nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
2014-02-15
2015-02-28
8
Jogszabály

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 49. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 53. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 50–52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.1 Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen, vagy az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, valamint a technológia irányíthatatlanná válása miatt jelen lehetnek (a továbbiakban együtt: jelen lévő veszélyes anyag).

2.2 Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.

2a.3 Hatóság: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv.

3. Kiemelten kezelendő létesítmények:

a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;

b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;

c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.

4. Tárolás: a veszélyes anyag átmeneti vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából.

5. Társhatóság: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek.

6. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: az üzemeltető által végzett módszeres elemző tevékenység, amelynek során meghatározza és bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségeit és azok bekövetkezésének valószínűségét.

7. Veszélyeztetett terület: ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a küszöbérték alatti üzemre.

3. § A rendelet hatálya a következetesen és hatékonyan működő magas szintű védelem érdekében kiterjed a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására.

3. Az engedélyezési, felügyeleti tevékenység

4. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, a biztonsági irányítási rendszer,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás,

e) a belső védelmi tervezés, a külső védelmi tervezés, a tervek végrehajtási feltételeinek megléte,

f)4 a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos településrendezési tervezés,

g)5 a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása, valamint

h)6 a belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatása.

(2) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(3)7 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezet eljárásaiban első fokon a hatóságnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve jár el.

4. Különös eljárási szabályok

5. § (1)8 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel, valamint vízügyi hatósággal is közölni kell.

(2)9

(3)10 Az 1. § 3. pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hatóságnak az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult.

(4)11 Az e rendelet szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a hatóság helyi szerve is jogosult.

(5)12 Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása.

II. FEJEZET

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

6. § A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

5. A veszélyes tevékenységek azonosítása

7. § (1)13 Az üzemeltető a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat a hatóság területi szervének

a) tervezés alatt álló veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében az építési engedélyezéshez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg,

b) olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, amely a veszélyes tevékenység megkezdése előtt építési engedélyezés kapcsán katasztrófavédelmi engedély megszerzésére nem kötelezett, a veszélyes tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg

küldi meg.

(2)14

6. A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés

8. § (1)15 A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít, és az abban foglaltak szerint köteles működni.

(2) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

(3) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.

(4) A biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

(5) Az üzemeltető – a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontok szerinti adattartalommal – elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.

9. §16 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek 10. § (1) bekezdés szerinti elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje 90 nap, az ezzel kapcsolatos másodfokú eljárás ügyintézési határideje 90 nap.

10. § (1) Az üzemeltető a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet terjeszt elő.

(2) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

b)17 a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést készítő szakértő nevét, címét, kapcsolattartóját, annak elérhetőségét és aláírását,

c)18 a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását, és

d)19 a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, címét, elérhetőségét és aláírását.

(3) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:

a)20 a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést, valamint azok védendő adatot nem tartalmazó változatát,

b) az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást,

c)21 – a (3a) bekezdés kivételével – a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot, és

d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot.

(3a)22 Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4)23 Ha az üzemeltető a (3) bekezdésben meghatározott védendő adatot nem tartalmazó dokumentációt nem nyújt be, akkor csatolja a nyilatkozatát arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.

11. § (1) A biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.

(2) A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,

c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.

(3)24 Az ötévenkénti (a továbbiakban: soros), vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóság területi szervének soros felülvizsgálat, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést, biztonsági elemzést az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóság területi szervének.

(4)25 A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő az elsőfokú és másodfokú eljárás során 30 nap.

12. § (1) A hatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, biztonsági elemzés alapján végzi el, de a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra.

(2) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést nyilvános betekintés céljából megküldi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek is.

7. Hatósági ellenőrzés

13. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát – a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi vagy az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.

(2)26 Ha a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje a hatóság által elfogadott mértékben csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalmát, és az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a kockázat mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

(4) A hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a 7. melléklet 1.6.2. pontjában meghatározottak teljesülését a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által a társadalmi kockázat számításába be nem számított gazdálkodó szervezeteknél és az ipari parkok esetében.

(5)27 A hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a belső védelmi terv gyakorlatot, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Amennyiben a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság a belső védelmi terv gyakorlat ismételt lebonyolítására kötelezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét.

(6)28 Az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.

(7)29 A veszélyes anyagokról készített, a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.

14. § (1) A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább kétévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés).

(2) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl különös figyelemmel kell lenni arra, hogy:

a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül;

b) a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek.

(3) Az ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot.

15. § A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének kizárására vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentésére szolgáló műszaki megoldások, védelmi tervek és az irányítási rendszer összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi.

16. § (1)30 A belső védelmi terv, a súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.

(2) Amennyiben a biztonság növelése indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a 19. §-ban meghatározott belső védelmi terv, vagy a 35. §-ban meghatározott súlyos káresemény elhárítási terv kiegészítésére kötelezi, vagy a 23. §-ban meghatározott külső védelmi terv esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

8. Felmentési szabályok

17. § (1) Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 6. mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben megkövetelt tájékoztatást azokra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.

(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést a felmentésben szereplő korlátozott tartalommal nyújthatja be.

(3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet.

(4) A hatóság által – a felmentési kérelemre – kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem melyik létesítményére vonatkozik. Az előbbieken kívül tartalmazza továbbá, hogy a felmentés alkalmazása esetén mely részeiben korlátozható a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés tartalma.

18. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem a felmentési szabály alkalmazása esetén továbbra is felső vagy alsó küszöbértékűnek tekintendő.

(2) Új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét a katasztrófavédelmi engedély megszerzésére irányuló kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden más esetben a felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés első alkalommal történő benyújtásakor vagy azok felülvizsgálatakor nyújtható be.

III. FEJEZET

A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

9. A belső védelmi terv

19. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 8. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.

(3) Az üzemeltető a belső védelmi terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem munkavállalói és az üzem területén folyamatos megbízással tevékenységet végző alvállalkozók véleményt nyilváníthassanak.

(4) A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat felkészíti.

20. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.

(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3) A belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak soros felülvizsgálat esetében, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a belső védelmi tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső védelmi tervet az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak.

(4)31 A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő az elsőfokú és másodfokú eljárás során 45 nap.

(5)32 A módosított belső védelmi terv elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő az elsőfokú és másodfokú eljárás során 45 nap.

(6)33 Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a hatóság területi szerve részére a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküld.

(7) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

10. A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv

21. § (1)34 A hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés kézhezvételét követően azt 10 napon belül küldi meg a Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetében a polgármesternek és a hatóság helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.

(2) A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.

(3) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési helye szerint illetékes vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatásával érintett település polgármestere a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 15 napon belül köteles közmeghallgatást tartani.

(4) A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett – részvételi szándékukat előzetesen bejelentő – társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is.

(5)35 A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóság helyi szerve részére a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi.

(6)36 A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követő 8 napon belül a hatóság helyi szervének megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

22. § (1)37 A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetében a hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzést a kézhezvételt követő 10 napon belül megküldi a polgármesternek és a hatóság helyi szervének.

(2) A polgármester a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. A 21. § rendelkezései a biztonsági elemzés hirdetményi közzétételére és a közmeghallgatásra megfelelően alkalmazandóak.

(3)38 A Kat. 33. § (1) bekezdése alá nem eső engedélykérelem esetében nem kell közmeghallgatást tartani, de a polgármester a biztonsági jelentéshez, biztonsági elemzéshez tett észrevételeket a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi a hatóság helyi szervének. A hatóság az észrevételeket a döntésének meghozatalakor mérlegeli.

23. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, végleges és jóváhagyott külső védelmi terv készül.

(2)39 A külső védelmi terv elkészítésében a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv), az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, valamint vízügyi hatóság és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít.

(3)40 A polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 7. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt a lakosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóság helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hatóság helyi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóság területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül.

(4)41 A hatóság területi szerve a (3) bekezdés szerinti külső védelmi tervet annak kézhezvételét követően megvizsgálja a 7. melléklet 4. pontja figyelembevételével.

(5)42 A hatóság területi szerve a (4) bekezdés szerint megvizsgált külső védelmi tervre vonatkozó véleményét a hatóság helyi szervének megküldi, amely a polgármesterrel együtt a vélemény alapján elkészíti a külső védelmi tervet.

(6)43 Az elkészült és jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság megküldi a (2) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.

(7) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik.

(8) A külső védelmi tervet legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy súlyos káresemény elhárítási terv hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.

