nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet
a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól
2014-09-05
2014-11-07
10

218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet

a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól1

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapelvek

1. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését.

(2) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.

(3)2 A beszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (2)–(5) bekezdésében foglalt alapelvek szerint kell eljárni.

(4) A minősített adatokat tartalmazó beszerzések esetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 2. §-ában foglalt alapelvek szerint kell eljárni.

(5) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa – úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás – alatt.

(6)3 Az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az eljárás nyelvét vagy nyelveit. Ajánlatkérő a nyelvhasználatra vonatkozó részletszabályokat köteles a dokumentációban – több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi dokumentációban is – meghatározni. Ha az ajánlatkérő az eljárás nyelvét nem határozza meg, akkor az eljárás nyelve a magyar.

(7)4 Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a magyar nyelv használatát akkor is lehetővé teheti, ha az eljárás nyelveként a beszerzési eljárást megindító felhívásban nem a magyar nyelvet határozta meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. ajánlatkérő: a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározottak;

2. ajánlattevő: a Kbt. 4. § 1. pontjában meghatározottak;

3.5 alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót,

c) építési beruházás esetén

ca) az építőanyag- szállítót,

cb) gép- és eszközkölcsönzőt,

cc) munkaerő- kölcsönzőt és közvetítőt,

cd) bontási és építési terület előkészítésében és utómunkálatokban résztvevőt.

4. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: a Kbt. 4. § 3. pontjában meghatározottak;

5. beszerzési eljárás: az e rendeletben meghatározott eljárások;

6. cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, melynek célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, továbbá a gazdasági szereplő megfelel-e a beszerzési eljárásban való részvétel általános, pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a jogszerű működésre irányuló általános feltételeknek;

7. CPV nomenklatúra (közös közbeszerzési szójegyzék): a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra;

8. elektronikus árlejtés: a Kbt. 4. § 5. pontjában meghatározottak;

9. elektronikus út: a Kbt. 4. § 6. pontjában meghatározottak;

10. előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes átfogó vizsgálata a jegyzékre való felkerülés céljából;

11. európai műszaki tanúsítvány: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki;

12. gazdasági szereplő: a Kbt. 4. § 9. pontjában meghatározottak;

13. hírszerző és elhárító tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése céljából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladataik teljesítése során, a nyílt és titkos információgyűjtés eszközeivel folytatott tevékenysége;

14. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés az e rendelet 1. mellékletében meghatározott feltételek összességéről;

15. jegyzék: az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett, a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas gazdasági szereplők listája;

16. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok – azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz – megvalósítására is kiterjed;

17. különösen érzékeny beszerzés: a határvédelemmel kapcsolatos, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy rendvédelmi szervek által végzett titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzések;

18. különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés: olyan beszerzés, amely tárgyának előállításánál, szállításánál, az előállításhoz szükséges alapanyagok és termékek szállításánál vagy felhasználásánál hatóság vagy jogszabály alapvető biztonsági érdekből vagy nemzetbiztonsági érdekből különleges követelményt ír elő, illetve amelynél az általánostól eltérő, humán erőforrások vagy technikai eszközök alkalmazásával végzett ellenőrzés szükséges;

19. minősített adat: a Mavtv. 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták;

20. nemzetbiztonsági ellenőrzés: az Nbtv. 68. §-ában meghatározott ellenőrzés;

21. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. §-ának a) pontjában meghatározottak;

22. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában meghatározott szervek;

23. részvételi dokumentáció: az ajánlatkérő által a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd részvételi szakaszában a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához elkészített dokumentum;

24. részvételre jelentkező: a Kbt. 4. § 19. pontjában meghatározottak;

25. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben így meghatározott fogalomba tartozik;

26. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési kérdőívben megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e rendelet szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot;

27.6 szerződési biztosíték: az ajánlatkérő által meghatározott, a beszerzési szerződést biztosító mellékkötelem, mely a gazdasági szereplő jegyzékből való törlése esetén történő szerződés megszűnéséből, illetve a 65. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezés alkalmazása esetén a jegyzékbevétel meghiúsulásából eredő kár megtérülésére szolgál;

28. válság: a mindennapi élet kárt okozó eseményeinek mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét, egészségét jelentősen veszélyeztető, a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő esemény bekövetkezése vagy bekövetkezésének veszélye, továbbá a fegyveres konfliktusok és háborúk;

29. védett foglalkoztató: a Kbt. 4. § 23. pontjában meghatározottak;

30.7 kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot kezel, vagy érzékeny beszerzési területen végez tevékenységet.

31.8 atomerőművel kapcsolatos beszerzés: olyan atomerőműhöz kapcsolódó beszerzési eljárás, amely nukleáris biztonsággal vagy villamos energia termelésével, valamint nukleáris védettséggel összefüggő építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére is irányul.

32.9 érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely

a) az ország alapvető biztonsági érdekét érinti,

b) nemzetbiztonsági érdeket érint, vagy

c) különleges biztonsági intézkedést igényel.

(2)10 Ahol a Kbt. hivatkozott rendelkezéseiben közbeszerzési eljárás szerepel, azon e rendelet vonatkozásában beszerzési eljárást kell érteni.

3. Személyi és tárgyi hatály

3. § (1) A rendelet hatálya a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a Kbt. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárás mindenkori nemzeti értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek minősített adatot tartalmaznak, alapvető biztonsági, vagy nemzetbiztonsági érdeket érintenek, vagy különleges biztonsági intézkedést igényelnek.

(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti uniós közbeszerzési értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatár) elérő vagy azt meghaladó értékű, az (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.

4. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a két vagy több tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési program keretében megkötendő beszerzési szerződésekre,

b) a harmadik országokban kiírt beszerzésekre – beleértve a nem katonai célú beszerzéseket is –, amelyek lefolytatására a haderőknek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg,

c) a biztosítási szolgáltatások kivételével a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló beszerzésekre,

d) a Kbt. 9. § (5) bekezdés a) és d)–f) pontjaiban meghatározottakra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott együttműködési program létrehozása esetén tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a kutatási és fejlesztési kiadások arányáról a program teljes költségéhez képest, a költségmegosztási megállapodásról és a részes tagállam által eszközölni szándékozott beszerzések arányáról.

(3) Kizárólag a (4) bekezdést kell alkalmazni:

a) a Kbt. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott beszerzésekre,

b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott beszerzésekre, amennyiben a beszerzést a nemzetközi szervezet a saját céljai érdekében hajtja végre, vagy a beszerzési eljárást a tagállam folytatja le a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárási szabályok szerint,

c)11 az állam által egy másik kormányzattal vagy állammal megkötött szerződésekre, amelyeknek tárgya:

ca) minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, illetve nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő felszerelés szállítása,

cb) közvetlenül ezekhez a felszerelésekhez kapcsolódó építési beruházások vagy szolgáltatások, vagy

cc) minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, illetve nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő építési beruházások vagy szolgáltatások.

(4)12 A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a beszerzés körülményeinek vizsgálata alapján a Kormány – az iparügyekért felelős miniszter és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter közös előterjesztése alapján – egyedi feltételeket határozhat meg.

5. § A beszerzési tárgyakra a Kbt. 7. § (1)–(4) bekezdésében és 8. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet.

6. § (1) A becsült értéket a Kbt. 11–14. §-ában, 16. §-ában, 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdésében meghatározottak szerint kell megállapítani.

(2) A Kbt. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben e rendelet III. Fejezete szerint kell eljárni.

(3) A becsült értéket a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjára, ha ilyen hirdetmény feladására nincs szükség, a beszerzési eljárás megkezdésének időpontjára vonatkoztatva kell megállapítani.

7. §13 (1) A (4) bekezdésben foglalt értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre a II. Fejezetben foglaltakat, az ezen értékhatár alatti beszerzésekre a III. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik.

(2) A közösségi beszerzési eljárás lehet

a) meghívásos eljárás,

b) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás,

c) versenypárbeszéd,

d) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás,

e) keretmegállapodás.

(3) A nemzeti beszerzési eljárás lehet

a) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás,

b) versenypárbeszéd,

c) könnyített eljárás,

d) keretmegállapodás.

(4) A közösségi beszerzések eljárási szabályait akkor kell alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja

a) az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések esetében a 109 120 000 forint,

b) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az 1 364 000 000 forint

értékhatárt.

(5) A közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni

a) azokra a beszerzésekre, melyek esetében a Kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével;

b) a különösen érzékeny beszerzésekre;

c) a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzésekre.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott beszerzésekre az e rendelet által meghatározott nemzeti beszerzési eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a 71. § szerinti könnyített eljárás szabályai az (5) bekezdésben foglalt valamennyi esetben alkalmazhatóak.

4. Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Kbt. 22. §-ában meghatározottak szerint köteles eljárni.

(2) Az ajánlatkérő beszerzésével kapcsolatban – a törvényben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségei kivételével – kizárólag az 58. § (5) bekezdés alapján, valamint az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel.

(3) Az ajánlatkérő minden beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén elektronikusan köteles dokumentálni.

(4) A beszerzési eljárás során keletkezett iratok megőrzési kötelezettségére a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokat legalább a minősítési idejük lejártáig meg kell őrizni.

5. Összeférhetetlenség

9. § (1)14 A beszerzési eljárásban az összeférhetetlenségre a Kbt. 24. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A Kbt. 24. § (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget eredményez különösen az,

a) ha az ajánlatkérő részvételi vagy ajánlattételi felhívást küld az érintett gazdasági szereplőnek (a továbbiakban: érdekelt gazdasági szereplő), vagy

b) ha az adott személy vagy szervezet

ba) az érdekelt gazdasági szereplővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

bb) az érdekelt gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,

bc) az érdekelt gazdasági szereplőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

bd) az ajánlatkérő nevében tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdasági szereplő tekintetében,

be) az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja és az érdekelt gazdasági szereplő tekintetében az ajánlatkérő tulajdoni részesedéssel rendelkezik,vagy

bf) a ba)–be) alpont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója.

(3) Nem állapítható meg összeférhetetlenség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha az érdekelt gazdasági szereplő írásban nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként (a továbbiakban: távolmaradási nyilatkozat).

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a Kbt. 24. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz csatolni kell a távolmaradási nyilatkozatot.

(5)15 A beszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő – a dokumentáció megfelelő előkészítése érdekében – a gazdasági szereplők körében technikai párbeszéd keretében előzetesen tájékozódhat a beszerzés megvalósíthatósága műszaki, technikai, finanszírozási és pénzügyi feltételei lehetőségeiről, módjairól, lehetséges modelljeiről, valamint a gazdasági szereplők nemzetbiztonsági megfelelőségéről, feltéve, hogy ez nem eredményezi a Kbt. 2. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott alapelvek, különösen a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérelmét, továbbá nem sérti az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit, és nem eredményezi a Mavtv. szerinti minősített adat hozzáférhetővé tételét a gazdasági szereplők számára.

(6)16 Az (5) bekezdéssel összefüggésben a beszerzési eljárásban a Kbt. 24. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, amelytől az ajánlatkérő a beszerzés műszaki, technikai, finanszírozási és pénzügyi feltételei lehetőségeiről, módjairól, lehetséges modelljeiről, valamint a gazdasági szereplők nemzetbiztonsági megfelelőségéről a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kér tájékoztatást, vagy amellyel e célokból folytat konzultációt.

6. A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok

10. § (1)17 A beszerzési eljárásban a gazdasági szereplőkre a Kbt. 25. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdésében és a 26–27. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni, a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az ajánlatkérő a szolgáltatás megrendelésére és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a gazdasági szereplőtől a részvételi vagy ajánlattételi felhívásban megkövetelheti, hogy a részvételi jelentkezésben vagy az ajánlatban jelölje meg a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(3)18 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a Kbt. 25. § (6) bekezdését és 26. §-át nem kell alkalmazni, azonban a beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a közös részvételre jelentkezőktől vagy közös ajánlattevőktől megkövetelheti a szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges felelősség vállalását.

(4)19 A nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa vagy alvállalkozója által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt – alvállalkozónak nem minősülő – gazdasági szereplőkről annak teljesítésének megkezdése előtt.

7. A jegyzék

11. § (1)20 A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt a (6)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A jegyzéken

a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,

b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint

c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők

szerepelnek.

(2) A jegyzéket az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott e-mail címen elektronikus úton 8 napon belül tájékoztatja a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, jegyzéken szereplő adatokról.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében, az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Amennyiben a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt a 36. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről, a TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet (a továbbiakban: NBF) értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.

(5) Az AH tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.

(6)21 A beszerzési eljárásban a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken.

(7)22 Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.

(8)23 Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.

