nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet
a lakásépítési támogatásról
2016-01-01
2016-02-11
13
Jogszabály

256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet

a lakásépítési támogatásról1

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.2

2. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:

a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

ba) helyiségeinek,

bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,

bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,

bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint

be) a gépkocsitároló helyiség

építési költségei,

c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

3.3 fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét;

4.4 gyermek:

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint

b) aki az igénylő eltartottja és

ba) a 20. életévét még nem töltötte be,

bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy

bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

5.5 hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően;

6. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;

7.6 támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére szerződést köt;

8.7 új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,

b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és

ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy

bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó

9.8 hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

10.9 hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;

11.10 kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;

12.11 bővítés: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül – ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is – a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével;

13.12 lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – új lakás építése esetén – ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel;

14.13 komfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) egyedi fűtési móddal

rendelkezik;

15.14 összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és

e) központi fűtési móddal

rendelkezik.

16.15 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa;

17.16 építési engedély: új lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

18.17 használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.

(2)18 Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az OTÉK-ban, az Étv.-ben, valamint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

(3)19 Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak.

2.20 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének feltételei

2. § (1)21 Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén,

a)22 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott

aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy

ab) – a kérelem benyújtásának időpontjában – használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához,

b) legfeljebb 350 000 Ft/m2 – a lakás nettó alapterülete alapján számított – vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához vagy

c) meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez, ha

ca) a bővíteni kívánt lakás legalább komfortos vagy a bővítéssel egyidejűleg komfortossá válik, és

cb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.

(1a)23 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével vásárolt lakás vételára nem haladja meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott Magyarország 1. NUTS-szintű

a) Közép-Magyarország területi egysége esetén

aa) Budapesten a 35 millió Ft-ot,

ab) városokban a 28 millió Ft-ot,

ac) egyéb településeken a 23 millió Ft-ot,

b) Dunántúl területi egysége esetén

ba) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft-ot,

bb) városokban a 23 millió Ft-ot,

bc) egyéb településeken a 18 millió Ft-ot,

c) Alföld és Észak területi egysége esetén

ca) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft-ot,

cb) városokban a 19 millió Ft-ot,

cc) egyéb településeken a 16 millió Ft-ot.

(1b)24

(1c)25 A lakás (1a) bekezdés szerinti vételára legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

(2)26 A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy

e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

(3)27 A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti

a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, bővített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti személyekből álló fiatal házaspár – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vagy a 7/B. § (1) bekezdése esetén legfeljebb három születendő gyermekvállalása esetén

a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.

(3a)28 Az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igényelt családok otthonteremtési kedvezménye esetén a kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés tartalmazza a támogatott személy

a) hozzájárulását ahhoz, hogy az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek születését a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa,

b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy

ba) amennyiben a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát,

bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot

a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.

(3b)29 Amennyiben a támogatott személy a (3a) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét a határidő lejártát követő 60 napon belül a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizeti.

(4)30 A családok otthonteremtési kedvezményét ugyanazon gyermek után – a 7/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eltéréssel – csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt is.

(5) A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.

(6)31 A családok otthonteremtési kedvezménye kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.

(7)32 Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.

(8)33 A családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

(9)34 A családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése vagy bővítés esetén – az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

3. § (1) A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha

a)35 az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak

aa) a b) pontban foglaltak,

ab) lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás,

ac) a 2. § (1) bekezdés c) pontja esetén a bővíteni kívánt lakás,

ad)36 önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője esetén az általa bérelt és megvásárolni kívánt lakás

kivételével lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs vagy e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya az (1a) bekezdés szerinti kivétellel vagy lízingbe vett lakása nincs;

b) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

ba)37 együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

bb)38 a tulajdonában lévő lakása bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette, vagy

bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik;

c)39 az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető

ca)40 az értékesített lakást terhelő és az e pont szerinti eladási árból visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

cb)41 az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön e pont szerinti eladási árból végtörlesztett összegével,

cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,

cd)42 a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,

ce)43 a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg és

cf) olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg;