(9) A külső védelmi terv jelentős módosításának tekintendő, ha a meglévő külső védelmi tervben szerepeltetett adatokhoz képest:

a) a feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet új, vagy a lehetséges következmények esetében jelentősen eltérő mennyiségű veszélyes anyag okozza,

b) a halálos vagy személyi sérüléseket okozó feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei által veszélyeztetett terület mérete jelentősen változik,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy a küszöbérték alatti üzem környezetében a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett területen a következő jelentős változások történtek:

ca) új, tömegtartózkodásra szolgáló építmény vagy helyiség létesült,

cb) a közlekedést érintően új, nagy forgalmú főút vagy vasútvonal épült,

cc) a veszélyeztetett terület által érintett lakosság létszáma számottevően változott.

(10)44 A külső védelmi tervben végrehajtott módosítást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet a hatóságnak egyetértés céljából haladéktalanul meg kell küldeni.

(11) A külső védelmi terv jelentős módosítása esetén a (3)–(8) bekezdés szerint kell eljárni.

(12)45 A Kat. 32. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően, amennyiben az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hatóság helyi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a mentőszolgálat, a rendőrség, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, valamint vízügyi hatóság és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít.

(13)46 A Kat. 40. § (5) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett üzem vonatkozásában amennyiben az adott településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hatóság helyi szervét és egyidejűleg megküldi részükre a védendő adatokat nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a (12) bekezdésben felsoroltak vesznek részt és nyilvánítanak véleményt.

24. § (1)47 A hatóság – az illetékes polgármesterrel együttműködve – a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2)48 A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezésekor a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

25. § (1)49 A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a veszélyeztetett területen élő lakosságot és a közintézményeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 10. mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.

(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.

26. § (1) A hatóság döntése vagy hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tekintetében, ha a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.

(2) A veszélyeztetett település polgármestere a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés kézhezvételétől számított 10 napon belül – az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállása esetén – kezdeményezheti a hatóságnál, hogy az adott településre vonatkozóan külső védelmi terv ne készüljön.

(3) A hatóság a felmentésre vonatkozó indokolt kezdeményezést megvizsgálja és a kézhezvételtől számított 15 napon belül dönt a felmentés megadásáról.

(4)50 A felmentésre irányuló kezdeményezés elutasítása esetén a hatóság helyi szerve az általános szabályok szerint elkészíti a külső védelmi tervet.

27. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, és a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított dokumentumok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, és felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.

11. A településrendezési tervezés

28. § (1)51 A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján – azok feltételek nélküli elfogadásával egyidejűleg – katasztrófavédelmi engedélyben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait.

(2)52 A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezet településszerkezeti tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét. A polgármester a tájékoztatást követően haladéktalanul értesíti a hatóságot a veszélyességi övezet településszerkezeti tervben történő feltüntetésének várható időpontjáról.

(3)53 A polgármester a veszélyességi övezet településszerkezeti tervben történő feltüntetéséig a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt állásfoglalást kér a hatóságtól, és kezdeményezi a 29. § (1) bekezdés szerinti bizottság létrehozását.

(4)54 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását, törlését követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településszerkezeti tervét. Amennyiben a településszerkezeti tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.

29. § (1)55 A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat C., valamint D. soraiban szereplő fejlesztések esetében az engedélyezési eljárás során állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, valamint vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből.

(2) A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázat A. és B., valamint E. soraiban szereplő fejlesztések esetében a hatóság ad állásfoglalást.

(3) A hatóság és a bizottság a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

(4) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről a lakosság 21 napig véleményt nyilváníthasson.

12. Az üzemeltetőt érintő jelentési rendszer

30. § (1)56 Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül a 12. mellékletben szereplő adattartalommal – lehetőség szerint a hatóság honlapján elérhető adatlap felhasználásával – írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság területi szerve részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás a hatóság ügyeleti szolgálata útján e-mailben vagy telefaxon teljesíthető.

(3)57 A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról – annak egy másolati példánya megküldésével – a veszélyeztetett település polgármesterét.

31. § (1)58 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető – a 30. §-ban meghatározott kötelezettségén túlmenően – részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A részletes jelentés tartalmi követelményeit a hatóság központi szerve az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével határozza meg.

(2) A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől.

(3) Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, amennyiben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.

(4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.

(5)59 A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről – az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati példányának megküldésével – a veszélyeztetett település polgármesterét.

13. A hatóságot érintő jelentési rendszer

32. § (1)60 A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről és a küszöbérték alatti üzemekről, a 30–31. §-ban foglaltak szerint kapott információkról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a nyilvántartásban foglaltakról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából nemzeti jelentést készít, amelyet a hatóság központi szervének vezetője továbbít az Európai Unió illetékes szervének.

(2)61 A hatóság központi szervének vezetője a 30. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más európai uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni.

(3)62 A hatóság központi szerve által készített hároméves nemzeti jelentést az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően kell megküldeni az Európai Bizottság részére.

IV. FEJEZET

A KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

14. Küszöbérték alatti üzem azonosítása

33. § (1)63 A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat az üzemazonosításra vonatkozó kérelme mellékleteként a hatóság területi szervéhez nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott iratokat.

(2)64 Az (1) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok valóságtartalmát a hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet.

(3)65 A hatóság az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a Kat. 40. § (2) bekezdésére tekintettel – a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe.

(4)66 A hatóság – ha nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok és az (1)–(2) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján dönt az üzemazonosítási eljárás lezárásáról és a katasztrófavédelmi engedély megadásáról.

(5)67 A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje 60 nap, az ezzel kapcsolatos másodfokú eljárás ügyintézési határideje 60 nap.

34. § (1)68 Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:

a)69 az 1. melléklet, 2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;

b) az 1. melléklet, 2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte;

c)70 veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

d)71 nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

(2)72 Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:

a) a küszöbérték alatti üzem határától számítva

aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,

ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és

ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és

b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

(2a)73 A (2) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van.

(3)74 Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a 33. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy

a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és

b) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén

ba) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

bb) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

bc) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és

bd) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

(4) A kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerinti dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.

15. Súlyos káresemény elhárítási terv

35. § (1)75 A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja – a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.

(1a)76 Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.

(2) A súlyos káresemény elhárítási tervben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és részletes elemzése alapján az üzemeltető

a) meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, módját és károsító hatásait, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit,

b) bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét, meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket.

(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a veszélyhelyzeti feladatok álljanak arányban a feltárt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

(4) Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

(5) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a küszöbérték alatti üzem munkavállalói véleményt nyilváníthassanak.

(6) A súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, az üzem területén dolgozó személlyel – beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is – megismerteti, és annak alkalmazására a munkavállalókat felkészíti.

(7) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar bekövetkezése esetén a súlyos káresemény elhárítási tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

(8)77

(9)78

36. § (1) A súlyos káresemény elhárítási terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása.

(2) Az üzemeltető az irányítási rendszert beépíti a küszöbérték alatti üzem általános vezetési rendszerébe.

(3) Az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.

16. A terv hatósági vizsgálata és értékelése

37. § (1) A veszélyes tevékenység ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott veszélyeztetés szintjének minősítése a veszélyes tevékenység azonosítását követő bejelentésben és a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő adatok elemzése és értékelése alapján történik. A minősítés alapja a küszöbérték alatti üzem által okozott balesetek lehetséges következményeinek elemzése, a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott megelőző és következmények csökkentésére irányuló tevékenységek vizsgálata.

(2) A vizsgálat során a hatóság értékeli, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a súlyos káresemény elhárítási tervben feltárt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek.

(3) A súlyos káresemény elhárítási terv hatósági vizsgálatának részletes szempontjait a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.

(4) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszélyeztetés szintje meghaladja a 7. melléklet 5. pontjában meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a veszélyeztetés szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a súlyos káresemény elhárítási terv tartalmát és az ebben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(5) Az üzemeltető a biztonságos működés bizonyítására a 3. melléklet 1.6. pontjának megfelelő részletes kockázatértékelést végezhet, és azt a súlyos káresemény elhárítási terv részeként benyújthatja a hatóság részére. Ekkor a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés hatóság általi minősítésére és értékelésére a 7. melléklet 1. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság az üzemeltető nyilatkozattételre történő felhívását követően – a veszélyeztetés mértékére tekintettel – dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról, megszüntetéséről vagy az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.

38. §79 (1) A súlyos káresemény elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a soros felülvizsgálatot háromévenként kell elvégezni.

(2) A 33. § (4) bekezdése szerinti engedélyt háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében a hatóság üzemazonosítási eljárást folytat le.

39. §80 (1) A hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti.

(2) A hatóság a küszöbérték alatti üzemeket legalább háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.

17. A terv megvalósíthatóságának ellenőrzése

40. § (1) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.

