nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet
az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról
2018-10-01
infinity
23
Jogszabály

112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH):

a) ellátja az Európai Atomenergia Közösség, az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogramjaiban való hazai részvétel összehangolását és a keretprogrammal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartási pont feladatait;

b) együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel;

c) ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat;

d) gondoskodik a hatáskörébe utalt nemzetközi, az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről:

da) a nukleáris biztonsággal,

db) a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag biztonságos kezelésével,

dc) a nukleárisbaleset-elhárítással,

dd) a nukleáris védettséggel,

de) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, továbbá

df) az atomkárért való felelősséggel

összefüggésben;

e) előkészíti a d) pont da) és db) alpontjához kapcsolódó nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentéseket;

f)1 előkészíti a 2009/71/Euratom irányelv végrehajtásáról szóló jelentést,

g)2 – az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsága folyamatos javítását szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről,

h)3 gondoskodik a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát szolgáló jogszabályok és a hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2009/71/Euratom irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről,

i)4 bejelenti az Európai Bizottságnak a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára kiterjedő, a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti programot (a továbbiakban: nemzeti program) és annak jelentős módosítását,

j)5 megadja az Európai Bizottság részére a nemzeti programmal kapcsolatban kért pontosítást, illetve tájékoztatást,

k)6 tájékoztatja az Európai Bizottságot a nemzeti program esetleges felülvizsgálatáról,

l)7 gondoskodik a kiégett üzemanyagok és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló jogszabályok és hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a nemzeti program és végrehajtása a 2011/70/Euratom irányelv szerinti tagállami önellenőrzéséről,

m)8 előkészíti a 2011/70/Euratom irányelv végrehajtásáról szóló jelentésnek a kiégett üzemanyagra vonatkozó részjelentését, valamint összeállítja a teljes jelentést,

n)9 – az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – gondoskodik a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék magas színvonalú biztonságos kezelése érdekét szolgáló nemzetközi szakértői értékelés megkéréséről,

o)10 koordinálja a 2014/87/Euratom irányelv szerinti, konkrét téma alapján végrehajtott szakértői felülvizsgálat nemzeti értékelését, elkészíti és közzéteszi a nemzeti jelentést, és intézkedéseket határoz meg a biztonság növelése érdekében.

(2)11 Az (1) bekezdés f) és m) pontja szerinti, az Európai Bizottság részére történő jelentéstételi kötelezettség teljesítéséről az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter gondoskodik.

(3)12 A nukleáris létesítmények engedélyesei, a radioaktív hulladékot és a kiégett üzemanyagot kezelő létesítmények engedélyesei információt és adatokat szolgáltatnak az OAH-nak a hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés e) és o) pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez.

1/A. §13 Az OAH jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a) kutatóreaktor és oktatóreaktor biztonsági övezetében, egyéb nukleáris létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

b) biztonsági övezet kijelölése hiányában a nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési engedélyében meghatározott tervezett telephelyével érintett ingatlanok esetében, valamint

ba) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetében a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében,

bb) a ba) alpontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.

1/B. §14 Az OAH jár el általános építésügyi hatóságként és általános építésfelügyeleti hatóságként

a) a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetével érintett ingatlanok esetében, illetve

b) biztonsági övezet kijelölése hiányában a radioaktívhulladék-tároló telephely kutatási keretprogram engedélyében meghatározott tervezett telephelyén, valamint a tervezett telephelyének határától számított száz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlanok esetében.

2. § (1)15 Ha e rendelet másként nem rendelkezik, Atv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott bírság összege legalább ötvenezer, de legfeljebb hárommillió forint.

(2) Atomerőmű engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben a bírság összege legalább ötvenezer, de legfeljebb ötvenmillió forint.

(3) Egyéb nukleáris létesítmény engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben a bírság összege legalább ötvenezer, de legfeljebb ötmillió forint.

(4) Nukleáris létesítmény engedélyesével szemben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról rendelkező jogszabályokban írt kötelezettség megszegése miatt indult hatósági ügyben a bírság összege legalább ötvenezer, de legfeljebb ötmillió forint.

