nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
38/2011. (X. 5.) NGM rendelet
a gyermekjátékok biztonságáról
2013-07-21
2016-02-29
6

38/2011. (X. 5.) NGM rendelet

a gyermekjátékok biztonságáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a 14 év alatti gyermekek részére játék céljára tervezett, gyártott és forgalmazott termékek (a továbbiakban: játék) alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeire terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazásában az 1. mellékletben felsorolt termékek nem minősülnek játéknak.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

2. forgalomba hozatal: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

3. gyártó: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

4. meghatalmazott képviselő: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;

5. importőr: az EGT-megállapodásban részes államban letelepedett természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely harmadik országból származó játékot a belső piacon forgalomba hoz;

6. forgalmazó: a gyártótól vagy importőrtől elkülönült, az EGT-megállapodásban részes államban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely játékot forgalmaz;

7. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

8. megfelelőségértékelés: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy játékkal kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek;

9. bejelentett szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § a) pontjában meghatározott szervezet;

10. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a játék megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak;

11. EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a játék típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel;

12. CE-jelölés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott jelölés;

13. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott játék visszaadása;

14. kivonás a forgalomból: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy játék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

15. piacfelügyeleti hatóság: fogyasztóvédelmi hatóság;

16. funkcionális termék: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos termékek, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek;

17. funkcionális játék: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek azok kicsinyített másai is lehetnek;

18. vízijáték: sekély vízben való használatra tervezett játék, amely képes egy gyermeket hordozni vagy a víz felszínén tartani;

19. tervezett sebesség: a játék tervezése által meghatározott lehetséges működési sebesség;

20. tevékenységet igénylő játék: otthoni használatra szánt játék, melynek tartó eleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad, és amelyen a gyermek az alábbi tevékenységeket végezheti: mászás, ugrálás, hintázás, csúszás, himbálódzás, forgás, mászkálás, kúszás vagy ezek kombinációja;

21. kémiai játék: kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célzó játék, amely az életkornak megfelelő módon, felnőtt felügyelete mellett használandó;

22. szagláson alapuló társasjáték: olyan játék, amely segít a gyermeknek a különböző szagok és illatok felismerésének megtanulásában;

23. kozmetikai készlet: az illatosítók, szappanok, krémek, samponok, fürdőhabok, szájfények, rúzsok, egyéb arcfestékek, fogkrémek és kondicionálók használatára oktató játék;

24. ízlelésen alapuló játék: olyan játék, melynek célja lehetővé tenni a gyermekek számára édességek vagy más ételek készítését különböző élelmiszer-összetevők – például édességek, folyadékok, porok és aromák – segítségével;

25. sérülés: fizikai sérülés vagy bármely más egészségkárosodás, ideértve az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat is;

26. veszély: potenciális sérülésforrás;

27. kockázat: a sérülést okozó veszély bekövetkeztének valószínűsége és a sérülés súlyosságának valószínű mértéke;

28. számára ajánlott: a játék működése, mérete és jellemzői alapján a szülő vagy felügyelő ésszerűen feltételezheti, hogy a játék a megjelölt korcsoportba tartozó gyermekek általi használatra készült.

3. A gazdasági szereplők kötelezettségei

3. § (1) A gyártó a játékok forgalomba hozatalakor biztosítja, hogy azokat az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.

(2) A gyártó a 16. §-nak megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 14. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi.

(3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 11. § (6) bekezdés szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezi a 11. § (2) bekezdése szerinti CE-jelölést.

(4) A gyártó a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni.

(5) A gyártó biztosítja azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak gyártás során figyelembe kell vennie a játék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették.

(6) A gyártó köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, továbbá a játékkal járó kockázatok miatt köteles a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, és a vizsgálat alapján nem megfelelőnek minősülő játékról és játék visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót.

(7) A gyártó biztosítja, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve, ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltünteti.

(8) A gyártó feltünteti a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

(9) A gyártó gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót.

(10) Abban az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.

(11) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a gyártó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.

(12) A gyártó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

4. § (1) A gyártó írásbeli megbízással kinevezhet egy meghatalmazott képviselőt.

(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(3) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a) a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a hatóságok számára az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt,

b) a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére átadja a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt,

c) a piacfelügyeleti hatóság kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játékkal járó kockázatok megszüntetése érdekében tett intézkedések terén.

5. § (1) Az importőr kizárólag az e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő játékot hozhat forgalomba.

(2) Az importőr kizárólag olyan játékot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelést. Köteles gondoskodni arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezze az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelje hozzá a szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartsa a 3. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(3) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot.

(4) Az importőrnek fel kell tüntetnie a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni.

(5) Az importőr gondoskodik arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven.

(6) Az importőr által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a játéknak az e rendelet követelményeinek való megfelelőségét.

(7) Az importőr köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, továbbá a játékkal járó kockázatok miatt köteles a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, és a vizsgálat alapján nem megfelelőnek minősülő játékról és játék visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót.

(8) Abban az esetben, ha az importőr által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, az importőr köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.

(9) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.

(10) Az importőr a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a piacfelügyeleti hatóság számára az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció kérésre, e hatóság rendelkezésére bocsátható legyen.

(11) Az importőr a piacfelügyeleti hatóság kérésére köteles a hatóságnak átadni a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére az importőr együttműködik az általa forgalomba hozott játékkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

6. § (1) A játék forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a játékon elhelyezték-e az előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 3. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr az 5. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(2) Amennyiben egy játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó addig nem forgalmazhatja a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Amennyiben a játék a fogyasztóra kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot.

(3) A forgalmazó által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a játéknak az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(4) Abban az esetben, ha a forgalmazó által forgalomba hozott játék nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.

(5) Amennyiben a játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.

(6) A forgalmazó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére a forgalmazó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

7. § Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott játékot, ami befolyásolhatja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 3. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik.

8. § (1) A gyártó köteles a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni azon gazdasági szereplőt, amely részére a játékot értékesítette.

(2) Az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő köteles a játék megszerzésétől számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni azon gazdasági szereplőt, amely neki a játékot értékesítette.

4. Alapvető biztonsági követelmények

9. § (1) A játék akkor forgalmazható, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti, és megfelel a 2. mellékletben meghatározott különleges biztonságossági követelményeknek.

(2) A 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekek számára ajánlott játékok esetében a tervezés során a gyermek – korának megfelelő – adottságait és a felügyelő személy képességét is figyelembe kell venni.

(3) A 10. § (3) bekezdés értelmében feltüntetett feliratoknak és a játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívni figyelmet a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira.

