenként meghatározottak kivételével;

d) a helyi szervek feltöltöttségéről a normák szerinti szakanyag sorrendben az ESZT szerinti szükségletről és a kiadott mennyiségről;

e) a területi szerv vezetője által meghatározottakról.

79. § (1) A szakanyagok vonatkozásában az ellenőrzésre kötelezett vagy jogosult személyeknek a belső ellenőrzések végrehajtása során figyelemmel kell lenniük:

a) a területi, helyi szerv szakanyagokkal való ellátottságára;

b) a személyi felszerelésként kiadott szakanyagok meglétére, állapotára, igénybevételére;

c) a helyi szervek, műhelyek, laboratóriumok részére biztosított szakanyagok meglétére, állapotára, karbantartására, tárolására, előírásszerű használatára;

d) a felhasználásra kerülő szakanyagok előírásszerű elszámolására;

e) a raktárakban tárolt szakanyagok karbantartására, tárolási csoportosítására, a raktári rend, a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartására;

f) a cserére, selejtezésre javasolt szakanyagok meghibásodásának, elhasználódásának, használhatatlanná válásának okaira;

g) a nyilvántartás és az előtalált mennyiség egyezőségére;

h) a nyilvántartások előírásszerű vezetésére.

(2) A belső ellenőrzések alkalmával a fegyverek és vegyi védelmi eszközök technikai állapotának ellenőrzése nem követelmény.

(3) A belső ellenőrzésekről szóló jelentést a középfokú szakirányító szervre vonatkozó ellenőrzési előírásokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint készítik.

80. § A területi szervek külön előírás szerint éves beszámoló keretében az alábbiakról jelentenek a középfokú szakirányító szervnek:

a) az ellátottság helyzetéről;

b) a készletek állapotáról, alakulásáról;

c) a fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységéről;

d) az ellátás során felmerült problémákról;

e) a helyi beszerzések alakulásáról, problémáiról;

f) az érvényben lévő normákkal, ESZT-kel kapcsolatos észrevételekről, módosítási javaslatokról;

g) a helyi szolgálati szervek részére biztosított szakanyagok igénybevételénél szerzett tapasztalatokról;

h) az újonnan használatba vett szakanyagok megfelelőségéről (az első évben, ha a használati idő nem haladja meg a hat hónapot, akkor a következő évben);

i) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről;

j) a fegyverzeti-technikai szakterület tevékenységével összefüggő problémákról és az ezek megszüntetésére irányuló javaslatokról;

k) a fentieken túl jelenteni kell:

ka) a meghatározott szakanyagok éves technikai ellenőrzésének végrehajtási tapasztalatait;

kb) a fegyverek állapotát, karbantartottságát;

kc) a lőszerek állapotát, szolgálati használatra való alkalmassági fokát;

kd) a szavatossági idővel rendelkező szakanyagok szavatossági idejét, a frissítésre, szavatossági cserére tett intézkedéseket, a következő évben lejáró sorozatokat és ezek mennyiségét;

ke) a kiegészítő cikkek elhasználódásának, valamint a javító alkatrészek, javítóanyagok felhasználásának mértékét;

kf) a szakanyagokban jelentkezett káresetek számát, a kár értékét, valamint a függő tételeket;

kg) a következő évben használatból kivonásra tervezett szakanyagokat.

11. A szakanyagok szállítása

81. § (1) A középfokú szakirányító és területi szervek vagyonában lévő, szolgálati használatra alkalmas, felesleges szakanyagok átcsoportosítására jogosultak feladat- és hatáskörét az utasítás tartalmazza.

(2) A nyilvántartó, törzslappal, törzskönyvvel, lőkönyvvel, használati utasítással, jótállási jeggyel és egyéb más okmánnyal rendelkező szakanyagokat – a talált, beszolgáltatott, elkobzott fegyverzeti szakanyagok kivételével – e dokumentumok nélkül átadni, és átvenni nem szabad. Az átvételkor a dokumentumon lévő adatokat azonosítás céljából egyeztetni kell az átadott, átvett szakanyagon feltüntetettekkel.

(3) Lőszer, robbanó szakanyag gyári csomagolású, leplombált ládáit átadás-átvételnél csak indokolt esetben (pl. hiányra, sérülésre utaló nyomoknál) kell bontani vagy ha nem egész ládás átcsoportosításra intézkedtek.

(4) A középfokú szakirányító és területi szervek között csak technikailag megfelelő, karbantartott állapotú, technikai ellenőrzés hatálya alá tartozó szakanyagok esetében technikailag bevizsgált, szavatossági időn belüli, szolgálati használatra alkalmas szakanyagokat adhatnak át, a teljességébe tartozó kiegészítő cikkekkel és tartozékokkal együtt.