3. § A bírság összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán

a) bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár,

b) milyen súlyú a követelmények, előírások megszegése,

c) ismételt szabályszegés történt-e,

d) felróható-e a szabályszegést vagy mulasztást okozó magatartás,

e) a szabályszegő vagy mulasztó tanúsított-e az általa okozott állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő, kárenyhítő magatartást.

4. § A bírságot az OAH Magyar Államkincstárnál vezetett kiadási előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

5. §16 (1) A radioaktív anyag közúti szállítását és fuvarozását – kivéve a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg haladó járművel történő közúti fuvarozását – az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az ADR Szabályzat 1.7.2, 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt, a sugárvédelmi programra, az okmányokra, a járműre, a járműszemélyzetre vonatkozó sugárvédelmi előírások teljesülése esetén szállítási engedélyben engedélyezi. Ezen engedélyre vonatkozó rendelkezések nemzetközi szállítások esetén a magyar feladóra, szállítóra és fuvarozóra is vonatkoznak.

(2) Radioaktív anyag

a) közúti fuvarozását – 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművel – az ADR Szabályzat 1.7.2, 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi,

b) belvízi szállítását, az ADN Szabályzat 1.7.2, 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi,

c) légi fuvarozási tevékenység keretében végzett továbbítását nemzetközi légi fuvarozás esetén a nemzetközi szerződéseknek megfelelően, valamint a belföldi légi fuvarozási tevékenység esetén a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi LXXXVIII. törvény mellékletének 18. Függelékében foglalt előírások teljesülése esetén a légiközlekedési hatóság engedélyezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedélyek iránti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározott tartalmú adatlapot kell csatolni.

(4) A radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet1.) szerinti szállítási engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését az OAH közli

a)17

b) Budapest Főváros Kormányhivatalával,

c) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: BM OKF), valamint annak illetékes szervével,

d) a Terrorelhárítási Központtal (a továbbiakban: TEK).

(5) A Rendelet1. szerinti fuvarozási engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a légiközlekedési hatóság közli

a) az OAH-val,

b) az országos tisztifőorvossal,

c)18

d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési hatósággal és

e) a BM OKF-fel.

(6) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését

a) a rendőrség,

b) a közlekedési hatóság,

c) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv

végzi.

(7) A (6) bekezdésben foglalt szervek tájékoztatják egymást a lefolytatott ellenőrzésekről.

(8) Az OAH a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvény szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintái, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok mintái, az A1 és A2 értékek számítása, készüléket vagy gyártmányt tartalmazó mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ számítása, valamint – ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt engedélyhez kötik – a hasadó-engedményes anyagok mintái; továbbá a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok küldeménydarab-mintái vonatkozásában a jogszabályi követelmények teljesülésének elbírálásához – az Atv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott intézményen kívül – igénybe veheti anyagszerkezeti, nukleárisbaleset-elhárítási, gépészeti, hőtani, kritikussági, minőségbiztosítási, sugárvédelmi, szállítási és szilárdságtani, az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő vagy az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértő közreműködését is. A szakértői eljárás időtartama legfeljebb 40 nap.

(9) A küldeménydarab-minták engedélyezési eljárása során a (8) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban foglaltakon kívül a hasadóképes izotópok esetében előírható a kritikussági analízis elvégzését.

(10) A radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása iránti kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. Ha az engedélyezési dokumentációt papír alapon terjesztik elő, a kérelmezőnek további egy példányt elektronikus adathordozón is mellékelnie kell az OAH által elfogadott fájlformátumokban. Az elfogadott fájlformátumok jegyzékét az OAH a honlapján közzéteszi.

(11)19 Ha a járművön radioaktív anyagot tartalmazó berendezés állandó jelleggel történő, vagy a radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakítása válik szükségessé, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átalakítási engedélyhez az országos tisztifőorvos sugáregészségügyi szakvéleményét előzetesen be kell szerezni.

