nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
2017-05-11
infinity
20
Jogszabály

290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány

az 1. § a), c), e), l) és m) pontja, 42–61. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés m) pontjában,

az 1. § d) pontja, 39–41. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés f) pontjában,

az 1. § n) pontja. 23–36. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában,

az 1. § f)–i) pontja, 62–70. §, 86. § (1) bekezdés a) pont tekintetében az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, és a gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény 43. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 2–15. §, 22. § 24. §, 25. §, 27. §, 37. §, 38. §, és 86. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 16–18. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) és d) pontjában,

a 19–21. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés o) pontjában,

az 1. § k) pontja, a 40. §, a 41. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 71–83. §, 86. § (1) bekezdés b) pont tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 86. § (2) bekezdés a) pont, a 87. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 90. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés j) pontjában,

a 86. § (2) bekezdés b) pont tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 13. pontjában,

a 89. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában,

a 91. § tekintetében a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 39. § a) pontjában,

a 92. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének m) pontjában,

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva,

a 86. § (3) bekezdés tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

a) hivatali kapu: a központi elektronikus szolgáltató rendszer hitelesített elektronikus dokumentum- és üzenetkezelő része,

b) honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel, és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

c) igénybevétel: az igénybevevő által a honvédelmi érdek kielégítése céljából kijelölt ingatlan, technikai eszköz és más ingóság birtokbavétele, illetve a szolgáltatás használatba vétele,

d) infokommunikációs rendszer: a K–600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer, amely a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeit, valamint a védelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal informatikai támogatását biztosító hírközlési és informatikai rendszer,

e)1 központi elektronikus szolgáltató rendszer: elektronikus közszolgáltatás, amely magába foglalja a nemzeti távközlési gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit; biztosítja az ügyfelek, a hivatalok, a szervezetek számára az elektronikus ügyfélkapu, a hivatali kapu, és a cégkapu létesítésének lehetőségét,

f) meghagyásba bevont szerv: a honvédelmi feladatok ellátásában közreműködő, az 1. mellékletben meghatározott, továbbá a megyei, fővárosi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal kijelölt szerv,

g) meghagyási jegyzék: a 2. melléklet szerinti, a meghagyásba bevont szerv megnevezését, meghagyási kategóriáját, székhelyét, telephelyét, illetve fióktelepének pontos címét, a meghagyással kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelős személy nevét és elérhetőségét tartalmazó jegyzék,

h) meghagyási névjegyzék: a 3. melléklet szerinti, a meghagyásba bevont szerv megnevezését, meghagyási kategóriáját, székhelyét, a meghagyással kapcsolatos feladatok elvégzéséért felelős személy nevét és elérhetőségét, továbbá a meghagyással érintett munkakör megnevezését, valamint a munkakört betöltő hadköteles személyazonosító adatait tartalmazó jegyzék,

i) munkakör: a honvédelem irányításához, vezetéséhez, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a gazdaság működőképességének biztosításához, a honvédelmi, a rendvédelmi feladatok megvalósulásához, a hadiipari termeléshez, a legfontosabb lakosság ellátási feladatokhoz nélkülözhetetlen munkakör, beosztás,

j)2 Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózata: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) vezetési és irányítási feladatai érdekében üzemeltett állandó és tábori telepítésű híradó, informatikai és információvédelmi rendszer,

k) polgári veszélyhelyzeti tervezés: a védelmi igazgatás rendszerében megvalósuló közös civil-katonai tervezési rendszer a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a nemzetgazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében,

l) szolgáltatásra kötelezett: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelyet a honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében egyedi hatósági határozat szolgáltatás teljesítésére, vagy szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre vagy adatszolgáltatásra kötelez,

m) üzemi szolgáltatás: közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosító közüzem szolgáltatása,

n)3 védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, rendvédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.

II. FEJEZET4

A HONVÉDELEM ÁGAZATI IRÁNYÍTÁSA, A HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE

1. A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatásköre

2. § (1)5

(2) A honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért viselt felelősségi körében

1. előkészíti a központi államigazgatási szervek, a területi és helyi közigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi igazgatási feladatainak meghatározásáról szóló kormánydöntéseket, ellenőrzi ezek végrehajtását, összehangolja a honvédelmi feladatokra történő felkészítést, meghatározza a területi és helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási feladatait, felügyeli e tevékenységüket, jóváhagyja a megyei, fővárosi védelmi bizottságok honvédelmi igazgatással kapcsolatos ellenőrzési rendjét,