cg)44 az e bekezdés szerint értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árából öt éven belül vásárolt és bővíteni kívánt lakás vételárával;

d)45 az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában

da)46 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van –, és

db)47 szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása;

e)–f)48

g)49 az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;

h)50 új lakás építése vagy meglévő lakás bővítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy

ha)51 a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat,

hb) új lakás építése vagy építési engedélyköteles bővítés esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt és

hc)52

i) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban

ia)53 hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó információkat a családok otthonteremtési kedvezménye szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,

ib)54 hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse, és

ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időpontban – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel,

id)55 vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,

ie)56

if)57 vállalja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;

j)58 a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy

ja) a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követően legalább a 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tilalom megszűnéséig a lakás lakóhelyéül szolgál, és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt,

jb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjától a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően saját maga és mindazon személyek lakóhelyéül, hontalan esetében szálláshelyéül szolgál, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt, és

jc) a 14. § (1) bekezdése szerinti tilalom megszűnéséig terjedően a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakást haszonélvezeti vagy használati jog nem terheli.

k)59 a lakás műszaki állapotára tekintettel a hitelintézet által elfogadott lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas,

l)60 az igénylő és házastársa

la) büntetőjogi felelősségét a bíróság a 2012. január 1-től hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezetében, vagy a 309. §-ában, a 310. §-ában, a 310/A. §-ában, 311/B. §-ában vagy a 2012. január 1. előtt hatályos Büntető Törvénykönyv XVIII. fejezetében, vagy a 288. §-ában, 310. §-ában, 310/A. §-ában, 311. §-ában, 311/A. §-ában, 311/B. §-ában, 312. §-ában vagy 314. §-ában, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXV., XXXVI., XXXVII. vagy XXXIX. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy

lb) büntetőjogi felelősségét a bíróság az la) alpontban meghatározott bűncselekmények miatt megállapította, de a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

m)61 az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.

(1a)62 Az (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és a 7/B. § (8) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

(1b)63 Az (1) bekezdés d) pont da) alpontja alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem

a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig

ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

(1c)64 Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat a hitelintézet helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

(2)65 Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.

(3)66 Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.

(3a)67 Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

(3b)68 Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

(4)69 E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás. Erről a tényről, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni.

(5)70 A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, használt lakásra vonatkozó családok otthonteremtési kedvezménye igényelhető.

(6)71 A használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történő átruházása esetén

a)72 ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt, úgy a családok otthonteremtési kedvezményét az új tulajdonos igénybe veheti és

b)73 az átruházó részére megállapított családok otthonteremtési kedvezményét törölni kell, és a már folyósított családok otthonteremtési kedvezményét az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

3.74 A családok otthonteremtési kedvezménye mértéke

4. §75 (1) A családok otthonteremtési kedvezménye összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál

a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,

c) három vagy több 2. § (3) bekezdés a) pont szerinti gyermek esetén 10 000 000 Ft.

(2) A családok otthonteremtési kedvezménye összege használt lakás vásárlásánál vagy bővítésénél

a) egy gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete

aa) legalább 40 m2, de nem haladja meg az 55 m2-t, 550 000 Ft,

ab) az 55 m2-t meghaladja, 600 000 Ft,

b) két gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete

ba) legalább 50 m2, de nem haladja meg a 65 m2-t, 880 000 Ft,

bb) a 65 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 80 m2-t, 1 100 000 Ft,

bc) a 80 m2-t meghaladja, 1 430 000 Ft,

c) három gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete

ca) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 1 320 000 Ft,

cb) a 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 650 000 Ft,

cc) a 90 m2-t meghaladja, 2 200 000 Ft,

d) négy vagy annál több gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete

da) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 760 000 Ft,

db) a 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 2 200 000 Ft,

dc) a 100 m2-t meghaladja, 2 750 000 Ft.

(3) A családok otthonteremtési kedvezménye 8. § (1) bekezdés szerinti később született gyermek után igényelhető összege – kivéve ha korábban az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételére került sor – gyermekenként, bővítés esetén a 4/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozás figyelembevételével, 400 000 Ft.