(4) A játéknak az első alkalommal történő forgalmazásától az előrelátható és szokásos használati időtartam végéig meg kell felelnie a rendeletben foglalt biztonságossági és egészségügyi követelményeknek.

5. Figyelmeztetések

10. § (1) A 9. § (2) bekezdésben megfogalmazott figyelmeztetéseknek a használati korlátozásokat pontosan meg kell határozniuk az 5. melléklet A. részének megfelelően.

(2) Az 5. melléklet B. részében szereplő figyelmeztetések közül a játékon a játék funkciójának, méretének és jellemzőinek megfelelő figyelmeztetést kell feltüntetni. A játékon nem szerepelhet egy vagy több olyan figyelmeztetés, amely a játék funkciója, mérete és jellemzői által meghatározott szándék szerinti használatát tiltaná.

(3) A játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, a játékon feltüntetett címkén vagy a csomagoláson, és szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításon jól láthatóan kell feltüntetni. A csomagolás nélkül értékesített kis méretű játék esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékon kell elhelyezni.

(4) A figyelmeztető szöveg előtt értelemszerűen fel kell tüntetni a „Figyelmeztetés” vagy „Figyelmeztetések” szót.

(5) A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket – a használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket és egyéb, az 5. mellékletben meghatározott alkalmazandó figyelmeztetéseket – a fogyasztói csomagoláson kell feltüntetni, vagy más módon a fogyasztók részére jól láthatón és olvashatón kell a játékon feltüntetni.

(6) A figyelmeztetéseket magyar nyelven kell megadni.

6. CE megfelelőségi-jelölés és az EK-megfelelőségi nyilatkozat

11. § (1) A forgalomba hozatal előtt a játékot CE-jelöléssel kell ellátni. A CE-jelölést különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti.

(2) A CE-jelölés a „CE” kezdőbetűkből áll a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében foglalt mintának megfelelően.

(3) A CE-jelölést a játékon jól láthatóan, olvashatóan és maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a játékon nem lehetséges, a CE-jelölést maradandóan a csomagoláson, a játékot kísérő címkén kell feltüntetni. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében a CE-jelölést címkén vagy a játékhoz tartozó tájékoztatón is fel lehet tüntetni. Ha ez a kínáló kartonban árusított játékok esetében technikailag nem oldható meg, és a kínáló karton eredetileg a játék csomagolására szolgált, az információt a kínáló kartonon kell feltüntetni. Ha a CE-jelölés a csomagoláson keresztül nem látható, azt a csomagoláson kell feltüntetni.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti CE-jelöléssel ellátott játékot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a harmonizációs szabályozásban foglalt rendelkezéseknek. A CE-jelöléssel ellátott játék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható, ha az megfelel e rendelet követelményeinek.

(5) A kiállításokon, bemutatókon és hasonló rendezvényeken olyan játék is kiállítható, amely nincs ellátva CE-jelöléssel, vagy nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, ha az erről szóló figyelmeztetést, valamint az, hogy a játék nem hozható forgalomba jól láthatón és egyértelműn jelzik.

(6) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője EK-megfelelőségi nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy a játék megfelel e rendeletben meghatározott rá vonatkozó követelményeknek.

(7) Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(8) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott játékot úgy kell tekintetni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

12. § Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy ítéli meg, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, ezt indokolással ellátva a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti.

7. Megfelelőségértékelés

13. § A gyártónak kötelező a játék forgalomba hozatala előtt a játékkal kapcsolatos vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiénikus és radioaktivitási veszélyekről elemzést készíteni, valamint felmérni az ezeknek való potenciális kitettség mértékét.

14. § (1) A gyártó választhat a (2) vagy (3) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárás között az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolása céljából.

(2) Amennyiben a gyártó alkalmazta a honosított harmonizált szabványokat, akkor a játékon a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) II. melléklet A. moduljában meghatározott belső gyártásellenőrzési megfelelőségértékelési eljárást kell elvégeznie.

(3) Amennyiben

a) nem léteznek honosított harmonizált szabványok,

b) ha léteznek az a) pontban említett honosított harmonizált szabványok, de a gyártó nem vagy csak részben alkalmazta őket,

c) ha az a) pontban említett honosított harmonizált szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé,

d) ha a gyártó úgy véli, hogy a játék természete, kialakítása, felépítése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést,

akkor a játékon a 15. §-ban meghatározott EK-típusvizsgálatot és a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet C. moduljában meghatározott típusmegfelelési eljárást kell elvégeznie.

8. EK-típusvizsgálat

15. § (1) Ha a játékot nem vagy nem teljes mértékben a honosított harmonizált szabványok szerint gyártották, EK-típusvizsgálatot kell végezni. Az EK-típusvizsgálat az az eljárás, amelynek során a bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy a játék mintadarabja kielégíti a 9. § (1) bekezdése szerinti lényeges biztonságossági követelményeket.

(2) Az EK-típusvizsgálat alkalmazását, elvégzését és az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet B. moduljában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell elvégezni.

(3) Az EK-típusvizsgálatot a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat II. melléklet B. modul 2. pont második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.

(4) Az EK-típusvizsgálatra irányuló magyar nyelvű kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a játék leírását,

b) a gyártás helyét és címét.

(5) Amikor a bejelentett szervezet elvégzi az EK-típusvizsgálatot, a gyártóval együtt értékelnie kell – a gyártó által a 13. § alapján készített – a játékkal járó veszélyekről szóló jelentést.

(6) Az EK-típusvizsgálati bizonyítványnak utalnia kell e rendeletre, ezen kívül tartalmaznia kell:

a) a játékról készült színes fényképet,

b) a játék részletes leírását, méreteit,

c) az elvégzett vizsgálatokat a releváns vizsgálatok jelentéseinek hivatkozásával.

(7) Az EK-típusvizsgálati bizonyítványt a bejelentett szervezet ötévente felülvizsgálja. Szükség esetén, különösen a gyártási folyamatok módosítása, illetve a játék nyersanyagainak vagy összetevőinek megváltozása esetén a felülvizsgálatot a bejelentett szervezet köteles elvégezni.

(8) Amennyiben a játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az EK-típusvizsgálati bizonyítványt vissza kell vonni.

9. Műszaki dokumentáció

16. § (1) A műszaki dokumentáció tartalmazza a 4. mellékletben meghatározott dokumentumokat, valamint az összes olyan eszközre vonatkozó adatot, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a játékok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) A műszaki dokumentációt magyar nyelven kell elkészíteni.

(3) Más tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak a műszaki dokumentáció releváns részeiről fordítást kell készíttetnie a kérést benyújtó tagállam nyelvére.