2. előkészíti a lakosságnak, az anyagi javaknak és a közigazgatásnak Magyarország fegyveres védelme felkészítésére, valamint a központi államigazgatási szervek honvédelmi feladatainak meghatározására vonatkozó döntéseket,

3. koordinálja a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételei biztosításával kapcsolatos feladatokat, meghatározza a szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer követelményeit,

4. koordinálja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszert működtető szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét,

5. kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja a Honvédség működését és a honvédelmi érdek érvényesítését szolgáló létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos feladatokat, felelős ezeknek az ágazaton belüli védelmi intézményrendszere kialakításáért,

6. koordinálja a polgári veszélyhelyzeti tervezés katonai feladatait,

7. gondoskodik a nemzetközi szerződésekből és nemzetközi megállapodásokból fakadó katonai kötelezettségvállalások végrehajtásáról,

8. felelős az Észak-atlanti Tanács stratégiai szintű politikai-katonai válságkezelési gyakorlatokban történő magyar részvétel előkészítéséért, tervezéséért és nemzeti végrehajtásának koordinálásáért,

9. végrehajtja a befogadó nemzeti támogatás hatáskörébe tartozó feladatait,

10.6 felelős nemzeti katonai stratégia, a Honvédség és a külföldi fegyveres erők következő évre tervezett csapatmozgásai jegyzékének előkészítéséért,

11. felelős a Hvt. 19. § (1) bekezdése szerinti határozati javaslatok és a Hvt. 21. § (4) bekezdés szerinti beszámoló előkészítéséért, a más jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséért,

12. felelős Magyarország fegyveres védelmi tervének előkészítéséért, folyamatos korszerűsítéséért, és annak a köztársasági elnök elé terjesztéséért,

13. meghatározza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, a Hvt. 21. § (2) bekezdés d) pontja esetén intézkedik a Honvédség egésze és az egyes katonai szervezetek készenlétének fokozására vagy csökkentésére,

14. irányítja a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer működését,

15.7 a Hvt. 37. § (3) bekezdésében meghatározott létszámot vagy időtartamot meghaladóan engedélyezi a Honvédségnek a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti feladatok végrehajtására történő igénybevételét, engedélyezi a Honvédség fegyverzeti szakanyagnak nem minősülő szaktechnikai eszközeinek ideiglenes átengedését,

16. irányítja a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szolgálatokat,

17. felelős a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózatának fejlesztéséért, működtetéséért, megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások működőképességének biztosítása érdekében szükséges együttműködési feladatokat,

18. felelős az MH Légi Kutató-Mentő Szolgálat létrehozásáért és fenntartásáért,

19. együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érintett miniszterekkel a katonai szabványosítás irányainak meghatározásában, a katonai szabványok kidolgozásában, gondoskodik az egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények előkészítéséről és végrehajtásáról, és

20. irányítja a NATO és az Európai Unió védelmi tervezési feladataival kapcsolatos magyarországi feladatok ellátását, összehangolja az érintett szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét,

21.8 tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén dönt a Honvédség menedékjogról szóló törvény szerinti közreműködéséről.

(3) A miniszter a Honvédség irányításáért és vezetéséért, valamint törvényes működéséért viselt felelőssége körében

1. meghatározza a Honvédség vezetési szintjeit, azok feladat- és hatásköreit,

2.9 dönt a Hvt. 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott panaszokról,

3. előkészíti a Honvédség létszámára, állományarányaira, felépítésére, felszerelésére, és az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatokat, gondoskodik a döntések végrehajtásáról,

4. meghatározza a minősített adatok és a személyes adatok védelmére vonatkozó feladatok végrehajtásának ágazati rendjét,

5. meghatározza a központi gazdálkodás ellátási-utaltsági rendjét, a (köz)beszerzések és az ellenőrzések rendszerét,

6. felelős a NATO és az EU Központi Rejtjel Elosztó Hatóság feladatainak ellátásáért, meghatározza az ügykezelés rendjét, az információbiztonságra vonatkozó követelményeket,

7. felelős a katonai földmérési és térképészeti tevékenységért, kijelöli a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat kezelő szervezetet, tagot delegál a Térképellátási Koordinációs Bizottságba,

8. felelős a hadtudományi kutatás-fejlesztésért.

(4) A miniszter

a) dönt a hadfelszerelés rendszeresítéséről,

b) gyakorolja a hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot és más, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvényben hatáskörébe utalt döntési és hozzájárulási jogköröket, együttműködik a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal,

c) felelős a hadigondozás állami feladatainak megvalósításáért, és

d) biztosítja a természetvédelmi, illetve a környezetvédelmi előírások és a honvédelmi érdekek összehangolt érvényesülését.