4/A. §76 (1) A családok otthonteremtési kedvezménye 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti összege számításánál a gyermekek számának meghatározásához a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő – ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is – és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. Nem vehető figyelembe – kivéve, ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget igénylik – azon gyermek, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

(2) A 4. § (2) bekezdése esetén a lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál az igénylő által eltartott és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. Az e bekezdés szerint figyelembe veendő hasznos alapterületet a 4. § (2) bekezdése szerint megállapított családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál nem kell figyelembe venni.

(3) A 4. § (2) bekezdése esetén nem jogosult a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére a támogatott személy, ha az (1) bekezdés szerint számított gyermekei száma alapján a támogatással érintett ingatlan alapterülete nem éri el az (1) bekezdés szerinti gyermekek együttes száma alapján figyelembe veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét.

(4) Használt lakás vásárlása esetén, ha 5 éven belül lakást vagy lakásban lévő tulajdoni hányadot értékesítettek, a családok otthonteremtési kedvezményének a 4. § (2) bekezdése szerinti összege nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével számított vételár-különbözet mértékét.

4/B. §77 (1) Bővítés esetén

a) az igénylő 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő – ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is – és a 2. § (3) bekezdés b) pontja és az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vállalt gyerekei száma alapján számított – a 4. § (1) bekezdése szerint irányadó – alsó értéket el kell érnie a lakásbővítést követően kialakított lakás hasznos alapterületének, és

b) a családok otthonteremtési kedvezménye nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50%-át.

(2) Bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete alatt a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni.

(3) Bővítés esetén, ha a támogatott személy a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, legfeljebb a hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb az (1) bekezdés b) pontja alapján számított összegű kedvezményre jogosult. A családok otthonteremtési kedvezménye e bekezdés szerint számított különbözete kizárólag fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, amelyről a támogatott személyt és a kormányhivatalt írásban értesíti. A kormányhivatal határozatban intézkedik a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján vállalt számlabemutatási kötelezettségnek megfelelő családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a (3) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.

4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok

5. §78 (1)79 A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a családok otthonteremtési kedvezménye a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet részére igazolni. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni. Amennyiben bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, január 31-étől a bejelentés teljesítésének napjáig az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összege alapján számított, Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizeti.

(2)80 Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezményét a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni.

(3)81 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles – a menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó igénylő kivételével – a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagnak származási országában lakástulajdona nincs.

5.82 Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye szabályai

6. § (1)83 A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – (1a) bekezdés figyelembevételével – egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.

(1a)84 Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére az (1) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.

(2)85 A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél, vagy építési engedély köteles bővítésnél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, nem építési engedély köteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatásától, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az e bekezdés szerinti nyilatkozatot a fiatal házaspár annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár az e bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, úgy a családok otthonteremtési kedvezménye összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.

(3)86 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – az országos családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa.

(4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.

(5)87 Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.

(6) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.

(7)88 Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkező fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezményét nem veheti igénybe.

(8)89 A hitelintézet az (5) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáról, a 7. § (2) és (4) bekezdése szerinti igazolás benyújtásáról, valamint a 7. § (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatról a 17. § (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.

7. § (1)90 Ha a fiatal házaspár – a 7/A. § kivételével –

a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családok otthonteremtési kedvezménye összegével, vagy

b) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be, a vállalt gyermekek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét

az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – az a) pont esetén a gyermekvállalási, a b) pont esetén az (5) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni.

(2)91 Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. A fiatal házaspár köteles továbbá az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó családok otthonteremtési kedvezménye összegével, valamint a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő napjától a bejelentés napjáig számított, a Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni.

(3)92 A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhességből – a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével – született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a terhességet és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik.

(4)93 Ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a) a házastársak egyike elhunyt,

b)94 a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,

c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy

d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság,

az állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott – az a)–d) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó – kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.

(4a)95 A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a fiatal házaspár a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után a 8. § (1) bekezdése szerinti később született gyermek után járó családok otthonteremtési kedvezményét nem veszi igénybe.

(5)96 A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt események bekövetkezésétől, a (4) bekezdés d) pontja esetén a 11. § (1) bekezdés q) pontja szerinti igazolás kiállításától számított 90. napig, de legfeljebb a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésben vállalt határidő utolsó napjáig lehet benyújtani.