(5) Átcsoportosítás előtt az átadó szerv készíti elő a szakanyagot átadásra. A számviteli okmányon vagy külön kimutatáson kell rögzíteni a szakanyaggal együtt átadásra kerülő dokumentumokat is.

(6) A fegyverzeti és vegyi védelmi szakanyagokat szabvány csomagolóládába kell csomagolni.

(7) Az ömlesztett lőszereket – átválogatás és tisztítás után – fajtánként, szabvány csomagolóládában kell elhelyezni. A ládában elhelyezett lőszerekről 2 példányban csomagolójegyet kell készíteni, melyből egyet a ládába kell helyezni, a másikat a láda külső oldalára kell felragasztani.

(8) A (7) bekezdés szerinti csomagolójegy a következőket tartalmazza:

a) a lőszer típusát, darabszámát;

b) a válogatás, csomagolás időpontját;

c) a válogatást, csomagolást végző személy nevét, rendfokozatát, beosztását és aláírását.

(9) Az átadás-átvétel során mind az átadó, mind az átvevő területi szerv kijelöli a feladatot végrehajtó személyt vagy személyeket, és ellátja őket a megfelelő okmányokkal, bélyegzővel. Az átadás-átvételt minden esetben okmányok alapján mennyiségileg és minőségileg az átadó és átvevő szerv megbízottjainak jelenlétében kell végezni.

(10) Átadás-átvétel esetén, ha az átvevő az okmányokban feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi, vagy minőségi kifogást emel és azt az átadóval nem tudja rendezni, az átvételt megtagadja, és döntés céljából az átvételt elrendelő szervhez fordul.

(11) Ha az átadás-átvételre kerülő szakanyag postai, vasúti küldeményként kerül szállításra, a küldeményt az átadó bizottságilag adja fel, és az átvevő bizottságilag veszi át.

(12) Postai csomagként vagy vasúton darabáruként fegyverzeti és vegyi védelmi szakanyagot – göngyölegek kivételével – szállítani nem szabad.

(13) A nem természetes elhasználódás következtében megrongálódott vagy hiányos szakanyagok vonatkozásában – kivéve a más szervektől átvett, elkobzott, beszolgáltatott fegyvereket és fegyverzeti szakanyagokat – az átadó szerv a megrongálódás vagy a hiány okát és a tett intézkedést jegyzőkönyvvel igazolja, amelyet előzőleg a szerv vezetője vagy gazdasági vezetője láttamozott.

(14) A nem természetes elhasználódás következtében megrongálódott vagy hiányos szakanyagokat jegyzőkönyv hiányában átvenni nem szabad.

(15) Többféle szakanyag szállításánál is kötelező betartani az utasításban előírt együtt- és különtárolás szabályait.

(16) Pihenők, útmegszakítások alkalmával a szállítmány őrzését a szállítmányt kísérők, vagy őrség látja el.

(17) Közúti szállítás alkalmával pihenőt lakott területen kívül, a főútvonalról letérve lehet tartani.

(18) Vasúti szállítás alkalmával a szerelvény összeállítását a katonai szállítási utasítás és a vasúti árufuvarozás szabályzata alapján kell végezni.

(19) Veszélyes rakományt csak előre meghatározott útvonalon – tartalék útvonalon – szabad szállítani, melynek kijelöléséért és biztosításáért a szállítást elrendelő vezető a felelős.

(20) Vételezés alkalmával a szállítmány kísérését, őrzését mindenkor a vételező vagy az átvevő biztosítja. Kizárólag fegyveres kísérettel szállíthatók a fegyverek, a lőszerek, a robbanó-, gyújtó-, robbantó- és pirotechnikai szakanyagok, a mérgek és a radioaktív készítmények.

(21) A szállítmánykísérőket ki kell oktatni a kísérés és az őrzés rendjéről, a tűz vagy egyéb események beálltával tanúsítandó magatartásról, továbbá azokról a különleges rendszabályokról, amelyeket a szállítmánykísérőknek a szakanyag természetéből eredően be kell tartani. Erről az intézkedő vezető (parancsnok) köteles gondoskodni és a végrehajtásról meggyőződni.

(22) A szállítási módot a szakanyag jellegétől és terjedelmétől függően az útba indító területi szerv határozza meg.

(23) A központi ellátás alá vont szakanyagok szállítása esetén a szállítás módját a középfokú szakirányító szerv esetenként külön is szabályozhatja.