(5) A miniszter felelős az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek előkészítéséért, a közigazgatási és a társadalmi egyeztetés lefolytatásáért, a hatásvizsgálat elvégzéséért. A miniszter az ágazati szabályozásért viselt felelőssége körében előkészíti különösen

a) a honvédelemre és a Honvédségre vonatkozó,

b) a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekre vonatkozó,

c) az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésére, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokra vonatkozó,

d) a honvédelmi célú, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggő nyilvántartás vezetésére, adatkezelésre vonatkozó,

e) a szolgálati céllal Magyarországon tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartására, valamint jogállásukra vonatkozó,

f) a honvédek jogállására vonatkozó,

g) a hadköteles katonák jogállására vonatkozó,

h) a hadigondozásra vonatkozó,

i) az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályokat meghatározó, vagy ahhoz kapcsolódó, és

j) az ágazati beszerzésekre irányadó, így különösen a védelmi beszerzésekre, továbbá a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó

jogszabályokat és – jogszabályi rendezést nem igénylő kérdésekben – normatív utasítást ad ki.

(6) A miniszter a honvédelmi érdek érvényesítése érdekében közreműködik a katasztrófavédelemre, a polgári védelemre, a légi közlekedésre, az állami és a nemzeti vagyonra vonatkozó, a Honvédség járműveit, a kormánytisztviselőket, a közalkalmazottakat, a bírákat és az ügyészeket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a felsőoktatást és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, a nemzeti köznevelést és a szakképzést, valamint a nemzetgazdaság védelmi felkészítését és mozgósítását érintő jogszabályok előkészítésében.

3. §10

2.11 A parlamenti államtitkár feladat- és hatásköre

4. §12 A parlamenti államtitkár

a)13

b) irányítja a társadalmi kapcsolattartással, így különösen a Honvédség érdekképviseleti szerveivel történő együttműködéssel, a magyarországi vallási felekezetekkel történő kapcsolattartással, a katonai hagyományőrzéssel, továbbá a kulturális és katonai pályára-irányítással összefüggő feladatokat ellátó felsőoktatási és köznevelési intézmények e tevékenységének elősegítésével kapcsolatos feladatokat,

c) irányítja az ifjúságpolitika és az esélyegyenlőség Honvédséget érintő felső szintű feladatainak végrehajtását, és

d) felügyeli a Tábori Lelkészi Szolgálat hivatali működését.

3. A közigazgatási államtitkár feladat- és hatásköre

5. § (1) A közigazgatási államtitkár hivatali felettese a minisztérium hivatali szervezete, és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek személyi állományának.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában hatáskörébe utalt szervek és szervezetek működését.

(3) A közigazgatási államtitkár szakirányítási jogkörét közvetlenül vagy a feladat- és hatáskör szerint felelős helyettes államtitkár szakmai irányítása útján gyakorolja. A közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskör szerint felelős helyettes államtitkártól a szakmai irányítás jogát bármikor magához vonhatja.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamennyi döntési javaslatot és előterjesztést a közigazgatási államtitkár útján kell a miniszter elé terjeszteni.

6. § (1) A közigazgatási államtitkár szakirányítja

1. a közigazgatási feladatok tervezésével és szervezésével összefüggő feladatok végrehajtását,

2. a különleges jogrend bevezetésével, és az arra való felkészüléssel összefüggő felső szintű döntések előkészítését,

3. a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszerrel összefüggő felső szintű döntések előkészítését,

4. a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatkörébe utalt részeit és a Honvéd Vezérkar főnöke katasztrófavédelmi tevékenységét, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását,

5. a polgári veszélyhelyzeti tervezés katonai feladataival összefüggő felső szintű döntések előkészítését,

6.14 a kontrolling tevékenységet,

7. az államháztartási belső ellenőrzés kivételével az ellenőrzési rendszer felső szintű feladatainak végrehajtását,

8. a Honvédség létszámkereteinek és a személyi állomány összetételének meghatározásával összefüggő felső szintű döntések előkészítését, a munkaköri jegyzékekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

9.15 a humánpolitikai intézmény- és eszközrendszerrel, így különösen az illetmény- és juttatási rendszerrel, a rekonverzió elveivel, a hosszú távú humánpolitikai intézkedésekkel összefüggő feladatok végrehajtását, továbbá a korrupció elleni tevékenység ágazati összehangolását,

10.16 a nemzeti felsőoktatás Honvédséget érintő felső szintű feladatainak végrehajtását,