(6)97

(7)98 Amennyiben a támogatott személy az (1)–(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a kormányhivatalhoz fordul.

7/A. §99 (1)100 Amennyiben a fiatal házaspár a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet [a továbbiakban: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet] 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas

– ha a (4) bekezdésben foglaltak is megvalósultak – kizárólag a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye összegét kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet – az ügy iratainak megküldésével egyidejűleg – tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(3)101 Az igazolást a reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha a fiatal házaspár az igazolást annak keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles megfizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot.

(4) A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.

5/A.102 Három vagy több gyermekes új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó különös szabályok

7/B. § (1) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénylése esetén a gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három gyermek születését vállalhatja. A gyermekvállalás teljesítésére biztosított határidő 10 év.

(2) Ha a támogatott személy

a) 2016. január 1-jét megelőzően e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe,

b) a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább három gyermeket nevel vagy a fiatal

ba) gyermektelen házaspár három gyermek születését vállalja,

bb) egy meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább két gyermek születését vállalja, vagy

bc) két meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább egy gyermek születését vállalja és

c) új lakást épít vagy új lakást vásárol

az a) pont szerint már igénybe vett és a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg különbözetét igényelheti.

(3) A hitelintézet a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi.

(4) A támogatott személy a (2) bekezdés szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe a (2) bekezdés a) pontja szerinti vissza nem térítendő állami támogatást.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg abban az esetben igényelhető, ha az építeni kívánt vagy vásárolt új

a) lakás hasznos alapterülete legalább 60 m2,

b) egylakásos lakóépület hasznos alapterülete legalább 90 m2.

(6) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénylése esetén

a) a 3. § (1) bekezdés a), b) pontja és d) pont da) alpontja nem alkalmazandó,

b) a 3. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontja szerinti lakóhely létesítésére vonatkozó kötelezettséget a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételével épített vagy vásárolt lakásban kell teljesíteni.

(7) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg akkor igényelhető, ha az igénylő és házastársa vonatkozásában a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének időpontjában a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti tartozás a központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nincs nyilvántartva vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette.

(8) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg akkor igényelhető, ha az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak esetén legalább az egyik fél – legalább 2 éve folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van. A 2 éves biztosítotti időszak számítása során a benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele. A közfoglalkoztatási jogviszony e rendelet szerinti elismerhetőségének részletes szabályairól a Kormány külön rendeletet alkot.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem

a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen legalább 2 évig

ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

(10) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételével kapcsolatban a támogatott személynek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetendő összegét az igénybevétel napjától esedékes, Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.

6. Később született gyermek esetén alkalmazandó szabályok

8. § (1)103 Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére családok otthonteremtési kedvezményét igényelhet a családok otthonteremtési kedvezményét korábban született gyermeke után igénybevevő a később született gyermeke után is, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.

(2)104 Az (1) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezményénél számításba kell venni – a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől eltekintve – a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos, e rendelet szerinti egyéb feltételeket.

(3)105 Az (1) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezményénél a 2. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti gyermek nem vehető figyelembe.

(4)106 Az (1) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezményénél a családok otthonteremtési kedvezménye kizárólag a vételár megfizetéséhez, építés vagy bővítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított – a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével – a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott kölcsönből a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel.

(5)107 Amennyiben az építés vagy a bővítés lakáscélú kölcsön igénybevétele nélkül történik, a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belüli, később született gyermekre tekintettel történő igénylése esetén – a kedvezmény első igénybevételének időpontja szerinti feltétek szerint és összegeket figyelembe véve – a családok otthonteremtési kedvezménye a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

6/A.108 Adó-visszatérítési támogatás

8/A. § (1) A

a) legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa

adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

(2) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

(3) Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.

(4) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

(5) Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

(6) Adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a 2. § (2), (8) és (9) bekezdésben, 3. § (1) bekezdés a)–d), f), h) pontjában, i) pont ia)–ic) és if) alpontjában, j) pont ja) és jc) alpontjában, k)–n) pontjában, (1e), (2), (3), (3b), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ában, – az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 12. § (3) bekezdésben és a 13. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a 9–19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

(8) Az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét és a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 9. § (5) bekezdése alapján számított, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni.

