nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet
az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról
2016-09-01
infinity
7

239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet

az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról

A Kormány

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a III. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a IV. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Készenlétben tartás: a tűzoltó-szakmai feladatok ellátására használ, rendszeresített, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi technika bevethető állapotban tartása.

2. Készenléti szolgálat: a tűzoltóság káresethez történő vonulásra kötelezettséget vállaló tűzoltójának olyan riasztható állapota, amikor sem tevékenysége, sem tartózkodási helye nem korlátozza kivonulási kötelezettségének teljesítésében.

3. Rendkívüli készenléti szolgálat: a tűzoltóság szakmai feladatait ellátó tűzoltóinak olyan munkavégzési, vagy rendelkezésre állási feladatvégzésre kötelezése, amit

a) önkormányzati tűzoltóság esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) vezetője,

b) létesítményi tűzoltóság esetében a központi szerv vezetője

rendel el meghatározott helyen és időtartamban.

4. Készenléti jellegű szolgálatellátás: az olyan munkakör, amelyben

a) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

és a tűzoltó 24 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztásban, állandó készenléti helyzetben a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

5. Létesítményi tűzoltó: a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, vagy alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság szervezetében tűzoltói feladatot ellátó vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító személy, akit a központi szerv létesítményi tűzoltóként nyilvántart és igazolvánnyal lát el.

6. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét tűzoltó szakmai feladatok ellátására irányuló munkaviszony alapján, készenléti jellegű szolgálatban végző, vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a hivatásos tűzoltókra előírt egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelt, 18. életévét betöltött személy.

7. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét egyéb jogviszony alapján, szervezett szolgálatban végző, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy.

8. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság: kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy vegyesen főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben mindenkor legalább négy főfoglalkozású létesítményi tűzoltó lát el készenléti jellegű szolgálatot.

9. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság: alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból, vagy főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben az egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó főfoglalkozású tűzoltók létszáma kevesebb, mint négy fő.

10. Létesítményi tűzoltóság vonulási területe: a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett szervezet létesítményének területe, valamint azon más létesítmények területe, amelyekre a szerződésben működési kötelezettséget vállal.

11.1 Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.

12.2 Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések tömegéből származó tűzterhelési érték.

13.3 Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték.

14.4 Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FELADATA

1. Az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladata

2. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési tevékenysége során, a vonulási területén

a) segíti az önkormányzatok jogszabályokban meghatározott tűzmegelőzési feladatait,

b) tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén – különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeiben észlelt hiányosságra – azt haladéktalanul jelzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi kirendeltségének (a továbbiakban: helyi szerv),

c) részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában.

(2) Az önkormányzati tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységére való felkészülése érdekében

a) toborozza és szervezi a vonulási területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről,

b) folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról,

c) gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról, jogszabályokban előírtak szerinti felülvizsgálatáról,

d) jogszabályban meghatározott éves továbbképzési tervet készít, melyet egyetértés céljából megküld a helyi szervnek, és gondoskodik az állomány továbbképzéséről,

e) támogatást nyújthat a vele együttműködési megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során

a) gondoskodik a beavatkozásban részt vevő állomány rendszeresített egyéni védőeszközökkel történő ellátásáról,

b) a központi szerv főügyelete utasítására kivonul a vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására, műszaki mentésre,

c) jelenti a vonulási területén keletkezett tűzesetet, káresetet, az általa eloltott, valamint a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetet a helyi szerv ügyeletére, és eleget tesz egyéb jelentési kötelezettségének,

d) a központi szerv vezetője vagy a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelkezése alapján rendkívüli készenléti szolgálatot lát el, amelynek költségeiről az elrendelő gondoskodik,

e) haladéktalanul jelenti a helyi szerv ügyeletére a gépjárműveinek vonulóképtelenségét, a késedelmesen végrehajtható vagy késedelmesen végrehajtott vonulást, valamint a vonulóképességet korlátozó egyéb körülményeket, a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelését és annak okát.

2. Az önkormányzati tűzoltóság működésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott létszámú önkormányzati tűzoltó folyamatos riaszthatóságáról gondoskodik, annak érdekében, hogy az önkormányzati tűzoltóság a jogszabályban meghatározott tűzoltó eszközöket és szakfelszereléseket működtetni tudja.

(2) Az önkormányzati tűzoltóságnak a tűzesethez, műszaki mentéshez a készenlétben tartandó gépjárműivel és az arra beosztott létszámmal, valamint tűzoltás vezetésére jogosult személlyel jogszabályban meghatározott normaidőn belül meg kell kezdenie a vonulást.

4. §5 Az önkormányzati tűzoltóság ügyeleti szolgálatot tart fenn.

5. § Az önkormányzati tűzoltóság a vonulási területén működő gazdálkodó szervekkel a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (a továbbiakban: területi szerv) egyetértésével megállapodhat, amennyiben a megállapodásban vállaltak nem veszélyeztetik a vonulási terület ellátásával kapcsolatos feladatok maradéktalan teljesítését.

6. § Az önkormányzati tűzoltó éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatának díját az önkormányzati tűzoltóság viseli.

7. § Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltó-szakmai feladatait főfoglalkozású és önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltók látják el. Az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó a szakmai feladatait az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó között létrejött írásos megállapodás alapján hajtja végre. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az önkéntes szakmai tevékenység tartalmát,

b) a feladatellátás helyét,

c) a tevékenységre fordítandó időt,

d) a szakmai feladat ellátására vonatkozó képesítési és képzési minimumokat,

e) a szolgálat ellátás rendjét, juttatásait,

f) az egyenruházat viselésének rendjét, valamint

g) a megállapodás megszűnésére vonatkozó előírásokat.

8. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság rajokból áll.

(2) Az önkormányzati tűzoltó beosztása szerint lehet beosztott tűzoltó vagy tisztségviselő.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában tisztségviselőnek minősül a rajparancsnok, a rajparancsnok-helyettes, a tűzoltóparancsnok-helyettes és a tűzoltóparancsnok.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság szolgálatszervezéséről a tűzoltóparancsnok gondoskodik.