(2) Az üzemeltető a gyakorlatok szervezése során biztosítja, hogy tervben szereplő védekezésben részt vevő erők feladataikat legalább évente egyszer gyakorolják.

(3)81 Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóság területi szervét a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4)82 Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a hatóság területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.

(5)83 A hatóság háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét.

V. FEJEZET

A HATÓSÁG IPAR-FELÜGYELETI FELADATAI

18. Hatósági adatok gyűjtése

41. § (1)84 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése céljából a hatóság engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatainak keretében a veszélyes tevékenységek tűz-, polgári védelmi és iparbiztonsági felügyeletének hatékonnyá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist hoz létre és működtet.

(2) A hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos – a társhatóságok által a feladat és hatáskörük szerint elvégzett – engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység során keletkezett engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása a hatékony hatóságok közötti információcsere céljából.

(3) A társhatóságok a hatósági engedélyeket, jegyzőkönyveket, védelmi terveket a kiadásukat követően haladéktalanul elektronikus formátumban (PDF – Portable Document Format) az ipar-felügyeleti adatbázisba feltöltik.

42. § (1) Amennyiben a társhatóság engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési tevékenysége során felmerül, hogy valamely gazdálkodó szervezet e rendelet hatálya alá tartozhat, azonban az a hatóság ipar-felügyeleti adatbázisában nem szerepel, felhívja a hatóság figyelmét az e rendelet szerinti üzemazonosítási eljárás lefolytatására.

(2) A társhatóság a felhíváshoz mellékeli az üzemazonosítási eljárást megalapozó dokumentumokat, különös tekintettel az adatszolgáltatási adatlapokra, ellenőrzési jegyzőkönyvekre, nyilvántartásokra, bevallásokra.

(3) A hatóság a bejelentés alapján lefolytatott üzemazonosítási eljárás lezárását követően a bejelentő részére tájékoztatást ad, és szükség esetén az ipar-felügyeleti adatbázis tartalmát kiegészíti.

19. Hatóságok közötti adatmegosztás

43. § (1) A hatóság a társhatóságok részére az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférést biztosít és lehetővé teszi az abban szereplő információk és dokumentumok elérhetőségét.

(2) A hatóság az ipar-felügyeleti adatbázis alapján félévente elektronikus úton tájékoztatást küld a társhatóságok részére. A tájékoztatás tartalmazza a rendelet hatálya alá került, vagy annak hatálya alól kikerült üzemeket.

(3) A társhatóságok a hatóság által megküldött tájékoztatást követően haladéktalanul a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az ipar-felügyeleti adatbázisba.

(4) A feltöltött elektronikus dokumentumok alapján a hatóság az ipar-felügyeleti adatbázist 8 napon belül frissíti.

(5) A társhatóságok által hozzáférhető ipar-felügyeleti adatbázis különösen az alábbi adatokat tartalmazza:

a) üzem neve,

b) üzem székhelye,

c) telephelyének címe és GPS koordinátája,

d) e rendelet szerinti besorolása,

e) hatósági engedélyek társhatóságonként rendszerezve,

f) ellenőrzési jegyzőkönyvek társhatóságonként rendszerezve,

g) lakossági tájékoztatást szolgáló dokumentumok,

h) védelmi tervek vagy azok adatai,

i) védelmi gyakorlatok időpontjai, jegyzőkönyvei, eredményei, és

j) hatósági, társhatósági ellenőrzések tervezett időpontjai.

20. A társhatósági ellenőrzések koordinálása

44. § (1)85 A hatóság a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése.

(2)86 A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot. A társhatóságok, valamint a hatóság által tervezett ellenőrzések időpontjait a hatóság az ipar-felügyeleti adatbázison keresztül közzéteszi.

(3) A hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot.

(4)87 A hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen.

21. Hozzáférés üzemeltetői adatokhoz

45. § A hatóság honlapján keresztül a lakosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést:

a) üzem neve,

b) székhelye,

c) telephelyének címe,

d) e rendelet szerinti besorolása,

e) hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve,

f) lakossági tájékoztató kiadványok.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

46. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezések

47. § (1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)–(4)88

(4a)89

(5)90 A 7. melléklet 6. 2. pontjában foglalt előírásokat 2014. december 31-ig kell teljesíteni.

(6)91 A nehéz fűtőolajok miatt e rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2014. április 30-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők 2014. április 30-ig elvégzik a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 11. § és 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálatát.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

48. § (1) E rendelet a katasztrófavédelemről szóló törvénnyel együtt

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. december 16-i 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c)92 a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a katasztrófavédelemről szóló törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről szóló, 1998. június 26-i 98/433/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

25. Módosító rendelkezések

49. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:

(A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek)

„18. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve veszélyességi övezet”

50. § A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vko.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hatósági határozatait, valamint az elfogadott, minősített adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentéseket, biztonsági elemzéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére megküldi.”

51. § (1) A Vko. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés alapján javaslatot tesz a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet határainak kijelölésére, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve számára megküld.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 17. § szerint részére megküldött biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kézhezvételét követően megvizsgálja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság javaslatát és ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat. A veszélyességi övezet kijelöléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot.

(3) A veszélyes katonai objektumok körüli veszélyességi övezet határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti településrendezési terveken.

(4) A veszélyes katonai objektumok körül kijelölt veszélyességi övezet határain belül történő fejlesztések során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ában szabályozottak szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakításához be kell vonni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot is.”

(2) A Vko. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A külső védelmi tervezési és lakosságtájékoztatási feladatokat a 17. § szerint megküldött biztonsági jelentés kézhezvételét követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei végzik az R. 23–27. § rendelkezéseinek megfelelően, azzal az eltéréssel, hogy a polgármester az R. 23. § (3) bekezdése szerinti hirdetményt nem teszi közzé és az R. 23. § (12) és (13) bekezdése nem alkalmazható.”

52. § (1) A Vko. 2. § n) pontjában az „a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § y) pontja” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 31. pontja” szöveg lép.

(2) A Vko. 2. § o) pontjában az „az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF)” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szöveg lép.

(3) A Vko. 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét” szöveg lép.

(4) A Vko. 19. § (1) bekezdés b) pontjában az „az OKF-fel” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével” szöveg lép.

(5) A Vko. 19. § (3) bekezdésében az „az OKF” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve” szöveg lép.

(6) A Vko. 22. § (1) bekezdésében az „az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét” szöveg lép.

(7) A Vko. 22. § (2) bekezdésében az „az OKF-et” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét” szöveg lép.

26. Hatályát vesztő rendelkezések

53. § Hatályát veszti

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet,

b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja.

1. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez93

Üzemazonosítás

1.    A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop).

2.    Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.

3.    Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:

a)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű, ha az összeg

q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1

qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QFx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;

b)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1

qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;

c)    az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25

qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

3.1. Ezt az összegzési szabályt a toxicitás, a tűzveszélyesség és az ökotoxicitás veszélyeinek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:

a)    az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor;

b)    az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor;

c)    az 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor.

3.2. Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége meghaladja a felső küszöbértékét.

3.3. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell.

3.4. A jelen jogszabály hatálya alá tartozik mindazon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely esetében a 3.1. pont a), b) vagy c) alpontja szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1, a küszöbérték alatti üzemek esetében nagyobb vagy egyenlő 0,25.

4.    E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg. A 2. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Ha egy adott veszélyes anyag esetében – akár az alsó, akár a felső küszöbmennyiség vonatkozásában – a két táblázat között eltérés van, akkor mindig az 1. táblázatban meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni.

5.    A veszélyes anyag az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék vagy veszélyes hulladék van jelen.

6.    A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.

7.    Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.

8.    E rendelet alkalmazása szempontjából gáznak tekintendő bármely anyag, amelynek abszolút gőznyomása 20 °C-on 101,3 kPa vagy annál nagyobb.

9.    E rendelet alkalmazása szempontjából folyadéknak tekintendő bármely anyag, amely 20 °C-on és 101,3 kPa normál légköri nyomáson nem gáz, és nem szilárd halmazállapotú.