7.109 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének eljárási szabályai

9. § (1)110 A családok otthonteremtési kedvezménye a 17. § (4) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézettől igényelhető.

(2)111 A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – új vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől.

(2a)112 Ha az igénylő a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem él a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt.

(3)113 Amennyiben a lakáscél családok otthonteremtési kedvezményével is megvalósítható, a hitelintézet átadja az igénylőnek a miniszter elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.

(4)114 A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylő kérelmére a kormányhivatal igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.

(5)115 A hitelintézet a támogatott személytől a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság elbírálásért a családok otthonteremtési kedvezménye összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

10. § (1)116 A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

(1a)117 A családok otthonteremtési kedvezményéből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

(2)118 A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e rendelet szerinti családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultságot bírál el, valamint a családok otthonteremtési kedvezménye nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

(3)119 A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szerződést köt.

(4)120 A hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.

(5)121 Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

(6)122 A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családok otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár jár el. A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(7)123 Amennyiben a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A jogerős határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

(8)124 A kormányhivatal a támogatott személynél a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családok otthonteremtési kedvezményét, akkor határozatban intézkedik a családok otthonteremtési kedvezménye – igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.

(9)125 A közigazgatási hatósági eljárásban első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár jár el. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

(10)126 A kormányhivatal, valamint a Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése körében folytathat le méltányossági eljárást. A családok otthonteremtési kedvezménye a (8) bekezdés, a 7. § (1) bekezdése és a 14. § (3) bekezdése szerinti visszafizetésének részletekben történő teljesítése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

11. § (1)127 A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:

a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,

b) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,

c)128 a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal,

d)129 a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi vizsga teljesítési éve szeptember 30. napjáig az érettségi bizonyítványról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,

e)130 azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után igényel családok otthonteremtési kedvezményét, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal,

f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,

g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,

h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,

i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,

j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,

k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,

l)131 a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvi kivonattal és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal és adóigazolvánnyal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,

m)132 a lakás vagy több lakásos lakóépület esetén a lakóépület energetikai teljesítőképességét energetikai tanúsítvánnyal,

n)133 a 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában foglaltakat az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak – a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított – igazolásával, a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpont második fordulatában foglaltakat nemleges együttes adóigazolással,

o)134 a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával,

p)135 a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatvánnyal;

q)136 a gyermek 7. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,

r)137 a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,

s)138 a terhesség betöltött 24. hetét a várandósság tényéről kiállított, 8 napnál nem régebbi, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással,

t)139 több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy tulajdonszerzésének mértéke nem állapítható meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megosztási megállapodással,

u)140 a tulajdonjog fennállását 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, a tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal,

v)141 az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

va) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti egyszerű bejelentés másolatával és az annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

vb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

vc) az igénylőnek a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott va) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,

w)142 a 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal.

(1a)143 Az (1) bekezdés w) pontjában meghatározott igazoláshoz csatolni kell az igénylő és házastársa írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje.

(2)144 Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés c) és f)–k) pontjában, valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltak igazolására nincs szükség.

(3)145 Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott családok otthonteremtési kedvezményéhez, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.

12. § (1)146 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.

(2) Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.

(3)147 Új lakás építése esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően, bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtását követően kiállított számla fogadható el.

(4)148 A hitelintézet az eredeti számlát – a letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében.

(5) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(6)149 A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.

(7)150 Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja a folyósított családok otthonteremtési kedvezménye az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

(8)151 Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy a lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni.

(9)152 A (8) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.

8. Pénzügyi lebonyolítás

13. § (1)153 A családok otthonteremtési kedvezménye összegének folyósítása az alábbiak szerint történik:

a) új lakás építése vagy bővítés esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve

aa) készültségi fokkal arányosan,

ab) utólagosan és

ac) a családok otthonteremtési kedvezménye utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, vagy nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatását követően, vagy

b) új vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követően, egy összegben.