9. § Az önkormányzati tűzoltóság működését alapszabályban határozzák meg. Az alapszabálynak tartalmaznia kell különösen

a) a tűzoltóparancsnok beszámoltatásának rendjét,

b) a kiképzés és rendszeres továbbképzés feltételeinek biztosítását.

10. § Az önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai és a tűzoltás vezetésére jogosult állománya évente legalább két alkalommal részt vesz a területi szerv által szervezett kötelező továbbképzésen és szakmai tájékoztatón.

3. Az együttműködési megállapodás

11. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság a megalakulásától számított 30 napon belül együttműködési megállapodást köt a helyi szervvel a tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálat ellátása, valamint a közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén követendő biztonsági intézkedések végrehajtásában való közreműködés céljából, melyet a területi szerv vezetője hagyja jóvá. A területi szerv az együttműködési megállapodásokat a központi szerv részére megküldi.

(2) Az együttműködési megállapodás megkötését az önkormányzati tűzoltóság a szükséges adatok megküldésével kezdeményezi a helyi szervnél.

(3) Az együttműködési megállapodás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) felek neve, székhelye,

b) kapcsolattartók neve, elérhetősége,

c) a vonulási terület,

d) a készenléti létszám,

e) a riasztható eszközök és felszerelések,

f) az együttműködési megállapodás megszűnésének esetei.

(4) Az együttműködési megállapodással kapcsolatos adatok változásáról a felek írásban haladéktalanul értesítik egymást.

4. Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe

12. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területét úgy kell meghatározni, hogy a vonulási területhez tartozó település közigazgatási határának legtávolabbi pontjára a riasztott tűzoltóság előírt erői és eszközei, a jelzés vételétől számítva legfeljebb 25 percen belül elsőnek érkezzenek ki.

(2) Abban az esetben, ha a település közigazgatási határának legtávolabbi pontját az önkormányzati tűzoltóság 25 percen túl éri el, de a kiérkezési ideje rövidebb, mint a helyi szervé, akkor az adott település területe az önkormányzati tűzoltóság vonulási területéhez csatolható.

5. Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásához szükséges pontértékek meghatározása

13. § (1) Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásának mértékét a veszélyeztető tényezők súlyozásával számított, a vonulási területének reális veszélyeztetettségét kifejező pontszám (a továbbiakban: veszélyeztetettségi pontszám) alapján kell meghatározni, a rendelkezésre álló finanszírozási keret felosztásával.

(2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentő-tűzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban: veszélyeztető tényezők) figyelembevételével kerül sor.

(3) Veszélyeztető tényezők

a) a vonulási területhez tartozó települések távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól,

b) a vonulási területhez tartozó település (a továbbiakban: település) lakosságszáma,

c) a település közigazgatási területének nagysága,

d) a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása (alsó- vagy felső küszöbértékű) és száma,

e) a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság veszélyeztetettségi pontszáma a vonulási területéhez tartozó települések veszélyeztetettségi pontszámainak összege.

(5) A települések veszélyeztetettségi pontszámainak kiszámolása során a település távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól 40, a település lakosságszáma 30, a település közigazgatási területének nagysága 10, a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása és száma 10, a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól 10 súlyszázalékban kerül figyelembevételre.

(6) A központi szerv a helyi önkormányzat polgármesterének megkeresése alapján tájékoztatást ad a település veszélyeztetettségi pontszámáról. A központi szerv minden évben a december 31-ei állapotra tekintettel a honlapján tájékoztató jelleggel közzéteszi az egyes önkormányzati tűzoltóságokra eső pontszámokat.

6. A vonulási területen kívüli tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásával kapcsolatos költségek megtérítése

14. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területén kívül elrendelt vonulásai költségét a központi szerv az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg.

(2) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el

a) az (1) bekezdésben foglalt esetben a vonulással, az állomáshelyre történő visszatéréssel és a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenőanyag, a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképző anyag (a továbbiakban együtt: oltóanyag), a tűzoltóság készletéből felhasznált mentesítő, felitató anyag értéke, valamint megsemmisítésük költsége, ha az biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg,

b) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történő visszatérés során, önhibán kívül okozott olyan kár, amely biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg.

(3) A tűzoltó gépjárművek elszámolható költségnormáit a vonulási területen érvényes előírásokkal egyezően kell alkalmazni.

15. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint illetékes területi szerv útján igényli a központi szervtől az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú igénybejelentéssel.

(2) A költségtérítési igény jogosságát a területi szerv vezetője megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti a központi szerv felé.

(3) A költségtérítési igény jogosságáról és a költségtérítés mértékéről a központi szerv vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

III. FEJEZET

A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. A létesítményi tűzoltóság feladata

16. § (1) A létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi tevékenysége során

a) figyelemmel kíséri és segíti a létesítményi tűzoltóság vonulási területén a tűzvédelmi jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltak érvényesülését, különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeit biztosító szabályokra;

b) jelzi a tűzvédelmi szabálytalanságokat a létesítmény vezetőjének;

c) közreműködik a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében, a tűzoltó eszközök és felszerelések használatának ismertetésében;

d) szükség szerint ellátja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésénél a tűzoltói felügyeletet, amennyiben az nem veszélyezteti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(2) A létesítményi tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége érdekében

a) munkaidőben gondoskodik a készenléti- vagy készenléti jellegű szolgálat ellátásáról;

b) munkaidőn kívül a létesítmény vezetője által meghatározottak szerint ügyeleti szolgálatot tart;

c) gondoskodik a tűzoltás feltételeinek biztosításáról;

d) a külön jogszabályban foglaltak szerint, tűzoltási és műszaki mentési feladatokat lát el a létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Tervben (a továbbiakban: TMMT) a részére meghatározott feladatokat végrehajtja;

e) a jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletének utasítására kivonul a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett eseményhez, ahol a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat hajtja végre, ha az nem veszélyezteti a d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(3)6 A létesítményi tűzoltóság – jogszabályban meghatározottak szerint – a tűzvizsgálat érdekében haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hivatásos tűzoltóságot az általa eloltott, vagy a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről. Ha a tűz a Magyar Honvédség objektumában keletkezett, akkor a Honvédelmi Minisztériumot kell tájékoztatni.

