nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
48/2011. (XII. 15.) BM rendelet
az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról
2014-01-01
infinity
3

48/2011. (XII. 15.) BM rendelet

az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszáma

1. § (1)1 Az önkormányzati tűzoltóság híradó-ügyeleti szolgálatának feladatellátását a laktanyában egy fő végzi (a továbbiakban: ügyeletes).

(2)2 Az önkormányzati tűzoltóság az egység riasztását követően legalább a készenlétben tartott gépjárműfecskendő és az arra beosztott négy fő tűzoltó vonultatásáról gondoskodik. A vonulást végrehajtó tűzoltó-állományba beosztható az ügyeletes is. Amennyiben az ügyeletes részt vesz a vonulásban, a híradó-ügyeleti feladatellátás az ügyeletes személy laktanyába történő visszaérkezéséig szünetelhet.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság a tűzesethez, műszaki mentéshez a készenlétben tartandó gépjárművel és az arra beosztott létszámmal, valamint tűzoltás vezetésére jogosult személlyel a riasztástól számított nyolc perces normaidőn belül kezdi meg a vonulást. Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területének meghatározása az előírt riasztási idő és a vonulási távolságból adódó vonulási idő – legfeljebb 60 km/h átlagsebességgel számolva – összesített adata alapján meghatározott kiérkezési idő figyelembevételével történik.

(4) Amennyiben az önkormányzati tűzoltóság rendelkezik különleges szerrel, azt a gyártó által kiadott kezelői utasításban rögzített létszámmal üzemelteti.

2. Az önkormányzati tűzoltóság létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyisége és minősége

2. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság legalább egy, minimum 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas gépjárműfecskendő és egy tartalék gépjárműfecskendő készenlétben tartásáról gondoskodik, melyeket fűthető szertárban tart.

(2) Tartalék gépjárműfecskendőként kizárólag olyan gépjárműfecskendő tartható, amely minimum 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas. Ez alóli eltérésre a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) adhat engedélyt.

3. § Az önkormányzati tűzoltóság által készenlétben tartott gépjárműfecskendőn minimálisan elhelyezendő anyagok, felszerelések és egyéni védőeszközök (a továbbiakban: eszközök) jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. A tartalékként készenlétben tartott gépjárműfecskendőn az 1. mellékletben szereplő eszközök elhelyezése nem kötelező.

4. § (1) A készenlétben tartott tűzoltó gépjárműveket és eszközöket csak akkor lehet kapacitás kihasználását célzó hasznosításra (a továbbiakban: hasznosítás) igénybe venni, ha azok folyamatosan riaszthatók maradnak, valamint az önkormányzati tűzoltóság vonulási területét nem hagyják el.

(2) A hasznosításhoz szükséges a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi kirendeltsége (a továbbiakban: helyi szerv) vezetőjének engedélye.

5. § Az önkormányzati tűzoltóság elhelyezésére szolgáló létesítménynek rendelkeznie kell

a) alapközmű szolgáltatásokkal: víz, villamos energia, csatorna vagy zárt emésztő, víztisztító,

b) fűtéssel,

c) tűzoltók elhelyezéséhez kapcsolódó, étkezést, oktatást, pihenést, öltözködést, tisztálkodást biztosító helyiségekkel,

d) iroda helyiséggel,

e) ügyeleti szolgálat elhelyezését biztosító helyiséggel,

f) internet és telefon kapcsolattal,

g) Egységes Digitális Rádiórendszer kiépítésével,

h) fűthető szertárral, raktárhelyiséggel.

6. §3 Az önkormányzati tűzoltóság olyan, ügyeleti szolgálat elhelyezését biztosító helyiséget tart fenn, amely alkalmas a helyi – személyes vagy lokálisan közzétett hívószámon – a káresetek jelzésének vételére, továbbítására, továbbá kapcsolatot képes fenntartani a kivonult egységekkel és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ügyeletével.