5/A. §20 (1) Az OAH hatósági bizonyítványt állít ki a zárt sugárforrás első forgalomba helyezésekor az első tulajdonos részére, továbbá – a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat kivéve – a zárt sugárforrás tulajdonjogának valamennyi átruházása esetében az új tulajdonosa részére. A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet az első tulajdonos az első forgalomba helyezést megelőzően legalább 30 nappal, az új tulajdonos a tulajdonos-változást követő 30 napon belül köteles előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány a zárt sugárforrások egyedi azonosítására és a tulajdonjog igazolására szolgál. A hatósági bizonyítvány – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt tartalmi elemek mellett – a következő adatokat tartalmazza:

a) hatósági azonosító,

b) eredeti műbizonylat száma,

c) tulajdonos neve és címe,

d) radionuklid (elem és tömegszám).

e) eredeti aktivitás, aktivitás dátuma,

f) rendeltetés,

g) gyártási szám,

h) felhasználási idő,

i) fizikai, kémiai forma (ha ismert),

j) nagyaktivitású zárt sugárforrás esetében a sugárforrás gyártója vagy forgalmazója által a sugárforrás típusáról és a sugárforrástartó típusáról készített fénykép.

(3) A hatósági bizonyítvány kiállításáig a zárt sugárforrások azonosítása az eredeti műbizonylattal történik.

(4) A radioaktív anyagokról országosan összesített számítógépes központi, valamint helyi nyilvántartást kell vezetni. A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása, működtetése, továbbá a tulajdonosok és birtokosok által vezetett helyi nyilvántartások esetében alkalmazandó nyilvántartó program térítésmentes biztosítása, a helyi nyilvántartások ellenőrzése az OAH feladata.

(5) A központi nyilvántartás működésének költségeit az OAH éves költségvetésében tervezett módon biztosítja.

(6) Az OAH a tulajdonos vagy birtokos kérelmére a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartó programtól eltérő módon vezetett helyi nyilvántartás alkalmazását engedélyezheti. Az engedélykérelemben be kell mutatni, hogy az eltérő módon vezetett nyilvántartás alkalmas a jogszabályokban meghatározott adatok kezelésére, ideértve a leltározási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljes körű támogatását is. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a tulajdonos vagy birtokos működését szabályozó belső dokumentációt.

5/B. §21 (1) Ha a tulajdonos vagy a birtokos jelzése szerint a radioaktív anyagok leltározásakor bármely hiány vagy többlet mutatkozik, az OAH haladéktalanul értesíti az Országos Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: ORFK), a TEK-et, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és az országos tisztifőorvos által működtetett Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálatot. Az e bekezdésben felsorolt szervek a bejelentés ügyében hozott – az OAH hatáskörét érintő – intézkedéseikről tájékoztatják az OAH-t.

(2) Ha az országos tisztifőorvos, az ORFK, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a BM OKF a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben és e kormányrendeletben meghatározott előírás megsértését észleli, erről haladéktalanul tájékoztatja az OAH-t.

5/C. §22 (1) Az OAH a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.) vagy e rendelet alapján birtokába jutott adatokat kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1970. évi 12. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Biztosítéki Egyezmény), valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés II. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szól biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) vállalt, illetve Magyarország részére az 1957. március 25-én, Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerződésben (a továbbiakban: Euratom Szerződés) és az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 2005. február 8-i, 302/2005/Euratom bizottsági rendeletben (a továbbiakban: Euratom rendelet) előírt kötelezettségek teljesítése, illetve céljára használhatja fel.

(2) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani. Az adagok elnevezését az OAH határozza meg.

(3) A Rendelet2. hatálya alá tartozó nukleáris anyagokról évente, az OAH által meghatározott időpontban fizikai leltárt kell felvenni. A leltárfelvétel dátumáról az OAH 15 nappal a leltárfelvételt megelőzően írásban értesíti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően az OAH eseti, különleges jelentés megküldésére is kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet. Az OAH – szükség esetén – a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkező szervezettől.