(9)24 A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybevett alvállalkozó, kiemelt alvállalkozó az (1) bekezdésében meghatározott jegyzékre vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.

(10)25 A (9) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak vagy kiemelt alvállalkozónak – annak szolgáltatása teljesítésének megkezdése előtt – a jegyzékre vételéről.

8. Előzetes minősítés

12. § (1)26 Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő a 2–5/A. mellékletben szereplő kérdőívek kitöltésével és az AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.

(2) Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket

a)27 amennyiben a gazdasági szereplő a főtevékenysége alapján előreláthatólag az Nbtv. 6. és 7. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggésben felmerülő beszerzésekben fog részt venni, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ),

b) az a) pontba nem tartalmazó esetekben az AH

folytatja le.

(3) Amennyiben a gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be a (2) bekezdés szerinti kérdőíveket és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az AH elutasítja a gazdasági szereplő felvételét a jegyzékre.

(4)28 Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított 8 napon belül – a KNBSZ-szel történt előzetes egyeztetés alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, úgy az AH 8 napon belül megkeresi a KNBSZ-t az eljárás lefolytatására.

(5)29 Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított 50 napon belül végzi el. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(6)30 Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak.

(7)31 Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított 8 napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel.

(8) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre.

(9) Ha elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre.

9. Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés

13. § (1)32 Az ajánlatkérő a 2–5/A. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.

(1a)33 Az ajánlatkérő a 2/A. melléklet, 3., és a 4. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő alvállalkozó tekintetében.

(1b)34 Az ajánlatkérő a 10. § (4) bekezdésében meghatározott azon gazdasági szereplő tekintetében, aki tevékenységét érzékeny beszerzési területen végzi, a 2/A. melléklet, 3., és a 4. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezheti a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítését.

(2) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket

a)35 az Nbtv. 6. és 7. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggésben felmerülő beszerzésekben a KNBSZ,

b) az a) pontba nem tartalmazó esetekben az AH

folytatja le.

(3) Amennyiben a kérdőívek hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül nem tesz eleget, az AH elutasítja a gazdasági szereplő felvételét a jegyzékre.

(4)36 Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított 8 napon belül – a KNBSZ-szel történt előzetes egyeztetés alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkereséstől számított

a) 50 napon belül végzi el, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése szükséges,

b) 14 napon belül végzi el az alvállalkozó, valamint a (1b) bekezdésben meghatározott ellenőrzés tekintetében.

A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzések elvégzése után a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 12. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

(5)37 Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított 8 napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel.

(6) Az AH a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre.

(7) Ha elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre.

14. § (1)38 A jegyzékre vett TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó, éves felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő 12. hónap utolsó napjáig köteles a 2–5/A. melléklet szerinti kérdőíveket ismét kitölteni és az AH-nak megküldeni.

(2) Amennyiben a gazdasági szereplő nem tesz eleget éves adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be a kérdőíveket és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről.

(3)39 Az AH – a KNBSZ-szel történt előzetes egyeztetés alapján – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt arról, hogy a jegyzéken tartáshoz szükséges ellenőrzések elvégzése a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. A szükséges ellenőrzéseket az AH a hatáskörébe tartozó esetben a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó esetben az AH megkeresésétől számított 50 napon belül végzi el, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható, majd a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) A jegyzéken szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő 8 napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha a cégellenőrzési kérdőív tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be, a gazdasági szereplő ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős elmarasztaló határozatot hozott.

(5) Az AH a (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdálkodó szervezet újbóli cégellenőrzésének vagy további személyellenőrzések végrehajtása érdekében, illetve a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági szereplőt további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről.

(6)40 Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított 15 napon belül a gazdasági szereplőt

a) – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről, amennyiben vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel,

b) a jegyzéken tartja, amennyiben vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel.

(7) A (2) bekezdésben, a (6) bekezdés a) pontjában és a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre.

(8) Ha törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre.

15. § (1) A jegyzék tartalmazza:

a) a gazdasági szereplő nevét és címét,

b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,

c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és a TBT minősítési szintjét,

d) a jegyzékre vétel dátumát,

e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének dátumát.

(1a)41 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékről való törlést követő 3 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli.

10. Feltételek a minősített adatok védelme érdekében

16. § (1) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet részvételi felhívást vagy ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.

(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás milyen minősítési szintű adatokat érint.

11. A verseny biztosítása

17. § A beszerzési eljárásban a verseny biztosítására a Kbt. 28. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

12. Fenntartott szerződések

18. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja a jegyzéken szereplő és védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

(2) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja a jegyzéken szereplő és a külön jogszabályban meghatározott, a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyeket foglalkoztatók számára.

(3) A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) és (2) bekezdésben meghatározott fenntartásokra.

13. A kommunikáció, az adatkezelés és a határidő számításának szabályai

19. § (1) A beszerzési eljárásban a kommunikáció, az adatkezelés és a határidő számítására vonatkozóan a Kbt. 35. §-ában, 36. § (1)–(5) és (7) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A Kbt. 36. § (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról rendelkező külön Korm. rendelet helyett e rendelet vonatkozásában a (3)–(6) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A Kbt. 35. § (4) bekezdésében meghatározott, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentum helyett e rendelet vonatkozásában a (7) bekezdésnek megfelelő dokumentumot kell érteni.

(3) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell

a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, valamint azt,

b) hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát.

(4) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani,

b) az ajánlatkérő előírhatja, hogy az elektronikus ajánlatokat az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben (a továbbiakban: Eat.) meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni,

c) a gazdasági szereplőknek az ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk a dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt.

(5) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az Eat. rendelkezéseinek,

b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható,

c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz,

d) amennyiben a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható,

e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják vagy változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját,

f) a szerződés-kiválasztási eljárás vagy a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges,

g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz,

h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

(6) A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak az NBF által engedélyezett, a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti TEMPEST követelményeknek megfelelően történhet.

(7) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott írásbeli nyilatkozatokat az Eat-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

(8) A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon nem teljesíthetőek. Ahol e rendelet szerint az írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén elsősorban a (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus utat kell igénybe venni. Ha a követelménynek megfelelő elektronikus út nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni.

20. §42 (1) A gazdasági szereplők üzleti titkainak védelmére a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésre – a beszerzési eljárás során az eljárást megindító felhívás közzétételétől a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötésig keletkezett bármely adatot (ideértve a gazdasági szereplők által vagy azok részére átadott bizalmas adatot, valamint üzleti titkot is) kizárólag akkor hozhat nyilvánosságra, ha

a) a nyilvánosságra hozatal a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit és a beszerzési eljárás alapjául szolgáló nemzetbiztonsági érdeket nem sért vagy veszélyeztet, vagy

b) a nyilvánosságra hozatalt e rendelet kifejezetten előírja.

(3) A beszerzési eljárásban – ha azt a Kbt. 80. § (2) bekezdése nem zárja ki – az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező – üzleti titokra hivatkozással – megtilthatja az általa tett ajánlatában, a részvételi jelentkezésben, valamint a beszerzési eljárás során hozzáférhetővé tett adat nyilvánosságra hozatalát.

(4) A beszerzési eljárásban gazdasági szereplő kizárólag az ajánlatkérő előzetes értesítésével, annak egyetértése esetén hozhat nyilvánosságra a beszerzési eljárás során általa megismert adatot.

21. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését a Mavtv., valamint az Nbtv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívás vagy az ajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, amennyiben a Mavtv. szerinti minősítési feltételek fennállnak.

(3) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban előírni azokat a kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára, melyek az (1) bekezdésben meghatározott érdekeket szolgálják.

22. § (1) A beszerzési eljárásban a részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő vagy az ajánlattevő referenciaként hivatkozhat arra, hogy korábban már részt vett beszerzési eljárásban, az ajánlatkérő és a beszerzési eljárás kezdő időpontjának megjelölésével. További adatokat a gazdasági szereplő kizárólag a korábbi beszerzési eljárás ajánlatkérőjének írásos engedélyével közölhet.

(2) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az e rendelet szerinti beszerzési eljárásban való részvételére referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásos engedélyével hivatkozhat.

(3) A korábbi beszerzési eljárás ajánlatkérője az írásos engedélyben meghatározza, hogy a gazdasági szereplő a referenciában mely adatokat jelölheti meg.

23. § A beszerzési eljárásban a határidők megállapítására a Kbt. 37. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

II. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI BESZERZÉSEK

14. Előzetes összesített tájékoztató

24. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja:

a) az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét – CPV-nómenklatúrára való hivatkozással megállapított – termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni,

b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni,

c) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót – amennyiben az ajánlatkérő annak nyilvánosságra hozatala mellett dönt – a Bizottságnak a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 842/2011/EU végrehajtási rendeletének (a továbbiakban: 842/2011/EU végrehajtási rendelet) XV. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül

a) el kell küldeni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Unió Kiadóhivatalának vagy

b) közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.

(3) Amennyiben a közzététel a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történik, akkor az ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról – a közzétételt megelőzően – elektronikus formában tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a 842/2011/EU végrehajtási rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak tartalmaznia kell az Európai Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját.

(4) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az előzetes összesített tájékoztatót a (2) bekezdésben foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is – valamely országos napilapban – közzéteszi. A nemzeti szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató

a) nem tartalmazhat az Európai Bizottságnak elküldött vagy az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat,

b) tartalmazza az előzetes összesített tájékoztató Európai Bizottság részére történő feladásának vagy az ajánlatkérő honlapján történő közzétételének az időpontját.

(5) A határidő rövidítésének lehetőségével az ajánlatkérő csak abban az esetben élhet, ha az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót közzétette.

(6) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál.

15. Hirdetmény

25. § (1) Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé:

a) a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal a keretmegállapodás megkötésére irányuló szándékáról, valamint meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása esetén a beszerzési szerződés megkötésére irányuló szándékáról,

b) a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XVII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal a szerződés kiválasztásáról szóló döntés meghozatalától, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül a beszerzési eljárás eredményéről.

(2)43 A közösségi beszerzési eljárást megindító felhívás a beszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint részvételi felhívás vagy ajánlattételi felhívás. A közösségi beszerzési eljárást megindító felhívás tartalmára a Kbt. 39. §-ának és 40. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az ajánlatkérő nem köteles az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetményt közzétenni a II. Fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően létrejött keretmegállapodások alapján megkötött egyes beszerzési szerződésekről.

(4) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzététele esetén mellőzheti egyes, a szerződés kiválasztására vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó adatok közzétételét, amennyiben az érintett adatok közzététele

a) akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel – különösen az alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekekkel – vagy

b) sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy

c) sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(5) Az ajánlatkérő közzétehet olyan, a beszerzési szerződésekkel kapcsolatos hirdetményeket, amelyek közzététele az (1) bekezdés alapján nem kötelező.

26. § (1) Az ajánlatkérő a hirdetményt az Európai Bizottságnak címezve

a) a Közbeszerzési Hatóságon keresztül az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy

b) a 6. mellékletben meghatározott adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton

küldi meg.

(2) A határidő rövidítése esetén a hirdetményeket:

a) telefaxon az Európai Bizottságnak, vagy

b) a 6. mellékletben meghatározott adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton

kell megküldeni.

(3) A hirdetményt teljes terjedelmében magyarul kell közzétenni és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetmények feladásának időpontját köteles igazolni.

(5) Az Európai Bizottságtól az ajánlatkérőhöz érkező – az elküldött adatok közzétételét és a közzététel időpontját tartalmazó – visszaigazolása a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

27. § (1) Az ajánlatkérő a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben a részvételi szakaszban kiválasztott gazdasági szereplőket egyidejűleg és írásban hívja fel ajánlatuk megtételére, a tárgyalásban való részvételre vagy a párbeszédben való részvételre, amely felhívás tartalmazza:

a) az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és az esetleges kiegészítő dokumentumok egy példányát, vagy

b) az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz való hozzáférés módjára történő hivatkozást, amennyiben azokat elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették.

(2) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, ismertető, vagy bármely kiegészítő irat az ajánlatkérőtől eltérő jogalanynál található, az (1) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az iratok megkérhetőek, az iratok megkérésének határidejét, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az eltérő jogalany az iratok megküldésére irányuló kérés beérkezését követően haladéktalanul megküldi az iratokat a gazdasági szereplőnek.