3. A szolgálatellátás szabályai

7. § Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltó szakmai feladatainak ellátása tekintetében

a) főfoglalkozású önkormányzati tűzoltó a tűzoltó szakmai feladatok ellátását végző, önkormányzati tűzoltósággal munkaviszonyban lévő, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező és foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy;

b) önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó a tűzoltó szakmai feladatokat az önkormányzati tűzoltósággal egyéb, nem munkaviszony alapján ellátó, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező és foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy.

8. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől helyszínre érkező magasabb beosztású – tűzoltás vezetésére jogosult – személy az önkormányzati tűzoltóknak csak az önkormányzati tűzoltóság helyszínen tartózkodó tűzoltásvezetésére jogosult személye útján adhat utasítást és parancsot.

9. § Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltóparancsnoka a szolgálatszervezés végrehajtása érdekében heti bontásban elkészíti a szolgálati időbeosztásokat, gondoskodik a szolgálati okmányok vezetéséről, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséről.

10. § Az önkormányzati tűzoltóságoknak a következő okmányokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük:

a) szolgálati napló;

b) eseménynapló;

c) szabadság-nyilvántartás;

d) oltóanyag-nyilvántartás;

e) káreset felvételi lap;

f) oktatási napló;

g) ellenőrzési napló;

h) éves gyakorlatterv;

i) éves továbbképzési terv;

j) munkavédelmi iratok:

ja) munkavédelmi őrnapló,

jb) alkoholszondás ellenőrzési napló,

jc) munkavédelmi oktatási napló;

k)4 menetlevél.

11. § Az önkormányzati tűzoltónak a beosztásának megfelelő, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie.

12. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka minden tárgyévet megelőző év december 10. napjáig éves továbbképzési tervet készít, mely tartalmaz elméleti és gyakorlati foglalkozásokat.

(2) A továbbképzési terv havonta legalább egy, a vonulási terület sajátosságaihoz igazodó foglalkozást tartalmaz.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka oktatási naplót vezet.

(4) Az oktatási naplónak tartalmaznia kell a

a) képzés helyét, idejét,

b) képzés időtartamát,

c) képzés tárgyát,

d) foglalkozáson részt vettek nevét és aláírását.

(5) Az önkormányzati tűzoltó évente legalább egy elméleti és gyakorlati felméréséről az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka tárgyév december 31-ig gondoskodik, a végrehajtás ténye az oktatási naplóban dokumentálásra kerül.

(6) Az önkormányzati tűzoltóság a továbbképzési tervet minden tárgyévet megelőző év december 15. napjáig jóváhagyásra megküldi a helyi szerv vezetőjének.

4. Az egyenruházatra vonatkozó szabályok

13. § (1) Egyenruha viselésére jogosultak az önkormányzati tűzoltóság tagjai, a gyermek és ifjúsági tűzoltó raj tagjai, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétől nem tiltották el őket.

(2) A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka gyakorló öltözet viselését is elrendelheti.

(3) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a továbbiakban: területi szerv) vezetőjének be kell jelenteni.

(4) Az önkormányzati tűzoltó nem viselhet egyenruhát, ha

a) beosztásából vagy megbízásából felfüggesztették,

b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik.

14. § (1) A szolgálattal nem összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhető.

(2) Szolgálatteljesítés közben közterületen és hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek és a tűzoltósági szerv jellegének, tekintélyének megfelelő tiszta és rendezett ruházat viselhető, ennek ellenőrzését az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka vagy az általa megbízott személy végzi.

15. § (1) Amennyiben egyenruha viselésére kerül sor, azt az alkalomhoz és az időjárási körülményeknek megfelelően kell viselni.

(2) Amennyiben az önkormányzati tűzoltó gyakorló öltözet viselésére kötelezett, úgy azt szolgálatának ellátása során – a tűzoltás és műszaki mentés kivételével – viseli.

(3) Az önkormányzati tűzoltó állami és nemzeti ünnepeken, rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken, díszőrségben, egyéb ünnepi alkalmakkor, jelentősebb családi eseményeken vagy az önkormányzati tűzoltóság képviseletében eljárva társasági öltözet viselésére jogosult, melynek beszerzésére nem kötelezett.