(4) A műszaki dokumentáció vagy annak egy részének gyártótól történő kérelmezésekor a piacfelügyeleti hatóság 30 napos határidőt szabhat meg, hacsak valamilyen komoly és közvetlen kockázat miatt nem indokolt a rövidebb határidő.

(5) Ha a gyártó nem tartja be az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket, a piacfelügyeleti hatóság kötelezheti arra, hogy meghatározott időn belül a honosított harmonizált szabványok és az alapvető biztonsági követelmények betartásának ellenőrzése érdekében saját költségen vizsgálatot végeztessen a bejelentett szervezettel.

10. Bejelentett szervezet kijelölése

17. § (1)1 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) jelöli ki a bejelentett szervezeteket az EK-típusvizsgálatra.

(2) A bejelentett szervezetek kijelölése a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben előírt feltételek alapján történik.

(3) A kijelölő hatóság bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) és az EGT-államoknak az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket.

18. § (1) A megfelelőségértékelő szervezet kijelölés iránti kérelmet nyújt be a kijelölő hatósághoz.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl azon játékok leírását, amelyekre vonatkozóan a szervezet a kijelölését kérelmezi.

19. § (1) A bejelentett szervezet a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságot tájékoztatja a kiadott, vagy visszavont EK-típusvizsgálati bizonyítványról, illetve, ha megtagadta az EK-típusvizsgálati bizonyítvány kiadását, annak okáról és a hozzátartozó dokumentációkról.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játék nem felel meg a 9. §-ban és a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek, utasítja a bejelentett szervezetet a játékra általa kiadott EK-típusvizsgálati bizonyítvány visszavonására.

(3) A piacfelügyeleti hatóság a 15. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben utasíthatja a bejelentett szervezetet az EK-típusvizsgálati bizonyítvány felülvizsgálatára.

11. Piacfelügyelet

20. § (1) A piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság feltételezi, hogy a játék veszélyeztetheti az emberek és állatok életét, egészségét vagy anyagi javak biztonságát, piacfelügyeleti eljárást folytat le.

(3) A piacfelügyeleti eljárást az érintett gazdasági szereplők bevonásával kell lefolytatni.

(4) Amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játék nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja a gazdasági szereplőt valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételére. A piacfelügyeleti hatóság intézkedéséről tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely a játék EK-típusvizsgálatát végezte.

(5) Ha a gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóság 30 napon belül megtiltja, vagy korlátozza a játék forgalmazását, illetve kivonja a játékot a forgalomból vagy azt visszahívja.

(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a játékon

a) a megfelelőségi jelölést nem a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően tüntették fel,

b) a megfelelőségi jelet nem tüntették fel,

c) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy nem megfelelően készítették el,

d) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos,

kötelezi az érintett gazdasági szereplőt a jogsértés megszüntetésére és a játék megfelelőségének biztosítására.

(7) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a játék nem felel meg a rendelet követelményeinek.

(8) A piacfelügyeleti hatóság a (4)–(6) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka

a) az adott játékra vonatkozó rendelkezések be nem tartása,

b) a honosított harmonizált szabvány hiányossága.

(9) A (8) bekezdés szerinti értesítésben a piacfelügyeleti hatóság megadja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő játék azonosításához szükséges adatokat, a játék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat.

(10) A (4)–(6) bekezdés alapján hozott jogerős és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.

21. § (1) A piacfelügyeleti hatóság 2014. július 20-ig, azután ötévente jelentést küld a Bizottságnak a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell a játékok biztonságával kapcsolatos helyzet értékelését, a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának hatékonyságáról készített értékelést, valamint a végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását.

12. Átmeneti rendelkezések

22. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet alapján forgalomba hozott játékok továbbra is forgalmazhatók.

(2) Az e rendeletnek – a 2. melléklet III. részében előírt követelmények kivételével – és a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet 2. számú melléklet II. fejezet 3. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő játékok 2013. július 20-ig forgalomba hozhatók.

(3)2 A 2013. július 20-a előtt, e rendeletnek a forgalomba hozatal időpontjában hatályos tartalmának megfelelően forgalomba hozott játékok továbbra is forgalmazhatók.

13. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

24. §3

14. Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. §4 (1) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete III. részének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításról szóló, 2012. március 2-i 2012/7/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a rendelet az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés III. fejezet 33. cikkének való megfelelést szolgálja.

26. §5

1. melléklet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelethez

A rendelet szempontjából játéknak nem minősülő termékek

1. Ünnepségeken és rendezvényeken használatos dísztárgyak.

2. Gyűjtők számára készült termékek, feltéve, hogy a terméken vagy a csomagolásán látható és olvasható jelzés található arra vonatkozóan, hogy a termék 14 évnél idősebb gyűjtőknek készült. Ebbe a kategóriába tartoznak például:

2.1. méretarányos modellek,

2.2. a méretarányos modellek összeszereléséhez szükséges eszközök,

2.3. népművészeti babák, díszbabák és más hasonló árucikkek felnőtt gyűjtők számára,

2.4. játékok történelmi másolatai, és

2.5. valódi lőfegyverek másolatai.

3. Sportfelszerelés, beleértve a 20 kg-nál nehezebb gyermekek számára tervezett görkorcsolyát, egysoros görkorcsolyát és gördeszkát.

4. A maximálisan 435 mm-nél magasabb nyeregmagasságú kerékpárok, ahol a magasság a talajtól a nyereg felső felületéig mért függőleges távolság úgy, hogy a nyereg vízszintes helyzetben van és a nyeregrúd a legalacsonyabb beillesztési jelhez van igazítva.

5. Kerékpárok, robogók és egyéb olyan sportolásra tervezett közlekedési eszközök, amelyeket közúton vagy járdán való használatra szánták.

6. Közúton, járdán való használatra tervezett, elektromosan hajtott járművek.

7. Mélyvízi használatra szánt vízi felszerelések, gyermekeknek tervezett úszásoktató eszközök, mint például úszóülés és úszási segédeszközök.

8. Több mint 500 darabból álló puzzle.

9. Sűrített gázzal működő puskák és pisztolyok, kivéve a vízipuskákat és vízipisztolyokat, valamint a 120 cm-nél hosszabb íjakat.

10. Tűzijátékok, beleértve a nem kifejezetten játékokhoz tervezett gyújtókupakokat.

11. Hegyes végű fegyvereket tartalmazó eszközök és játékok, mint például a fémhegyű darts készlet.

12. Funkcionális oktatóeszközök, például elektromos sütők, vasalók vagy egyéb olyan, 24 V-ot meghaladó nominális feszültségen üzemelő funkcionális eszközök, amelyeket kizárólag felnőtt felügyelete alatt használandó oktatási célra árusítanak.