(3) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, ismertetőre vagy kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat – feltéve, hogy azokat kellő időben kérték – az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérőtől eltérő jogalany az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább 6 nappal, meghívásos eljárás, valamint a határidők rövidítése esetén legalább 4 nappal megküldi a gazdasági szereplőnek.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a részvételi felhívás közzétételéről szóló hirdetményre való hivatkozást,

b) az ajánlatok beérkezésének határidejét,

c) azt a címet, ahova az ajánlatokat küldeni kell,

d) az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit,

e) versenypárbeszéd esetén a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, továbbá a használt nyelveket,

f) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket az ajánlattevők által tett ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy a közölt adatok kiegészítése végett a 37–45. §-ban foglaltakkal összhangban kell benyújtani,

g) a bírálati szempontok relatív súlyozását, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben ezeket a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető nem tartalmazza.

(5) Versenypárbeszéd esetén a (4) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott információkat nem a párbeszédben való részvételre történő felhívásnak, hanem az ajánlattételi felhívásnak kell tartalmaznia.

(6)44 Valamennyi eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő által a szerződés 75. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott megszűnés esetére vonatkozó, százalékban meghatározott szerződési biztosítékot, melynek mértéke – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szerződés ellenértékének legalább 30%-a, legfeljebb 50%-a.

(7)45 A (6) bekezdésben meghatározott szerződési biztosíték mértékét atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az ajánlatkérő eltérő mértékben is meghatározhatja.

(8)46 Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amelyet az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania.

(9)47 Az ajánlati biztosítékra a Kbt. 25. § (5) bekezdését, valamint 59. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

28. § (1) A hirdetmény és annak tartalma az Európai Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten vagy az ajánlatkérő honlapján nem tehető közzé.

(2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a 25. § (1) bekezdésben meghatározott, kötelezően közzéteendő hirdetményeket a hirdetménynek az Európai Bizottság részére történő elküldését követően nemzeti szinten is – valamely országos napilapban – közzé teszi.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetményt nemzeti szinten is közzé teszi, a hirdetmény

a) nem tartalmazhat az Európai Bizottságnak feladott hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat,

b) tartalmazza a hirdetménynek az Európai Bizottság részére történő feladása időpontját.

16. Határidők

29. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és a részvételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához, figyelembe véve az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket is.

(2) Meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd alkalmazása esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap.

(3) Meghívásos eljárás alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított 40 nap. A határidő kezdőnapja az ajánlattételi felhívás megküldésének napja.

(4) Amennyiben az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, az előzetes tájékoztató közzététele miatt a (3) bekezdésben meghatározott határidő 36 napra rövidíthető, azonban az a más okból eredő határidő-rövidítésekkel együttesen sem lehet kevesebb 22 napnál. Az előzetes tájékoztató közzététele miatt a határidő csak abban az esetben rövidíthető, ha az előzetes összesített tájékoztató a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részvételi felhívásra vonatkozó hirdetmény tartalmára vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza és az előzetes összesített tájékoztatót a hirdetmény feladása előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(5) A határidő rövidíthető:

a) a (2) bekezdésben meghatározott határidő esetében 7 nappal, ha a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják,

b) a (3) bekezdésben meghatározott határidő esetében 5 nappal, amennyiben az ajánlatkérő – a 6. melléklettel összhangban – elektronikus úton a hirdetmény közzétételének az időpontjától kezdve korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidő rövidítések együttesen is alkalmazhatóak.

30. § Ha meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében sürgősség miatt nem lehet alkalmazni a 29. §-ban megállapított határidőket, az ajánlatkérő:

a) a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, a hirdetmény feladásától számított legalább 15 nap, ha a hirdetményt a 6. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton adták fel, legalább 10 nap időtartamban állapíthatja meg,

b) meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, az ajánlattételi felhívás időpontjától számított legalább 10 nap időtartamban állapíthatja meg.

31. § (1) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok vagy további információ rendelkezésre bocsátása a Kbt. 45. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(2)48 A határidő meghosszabbítására a Kbt. 41. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2a)49 A beszerzési eljárásban a Kbt. 41. § (2) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt – indokolt esetben – több alkalommal is meghosszabbíthatja, ez azonban nem vezethet a beszerzési eljárás szükségtelen elhúzódásához. A határidőt rövidíteni nem lehet.

(3) Az eljárást megindító felhívás visszavonására a Kbt. 44. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

32. §50 A kiegészítő tájékoztatás adására a Kbt. 45. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

17. Műszaki leírás

33. § (1)51 A beszerzés tárgyának meghatározására a Kbt. 46–47. §-ában, a műszaki leírásra a Kbt. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A műszaki leírásokat a közösségi joggal összhangban és a kötelező nemzeti műszaki előírások – ideértve a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is –, valamint a nemzetközi szabványügyi megállapodások által az együttműködés garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül az alábbi módon kell megfogalmazni:

a) műszaki leírásra való hivatkozással és – az itt meghatározott sorrendben – hivatkozva

aa) az európai szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra,

ab) az európai műszaki engedélyekre,

ac) a közös civil műszaki leírásokra,

ad) a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra,

ae) az egyéb nemzetközi civil szabványokra,

af) az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, vagy – ezek hiányában – egyéb, az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó nemzeti civil szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra, illetve nemzeti műszaki leírásokra,

ag) az iparból származó és ott széles körben elismert civil műszaki leírásokra, vagy

b) a teljesítmény, illetve a funkcionális – a rendelkezésre állás esetén környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazó – követelmények alapján, vagy

c) a b) pontban meghatározott teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban felsorolt leírásokra hivatkozva, vagy

d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban felsorolt leírásokra hivatkozva, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti, hivatkozott paramétereket olyan pontosan kell meghatározni, hogy az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését lehetővé tegyék.

(5) Ha az ajánlatkérő él a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint készíti el a műszaki leírást, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában az ajánlatkérő számára kétséget kizáró módon bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

(7) Amennyiben az ajánlatkérő környezetvédelmi jellemzőket állapít meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények tekintetében, használhatja az európai, nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:

a) ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

c) az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett és

d) a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan márkára, forrásra, különleges eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) és (5) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(9)52 Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban köteles meghatározni a minősített adatok körét és minősítési szintjét, valamint az érzékeny beszerzési területet. Az ajánlatkérő a minősített adatok körét, valamint az érzékeny beszerzési területet módosíthatja, kiegészítheti.

18. Tájékozódási kötelezettség előírása

34. § (1) E rendelet szerinti eljárásban alkalmazni lehet a Kbt. 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakat.

(2) Ha az ajánlatkérő előírja a Kbt. 54. § (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, az ajánlattételi felhívásban az ajánlattevőket felhívja arra, hogy nyilatkozzanak arról ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették-e az építési beruházás kivitelezése, vagy a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak nem ellentétesek az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 50. §-ban foglalt rendelkezésekkel.

19. Kizáró okok

35. § (1) A kizáró okokra a Kbt. 56. és 57. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben és a 36. §-ban foglalt kiegészítéssel.

(2)53 Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmassági igazolásban olyan gazdasági szereplő, aki a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti terrorcselekmény, valamint légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, valamint jármű hatalomba kerítése bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(3) A (2) bekezdésben említett bűncselekményekhez hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett gazdasági szereplő esetében a 2002/475/IB kerethatározat 1. és 3. cikke szerinti terrorista bűncselekményeket és terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekményeket, valamint a 4. cikke szerinti felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet kell érteni.

(4)54 A Kbt. 56. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, szakmai tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények különösen az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve a Btk. 265. §-ában meghatározott minősített adattal visszaélés.

(5) A Kbt. 57. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai kötelezettségszegés különösen az, ha a gazdasági szereplő korábbi beszerzési eljárásban megszegte a minősített adatok védelmével, vagy a teljesítés biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit.

(6) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő és az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani hozzájáruló nyilatkozatát a (2) és (3) bekezdésben, valamint a Kbt. 56. § (1) bekezdés c) és h) pontjában foglalt kizáró okok ellenőrzése során az ajánlatkérő tudomására jutó, a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok kezeléséhez.

(7)55 Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni a kizáró okok hiányának igazolása körében:

a) a Kbt. 56. § (1) bekezdésének a)–d), f), h) és i) pontja, valamint az 57. § (1) bekezdésének a)–c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást,

b) a Kbt. 56. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását,

c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, továbbá minden más esetben az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, akkor az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot,

d) a Kbt. 57. § (1) bekezdésének d) pontja esetében – a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) szerinti – árubeszerzés esetében az irányelv VII B. mellékletében, építési beruházás esetében a VII A. mellékletében, szolgáltatás-megrendelés esetében a VII C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot,

e) a Kbt. 57. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy jogosítvány hiteles másolatát, a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást.

(8)56 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az ajánlatkérő az alvállalkozóra és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőre vonatkozó igazolási módokat a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően meghatározhatja.

(9)57 Az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró ok hiányát, ha az azzal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

36. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia azon részvételre jelentkezőt

a)58 aki nem szerepel a jegyzéken és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta a 2–5/A. melléklet szerinti kérdőíveket,

b) akit a beszerzéshez kötődő minősítési vizsgálat eredményeként a jegyzékre nem vesznek fel,

c)59 aki a jegyzéken nem szereplő és alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő vonatkozásában az alvállalkozó beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésének ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta az alvállalkozó által kitöltött, 2–5/A. melléklet szerinti kérdőíveket,

d) akinek a kiegészítő ellenőrzése során a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett beszerzési eljárás vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázati tényező, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállását állapította meg.

(2) Az eljárásból kizárt az olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő,

a) akit a jegyzékből a beszerzési eljárás alatt töröltek,

b) aki a megelőző 3 éven belül a jegyzékre való felvételére irányuló eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett.

(3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. Második ilyen esetben, vagy ha két vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.

(4) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból kizárt az a részvételre jelentkező, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t.

(5) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból kizárt az olyan részvételre jelentkező, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket.

(6) Az ajánlatkérő köteles a részvételi és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

(7) Amennyiben a részvételre jelentkező az ajánlattételi szakaszban nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő 30 napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére.

(8) Amennyiben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a (7) bekezdés szerinti határidőben a korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat hiánytalanul nem küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményre való figyelmeztetéssel felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t haladéktalanul tájékoztatja.

(9) Nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, aki a rendelet hatálya alá tartozó korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat nem szolgáltatja vissza, továbbá az iratok visszaszolgáltatásától számított 2 évig az, aki a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 30. napon túl szolgáltatja vissza azokat.

20. A gazdasági szereplő alkalmassága

37. § (1) A szerződés teljesítésére való alkalmasság megállapítására a Kbt. 55. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)–(4)60

38. § (1) A gazdasági szereplő műszaki-szakmai alkalmassága – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás megrendelés jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – különösen a következő módon bizonyítható:

a) az elmúlt 5 évben

aa) megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal, mely igazolások tartalmazzák az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be,

ab) leszállított áruk, vagy teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és a közületi vagy magán megrendelők megjelölésével együtt, a megrendelő által kiadott igazolással, magánmegrendelő esetén igazolás hiányában a gazdasági szereplő nyilatkozatával,

b) a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet,

c) a gazdasági szereplő által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása, valamint a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos belső szabályzata,

d) az ajánlatkérő által elvégzett, vagy nevében a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a gazdasági szereplő termelési vagy műszaki erőforrására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik,

e) építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra, valamint beállítási és üzembe helyezési műveleteket vagy szolgáltatásokat is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a gazdasági szereplő vezetőinek és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, vagy a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége,

f) indokolt esetben az építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseknél azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud,

g) az utolsó 3 évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás,

h) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához a gazdasági szereplő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés felsorolása, a személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása – a gazdasági szereplő földrajzi elhelyezkedésének közlésével, amennyiben az Európai Unió területén kívül található,

i) a leszállítandó termékek tekintetében

ia) mintapéldányok, leírások vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő kérésére igazolni kell,

ib) hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizonyításra alkalmas dokumentumok közül melyeket választotta és mely egyéb dokumentumok benyújtását kívánja meg.

39. § (1) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi alkalmassága különösen az alábbi dokumentumokkal igazolható:

a) pénzügyi intézménytől származó megfelelő nyilatkozatok,

b) vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása,

c) számviteli beszámoló vagy mérleg bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a közzétételét,

d) a vállalkozás árbevételéről és a beszerzési szerződés tárgyát képező tevékenységből eredő árbevételről szóló kimutatás, legfeljebb az előző 3 üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy a vállalkozás mikor jött létre, vagy az adott tevékenység folytatását mikor kezdte meg, amennyiben ilyen adatok rendelkezésre állnak.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizonyításra alkalmas dokumentumok közül melyeket választotta és mely egyéb dokumentumok benyújtását kívánja meg. Ha a gazdasági szereplő jogos okból nem tudja az ajánlatkérő által kért dokumentumokat benyújtani, bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi erőforrását.