82. § (1) A 81. §-ban meghatározottakon túl lőszer, fegyverzeti, robbanó- és mérgező szakanyagok szállítására vonatkozó követelmények:

a) a szállítmány 100 m-es körzetében nyílt lángot használni nem lehet;

b) a lőszerrel vagy robbanóanyaggal megrakott gépjárművön nagy érzékenységű és nagy hatású gyújtókat, gyutacsokat, üzemanyagot vagy gyúlékony anyagot szállítani nem lehet;

c) az előre megjelölt útvonalról letérni nem lehet;

d) tartalék útvonalra való áttérés a szállítást elrendelő vezető engedélyével történhet vagy vészhelyzet esetén a legrövidebb időn belüli tájékoztatása mellett lehetséges.

(2) Fegyverek, lőszerek, robbanó és mérgező szakanyagok ki- és berakását csak hivatásos állományú személy vezetése mellett, őrzött és illetéktelen személyektől elhatárolt területen szabad végezni.

(3) Nagy tömegű lőszer szállítása esetén a ládákat úgy kell elhelyezni, hogy azok hossztengelye a szállítótér hossztengelyére merőleges legyen. Élesített és szerelt lőszereket csak külön vezetői engedéllyel szabad szállítani.

(4) Minden fegyverzeti szakanyagot szállító gépjárművet tartalék tűzoltó készülékkel kell ellátni.

12. Javítóműhelyek és laboratóriumok szervezése,
a berendezések biztosítása, karbantartása, a felhasználásra kerülő szakanyagok elszámolása, valamint az egyes munka- és tűzvédelmi követelmények

83. § (1) A középfokú szakirányító és területi szerveknél működő javítóműhelyek, laboratóriumok felosztása:

a) szervezetileg: területi szerveknél létrehozott házi műhelyek;

b) szakmailag:

ba) objektum-fenntartási célokat szolgáló, általános karbantartó műhelyek,

bb) szakosított műhelyek,

bc) laboratóriumok.

(2) A házi műhelyekben végrehajtható javítások fajtáit, mértékét, esetleg új eszközök gyártását és annak feltételeit az illetékes fegyverzeti-technikai szakterület részére kiadott rendelkezések alapján a középfokú szakirányító, vagy területi szerv vezetője határozza meg.

(3)23 A létrehozandó műhelyek jellegét és számát az elvégzendő munkák függvényeiben kell meghatározni, és az állománytáblázatban kell jóváhagyni. A műhelyek létesítésére vonatkozó javaslat elkészítésekor a szakirányító felügyeletet gyakorló központi szervezeti egység véleményét is ki kell kérni.

84. § (1) A műhelyek működtetésének feltételei:

a) egészségügyi szempontból alkalmas és a munka végzéséhez méreteiben megfelelő műhelyhelyiség;

b) megfelelő szakképzettségű és létszámú munkaerő (technikus, szak- és segédmunkás);

c) kellő mennyiségű és minőségű műhelyfelszerelés, valamint a munkálatokhoz szükséges javítóanyag- és alkatrészkészlet;

d) az előírásokban meghatározott, jól szervezett, áttekinthető műhelyadminisztráció;

e) a munkarend, munkafegyelem, műhelyrend, továbbá a tűzrendészeti, munkavédelmi, egészségügyi rendszabályok kidolgozása és mindezek szigorú betartásának biztosítása;

f) a műhely dolgozói szakmai képzettségének továbbképzések útján történő állandó szinten tartása és fejlesztése.

(2) A műhelyhelyiségek tervezett igénybevételének alapja a bennük végzendő munkák jellege és mennyisége, a kiválasztásnál figyelembe kell venni:

a) a könnyű megközelíthetőséget;

b) a megfelelő világítás, lehetőleg nappali fény vagy elsötétítés, továbbá a szellőztetés biztosítását;

c) a jó zárhatóságot és biztonságos őrzést;

d) a megfelelő térbeli méretek, statikai, tűz-, munka-, környezetvédelmi és egészségügyi követelmények biztosítását.

(3) Olyan műhelyeket, amelyekben zajjal, vegyi elpárolgással, porral járó, az egészségre káros munkát végeznek, lakó- és hálószobák, valamint egészségügyi és élelmezési létesítmények közvetlen közelében elhelyezni nem szabad.