(4) Az időjárási viszonyok figyelembevételével az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka határozza meg az egyenruházat viselésének módját.

16. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a központi szerv vezetője, a területi szerv vezetője vagy az általuk megbízott személy a 15. § (2) bekezdésében foglalt feltétel megléte esetén előírhatja, hogy az önkormányzati tűzoltóság tagja meghatározott eseményen gyakorló öltözetben vegyen részt.

17. § (1) Az önkormányzati tűzoltó csak a feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.

(2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.

(3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek használatból kivonása esetén további felhasználása, nyilvános viselése tilos.

18. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka ellenőrzi.

(2) Ruházati szemlét évente egy alkalommal kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemle megtartásáról az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka intézkedik.

(3) A ruházati szemle kiterjed az önkormányzati tűzoltó ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel –, azok hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelő viseletére.

(4) A ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét.

(5) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka intézkedik a ruházati szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére.

(6) Az önkormányzati tűzoltóságnál végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről szóló jelentést az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka minden év január 31-ig felterjeszti a területi szerv vezetője részére.

19. § Az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és rendezett öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a rendezvények jellegére, a viselési alkalomra tekintettel kell meghatározni.

20. § Az egyenruházati termékeket a 2. melléklet tartalmazza.

21. § Az önkormányzati tűzoltó

a) felelős az általa viselt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért és állagmegóvásáért,

b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a követelményeknek megfeleljen, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintélyét ne sértse,

c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktől megfosztva – karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítők) eltávolítva – sem viselheti polgári öltözetként,

d) az általa viselt ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át.

22. § (1) Az önkormányzati tűzoltó társasági öltözetén fém névkitűzőt, gyakorlóöltözetén, valamint a jó láthatósági átvetőn hímzett tépőzáras névkitűzőt visel.

(2) A fém névkitűző a viselőjének teljes nevét tartalmazó Bodoni Antiqua betűtípusú, nagy nyomtatott betűvel írott, 80 x 14 mm méretű, lekerekített sarkú, ezüstszínű fémlap. A betűk fekete színűek.

(3) A hímzett tépőzáras névkitűző fekete alapú szövet, melyen a betűk fehér színűek.

(4) A névkitűzőt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen vagy az ennek megfelelő helyen kell elhelyezni.

(5) A névkitűző ballonkabáton, valamint a felöltőn nem viselhető.

23. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság tisztségeinek megkülönböztetése céljából az önkormányzati tűzoltó rangfokozatot visel, melyek megjelenítését a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati tűzoltók tépőzáras rangfokozati, valamint rangfokozati vállap jelzéseinek alaki követelményei:

a) hímzett, 80 mm hosszú 40 mm széles középszürke színű téglalap, piros, 2 mm széles szegéllyel,

b) a téglalapon szélig érő 30 fokban döntött, 10 mm térközzel elválasztott piros sávok jelzik a tisztségek különbözőségét. A döntött sávok szélessége 3 mm, 6 mm.

(3) Az önkormányzati tűzoltók társasági egyenruházatán lévő paroli jelzéseinek alaki követelményei:

a) hímzett, 95 mm hosszú 37 mm széles középszürke színű paroli, piros, 2 mm széles szegéllyel,

b) a paroli alsó szélétől induló, középen összezáró 30 fokban döntött, 10 mm térközzel elválasztott piros sávok jelzik a tisztségek különbözőségét, a sávok szélessége 3 mm, 6 mm.

24. § (1) A gyakorló ruházat esetében a gyakorló zubbony és gyakorló dzseki hátán vízszintesen Arial betűtípussal 60 mm betűmagasságú ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG felirat, valamint az önkormányzati tűzoltóság székhely szerinti településének neve szerepel.

(2) A rövid ujjú póló esetében a póló bal oldali mell részén a tűzoltó embléma és az embléma felett félkör ívben ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG felirat szerepel, jobb oldali mell részén pedig az önkormányzati tűzoltó neve. Mindkét szöveg Arial betűtípusú és 10 mm betűmagasságú legyen.