(3) A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok legfeljebb 3 évre visszamenőleg kérhetők a gazdasági szereplőtől.

40. § (1) A gazdasági szereplő a minősített adatokat keletkeztető, továbbá megismerését igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződések esetében a beszerzési eljárás során bizonyítani köteles azt, hogy alkalmas az ilyen adatoknak a Mavtv.-ben foglalt előírásoknak megfelelő feldolgozására, felhasználására, tárolására és továbbítására.

(2) Az ajánlatkérő köteles elismerni a nemzeti joggal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy amennyiben szükségesnek ítéli, akkreditált szervnél ellenőrző vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti.

(3) Az ajánlatkérő a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat érintő beszerzési eljárás során a nem Magyarországon letelepedett részvételre jelentkező esetén az NBF útján beszerzi a részvételre jelentkező tagállama nemzeti biztonsági hatóságának igazolását az érintett gazdálkodó szervezet telephely biztonsági tanúsítványának meglétére vonatkozóan.

41. § Amennyiben a gazdasági szereplőnek a letelepedése szerinti országban a szakmai tevékenységének gyakorlásához valamely szakmai nyilvántartásba, vagy a cégnyilvántartásba való bejegyzése szükséges, illetve az adott szolgáltatás nyújtásához meghatározott engedéllyel vagy szervezeti tagsággal kell rendelkeznie, az ajánlatkérő kérheti, hogy a gazdasági szereplő igazolja a szakmai vagy cégnyilvántartásba történt bejegyzését, illetve azt, hogy rendelkezik a szükséges engedéllyel vagy szervezeti tagsággal.

42. § Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő elismeri a más tagállamban székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat. Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplő az egyenértékűséget kétséget kizáróan bizonyítja.

43. § (1) A 38. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetekben, ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia.

(2) Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá a gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

44. § Az ajánlatkérő indokolt esetben a 13. § (2) bekezdésében meghatározott nemzetbiztonsági szolgálattól kérheti az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet cégellenőrzését, továbbá a szervezet vonatkozásában szükséges személyellenőrzéseket.

21. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontása

45. § (1)61 Az ajánlatok és részvételi jelentkezések benyújtására és felbontására a Kbt. 60–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(2) A Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők vagy az általuk meghívott személyek nem lehetnek jelen.

(3)62 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a Kbt. 62. § (4) bekezdését a beszerzési eljárásban nem kell alkalmazni.

22. Elektronikus árlejtés

46. § (1) Az ajánlatkérő dönthet az elektronikus árlejtés alkalmazásáról.

(2) Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést tart, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatóak és az elektronikus árlejtés tényét az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus árlejtés alkalmazható a keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is.

(4) Az elektronikus árlejtés a következőkön alapul:

a) kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján értékeli az ajánlatkérő, vagy

b) az árakon és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett, számszerűen értékelhető ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint értékeli az ajánlatkérő.

(5) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, úgy e tényt fel kell tüntetnie az ajánlattételi felhívásban.

(6) Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a) azon összetevőket, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetőek,

b) a benyújtható értékek esetleges felső határát, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik,

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információkat és a rendelkezésre bocsátás időpontját,

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó lényeges információkat,

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételeit és a licitáláshoz megkövetelt minimális eltéréseket,

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel, a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és a műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információkat.

47. § (1) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés megkezdését megelőzően a meghatározott bírálati szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű értékelését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést követően az érvényes ajánlatot benyújtott valamennyi ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat vagy új értékeket. A felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árlejtés kezdetének pontos időpontját.

(3) Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után 2 munkanappal kezdődhet meg.

(4) Amennyiben a nyertes ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján választják ki, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében az előírt szempontrendszerrel összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

(5) A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlattételi felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

(6) Az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb, a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban.

(7) Az ajánlatkérő bármikor közzéteheti az árlejtés adott szakaszában részt vevők számát, azonban az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

48. § (1) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést

a) az árlejtésben való részvételre irányuló felhívásban feltüntetett, előre megállapított napon,

b) az utolsó ajánlat beérkezésétől számított, az elektronikus árlejtésben való részvételre irányuló felhívásban feltüntetett időtartam elteltével, ha az ajánlatkérő nem kap több olyan új árat vagy új értéket tartalmazó ajánlatot, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek,

c) az elektronikus árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árlejtési szakaszok befejeződésekor

lezárja. Az elektronikus árlejtés lezárásakor az ajánlatkérő az a)–c) pontban felsorolt módszerek közül többet is alkalmazhat, a választott egy vagy több módszerre az árlejtésben való részvételre irányuló felhívásban hivatkozni kell.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árlejtést az (1) bekezdés c) pontja szerint – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(3) Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő a nyertes ajánlatot a 49. §-sal összhangban, az elektronikus árlejtés eredménye alapján választja ki.

(4) Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árlejtés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

23. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok

49. § (1)63 Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálására a Kbt. 63–66. §-ában, az értékelési szempontokra a Kbt. 71–73. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2) A Kbt. 72. § (5) bekezdésében meghatározott, az elektronikus árlejtés részletes szabályait meghatározó jogszabály helyett az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában az elektronikus árlejtés részletes szabályaira a 46–48. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3)64 A beszerzés egy részére történő ajánlattétel lehetővé tétele esetén az egyes részek tekintetében alkalmazott értékelési szempontok egymástól eltérőek lehetnek.

(4)65 Az ajánlatkérő az értékelési részszempontokat csökkenő fontossági sorrendben is megadhatja azzal, hogy a részszempontokhoz tartozó súlyszámok megadására – a fontossági sorrend megtartása mellett – legkésőbb az ajánlattételi felhívásban kerül sor.

(5)66 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a (4) bekezdésben meghatározott esetben az alszempontok és a hozzájuk tartozó súlyszámok megadására legkésőbb az ajánlattételi felhívásban kerül sor.

(6)67 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén az (1) bekezdés alkalmazása során az alszempontok további bontása nem korlátozott.

49/A. §68 (1) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során a 49. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a (2)–(6) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles meghatározni. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő 12 hónapnál későbbi időpontban. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot – több alkalommal, alkalmanként legfeljebb hat hónappal – elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni. A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát nem határozhatja meg annak kezdetétől számított tizenkettő hónapnál hosszabb időtartamban.

(4) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően – több alkalommal – felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak az ajánlati kötöttség lejártának időpontjától számított további hat hónapig történő fenntartására. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti jár el azzal, hogy nem köteles indokolást kérni abban az esetben sem, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a beszerzés – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.

(6) Ha az 54. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének alvállalkozói szerződésekkel történő kiszervezését százalékos értékben meghatározta, akkor ez az érték az ajánlatkérő által a végső ajánlat megtételéig módosítható.

50. § (1) Az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől hiánypótlás és felvilágosítás kérésére a Kbt. 67. §-ában, az ajánlatokban előforduló számítási hiba javítására és az irreális ajánlati elemre a Kbt. 68–70. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.

(2) Az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlat Kbt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott, az ajánlatkérő által kért lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok, valamint indokolás különösen a következőkre vonatkozhat:

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága,

b) a választott műszaki megoldások, vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek,

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége,

d) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés,

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok alapján ellenőrzi a (2) bekezdésben felsoroltakat.

24. Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége

51. § Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelenségére a Kbt. 74. és 75. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

25. A beszerzési eljárás eredménytelensége

52. § A beszerzési eljárás eredménytelenségére a Kbt. 76. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a beszerzési eljárásban a Kbt. 76. § (1) bekezdés g) pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ajánlatkérő valamely döntését megsemmisítő döntésén a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az ajánlatkérő panasz elbírálása során hozott, az ajánlatkérő valamely döntését megsemmisítő döntését kell érteni.

26. Tájékoztatás

53. § (1) Az ajánlatkérő döntéseiről való tájékoztatás vonatkozásában a Kbt. 77. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a Kbt. 77. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást minden ajánlattevő, részvételi szakasz lezárása esetén minden részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton küldi meg.

(2) Az ajánlatkérő – a (3) bekezdésre is figyelemmel – a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatást ad:

a) az érintett részvételre jelentkező kérésére a részvételre jelentkezése érvénytelenségének indokairól,

b) az érintett ajánlattevő kérésére ajánlata érvénytelenségének indokairól, beleértve az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek, valamint az arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az ajánlat nem felel meg a minősített adatok és a teljesítés biztonságával kapcsolatos követelményeknek,

c) az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőnek a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

(3) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés kiválasztására vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó adatok közlését mellőzi, amennyiben ezen adatok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna az alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekkel.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, a nyertes ajánlattevő kiválasztásával kapcsolatos tájékoztatás során az ajánlatkérő nyilatkozik az alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartalmáról.

27. Alvállalkozók

54. § (1) Az alvállalkozókkal szemben állampolgárságuk vagy letelepedési országuk alapján nem lehet megkülönböztetést tenni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlat benyújtását követően bármikor tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől arról, hogy a már megkötött alvállalkozói szerződéseken túl a szerződésnek mekkora részét szándékozik harmadik felek felé további alvállalkozói szerződésekkel kiszervezni, milyen alvállalkozókat javasol, valamint milyen tárgyban javasolja további alvállalkozói szerződések megkötését.

(3) Az ajánlatkérő előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének alvállalkozói szerződésekkel történő kiszervezését, ebben az esetben az ajánlatkérő minimális és maximális százalékos értéket tartalmazó sáv formájában közli a kiszervezendő rész arányát. A kiszervezett rész aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 30%-át. A megadott sáv meghatározatásakor figyelembe kell venni a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazat természetét, beleértve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipari alapok vonatkozó műszaki képességeit is.

(4) A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kiszervezni rendelt aránynak megfelelő részben az V. Fejezetben foglalt szabályoknak megfelelően köt alvállalkozói szerződéseket.

(5) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésen kívüli esetekben is előírhatja a nyertes ajánlattevő számára az V. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazását a megkötni kívánt bizonyos alvállalkozói szerződések, vagy azok mindegyike vonatkozásában.

(6) Az ajánlattevőnek az ajánlatban meg kell jelölnie a kötelezettség teljesítése érdekében kiszervezni szándékozott részt vagy részeket.

(7) Az ajánlatkérő elutasíthatja az ajánlattevő által a beszerzési eljárás folyamán vagy a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során kiválasztott alvállalkozókat. Az elutasítás csak a beszerzési eljárás során alkalmazott kizárási okokon, valamint azon alkalmassági követelményeken alapulhat, amelyeknek az alvállalkozó önállóan köteles megfelelni. Amennyiben az ajánlatkérő elutasít egy alvállalkozót, e döntését írásban kell indokolnia az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő felé. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogy az alvállalkozó miért nem felel meg a követelményeknek.

(8) A (3)–(7) bekezdésben említett követelményeket fel kell tüntetni az ajánlattételi felhívásban.

(9) Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási igényét. Kizárólag az ajánlatkérő írásbeli hozzájárulásával lehet új alvállalkozót bevonni a szerződés teljesítésébe. Az ajánlatkérő csak akkor adhat hozzájárulást, ha a bevonni kívánt alvállalkozó szerepel a jegyzéken és megfelel az e rendelet által az alvállalkozókra előírt követelményeknek.

28. Minősített adatok biztonsága

55. § (1) Az olyan beszerzési eljárás esetében, amelyek minősített adatokat keletkeztetnek, használnak fel, igényelnek vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során keletkezett dokumentációban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges és a Mavtv. rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket és követelményeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:

a) kötelezettségvállalást az ajánlattevő és a már azonosított alvállalkozók részéről arra vonatkozólag, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített adatok védelmét a vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási rendelkezésekkel összhangban,

b) kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást az alvállalkozói szerződés megkötésével egyidejűleg megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól,

c) elegendő adatot a már azonosított alvállalkozóról, amely az ajánlatkérő számára lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az alvállalkozó rendelkezik a szükséges erőforrásokkal mindazon minősített adat védelméhez, amelyhez hozzáfér, illetve amely az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkezik,

d) kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az alvállalkozói szerződések megkötése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadja a c) pontban megkövetelt információkat.

29. A teljesítés biztonsága

56. § (1) Az ajánlatkérő a dokumentációban (az ajánlattételi felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, az ismertetőben, illetve a kiegészítő dokumentumokban) megállapítja a teljesítés biztonságára vonatkozó követelményeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:

a) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő képes teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt,

b) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve a termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet,

c) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi a teljesítés biztonsága érdekében előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést,

d) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy az ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében erőforrásokat hoz létre és tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően,

e) az ajánlattevő nemzeti hatóságaitól származó bármilyen dokumentumot annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő megnövekedett igényeinek,

f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,

g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit, vagy

h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására.