(4) A létesítményi tűzoltóság vagy annak fenntartója gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról.

(5) A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság – ha az nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását – külön megállapodást köthet a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésre. A költségek megtérítésének módját a megállapodásban rögzíteni kell.

(6) Az együttműködési megállapodást a hivatásos tűzoltóság parancsnoka a területi szervhez jóváhagyás céljából felterjeszti.

(7) A létesítményi tűzoltóság jogszabályban meghatározottak szerint – a fenntartója engedélyével – a folyamatos készenléti vagy ügyeleti szolgálat biztosításával a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti tűzvédelmi szolgáltatást végezhet. A szolgáltatás végzése nem veszélyeztetheti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

8. A létesítményi tűzoltóság működése

17. § (1) A területi szerv szervezi a hivatásos és a létesítményi tűzoltóságokkal való együttműködést.

(2) A területi szerv véleményezési jogot gyakorol a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására vonatkozó megállapodásnál.

18. § (1) Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahol

a)7 a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és a 3–7. melléklet alapján meghatározott számított tűzterhelése megkívánja, az ott meghatározott létszámmal,

b) az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges.

(2) Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni:

a) az atomerőműben;

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek esetén, jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges;

c) ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges;

d) a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján.

(3)8 A létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről

a) (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a területi szerv,

b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv

határozatban dönt.

(4) A létesítményi tűzoltóság egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó létszáma 4 főnél kevesebb nem lehet.

(5) Amennyiben főfoglalkozású létesítményi tűzoltók alkalmazása szükséges, a területi szerv előírja a főfoglalkozású létesítményi tűzoltók legkisebb számát.

(6) Az alkalomszerűen igénybe vehető létszám a fenntartó kérelmére kiváltható főfoglalkozású tűzoltókkal. A kiváltás akkor alkalmazható, ha a meghatározott minimum létszám legalább 8 fő. Ekkor az előírt létszámból 4 fő főfoglalkozású, az e feletti létszám minden 4 főjét pedig 1 fő főfoglalkozású létesítményi tűzoltóval lehet kiváltani.

(7) E rendelet alapján megállapított legkisebb készenléti létszámnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia mindaddig, amíg a tűzszakasz mérete, rendeltetése vagy a számított tűz terhelése meg nem változik.

(8) A 2. melléklet alapján meghatározott legkisebb készenléti létszámot további négy fővel meg kell növelni abban az esetben, ha a tűzszakasz többszintes.

(9) A létesítményi tűzoltóság összlétszámát úgy kell meghatározni, hogy abból a mindenkori legkisebb készenléti létszám akadálytalanul biztosítható legyen.

(10) A készenléti létszámon belül mindig rendelkezésre kell állnia a tűzoltás vezetésére jogosult, felelős vezetőnek.

(11) A legkisebb készenléti létszám biztosításánál a létesítményi tűzoltóparancsnokot nem lehet figyelembe venni.

19. § (1) Több tűzszakasz esetén a létesítménynek azon tűzszakaszát, illetve szabadterét kell figyelembe venni, amelynek alapterülete és számított tűzterhelése alapján a 2. melléklet szerint meghatározandó létesítményi tűzoltóság készenléti létszáma a legmagasabb.

(2) A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy képes legyen a létesítményben keletkezett tűz oltását önállóan, az elsőfokú hatóság által előírt erőkkel, eszközökkel megkezdeni és önállóan vagy a riasztható hivatásos tűzoltóságokkal együttesen a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzetet megszüntetni. Az ehhez szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, védőfelszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani.

(3) A szükséges létszám és felszerelés megállapításánál a létesítmény védelmét szolgáló beépített tűzoltó technikai eszközök, a szakmai felügyelet által jóváhagyott megállapodás alapján biztosított egyéb erők, valamint a létesítmény azonnal igénybe vehető kárelhárító szerveinek felszerelése figyelembe vehető. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítmény tűzoltóságának valamennyi – a szakmai felügyelet által meghatározott – veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie.

(4) A létesítményi tűzoltóság vonulási területe a fenntartására kötelezett szervezet létesítményének területe, valamint azon más létesítmények területe, amelyekre a szerződésben működési kötelezettséget vállal, és a 21. § (1) bekezdésben rögzített követelményeket teljesíti.

(5) A több természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által közösen létrehozott és fenntartott létesítményi tűzoltóság esetén a működtetéssel kapcsolatos költségeket megállapodásuk szerint, ennek hiányában az önálló védekezésükhöz szükséges létszám arányában viselik.

(6) Abban a létesítményben, amelynek tűzszakaszát bérbe adják, a létesítményi tűzoltósággal kapcsolatos követelmények betartására a bérbeadó kötelezett. E kötelesség teljesítését – írásbeli megállapodás alapján – a bérbeadótól a bérlő átvállalhatja.

(7) A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására megállapodás csak akkor köthető, ha az arra vállalkozó szervezet a 21. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket saját feladatainak maradéktalan ellátása mellett tudja teljesíteni.

(8) A létesítményi tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodás felmondása, vagy a közösen működtetett tűzoltóság megszűnése esetén a gazdálkodó szerv köteles haladéktalanul gondoskodni a 16. §-ban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáról.

(9) A gazdálkodó szervezet a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására más létesítményi tűzoltósággal – a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság létrehozására kötelezett gazdálkodó szervezet esetén kizárólag főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal – megállapodhatnak a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátására, ha a létesítményi tűzoltóság állandó ügyelettel, továbbá a feladat ellátásához szükséges létszámú készenléti szolgálattal és felszereléssel rendelkezik.

(10) A létesítményi tűzoltóság gépjárműveire, felszerelésére, védőfelszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket a területi szerv állapítja meg a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezettel történt egyeztetés után. A létesítményi tűzoltóság létszáma tekintetében a területi szerv a 2. mellékletben meghatározott létszámtól a tűzvédelmet megalapozó technikai megoldások figyelembevétele mellett eltérést engedélyezhet azzal, hogy a készenléti létszám 4 főnél kevesebb nem lehet.