(2)154 Amennyiben az építtető igénylő vagy támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményével kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása csak a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet.

(3)155 A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére vagy a bővítésre már felhasználta.

(4)156 A hitelintézet új lakás építése vagy bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezménye készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlabemutatással ellenőrzi.

(5)157 Ha

a)158 a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének alapját képező építési vagy bővítési munkák a szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben építési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el és az építési munkák befejezését építés vagy építési engedélyhez kötött bővítés esetén használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja,

b) az építtető támogatott személy az építési vagy bővítési szándékától eláll, vagy

c) a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt, vagy építési engedélyhez nem kötött bővítés esetén a munkálatok befejezése előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg,

a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés alapján a kedvezményt a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított kedvezményt az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.

(6)159 Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik.

14. § (1)160 A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével

a) épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő,

b) vásárolt új vagy használt lakásra az adásvételi szerződés megkötését követő, vagy

c) bővített lakásra a munkálatok idejére és a munkálatok befejezését, vagy – építési engedélyköteles bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő

– a 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva – 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését a családok otthonteremtési kedvezményét folyósító hitelintézet kérelmezi.

(2)161 Ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével érintett lakást az (1) bekezdés szerinti időszakon belül lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé –, vagy elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérően hasznosítják, vagy a támogatott személy a 3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor – a (3b) bekezdés kivételével – a támogatott személy köteles a családok otthonteremtési kedvezménye folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.

(3)162 Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy őket – a (3b) bekezdés kivételével – az igénybevett családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(3a)163 A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(3b)164 Házasság felbontása esetén, ha

a) – a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján – az egyik fél a másik féltől megszerzi a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével épített vagy vásárolt lakás tulajdonjogát, és

b) a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek elhelyezésére, akikre tekintettel a családok otthonteremtési kedvezményét igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor,

a tulajdoni részét elidegenítő felet a (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(3c)165 A volt házasfelek a (3b) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.

(4)166 Ha a támogatott személy – a (3b) bekezdés kivételével – lakásának egy részét idegeníti el, a családok otthonteremtési kedvezménye összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

(5)167 A (4) bekezdés esetében a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.

15. § (1)168 Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a támogatott személy – a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a kormányhivatal – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette.

(1a)169 Az (1) bekezdés szerinti elidegenítés esetén – a lakáscserét is ideértve – a 2. § (7) bekezdése szerinti eladóra vonatkozó korlátozásokat alkalmazni kell.

(2)170 Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát a családok otthonteremtési kedvezménye összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.

(3) A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.

(4) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár.

(5)171 A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti.

(6)172 A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.

(7)173 Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett családok otthonteremtési kedvezményének minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.

(8) Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti határidő lejártáig

a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja

aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy

ab)174 építés esetében a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával

és

b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt – csökkentve a 16. § (7) bekezdésében foglaltakkal – számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította,

úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.

(9)175 A kormányhivatal, valamint a Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi

a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (8) bekezdés a) pontja és a (12)–(13) bekezdés szerinti esetekben,

b)176 a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára helyezett családok otthonteremtési kedvezménye összegével.

(10)177

(11)178 A (8) bekezdés esetében a családok otthonteremtési kedvezményét biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik.

(12)179 Ha a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül

a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és

b)180 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,

– a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(13)181 Ha a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően

a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és

b)182 az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja,

– a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenőrzést követően – a kormányhivatal intézkedik a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt.

(14)183 A (13) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy

a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 16. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – meghaladja, vagy

b)184 a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye összegének – az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 16. § (7) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.

16. § (1)185 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetésének kötelezettsége esetén a 14. § (2) bekezdése szerinti elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell a kormányhivatal által kiállított igazolást arról, hogy a támogatott személy eladó

a)186 családok otthonteremtési kedvezménye összegét visszafizette vagy

b) visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.

(2)187 Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a családok otthonteremtési kedvezményének a bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetnie. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti.

(2a)188 A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye összegének – az eladási és a vételár különbözetének a (7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett – arányos részét visszafizesse.