(5) A nukleáris anyagokról szóló nyilvántartás vezetéséhez felhasznált dokumentumokat, valamint az 5/D–5/H. §-ban meghatározott helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit az üzemeltetési feljegyzések részének kell tekinteni.

(6) A (3) bekezdés szerinti fizikai leltár felvételének gyakoriságát és időpontját az OAH az Euratom rendelet 13. cikke szerinti leltározási kötelezettség figyelembevételével állapítja meg.

(7) Ha az OAH a készletváltozási jelentés, a leltár- és anyagmérleg-jelentést a központi nyilvántartás adatai alapján hibásnak minősíti, a hiba okát tisztázni kell. Ha a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, 5 napon belül kiigazítási, illetve helyesbítési jelentést készít.

(8) Ha a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való beszállítása történik ugyanazon országból, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, azonban összességük várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot tizenkét hónapos időtartamon belül, a szállításról – a Rendelet2. szerinti – előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak legalább 5 munkanappal az első ilyen szállítmány kicsomagolása előtt. A további szállítmányokat vagy az elsővel egy időben kell jelezni, vagy mindegyiket külön legalább 5 munkanappal kicsomagolása előtt.

(9) Legalább a (8) bekezdés szerinti előzetes értesítésben meghatározott kicsomagolási időt megelőző 24 órával az OAH írásban nyilatkozik a tervezett helyszíni ellenőrzésről.

(10) Ha Magyarország által a Biztosítéki Egyezményben, valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyvben vállalt, illetve azt az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt kötelezettségek maradéktalan teljesítése szükségessé teszi, az OAH a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteket eseti adat-, illetve információszolgáltatásra és jelentéstételre is kötelezheti.

(11) Az OAH a (10) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül is jogosult az adatszolgáltatásra kötelezettől a tevékenységgel összefüggő kiegészítő adatot, információt kérni, függetlenül attól, hogy az a kiegészítő adat- és információszolgáltatásra okot adó körülményről a tevékenység végzőjének bejelentése alapján vagy egyéb hitelt érdemlő úton szerzett tudomást. A megkeresett személy az OAH által kért adatot a megkeresésben foglalt határidőn belül köteles szolgáltatni.

5/D. §23 (1) A nemzetközi szerződésekben vállalt, a nukleáris anyagok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése a nukleáris anyagok átfogó ellenőrzés alatt tartásával biztosított. Az átfogó ellenőrzés a hatékony biztosítéki rendszer megvalósításával, a biztosítéki ellenőrzés teljes eszközrendszerének folyamatos alkalmazásával valósul meg.

(2) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenőrzési rendszerének kialakításához és folyamatos működtetéséhez az OAH által alkalmazott hatósági eszközrendszer a következő elemeket tartalmazza:

a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során előzetesen győződik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését,

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és az azzal összefüggő tevékenységek tekintetében,

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenőrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és működtetését, az előírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.

5/E. §24 (1) Az OAH nyilvántartásba vételi eljárása szükséges

a) a nukleáris anyag birtoklása és azzal való bármely tevékenység megkezdéséhez (első biztosítéki nyilvántartásba vétel),

b) a biztosítéki szempontból jelentőséggel bíró átalakítások megkezdéséhez (átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vétel),

c) az olyan nukleáris anyagok Magyarországra való beszállításához, valamint Magyarországról történő kiszállításához, amely a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i, 428/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerint nem engedélyköteles (szállítási biztosítéki nyilvántartásba vétel),

d) a nukleáris tevékenység megszüntetése után az e rendelet és a Rendelet2. szerinti követelmények alóli felmentéshez (felmentési biztosítéki nyilvántartásba vétel).