85. § (1) A műhelyek belső kiképzésénél figyelembe kell venni, hogy

a) a munka jellegének megfelelő munkafeltételek, valamint a dolgozónként előírt – a munkavédelmi előírásokban meghatározott – alapterület és légtér biztosított legyen;

b) a padlózat az igénybevételnek megfelelően szilárd burkolatú, ahol szükséges, hézagmentes, könnyen tisztán tartható, szükség esetén saválló legyen;

c) az ajtók kifelé nyíljanak, tűzveszélyes helyiségeknél vasajtók szükségesek, vészkijárat céljára tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben tolóajtó nem megengedett;

d) az ablakfelületek nagysága és a világítótestek teljesítménye a vonatkozó szabványelőírásoknak feleljenek meg;

e) a műhely dolgozói részére megfelelő öltözködési, tisztálkodási lehetőség legyen biztosítva, és a műhelyben folyó munkák jellegétől függően étkező- és dohányzóhelyiség, elkülönített szemét- és hulladéktároló legyen kijelölve.

(2) A különböző műhelyek felszereléseit, berendezéseit a szakmai felügyeletet ellátó középfokú szakirányító szerv által kiadott normák alapján helyileg kell meghatározni.

(3) A műhelyek részére biztosított műszaki gépeket, berendezéseket, műszereket csak a szakirányú tevékenység végzéséhez előírt vizsgával rendelkező személy kezelheti.

(4) A szakszerűtlen használat következtében keletkezett károkért és balesetekért a használó és a használatot engedélyező személy anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.

(5) A gépek, berendezések élettartamának növelésének előfeltétele a biztonságos üzemeltetés, a rendeltetésszerű igénybevétel, valamint a tervszerű és megelőző karbantartás.

(6) A gépek, berendezések önálló működtetésével, üzemeltetésével, kezelésével megbízott személyeknek ismerniük kell a gépek kezelését, kiszolgálását, karbantartását és a velük járó üzembiztonsági előírásokat, ezért ezeket a dolgozók részére oktatni és a végrehajtást a műhely vezetőjének ellenőrizni szükséges.

(7) A karbantartáshoz csak az előírt, megfelelő mennyiségű és kellő tisztaságú kenőanyagokat – olajokat, zsírokat – lehet használni. A kenés előtt a karbantartandó eszközt az üzemeltetés során rárakódott szennyeződésektől meg kell tisztítani.

(8) A karbantartások során, a berendezéseken az előírt műszaki ellenőrzéseket az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) naponta el kell végezni üzemkezdés előtt és után a gép működésének ellenőrzését, a kenéseket, a géptisztítást, a meglazult csavarok után húzását, az apróbb hibák megszüntetését;

b) az időszakos szerkezeti vizsgálatokat a gépek, berendezések szétszedése nélkül kell elvégezni, a vizsgálatok kiterjednek a külső állapotra, a hozzáférhető alkatrészek, tartozékok felülvizsgálatára, állapotára, használhatóságára;

c) a szerkezeti vizsgálatokat az igénybevételtől, kihasználtságtól függő gyakorisággal kell végezni.

(9) Ha a vizsgálatok során olyan hibákat észlelnek, amelyek a biztonságos üzemeltetést befolyásolják, azonnal intézkedni kell a megjavítás iránt.

(10) A javítóműhelynek és a laboratóriumnak jól zárhatónak kell lenni. A nyílászárókat védőráccsal kell ellátni vagy biztosítani a behatolás elleni védelmet, berendezésüknek meg kell felelnie a javítási, munkavégzési, tárolási követelményeknek.

(11) A szerszámokat, tartalék alkatrészeket, javítóanyagokat, fotóvegyszereket rekeszekkel és fiókokkal ellátott szekrényben kell tárolni.

(12) Nagyobb mennyiségű karbantartóanyagot, vegyszert műhelyben vagy laboratóriumban tárolni nem lehet. Olajos, zsíros rongyot és egyéb hulladékot, fémből készült tárolóedényben lehet tárolni.

(13) A javítóműhely, laboratórium felszerelésének karbantartásáért, állandó feltöltöttségéért, a munka irányításáért és ellenőrzéséért a műhely vagy laboratórium vezetője felelős.

86. § (1) A fegyverjavító műhelyben a lőfegyverek működésének ellenőrzésére csak hatástalanított vagy gyakorló lőszert szabad használni. A műhelyben éles lőszert és robbanóanyagot tárolni, ezzel kapcsolatos hatástalanítási, gyakorlólőszer-készítési munkát végezni nem szabad.

(2) Az egyes fegyverekhez tartozó számozott alkatrészeket összecserélni nem szabad.

(3) Használótól való bevonás után bevizsgálás nélkül fegyvert kiadni nem szabad.

87. § (1) A javításra szoruló szakanyagokat karbantartott állapotban, javítási könyvvel szabad leadni a műhelynek.

(2) A javításra leadott szakanyagokat a műhelynaplóba gyártási szám szerint kell bevezetni. A munkanapló „felhasznált alkatrészek” rovataiba a felhasznált alkatrészek megnevezését és darabszámát kell beírni.