(3) A tűzoltó bevetési védőruha esetében a kabát hátán vízszintesen két sorban, Arial betűtípussal 60 mm betűmagasságú ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG fényvisszaverő felirat szerepel.

25. § (1) A társasági egyenruhán a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterek, a központi szerv, az országos szakmai szövetségek, települési önkormányzatok, továbbá a külföldi szakmai szervezetek által adományozott kitüntetések viselhetők.

(2) A kitüntetéseket és azok szalagsávjait az (1) bekezdés szerinti sorrendben kell viselni.

(3) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, nőknél a kosztümkabáton a bal oldalon lévő zsebtakaró felett közvetlenül – nőknél a képzeletbeli zsebtakaró felett –, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető.

(4) A Magyarország köztársasági elnöke, Kormánya, a rendészetért felelős miniszter, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket – az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályzókban meghatározottaknak megfelelően – eredeti formában a társasági zubbonyon, női társasági kosztümkabáton a bal zsebtakaró alatt elhelyezve kell viselni.

5. Az önkormányzati tűzoltóságok személyi és anyagi feltételei

26. § Az önkormányzati tűzoltó tevékenység megkezdésének feltétele a miniszteri rendeletben meghatározott képesítés megléte.

27. § (1) E rendelet hatálybalépését követően önkormányzati tűzoltói feladat ellátására jelentkező személynek rendelkeznie kell 1 hónapnál nem régebbi a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat által kiállított „alkalmas” minősítésű alkalmassági igazolással.

(2) Az önkormányzati tűzoltó évente köteles a miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálaton részt venni és az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatni.

(3) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzett, miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatoknál a 4. mellékletben foglalt szempontokat figyelembe véve jár el.

28. §5

6. Záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

30. § E rendelet hatályba lépését megelőzően önkéntes tűzoltó tevékenységet végzők önkormányzati tűzoltó tevékenységet folytathatnak, azonban kötelesek a 26. § szerinti képesítést legkésőbb 2014. január 1. napjáig megszerezni.

31. § E rendelet hatályba lépését megelőzően önkéntes tűzoltó tevékenységet végzők önkormányzati tűzoltó tevékenységet folytathatnak, azonban kötelesek a 27. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást legkésőbb 2012. december 31. napjáig megszerezni.

32. § E rendeletben meghatározottaktól eltérő, jelenleg használatban lévő egyenruhák 2014. december 31-ig viselhetők.

1. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez6

Az önkormányzati tűzoltóságok által készenlétben tartott gépjárműfecskendőn minimálisan elhelyezendő anyagok, felszerelések és egyéni védőfelszerelések jegyzéke

a)

Védőeszközök

 

 

Egyéni védőeszközök

 

 

– légzőkészülék

legalább 4 db

 

– tartalék palack

legalább 4 db

 

– légzőálarc

legalább 6 db

 

– tűzoltó védőkesztyű

legalább 6 pár

 

– munkavédelmi védőkesztyű (műszaki mentéshez)

legalább 6 pár

 

– tűzoltó védőruha (kabát és nadrág)

legalább 6 db

 

– tűzoltó védősisak (arcvédővel)

legalább 6 db

 

– tűzoltó védőcsizma

legalább 6 pár

 

– mászóöv tartozékokkal (kézi balta, tömlőtartó kötél)

legalább 4 db

 

– gumikesztyű (olaj- és saválló)

2 pár

 

– gumicsizma (olajálló)

2 pár

 

– mentőkötél

2 db

 

– mentőálarc+tömlő

1 db

b)

Tűzoltó készülékek

 

 

– hordozható ABC porral oltó (minimum 34A 189B, C)

1 db

– hordozható ABC porral oltó (minimum 55A 233 B, C)

1 db

– hordozható habbal oltó (minimum 13A 144B)

2 db

– puttonyfecskendő

1 db

 

 

c)

Szívóoldali felszerelések

 

 

– szívótömlő

8 m

– lábszelepes szűrőkosár A

1 db

– védőkosár (szűrőkosárhoz)