(11) A területi szerv a 18. § (1) bekezdés a) pontjának követelményei alól kérelemre felmentést adhat, amennyiben a jelenlévő anyagok környezetre gyakorolt veszélyessége a létesítményi tűzoltóság működtetését nem teszi szükségessé, és a létesítmény területén bekövetkező esemény közvetlenül nem veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentés nem adható

a) a 18. § (2) bekezdés a) pontja esetén, továbbá

b) ha a létesítmény érintett tűzszakaszaiban a számított tűzterhelés nagyobb részt oxidáló anyagok és készítmények, vagy fokozottan robbanásveszélyes, tűzveszélyes anyagok és készítmények jelenlétéből adódik.

20. § (1)9 Létesítményi tűzoltóság létrehozatala nem kötelező, de az létrehozható

a) tömegtartózkodásra szolgáló, vagy közösségi, nagy forgalmú létesítményben, valamint lakóépületek védelmére;

b) éghető folyadékok és olvadékok tároló telepein, ha a telepen lévő valamennyi földfeletti álló, hengeres, merevtetős vagy úszótetős acéltartályt jogszabályban meghatározottak szerinti stabil habbal oltó berendezés védi;

c) abban a létesítményben, ahol valamennyi, a 2. melléklet szerint létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő tűzszakasz teljes területét automatikus oltóberendezés védi;

d) abban a mezőgazdasági létesítményben, melyben termények ömlesztett tárolását végzik.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrehozott létesítményi tűzoltóság esetében a szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, a szükséges tartalékot a területi szerv a létesítményi tűzoltóság fenntartójának kezdeményezése alapján, annak figyelembevételével határozza meg. A kötelezés nélkül fenntartott létesítményi tűzoltóságnak meg kell felelnie a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

21. § (1) Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságnak a riasztástól számított öt percen belül (a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak két percen belül) meg kell kezdenie a kivonulást, és állomáshelyéről – optimális esetben – a riasztástól számított tíz percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, vagy a műszaki mentés helyszínére.

(2) A tűzoltó parancsnoknak, vagy az általa megbízott, őt helyettesítő parancsnoki ügyeletesnek késedelem nélkül ki kell vonulni azon eseményekhez, melyekhez a hivatásos tűzoltóság egységei is vonulnak. Parancsnoki ügyeletes az lehet, aki tűzoltás vezetési jogosultsággal rendelkezik.

9. A létesítményi tűzoltóság szervezete, tagjainak képzése

22. § (1) A létesítményi tűzoltóság létszámától és a helyi sajátosságoktól függően rajok, a rajokból egységek szervezhetőek, amit a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles írásban szabályozni. A raj létszáma 4–6 fő, az egység 2 rajból áll. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok rajait a riasztási fokozat meghatározásánál figyelembe kell venni.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál alkalmazott beosztások megegyezhetnek a hivatásos tűzoltóságnál alkalmazott beosztásokkal.

(3) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál a foglalkoztatásra vonatkozó egyéb előírások érvényre juttatása mellett a hivatásos tűzoltóságokkal megegyező szolgálati időbeosztás alkalmazható.

23. § (1) A létesítményi tűzoltóságnak minden tárgyévet megelőző év december 15. napjáig éves képzési tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell elméleti és gyakorlati foglalkozásokat.

(2) A képzési tervet a létesítményi tűzoltóság parancsnoka hagyja jóvá.

(3) A létesítményi tűzoltóság parancsnoka oktatási naplót vezet.

(4) Az oktatási naplónak tartalmaznia kell a

a) képzés helyét, idejét,

b) képzés időtartamát,

c) képzés tárgyát,

d) foglalkozáson részt vettek nevét és aláírását.

24. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság képzési tervében hetente legalább négy, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(2) Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság képzési tervében negyedévente legalább 4 órás, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(3) A főfoglalkozású és az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság tagjainak évente legalább egy elméleti és gyakorlati felmérését a tárgyév december 31-ig végre kell hajtani, a végrehajtás tényét dokumentálni kell.

10. A létesítményi tűzoltóság irányítása

25. § A létesítményi tűzoltóság általános irányítását a tűzvédelmi szabályzatban, vagy a fenntartó alapító okiratában – közösen létesített létesítményi tűzoltóság esetében az erre vonatkozó megállapodásban – meghatározott egyszemélyi felelős vezető, vagy testület látja el. Ennek során

a) figyelemmel kíséri a létesítményi tűzoltóság működését,

b) beszámoltatja a létesítményi tűzoltóparancsnokot,

c) kinevezi és felmenti a létesítményi tűzoltóság tagjait, felettük munkáltatói jogokat gyakorol,

d) gondoskodik a létesítményi tűzoltóság tagjait megillető jogok és juttatások biztosításáról,

e) biztosítja a kiképzés és a rendszeres továbbképzés feltételeit,

f) a létesítményi tűzoltóság számára az alaptevékenységet nem akadályozó vagy veszélyeztető további feladatot határozhat meg,

g) szabályozza a készenléti vagy készenléti jellegű szolgálatellátás követelményeit és elveit a szakmai követelményekre és helyi sajátosságokra figyelemmel.

26. § A létesítményi tűzoltóság szakmai tevékenységét a tűzoltó parancsnok irányítja. Ennek során

a) gondoskodik a tűzoltóság részére előírt tervek elkészítéséről,

b) meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatait,

c) gondoskodik az előírt képzések, gyakorlatok, és foglalkozások megszervezéséről és megfelelő színvonalú megtartásáról,

d) biztosítja a személyi állomány tagjainak az elrendelt képzéseken és továbbképzéseken, gyakorlatokon történő részvételt,

e) kapcsolatot tart a helyi szerv vezetőivel,

f) intézkedik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásáról azokra történő felkészülésről,

g) intézkedik a szolgálatszervezés elkészítéséről,

h) intézkedik a szolgálati okmányok vezetéséről,

i) intézkedik a felügyeleti szerv által meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséről,

j) ellenőrzi a létesítményi tűzoltóság állományának tevékenységét, szolgálatellátását,

k) javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóság fenntartójának, a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez szükséges eszközök felszerelések beszerzésére,

l) meghatározza a riasztás rendjét és biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket.