(3) A munkanaplót – a felhasználástól függően – havonként, de legalább negyedévenként kell lezárni, a felhasznált szakanyagokat összesítve, a nyilvántartásból számviteli okmány alapján kell kiadásba helyezni.

(4) A javításra felhasznált anyagokat, alkatrészeket munkalapon, munkajegyen a vonatkozó utasítások szerint kell elszámolni.

(5) A kiszerelt (elhasználódott, törött, kopott) alkatrészek elszámolásánál (selejtezésénél) az utasításban foglaltak szerint kell eljárni.

(6) A bűnügyi-technikai fotólaboratóriumok munkái során felhasznált szakanyagok felhasználását a meghatározott okmányon kell vezetni, negyedévenként összesíteni, majd az összesített felhasználással negyedévenként módosítani kell a nyilvántartást.

88. § A munkavédelmi előírásokat, valamint a tűzvédelmi rendszabályokat külön szabályzatok, utasítások tartalmazzák. Ezek megismerése és betartása minden dolgozóra kötelező.

89. § A vezetők biztosítják az előírások betartásához szükséges feltételeket (oktatási, műszaki-technikai szakanyagok és ellenőrzések).

13. Záró rendelkezések

90. § (1) Ezen utasítás 3. melléklete tartalmazza a fegyverek egyedi azonosító adatainak és technikai kiszolgálásának nyilvántartására szolgáló fegyvertörzslapot.

(2) Ezen utasítás 4. melléklete tartalmazza a kiképzéshez szükséges lőszerek, robbanó- és pirotechnikai anyagok igénylésére szolgáló szolgálati jegyet.

(3) Ezen utasítás 5. melléklete tartalmazza a kiképzésre kiadott és felhasznált lőszerekről és pirotechnikai anyagokról szóló elszámolást.

(4) Ezen utasítás 6. melléklete tartalmazza a felhasznált lőszerek és veszendőbe ment lőszerhüvelyek elszámolásához szükséges jegyzőkönyvet.

(5) Ezen utasítás 7. melléklete tartalmazza a szolgálati lőszerek felhasználásáról szóló elszámolást.

(6) Ezen utasítás 8. melléklete tartalmazza a talált, beszolgáltatott, lefoglalt, elkobzott fegyvereket, lőszereket és egyéb fegyverzeti anyagokat tartalmazó kimutatást.

(7) Ezen utasítás 9. melléklete tartalmazza a fegyverek kiegészítő cikkeiről, tartozékairól készítendő teljességi jegyzéket.

(8) Ezen utasítás 10. melléklete tartalmazza a fegyverzeti és vegyi védelmi szakterület által vezetendő műhelymunkanaplót.

(9) Ezen utasítás 11. melléklete tartalmazza a radiológiai, biológiai és vegyi védelmi kiképzési anyagokról készítendő felvételezési és elszámolási lapot.

(10) Ezen utasítás 12. melléklete tartalmazza a lövészeten részt vevők részére kiadott és a tőlük visszavett szakanyagról készítendő kimutatást.

91. § Az utasításban előírt nyilvántartások, okmányok számítástechnikai eljárással történő támogatása, kiváltása a középfokú szakirányító vagy területi szerv hatáskörében történhet, ha az a rendszer teljeskörűen biztosítja a hagyományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket.

92. § A fegyverzeti-technikai szakterület részére az utasításban meghatározott szakmai feladatok végrehajtása érdekében – ahol jelenleg nem rendelkeznek – a humán feltételrendszert a középfokú szakirányító szerv vezetője 2013. január 1-jéig alakítja ki.

93. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról szóló 18/2002. (BK 9.) BM utasítás.

94. § (1) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak használatból való kivonásáról és hasznosításáról szóló 30/2001. (BK 13.) BM utasítás (a továbbiakban: 30/2001. BM utasítás) 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Használatból történő kivonásuk után a fegyverzeti, vegyi védelmi, pirotechnikai eszközök és anyagok, a robbanóanyagok és az egyéb kényszerítő eszközök értékesítésében, és megsemmisítésében való közreműködéssel a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. is megbízható.”

(2) A 30/2001. BM utasítás 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Az utasításban foglaltakkal összhangban, annak hatálybalépését követő 15 napon belül az utasítás hatálya alá tartozó önálló belügyi szervek vezetői – a gazdasági és informatikai helyettes államtitkár előzetes egyetértésével – kötelesek kiadni a vagyonkezelésükben lévő vagyontárgyak értékesítésének részletes szabályozását.”

1. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

A SPECIÁLIS OKMÁNYOK MINTÁI

..................................................
Szerv megnevezése

Személyi felszerelési lap

Név: .....:................................. r.-fok.: ..................... szül. év: .............