13. Az iskolákban, illetve egyéb oktatási környezetben felnőtt felügyelete mellett oktatási célra használt eszközök, mint például tudományos felszerelések.

14. Elektronikus berendezések, mint például az interaktív szoftverek eléréséhez használt személyi számítógépek és játékkonzolok, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák, ha az elektronikus berendezést és a hozzá kapcsolódó perifériákat nem kifejezetten és célirányosan gyermekeknek tervezték, és önmagukban is játéknak tekinthetők, mint például a speciálisan tervezett személyi számítógépek, billentyűzetek, joystickok vagy kormánykerekek.

15. Szabadidős és szórakozási célra szánt interaktív szoftverek, mint például számítógépes játékok és adathordozói.

16. Csecsemők részére készült cumi.

17. Gyermekjátékszerű világítótestek.

18. Játékok elektromos transzformátorai.

19. Divatkiegészítők gyermekek részére, amelyek nem játékra használandók.

20. Nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés.

21. Nyilvános használatra szánt, pénzérmékkel vagy azok nélkül működő automata játékgépek.

22. Belső égésű motorral működő játékjárművek.

23. Játék gőzgépek.

24. Parittyák és csúzlik.

2. melléklet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelethez6

KÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

I. Fizikai és mechanikai tulajdonságok

1.    A játékoknak és részeiknek, illetve helyhez kötött játékok esetében rögzítésüknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak és ahol szükséges, megfelelően stabilnak kell lenniük, hogy kiállják a használatukkal járó megterhelést anélkül, hogy eltörjenek vagy olyan módon deformálódjanak, hogy az fizikai sérülés veszélyével járjon.

2.    A játékok hozzáférhető éleit, kiálló részeit, zsinórjait, vezetékeit és rögzítőszerkezeteit úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a velük való érintkezésből származó fizikai sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen.

3.    A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a részeik mozgatásából származó fizikai sérülés veszélye teljesen elkerülhető, illetve a lehető legkisebb legyen.

4.    A játékok és tartozékaik nem hordozhatják a légutak elzárásának kockázatát.

4.1.    Sem a játékok, sem részeik nem járhatnak olyan kockázattal, hogy a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadóan a légutak elzáródásával fulladást okozhatnának.

4.2.    A játékoknak és tartozékaiknak olyan méretűeknek kell lenniük, hogy ne jelentsenek semmilyen fulladási kockázatot a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadt tárgyak okozta belső légúti elzáródás miatt.

4.3.    Azoknak a játékoknak, alkotórészeiknek és azoknak a leválasztható részeknek, amelyek kifejezetten olyan játékok részei, amelyeket nyilvánvalóan 3 évnél fiatalabb gyermekek számára ajánlották, olyan méretűeknek kell lenniük, hogy a gyermek ne nyelhesse le vagy lélegezhesse be. Ez vonatkozik más olyan játékokra, amelyeket arra szántak, hogy azokat szájba vegyék, valamint alkotórészeikre és leválasztható részeikre is.

4.4.    A játékok kiskereskedelmi forgalmazása során használt csomagolás nem okozhat fojtási vagy fulladási veszélyt, ami a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadhat.

4.5.    Az élelmiszerekben vagy az élelmiszerek között található játékokat külön csomagolásban kell elhelyezni. Ennek a csomagolásnak a forgalomba kerüléskor olyan méretűnek kell lennie, hogy megakadályozza a lenyelését és/vagy a belélegzését.

4.6.    A 4.4. és 4.5. pontban említett gömbölyű, tojásdad vagy ellipszoid alakú játékcsomagolásnak és leválasztható tartozékainak, illetve a henger alakú, lekerekített végű csomagolásnak és leválasztható tartozékainak olyan méretűnek kell lennie, hogy a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadva ne okozhassa a légutak elzáródását.

4.7.    Be kell tiltani az olyan játékokat, amelyek úgy kapcsolódnak az élelmiszerhez, hogy a játékhoz való közvetlen hozzáféréshez először el kell fogyasztani az élelmiszert. Azon játékok részeinek, amelyek más módon közvetlenül élelmiszerhez kapcsolódnak, maradéktalanul eleget kell tenniük a 4.2. és 4.3. pontban előírt követelményeknek.

5.    A vízi játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy a játék javasolt használatát figyelembe véve a játék elveszíti lebegési képességét, illetve nem tudja fenntartani a gyermeket a vízen.

6.    Azoknak a játékoknak, amelyeknek a belsejébe be lehet jutni, és amelyek így a bent lévő személy számára zárt teret képeznek, olyan kijárattal kell rendelkezniük, amely belülről könnyen nyitható.

7.    A közlekedésre használt játékoknak, amennyire lehetséges, olyan fékrendszerrel kell rendelkezniük, amely a játék típusának megfelelő, és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ennek a rendszernek a használó számára könnyen kezelhetőnek kell lennie a kiesés, illetve a használók vagy harmadik személyek fizikai sérülésének veszélye nélkül.
Az elektronikusan hajtott játékjárművek tervezett maximális sebességét a sérülésveszély minimalizálása érdekében korlátozni kell.

8.    A lövedékek alakjának, összetételének és az erre a célra tervezett játékból való kilövésük során keletkező kinetikus energiának olyannak kell lennie, hogy a játék jellegét figyelembe véve ne okozzon fizikai sérülésveszélyt a használónak vagy harmadik személyeknek.

9.    A játékokat úgy kell kivitelezni, hogy

9.1.    a hozzáférhető felületek maximális és minimális hőmérséklete ne érje el azt a pontot, hogy megérintésük esetén sérülést okozzanak; és

9.2.    a játékban található folyadékok, gőzök vagy gázok ne érjenek el olyan hőmérsékletet vagy nyomást, hogy ezek az anyagok a játékból kijutva – kivéve, ha az anyag játékból történő kijutása a játék előírásszerű működéséhez szükséges – égési sérülést vagy egyéb fizikai sérülést okozzanak.

10.    A hangok kiadására tervezett játékokat a rövid és a tartós hangok maximális értéke tekintetében úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az általuk kibocsátott hang ne okozhasson halláskárosodást a gyermekeknek.

11.    A tevékenységet igénylő játékokat úgy kell kivitelezni, hogy amennyire csak lehet, csökkentsék a testrészek törésének és becsípődésének veszélyét, a ruházat beakadásának, valamint az esések és a külső behatások veszélyét. Különös figyelmet kell fordítani az egy vagy több gyermek által hozzáférhető játszófelülettel rendelkező játékokra, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a terhelést elbírják.