1 db

– egyetemes kapocspárkulcs

2 db

– gyűjtő 2B-A

1 db

– állványcső 2B

1 db

– föld alatti tűzcsapkulcs (+„tüske” készlet)

1 db

– föld feletti tűzcsapkulcs

1 db

– kút- és szelepkötél

1-1 db

– sugárcsőkötél

2 db

– vízturbinás szivattyú vagy mélyszívó (vízeltávolításhoz)

1 db

 

 

d)

Nyomóoldali felszerelések

 

 

– nyomótömlő B-20-K

10 db

– nyomótömlő C-20-K

6 db

– osztó B-CBC

2 db

– kombinált sugárcső

2 db

– egyetemes kapocspárkulcs

2 db

– áttét A-B; B-C

1-1 db

– tömlőfoltbilincs B; C

4-4 db

– tömítőgyűrű A; B; C

4-4 db

– tömlőhíd 2B-2C

2 db

 

 

e)

Kézi szerszámok és szakfelszerelések

 

 

– ásólapát

2 db

– kapacs

2 db

– vasvilla

2 db

– biztonságiöv-vágó

1 db

– bontóbalta

1 db

– feszítővas

1 db

– csapszegvágó

1 db

– csáklya

1 db

– dugólétra 4 részes

1 db

– 2 részes kihúzós létra

1 db

 

 

f)

Műszaki mentés eszközei

 

 

– benzinmotoros láncfűrész

1 készlet

– hidraulikus feszítő-vágó berendezés

1 készlet

– kárhelyszín megvilágító berendezés (min. 20 m kábellel)

1 készlet

 

 

g)

Jelző- és világítóeszközök

 

 

– terelőkúp

4 db

– egyéb veszélyt jelző tábla

1 db

– forgalomirányító lámpa (tárcsa)

1 db

– keresőlámpa

1 db

– kézilámpa

4 db

 

 

h)

Híradóeszközök

 

 

– két kezelőhelyes mobil EDR készülék

1 db

– kézi EDR készülék

2 db

 

 

i)

Egyéb

 

 

– járműtartozékok a KRESZ-előírásoknak megfelelően

 

– kordonszalag terület lezáráshoz

50 m

– felitató anyag (homok, perlit stb.)

20 liter

– csatornafedél kiemelő

2 db

2. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez

Az egyenruházati termékek az önkormányzati tűzoltóságok (férfi/női) állománya részére

Sorszám

Termék megnevezés

1.

Társasági férfi tányérsapka, szerelve, szürke

2.

Társasági férfi ballonkabát, sötétszürke, szerelve

3.

Társasági férfi zubbony, szerelve, szürke

4.

Társasági pantalló, fekete, paszpólozva

5.

Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos

6.

Társasági férfi nyakkendő, fekete

7.

Társasági nadrágszíj, fekete

8.

Nyári zokni, fekete

9.

Társasági férfi félcipő, fekete

10.

Karjelvény

11.

Rangfokozati vállap (fehér inghez és blúzhoz)

12.

Társasági női kalap, szerelve, szürke

13.

Társasági női ballonkabát, szerelve, sötétszürke

14.

Társasági női kosztümkabát, szerelve, szürke

15.

Társasági szoknya, fekete női

16.

Társasági női selyemblúz, fehér, rövid ujjú

17.

Társasági női kendő

18.

Női harisnya (testszínű)

19.

Női félcipő ünnepi, fekete

20.

Téli sapka

21.

Baseball sapka, fekete, emblémázott

22.

Gyakorló zubbony fekete

23.

Gyakorló derekas nadrág fekete

24.

Gyakorló dzseki, meleg béléssel, fekete

25

Rövid ujjú kereknyakú póló, emblémázott, piros

26.

Rövid ujjú galléros póló, emblémázott, piros

27.

Deréköv, fekete

28.

Szolgálati jelvény

29.

Tépőzáras rangfokozati jelzés, hímzett

30.

Névkitűző (fém)

31.

Névkitűző (hímzett, tépőzáras)

32.