11. az állami célú légiközlekedéssel összefüggő felső szintű döntések előkészítését,

12. a minősített adatok védelmével, az információbiztonsággal, a közigazgatási informatikai stratégia megvalósításával, az iratkezeléssel, valamint az ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos felső szintű feladatok végrehajtását,

13. a jogi és a jogi képviseleti feladatok végrehajtását,

14.17 az igazgatási és az ügyfélszolgálati feladatokat, valamint a Hvt. 61/B. §-a szerinti panaszok kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységet,

15. az ágazati hatósági és a szakhatósági feladatok megszervezését,

16.18 a tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi feladatok végrehajtását,

17.19 a területrendezés, a területfejlesztés, a településrendezés, a hulladékgazdálkodás, a nagyvízi mederkezelés, a bányászati jelentés Honvédséget érintő egyeztetési-, és adatszolgáltatási feladatainak ellátását,

18. a védelempolitika és a védelmi tervezés felső szintű feladatait,

19. a két- és a többoldalú nemzetközi együttműködést, az euro-atlanti együttműködést, a nemzetközi válságkezelést és békefenntartást, valamint a nemzetközi terrorizmussal szembeni együttműködés összehangolását,

20. a NATO és az Európai Unió keretében vállalt haderőfejlesztés feladatainak végrehajtását,

21. a hagyományos fegyverek korlátozásával, a leszereléssel, a fegyverzetcsökkentéssel, a fegyverzetellenőrzéssel és non-proliferációval kapcsolatos feladatok végrehajtását,

22. a fejezet költségvetési gazdálkodása és a pénzügyi feladatok végrehajtását,

23. az erőforrás-tervezést,

24. az államháztartási belső ellenőrzés kivételével a belső kontroll rendszer működtetését,

25. a vagyonkezeléssel, a vagyongazdálkodással és a lakhatás támogatásával kapcsolatos tevékenységet,

26. a Honvédség gazdálkodási és logisztikai rendszerével kapcsolatos feladatainak végrehajtását,

27. az infrastrukturális tevékenységet,

28. a hadfelszerelés-fejlesztési, a haditechnikai, és a kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtását,

29.20 az anyagi szabványosítási, egységesítési és a katonai minőségügyi feladatok végrehajtását, továbbá a biztonsági beruházások megvalósítását,

30.21 a közbeszerzések és a beszerzések megvalósítását,

31.22 a környezetvédelem és a természetvédelem Honvédséget érintő infrastrukturális és beruházási feladatainak végrehajtását,

32. a nemzetgazdaság védelmi felkészítésének minisztériumi feladait,

33.23 a tudományos kutatás Honvédséget érintő felső szintű feladatainak végrehajtását,

34.24 az Európai Uniós programok támogatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,

35.25 a nemzeti köznevelés és a szakképzés Honvédséget érintő felső szintű feladatainak végrehajtását,

36.26 a központi államigazgatási szervek, a területi és helyi közigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi igazgatási feladatainak meghatározásáról szóló kormányzati döntések előkészítését, az ellenőrzések végrehajtását, a honvédelmi feladatokra történő felkészítést, a területi és helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási feladatait, valamint e tevékenységek felügyeletét,

37.27 a lakosságnak, az anyagi javaknak és a közigazgatásnak Magyarország fegyveres védelmének felkészítésére, valamint a központi államigazgatási szervek honvédelmi feladatainak meghatározására vonatkozó döntések előkészítését,

38.28 a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatok koordinálását, a szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer követelményeinek meghatározását,

39.29 a honvédelmi érdek érvényesítését szolgáló létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges ágazaton belüli intézményrendszer kialakítását,

40.30 az Észak-atlanti Tanács stratégiai szintű politikai-katonai válságkezelési gyakorlataiban történő magyar részvétel előkészítését, tervezését és nemzeti végrehajtásának koordinálását,

41.31 a befogadó nemzeti támogatás hatáskörébe tartozó feladatokat,

42.32 a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés követelményeinek meghatározását és

43.33 a Magyar Honvédség adatvédelmi és információszabadságra vonatkozó feladatai végrehajtását,

44.34 az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai vizsgálatával összefüggő feladatok végzését.

