nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
2013-11-20
2013-12-19
9
Jogszabály

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

A Kormány

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 3. és 4. alcím, 5. § (2) bekezdés, 18. § és 20. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 6. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában

a II. fejezet, a 7. alcím, a 24. § (1) bekezdés és 1. melléklet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés b) pontjában,

a III. fejezet és a 24. § (2) bekezdés tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. § b) pontjában,

a 17. § tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében,

a 19. § és a 2. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdés b) pontjában,

a 21. és 22. §-a tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában,

a 25. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI

1. Első fokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok

1. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2) és (3) bekezdésben, az 5. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely

a)1 az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet a (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak kivételével,

b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár,

e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

f)2 az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha

fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

fb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek,

fc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik,

g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja,

h)3 lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését,

i)4 eljár a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, továbbá a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységgel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban,

j)5 eljár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ksktv.) 12. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban,

k)6 azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

l)7 lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást.

(2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely

a)–b)8

c)9 eljár – a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

d)10 a polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében az (1) bekezdés a)–g) és k) pontjában meghatározott esetekben eljár,

e) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során

ea) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

eb) a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja,

f)11 a 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

h)12 eljár – az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel – a Ksktv. 12. §-ában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban.

(3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely

a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, aminek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány,

b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet,

c) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja,

d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről,

e)13 eljár a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban,

f)14

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben eljár,

h) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során

ha) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott,

hb) az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

hc) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja,

i) eljár a területi szerv tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

j)15 eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban.

k)16

(4)17

2. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok

2. § (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki.

(2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú tűzvédelmi hatóságként eljárt.

3. Első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok

3. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki.

(2) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a területi szervet jelöli ki

a) a kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban,

b)18 a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban,

c)19 az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig:

ca) magas építmények,

cb) a 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények,

cc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,

cd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,

ce) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek,

cf) a fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozattak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik,

cg)–ch)20

(3) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a központi szervet jelöli ki.

4. Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok

4. § (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területi szervet jelöli ki.

(2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv járt el első fokú tűzvédelmi szakhatóságként.

5. Különös szabályok

5. §21 (1) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében, az 1. § (1) bekezdés a)–g) és j)–l) pontja, 1. § (2) bekezdés g) pontja, 1. § (3) bekezdés b)–c) pontja, valamint h) pont ha) alpontja vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el.

(2) A Kormány a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében – a tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, a használatbavételi, valamint az üzemeltetés-engedélyezési eljárások során – első fokú tűzvédelmi szakhatóságként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalt, másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.

6. § (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a központi szervet jelöli ki

a)22 a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében,

b)23

c) a területi szerv tekintetében a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységgel kapcsolatban.

(2)24 A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a területi szervet jelöli ki – az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott tevékenységek tekintetében.

II. FEJEZET

A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG

7. § (1)25 A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.

(2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.

(3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.

8. § (1)26 A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon – az 1. melléklet 38–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 38–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.

(2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el.

8/A. §27 (1) A Ttv. 43. §-ában meghatározott tűzvédelmi bírságot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 10023002-00283494-20000002 számú bírság letéti számla javára kell banki vagy készpénz átutalási megbízással befizetni (a továbbiakban: befizetés).

(2) A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.

9. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

(2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten.

(3)28 A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell.

(4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

9/A. §29 (1)30 A tűzvédelmi hatóság, a Ksktv. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást követően a szabálytalan állapot megszüntetéséig megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését.

(2)31 Amennyiben az égéstermék-elvezetőt az (1) bekezdésben meghatározott tilalom ellenére tovább üzemeltetik, vagy a szabálytalan állapot megszüntetése előtt ismét üzembe helyezik, az ingatlan tulajdonosával szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

(3) A tűzvédelmi hatóság helyszíni vizsgálatánál a közszolgáltató köteles képviseletéről gondoskodni.

(4) A Ksktv.-ben meghatározott közszolgáltatói tevékenységre vonatkozó szabályok megszegése esetén a területi szerv, a Ksktv. 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a helyi szerv jogosult a bírság kiszabására.

9/B. §32 (1) A Ksktv. 12. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság felügyeleti jogkörében eljárva a vitás ügyet kivizsgálja. Ha a tűzvédelmi hatóság a kérelemnek helyt ad, írásban, határidő tűzésével felhívja a közszolgáltatót a szakmai nyilatkozat kiadására vagy módosítására.

(2)33 Ha a közszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a tűzvédelmi hatóság által megadott határidőn belül nem, vagy nem a felhívásban meghatározottaknak megfelelően tesz eleget, terhére a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

(3) A közszolgáltatóval szemben tűzvédelmi bírságot kiszabó határozatot a tűzvédelmi hatóság az ellátásért felelős önkormányzatnak másolatban megküldi.