(3) Az ajánlattevő nem kötelezhető arra, hogy olyan kötelezettségvállalást szerezzen be valamely tagállamtól, amely korlátozza az adott tagállam azon szabadságát, hogy az engedélyező határozat meghozatalakor a vonatkozó nemzetközi és közösségi joggal összhangban saját hatályos, az exportra, a szállításra és az áthaladásra vonatkozó nemzeti engedélyezési kritériumait alkalmazza.

30. Írásbeli összegezés

57. § (1) Az ajánlatkérő valamennyi szerződésről és keretmegállapodásról írásbeli összegezést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő neve és címe, a szerződés és a keretmegállapodás tárgya és értéke,

b) a kiválasztott beszerzési eljárás,

c) versenypárbeszéd esetében az ilyen eljárás lefolytatását igazoló körülmények,

d) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén azon körülmények, amelyek:

da) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolták,

db) a 61. § (2) bekezdés c) pont ca) és d) pont db) alpontjában meghatározott esetekben az 5 éves határidő túllépésének alkalmazását indokoló körülményeket,

dc) azon körülményeket, amelyek azt indokolták, hogy a 61. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott esetben az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét túllépjék,

e) a 4 évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokai,

f) a részvételre alkalmas jelentkezők neve és alkalmasságuk indokai,

g) az érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó neve és az érvénytelenségük indokai,

h) az ajánlatok érvénytelenségének indokai,

i) a nyertes ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a nyertes ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni,

j) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő miért döntött úgy, hogy nem köti meg a szerződést vagy a keretmegállapodást.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – közli az Európai Bizottsággal az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli összegezést vagy annak főbb jellemzőit.

58. § (1) A Közbeszerzési Hatóság legkésőbb minden év október hónapjának 31. napjáig éves statisztikai összegezést küld az Európai Bizottságnak az előző év során az ajánlatkérők által a II. Fejezetben foglalt rendelkezések alapján megkötött beszerzési szerződésekről.

(2) Az éves statisztikai összegezés a megkötött szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. Külön-külön tartalmazza az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra, illetve építési beruházásra irányuló szerződésekre vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban és minden eljárásra külön, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és építési beruházás szerint kell megadni.

(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az (1) bekezdésben említett adatokat a 61. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében az ajánlatkérő az 57. §-ban meghatározott, a beszerzési szerződésekről készült írásbeli összegezéseket a Közbeszerzési Hatóság részére minden év szeptember 30. napjáig megküldi.

31. Meghívásos eljárás

59. § (1) A meghívásos eljárás lefolytatására a Kbt. 84. és 86–88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) A Kbt. 84. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a beszerzési eljárásban a keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.

32. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

60. § (1) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról a legjobb ajánlat kiválasztása végett.

(2)69 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lefolytatására a Kbt. 89. § (1) bekezdésében és a Kbt. 90–92. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a Kbt. 90. § (6) bekezdésétől eltérően a Kbt. 85. §-át nem kell alkalmazni a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban.

33. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

61. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a Kbt. 94. § (1) bekezdésében és 95–99. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat

a) építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében:

aa) ha a meghívásos eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy érvényes ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, minderről az ajánlatkérő az Európai Bizottságot kérésére – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – köteles tájékoztatni,

ab) ha a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a)–d) pontja és (2) bekezdésének c) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevőjét meghívja,

ac) ha válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel, ideértve a rövidített határidőket is,

ad) a Kbt. 94. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben,

b) szolgáltatás megrendelésre és árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

ba) a legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére, vagy e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatás körébe nem tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások megrendelésére,

bb) a kutatási és fejlesztési szolgáltatások megrendelésére, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából gyártott termékek beszerzésére, ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre,

c) árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

ca) a Kbt. 94. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, azzal az eltéréssel, hogy a beszerzés esetében a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés vagy szerződések együttes időtartama az 5 évet nem haladhatja meg,

cb) a Kbt. 94. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben,

d) építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében:

da) a Kbt. 94. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,

db) a Kbt. 94. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, azzal az eltéréssel, hogy a beszerzés esetében a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés vagy szerződések együttes időtartama az 5 évet nem haladhatja meg,

e) a külföldön bevetett vagy bevetendő tagállami fegyveres vagy biztonsági erőknek nyújtott légi és tengeri szállítási szolgáltatások megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőktől köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amelyek csupán rövid ideig tudják garantálni ajánlatuk érvényességét és ezért a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje – ideértve a rövidített határidőket is – nem tartható be.

(3) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a szerződés megkötéséről szóló hirdetményben meg kell indokolnia az ajánlatkérőnek.

(4)70 Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a (2) bekezdés ad) pontja vonatkozásában a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) szerinti rendkívüli sürgősségnek minősül, amennyiben a szerződéskötést követően, ajánlatkérő által előre nem látható módon merül fel a szerződés hatályba lépéséhez elengedhetetlen, a nukleáris biztonsággal vagy villamos energia termelésével összefüggő beszerzési igény.

(5)71 A (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat azzal kell alkalmazni, hogy a beszerzés esetében a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés vagy szerződések együttes időtartama az 5 évet meghaladhatja, ha ezt a szerződés vagy a szerződések alapján beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartama és a korábbi nyertes ajánlattevő, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó megváltozásával járó műszaki nehézség indokolja.

34. Versenypárbeszéd

62. § (1) A különösen összetett szerződések esetében, ha az ajánlatkérő megítélése szerint a meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a nyertes ajánlattevő kiválasztását, az ajánlatkérő versenypárbeszédet alkalmazhat.

(2) Különösen összetett a szerződés, ha az ajánlatkérő

a) a beszerzés tárgyára vonatkozó beszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban szükséges részletességgel képes,

b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

(3) A (2) bekezdés szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

(4) A versenypárbeszédre a Kbt. 101. §-ában és a 103–107. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, a 63. §-ban meghatározott eltérésekkel.

63. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásról közzétett hirdetményben megfogalmazott igényeit és követelményeit tovább pontosíthatja az ismertetőben.

(2) Az ajánlatkérő a párbeszédet addig folytathatja, amíg meg nem találja azokat a megoldásokat, amelyek igényei kielégítésére alkalmasak.

(3) A Kbt. 107. § (1) bekezdésében meghatározott felhívás alapján az ajánlattevőknek a párbeszéd folyamán meghatározott megoldások alapján kell benyújtaniuk a végleges ajánlatukat, amelyeknek tartalmazniuk kell minden, a beszerzés megvalósításához előírt és szükséges elemet.

(4) Az ajánlatkérő kérésére a (3) bekezdés szerint benyújtott ajánlatok pontosíthatóak és javíthatóak.

(5) Az ajánlatkérő felkérheti az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt arra, hogy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait.

(6) Az ajánlat (4) bekezdés szerinti pontosítása, javítása, valamint az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások megerősítése nem változtathatja meg az ajánlat alapvető jellemzőit olyan mértékben, hogy az a versenyt torzítsa, vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértse.

(7)72 A beszerzési eljárásban a Kbt. 106. § (3)–(4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8)73 A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a beszerzés tárgya és a részvételi felhívásban, ajánlattételi felhívásban, valamint az ismertetőben meghatározott feltételei nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.

(9)74 Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára nem meghívni.

(10)75 Az ajánlatkérő kérésére az ajánlatok pontosíthatók vagy javíthatók. Az ajánlatok pontosítására, javítására vonatkozó felhívás nem változtathatja meg az ajánlattételi felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt vagy sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Az ajánlatok pontosítása vagy javítása nem változtathatja meg az ajánlat alapvető jellemzőit.

(11)76 A Kbt. 47. §-ának alkalmazása során az ajánlattevőnek a többváltozatú ajánlattétel egyes változatait legkésőbb a végső ajánlattételt megelőzően kell lehatárolni.

35. Keretmegállapodás

64. § (1) A keretmegállapodásra a Kbt. 108–110. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben megfogalmazott eltérésekkel, továbbá azzal az eltéréssel, hogy a beszerzések esetében keretmegállapodás meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lefolytatásával köthető.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Ezen eljárások csak olyan ajánlatkérők és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

(3) A Kbt. 109. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a beszerzések esetében keretmegállapodás kivételesen 4 évet meghaladó időtartamra is köthető, ha a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartama, vagy a szállító megváltozása esetén keletkező műszaki nehézségek 4 évnél hosszabb idejű keretmegállapodás megkötését teszik szükségessé. E rendelkezés nem alkalmazható versenyt korlátozó vagy torzító módon.

(4) Az ajánlatkérőnek a (3) bekezdésben meghatározott kivételes körülmény fennállását a keretmegállapodás megkötéséről szóló hirdetményben indokolnia kell.

III. FEJEZET

NEMZETI BESZERZÉSI ELJÁRÁS

65. § (1)77 A nemzeti beszerzési eljárásban az ajánlattételi és a részvételi felhívásra a 27. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a III. Fejezet szerint lefolytatandó beszerzési eljárás esetében a 27. § (1) bekezdésében az ajánlattételre, a tárgyalásban való részvételre és a párbeszédben való részvételre történő felhívásra vonatkozó rendelkezéseket a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban és a könnyített eljárásban az ajánlattételre meghívott, a versenypárbeszédben a részvételi szakaszban kiválasztott gazdasági szereplők vonatkozásában kell alkalmazni,

b) a 27. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia a felhívásnak,

c) a 27. § (6) bekezdésében meghatározott szerződési biztosíték mértéke a szerződés ellenértéknek legalább 3%-a, de legfeljebb 50%-a.

(2)78 A kiegészítő tájékoztatás adására és a határidő meghosszabbítására a 31–32. §-ban, a műszaki leírásra a 33. §-ban, a dokumentációra a 34. §-ban, a kizáró okokra a 35–36. §-ban, az ajánlatkérő alkalmasságára a 37–44. §-ban, az ajánlatok és részvételi jelentkezés benyújtására a 45. §-ban, az elektronikus árlejtésre a 46–48. §-ban, az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálására a 49. § (1) bekezdésében és az 50. §-ban, az érvénytelenségre az 51. §-ban, az eredménytelenségre az 52. §-ban, a tájékoztatásra az 53. §-ban, az alvállalkozókra az 54. § (1)–(6) és (8)–(9) bekezdésében, a minősített adatok biztonságára az 55. §-ban, a teljesítés biztonságára az 56. §-ban, az írásbeli összegezésre az 57. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

(3) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a könnyített eljárás esetében ahol az (1)–(2) bekezdésben hivatkozott rendelkezés, illetve az I. Fejezet részvételi jelentkezőt említ, ott az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt kell érteni.

(4)–(6)79

36. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

66. § A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a Kbt. 94. § (1) bekezdésében, 95. § (2) és (3) bekezdésében, 96. § (2) és (4) bekezdésében, 97–99. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a 67–69. §-ban foglalt eltérésekkel.

67. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az ajánlattételi felhívás vagy a Kbt. 99. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tárgyalási meghívó megküldésével indul. Az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívnia.

(2)80 Amennyiben valamely kivételes ok azt indokolja – például a beszerzési szerződés teljesítésére csak olyan gazdasági szereplő alkalmas, aki nem szerepel a jegyzéken, vagy ilyen gazdasági szereplőből háromnál kevesebb szerepel a jegyzéken – az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőnek is küldhet ajánlattételi felhívást vagy tárgyalási meghívót, aki a jegyzéken nem szerepel. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívással vagy tárgyalási meghívóval egyidejűleg meg kell küldeni a 2–5/A. melléklet szerinti kérdőíveket is, majd ezt követően a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés szabályai szerint kell eljárni. Eredmény csak a cég- és személyellenőrzés befejezése után hirdethető, nyertes ajánlattevő csak nemzetbiztonsági szempontból kockázati tényezőt nem jelentő gazdasági szereplő lehet. Amennyiben a nyertesre vonatkozó nemzetbiztonsági szakvélemény kockázati tényezőt állapít meg, az értékelési rangsorban következő ajánlattevő a nyertes. Ha ennél az ajánlattevőnél is kockázati tényezőt állapít meg a nemzetbiztonsági szakvélemény, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3)81 A Kbt. 95. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő csak akkor tehet közös ajánlatot az olyan gazdasági szereplővel, akinek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást, ha ezen szándékát az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldését követő öt munkanapon belül előzetesen jelzi és az ajánlatkérő hozzájárul ezen gazdasági szereplőnek az eljárásba való bevonásához. Az ajánlatkérő csak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő bevonásához járulhat hozzá.

(4) Az ajánlattételi felhívásnak a 7. mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.

(5) A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető.

(6) Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntésről írásbeli összegezést kell készíteni, a döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A döntésről az ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni.

68. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához. Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától számított 15 nap.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható okból a beszerzési szerződés megkötése rendkívül sürgős, az ajánlatkérőnek azzal vagy azokkal az ajánlattevőkkel kell tárgyalnia és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötnie, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A rendkívüli sürgősség esetében az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az ajánlatok beérkezésének minimális határidejére vonatkozó előírás nem alkalmazandó. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

69. § Amennyiben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint választja ki a nyertes ajánlattevőt, úgy bírálati szempontként – azon túlmenően, hogy ajánlattevő csak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő lehet – nem értékelhető a nemzetbiztonsági alkalmasság.

37. Versenypárbeszéd

70. § (1) A különösen összetett szerződések esetében, ha az ajánlatkérő megítélése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy a könnyített eljárás nem tenné lehetővé a nyertes ajánlattevő kiválasztását, az ajánlatkérő versenypárbeszédet alkalmazhat.

(2) A versenypárbeszédre a 62. § (4) bekezdésében, valamint a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a (3)–(7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) Különösen összetett a szerződés, ha az ajánlatkérő

a) a beszerzés tárgyára vonatkozó beszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy

b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

(4) A (3) bekezdés szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

(5) A részvételi felhívásnak a 8. mellékletben, az ajánlattételi felhívásnak a Kbt. 105. § (1) bekezdésétől eltérően a 9. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia.

(6) A Kbt. 103. § (2) bekezdésétől eltérően a részvételi határidő minimálisan 20 napban állapítható meg.

(7) A részvételi felhívást az ajánlatkérő honlapján kell közzétenni, ennek napját kell a közzététel napjának tekinteni. Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a közzétételt követően a részvételi felhívás azonosításához szükséges adatokat és az ajánlatkérői honlap elérhetőségét országos napilapban is közzéteszi.

38. Könnyített eljárás

71. § (1)82 Könnyített eljárást lehet alkalmazni

a) a III. Fejezet hatálya alá tartozó azon beszerzések esetén, amelyek nem érik el az uniós értékhatárok felét;

b) a 7. § (5) bekezdése szerinti beszerzések esetén;

c) az Nbtv. 63. § (1) bekezdése szerinti speciális működési kiadásokból finanszírozott beszerzésekre.

(2) A könnyített eljárás a 10. melléklet szerinti ajánlattételi felhívás megküldésével indul.

(3) A könnyített eljárás lefolytatása során a 66–69. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a (4)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(4) A könnyített eljárás során nem érvényesülnek az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartamára vonatkozó rendelkezések. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez.

(5) Az eljárásban törekedni kell legalább három ajánlattevő részvételére. A 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az ajánlatkérő egy ajánlatot is bekérhet.

(6) Az írásbeli összegezésnek az 57. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak helyett a könnyített eljárás lefolytatását igazoló körülményeket kell tartalmaznia.

(7)83 A tárgyalások során – az ajánlattevő megnevezése nélkül – az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítás adható.

39. Keretmegállapodás

72. § (1) A keretmegállapodásra a 64. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben és a 73. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(2) Keretmegállapodás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vagy a 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben könnyített eljárás lefolytatásával köthető.

(3) A Kbt. 109. § (5) bekezdésétől eltérően keretmegállapodás 7 évre köthető meg. Keretmegállapodás kivételesen 7 évet meghaladó időtartamra is megköthető, a 64. § (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén.

(4) Az ajánlattételi felhívást a keretmegállapodásban részes összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban a 11. melléklet szerinti adattartalommal kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni.

(5) Az ajánlatkérő nem köteles írásbeli konzultációra szóló vagy ajánlattételi felhívást küldeni, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható, elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes.

73. § (1) Alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés esetén, amennyiben a beszerzés tárgyára egyidejűleg több ajánlatkérőnek kell beszerzési eljárást lefolytatnia és a beszerzés műszaki, biztonsági szempontból egységes szolgáltatás igénybevételére irányul, a Kormány döntése alapján a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak és a 72. § szerinti keretmegállapodásos eljárás folytatható le.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében kijelöli a beszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérőt, a beszerzéshez kötelezően csatlakozókat, valamint a szolgáltatás igénybevételére kötelezetteket, továbbá azokat, akik még csatlakozhatnak a beszerzéshez, illetve igénybe vehetik a szolgáltatást.

(3) A keretmegállapodás tartalmát a megrendelés tartalmának megállapítása érdekében a (2) bekezdés szerinti szervezetek a Mavtv.-ben foglaltak megtartásával megismerhetik. A (2) bekezdés szerinti szervezetek kötelesek a keretmegállapodás megkötéséhez szükséges adatokat a kijelölt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani.

(4) A (2) bekezdés szerinti szervezetek a keretmegállapodás terhére történő megrendeléssel valósíthatják meg beszerzésüket. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretmegállapodással, valamint nem terjeszkedhet túl a keretmegállapodáson. A beszerzéshez kötelezően nem csatlakozó, valamint a szolgáltatás igénybevételére nem kötelezett, de arra jogosult szervezetek – az ajánlattevőként szerződött fél hozzájárulásától függően – a keretmegállapodás alapján megrendeléssel élhetnek.

(5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgáltatás igénybevételére kötelezettek és jogosultak körét,

b) a keretmegállapodás megkötésének előzményeit (a lefolytatott beszerzési eljárás ismertetését), a beszerzés tárgyát és becsült mennyiségét, továbbá időbeli hatályát,

c) a beszerzés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket,

d) az ellenszolgáltatás pénzbeli értékét és megfizetésének módját, idejét,

e) arra vonatkozó kikötést, hogy az igénybe vevő a beszerzést a keretmegállapodás alapján a szolgáltatások igénybevételéről szóló megrendeléssel valósítja meg,

f) a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos részletes feltételeket, különösen a teljesítési határidőt,

g) a szerződésszegésért való felelősség szabályait, valamint a szerződésszegés következményeit,

h) a keretmegállapodással és a megrendeléssel kapcsolatos adatszolgáltatási, adatkezelési kötelezettségeket,

i) a megrendelési formanyomtatványt.

(6) Az írásbeli összegezésnek az 57. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerinti indokokat a 7 évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén kell tartalmaznia.

IV. FEJEZET

A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, TARTALMA ÉS AZ ÉRVÉNYTELENSÉG

40. A szerződés megkötése

74. § (1) A szerződés megkötésére a Kbt. 124. §-ában, tartalmára a Kbt. 125. és 126. §-ában, érvénytelenségére a Kbt. 127. §-ában, teljesítésére a Kbt. 128., 130. és 131. §-ában, valamint módosítására a Kbt. 132. §-ában foglalt rendelkezéseket az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kbt. 125. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos feltételként meghatározhat az alvállalkozói szerződés kezelésére, a minősített adatok biztonságára, vagy a teljesítés biztonságára vonatkozó feltételeket.

(3) A szerződésben meg kell határozni a szerződési biztosítékot, a szerződés megszűnése esetén keletkező elszámolási és kárrendezési eljárást.

(4)84 A Kbt. 131. § (3) bekezdése szerinti, építési beruházások esetében a szerződésben foglalt ellenérték kifizetését szabályozó kormányrendelet előírásai a beszerzési eljárásra nem alkalmazandóak.

(5)85 A 7. § (5) bekezdése szerinti beszerzések esetében a 75. § (1) bekezdését és a Kbt. 124. § (6)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)86 A szerződés megkötésekor, a kizárólag a jegyzékre felvett nyertes ajánlattevők, a kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot jegyzéken szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.

74/A. §87 (1) Atomerőművel kapcsolatos beszerzés esetén a 74. §-ban foglaltakat a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A beszerzési eljárás során a Kbt. 124. § (5) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni.

(3) Ajánlatkérő a szerződéses feltételeket több szerződésben, eltérő vagy egymástól függő hatályba léptetési feltételek szerint is kialakíthatja azzal, hogy egyértelműen meghatározza, mely nap minősül a szerződés megkötése napjának. A fizetési feltételeket kizárólag a felek között létrejött szerződés fizetési feltételei határozzák meg.

(4) A 74. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan egyéb, a beszerzés megvalósításával közvetlenül összefüggő sajátos feltételeket is meghatározhat, feltéve, hogy ez nem eredményezi a Kbt. 2. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott alapelvek, különösen a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérelmét, továbbá nem sérti az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit.

(5) A Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti teljesítési kötelezettséget az ajánlatkérő hozzájárulásával a nem természetes személy alvállalkozó szerződéses jogutódja teljesítheti, ha a szerződéses jogutódlás során a nem természetes személy alvállalkozó beszerzési szerződésben meghatározott teljesítési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges munkavállalók és eszközök jelentős része a szerződéses jogutód alkalmazásába, illetve tulajdonába kerül, és a szerződéses jogutódlás az alvállalkozónak – a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés alapján – a jogutódlás időpontjában fennmaradó valamennyi teljesítési kötelezettségére kiterjed.

(6) A szerződés teljesítése során a Kbt. 128. § (4) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a nyertes ajánlattevő szerződő fél új alvállalkozójával az új alvállalkozó bevonásának időpontjában köteles megfelelni azoknak a körülményeknek, amelyeknek a nyertes ajánlattevő szerződő fél a beszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

(7) A szerződés módosítására a Kbt. 132. § (2)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni. A szerződés módosítása esetén a Kbt. 132. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően, a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A Kbt. 125. § (10) bekezdésének alkalmazása fedezet rendelkezésre állásához is köthető.

(8) A Kbt. 130–131. §-aiban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(9) A szerződés tartalmának meghatározása során a Kbt. 125. § (4) bekezdését és a Kbt. 126. § (2)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni. A Kbt. 126. §-ában meghatározott biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontját a felek között létrejött szerződés feltételei határozzák meg. A semmisségi okok tekintetében a Kbt. 127. § (4) bekezdése nem irányadó.

41. A szerződés érvénytelensége

75. § (1) A beszerzési szerződés semmis, ha az ajánlatkérő azt megelőzően kötötte meg a szerződést, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására, vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a beszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a beszerzési eljárás megnyerésére.

(2) Az (1) bekezdéstől és a Kbt. 127. § (1) bekezdésétől eltérően a szerződés nem semmis, ha a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot. Ebben az esetben a szerződés időtartamát le kell rövidíteni.

(3) Az AH-nak a nyertes ajánlattevőre vonatkozó, jegyzékről való törlést elrendelő döntésével – a törléssel egyidejűleg – a szerződés megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között a szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.

(4) Az AH-nak az adatok átvezetésével kapcsolatos döntésével megszűnik a minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződés, ha a nyertes ajánlattevő jegyzéken feltüntetett adataiban az átvezetéssel olyan változás következik be, amely alapján a továbbiakban a szerződésben szereplő minősítési szintű adatokat tartalmazó beszerzési eljárásban az ajánlattevő nem járhat el a 16. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között a szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.

(5) A szerződés megszűnéséből eredő károkért a gazdasági szereplő kártérítési felelősséggel tartozik, ha a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott ok miatt szűnik meg a szerződés és a jegyzékről való törlés vagy a jegyzéken való adatváltozás neki felróható.

42. Az önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény

76. § A Kbt. 127. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményen e rendelet vonatkozásában a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XIV. mellékletében foglaltak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt kell érteni.

V. FEJEZET

ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉSEK

43. Ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevők által odaítélt alvállalkozói szerződések

77. § A II. Fejezet szerinti közösségi beszerzési eljárásban az 54. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekben az ajánlatkérőnek nem minősülő, nyertes ajánlattevőnek az alvállalkozókkal megkötendő szerződéseire a 78. és 79. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

78. § (1) Nem minősülnek alvállalkozónak azok a vállalkozások, amelyek a szerződés megszerzése érdekében közösen tesznek ajánlatot vagy nyújtanak be részvételi jelentkezést, valamint az e vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozások.

(2) Az ajánlattevő által benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott, közösen ajánlatot tevő vállalkozások, valamint e vállalkozások kapcsolt vállalkozásainak teljes körű felsorolását. Ezt a felsorolást a vállalkozások közötti viszonyban bekövetkező minden későbbi változáskor frissíteni kell.

44. Értékhatárok és a közzététel szabályai

79. § (1) Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a 7. § (4) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie, amennyiben az eljárás során az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé.

(2) Az alvállalkozói hirdetménynek a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XVIII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal kell megjelennie, továbbá tartalmazhat bármilyen más, a nyertes ajánlattevő által hasznosnak ítélt – szükség esetén az ajánlatkérő által jóváhagyott – adatot.

(3) Az alvállalkozói hirdetményt a 25–26. és 28. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban kell közzétenni.

(4) Nincs szükség alvállalkozói hirdetményre, ha az alvállalkozói szerződés megfelel a 61. §-ban meghatározott feltételeknek.