Gyakorló bakancs magasított szárú, fekete

3. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez

Az önkormányzati tűzoltók tépőzáras rangfokozati, valamint rangfokozati vállap jelzései7

Önkormányzati tűzoltóság elnöke

Önkormányzati tűzoltóság parancsnoka

Önkormányzati tűzoltóság parancsnok-helyettese

Önkormányzati tűzoltóság rajparancsnoka

Önkormányzati tűzoltóság gépjárművezetője

Önkormányzati tűzoltóság beosztott tűzoltója

Önkormányzati tűzoltóság próbaidős tűzoltója

Az önkormányzati tűzoltók társasági egyenruházatán lévő paroli jelzései

Önkormányzati tűzoltóság elnöke

Önkormányzati tűzoltóság parancsnoka

Önkormányzati tűzoltóság parancsnok-helyettese

Önkormányzati tűzoltóság rajparancsnoka

Önkormányzati tűzoltóság gépjárművezetője

Önkormányzati tűzoltóság beosztott tűzoltója

Önkormányzati tűzoltóság próbaidős tűzoltója

4. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez

Az önkormányzati tűzoltók egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai

1. LÁTÁS

1.1. Az önkormányzati tűzoltó-jelölt és önkormányzati tűzoltó (a továbbiakban együtt: tűzoltó) látását meg kell vizsgálni az 1.2 pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a tűzoltó megfelelő látására vonatkozóan, a tűzoltót szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és a tűzoltótechnika kezelésének biztonságát veszélyeztető egyéb látászavarok.

1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.

1.3. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a tűzoltó megfelel a következő feltételeknek:

a) a két szem együttes nyers (szemüveg és/vagy kontaktlencse nélküli) látása legalább 1,2,

b) az egyik szem nyers látása legalább 0,8,

c) látótere mindkét szemre teljes, és

d) mélységi látással rendelkezik.

1.4. Ha a tűzoltó valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.

1.5. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.

1.6. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.

2. HALLÁS

Nagyothallás esetén az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján állapítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG

Az egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a tűzoltó nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely nem teszi lehetővé a tűzoltásban való részvételt.

4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

4.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy

b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.

4.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg

a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő, vagy

b) szívinfarktuson átesett tűzoltó részére.

5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

5.1. Súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha a tűzoltó külső segítségre szorul.

5.2. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg,

a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,

b) a tűzoltó teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,

c) az inzulinkezelésre szoruló tűzoltó rendszeresen – legalább naponta kétszer – végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,

d) a tűzoltó teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és

e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK

6.1. Általános előírások

6.1.1. Azon tűzoltó egészségi alkalmassága, aki idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.

6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.

6.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,

b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,

c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,

d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,

e) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,

f) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,

g) agysérülés vagy agyműtét esetén.

6.3. Egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:

a) amennyiben a tűzoltó antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,

b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett tűzoltó tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,

c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon tűzoltó esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely tűzoltásban való részvételkor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK

Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon tűzoltó esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:

a) elmezavar,

b) gyengeelméjűség,

c) a korral járó viselkedési probléma vagy

d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet gyengítő személyiségzavar.

8. ALKOHOLFOGYASZTÁS

8.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó alkoholfüggőségben szenved.

8.2. Azon tűzoltó számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA

9.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.

9.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon tűzoltó esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a tűzoltásban való biztonságos részvételhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a tűzoltási tevékenységre.

9.3. A 9.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességekre.

10. VESE-RENDELLENESSÉGEK

Azon tűzoltó számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11.1. Azon tűzoltó számára, aki a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességeket befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.

11.2. Egészségi alkalmasság szempontjából kizáró oknak kell tekinteni minden olyan krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, vagy maradvány tünetekkel gyógyult megbetegedést, illetve eredetétől és természetétől függetlenül minden olyan betegséget, állapotot, amely eszméletvesztéssel, szédüléssel, bizonytalanság-érzéssel, izomgyengeséggel járhat.

11.3. Azon tűzoltók esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a tűzoltásban való részvétel biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!