(3)189 A támogatott személy

a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,

b) a saját maga és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától, vagy

c) a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás használatának a 14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak megkezdésétől

számított 30 napon belül köteles a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szervének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.

(4)190 A kormányhivatal – a 15. § (12)–(13) bekezdésében foglaltak kivételével – a (3) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a 15. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a támogatott személyt a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetésére.

(5)191 Ha a támogatott személy a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.

(6)192 A (2), (2a) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(4) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni. A (2), (2a) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

(7)193 A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető

a)194 a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,

de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett családok otthonteremtési kedvezménye összegének kétszeresét.

17. § (1)195 A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.

(2)196 A családok otthonteremtési kedvezményét és a költségtérítést az állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján.

(3)197 A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt családok otthonteremtési kedvezményével azonos összegű előleget igényelhet.

(4)198 A hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye, valamint a (3) bekezdés szerinti előleg folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről, valamint a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. A családok otthonteremtési kedvezménye és előleg elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult.

(4a)199 A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (4) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár mint szerződő fél mellett – a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében – a kormányhivatal is alanya.

(4b)200 A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (4) bekezdés szerinti szerződésekben – a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként – a Kincstár mint szerződő fél helyébe

a) az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése tekintetében a kormányhivatal,

b) a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal,

c) az ügyfél számára kiállított hitelintézeti visszafizetési igazolás felhasználója tekintetében a kormányhivatal

lép.

(5)201 A hitelintézet (1) bekezdés szerinti elszámolását a Kincstár ellenőrzi.

(6) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a (4) bekezdés szerinti szerződés felmondását kezdeményezheti.

(7)202 A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított családok otthonteremtési kedvezménye összege után 2% költségtérítés illeti meg, amelyet a családok otthonteremtési kedvezményével együtt számol el a központi költségvetéssel.

(8)203 A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új támogatott személyek és azok családok otthonteremtési kedvezménye alapjául szolgáló gyermekeinek alábbi adatait:

a) név,

b) születési név,

c) anyja neve,

d) születési hely és idő,

e) állampolgárság vagy hontalan státusz,

f) lakcím,

g) postacím,

h)204 személyi azonosító és

i) adóazonosító jel.

(8a)205 Az e rendelet szerinti családok otthonteremtési kedvezményét is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

(9)206 A hitelintézet a folyósított családok otthonteremtési kedvezménye összegéről a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződéseinek számára, összegére és a lehívott családok otthonteremtési kedvezményei összegére. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását felfüggeszti.

17/A. §207 Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a családok otthonteremtési kedvezményén felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a családok otthonteremtési kedvezményét és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményét nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A kölcsön folyósítása a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását megelőzően történik.

18. §208 A családok otthonteremtési kedvezményét és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb lakástámogatások” előirányzatból kell finanszírozni.

18/A. §209 A 17. § (4) bekezdés szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézet köteles a családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családok otthonteremtési kedvezménye Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”

18/B. §210 A 17. § (4) bekezdés szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézet köteles a családok otthonteremtési kedvezményéhez kapcsolódó kedvezményes hitelre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő hitel a Magyarország Kormánya által nyújtott családok otthonteremtési kedvezménye támogatáshoz kapcsolódik.”

9. Vegyes és záró rendelkezések

19. § (1)211 Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli.

(2)212 A kormányhivatal, valamint a Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(3)213 A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(4)214 A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

20. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

20/A. §215 Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 71/2012. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 2. és 3. §-ával megállapított 3. § (1) bekezdés d) pontját és 11. § (1) bekezdés n) pontját – a Kincstár által jogerősen elbírált esetek kivételével – a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet elfogadja

a) az e rendelet hatálybalépését megelőzően a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve vagy az állami adóhatóság által kiállított igazolást, vagy

b) – amennyiben az a) pont szerinti igazolás kiállítására nem került sor – a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerve által kiállított igazolást a Módr. hatálybalépését követő 30 napon belül az igénylő által teljesített hiánypótlás keretében.