27. § (1) A működő, vagy megalakítandó létesítményi tűzoltóság köteles a területi szervnek a megalakulást, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat, a változást követő 3 munkanapon belül bejelenteni.

(2) A területi szerv által szolgáltatott adatok alapján a központi szerv nyilvántartja a létesítményi tűzoltóság nevét, székhelyét, létrehozásának dátumát, létszámát, a tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható technikai eszközét, felszerelését, oltó- és mentesítő anyagait.

(3) A létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett szervezet a kötelezés alapjául szolgáló adatokban, körülményekben bekövetkező változást legalább 15 munkanappal korábban a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

11. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok kötelező okmányai, nyilvántartásai és adatszolgáltatása

28. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságoknak a következő okmányokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük:

a) szolgálati napló,

b) eseménynapló,

c) szabadság-nyilvántartás,

d) oltóanyag-nyilvántartás,

e) káreset felvételi lap,

f) munkavédelmi iratok:

fa) munkavédelmi őrnapló,

fb) alkoholszondás ellenőrzési napló,

fc) munkavédelmi oktatási napló.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok a 27. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően a következő adatszolgáltatásokra kötelesek a területi szerv útján a központi szerv felé:

a) tűzoltási, műszaki mentési jelentés;

b) szeradatlap.

12. Egyéb rendelkezések

29. § (1) A létesítményi tűzoltóság köteles részt venni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a 16. § (5) bekezdés szerint azon kívül szervezett gyakorlatokon.

(2) A szabadidejében képzésre, gyakorlatra igénybe vett létesítményi tűzoltó részére a létesítményi tűzoltóság fenntartója a munkaszerződésben rögzített szabályok szerint köteles térítést biztosítani.

(3) A létesítményi tűzoltók éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatáról és annak költségfedezetéről a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles gondoskodni.

30. § A létesítményi tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó szakfelszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosítása a tűzoltóság fenntartójának engedélyével és felelősségével történhet. A kapacitás kihasználását célzó hasznosítás nem veszélyeztetheti a létesítményi tűzoltóság működőképességét.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNAK A HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁG, ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG ÉS ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET FENNTARTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

31. § (1) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához történő hozzájárulás esetén a támogatást az azt biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv köteles elszámolni a települési önkormányzat felé.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete által pénzeszközökkel támogatott, a hivatásos tűzoltóságra vonatkozó fejlesztési igény a megvalósítás során előnyt élvez.

32. § (1) Önkormányzati tűzoltóság fenntartása esetén a települési önkormányzat hozzájárulását az önkormányzati tűzoltóság, valamint a székhelye szerinti és az általa védett települések önkormányzatai között létrejött megállapodás rögzíti. A megállapodásban rögzített hozzájárulások mértékének megállapításánál kiemelt szempontnak tekintendő a települések lakosságszáma, valamint területének nagysága.

(2) A székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai éves hozzájárulásának mértékét legalább oly módon szükséges megállapítani, hogy a központi költségvetési hozzájárulással együttesen fedezetet biztosítsanak az önkormányzati tűzoltóság éves fejlesztési, fenntartási és működési kiadásaira.

(3) Az éves fenntartáshoz szükséges fedezetet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabály alapján kell megállapítani.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság köteles elszámolni a fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hozzájárulást biztosító székhely szerinti és az általa védett települések önkormányzatai felé.

33. § (1) A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához történő hozzájárulást a támogatást biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és az önkéntes tűzoltó egyesület között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A települési önkormányzat hozzájárulásának mértékét az önkéntes tűzoltó egyesület vállalt feladatainak alapszintű ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek alapján kell megállapítani.

34. § A települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása mellett támogatásként figyelembe vehető a laktanya biztosítása, építése, felújítása, üzemeltetésének átvállalása, a szakmai tevékenységet segítő tárgyi eszközök, készletek beszerzése, vagy használatra történő átadása, melyet a települési önkormányzatok és a hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek között létrejött megállapodásokban szerepeltetni szükséges.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § A működő létesítményi tűzoltóságok 2012. március 31-ig kötelesek a területi szervnek bejelenteni a 27. § (2) bekezdés szerinti adataikat.

36. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(3)10

1. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez11

A vonulási területen kívüli költségtérítésre vonatkozó igénybejelentés tartalmi elemei

– fejléc,

– az igénylő neve és címe,

– az ügyintéző neve és telefonszáma,

– számlaszám,

– a kivonult járművekre vonatkozóan

– üzemanyag-felhasználása, forgalmi rendszáma, fajtája, típusa,

– megtett km alapnorma, üzemóra Norma Üzemanyag, kenőanyag literben,

– az üzemanyag, kenőanyag NAV egységára a pótlás napján (Ft/liter),

– az üzemanyag-, kenőanyag-felhasználás költsége (Ft)

– Oltó- és felitató anyag felhasználásának kimutatása

– Felitató anyag kg-ban, egységár, költség,

– Por kg-ban, egységár, költség,

– Habanyag literben, egységár, költség,

– A felhasznált készülékek, illetve újratöltési költségek (db, Ft)

– igénybe vett tűzoltóság parancsnokának aláírása

2. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez

A létesítményi tűzoltóság kialakítására vonatkozó szabályok

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma

Sorszám

A

B

C

D

E

1.

A létesítmény tűzszakaszának számított tűzterhelése

1001–3000 m2

3001–5000 m2

5001–8000 m2

8000 m2 feletti

2.

Tűzszakasz alapterület esetén

3.

501–1000 MJ/m2

4 fő

4.

1001–1500 MJ/m2

4 fő

8 fő

5.

1501–2000 MJ/m2

4 fő

8 fő

12 fő

6.