II. Gyúlékonyság

1.    A játékok nem lehetnek veszélyes gyúlékony tárgyak a gyermek környezetében. Ezért olyan anyagokból kell őket elkészíteni, amelyek az alábbiak közül megfelelnek egy vagy több feltételnek:

1.1.    nem égnek, ha lánggal, szikrával vagy egyéb tűzforrással közvetlen kapcsolatba kerülnek;

1.2.    nehezen gyulladnak meg (a láng kialszik, amint a tűzforrás megszűnik);

1.3.    ha mégis meggyulladnak, lassan égnek, és a tűz lassan terjed rajtuk;

1.4.    a játék kémiai összetételétől függetlenül úgy tervezik őket, hogy az égési folyamatot mechanikusan késleltessék.

2.    Az ilyen éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladásveszélyt a játékban található egyéb anyagok számára.

3.    Azok a játékok, amelyek működésükhöz elengedhetetlen, a B. függelék 1. pontja szerinti besorolási kritériumoknak megfelelő anyagokat vagy keverékeket tartalmaznak, különösen kémiai kísérletekhez, modellezéshez, műanyag- vagy agyagformázáshoz, zománcozáshoz, fényképezéshez vagy hasonló tevékenységekhez szükséges anyagokat és felszerelést, nem tartalmazhatnak olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek nem gyúlékony komponenseik elpárolgása miatt gyúlékonnyá válhatnak.

4.    A játék gyújtókupakok kivételével a játékok nem lehetnek robbanékonyak, illetve nem tartalmazhatnak olyan részeket vagy anyagokat, amelyek a 9. §-ban megállapított módon történő használatkor felrobbanhatnak.

5.    A játékok és különösen a kémiai jellegű játékok nem tartalmazhatnak olyan anyagokat és keverékeket:

5.1.    amelyek egymással való keveredéskor kémiai reakció vagy melegítés hatására felrobbanhatnak;

5.2.    amelyek oxidáló anyagokkal való keveredéskor felrobbanhatnak; vagy

5.3.    amelyek a levegőben gyúlékonnyá váló illékony komponenseket tartalmaznak, amelyek gyúlékony vagy robbanékony gőzt/levegőkeveréket alkothatnak.

III. Kémiai tulajdonságok

1.    A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ha a játékot a 9. §-ban meghatározott módon használják, az őket alkotó vagy bennük megtalálható vegyi anyagoknak vagy keverékeknek való kitettségnek ne legyen káros hatása az emberi egészségre. A játékoknak meg kell felelniük a bizonyos termékkategóriákkal, valamint a bizonyos anyagok és keverékek korlátozásával kapcsolatos vonatkozó közösségi jogszabályoknak.

2.    Az önmagukban anyagnak vagy keveréknek tekinthető játékoknak értelemszerűen meg kell felelniük a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) rendelkezéseinek.

3.    Az 1. pont második mondatában említett korlátozások sérelme nélkül az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok (CMR-anyagok) játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben történő felhasználása tilos.

4.    A 3. ponttól eltérően a B. függelék 3. pontjában foglalt kategóriákba tartozó CMR-anyagként meghatározott anyagokat vagy keverékeket a játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben fel lehet használni, feltéve, hogy az alábbi feltételekből egy vagy több teljesül:

4.1.    ezen anyagok és keverékek egyenkénti koncentrációja nem haladja meg a B. függelék 2. pontjában említett közösségi jogszabályokban az ezeket az anyagokat tartalmazó termékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét;

4.2.    ezek az anyagok vagy keverékek semmilyen formában ne legyenek hozzáférhetők a gyermekek számára (ideértve a belélegzést is), amennyiben a játékot a 9. §-ban megállapított módon használják;

4.3.    ezek az anyagok vagy keverékek rendelkezzenek a Bizottság engedélyező határozatával, és az A. függelék tartalmazza az anyagot vagy keveréket és annak engedélyezett felhasználási módjait.

5.    A 3. ponttól eltérően a B. függelék 4. pontjában foglalt kategóriákba tartozó CMR-anyagként meghatározott anyagokat vagy keverékeket fel lehet használni játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben, amennyiben:

5.1.    ezen anyagok és keverékek egyenkénti koncentrációja nem haladja meg a B. függelék 2. pontjában említett közösségi jogszabályokban az ezeket az anyagokat tartalmazó termékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét;

5.2.    ezek az anyagok vagy keverékek semmilyen formában ne legyenek hozzáférhetők a gyermekek számára (ideértve a belélegzést is), amennyiben a játékot a 9. §-ban megállapított módon használják; vagy

5.3.    ezek az anyagok vagy keverékek rendelkezzenek a Bizottság engedélyező határozatával, és az A. függelék tartalmazza az anyagot vagy keveréket és annak engedélyezett felhasználási módjait.

6.    A 3., 4. és 5. pont a rozsdamentes acélban jelenlevő nikkelre nem alkalmazandó.

7.    A 3., 4. és 5. pont nem alkalmazandó azon anyagokra, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletben meghatározott rendelkezések és az egyes anyagokra vonatkozó kapcsolódó külön intézkedések hatálya alá tartozó és azoknak megfelelő anyagokra.

8.    A 3. és 4. pont alkalmazásának sérelme nélkül a nitrózaminokat és a nitrozálható anyagokat tilos 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára ajánlott játékokban vagy más szájba vehető játékokban felhasználni, ha ezen anyagok kioldódása nitrózaminok esetében 0,05 mg/kg vagy ennél nagyobb, nitrozálható anyagok esetében pedig 1 mg/kg vagy ennél nagyobb.

9.    A kozmetikai játékoknak, mint például a babák számára készült játékkozmetikumoknak meg kell felelniük a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendeletben meghatározott összetételre és címkézésre vonatkozó követelményeknek.

10.    A játékok nem tartalmazhatják az alábbi allergén illatanyagokat:

 

Szám

Allergén illatanyag neve

CAS-szám

 

(1)

örvénygyökérolaj (Inula helenium)

97676–35–2

 

(2)

allil-izocianát

57–06–7

 

(3)

benzil-cianid

140–29–4

 

(4)

4 terc-butilfenol

98–54–4

 

(5)

mirhafűolaj

8006–99–3

 

(6)

ciklámen-alkohol

4756–19–8

 

(7)

dietil-maleát

141–05–9

 

(8)

dihidrokumarin

119–84–6

 

(9)

2,4-dihidroxi–3-metilbenzaldehid

6248–20–0

 

(10)

3,7-dimetil–2-okten–1-ol (6,7-dihidro-geraniol)

40607–48–5

 

(11)

4,6-dimetil–8-tert-butilkumarin

17874–34–9

 

(12)

dimetil-citrakonát

617–54–9

 

(13)

7,11-dimetil–4,6,10-dodekatrien–3-on

26651–96–7

 

(14)

6,10-dimetil–3,5,9-undekatrien–2-on

141–10–6

 