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali szervezetének vezetőjeként

a) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogköröket, illetve egyes személyügyi döntésekkel kapcsolatos kezdeményezési és egyetértési jogköröket, és

b) felelős a hatáskörébe tartozó személyi járandósági döntések meghozataláért.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) a miniszter által kijelölt személyként dönt az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti igénybevétel engedélyezéséről,

b) felügyeli a minisztériumban a készenlét fenntartásának és fokozásának rendszerét,

c) összehangolja a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer működését, a rendszer fejlesztésére irányuló alkalmazói követelmények kidolgozását,

d) ellátja az objektumbiztonsági felelős feladatait, meghatározza a minisztériumi objektumokban történő elhelyezés, továbbá a humán szakanyaggal történő ellátás rendjét,

e) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget, és

f) gyakorolja a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben hatáskörébe utalt jogköröket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter eseti jelleggel megbízza.

4. A helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörei

7. § (1) A helyettes államtitkárok

a) hivatali felettesei az irányításuk alá tartozó szervek és szervezetek személyi állományának, és

b) szakmai felettesei a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakterületeken tevékenykedő személyi állománynak.

(2) A helyettes államtitkárok felelősek a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakterületekhez kapcsolódó szakmai döntések előkészítéséért, összehangolásáért, és végrehajtásáért.

8. § (1)35 A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozik a 6. § (1) bekezdés 9., 10–11., 13–17. és 36–42. pontjában meghatározott szakterületek szakmai irányítása.

(2) A védelempolitikáért és a védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozik a 6. § (1) bekezdés 18–21. pontjában meghatározott szakterületek szakmai irányítása.

(3)36 A védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozik a 6. § (1) bekezdés 6., 22–32. és 34. pontjában meghatározott szakterület szakmai irányítása.

(4)37 Az (1)–(3) bekezdésen túl a helyettes államtitkárok gyakorolják a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és a belső rendelkezésekben hatáskörükbe utalt feladatköröket, továbbá ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel őket a miniszter és a közigazgatási államtitkár eseti jelleggel megbízza.

5.38 A Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnöke helyetteseinek feladat- és hatásköre

9. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke a miniszter legfőbb katonai tanácsadója. A Honvéd Vezérkar főnökét a minisztériumon belül a feladat- és hatáskörét érintő döntések előkészítése során a közigazgatási államtitkárral azonos egyeztetési jogok illetik meg.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Honvéd Vezérkar főnöke döntési javaslatot és előterjesztést csak a közigazgatási államtitkár útján terjeszthet a miniszter elé.

(3) A Honvéd Vezérkar főnökét távolléte, akadályoztatása esetén a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettesíti.

10. § (1)39 A Honvéd Vezérkar főnöke szakirányítja

a) a Honvédség alkalmazásával,

b) a készenlét fenntartásával és fokozásával,

c) a Honvédség kiegészítésével,

d) a hadrafoghatósággal,

e) a kiképzéssel és a felkészítéssel,

f) a Honvédség egészségügyi tevékenységével,

g) a műveleti egységesítéssel és szabványosítással,

h) a nemzeti doktrínarendszer összehangolásával és az egyes nemzeti doktrínák fejlesztésével,

i) a katonai fegyelemmel

kapcsolatos felső szintű feladatok végrehajtását.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke az (1) bekezdés f) pontja szerinti szakterület szakirányítását a Honvédség kijelölt parancsnoka, vezetője útján, az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti szakterület szakirányítását pedig a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese útján gyakorolja.

11. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke a katonai-szakmai követelmények érvényre juttatásáért viselt felelősségi körében

1. felelős a nemzetközi szerződésekből és nemzetközi megállapodásokból eredő katonai kötelezettségek teljesítéséért,

2. felelős az ország fegyveres védelmi tervének, a Honvédség különleges jogrend bevezetéséhez kapcsolódó feladatrendszerének, továbbá a készenlét fenntartása és fokozása rendjének előkészítéséért, végrehajtásáért és annak ellenőrzéséért, a Honvédség kiegészítéséért, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban hadkiegészítéséért,

3. intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazására,

4. irányítja a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatkörébe utalt részeit,

5.40 a Hvt. 37. § (3) bekezdésében meghatározott létszámnak megfelelően engedélyezi a Honvédségnek a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti feladatok végrehajtására történő igénybevételét, továbbá meghatározza a kirendelt erők eszközeit, fegyverzetét és az erőalkalmazás szabályait,

5a.41 a Hvt. 37. § (3a) bekezdésében meghatározott létszámnak megfelelően meghatározza a Hvt. 36. § (1) bekezdés i) pontja és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (6) bekezdése szerinti feladatban résztvevő erőket, továbbá a kirendelt erők eszközeit, fegyverzetét és az erőalkalmazás szabályait,