10.    A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került.

 

 

 

1. táblázat

 

Anyaglista

 

 

 

1. oszlop

2. oszlop

3. oszlop

 

Veszélyes anyagok

Küszöbmennyiség (tonnában)

 

alsó

felső

 

Ammónium-nitrát (lásd az 1. megjegyzést)

5 000

10 000

 

Ammónium-nitrát (lásd a 2. megjegyzést)

1 250

5 000

 

Ammónium-nitrát (lásd a 3. megjegyzést)

350

2 500

 

Ammónium-nitrát (lásd a 4. megjegyzést)

10

50

 

Kálium-nitrát (lásd az 5. megjegyzést)

5 000

10 000

 

Kálium-nitrát (lásd a 6. megjegyzést)

1 250

5 000

 

Arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói

1

2

 

Arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói

 

0,1

 

Bróm

20

100

 

Klór

10

25

 

Nikkelvegyületek belélegezhető formában
(nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid)

 

1

 

Etilén-imin

10

20

 

Fluor

10

20

 

Formaldehid (töménység ł 90%)

5

50

 

Hidrogén

5

50

 

Hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz)

25

250

 

Ólom-alkilátok

5

50

 

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok
(beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat)
és a földgáz

50

200

 

Acetilén

5

50

 

Etilén-oxid

5

50

 

Propilén-oxid

5

50

 

Metanol

200

5 000

 

4,4-Metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban

 

0,01

 

Metil-izocianát

 

0,15

 

Cseppfolyós oxigén

200

2 000

 

Toluol-diizocianát

10

100

 

Karbonil-diklorid (foszgén)

0,3

0,75

 

Arzén-trihidrid (arzin)

0,2

1

 

Foszfor-trihidrid (foszfin)

0,2

1

 

Kén-diklorid

 

1

 

Kén-trioxid

15

75

 

Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok7
(beleértve a TCDD-t) TCDD egyenértékben számolva

 

0,001

 

A következő rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban: 4-Amino-bifenil és/vagy sói, benzo-triklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klórmetil)–éter, klórmetil-metil-éter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil-karbamoil-klorid, 1,2-dibróm-3-klórpropán, 1,2-dimetil-hidrazin, dimetil-nitrózamin, hexametil-foszfor-triamid, hidrazin, 2-naftil-amin és/vagy sói, 4-nitro-difenil és 1,3-propán-szulton

0,5

2

 

Kőolaj termékek:

a) Gazolinok és benzinek

b) petróleumok (beleértve a repülőgép üzemanyagokat)

c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket)

d) nehéz fűtőolajok.

2 500

25 000

Megjegyzések az 1. táblázathoz

1. Ammónium-nitrát (5000/10 000) önfenntartó bomlásra képes műtrágyák

Olyan ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra vonatkozik (ammónium-nitrát mellett foszfátot és/vagy kálisót tartalmaznak), amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a)    15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek a teljes éghető/szervesanyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy amely eleget tesz a külön jogszabályban előírt követelményeknek,

b)    15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül),

és amelyek az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész, 38.2 fejezete szerinti teknős vizsgálat alapján önfenntartó lebomlásra képesek.

2. Ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú

Azokra a tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a)    15,75 tömegszázaléknál nagyobb (ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékek esetében),

b)    24,5 tömegszázaléknál nagyobb (kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket),

c)    28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében),

és amelyek megfelelnek a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

3. Ammónium-nitrát (350/2500): technikai minőségű

Ez alkalmazandó:

a)    ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

aa)    24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,

ab)    28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot;

b)    vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

4. Ammónium-nitrát (10/50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak

Ez a következőkre alkalmazandó:

a)    A gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és a 2. és 3. megjegyzésben említett ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra, vagy a biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak egy gyártóhoz átmeneti tárolásra, vagy újrafeldolgozásra, mert többé nem felelnek meg a 2. és 3. megjegyzésben meghatározott minőségi előírásoknak.

b)    Az 1. megjegyzés a) pontjában és a 2. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

5. Kálium-nitrát (5000/10000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot szemcsés/granulált formában tartalmazzák.

6. Kálium-nitrát (1250/5000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot kristályos formában tartalmazzák.

7. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével számítjuk ki:

Rokon vegyületek nemzetközi toxicitás egyenérték együtthatói (ITEF)
(a NATO/CCMS kompatibilitáshoz)

2,3,7,8-TCDD

1

2,3,7,8-TCDF

0,1

1,2,3,7,8-PeDD

0,5

2,3,4,7,8-PeCDF

0,5

 

 

1,2,3,7,8-PeCDF

0,05

1,2,3,4,7,8-HxCDD

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,4,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDD

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDF

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDD

0,01

2,3,4,6,7,8-HxCDF

0,1

OCDD

0,001

1,2,3,4,6,7,8-HpCDF

0,01

 

 

1,2,3,4,7,8,9-HpCDF

0,01

 

 

OCDF

0,001

T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, O=octa

 

 

2. táblázat

 

Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai

 

 

1. oszlop

2. oszlop

3. oszlop

 

Veszélyes anyag veszélyességi osztályok

Küszöbmennyiség (tonnában)

 

alsó

felső

 

1. nagyon mérgező anyagok és készítmények

5

20

 

2. mérgező anyagok és készítmények

50

200

 

3. oxidáló anyagok és készítmények

50

200

 

4. robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy a termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.4 alosztályába tartozik)

50

200

 

5. robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6 alosztályába vagy az R2, R3 kockázatot jelző mondat bármelyike alá tartozik)

10

50

 

6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények
[ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik]

5 000

50 000

 

7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények
[ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik]

50

200

 

7. b) tűzveszélyes folyadékok
[ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 2. megjegyzés definíciója vonatkozik]

5 000

50 000

 

8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok
[ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik]

10

50

 

9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve:

(I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre
(beleértve az R50/53)

100

200

 

(II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

200

500

 

10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve:

(I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15)

100

500

 

(II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek (beleértve az R15/29)

50

200

Megjegyzések a 2. táblázathoz

1. a)    A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kb. tv.) és végrehajtási rendelete szerint történik. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

b)    Az anyagok besorolásánál az Európai Unió Illetékes Szakbizottsága által kiadott külön jegyzékben szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni. A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ az Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.

c)    Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.

d)    A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik.

e)    Tűzveszélyes hajtógázokkal töltött aeroszolos termékek osztályba sorolásakor a termék veszélyességét kell alkalmazni a termék teljes anyagmennyiségére.

f)    A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének meghatározása során a 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.

2. „Robbanóanyag” alatt értendő

a)    olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak (R2 kockázatot jelző mondat),

b)    olyan anyagok vagy készítmények, amelyeknél ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt (R3 kockázatot jelző mondat), vagy

c)    olyan anyagok, készítmények vagy tárgyak, amelyek az ADR 1. osztályába tartoznak.

A definíció kiterjed a pirotechnikai anyagokra is, amelyek olyan anyagok (vagy anyagok keverékei), amelyeket hő, fény, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre. Ez a hatás önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik. Amennyiben valamely anyagra vagy készítményre mind az ADR, mind pedig az R2, vagy az R3 kockázatot jelző mondat szerinti besorolás alkalmazható, abban az esetben az ADR szerinti osztályozás elsőbbséget élvez az R-mondat szerinti besorolással szemben.

Az 1. osztályba tartozó anyagok és tárgyak az ADR osztályozási alapelveinek megfelelően sorolandók be az 1.1–1.6 alosztályok egyikébe. E besorolási alosztályok:

1.1 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)”

1.2 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.”

1.3 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a)    azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez, vagy

b)    amelyek egymás után úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.”

1.4 alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetében. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.”

1.5 alosztály: „Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.”

1.6 alosztály: „Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen inicializálásuk vagy beindulásuk valószínűsége. A veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.”

E meghatározás magában foglalja a tárgyakba töltött robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat és készítményeket is. Robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, vagy készítményeket tartalmazó tárgyak esetében, amennyiben a tárgyba töltött anyag vagy készítmény mennyisége ismert, akkor azt a mennyiséget kell e rendelet alkalmazása céljából figyelembe venni. Amennyiben a mennyiség nem ismert, akkor e rendelet alkalmazása céljából az egész tárgyat robbanóanyagnak kell tekinteni.

3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagok jelentése:

a)    Kevésbé tűzveszélyes folyadékok: Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy a felett, de maximum 55 °C-on van, és elősegítik az égést (R10 kockázatot jelző mondat).

b)    Tűzveszélyes folyadékok:

1.    – Anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. (R17 kockázatot jelző mondat).

– Anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak.

2.    Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek (R11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése).

c)    Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok:

1.    Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van, a forráspontja (forrástartomány esetében a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-on vagy alatta van (R12 kockázatot jelző mondat első francia bekezdése), és

2.    gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesek (R12 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése), és amelyek gáz vagy szuperkritikus állapotban vannak, valamint

3.    folyadék-halmazállapotú, kevésbé tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagok és készítmények, melyeket forráspontjuknál magasabb hőmérsékleten tárolnak.

2. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez94

Üzemazonosítási adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményei

A. Veszélyes anyagok és tevékenység azonosítása

A/1 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK

A nevesített veszélyes anyag
megnevezése
(az 1. melléklet
1. táblázat alapján)

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása
(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula)

R mondatok, ADR szerinti osztályozás

Jelen lévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

CAS szám

IUPAC név

kereskedelmi megnevezés

empirikus formula

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A/2 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK

A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése
(az 1. melléklet
2. táblázat alapján)

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása
(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés,
empirikus formula)

A veszélyes anyag 1. melléklet 2. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása az R mondatok
és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

Jelen lévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

CAS szám

IUPAC név

kereskedelmi
megnevezés

empirikus formula

R mondatok

ADR osztály

Az 1. melléklet
2. táblázat
1. oszlopa szerinti
osztályba sorolás

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA

 

Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása

 

ĺ qn/QAn értékek (1. melléklet alapján)

 

Mérgező anyagok

Tűzveszélyes anyagok

Ökotoxikus anyagok

 

 

 

 

 

Veszélyesség, felső küszöbérték számítása

 

ĺ qn/QFn értékek (1. melléklet alapján)

 

Mérgező anyagok

Tűzveszélyes anyagok

Ökotoxikus anyagok

 

 

 

 

B. Veszélyes üzemek adatai

B/1. adatlap: ÜZEMAZONOSÍTÁSHOZ, ÜZEMADATOK – ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

 

2.

Üzemeltető neve:

 

3.

Üzemeltető székhelye:

 

4.

Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):

 

5.

Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:

 

6.

Az üzem levelezési címe:

 

7.

Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):

 

8.

Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):

 

9.

Fax (központi):

 

10.

Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:

 

11.

Vezető levelezési címe:

 

12.

Vezető e-mail címe:

 

13.

Vezető telefonszáma, fax száma:

14.

Vezető mobiltelefon száma:

15.

Kapcsolattartó neve, beosztása:

16.

Kapcsolattartó e-mail címe:

17.

Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:

18.

Kapcsolattartó mobiltelefon száma:

19.

Meghatalmazott neve, beosztása:

20.

Meghatalmazott e-mail címe:

21.

Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:

22.

Meghatalmazott mobiltelefon száma:

23.

GPS koordináta:

B/2. adatlap: ÜZEMI INFORMÁCIÓK

I.

ÜZEM KÖRNYEZETE

1.

Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

 

2.

Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

 

3.

Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)

 

4.

Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

 

II.

ÜZEM

 

Jelenlévő személyek száma

1.

Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

 

 

Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

2.

Az 1. melléklet, 2. táblázat mérgező és nagyon mérgező veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

 

3.

Az 1. melléklet, 2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

 

4.

Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)

 

5.

Nyomás (min. 300kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

 

MELLÉKLET:

Az adatlaphoz mellékelni szükséges méretarányos, aránymértékkel/méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával.

3. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

1.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása

1.2.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.

1.2.2.95 Az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem érintett (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett) környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településszerkezeti terv. A bemutatás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)96 a lakóterületek jellemzése,

b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság, stb.),

c) természeti területek, a különleges természeti értéket képviselő területek (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület), műemlékek és turisztikai nevezetességek,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek,

e) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek, ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat, stb.).

1.2.3. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők részletes bemutatása (lakosok száma, munkavállalók száma, közlekedés bemutatása, stb.).

1.2.4. A társadalmi kockázat számítása során a 7. melléklet 1.6.2. pontjában foglaltak szerint figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek részletes bemutatása (gazdálkodó szervezet neve, címe, elérhetőségei, a munkavállalók száma, műszakszám, stb.).

1.2.5. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették.

1.2.6. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:

a) a területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,

b) a helyszínt jellemző, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.

1.2.7. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.

1.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása

A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet.

Ez tartalmazza:

1.3.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos – az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.

Ezek a következők:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése,

b) fontosabb tevékenységeinek és gyártott termékeinek felsorolása, a főbb tevékenységeinek bemutatása,

c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,

d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.

1.3.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket, és amely alkalmas az alábbiak azonosítására:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége szempontjából mértékadó veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,

b) a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,

c) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,

d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre, felvonulásra alkalmas útvonalak,

e) a vezetési pontok elhelyezkedése,

f) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 2. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (R-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,

c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)–d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges. Ezek a következők:

a) a technológiai folyamatok (folyamatábrák és technológiai leírások, a kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok);

b) jellemző technológiai paraméterek mint például: koncentráció, nyomás, hőmérséklet, jelen lévő veszélyes anyagok maximális mennyiségei;

c) a technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása;

d) a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotok (üzemindítás, üzemleállás, üzemzavarok);

e) a veszélyes anyagok tárolása, időszakos tárolása

ea) a veszélyes anyag megnevezése az 1.3.3. pontban megadottak szerint,

eb) a tárolási helyének megnevezése,

ec) tárolt összes tömeg (zsákos vagy ömlesztett tárolás esetében),

ed) a tárolóedényzet fajtája, mennyiségi adatai, a tárolás módja szerint külön-külön,

ee) az edény térfogata, és az edényben lévő maximális anyag tömege (értelemszerűen), és az edényben lévő anyag tárolási hőmérséklete;

f) kármentő területe, térfogata (értelemszerűen);

g) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb.;

h) egyéb kiegészítő információk.

1.3.6. A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül az alábbi tartalommal:

a) a veszélyes anyag CAS azonosító száma és a biztonsági adatlapja;

b) a veszélyes anyag megnevezése (ha a veszélyes anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló ADR/RID szabályzatban szerepel, akkor fel kell tüntetni az UN számot);

c) tartányos szállítás esetében a tartány fajtája (tartányjármű, tartálykocsi, battériás jármű, tank konténer stb.);

d) küldeménydarabos szállítás esetében a küldeménydarab fajtája (ha a veszélyes anyag nem gáz halmazállapotú);

e) gázszállítás esetében a tartály fajtája (palack, nagy palack, gázhordó, mélyhűtő tartály, palackköteg, kisméretű tartály);

f) ömlesztett szállítás esetében az egyidejűleg együtt szállított anyagtömeg;

g) csővezetékes szállítás esetében

ga) a csőben áramló anyag térfogatárama,

gb) a csővezeték átmérője,

gc) a megengedett nyomás.

1.3.7. A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen az alábbi tartalommal:

a) megnevezése, CAS azonosító száma és a biztonsági adatlapja;

b) rendelkezésre álló mennyisége;

c) veszélyessége;

d) azonnali felhasználhatósága.

1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. Ezek a következők:

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz hálózat,

h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófaelhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

1.5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatása keretében az üzemeltető ismerteti a valós viszonyaira épülő baleseti eseménysorokat. E modellel szemben alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére. További követelmények:

a) A szöveges leíró résznek minden esetben tartalmaznia kell az adott technológiai részrendszerre és minden, a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre (berendezés, csővezetékszakasz stb.) vonatkozó ismertetését.

b) A szöveges leíráson felül az adott technológia rajzi megjelenítése is szükséges (például csövezési és műszerezési ábrák, csővezeték izometriák), amelyen a modellek rendszerhatárait fel kell tüntetni.

c) A beépítési (telepítési, elhelyezési) körülményeket is tartalmazó méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon vagy fényképen kell bemutatni azt a berendezést (készüléket, tárolót, csőhidat stb.), amelyen (ahol) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet megelőző anyagkijutással járó bármely meghibásodás bekövetkezik. A bemutatásnak alkalmasnak kell lennie a kikerülő veszélyes anyag mennyiségének meghatározására.

1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.6.1. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,

c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése,

d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

1.6.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.

1.6.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben – az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő – meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és – ha ilyenek vannak – a különleges természeti értékeket is.

1.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) a távérzékelő rendszereket,

f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,

g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek

– rendszeresített egyéni védőeszközeit,

– rendszeresített szaktechnikai eszközeit,

h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

1.8. A biztonsági irányítási rendszer

1.8.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására.

1.8.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.

1.8.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat.

1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.8.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.8.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.8.7. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.8.3–1.8.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

1.9. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

1.10. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.;1.4.; 1.6. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.

2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.

2.3. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

4. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A biztonsági elemzés tartalmi követelményei megegyeznek a 3. melléklet 1. pontjában foglalt követelményekkel, az 1.8. és 1.10. pont kivételével.

1.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a hatósághoz benyújtandó biztonsági elemzés tartalma:

a) a 3. melléklet 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.; 1.4.; 1.6. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

A biztonsági elemzés formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

5. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A súlyos káresemény elhárítási terv tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel.

1.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.2.1. Az üzemeltető értékeli a küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetést. Az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése.