(15)

difenil-amin

122–39–4

 

(16)

etil-akrilát

140–88–5

 

(17)

friss fügefalevél és az azokból készült készítmények

68916–52–9

 

(18)

transz–2-heptenal

18829–55–5

 

(19)

transz–2-hexenal dietil-acetál

67746–30–9

 

(20)

transz–2-hexenal dimetil-acetál

18318–83–7

 

(21)

hidroabietil-alkohol

13393–93–6

 

(22)

4-etoxi-fenol

622–62–8

 

(23)

6-izopropil–2-dekahidronaptalenol

34131–99–2

 

(24)

7-metoxikumarin

531–59–9

 

(25)

4-metoxifenol

150–76–5

 

(26)

4-(p-metoxifenil)–3-butén–2-on

943–88–4

 

(27)

1-(p-metoxifenil)–1-pentán–1-on

104–27–8

 

(28)

metil-transz–2-butenoát

623–43–8

 

(29)

6-metilkumarin

92–48–8

 

(30)

7-metilkumarin

2445–83–2

 

(31)

5-metil–2,3-hexanedion

13706–86–0

 

(32)

costusgyökér (Saussurea lappa Clarke)

8023–88–9

 

(33)

7-etoxi–4-metilkumarin

87–05–8

 

(34)

hexahidrokumarin

700–82–3

 

(35)

perui balzsam, nyers (Myroxylon pereirae (Royle) Klotzsch nedve)

8007–00–9

 

(36)

2-pentilidén-ciklohexanon

25677–40–1

 

(37)

3,6,10-trimetil–3,5,9-undekatrien–2-on

1117–41–5

 

(38)

verbena olaj (Lippia citriodora Kunth)

8024–12–2

 

(39)

pézsma ambrette (4-tercier-butil–3-metoxi–2,6-dinitro-toluol)

83–66–9

 

(40)

4-fenil–3-butén–2-on

122–57–6

 

(41)

amil cinnamal

122–40–7

 

(42)

amilcinnamil-alkohol

101–85–9

 

(43)

benzil-alkohol

100–51–6

 

(44)

benzil-szalicilát

118–58–1

 

(45)

cinnamil-alkohol

104–54–1

 

(46)

cinnamál

104–55–2

 

(47)

citrál

5392–40–5

 

(48)

kumarin

91–64–5

 

(49)

eugenol

97–53–0

 

(50)

geraniol

106–24–1

 

(51)

hidroxi-citronellál

107–75–5

 

(52)

hidroxi-metilpentilciklohexenekarboxaldehid

31906–04–4

 

(53)

izoeugenol

97–54–1

 

(54)

tölgyfamoha kivonatok

90028–68–5

 

(55)

famoha kivonatok

90028–67–4

A fenti illatanyagok nyomokban való jelenléte engedélyezett, amennyiben a helyes gyártási gyakorlat során technikailag elkerülhetetlen, és mennyisége nem haladja meg a 100 mg/kg-ot.

Ezen kívül a játékon, a játékhoz rögzített címkén vagy a csomagoláson vagy a játékhoz adott tájékoztató lapon fel kell tüntetni az alábbi allergén illatanyagok nevét, ha a játék azokat 100 mg/kg-ot meghaladó koncentrációban tartalmazza:

 

Szám

Allergén illatanyag neve

CAS-szám

 

(1)

anizil-alkohol

105–13–5

 

(2)

benzil-benzoát

120–51–4

 

(3)

benzil-cinnamát

103–41–3

 

(4)

citronellol

106–22–9

 

(5)

farnezol

4602–84–0

 

(6)

hexil-cinnamaldehid

101–86–0

 

(7)

liliom

80–54–6

 

(8)

d-Limonén

5989–27–5

 

(9)

linalool

78–70–6

 

(10)

metil-heptin-karbonát

111–12–6

 

(11)

3-metil–4-(2,6,6-trimetil–2-ciklohexén–1-il)–3-butén–2-on

127–51–5

11.    A 10. pont első bekezdésében foglalt lista 41–55. pontjában felsorolt illatanyagok, valamint 10. pont harmadik bekezdésében foglalt lista 1–11. pontjában felsorolt illatanyagok szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban való használata engedélyezett, amennyiben:

11.1.    ezen illatanyagok jól láthatóan fel vannak tüntetve a csomagoláson, és a csomagolást az 5. melléklet B. rész 8. pontjában előírt figyelmeztetéssel látták el;

11.2.    megfelelő esetben a gyermek által a használati utasításoknak megfelelően elkészített végső termékek megfelelnek a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendeletnek; és

11.3.    megfelelő esetben ezek az illatanyagok megfelelnek az élelmiszerekről szóló vonatkozó jogszabályoknak.

12.    Az ilyen szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készletek és ízlelésen alapuló játékok 36 hónapnál fiatalabb gyermekek általi használata nem engedélyezhető, és e játékoknak meg kell felelniük az 5. melléklet B. részében foglalt rendelkezéseknek.

13.    A 3., 4. és 5. pontban foglalt egyéb rendelkezések sérelme nélkül az anyagok játékokból, valamint a játékok részeiből történő kioldódáskor nem haladhatják meg az alábbi kioldódási értékeket:

 

Elem

mg/kg száraz, törékeny, porszerű vagy hajlékony játékanyagokban

mg/kg folyékony vagy ragadós játékanyagokban

mg/kg lekapart játékanyagokban

 

Alumínium

5 625

1406

70 000

 

Antimon

45

11,3

560

 

Arzén

3,8

0,9

47

 

Bárium

4 500

1125

56 000

 

Bór

1 200

300

15 000

 

Kadmium

1,3

0,3

17

 

Króm (III)

37,5

9,4

460

 

Króm (VI)

0,02

0,005

0,2

 

Kobalt

10,5

2,6

130

 

Réz

622,5

156

7 700

 

Ólom

13,5

3,4

160

 

Mangán

1 200

300

15 000

 

Higany

7,5

1,9

94

 

Nikkel

75

18,8

930

 

Szelén

37,5

9,4

460

 

Stroncium

4 500

1125

56 000

 

Ón

15 000

3750

180 000

 

Szerves ón

0,9

0,2

12

 

Cink

3 750

938

46 000

14.    Ezek a határértékek nem vonatkoznak azokra a játékokra vagy játékok részeire, amelyek hozzáférhetőségük, funkciójuk, térfogatuk vagy tömegük miatt egyértelműen kizárnak minden olyan veszélyt, amely a játék szopogatásából, nyalogatásából, lenyeléséből vagy a bőrrel való hosszabb érintkezéséből eredhet, hogy, ha a 9. §-ban meghatározottak szerint használják.