Beosztása: ............................. anyja neve: .......................................

 

 

 

 

Szám szerinti átvétel

 

 

 

 

kelte

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Változások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aláírás

kelte

megnevezése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használatban van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

........................................................

Szerv megnevezése

JEGYZÉK

a személyi felszerelési anyagokról

Név:     r. fok:

betegség – baleset – elhalálozás – ügyészi eljárás – vezénylés – vezénylés befejezése – alkalmával az alábbi szakanyagokat vitte magával – adta le – vette át – gyűjtöttük össze és adjuk le:

I. Főcikkek

1. .......................................................................     5. .......................................................................

2. .......................................................................     6. .......................................................................

3. .......................................................................     7. .......................................................................

4. .......................................................................     8. .......................................................................

II. Kiegészítő cikkek (tartozékok)

.......................................... db     .......................................... db     .......................................... db

.......................................... db     .......................................... db     .......................................... db

.......................................... db     .......................................... db     .......................................... db

..................................... ..................... év ......................................... hó ..........-n.

............................................................

 

............................................................

útba indított (átvevő)

 

szerv vezetője (alegységparancsnok)

 

 

(átadó biz. tag.)

3. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

FEGYVERTÖRZSLAP

A fegyver

1. Megnevezése:

A felsőfokú (minisztériumi) anyagi szerv

 

2. Száma:

3. Gy. év:

6. Nyt. száma:

bélyegzője
P. H.

 

 

4. Mikor:

 

 

 

5. Hol:

7. Állományból törölve:

8.

Javítások:

 

ideje

megnevezése:

aláírás:

9. Belövés:

 

 

 

ideje

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Technikai ellenőrzések

ideje

eredménye

aláírás

ideje

eredménye

aláírás

 

 

 

 

 

 

4. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

................................................    Házilag készítendő

Szerv megnevezése

SZOLGÁLATI JEGY

a kiképzéshez szükséges lőszerek, robbanó- és pirotechnikai anyagok kiadásához

Kérem a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjét, hogy ........................................ szerv (alegység) részére lőgyakorlat végrehajtásához az alábbi anyagokat ................................................................ (név) ...................................... r. fok.) részére adja ki.

.............................     ............................. db     .............................     ............................. db

.............................     ............................. db     .............................     ............................. db

.............................     ............................. db     .............................     ............................. db

A lőgyakorlatot a ................................................ lő-(gyakorló)téren fogják végrehajtani.

A lövészet (gyakorlat) vezetője ............................................. rfok. ....................................

A lövészetet (gyakorlatot) végrehajtja:

pisztollyal:      fő    golyószóróval:      fő

géppisztollyal:      fő    géppuskával:      fő

gépkarabéllyal:      fő    kgr-ot dob:      fő

puskával: .     fő

A lövészethez (gyakorlathoz) 1 fő részére az alábbi lőszer- és kézigránát-mennyiség szükséges

pisztolyhoz: ................................. db     géppuskához: ................................... db

géppisztolyhoz: ........................... db     kgr-ból: ............................................ db

gépkarabélyhoz:………………... db     puskához, kispuskához: ................... db

golyószóróhoz: ............................. db

A fel nem robbant kézigránátok megsemmisítéséhez 0,075 kg-os préstestből és utászgyutacsból ................. db és időzített gyújtózsinórból ....................... fm szükséges.

...................................................... 2......................................-n.

........................................................................

anyagigénylést benyújtó (gyakorlatvezető)

aláírása

Utasítom a lövészet vezetőjét, hogy a szükséges anyagokat a fegyverzeti-technikai szakterület vezetőjétől vételezze fel, majd a lövészet (gyakorlat) befejezésétől számított 72 órán belül a felvételezett anyagokkal a fegyverzeti-technikai szakterület felé számoljon el.

...................................................... 2......................................-n.

.........................................................................

a kik. végrehajtásáért felelős vezető (pk.)

5. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

ELSZÁMOLÁS

a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról

..........................................................

Cikk (anyag) megnevezése

Kiadás:

Elszámolás:

fsz.

me

mennyiség

felhasználó
szerv
(alegység)

Átvétel

elcsettent

felh.
összesen

7-8 rovat
összesen

hüvely-
veszteség

visszaadott
hüvely

fel nem
használt
összesen

visszaadás:

kelte

átvevő
aláírása

kelte

A raktáros
aláírása

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 9. rovatban feltüntetett mennyiség kiadásba helyezve a ............................... sz. számviteli okmány alapján.

A 7. és 11. rovatban feltüntetett mennyiség bevételezve a ............................... sz. számviteli okmány alapján.