(2) Az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezőnek be kell mutatnia

a) a telephely fő adatait (különösen a szervezet, helyszínrajz, elrendezés, körülzárás, elérési útvonalak, üzemi paraméterek), a tulajdonos, az üzemeltető, a biztosítékok végrehajtásáért felelős vezető nevét és elérhetőségét, a telephelyen végzendő tevékenységet,

b) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerét, a nyilvántartások és a nyilvántartott adatok biztonságát szavatoló intézkedéseket és a biztonsági másolatok készítésének rendjét,

c) az anyagmérleg-körzetek megnevezését, és azokat a stratégiai pontokat, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai,

d) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszereket,

e) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságát és eljárásait,

f) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetővé tevő műszaki jellemzőket,

g) a nukleáris anyagok biztosítéki szervezetének felépítését, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelők személyét és elérhetőségét, a létesítményi biztosítéki felügyelők ügyeleti rendjét,

h) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenőrzését lehetővé tevő megfigyelő és körülhatárolási intézkedéseket,

i) a hatósági és nemzetközi ellenőrök beléptetési rendjét, a vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírásokat.

(3) Az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet legalább 3 hónappal, létesítmény esetén legalább 7 hónappal az első nukleáris anyag helyszínre történő megérkezése előtt kell benyújtani az OAH részére.

(4) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételkor a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága kiviteli vagy befogadói igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet részére. Ugyanazon nukleáris anyag rendszeres, illetve többszöri szállítása esetén az OAH-nak szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételi igazolása egy évig hatályos.

(5) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenőrzési rendszerének kialakításához és folyamatos működtetéséhez az OAH által alkalmazott hatósági eszközrendszer a következő elemeket tartalmazza:

a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során előzetesen győződik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését,

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és a nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében,

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenőrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és működtetését, az előírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.

5/F. §25 (1) Az e rendelet és a Rendelet2. szerinti kötelezettségek, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben Magyarország által vállalt, illetve az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését az OAH jogosult a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél és a telephely bármely részén ellenőrizni.

(2) Az OAH jogosult helyszíni ellenőrzést végezni bármely szervezetnél, ha valószínűsíthető, hogy nukleáris anyaggal rendelkezik vagy tevékenységet folytat. A helyszíni ellenőrzésen részt vehetnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei. Az ilyen ellenőrzés célja kizárólag az lehet, hogy a kérdéses anyag, illetve tevékenység létét igazolja vagy kizárja.

5/G. §26 (1) A Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén helyszíni ellenőrzést tartani.

(2) Az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben a nukleáris anyagok vonatkozásában Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására az Európai Bizottság ellenőrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél helyszíni ellenőrzést tartani.

(3) Az OAH jogosult minden, az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenőrzésen részt venni. Ha az OAH a nemzetközi helyszíni ellenőrzésen történő részvételi szándékát bejelenti, akkor a nemzetközi ellenőrzés az OAH ellenőre megérkezéséig nem kezdhető meg.

(4) A nemzetközi ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ellenőrzés helyét és időpontját, az ellenőrzésen részt vevők nevét, az ellenőrzési tevékenység leírását és eredményét, az észlelt hiányosságokat, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzött szervezet üzemeltetési feljegyzései részének kell tekinteni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek másolatát az OAH részére haladéktalanul meg kell küldeni.

(5) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az általa kijelölt és Magyarország által a Biztosítéki Egyezmény 9. és 85., valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyv 11. cikkének megfelelően elfogadott ellenőrök közreműködésével valósítja meg.

(6) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést az Európai Bizottság által az Euratom Szerződés 81. cikke szerint – Magyarországgal történő konzultációt követően – kijelölt ellenőrök közreműködésével kell megvalósítani.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi ellenőrök névsorát Magyarország részéről az OAH fogadja el. Az OAH az elfogadott ellenőrök névjegyzékét az ellenőrzött szervezet kérésére írásban megküldi.

(8) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést kizárólag a (7) bekezdés szerint elfogadott nemzetközi ellenőrök jogosultak lefolytatni.

5/H. §27 (1) Az OAH vagy az illetékes nemzetközi szervezet helyszíni ellenőrzést végző munkatársa (a továbbiakban: ellenőr)

a) az ellenőrzés céljainak elérése érdekében szóbeli és írásbeli felvilágosítást kérhet, megfigyeléseket végezhet, iratmásolatokat, hang- és képfelvételeket készíthet, önálló méréseket végezhet,

b) az a) pont szerinti tevékenységekhez saját eszközeit használhatja,

c) az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében mérő, megfigyelő és képrögzítő berendezéseket telepíthet, valamint a nukleáris anyagokhoz és a telepített eszközökhöz való illetéktelen hozzáférés megakadályozására körülhatárolási módszereket és eszközöket alkalmazhat.