IV. Elektromos tulajdonságok

1.    A játékokat nem működtetheti 24 V névleges feszültségnél nagyobb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram, és a játékok hozzáférhető részeiben sem lehet 24 V-nál magasabb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram. A belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V-os egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha a játék törött.

2.    A játékok olyan részeit, amelyek áramütést előidézni képes áramforrással kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek, valamint a kábeleket vagy egyéb vezetékeket, amelyeken keresztül az áram ezekbe a részegységekbe eljut, megfelelően szigetelni és mechanikusan védeni kell, hogy az áramütés veszélye megakadályozható legyen.

3.    Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy minden közvetlenül hozzáférhető felület érintése a legmagasabb hőmérséklet elérése esetén se okozzon égési sérüléseket.

4.    Előre látható meghibásodás esetében a játékoknak védelmet kell nyújtaniuk az áramforrásból fakadó elektromos veszélyekkel szemben.

5.    Az elektromos játékoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a tűzveszéllyel szemben.

6.    Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a berendezés által generált elektromos, mágneses és elektromágneses mezők és egyéb sugárzások a működéshez szükséges mértékűre korlátozódjanak, és biztonságosan működjenek a tudomány általánosan elfogadott jelenlegi állásának megfelelően, és figyelembe vegyék a speciális európai uniós intézkedéseket.

7.    Az elektromos irányítórendszerrel rendelkező játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a játék akkor is biztonságosan működjön, ha az elektromos rendszer rendszerhiba vagy valamilyen külső tényező miatt rosszul működik vagy elromlik.

8.    A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lézerek és a fénykibocsátó diódák (LED) vagy egyéb más típusú sugárzás a szemre vagy bőrre semmilyen veszélyt vagy kockázatot ne jelentsen.

9.    A játékokhoz készült elektromos transzformátor nem a játék szerves része.

V. Higiénia

1.    A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy megfeleljenek a higiéniai és tisztasági követelményeknek, hogy elkerülhető legyen a fertőzés, a betegség és a szennyeződés veszélye.

2.    A 3 évnél fiatalabb gyermekek számára ajánlott játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tisztíthatók legyenek. E cél érdekében a plüssjátékoknak moshatónak kell lenniük kivéve, ha olyan szerkezetet tartalmaznak, amelyek áztatás esetében károsodhatnak. A játékoknak az e pont rendelkezéseinek és a gyártó utasításainak megfelelő tisztítás után is meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek.

VI. Radioaktivitás

A játék nem tartalmazhat olyan mennyiségben radioaktív elemeket vagy anyagokat, amelynek következtében a sugárzása a háttérsugárzást meghaladja.

A. függelék

A CMR-anyagok és engedélyezett felhasználási módjaik jegyzéke a III. rész 4., 5. és 6. pontja szerint

 

Anyag

Besorolás

Engedélyezett felhasználási mód

 

Nikkel

2. kategóriájú CMR

Rozsdamentes acélban

B. függelék

ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BESOROLÁSA

Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának ütemezése miatt több egyenértékű módon lehet hivatkozni egy adott besorolásra, amelyet a különböző időpontokban alkalmazni kell.

1. Az anyagok és keverékek besorolására vonatkozó kritériumok a II. rész 3. pontja alkalmazásában

A. A 2011. július 20-tól 2015. május 31-ig alkalmazandó kritériumok:

Anyagok

Az anyag megfelel az alábbi veszélyességi osztályok vagy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt kategóriák bármelyike kritériumainak:

a) a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa,

b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) a 4.1. veszélyességi osztály;

d) az 5.1. veszélyességi osztály.

Keverékek

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szerint veszélyes anyagnak minősül.

B. A 2015. június 1-jétől alkalmazandó kritérium:

Az anyag vagy keverék megfelel az alábbi veszélyességi osztályok vagy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt kategóriák bármelyike kritériumainak:

a) a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa,

b) a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) a 4.1. veszélyességi osztály;

d) az 5.1. veszélyességi osztály.

2. Az egyes anyagok használatát szabályozó közösségi jogszabályok a III. rész 4.1. és 5.1. pontja alkalmazásában

2011. július 20-tól 2015. május 31-ig az anyagokat tartalmazó keverékek besorolása szempontjából irányadó koncentrációk megegyeznek a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben megállapított koncentrációkkal.

2015. június 1-jétől az anyagokat tartalmazó keverékek besorolása szempontjából irányadó koncentrációk az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban megállapított koncentrációk.

3. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a III. rész 4. pontja alkalmazásában

Anyagok

A III. rész 4. pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 1A. és 1B. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól 2015. május 31-ig a III. rész 4. pontja a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 1. vagy 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-jétől a III. rész 4. pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 1A. és 1B. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

4. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a III. rész 5. pontja alkalmazásában

Anyagok

A III. rész 5. pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól 2015. május 31-ig a III. rész 5. pontja a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 3. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-jétől a III. rész 5. pontja az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

5. A rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként meghatározott anyagok és keverékek kategóriái a Bizottság határozata alapján

Anyagok

A Bizottság határozatával, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 1A., 1B. és 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott anyagokat érinti.

Keverékek

2011. július 20-tól 2015. május 31-ig a Bizottság határozatával, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban 1. vagy 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

2015. június 1-jétől a Bizottság határozatával, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 1A., 1B. és 2. kategóriájú CMR-anyagként meghatározott keverékeket érinti.

3. melléklet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelethez

EK–MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. a játék(ok) egyedi azonosítója;

2. a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe;

3. a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot a kizárólagos felelőssége mellett adja ki;

4. a nyilatkozat tárgya, azaz a nyomon követést lehetővé tevő játék azonosítója;

a játék azonosítását lehetővé tevő, megfelelően látható színes képet kell tartalmaznia;

5. nyilatkozatot arról, hogy a 4. pontban ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak;

6. az alkalmazott honosított harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek;

7. a bejelentett szervezet neve azonosító száma és az általa végzett EK-típusvizsgálat alapján kiadott EK-típusvizsgálati bizonyítvány száma;

8. további információk:

8.1. a gyártó vagy meghatalmazott képviselője kötelezettségvállalási joggal felruházott tisztviselőjének azonosító adatait és aláírását;

8.2. a kiállítás helye és ideje.