P. H.

.........................................................................................

aláírás

6. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

................................................    Házilag készítendő

Szerv megnevezése

JEGYZŐKÖNYV

Felvéve: ........................ év ................................................. hó .........................-n.

Tárgy: ...................... év ............................................... hó ........................-n megtartott lövészet (gyakorlat) alkalmával felhasznált lőszerek és veszendőbe ment lőszerhüvelyek elszámolásáról.

1. Lövészet helye:         

2. Lövészetet végrehajtotta:          fő

3. Felvételezett lőszerek mennyisége:         

         

         

4. Ténylegesen felhasznált lőszerek mennyisége:         

         

         

5. Veszendőbe ment hüvelyek mennyisége:         

         

         

Az elvesztés indokolása:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a hüvelyek összegyűjtése céljából minden szükséges intézkedést megtettem. A veszteség nem éles lőszerből, hanem töltényhüvelyből keletkezett.

kmf.

........................................................................

lövészetvezető

........................................................................

vezető (parancsnok)

Parancsnoki záradék:

7. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

................................................    Házilag készítendő

Szerv megnevezése

ELSZÁMOLÁS

a szolgálati lőszerek felhasználásáról

Név: ................................................................................................ r. fok.: ....................................... szolgálat ellátása közben .................. évi ........................................ hó .......................-n .......................... órakor az alább felsorolt szolgálati lőszereket használta fel:

...................................................... db     ...................................................... töltény

...................................................... db     ...................................................... töltény

...................................................... db     ...................................................... töltény

...................................................... db     ...................................................... töltény

A felhasznált lőszermennyiséggel szemben beszolgáltattam:

...................................................... db     ...................................................... hüvelyt

...................................................... db     ...................................................... hüvelyt

........................................... ................ év ................................... hó ................. -n.

.......................................................................

felhasználó aláírása

A fenti lőszer felhasználásának jogosságát igazolom!

(Lásd „Szolgálati napló”, „Őrnapló” stb.

................. év ..................... old. ..................... fsz. alatt)

P. H.:

........................................................................
vezető (parancsnok)

8. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

..............................................................................

Szerv (alegység) megnevezése

KIMUTATÁS

A fenti szervhez (alegységhez) ............... év .................................................... hónapban beszolgáltatott (elkobzott, lefoglalt stb.) fegyverekről, lőszerekről és egyéb fegyverzeti anyagokról

Fsz.

A találó
(beszolgáltató,
elkobzó)
személy (szerv)
megnevezése
(ügyirat vagy
jegyzőkönyv
száma)


A talált, beszolgáltatott, lefoglalt, elkobzott fegyverek, lőszerek
és egyéb fegyverzeti anyagok

Megnevezése
Típus

Űrmérete
Jelz.

Gyártási éve,
előjele és
gyártási sz.

Mennyiségi
egys.

Mennyisége

Tartozékkal,
állapottal
kapcsolatos
megj.

1.

2.

3.

4.

S.

6.

7.

8.

 

Melléklet ................................... db, jelentés (jegyzőkönyv) stb.

A „Kimutatás”-on az 1-től ................................ fsz.-ig felsorolt anyagokat (továbbá ............................ db melléklet) bevételezés végett átadtam, illetve átvettem.

...................................................; 2.............................................. hó ...............-n.

P. H.

..............................................................................

 

..............................................................................

szerv (alegység) vezetője (parancsnoka)

 

fegyverzeti-technikai szakterület vezetője

átadó

 

átvevő

Okmánynapló és számviteli okmány száma: ................................. ................................

9. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

TELJESSÉGI JEGYZÉK

a ....................................................... sz. utalványon kiadott fegyverekhez

Fegyver megnevezése: ...................................................... szám: ......................

A teljességhez tartozó anyagok

Megjegyzés

Cikkszáma

Megnevezése

Me:

Mennyiség

 

A felsorolt anyagokat hiánytalanul átvettem, illetve átadtam:

.................... év ............................................ hó ................ nap

P. H.

...................................................................

 

...................................................................

átvevő

 

átadó

10. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

......................................................

Csapat (szerv) megnevezése

MŰHELY MUNKANAPLÓ

a fegyverzeti és vegyi védelmi szolgálat részére

P. H

Ezen könyv ....................... lapot tartalmaz.

 

Megkezdve ......... év ........................... hó ........-n.

 

........................ év .............................. hó ..........-n.

 

 

 

................................................................