2000 MJ/m2 felett

4 fő

8 fő

12 fő

16 fő

3. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez12

A számított tűzterhelés meghatározása és igazolása

1.    A számításhoz szükséges adat

a)    az épület alaprajza, a tűzszakasz vagy az ellenőrzendő helyiség területének megjelölésével,

b)    a jellemző helyen felvett függőleges metszet,

c)    az építészeti műszaki leírás,

d)    a technológiai műszaki leírás, tömegelemzés az éghető anyagokról,

e)    az üzemeltetői nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl,

f)    a vizsgálati bizonylat azokról az éghető anyagokról, amelyeket a 4. melléklet nem tartalmaz.

2.    Az épület vagy az építmény részeinek, helyiségeinek, rendeltetési egységeinek számított tűzterhelését (pv) MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

pv = p × a

ahol:

p tűzterhelés, melyet a 3–7. pontok szerint kell meghatározni,

a az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő tényező, melyet a 8–10. pontok szerint kell meghatározni.

A pv számított tűzterhelés, valamint a p tűzterhelés megadható ún. faegyenértékben kg(fa)/m2 is. Ez az érték a MJ/m2-ben megadott érték 1/16,75-szorosa.

3.    A p tűzterhelést, MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

p = pn+ps

ahol:

pn az időleges tűzterhelés,

ps az állandó tűzterhelés.

4.    Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamatban előforduló éghető anyagok, valamint az éghető technológiai és egészségügyi-műszaki berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok alapján kell meghatározni.

5.    Az állandó tűzterhelést az épületszerkezetek éghető anyagai alapján kell meghatározni.

6.    Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő képletekkel kell kiszámítani:

ahol:

Mi az i-edik anyag tömege, kg,

Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során felszabaduló hő mennyisége, MJ/kg,

S az épület és építmény vagy részeik területe, m2,

j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma,

k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma.

Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat a 4. melléklet tartalmazza. Az anyagok fűtőérték (Hi) adatait a 4. melléklet tartalmazza.

7.    Az időleges tűzterhelés (pn) normatív értékek alapján is meghatározható a 6. és a 7. mellékletben felsorolt épületek és technológiák esetén.

8.    Az a tényezőt a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

as tényező értéke 0,9.

9.    Az időleges tűzterhelés an tényezőjét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

ami az i-edik anyagra jellemző tényező.

10.    Az egyes éghető anyagfajták ami tényezőit az 5. melléklet tartalmazza.

4. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez13

Éghető anyagok fűtőértéke (Hi) és testsűrűsége (nem folytonos térkitöltésű anyagok vagy termékek esetén halmazsűrűsége)

 

A

B

C

D

1.

 

Anyagok megnevezése

Fűtőérték

(Hi)

MJ/kg

Testsűrűség kg/m3

2.

Fa, papír, kéreg

Fa (idetartoznak az összes faanyagok és fából készült termékek, hulladékok)

16,75

600–900

3.

Cellulóz

15,07

1500

4.

Papír

15,90

700–1200

5.

Parafa

16,75

240

6.

Farostlemez

18,84

800–1500

7.

Dekoritlemez

20,09

4800

8.

Tüzelő anyagok

Koksz

29,31

800–1850

9.

Antracit

33,49

1300–1700

10.

Kőszén

31,40

1200–1500

11.

Barnaszén

20,93

1200–1500

12.

Lignit

18,84

600–1000

13.

Szén (brikett)

20,09

1200–1400

14.

Tőzeg

15,49

900–1200

15.

Faszén

30,14

250

16.

Fűtőolaj

41,87

950

17.

Benzin

46,05

800

18.

Petróleum

42,91

800

19.

Kőszénkátrány

34,75

1100

20.

Dízelolaj

41,87

800

21.

Gázolaj

41,03

800

22.

Metán

55,68

400

23.

Propán

50,24

500

24.

Szövetek, bőrök

Gyapot

16,75

700

25.

 

Selyem

18,84

1000

26.

 

Gyapjú

23,02

60–130

27.

 

Műselyem

16,75

15

28.

 

Szövet (idetartoznak az összes ruházati termékek)

20,93

300

29.

 

Bőrök

20,93

860–1200

30.

 

Természetes gumi

41,87

1300–1450

31.

 

Gumiabroncs

25,12

500

32.

 

Polietilén

46,47

920

33.

 

Polipropilén

46,47

900

34.

 

Polisztirol

40,61

32–35

35.

 

Poliakrilnitril

31,40

1120

36.

 

Poli(metil-metakrilát)

26,80

1190

37.

 

Kemény PVC

19,26

1550

38.

 

PVC-padló

15,49

1400

39.

 

Textilalátétes PVC műbőr

18,84

1400

40.

 

Poliuretánhab, alapanyag fázisban habosítás előtt

29,30

1200

41.

 

Poli(vinil-acetát)

23,02

1200

42.

Gumik és műanyagok

Vinilazbeszt (csempe)

5,44

1350

43.

 

Poliizobutilén (Neoacid)

16,75

1400

44.

 

Üvegszálas poliészterlemez

20,93

1500

45.

 

Poliamid

30,98

1138

46.

 

Epoxigyanta

31,40

1150–3200

47.

 

Fenol-formaldehid gyanta

30,14

1240

48.

 

Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal

16,33

1300–3000

49.

 

Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit)

25,96

50.

 

Polikarbonát

30,98

1200–1510

51.

 

Karbamid-formaldehid gyanta

25,12

1550

52.

 

Celluloid

17,58

1180–1300

53.

 

Poliformaldehid

17,16

1425

54.

 

Vulcanfiber

15,91

1300

55.

 

Poli(tetrafluor-etilén)

4,18

2100–2400

56.

Takarmányok, élelmiszerek

Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt)

16,75

700

57.

 

Széna

16,75

250

58.

 

Szalma

14,65

150

59.

 

Keményítő

16,75

800

60.

 

Cukor

16,75

750–1100

61.

 

Zsír

41,87

920–940

62.

Vegyi anyagok

Aceton

31,15

792

63.

 

Anilin

36,63

1250

64.

 

Benzol

41,87

900

65.

 

Fenol

32,65

1300

66.