4. melléklet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelethez

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A 16. §-ban meghatározott műszaki dokumentációnak, amennyiben az értékelés szempontjából releváns, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a tervezés és gyártás részletes leírása, beleértve a játékokban használt alkatrészeket és anyagokat, valamint a vegyi anyagok szállítóitól kapott, vegyi anyagokról szóló biztonsági adatlapot,

2. a 14. §-ban összhangban elvégzett biztonságértékelést (biztonságértékeléseket),

3. az azt követő megfelelőségértékelési eljárás leírását,

4. az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát,

5. a gyártás és a raktározás helyének címét,

6. azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyeket a gyártó a bejelentett szervezeteknek eljuttatott,

7. vizsgálatokról készült jelentéseket, valamint azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja a honosított harmonizált szabványoknak történő megfelelést, amennyiben a gyártó követte a 15. § (2) bekezdésében említett belső gyártásellenőrzési eljárást, és

8. az EK-típusvizsgálati bizonyítvány egy másolatát, azoknak az eszközöknek a leírását, amellyel a gyártó biztosítja, hogy az EK-típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerint a gyártás megfelel a terméktípusnak, valamint azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyet a gyártó benyújtott a bejelentett szervezetnek, amennyiben a gyártó benyújtotta a játékot EK-típusvizsgálatra, és követte a 15. § (3) bekezdésében említett típusmegfelelési eljárást.

5. melléklet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelethez

FIGYELMEZTETÉSEK

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS FIGYELMEZTETÉSEK

A 10. § (1) bekezdésében említett felhasználókra vonatkozó korlátozásoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a felhasználó minimális és maximális életkorát, ahol szükséges, a játék használóinak képességére vonatkozó információt, a felhasználók minimális és maximális súlyát, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a játékot kizárólag felnőtt felügyelete alatt használják.

B. RÉSZ

BIZONYOS TÍPUSÚ JÁTÉKOK HASZNÁLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ, VESZÉLYRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETÉSEK ÉS HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK

1. A 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára ajánlott játékok.

1.1. Az olyan játékokat, amelyek 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára veszélyt jelenthetnek, például a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy „Csak három évnél idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy figyelmeztetés a következő piktogrammal:

1.2. Ezeket a figyelmeztetéseket az elővigyázatosságot szükségessé tevő speciális veszélyről szóló rövid magyarázattal kell ellátni, amelyet a használati útmutatóban lehet elhelyezni.

1.3. Ez a pont nem vonatkozik azokra a játékokra, amelyek funkciójukból, méretükből, jellemzőikből vagy tulajdonságaikból, vagy egyéb okból kifolyólag nyilvánvalóan nem alkalmasak a 36 hónaposnál fiatalabb gyermek számára.

2. Tevékenységet igénylő játékok.

2.1. A tevékenységet igénylő játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

2.2. „Csak otthoni használatra!”.

2.3. A keresztgerendára rögzített tevékenységet igénylő játékokhoz, valamint adott esetben más tevékenységet igénylő játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amelyben felhívják a figyelmet a fő elemek (felfüggesztés, kötőelemek, a talajhoz történő rögzítések stb.) rendszeres ellenőrzésére és karbantartására, figyelmeztetve arra, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az elmulasztása esetén a játék leeshet vagy felborulhat.

2.4. A játék helyes összeszerelésére vonatkozóan is utasításokat kell adni, megjelölve azokat a részeket, amelyek nem megfelelő összeszerelés esetében veszélyt jelenthetnek. Külön információt kell közölni arról, hogy a játékot milyen felületen kell elhelyezni.

3. Funkcionális játékok.

3.1. A funkcionális játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett használható!”

3.2. Ezekhez a játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amely tartalmazza a működésre vonatkozó útmutatást, továbbá a használó által betartandó óvintézkedéseket, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezeknek a – részletesen meghatározandó – óvintézkedéseknek az elmulasztása a felhasználót olyan veszélyeknek teszi ki, mint az a készülék vagy termék, amelynek a játék a méretarányos modellje vagy utánzata. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által határozott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

4. Kémiai játékok.

4.1. Az egyes anyagok vagy keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló vonatkozó közösségi jogszabályokban leírt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó játékok használati utasítása figyelmeztet ezeknek az anyagoknak vagy keverékeknek a veszélyes jellegére és azokra az óvintézkedésekre, amelyek segítségével a felhasználó elkerülheti ezek káros hatásait, amelyeket a játék típusa szerint röviden összefoglalnak. Leírják továbbá, hogy az ilyen típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által határozott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

4.2. A 4.1. pontban leírtakon túl a kémiai játékok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni: „Csak [a gyártó által meghatározott életkor] évnél idősebb gyermekek számára. Felnőtt felügyelete mellett használható!”

4.3. Különösen a következő játékok minősülnek kémiai játékoknak: kémiai kísérletekhez való készletek, műanyagöntő készletek, miniatűr fazekas-, zománcozó- vagy fényképészkészletek és hasonló játékok.

5. Korcsolyák, görkorcsolyák, egysoros görkorcsolyák, gördeszkák, rollerek és gyermekek számára készült játékbiciklik.

5.1. Amennyiben ezek a játékok játékként kerülnek kereskedelmi forgalomba, a következő figyelmeztetéssel kell ellátni őket: „Védőfelszereléssel használandó! Közúti forgalomban nem szabad használni.”

5.2. Továbbá a használati utasításnak emlékeztetnie kell arra, hogy a játékot óvatosan kell használni, mivel nagy ügyességet igényel, hogy így elkerülhetők legyenek az esések, ütközések, amelyek a felhasználónak vagy harmadik személyeknek sérülést okozhatnak. Az ajánlott védőfelszerelésre (sisak, kesztyű, térd- és könyökvédő stb.) vonatkozóan is útmutatást kell adni.

6. Vízi játékok.

6.1. A vízi játékokon a következő figyelmeztetést kell feltüntetni: „Csak a gyermek magasságához képest biztonságos sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni!”

7. Élelmiszerekben található játékok.

7.1. Az élelmiszerekben található vagy az élelmiszerrel összekevert játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Játékot tartalmaz. Felnőtt felügyelete mellett ajánlott”.

8. Védőmaszkok és sisakok játékutánzatai.

8.1. A védőmaszkok és sisakok játékutánzatain a következő figyelmeztetést kell feltüntetni: „Ez a játék nem nyújt védelmet.”

9. A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékok.

9.1. A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékokat az alábbi, a játékon maradandóan feltüntetett figyelmeztetéssel kell ellátni: „Amikor a gyermek már megpróbál a kezeire és a térdeire támaszkodni mászó helyzetben, a belegabalyodásból eredő lehetséges sérülés megelőzése érdekében távolítsa el a játékot!”

10. Az illatanyagok csomagolása szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban.

10.1. A szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban használt, a 2. melléklet III. rész 10. pont első bekezdésében foglalt lista 41–55. pontjában felsorolt illatanyagokat és a 2. melléklet III. rész 10. pont harmadik bekezdésében foglalt lista 1–11. pontjában felsorolt illatanyagokat tartalmazó illatanyagok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni: „Olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyek allergiát okozhatnak!”.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!