1.2.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

1.2.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai (mérgezés, tűz és robbanás okozta hatások) érinthetnek. A területek bemutatása térképen és ezzel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a súlyos káresemény elhárítási tervben csak a küszöbérték alatti üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb veszélyeztetést jelentő baleseti eseménysorokat kell bemutatni.

1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:

1.3.1. a védekezésbe bevont szervezetek, erők

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

b) a védekezésbe bevonható belső erők (a riasztást, a védekezést, mentést, a következmények csökkentését stb. végző végrehajtó szervezetek),

c) a védekezésbe bevonható külső erők;

1.3.2. a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó és a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló alap és tartalék infrastruktúra, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható eszközök, berendezések és anyagok összefoglaló bemutatása a lényeges jellemzők meghatározásával. A bemutatásnál legalább az alábbiakra ki kell térni:

a) közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

b) vízellátás, tűzoltóvíz hálózat,

c) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények,

d) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere,

e) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere,

f) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei,

g) a távérzékelő rendszerek,

h) a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

i) az irányítást, a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő technikai infrastruktúra, informatikai rendszerek,

j) a védekezésbe bevonható belső erők eszközei (riasztást, mentés, védekezés, következmények csökkentésének stb. eszközei)

– rendszeresített egyéni védőeszközei,

– rendszeresített szaktechnikai eszközei,

k) a védekezésbe bevonható külső erők eszközei.

1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:

a) a védekezésért felelős személyek és feladataik megnevezése, bemutatása;

b) mentési tevékenység irányításának ismertetése;

c) az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra (hősugárzás, robbanás okozta túlnyomás és repeszhatás, mérgezés) vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:

ca) súlyos baleset észlelése, a rendellenességek jelzése,

cb) védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje,

cc) belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása,

cd) felderítés; vegyi kimutatás tervezése,

ce) élet és anyagi javak mentése,

cf) beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése,

cg) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához szükséges segítségnyújtás lehetőségei és feltételei;

d) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályokat, a munka biztonságos szüneteltetésének, a kimenekítésnek, a gyülekezésnek a feltételeit;

e) annak bemutatása, hogy a védelmi intézkedések arányban állnak a küszöbérték alatti üzem veszélyeztetésével;

f) a feltárt súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok végrehajtása feltételeinek bemutatása; a szükséges és rendelkezésre álló belső és külső erők és eszközök összevetése teljesítménymutatók alapján.

1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja:

a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b)97 a küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

1.7. Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel.

1.8. A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

2. Formai követelmények

A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

6. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

Felmentési szabályok

1.    A felmentési szabály alkalmazása az üzemeltetőt nem menti fel a biztonsági jelentés, vagy a biztonsági elemzés elkészítése és a jogszabályban meghatározott rend szerinti benyújtása alól.

2.    jelen lévő veszélyes anyagnak a biztonsági jelentésben, vagy a biztonsági elemzésben való figyelembevétele alól felmentés csak akkor adható, ha a veszélyes anyag megfelel az alábbi kritériumok közül legalább egynek.

A felmentés során figyelembe vehető kritériumok

 

 

A kritérium megnevezése

A kritérium leírása

Magyarázat

 

1.

Az anyag halmazállapota

Szilárd halmazállapotú anyag, amely normál üzemi feltételek vagy anyag- és energiakibocsátással járó üzemzavar körülményei között nem képes súlyos balesetet okozni.

Ilyenek lehetnek például az anyaglistán szereplő nikkel származékok, amelyek por alakban belélegezve toxikusak, szilárd alakban azonban nem képesek súlyos balesetet okozni.

 

2.

Tárolóeszköz és mennyiség

Olyan tárolóeszközben lévő, és olyan mennyiségű anyag, amely bármely módon kiszabadulva nem képes súlyos balesetet okozni.

Ha a tárolóeszközben csak olyan mennyiségben lehet jelen veszélyes anyag, hogy abból bármi módon kiszabadulva nem képes veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozni. Ha a tárolóeszköz olyan méretű és felépítésű, hogy sérülése vagy más tárolóeszközökkel való kölcsönhatása miatt kiszabaduló anyag nem vezethet súlyos balesethez.

 

3.

Elhelyezkedés és mennyiség

Ha az anyag olyan tömegben, és más veszélyes anyagoktól olyan távolságban van vagy lehet jelen egy létesítményben, amely miatt önmagában vagy más anyaggal kölcsönhatásba lépve nem képes súlyos balesetet okozni.

Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok kis és izolált mennyiségben, vagy más súlyos baleseti veszélyt jelentő más anyagoktól vagy más veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménytől megfelelő biztonsági távolságban vannak jelen. Ez a kritérium csak az üzemben tartósan jelen lévő anyagokra, és azok közvetlen és közvetett hatásaira vonatkozik. A veszélyes anyagok üzemen belüli szállítására nem vonatkozik.

 

4.

Osztályozás

Anyag, amely tulajdonságai miatt az 1. melléklet 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, de nem okozhat súlyos balesetet. Nem emiatt került sor ugyanis az adott veszélyességi osztályba való sorolására.

Az anyagok osztályozása a veszélyt okozó tulajdonságukon alapszik, de előfordul, hogy az anyag nem okozhat veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet. A kritérium például olyan anyag esetében alkalmazható, amely bár toxikus, de hatását közvetlenül a szervezetbe kerülve képes kifejteni, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset esetében kizárható a keletkezése és a környezetbe kerülése.

A felmentési szabályok alkalmazása

1. Az üzemeltető a felmentési kérelemben az alábbiakról tájékoztatja a hatóságot:

a)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe és elérhetőségi adatai;

b)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve, címe és elérhetőségi adatai;

c)    az üzemeltetésért felelős személy neve, beosztása;

d)    a tevékenység általános leírása és a felmentés kérését indokoló kiegészítő információk;

e)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem közvetlen környezetének a felmentési kérelem által érintett részének leírása;

f)    azon veszélyes anyagok leírása, amelyekre vonatkozóan a felmentést kérik;

g)    a veszélyes anyagok leltára, belefoglalva:

ga)    a veszélyes anyagok megnevezése: kémiai elnevezés, IUPAC nómenklatúra szerinti megnevezés és CAS-szám,

gb)    a veszélyes anyagok jelen lévő legnagyobb mennyisége,

gc)    fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzők,

gd)    fizikai és kémiai tulajdonságok normál üzemi feltételek fennállásakor, vagy reálisan elképzelhető balesetek körülményei között;

h)    a felsorolt anyagokra vonatkozó felmentési kritérium vagy kritériumok;

i)    a kritériumok megfelelő alkalmazhatóságának bizonyítása;

j)    a biztonsági jelentés, vagy a biztonsági elemzés olyan módosított tervezete, amelyben a felmentést figyelembe vették.

2. Az üzemeltető a felmentés iránti kérelmet úgy küldi meg a hatóságnak, hogy annak vizsgálatára és elbírálására, esetleges kiegészítésére elegendő idő álljon a hatóság, valamint a kérelmező rendelkezésére. Ha a hatóság a kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést, vagy a biztonsági elemzést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be. A kérelem elutasítása esetén az üzemeltetőnek teljes tartalmú biztonsági jelentést, vagy a biztonsági elemzést kell előírt határidőig benyújtania.

7. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez98

A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények,

módszerek és kritériumok

1.    A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése

1.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget.

1.2. A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének alapja egy, a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. A hatóság az engedélyezési és a felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése alapján kiadott katasztrófavédelmi engedély szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.

1.3. A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki:

a)    a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b)    a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,

c)    a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca)    eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb)    gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d)    a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da)    azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db)    a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc)    a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e)    a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek,

f)    az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben

fa)    a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók),

fb)    a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése,

fc)    a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása,

fd)    a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

1.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése valószínűségének gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyeztetett terület minden pontjára meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértékét, valamint kijelölheti a veszélyességi övezet határait. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy az üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.

1.5. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele

A hatóság a veszélyeztetett területen élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:

a)    Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket.

b)    Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c)    Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.6. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

1.6.1. A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyeztetett területen élő lakosságot, hanem az ott jelentős számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot az üzemeltető következő ábrán bemutatott F–N görbe szemlélteti.

Az F–N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F–N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10–9 1/év legyen.

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10–5xN–2) 1/év, ahol N>=1.