(2) Az ellenőrzött szervezet köteles gondoskodni arról, hogy

a) az ellenőr az ellenőrzés céljából az ellenőrzés helyszínéhez akadálytalanul és késedelem nélkül hozzáférhessen,

b) az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során betartandó általánosan kötelező, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet jellegére tekintettel külön megállapított balesetelhárítási és egészségvédő rendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerje,

c) a helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében az ellenőrzésen legyen jelen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.

(3) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során

a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendszabályokat köteles megismerni és betartani,

b) az ellenőrzött szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhet.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés során – az ellenőrzés céljainak elérése érdekében – az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a létesítmény üzemeltetőjének különleges üzemviteli műveletet kell a létesítményben elvégeznie, akkor erre javaslatot tesz, amelyet – a létesítmény biztonságát figyelembe véve – a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője köteles elrendelni.

6. § (1)28 Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület. A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, valamint a nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, radioaktív hulladékok biztonságával és védettségével összefüggő legfontosabb elvi és kutatási-fejlesztési kérdésekben. A Tudományos Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(2) A Tudományos Tanács elnökét és tagjait az OAH főigazgatójának javaslatára az OAH felügyeletét ellátó miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) A Tudományos Tanács Titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

7/A. §29 Az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést első alkalommal legkésőbb 2015. augusztus 23-ig meg kell tenni.

7/B. §30 (1) Az egyes atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2014. (IV. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 5/A. § (1) bekezdését a Mód. Kr. hatálybalépésekor31 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az olyan eljárási cselekmények kivételével, amelyek teljesítésére előírt határidő a Mód. Kr. hatálybalépése előtt már letelt.

(2)32

(3)33

7/C. §34 Az a hatóság, amelynek általános építésügyi vagy építésfelügyeleti hatásköre a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 1/A. § és 1/B. § alapján szűnik meg, köteles az 1/A. § és 1/B. § által érintett ingatlanokra vonatkozó, folyamatban nem lévő építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárások iratait a hatáskör megszűnésétől számított harminc napon belül a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadás-átvételi jegyzőkönyvvel együtt megküldeni.

8. § E rendelet 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja, valamint (2) bekezdése a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM irányelv 9. cikk (1) és (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

9. §35 Ez a rendelet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. §36 Ez a rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2014. július 8-i 2014/87/EURATOM tanácsi irányelv 1. cikk 9. pontjának való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelethez37

Adatszolgáltatás a radioaktív anyagok szállításának és fuvarozásának engedélykérelméhez

1. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó neve és bizonyítványának száma (ha jogszabály előírja a veszélyes árú szállítási biztonsági tanácsadó alkalmazását)

2. A szállítandó radioaktív anyag fajtái a maximális aktivitásokkal

3. A szállítandó radioaktív anyag szállítási és csomagolási módja

4. A szállítandó radioaktív anyag UN száma helyes szállítási megnevezése

5. A szállítás során alkalmazni kívánt sugárzásmérő típusa

6. A jóváhagyásra kötelezett küldeménydarab-minták engedélyokirata

7. A fuvarokmány mintája

8.    A járművezető sugárvédelmi és a veszélyesáru szállítási képzettségét igazoló dokumentumok másolatai (ha jogszabály előírja)

9. A típusjóváhagyásra kötelezett járművek jóváhagyási igazolása

10.     A veszélyes áru szállításával kapcsolatos nemzetközi egyezményeknek megfelelő sugárvédelmi program

11. A küldeményekre vonatkozó veszélyhelyzeti utasítások mintája

12. Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 190/2011. Korm. rendelet) 7. § (5) bekezdése szerinti szállítás esetén a 190/2011. Korm. rendelet 35. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozat.

2. melléklet a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelethez38

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!