(5) A nyertes ajánlattevők saját honlapjukon olyan alvállalkozói hirdetményeket is közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.

(6) Az alvállalkozói hirdetményben közölni kell az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő kiválasztásához előírt feltételeket, vagy bármely más olyan szempontot, amelyet az alvállalkozók kiválasztásánál alkalmazni kell. Valamennyi feltételnek objektívnek és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, valamint összhangban kell állnia az ajánlatkérő által alkalmazott szempontokkal. A szükséges jellemzőknek az alvállalkozói szerződés tárgyával közvetlenül össze kell függeniük, illetve a teljesítményszintnek ezzel arányosnak kell lennie.

(7) A nyertes ajánlattevőnek nem kell alvállalkozói szerződést kötnie, ha az ajánlatkérő számára kielégítően bizonyítja, hogy a versenyben részt vevő egyetlen alvállalkozó, illetve ajánlat sem felel meg az alvállalkozói hirdetményben közölt feltételeknek és ezért a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a fő szerződésben foglalt követelményeket.

45. Ajánlatkérőnek minősülő nyertes ajánlattevők által odaítélt alvállalkozói szerződések

80. § A II. Fejezet szerinti közösségi beszerzési eljárásban az 54. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekben azon nyertes ajánlattevő, aki a 2. § 1. pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, köteles az alvállalkozói szerződések kiválasztásakor a II. Fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelni.

VI. FEJEZET

JOGORVOSLAT

81. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.

(2)88 Az e rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás miatt – a 7. § (5) bekezdésében meghatározott beszerzések kivételével – a Kbt. Ötödik része szerinti jogorvoslatnak van helye.

(3)89 A jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A 7. § (5) bekezdése szerinti beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás érdemi határozatának, valamint a Kbt. alapján jogorvoslattal megtámadható végzéseknek a Kbt. szerinti bírósági felülvizsgálata kérhető.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

(2)90 E rendelet a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 96/2012. (V. 15.) Korm. rendelettel megállapított 65. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződési biztosíték mértékére irányadó szabályok a megkötött szerződések esetében is alkalmazhatók, azzal, hogy a biztosíték mértékének felek általi módosítása nem minősül a Kbt. 132. §-a szerinti szerződés módosításnak.

(3)91 A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 286/2013. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított rendelkezéseket – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a hatálybalépés92 után megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

(4)93 A gazdasági szereplők e rendelet 11. §-a szerinti jegyzékre történő felvételével kapcsolatban e rendeletnek a MódR. 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés 3. pontja, a MódR. 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés 30. és 32. pontja, a MódR. 4. § (2) bekezdésével megállapított 10. § (4) bekezdése, a MódR. 5. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (1) bekezdése, a MódR. 6. § (1) bekezdésével megállapított 13. § (1a) és (1b) bekezdése, a MódR. 6. § (2) bekezdésével megállapított 13. § (4) bekezdése a folyamatban lévő beszerzési eljárásokban, valamint a már megkötött szerződések teljesítése során is megfelelően alkalmazandó.

(5)94 E rendeletnek a MódR. 10. § (2) bekezdésével megállapított 33. § (9) bekezdése a már megkötött szerződések teljesítése során akként alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő a teljesítés időtartama alatt jogosult az érzékeny beszerzési területek meghatározására.

83. §95

84. §96 (1) Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló Bizottság 1251/2011/EU rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Felhívás írásbeli konzultációra keretmegállapodásos eljárásban

1. A választott eljárás: keretmegállapodásos eljárás

2. a) Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail címe):

b) Hivatkozás a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító részvételi felhívásra:

c) Hivatkozás a megkötött keretmegállapodásra:

d) Az adott beszerzés tárgya és mennyisége:

e) A szerződés meghatározása:

f) A szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje:

g) A teljesítés helye:

h) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei és a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozás:

i) Az ajánlattételi határidő, az ajánlattétel nyelve és az ajánlatok benyújtásának címe:

j) Az ajánlat felbontásának helye, ideje, az ott jelenlétre jogosultak:

k) A konzultáció folytatásának további szabályai:

l) Az eredményhirdetés időpontja és a szerződéskötés tervezett időpontja:

m) A konzultációra szóló felhívás megküldésének napja:

2. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez97

Cégellenőrzési kérdőív

A jegyzékre jelentkezőnek a kérdőívben megfogalmazott kérdésekre – az eredetivel azonos sorrendben, a kérdések sorszámára való hivatkozással – kell választ adnia, adatot szolgáltatnia. Ez történhet a kérdőív írógéppel vagy nyomtatott betűvel történő kitöltésével, illetve külön dokumentáció összeállításával, amelyhez a szükséges hivatkozásokkal mellékletek, kiegészítő dokumentációk, magyarázatok és tájékoztatások is csatolhatók.

Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat kijelenti, hogy a kérdőív kitöltésével tudomására jutott adatokat csak az adatfelvétel jogalapjául szolgáló célra használhatja fel, kivéve ha az adat

a) bűncselekmény elkövetésére utal és átadását törvény lehetővé teszi, vagy

b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.

1.    Általános azonosító adatok

1.1. Megnevezés (cégek esetén cégszerű megnevezés a cégforma megjelölésével):

1.2. A gazdasági szereplő főtevékenységének megnevezése és TEÁOR kódja:

1.3. A gazdasági szereplő székhelye:

1.4. Cégek esetén a cég alapításának kelte, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napja:

1.5. Cégek esetén a cégbírósági bejegyzés helye, kelte, száma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási szám, ha van, az egyéni vállalkozói igazolvány száma, kiállításának helye és kelte, a kiállító hatóság megnevezése:

1.6. Jogelőd neve, címe, alapításának ideje:

1.7. A cég jegyzett tőkéje:

1.8. A cég tulajdonosainak megnevezése a tulajdoni arányok %-ban történő feltüntetésével:

–    állami tulajdon:

–    önkormányzati tulajdon:

–    magyar állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    külföldi állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    külföldön bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    egyéb (megnevezve):

Valamennyi cégtulajdonos esetében fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, természetes személyek esetében a személyes adatokat (születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakó- és tartózkodási hely), nem természetes személyek esetében a székhelyét, a központi ügyintézés helyét, a telephelyek és fióktelepek címét, a szervezet nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését.

1.9. A gazdasági szereplő érdekeltségei más vállalkozásokban (név, cím, részesedés):

1.10. Számlavezető bankok megnevezése és a pénzforgalmi számlaszámok:

1.11. Banki igazolás:

1.12. A gazdasági szereplő adószáma:

2.    A cég vezetésére, illetve az egyéni vállalkozóra vonatkozó információk

A cég valamennyi vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéni vállalkozó személyes adatai:

–    Név (születési név):

–    Születési hely és idő:

–    Anyja neve:

–    Lakóhely és tartózkodási hely:

–    Jelenlegi tisztsége:

–    Iskolai végzettsége:

–    Szakirányú végzettsége:

–    A cégnél alkalmazásban állás/az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának ideje:

–    Vezetői gyakorlata:

–    Elérhetősége (telefon, e-mail):

–    Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):

–    valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:

3.    A 12 hónapnál nem régebbi, beszerzési eljárás részvételi szakaszában történő eredményes részvételek megjelölése az ajánlatkérő feltüntetésével:

4.    A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében résztvevők adatai (születési név, idő, hely, anyja neve, valamint a hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez):

Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap

P. H.

............................................................

cégszerű aláírás

2/A. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez98

Cégellenőrzési kérdőív

A jegyzékre jelentkezőnek a kérdőívben megfogalmazott kérdésekre – az eredetivel azonos sorrendben, a kérdések sorszámára való hivatkozással – kell választ adnia, adatot szolgáltatnia. Ez történhet a kérdőív írógéppel vagy nyomtatott betűvel történő kitöltésével, illetve külön dokumentáció összeállításával, amelyhez a szükséges hivatkozásokkal mellékletek, kiegészítő dokumentációk, magyarázatok és tájékoztatások is csatolhatók.

A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat kijelenti, hogy a kérdőív kitöltésével tudomására jutott adatokat csak az adatfelvétel jogalapjául szolgáló célra használhatja fel, kivéve ha az adat

a)    bűncselekmény elkövetésére utal és átadását törvény lehetővé teszi, vagy

b)    más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.

1.    Általános azonosító adatok

1.1.    Megnevezés (cégek esetén cégszerű megnevezés a cégforma megjelölésével):

1.2.    A gazdasági szereplő főtevékenységének megnevezése:

1.3.    A gazdasági szereplő székhelye:

1.4.    Cégek esetén a cég alapításának kelte, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napja:

1.5.    Cégek esetén a cégbírósági bejegyzés helye, kelte, száma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási szám, ha van, az egyéni vállalkozói igazolvány száma, kiállításának helye és kelte, a kiállító hatóság megnevezése:

1.6.    Jogelőd neve, címe, alapításának ideje:

1.7.    A cég jegyzett tőkéje:

1.8.    A cég tulajdonosainak megnevezése a tulajdoni arányok %-ban történő feltüntetésével:

–    állami tulajdon:

–    önkormányzati tulajdon:

–    magyar állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    külföldi állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    külföldön bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    egyéb (megnevezve):

Valamennyi cégtulajdonos esetében fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, természetes személyek esetében a személyes adatokat (születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakó- és tartózkodási hely), nem természetes személyek esetében a székhelyét, a központi ügyintézés helyét, a telephelyek és fióktelepek címét, a szervezet nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését.

1.9.    A gazdasági szereplő érdekeltségei más vállalkozásokban (név, cím, részesedés):

1.10.    Számlavezető bankok megnevezése és a pénzforgalmi számlaszámok:

1.11.    Banki igazolás:

1.12.    A gazdasági szereplő adószáma:

1.13.    Együttes adóigazolás:

2.    A cég vezetésére, illetve az egyéni vállalkozóra vonatkozó információk

A cég valamennyi vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéni vállalkozó személyes adatai:

–    Név (születési név):

–    Születési hely és idő:

–    Anyja neve:

–    Lakóhely és tartózkodási hely:

–    Jelenlegi tisztsége:

–    A cégnél alkalmazásban állás/az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának ideje:

–    Vezetői gyakorlata:

–    Elérhetősége (telefon, e-mail):

–    Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):

–    valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, vagy éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:

3.1.    A gazdasági szereplő által megbízott, a beszerzési eljárásban részt vevő személyek adatai:

–    Név, születési név:

–    Születési hely, idő:

–    Lakcímadat:

–    Jelenlegi tisztsége:

–    Iskolai végzettsége:

–    Szakirányú végzettsége:

–    A cégnél alkalmazásban állás ideje:

–    Vezetői gyakorlata:

–    A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében részt vevők adatai:

–    Elérhetősége (telefon, e-mail):

–    Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):

–    Valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:

Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap

P. H.

        ............................................................
        cégszerű aláírás

3. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat

A ......................................................................................................... cég vezető tisztségviselője/egyéni vállalkozó büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy

1. A cégellenőrzési kérdőívben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek.

2. A cég Magyarországon a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vagy külföldön bejegyzett gazdasági társaság (a letelepedés helye szerinti ország megjelölésével)./Egyéni vállalkozóként Magyarországon az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyeztek vagy külföldön nyilvántartásba vettek (a letelepedés helye szerinti ország megjelölésével).

3. Kijelentem, hogy a gazdasági szereplő a székhelye szerinti országban az állammal, az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségeinek eleget tesz, 60 napon túli köztartozása (társadalombiztosítási, adó-, adók módjára behajtható egyéb tartozása, valamint vám- stb. tartozása) nincs.

4. A cég ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás nincs folyamatban.

5. A gazdasági szereplőnek az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs.

6. Hozzájárulok ahhoz, hogy a cégellenőrzés során a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat a gazdasági szereplő székhelyén, illetve telephelyén vizsgálatot folytasson, amelyhez minden segítséget megadok.

7. Tudomásul veszem, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által készített nemzetbiztonsági szakvélemény ellen fellebbezésnek helye nincs.

8. A gazdasági szereplő jegyzékre kerülése esetén adatszolgáltatási kötelezettségemnek eleget teszek.

Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap

P. H.

............................................................

cégszerű aláírás

4. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat

A ................................................................................. cég vezető tisztségviselője/egyéni vállalkozó büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy

1. Az általam képviselt gazdasági szereplő Magyarország területén közbeszerzési eljárástól nincs eltiltva.

2. A gazdasági szereplő a korábbi, 5 évnél nem régebben lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlattételkor hamis adatszolgáltatás miatt közbeszerzési eljárásból nem zárták ki.

3. A gazdasági szereplő közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási vagy bírósági határozat nem állapította meg.

4. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vagy szolgáltatóknál a gazdasági szereplő számláján a pénzforgalom rendszeres, a hitelezők sorban állása nem fordult elő, a gazdasági szereplő a fizetési kötelezettségének eleget tesz.

5. A gazdasági szereplő üzletviteli körében 5 évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági ítéletben, jogerős-versenyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést nem követett el.

Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap

P. H.

............................................................

cégszerű aláírás

5. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez99

Adatlap pénzügyi, gazdasági és adatbiztonsági ellenőrzéshez

A jegyzékre jelentkezőnek a kérdőívben megfogalmazott kérdésekre – az eredetivel azonos sorrendben, a kérdések sorszámára való hivatkozással – kell választ adnia, adatot szolgáltatnia. Ez történhet a kérdőív írógéppel vagy nyomtatott betűvel történő kitöltésével, illetve külön dokumentáció összeállításával, amelyhez a szükséges hivatkozásokkal mellékletek, kiegészítő dokumentációk, magyarázatok és tájékoztatások is csatolhatók.

A kérdőív feldolgozását végző nemzetbiztonsági szolgálat kijelenti, hogy a kérdőív kitöltésével tudomására jutott adatokat csak az adatfelvétel jogalapjául szolgáló célra használhatja fel, kivéve, ha az adat

a)    bűncselekmény elkövetésére utal és átadását törvény lehetővé teszi, vagy

b)    más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.

1.    Általános információk (azonosító adatok)

1.1. Megnevezés (cégek esetén cégszerű megnevezés a cégforma megjelölésével):

1.2. A gazdasági szereplő főtevékenységének megnevezése és TEÁOR kódja:

1.3. A gazdasági szereplő székhelye:

1.4. A cég tulajdonosainak megnevezése a tulajdoni arányok %-ban történő feltüntetésével:

–    állami tulajdon:

–    önkormányzati tulajdon:

–    magyar állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    külföldi állampolgárságú természetes személy tulajdona:

–    Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    külföldön bejegyzett gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdona:

–    egyéb (megnevezve):

Valamennyi cégtulajdonos esetében fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, természetes személyek esetében a személyes adatokat (születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakó- és tartózkodási hely), nem természetes személyek esetében a székhelyét, a központi ügyintézés helyét, a telephelyek és fióktelepek címét, a szervezet nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését.

1.5. A cég valamennyi vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéni vállalkozó adatai:

–    Név (születési név):

–    Jelenlegi tisztsége (a betöltés kezdő időpontjának feltüntetésével):

–    Iskolai végzettsége:

–    Szakirányú végzettsége:

–    A cégnél alkalmazásban állás/az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának ideje:

–    Vezetői gyakorlata:

–    Valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:

2.    A gazdasági szereplő gazdálkodására vonatkozó pénzügyi, pénzforgalmi (termelési) adatok

2.1. Mellékletként csatolni kell az előző évi mérleget és ennek kiegészítő mellékleteit.

2.2. A gazdasági szereplő hiteltartozásainak összege:

2.3. Elismert kintlévőségek összege:

2.4. Hosszú lejáratú tartozások összege:

2.5. Tárgyi eszközök nettó értéke:

2.6. Forgóeszközök állománya:

–    ebből pénzeszköz:

2.7. A tárgyévre tervezett árbevétel (saját és alvállalkozói):

2.8. Prognosztizált tárgyévi eredmény:

2.9. Folyó évre tervezett szolgáltatások értéke:

2.10. A következő 2 évre tervezett – szerződéssel már lekötött – szolgáltatások értéke:

2.11. Foglalkoztatottak összlétszáma:

2.12. A gazdasági szereplő nyilatkozata arról, hogy az állammal, önkormányzatokkal szembeni kötelezettségeinek eleget tett, köztartozása (társadalombiztosítási, adó-, adók módjára behajtható egyéb tartozása, valamint vám- stb. tartozás) nincs:

3.    A gazdasági szereplőre vonatkozó szakmai információk, megrendelő által igazolt referenciák felsorolása szükség szerinti részletezettséggel és mellékletek csatolásával

3.1. A gazdasági szereplő által megbízott, a beszerzési eljárásban részt vevő személyek adatai:

– Név, születési név:

– Születési hely, idő:

– Lakcímadat:

– Jelenlegi tisztsége:

– Iskolai végzettsége:

– Szakirányú végzettsége:

– A cégnél alkalmazásban állás ideje:

– Vezetői gyakorlata:

– A gazdasági szereplő által elvégzett, kivitelezett jelentősebb munkák, valamint a beszerzések irányításában és szervezésében részt vevők adatai:

– Elérhetősége (telefon, e-mail):

– Nemzetbiztonsági ellenőrzöttsége (az ellenőrzés konkrét időpontja, az ellenőrzés típusa, az ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálat):

– Valamennyi érintett személy hozzájáruló nyilatkozata a személyes adatainak a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű kezeléséhez:

3.2. A 12 hónapnál nem régebbi beszerzési eljárás részvételi szakaszában történő eredményes részvétel megjelölése az ajánlatkérő feltüntetésével:

3.3. Az elmúlt két évben végzett olyan munkák megnevezése, amelyeket a gazdasági szereplő fokozott adatvédelmet igénylő megbízók (Magyar Honvédség, katonai vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, rendvédelmi szervek, katasztrófavédelmi szervek, büntetés-végrehajtási intézetek, minisztériumok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve szervei, más országos hatáskörű szervek) részére végzett:

–    Munka megnevezése:

–    Megrendelő neve:

–    A szerződés jellege (fővállalkozó vagy alvállalkozó volt-e):

–    A referenciát nyújtó szervezet megnevezése, címe az okirat kiállítója nevének és telefonszámának feltüntetésével:

3.4. A gazdasági szereplő elmúlt 2 évben elvégzett munkái közül olyan referenciamunkák felsorolása:

–    amelyeket önállóan végzett el,

–    ahol biztosítja, hogy előre egyeztetett időpontban az átadott munka megtekinthető.

3.5. A beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő részéről vagy képviseletében részt vevő speciális végzettségű vagy tudományos fokozattal rendelkező szakemberei adatai (amennyiben több ilyen szakembere van, vagy egyiküknek több speciális végzettsége is van, azokat külön-külön kell megadni az alábbiak szerint):

Személyes adatok (név, születési név, születési hely, idő, anyja neve):

Tudományos fokozat vagy speciális végzettség megnevezése:

Oklevél sorszáma:

Megszerzésének időpontja:

Megszerzésének helye:

4.    Biztonsági előírások

4.1. A gazdasági szereplő ismertesse azon munkatársak körét személyi adataik (név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, irányítószámmal ellátott lakóhely és tartózkodási hely) megadása mellett, akik a kérdőív összeállításában, kidolgozásában részt vettek.

4.2. A kérdőívet kitöltő személy tudomásul veszi, hogy a cég természetes személy tulajdonosai, továbbá a kiírt pályázat megnyerését követően a gazdasági szereplő alkalmazottai, a nemzetbiztonsági szolgálat objektumába belépő munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzésen esnek át, amely – 15 évre visszamenőleg – egyaránt kiterjed magánéletükre, életvitelükre, erkölcsi, anyagi, vagyoni helyzetükre, belföldi és külföldi kapcsolatrendszerükre.

Kelt: ......................., év ............................... hó .......... nap

P. H.

............................................................

cégszerű aláírás

5/A. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez100

HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT

Alulírott ……………………………………… (szül.hely, idő, anyja neve, lakcím………………………………………..) hozzájárulok a személyes adataim – a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő, az előzetes minősítés/beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés/ alvállalkozó minőség megállapításához/ éves felülvizsgálat elvégzéséhez, valamint a kiegészítő ellenőrzésekhez és a jegyzék vezetéséhez szükséges mértékű – kezeléséhez.

Kelt,

aláírás

6. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

A közzététel jellemzői

1. Hirdetmények közzététele

a) A hirdetményeket az ajánlatkérőknek vagy a nyertes ajánlattevőknek el kell küldeniük a rendeletben meghatározott formátumban az Európai Unió Kiadóhivatalának.

Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztató esetében, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az e rendeletben meghatározott formátumot kell használni.

b) A hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatalának az ajánlatkérő küldi meg. Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolást küld az ajánlatkérőnek.

Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérő teszi közzé, ezen túlmenően az ajánlatkérő további információkat is közzétehet az ajánlatkérői honlapon.

2. Kiegészítő információk közzététele

Az ajánlatkérői honlap tartalmazhat előzetes összesített tájékoztatókat, a tervezett beszerzésekre, a folyamatban lévő részvételi felhívásokra és ajánlattételi felhívásokra, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett beszerzési eljárásra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

7. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Ajánlattételi felhívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail címe:

2. a) A választott eljárás: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A szerződés meghatározása, amelynek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak:

3. a) A beszerzés tárgya:

b) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

c) A teljesítés helye:

d) A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módja:

4. A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje:

5. a) Az ajánlattételi határidő:

b) Az ajánlat benyújtásának címe:

c) Az ajánlattétel nyelve:

d) Az (első) tárgyalás helye:

e) Az első tárgyalás időpontja:

f) Az eredményhirdetés időpontja és helye:

g) A szerződéskötés időpontja:

6. Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatok és tények:

7. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei:

8. Hiánypótlás lehetősége:

9. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai:

8. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Részvételi felhívás versenypárbeszédben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail címe):

2. a) A választott eljárás: versenypárbeszéd

b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

c) A szerződés időtartama vagy a teljesítés tervezett határideje:

3. a) A beszerzés tárgya:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d) A beszerzési eljárás során az ajánlattevő birtokába adandó adatok legmagasabb minősítési szintje:

e) A dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információk:

f) Az összességében legelőnyösebb ajánlat megállapítására vonatkozó módszer meghatározása:

4. a) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:

b) Azok megjelölése, akiket az eljárásban való részvételre az ajánlatkérő meg kíván hívni:

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

d) A részvételi jelentkezés határideje:

5. A részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolására kért adatok, tények:

6. A részvételre jelentkezők műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok, tények:

7. Hiánypótlás:

8. A részvételi szakasz tervezett eredményhirdetési időpontja:

9. Az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett időpontja:

10. Egyéb információk:

9. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Ajánlattételi felhívás versenypárbeszédben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail címe):

2. a) A választott eljárás: versenypárbeszéd

b) Hivatkozás a részvételi felhívásra:

c) Az első párbeszéd időpontja és helyszíne:

d) Ha az ajánlatkérő többfordulós párbeszédet tart, a párbeszédek menete, az első, illetőleg a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott ajánlattevői létszám felső határa:

e) A párbeszéd nyelve:

f) Ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó – általa meghatározott – előírások:

g) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

h) A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje:

3. a) A beszerzés tárgya:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d) Az ajánlattételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információk:

4. a) Az ajánlattételi határidő, amely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:

b) Az ajánlat benyújtásának és felbontásának címe:

c) Az ajánlattétel nyelve:

d) Az eredményhirdetés tervezett időpontja:

e) A szerződéskötés tervezett időpontja:

5. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei:

6. Mindazon körülmények felsorolása, melyekről az ajánlatkérő kéri az ajánlattevők javaslatát és e körülmények tekintetében az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások:

7. Hiánypótlás:

8. Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja:

9. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai (a részszempontok, a hozzá tartozó súlyszámok és az értékelési módszer leírása):

10. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Ajánlattételi felhívás könnyített eljárásban

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail címe:

2. a) A választott eljárás: könnyített eljárás

b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya, mennyisége:

b) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

c) A teljesítés helye:

4. A teljesítés végrehajtása:

Ütemezés:

5. a) Az ajánlattételi határidő:

b) Az ajánlat benyújtásának címe:

c) Az ajánlattétel nyelve:

d) Az eredményhirdetés időpontja és helye:

e) A szerződéskötés időpontja:

6. Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatok és tények:

7. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei:

8. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai:

11. melléklet a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelethez

Ajánlattételi felhívás keretmegállapodásos eljárás második részében

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail címe):

2. a) A választott eljárás: keretmegállapodásos eljárás

b) Hivatkozás a megkötött keretmegállapodásra:

c) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

d) A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje:

3. a) A beszerzés tárgya, illetőleg mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d) A dokumentáció rendelkezésre állásának módja:

4. a) Az ajánlattételi határidő, amely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:

b) Az ajánlat benyújtásának és felbontásának címe:

c) Az ajánlattétel nyelve:

d) Az eredményhirdetés tervezett időpontja:

e) A szerződéskötés tervezett időpontja:

5. Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei:

6. Ajánlati kötöttség időtartama:

7. Hiánypótlás:

8. Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja:

9. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai (a részszempontok, a hozzá tartozó súlyszámok és az értékelési módszer leírása):

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!