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10–3xN–2) 1/év, és F>=(10–5xN–2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>=(10–3xN–2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.6.2. A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók:

a)    azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, akik feladata az üzem üzembiztonságának fenntartása (karbantartás, hibaelhárítás), akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.);

b)    azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amely gazdálkodó szervezetek az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén bérleménnyel rendelkeznek, amelyek az üzem területén folyamatos megbízással (rendszeresen, időszakos jelleggel) tevékenységet végeznek (például nagyberuházások kivitelezői, alvállalkozók), amennyiben az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, az adott veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, azonos eljárásrendet működtetnek a súlyos ipari baleset esetére, és a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak;

c)    ipari parkon belüli, a társadalmi kockázat által érintett azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az ipari parkba települt veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és – amennyiben szükséges – a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor;

d)    az üzemeltető az érintett ipari park üzemeltetőjével kötött megállapodásában rögzítheti a c) pontban meghatározott feladatait; abban az esetben, ha az ipari park üzemeltetője nem kíván megállapodni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a társadalmi kockázat által érintett gazdálkodó szervezetekkel kell megállapodást kötnie.

1.6.3. Amennyiben az üzemeltető a számítás során az 1.6.2. pontban meghatározottak szerint figyelmen kívül hagy bizonyos munkavállalókat, úgy annak eredményét külön F–N görbén be kell mutatni.

1.6.4. Az 1.6.2. pontban meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrizhetőségét a hatóság részére biztosítani kell. Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, e munkavállalókat a társadalmi kockázati görbe számításakor figyelembe kell venni.

2.    A veszélyességi övezetben történő fejlesztésre vonatkozó állásfoglaláshoz kapcsolódó általános követelmények

2.1. A 29. § (1) bekezdésében megjelölt bizottság állásfoglalásához a kiinduló adatokat a hatóság által felülvizsgált biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés szolgáltatja. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, vagy a biztonsági elemzésben a veszélyeztetett terület minden pontjára meghatározhatja a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára oszthatja.

a)    Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket.

b)    Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10–5 és 10–6 esemény/év értékek között alakul.

c)    Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3x10–7.

2.2. A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások során az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

a)

 

 

Az építmény jellege

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

 

A.

Lakóház, szálloda, nyaralók

A fejlesztés nem ajánlott.

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

A fejlesztés megengedett.

 

B.

Munkahelyek, parkolók

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

A fejlesztés megengedett.

A fejlesztés megengedett.

 

C.

Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

A fejlesztés megengedett.

 

D.

Tömegtartózkodásra szolgáló építmények

A fejlesztés nem ajánlott.

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

 

E.

Közterületek, főközlekedési útvonalak

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött.

A fejlesztés megengedett.

b)    Az állásfoglalás kialakítása során figyelembe kell venni, hogy az a) pontban felsorolt építmények és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek között megfelelő távolságot kell biztosítani.

2.3. A fenti csoportosítás alól az alábbi kivételeket kell figyelembe venni:

 

 

Az építmény jellege

Kivételek

 

A.

Lakóépület, kereskedelmi szálláshely, nyaraló

1. Ha a lakóház háromnál kevesebb lakást foglal magába vagy ha kereskedelmi szálláshely 10 főnél kisebb férőhelyes, a B. kategóriába kell sorolni.

2. Idős vagy fogyatékos személyeknek épült lakóházakat, közösségi otthonokat a C. kategóriába kell sorolni.

3. Ötszintes vagy magasabb házakat a D. kategóriába kell sorolni.

 

B.

Munkahely, parkoló

1. Ha 200 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű a parkoló vagy más létesítmények tartoznak hozzá, a C. kategóriába kell sorolni.

2. A 100 főnél több személyt befogadó, vagy 3 szintesnél magasabb kereskedelmi vagy ipari épületet, vagy mozgássérülteknek készült ipari vagy kereskedelmi építményeket a C. kategóriába kell sorolni.

 

C.

Kiskereskedelmi üzlet, kis befogadóképességű közösségi létesítmény, szabadidős létesítmény

1. A 250 m2-nél kisebb kisipari célú, 100 m2-nél kisebb közösségi épületek és szabadidőközpontok a B. kategóriába tartoznak.

2. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek a D. kategóriába tartoznak.

3. A nyitott terű létesítmények, ahol alkalmanként 1000-nél több ember lehet jelen (piac, stadion stb.), a D. kategóriába tartoznak.

2.4. Ha a tervezett fejlesztés jellege nem szerepel a táblázatban, akkor a hatóság, szükség esetén az általa összehívott bizottság dönt arról, hogy az jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.

3.    A belső védelmi terv minősítése

3.1. A hatóság felülvizsgálja az üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.

3.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belül feltételezett minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére.

3.3. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

3.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

3.5. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, és az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

3.6. A belső védelmi terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a gyakorlat során a belső védelmi tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné. A tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltató háromévente esedékes gyakorlat elfogadhatóságához szükséges továbbá, hogy a tervben megjelölt szervezetek egésze részt vegyen a gyakorlaton.

4.    A külső védelmi terv minősítése

4.1. A hatóság felülvizsgálja a külső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

4.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a külső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Ellenőrzi azt, hogy a külső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben leírt, a települést esetlegesen érintő károsító hatásokat. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a készítő minden, az üzemeltető által megadott károsító hatás csökkentésére megfelelő intézkedést tervez a lakosság és a környezet védelmére.

4.3. A hatóság felülvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással.

4.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a külső védelmi tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a külső védelmi terv, amelyben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen kívüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

4.5. A hatóság megvizsgálja, hogy a külső védelmi tervben megjelölt szervezetek részére megfelelő szakfelszerelés és egyéni védőfelszerelés lett-e tervezve, továbbá a külső védelmi tervek előírt rendben való gyakoroltatása dokumentáltan megtörtént-e.

5.    A súlyos káresemény elhárítási terv vizsgálata és minősítése, az elfogadhatóság feltételei

5.1. A hatóság értékeli az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet. Ennek során megvizsgálja a feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek és a balesetek lehetséges következményeinek értékelését. Megvizsgálja, hogy a tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.

5.2. A küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés vizsgálatának szempontjai

A hatóság felülvizsgálja a veszélyelemzés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat, ezen belül azt, hogy

a)    az üzemeltető a következmények értékelésekor a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,

b)    a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

5.3. A küszöbérték alatti üzem által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai

5.3.1. Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben elemzi és bemutatja az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeit.

5.3.2. A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent,

a)    ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és

b)    ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem érintenek.

5.3.3. Halálos hatást jelent:

a)    tűzhatás tekintetében:

aa)    8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,

ab)    gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,

ac)    1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

b)    mérgezési hatás tekintetében:

ba)    az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,

bb)    1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

c)    túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.

5.4. A hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek a veszélyeztetés szintjét csökkentik, ha a lakóterület, közösségi létesítmény, tömegtartózkodásra szolgáló építmény olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) kialakulhat. Ha a veszélyeztetés szintje nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a veszélyes tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

5.5. A védelmi intézkedések értékelése és minősítése

5.5.1. A hatóság megvizsgálja, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a küszöbérték alatti üzemen belül feltételezett valamennyi károsító hatást, és hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megfelelőnek minősíthető az a súlyos káresemény elhárítási terv, amelyben az üzemeltető megfelelő intézkedést tervez a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valamennyi károsító hatásának csökkentésére.

5.5.2. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

5.5.3. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a súlyos káresemény elhárítási terv, amelyben az üzemen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet, az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

5.5.4. A hatóság felülvizsgálja azt, hogy a súlyos káresemény elhárítási tervben megjelölt szervezetek az alaprendeltetésükben meghatározott feladataiknak megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel rendelkeznek-e, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, és az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

5.5.5. A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak tekinthető, ha a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné. A tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltató háromévente esedékes gyakorlat elfogadhatóságához szükséges továbbá, hogy a tervben megjelölt szervezetek egésze részt vegyen a gyakorlaton.

6.    A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, vagy a biztonsági irányítási rendszer működtetéséhez kapcsolódó követelmények

6.1. A biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles

a)    legalább egy fő

aa)    felsőfokú műszaki végzettséggel,

ab)    felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és

ac)    az a) pont aa) és ab) alpont szerinti szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert foglalkoztatni,

b)    a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés, és a lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazni.

6.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője veszélyes ipari védelmi ügyintézőt köteles alkalmazni vagy megbízni, aki legalább középfokú műszaki végzettséggel, és

a)    középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel vagy

b)    veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítéssel rendelkezik.

6.3. A veszélyes ipari védelmi ügyintéző

a)    a hatósággal folyamatos kapcsolatot tart,

b)    követi a vonatkozó jogszabályok változását,

c)    veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok hatóság részére történő megküldéséről,

d)    szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását,

e)    a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a hatóság részére, és

f)    részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken.

8. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A belső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2. Tartalmi követelmények

2.1.99 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:

2.1.1. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek

2.1.2. a védekezésbe bevont szervezetek, erők

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

b) a védekezésbe bevonható belső erők,

c) a védekezésbe bevonható külső erők;

2.1.3. a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó és a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló alap és tartalék infrastruktúra, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható eszközök, berendezések és anyagok összefoglaló bemutatása a lényeges jellemzők meghatározásával. A bemutatásnál legalább az alábbiakra ki kell térni:

a) közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

b) vízellátás, tűzoltóvíz hálózat,

c) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények,

d) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere,

e) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere,

f) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei,

g) a távérzékelő rendszerek,

h) a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

i) az irányítást, a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő technikai infrastruktúra, informatikai rendszerek,

j) a védekezésbe bevonható belső erők eszközei

– rendszeresített egyéni védőeszközei,

– rendszeresített szaktechnikai eszközei,

k) a védekezésbe bevonható külső erők eszközei.

2.2.100 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:

Ennek részei:

a) a védekezésért felelős személyek és feladataik megnevezése, bemutatása;

b) a mentési tevékenység irányításának ismertetése;

c) az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:

ca) súlyos baleset észlelése, a rendellenességek jelzése,

cb) védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje,

cc) belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása,

cd) felderítés; vegyi kimutatás tervezése,

ce) élet és anyagi javak mentése,

cf) beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése,

cg) az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához szükséges segítségnyújtás lehetőségei és feltételei;

d) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályokat, a munka biztonságos szüneteltetésének, a kimenekítésnek, a gyülekezésnek a feltételeit;

e) a feltárt súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok végrehajtási feltételeinek bemutatása; a szükséges és rendelkezésre álló belső és külső erők és eszközök összevetése teljesítménymutatók alapján.

2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:

a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei,

c)101 Az a) és b) alpont szerinti adatokat alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a külső védelmi terv elkészítését követően, a belső védelmi terv felülvizsgálata során kell szerepeltetni.

2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

3. Formai követelmények

A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.

9. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A külső védelmi terv tartalmi és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok feleljenek meg a biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek e feladatok ellátására.

1.2. A külső védelmi terv tartalma

1.2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírása, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök;

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok;

c) a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedések:

ca) vezetési és együttműködési feladatok,

cb) a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás,

cc) a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés,

cd) az elzárkóztatás,

ce) a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása,

cf) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

cg) a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,

ch) a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése,

ci) a vegyi mentesítés,

cj) az ideiglenes helyreállítás,

ck) a tűzoltás,

cl) a híradás, valamint

cm) az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység.

1.2.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányítása:

a) a veszélyhelyzeti irányítás és együttműködés,

b) a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérés,

c) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

1.2.3. A lakosság tájékoztatásának feladatai a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése után:

a) a tájékoztatás tartalma,

b) a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer.

1.2.4. A hatóság tájékoztatásának feladatai:

a) a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei,

b) a hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei.

1.3. A külső védelmi terv részét képezheti más jogszabály alapján létrehozott védelmi tervnek, de önálló okmányként úgy kell kialakítani, hogy tartalma és végrehajthatósága megítélhető legyen.

2. Formai követelmények

2.1. A benyújtott térképnek (vázlatnak) a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, vagy a küszöbérték alatti üzemet és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetében különböző méretarányú térképeket is fel lehet használni.

2.2. A térképeken (vázlaton) ki kell emelni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a küszöbérték alatti üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat.

10. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A lakossági tájékoztatás követelményei

1.102 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek vonatkozásában a hatóság helyi szerve a polgármesterrel együttműködésben a lakosság részére tájékoztató kiadványt készít, amely a következőket tartalmazza:

1.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről szóló információkat.

Ezek:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (gazdasági társaság) cégneve, székhelye,

b) az üzemeltető neve, a létesítmény címe,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,

d) tájékoztatásairól, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem e jogszabály alapján felső küszöbértékű,

e) annak kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére.

1.2. A veszélyes tevékenységről és a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről szóló információkat. Ezek:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben folyó tevékenységek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset szempontjából érintett veszélyes anyagok fajtája és aktuális mennyisége,

b) a veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,

c) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,

d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyhelyzeti tevékenysége, és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.

1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló információkat. Ezek:

a) a külső védelmi tervben leírtak rövid összefoglalása;

b) a település veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelmét biztosító felelős személyek, szervezetek, azok felszereltsége és felkészültsége;

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló káros hatások elleni védekezés módjai, eszközei és a baleset során követendő magatartási szabályok, így:

ca) a lakosság riasztásának módszerei, eszközei, a riasztás jelzései (szirénajelek), a riasztásért felelős szervezetek és azok felkészültsége (a korábbi lakossági riasztási gyakorlatokra utalni kell),

cb) a riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei (helyi elektronikus és írott sajtó vagy más tájékoztatási formák), és a riasztást követő magatartási rendszabályok,

cc) a lakosságvédelem módszerei (elzárkózás, kitelepítés, kimenekítés, egyéni védőeszközök viselete), és a lakosság ebben való közreműködésének feladatai.

2. A tájékoztató kiadvány alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek számára is érthetően, idegen szavak és kifejezések kerülésével készül el. Nemzetiségek által lakott településen a nemzetiség vagy nemzetiségek nyelvén is készül kiadvány. Olyan településen, ahol rendszeresen tartózkodnak idegen állampolgárok, ott a megfelelő idegen nyelven is készül tájékoztató kiadvány.

3. Az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése vagy már működő üzem fejlesztése előtt készülő tájékoztató kiadvány csak a jövőben létrehozandó települési erők és eszközök leírását tartalmazza. A veszélyes tevékenység megkezdését és a települési védelem lehetőségeinek kialakítását követően új tájékoztató kiadvány készül.

4. Elkészíthető a tájékoztató kiadvány színes, rövidített, de minden lényeges információt tartalmazó változata, amely – megfelelő módon való terjesztéssel – minden családhoz eljuttatható. A kiadvány e változata a helyi médiában is közzétehető.

5. A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza a hatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét.

6. A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés közzétételéről és a közmeghallgatásról szóló hirdetmény tartalma:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása;

b) a biztonsági jelentés, vagy a biztonsági elemzés hol és milyen időpontokban tekinthető meg;

c) arról szóló felhívás, hogy a biztonsági jelentéssel, vagy a biztonsági elemzéssel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni, megadva annak végső határidejét;

d) a polgármester a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel kapcsolatosan hol és mikor tart közmeghallgatást.

7.103 A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:

a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg;

b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni.

11. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei

Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről akkor küld jelentést a hatóságnak, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1. melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta.

2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kárt okozott, így:

a) egy vagy több ember halálát okozta;

b) hat vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

c) egy vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná vált;

e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség (elzárkóztatás esetében a feltétel az, hogy az N x h > 500, ahol: N – az elzárkóztatott személyek száma, h – az elzárkóztatás időtartama órában);

f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése (a feltétel az, hogy az N x h > 1000, ahol: N – az érintett személyek száma, h – a szünetelés időtartama órában).

3. Ha a természeti környezetben a következő azonnali károsodás jött létre:

3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:

a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület);

b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek;

c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is.

3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:

a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna;

b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.

3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen.

4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t;

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t.

5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.

12. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bejelentésének kötelező tartalmi elemei

1. Bejelentő adatai

a) Üzem megnevezése:

b)104 Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem):

c) Üzem tevékenységi köre:

d) Telephely címe:

2. Az eseménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre kijelölt kapcsolattartó adatai

a) Neve:

b) Beosztása:

c) Telefonszáma (mobil):

d) Fax:

e) E-mail címe:

3. Esemény adatai

a) Kezdete (dátum, időpont):

b) Vége (dátum, időpont):

4. Esemény kialakulásának valószínűsíthető helye

5. Esemény kialakulásának valószínűsíthető oka:

6. Esemény által érintett üzemegység, technológia:

7. Esemény típusa (veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz; veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás; mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása; oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása):

8.105 Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése, tulajdonsága (R-mondatok, halmazállapot) és mennyisége:

9. Esemény részletes leírása:

10. Megtett intézkedések (veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása, belső védelmi terv életbeléptetése, tűzoltóság értesítése, katasztrófavédelem illetékes területi szervének értesítése, egyéb üzemi intézkedés):

11. Intézkedések részletes leírása:

12. Esemény következménye, hatások

a) Sérültek száma (üzemi, külsős):

b) Elhunytak száma (üzemi, külsős):

c) Üzemi területen kívüli hatás (van, nincs):

d) Elzárkóztatás történt (igen, nem):

e) Kitelepítés történt (igen, nem):

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!