6. irányítja a híradó, informatikai és információvédelmi stratégia, és szolgáltatási rendszer kialakítását, a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózata, valamint a Magyar Honvédség Vezetési Információs Rendszere tervezését, fejlesztését, a szolgáltatások folyamatos biztosítását, üzemeltetését, fenntartását,

7. felelős a Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere működtetéséért, működési feltételei biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az ehhez szükséges infrastruktúra és infokommunikációs rendszer üzemeltetéséért,

8. közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési hálózat, a híradó, az informatikai és az információvédelmi szolgáltatások, a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek, valamint az energetikai hálózatok elemei közül a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében,

9. meghatározza a belföldi katonai futárszolgálat szervezetét,

10. felelős a Harcászati Értékelő Programok végrehajtásáért,

11. vezeti a felső szintű haderőtervezést, az állománytáblákkal kapcsolatos feladatok végrehajtását, javaslatot tesz a Honvédség fejlesztésére, létszámára, állományarányaira, szervezetére, felszerelésére, a békeidejű működéshez a normákon alapuló, vagy szükséges erőforrásokra, az ország területének védelmi célú előkészítésére,

12. meghatározza a Honvédség felkészítési és kiképzési rendjét, irányítja a képzések összehangolt tervezését és végrehajtását,

13. javaslatot tesz a minisztérium vagyonkezelésébe tartozó ingatlan és ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére,

14. gyakorolja a védelmi tervezéssel, a központi gazdálkodással és az ágazati beszerzésekkel kapcsolatban hatáskörébe tartozó jogköröket,

15. vezeti a Honvédség fogyasztói logisztikai rendszerét, tervezi és szervezi a katonai szervezetek logisztikai és egészségügyi biztosítását, javaslatokat tesz a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeinek biztosítására,

16. javaslatot tesz a főbb haditechnikai eszközök korszerűsítésére, próbahasználatot engedélyez, elrendeli a csapatpróbát, kiadja az alkalmazásba vételi és a kivonási határozatot, megtervezteti az eszköztartalékokat, valamint azok lépcsőzését és felhasználási lehetőségeit,

17. felelős a miniszter szabályozási feladatai katonai-szakmai megalapozottságának biztosításáért,

18. javaslatot dolgoz ki a Szent Korona veszélyeztetettsége esetén alkalmazandó eljárási szabályokra, és a Honvéd Koronaőrség feladataira,

19. egyetértési jogot gyakorol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési programjának honvédelemmel kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában,

20. felelős – a létesítés, a megszüntetés, a tevékenységi kör megállapítása és módosítása kivételével – a katonai köznevelési intézmény fenntartói irányításáért, a katonai szakképesítések katonai-szakmai követelményeinek meghatározásáért,

21. irányítja a NATO és az EU Központi Rejtjel Elosztó Hatóság tevékenységét, az ügykezelés rendjére, az információbiztonságra vonatkozó követelmények kidolgozását,

22. irányítja a katonai földmérési és térképészeti tevékenységet, és

23. felelős az európai fegyverzetkorlátozási, leszerelési, valamint nemzetközi biztonságpolitikai egyezményekből eredő fegyverzet-ellenőrzési feladatok tervezéséért, összehangolásáért és végrehajtásáért.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédség tényleges állományának szolgálati elöljárói jogkörében

a) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltató jogköröket,

b) felelős a hatáskörébe tartozó személyi járandósági döntések meghozataláért,

c) átadja az Év Katonája kitüntető címet,

d) engedélyezi az objektumok névhasználatát és a csapatkarjelzés használatát, és

e) vezeti a humánszolgálat kiépítésével, működési feltételei megteremtésével és fejlesztésével összefüggő tevékenységet.

(2a)42 A Honvéd Vezérkar főnöke jóváhagyja – a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvédség hadrendje szerinti nem katona diplomáciai tevékenységet ellátó más magasabb szintű parancsnokságok kivételével – a neki közvetlenül alárendelt katonai szervezetek, valamint a köznevelési feladatokat ellátó katonai szervezet szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget, gyakorolja a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben hatáskörébe utalt jogköröket, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter eseti jelleggel megbízza.

12. §43 (1) A Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei

a) szolgálati elöljárói a Honvéd Vezérkar főnökének alárendelt szervek és szervezetek állományába tartozó katonáknak,

b) gyakorolják a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben és a belső rendelkezésekben hatáskörükbe utalt jogköröket, továbbá ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Honvéd Vezérkar főnöke eseti jelleggel megbízza őket,

c) a minisztériumon belül a feladat- és hatáskörét érintő döntések előkészítése során a helyettes államtitkárral azonos egyeztetési joggal rendelkeznek.