 

Etil-alkohol

29,30

800

67.

 

Formaldehid

18,67

1240–3000

68.

 

Glicerin

18,17

1250

69.

 

Metil-alkohol

22,82

800

70.

 

Toluol

41,87

866

71.

 

Tiszta szén (karbon)

33,49

1400–1900

72.

 

Kén

10,46

2100

73.

Vegyi anyagok

Foszfor

25,12

1820–2200

74.

 

Kaucsuk

1170

75.

 

Parafa

9700

76.

 

Bitumen

1050

5. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez14

Egyes éghető anyagfajták leégési sebességének jellemző értéket (ami)

 

A

B

1.

Az anyagok jellemzői

ami értéke

2.

Éghető műanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab)

1,5

3.

Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelő légrétegekkel egymásra helyezve, [éghető porok (szénpor) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és textilhulladékok, műanyag-hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab]

1,3

4.

1–2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek, faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli játékok, divatáru) polcokon kirakva van tárolva

1,1

5.

Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, textilszálak (a gyapjú kivételével) makulatúra

1,1

6.

25 MJ/kg és nagyobb hőtermelő képességű anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban tárolva, lemez, fólia, gumi vagy műanyag (a kemény PVC és a teflon kivételével)

1,1

7.

200 °C alatt lágyuló vagy folyó anyagok (pl. szalonna, vazelin, aszfalt)

1,1

8.

Faanyagú bútor (pántolással együtt), fűrészáru 2,5–4 cm vastagságig hézagosan elhelyezve

0,9

9.

Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastag táblák, egyéb faelemek

0,9

10.

25 MJ/kg hőtermelő képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban tárolva, 40 cm vastagságig (pl. bőrprém, nyersbőr, méteráru, sajtolt nyersbőr, papír tekercsek 40 cm átmérőig)

0,9

11.

Szabadon fekvő (tárolt), jól terülő élelmiszeripari termékek, (pl. magok, liszt, cukor)

0,9

12.

Tufa (száraz), faszén

0,9

13.

Közszükségleti cikkek (pl. textil, lábbeli, divatárujátékok, kemény PVC-termékek) szilárd, tömör egységekben tárolva, emelőlapon, konténerben

0,7

14.

Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció

0,7

15.

40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérőjű tömören tekercsben vagy csomagban tárolt anyagok, papír, fatáblák

0,6

16.

Barnaszén, kőszén, koksz

0,5

17.

Éghető, sűrített gázok, (pl. propán, bután, egyéb éghető gázok, világítógáz, hidrogén, acetilén)

1,5

18.

100 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig melegednek

1,5

19.

21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig melegednek, de a hőmérsékletük nem éri el a forráspontot

1,2

20.

21–100 °C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök lobbanáspontjáig melegednek, de hőmérsékletük nem éri el a forráspontot

1,2

21.

21–55 °C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontja alatti hőmérsékletre melegednek

1,1

22.

55 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek

0,9

23.

100 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál 50 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek

0,8

24.

100 °C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál 50 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletig melegednek

0,7

6. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez15

Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei

 

A

B

Sorszám

Az épület rendeltetése

Normatív tűzterhelés, az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül

(P) MJ/m2

1.

ABC-áruház

400

2.

Autóalkatrész bolt

300

3.

Autószalon

200

4.

Bank

300

5.

Bevásárlóközpont

400

6.

Borozó, borpince

80

7.

Bőráru, bőrdíszmű

700

8.

Bútorbolt, bútoráruház

600

9.

Bútorkiállítás

500

10.

Cipőbolt

500

11.

Dohánybolt

500

12.

Ernyőbolt, ernyőjavító

300

13.

Eszpresszó

300

14.

Édességbolt

800

15.

Ékszerbolt

300

16.

Étterem

300

17.

Festékbolt

1000

18.

Filmszínház

300

19.

Fodrászat

400

20.

Gépipari kiállítás

80

21.

Gumiáru szaküzlet

600

22.

Gyermekotthon

– raktárak

400

600

23.

Gyógyszertár

– raktárak

800

1000

24.

Háztartási bolt

800

25.

Háztartásikészülék-szaküzlet

300

26.

Hús- és hentesáru

40

27.

Illatszerbolt

1000

28.

Iroda (államigazgatás)

600

29.

Iroda (üzemi)

1000

30.

Iroda (kereskedelmi)

800

31.

Iskola (tanterem, iroda)

– könyvtár

– szertár

300

800

400

32.

Italárubolt

600

33.

Játékbolt

500

34.

Kenyér- és péksütemény bolt

300

35.

Kórház (betegszobák, irodák)

– laboratóriumok

– kötszer-, fehérneműraktár

300

400

800

36.

Könyvesbolt

1000

37.

Könyvtár

2000

38.

Lakások

400

39.

Mozi (lásd filmszínház)

 

40.

Múzeum

400

41.

Óra- és ékszerbolt

300

42.

Orvosi rendelő

200

43.

Óvoda, bölcsőde – raktárak

300

500

44.

Öltöző, faszekrényes

400

45.

Öltöző, fémszekrényes

200

46.

Öltöző, fogasos

500

47.

Panzió

300

48.

Papír- és írószerbolt

700

49.

Postahivatal

400

50.

Rádió-televízió szaküzlet

400

51.

Régiségbolt, antikvárium

700

52.

Rövidáru szaküzlet

700

53.

Ruházati bolt

600

54.

Ruhatár

800

55.

Söröző

100

56.

Sport- és játékszerbolt

800

57.

Számítóközpont

400

58.

Szálloda, kollégium,

munkásszállás

– szobák

– szolgáltató rész

– ruharaktárak

500

400

700

59.

Színház, művelődési ház

– nézőtér

– ruhatár

– színpad

– díszlettároló

500

800

500

1000

60.

Szociális otthon

350

61.

Szőnyegbolt

800

62.

Takarékpénztár

300

63.

Templom

200

64.

Textilbolt

600

65.

Üveg-porcelán üzlet

200

66.

Üzemi étkezde

300

67.

Vas- és edénybolt

300

68.