21. §216 E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)

a) 18. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés 9. és 10. pontját, 19. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 20. §-ával megállapított 3. § (1) bekezdés i) pont id)–if) alpontját, 22. §-ával megállapított 5. §-át, 23. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdését, 24. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdés l) pontját, 30. § c) pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontját, 30. § f) pontjával megállapított 14. § (2) bekezdését, 30. § g) pontjával megállapított 15. § (1) bekezdését valamint 30. § j)–l) pontjával megállapított 16. § (4)–(6) bekezdését a Módr2. hatálybalépését217 követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni,

b) 21. §-ával megállapított 4. § (6) bekezdését, 26. §-ával megállapított 15. § (9) és (12)–(14) bekezdését, 28. §-ával megállapított 17/A. §-át, 30. § e) pontjával megállapított 10. § (10) bekezdését, 30. § h) pontjával megállapított 15. § (1), (6), (7) és (11) bekezdését és 16. § (1)–(4) bekezdését, valamint 30. § i) pontjával megállapított 15. § (11) bekezdését és 16. § (6) bekezdését – a Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével – a Módr2. hatálybalépését218 megelőzően benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell,

c) 27. §-ával megállapított 16. § (2a) bekezdését a Módr2. hatálybalépését219 követően benyújtott felfüggesztési eljárások esetén kell alkalmazni,

d) 25. §-ával megállapított 14. § (3a) bekezdését a Módr2. hatálybalépést220 követően történt házasságfelbontás esetén kell alkalmazni.

22. §221 Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet 14. § 1. pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 8. pont a) alpontját, 14. § 2. pontjával megállapított 2. § (1) bekezdés b) pontját, 14. § 3. pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontját, 14. § 4. pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontját, 14. § 6. pontjával megállapított 3. § (4) bekezdését, 14. § 7. pontjával megállapított 3. § (5) bekezdését, 14. § 8. pontjával megállapított 3. § (6) bekezdését, 14. § 9. pontjával megállapított 4. § (5) bekezdését, 14. § 10. pontjával megállapított 6. § (2) bekezdését, 14. § 11. pontjával megállapított 9. § (2) bekezdését, 14. § 14. pontjával megállapított 12. § (6) bekezdését, 14. § 15. pontjával megállapított 13. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját, 14. § 16. pontjával megállapított 13. § (2) bekezdését, 14. § 17. pontjával megállapított 13. § (5) bekezdés c) pontját, 14. § 18. pontjával megállapított 14. § (1) bekezdés a) pontját, 14. § 21. pontjával megállapított 15. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontját, 14. § 22. pontjával megállapított 15. § (12) bekezdés b) pontjában és 14. § 23. pontjával megállapított 15. § (13) bekezdés b) pontját a 2013. január 1-jét követően befejezett építkezésekre is alkalmazni kell.

23. §222 Az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)

a) 60. § (1) bekezdésével megállapított 7. § (2) és (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően felbontott vagy érvénytelenített házasságok esetében kell alkalmazni,

b) 66. § h)–j) pontjával megállapított 14. § (2), (3) és (4) bekezdését, 64. §-ával megállapított 14. § (3b) és (3c) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelőzően a házasság felbontása miatti elidegenítéshez való hozzájárulás iránt benyújtott és a Módr3. hatálybalépését megelőzően jogerősen el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

24. §223 (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr1. által megállapított 17. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig, írásban tájékoztatja.

24. §224

25. §225 (1) E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) 18. § (5) bekezdésével megállapított 2. § (9) bekezdését, valamint 30. §-ával megállapított 17. § (7) bekezdését a 2015. július 1-jét követően megkötött családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződések esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a 2015. június 30-án hatályos rendelkezéseit a 2015. június 30-án vagy azt megelőzően benyújtott lakásépítési támogatás iránti kérelmek vagy megkötött lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződések esetén a Módr4. 19. § (4) bekezdésével megállapított 3. § (3b) bekezdése, 21. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdése, 23. §-ával megállapított 7/A. §-a, 25. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (1) bekezdés p) pontja, 28. § (2) bekezdésével megállapított 14. § (3b) bekezdése és 32. § (1) bekezdés i) pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés c) pont cd) pontja figyelembevételével kell alkalmazni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!