(2) A Honvéd Vezérkar főnökének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt helyettese

a) összehangolja a befogadó nemzeti támogatás katonai logisztikai követelményeinek és feladatainak meghatározását,

b) összehangolja az elektronikai hadviseléssel, az információs műveleti képességekkel kapcsolatos tevékenységet,

c) javaslatot tesz a csapatkiképzés fő irányaira, gondoskodik a kiképzési feltételek folyamatos biztosításáról, jóváhagyja a központi kiképzési objektumok elosztási tervét,

d) összehangolja a katonai rendészeti, az őrzés-védelmi, az objektumbiztonsági, a komendáns és a helyőrségi feladatok végrehajtását,

e) meghatározza a hadtudományi kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos katonai követelményeket,

f) vezeti a Tábornoki Előmeneteli Bizottságot,

g) közvetlenül szervezi a Honvéd Vezérkar főnöke és az e bekezdés szerinti feladat- és hatáskörébe tartozó döntések szakmai előkészítését és végrehajtását, és ezzel összefüggésben összehangolja a Honvéd Vezérkar tevékenységét,

h) felelős a Honvéd Vezérkar hatáskörébe tartozó belső rendelkezések kidolgozásáért, módosításának előkészítéséért,

i) koordinálja a Honvéd Vezérkar egységes szakmai véleményének kialakításával összefüggő és a belső információs rendszerek szakmai kommunikációs felügyeletével kapcsolatos tevékenységet,

j) vezeti, felügyeli a katonai igazgatással kapcsolatos stratégiai szintű feladatok tervezését.

6. A Magyar Honvédség középszintű vezető szerve

13. § (1) A Honvédség középszintű vezető szerve a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság.

(2)44 A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság – a Honvéd Vezérkar főnökének és a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság parancsnokának közvetlenül alárendelt katonai szervezetek kivételével – vezeti a katonai szervezetek tevékenységét.

(3) A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka jóváhagyja a neki alárendelt katonai szervezetek Szervezeti és Működési Szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át.

6/A.45 A Magyar Honvédség más magasabb szintű parancsnokságai

13/A. § (1) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság vezeti a neki alárendelt katonai szervezetek tevékenységét.

(2) Az önkéntes tartalékosok területvédelmi feladatokra történő felkészítést végző, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság szervezeti felépítése vezetési funkciót ellátó és egyéb szaktevékenységet folytató szervezeti elemekre tagozódik.

(3) A Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság parancsnoka jóváhagyja – a köznevelési feladatokat ellátó katonai szervezet kivételével – a neki alárendelt katonai szervezetek szervezeti és működési szabályzatát. E jogkörét másra nem ruházhatja át.

7. A szolgálati elöljárók, hivatali felettesek, szakmai elöljárók, szakmai felettesek

14. § (1) A katonai szolgálati viszonyban álló vezető a katonai szolgálati viszonyban álló alárendelteknek szolgálati elöljárója vagy szakmai elöljárója, a más jogviszonyban álló alárendelteknek hivatali felettese vagy szakmai felettese.

(2) A nem katonai szolgálati viszonyban álló vezető alárendelteknek hivatali felettese vagy szakmai felettese.

(3) A szakmai felettes vagy szakmai elöljáró a szakmai irányítási jogkörében eljárva

a) a feladat- és hatáskörét érintő előterjesztések, döntések tervezetét véleményezi,

b) a feladat-és hatáskörét érintő előterjesztések és döntések előkészítése és végrehajtása során a honvédségi szervezetektől információkat kér és részükre a szükséges információkat biztosítja,

c) előkészíti a jogszabályokat, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket, a belső rendelkezéseket és egyéb döntéseket,

d) ellenőrzi a szakmai szervezetek szakterületéhez tartozó tevékenységet, valamint

e) szakterületéhez tartozó tevékenységére vonatkozó egységes gyakorlatának kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült vitás kérdésekben, szakmai állásfoglalás kiadásával biztosítja az egységes végrehajtást.

8. A Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételei

15. § (1) A Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működési feltételeit akkor kell biztosítani, ha a döntéshozatal feltételei, az irányítási és vezetési rendszer működése béke időszaki rendben nem biztosítható, vagy a béke időszaki vezetési objektum veszélyeztetettsége olyan mértékű, hogy az irányítás és vezetés feltételei nem biztosíthatók. Ilyen esetben a Honvédség stratégiai és műveleti szintű vezetési elemei a béke időszaki objektumtól eltérő helyen működnek, ahol biztosítani kell az irányítás és vezetés biztonsági feltételeit.