Vetőmagbolt

600

69.

Vendéglő

300

70.

Virágüzlet

80

71.

Zeneműbolt

300

72.

Zöldség- és gyümölcsbolt

200

7. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez16

Ipari és szolgáltató tevékenység normatív tűzterhelési értékei

 

A

B

Sorszám

A technológia megnevezése

Normatív tűzterhelés, az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül

(P) MJ/m2

1.

Acélárugyártás

200

2.

Acélolvasztó

40

3.

Autójavító (szerelés)

300

4.

Autókarosszéria

200

5.

Autólakkozó

500

6.

Ácsüzem

700

7.

Betonelemgyártás

50

8.

Bőrgyártás

500

9.

Bútorgyártás (fabútorok)

– bútorlakkozó

500

500

10.

Bútorgyártás (fém)

300

11.

Cipőgyártás

500

12.

Cukorgyártás

800

13.

Csokoládégyártás

400

14.

Csokoládécsomagolás

800

15.

Dohánygyártás

– dohánycsomagoló

200

600

16.

Ecetgyártás

– ecetsav

80

200

17.

Ecset- kefe- seprűgyártás

700

18.

Enyvüzem

800

19.

Élelmiszer-csomagolás

800

20.

Élesztőgyártás

800

21.

Épületasztalos üzem

800

22.

Étkezési zsír olvasztó

1000

23.

Étolaj gyártás

1000

24.

Faforgácslap gyártás

300

25.

Faforgács-felületképzés

800

26.

Faipari –fűrészüzem

– faszárító

– faforgácsoló

– faimpregnálás

– faipari gyártmányok

– furnérgyártás

– faárulakkozó

400

800

500

3000

500

800

500

27.

Fedéllemezgyártás

2000

28.

Fénycső- és izzógyártás

300

29.

Fénymásolás

400

30.

Festék- és lakkgyártás

5000

31.

Festékkeverő üzem

2000

32.

Filmáru gyártás

800

33.

Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás)

600

34.

Filmlaboratórium (hívás, nagyítás)

300

35.

Fonoda

– fonodai gépterem

– farkasolás (tépés)

– orsózó

– gyapjúfonó

– cérnázó

300

300

600

600

300

36.

Galvanizáló

200

37.

Gépkocsitároló (személygépkocsi) 5 db-ig

300

38.

Gépkocsitároló 5 db felett

200

39.

Gipszgyártás

80

40.

Gumiárugyártás- és javítás

600

41.

Gumivulkanizálás

1000

42.

Gyertyagyártás

1000

43.

Hajógyártás

– fa, műanyag

– fém

600

200

44.

Hangszergyártás fából

600

45.

Hanglemezgyártás

600

46.

Háztartási vegyi áru

2000

47.

Hordógyártás

600

48.

Hullámpapírgyártás

800

49.

Huzalgyártás

– szigetelt

– nem szigetelt

300

80

50.

Hűtőház

– gyümölcs, zöldség

– hús, tejtermék

– olaj, zsír

400

1000

2000

51.

Írószergyártás

500

52.

Játékgyártás (fa, műanyag)

500

53.

Játékterem

100

54.

Jutagyártás

500

55.

Kakaóporgyártás

800

56.

Kábelgyártás (acél)

57.

Kárpitozott bútor (habanyag nélkül)

500

58.

Kávépörkölő

400

59.

Kátránytermékek

800

60.

Kefe- és seprűgyártás

700

61.

Keményítőgyártás

2000

62.

Kesztyűgyártás

500

63.

Kittgyártás

1000

64.

Kosárfonás és egyéb háncsfonás

400

65.

Kötszergyártás

400

66.

Laboratóriumok

– orvosi

– vegyi

– villamos

– foto

– fémipari

– fizikai

– fogtechnikai

200

500

200

100

100

200

300

67.

Likőrgyártás

400

68.

Linóleumgyártás

500

69.

Magnetofon-, képmagnó- átjátszás

400

70.

Malom

2000

71.

Műanyagfeldolgozás és gyártás

– alapanyaggyártás

– műgyantagyártás

– műanyag keménylemez

– műbőrgyártás

– műbőr termék

– műanyaghegesztés

– fröccsöntés

– műanyagszabás

– műanyaghab termék gyártás

– műszálgyártás

– műselyemgyártás

3000

3000

800

100

400

700

500

400

600

600

300

72.

Műtrágyagyártás

200

73.

Mustárgyártás

400

74.

Műterem (festő)

500

75.

Nádfonat-, nádpallógyártás

400

76.

Nyomdai gépterem

– csomagoló

300

2000

77.

Órajavítás

300

78.

Ostyakészítő

300

79.

Öntvényasztalos

600

80.

Papírkartongyártás

800

81.

Parafagyártás

500

82.

Parkettagyártás

2000

83.

Ragasztóanyagok (oldószer)

1000

84.

Rétegelt lemez gyártása

800

85.

Sütöde

1000

86.

Szabóság

500

87.

Szappangyártás

400

88.

Szemétégető

200

89.

Szűcsüzem

500

90.

Tejfeldolgozó

100

91.

Tejkondenzálás

200

92.

Tej porgyártás

300

93.

Televízió-gyártás

300

94.

Televízió-stúdió

300

95.

Természetes gyanta feldolgozása

3000

96.

Tervezőiroda

1000

97.

Textilüzem

– gépterem (általános)

– kikészítő

– fehérítés

– vasalás

– nyomás, festés

– varrás

– csomagolás

– gyapjútakaró

– ágynemű

– juta

– ruhaanyag

– selyem

– csipke

– horgolt, kötött áru

300

300

500

500

500

300

600

700

500

400

500

300

300

300

98.

Üveggyártás

80

99.

Üvegfúvás

200

100.

Vatta (gyapot) készítés

300

101.

Vegytisztítós

2000

102.

Viaszáruk gyártása

1000

103.

Viaszos vászon

700

104.

Villamosgép-gyártás

400

105.

Villamosmotor-gyártás

300

106.

Villamoskészülék-gyártás

400

107.

Villamosgép-javító

500

108.

Zöldség-gyümölcs szárító

700

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!