III. FEJEZET34

A BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS ALÁRENDELT SZERVEI HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁNAK TAGJAIRA, AZ ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGOK, AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETEK, A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOK TAGJAIRA VONATKOZÓ CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS

10. §35 Csoportos élet- és balesetbiztosítás köthető a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei hivatásos állományú tagjaira.

11. §36 Csoportos élet- és balesetbiztosítást kell kötni

a) az önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes tűzoltó egyesületek, valamint

b) a létesítményi tűzoltóságok

tűzoltásban, műszaki mentésben részt vevő tagjaira.

12. § Az e fejezet alapján megkötött biztosítási szerződésnek ki kell terjednie legalább a tűzeseti beavatkozás, a műszaki mentés és az erre való felkészítés, illetve a készenléti jellegű szolgálat során bekövetkezett balesetre és halálesetre.

13. §37 A biztosítási díj forrását a 10. § és 11. § a) pontjában foglaltak esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja. A szerződést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium köti meg.

14. §38 A létesítményi tűzoltók esetében a biztosítási díj forrását a fenntartó köteles biztosítani. A szerződést a létesítményi tűzoltóság fenntartója köti meg.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6. Hatálybalépés

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–14. §, a 16–22. §, a 24–25. §, az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

7. Átmeneti rendelkezések

16. § A tűzvédelmi bírságot a szabálytalanság észlelésekor hatályos rendelet alapján kell kiszabni. Amennyiben a szabálytalanság észlelésének, illetve a bírság kiszabásának időpontjában különböző szabályozás volt érvényben a tűzvédelmi bírság kiszabására, úgy a szabálytalanságot elkövető számára kedvezőbb jogi szabályozást kell alkalmazni a tűzvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések közül.

17. §39 Az elsőfokú tűzvédelmi hatóság az egyes tűzvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 435/2013. (XI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését40 megelőzően hozott, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)–e) vagy g) pontjára alapozott döntését hivatalból, a MódR. hatálybalépését követő 60 napon belül felülvizsgálja. Ha az elsőfokú tűzvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet MódR.-rel megállapított 1. §-ában meghatározott körülmények nem állnak fenn, akkor döntését módosítja vagy visszavonja.

8. Módosuló rendelkezések

17–22. §41

23. §42

9. Hatályát vesztő rendelkezések

24–25. §43

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez44

 

Tűzvédelmi szabálytalanság

Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/

1.

Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

2.

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

3.

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

4.

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000/kijárat

45 000/kijárat

5.

Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

60 000/kijárat

90 000/kijárat

6.

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

200 000/kijárat

300 000/kijárat

7.

Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

300 000/kijárat

400 000/kijárat

8.

Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése

60 000

500 000

9.

Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)

60 000

500 000

10.

A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése

100 000

3 000 000

11.

Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása

60 000

200 000

12.

Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított

50 000

1 000 000

13.

Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása

50 000

1 000 000

14.

Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása

30 000

2 000 000

15.

A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése

100 000/a kötelező legkisebb létszámból hiányzó vagy kiképzetlen személy

 

16.

a) Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

50 000/készülék

 

b) Tűzolókészülék karbantartásának hiánya
(a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

30 000/készülék

17.

Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér

 

 

 

a) legfeljebb 100 m2 alapterületű:

100 000/rendszer

400 000/rendszer

 

b) 101–500 m2 alapterületű:

200 000/rendszer

1 000 000/rendszer

 

c) 500 m2 feletti alapterületű:

400 000/rendszer

2 000 000/rendszer

18.

Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya

150 000/rendszer

1 500 000/rendszer

19.

Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt.

60 000

1 000 000

20.

Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya

40 000

1 000 000

21.

Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása

30 000

1 000 000

22.

Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása

100 000/fő

23.

Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért

100 000/eltiltott fő

24.

Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság)

100 000

1 000 000

25.

Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése

100 000

1 000 000

26.

Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő, a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy a tűzvédelmi tervező valótlan nyilatkozatot adott

60 000

1 000 000

27.

Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

28.

Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

29.

Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről

100 000

500 000

30.

Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el

60 000

250 000

31.

Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza

60 000

200 000

32.

Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket

60 000

2 000 000

33.

A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

100 000/rendszer

1 000 000/rendszer

34.

A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya

50 000/rendszer

300 000/rendszer

35.

Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el

60 000

130 000

36.

A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé

30 000

1 000 000

37.

Ha a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

100 000

1 000 000

38.

A tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése

100 000

1 000 000

39.

Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét

300 000

3 000 000

40.

Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén

20 000

60 000

41.

A pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése

100 000

1 000 000

42.

A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik

60 000

200 000

2. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

A 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 2. sorának felvezető szövege, valamint a) és b) pontja helyébe a következő mezők lépnek:

(Szakvélemény adására feljogosított szervek)

 

A szakterület és az ahhoz kapcsolódó szakkérdés (vizsgálat) megjelölése

A szakvélemény adására feljogosított szervezet

2.

„Tűzvédelemmel kapcsolatos szakkérdés

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Katasztrófavédelmi Igazgatóságok”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!