 

műszaki osztályvezető

    

(a javítandó fegyver, műszer megnevezése)

 

F. sz.

Fegyver, műszer

Alegység
(személy)
megnevezése

Átvétel

Javítás rövid
leírása

Javítást végző
személy neve

Visszavétel:

 

száma

me

ideje

átvevő személy
neve

ideje

visszavevő személy
neve

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

 

FELHASZNÁLT ALKATRÉSZEK MEGNEVEZÉSE ÉS DARABSZÁMA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

................................................     Házilag készítendő

Szerv megnevezése     Okmánynapló tételszáma:

FELVÉTELEZÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI LAP

RBV kiképzési anyagokról

Felvevő neve: ................................................................................ Utalványozva: ........................ év .................................................. hó .......... nap.

...........................................................
aláírás

Cikkszám

Megnevezés

Me egységár

Felvételezve

Felhasználva

Visszaadott
mennyiség

Lekönyvelve

mennyiség

átvevő aláírása

mennyiség

érték

old. sz.

tételszám

 

 

Felhasználást igazolom:

Visszavettem:

Nyilvántartáson átvezettem:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a felvételezett anyag illetéktelen személyek tulajdonába nem jutott, azok a kiképzés során nyertek felhasználást.

.............................. év ..................................................... hó ........................ nap.

....................................................................

kiképzést vezető aláírása

12. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

KIMUTATÁS

a lövészeten részt vevők részére kiadott, visszavett szakanyagról

a …………………………………….. lőtéren

_______________________________

lövészetet végrehajtó

szervezeti elem

Ssz.

Lövő

Kiadott

Visszavett

neve

rf.

szakanyagok db-ban

 

 

 

 

 

 

 

 


Aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

Aláírás

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

Szerv megnevezése

Nyt. szám:

SZEMÉLYI FELSZERELÉSI LAP NYILVÁNTARTÓ KÖNYV

Ssz.

Kiállítás
ideje

Személy

Személyi felszerelési lap

Irattárba leadás

Megjegyzés

neve

rf.

beosztási
hely

anyja neve

átvétel

visszavétel

ideje

aláírás

ideje

aláírás

ideje

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

Szerv megnevezése

Nyt.szám:

N A P L Ó

a …………………………………… típusú szolgálati lőfegyverhez

Ssz.

Fegyvertörzslap

Nyilvántartó lap

Megjegyzés (leadásnál bizonylatszám)

fegyver

nyilvántartási száma

átvétel

visszavétel

fegyver

sorszáma

átvétel

visszavétel

betűjele

száma

ideje

aláírás

ideje

aláírás

betüjele

száma

ideje

aláírás

ideje

aláírás

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

15.

15.

15. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

Szerv megnevezése

Nyt.szám:

N A P L Ó

a lőszerek, gránátok, robbanóanyagok, jelzőrakéták

sorozat szerinti, összesített kimutatására

Termékszám:

 

Megnevezés:

Fsz.

Gyártási év

Sorozat

Kiadott

Területi szerv raktárában

Összesen

Megjegyzés

Szolgálati
lőszer

Helyi szervnek/ alegységnek

Originál

Ömlesztett

Szav. idő

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

Összesen (átvitel):

old:

16. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

Házilag készítendő

Szerv megnevezése

Nyt.szám:

N A P L Ó

a lőszerek, gránátok, robbanóanyagok, jelzőrakéták

sorozat szerinti, tárolóhelyenkénti összesített kimutatására

Termékszám:

 

Megnevezés:

Szav. idő:

Gyártási év:

Sorozat:

Fsz.

Tárolóhely

Kiadott

Területi szerv raktárában

Összesen

Megjegyzés

Szolgálati lőszer

Helyi szervnek/
alegységnek

Originál

Ömlesztett

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

 

 

 

 

 

 

 

40.

 

 

 

 

 

 

 

Összesen (átvitel):

old:

17. melléklet a 29/2011. (X. 28.) BM utasításhoz

AZ EGYÜTTES TÁROLÁS SZABÁLYAI

Folyó-
szám

A szakanyagok megnevezése

Együtt tárolható a megnevezés folyószámozása szerint

Raktárban

Ideiglenes tárolóhelyen*

1.

Lövészlőszerek

4,1,2,3

1,2,3,4,5,6

2.

Kézigránátok

2,1,4

1,2,3,4,5,6

3.

Világító-, jelzőtöltények,
pirotechnikai anyagok

3,1

1,2,3,4,5,6

4.

Kumulatív lőszerek

4,1,2

1,2,3,4,5,6

5.

Robbanó anyagok

5

1,2,3,4,5,6

6.

Gyújtók, gyutacsok

6

1,2,3,4,5,6

Megjegyzés: * Ideiglenes tárolóhely egy adott szolgálati feladat ellátásához szükséges mennyiség.

Tárolási idő: legfeljebb 7 nap.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!