(2) A Honvédség Műveleti Vezetési Rendszere speciális működésének infokommunikációs támogatását a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózatának rendszerei, továbbá bérelt rendszerek biztosítják.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

9. Az irányítás és vezetés rendje

16. § (1) A Kormány a honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszert működtet, melynek részei

a) a központi államigazgatási szervek, az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével,

b) a területi és helyi védelmi igazgatási szervek,

c) a honvédelmi felkészítés egyes feladataiban részt vevők,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28–30. §-a alapján létrehozott szervek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet kell kijelölni.

17. §46

10. Egyes központi államigazgatási szervek vezetőinek honvédelmi igazgatási feladatai

18. § (1) A központi államigazgatási szerv – kivéve az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv – vezetője

a) gondoskodik a védelmi tervezés rendszerének a központi államigazgatási szerven belüli kialakításáról és működtetéséről,

b) végzi a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos, feladat- és hatáskörébe tartozó teendőket,

c) kialakítja a nemzetgazdasági erőforrások honvédelmi célú tartalékolása feltételeit, rendjét, ágazati tervező szervként közreműködik a gazdaságfelkészítés rendszerében,

d) végzi az ország területének hadműveleti előkészítéséből adódó feladatait,

e) előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó különleges jogrendi intézkedéseket,

f) kialakítja a központi államigazgatási szervnél a honvédelmi felkészülés irányítási, szervezeti, működési rendszerét és rendjét, gondoskodik azok feltételei meglétéről,

g) közreműködik a védelmi igazgatási szervek felügyeletének végzésében,

h) közreműködik a központi államigazgatási szervet érintő honvédelmi feladatok gyakorlásában, részt vesz a gyakorlatokon való részvétel tervezésében,

i) beszámol a tárgyévet megelőző év honvédelmi feladatainak végrehajtásáról,

j) évente november 30-áig megküldi a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelmi felkészítés feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az e célra jóváhagyott költségvetési források felhasználásáról szóló beszámolót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatait és a szükséges költségvetési igényeket,

k) ellátja a meghagyással kapcsolatos feladatokat,

l) végzi a jogszabályban vagy kormányhatározatban részére megállapított honvédelmi feladatokat.

(2) A központi államigazgatási szerv – kivéve az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv – vezetője a honvédelmi feladatok végrehajtása körében elrendelheti intézkedési tervek elkészítését, végrehajtását, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásáról.

IV. FEJEZET

A FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDŐSZAKÁBAN VÉGREHAJTANDÓ POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK KÖVETELMÉNYEI

19. § (1) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történő felkészítést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alatt működő polgári védelmi felkészítés keretében kell végrehajtani. Az általános polgári védelmi felkészítés kiterjed a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítésre is.

(2) A fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítés tematikáját, tárgyköreit, óraszámát a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter állapítja meg.

(3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter határozza meg a felkészítés rendjét, biztosítja a felkészítés feltételeit.

20. § (1) A felkészítésen részt vesz

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állománya,

b) a központi, területi és helyi polgári védelmi szervezet tagja,

c) az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) területi és helyi szervezeti egységeinek teljes állománya,

d) a megyei, fővárosi és a helyi védelmi bizottságok tagjai,

e)47 a polgármester, a közbiztonsági referens.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, és a közbiztonsági referensnek a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítéséért a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) vezetője felelős.

(3) A központi, területi és helyi polgári védelmi szervezet, valamint a mentőalakulatok tagjai fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik a Honvédség állományából kijelölt oktatók közreműködésével.

(4) A megyei, fővárosi védelmi bizottságok tagjainak a fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítése a központi felkészítés keretében történik négyévente legalább egyszer.

(5)48 A polgármester, a polgármester által kijelölt közbiztonsági referens fegyveres összeütközésekkel kapcsolatos speciális polgári védelmi felkészítése a megyei, fővárosi védelmi bizottság éves feladat- és pénzügyi terve szerint történik, négyévente legalább egyszer. A felkészítések tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság és a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének közreműködésével végzi.

(6)49 A felkészítések tervezése, szervezése és végrehajtása a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes szerve és a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével történik.

21. § A lakosság felkészítésének feladatait a BM OKF vezetője végzi.

V. FEJEZET

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

22. § (1) A honvédelemben közreműködő szervek biztosítják a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek érdekében:

a) intézkedési tervet készítenek a honvédelmi feladatok végrehajtására a Kormány, a feladat- és hatáskör szerinti miniszter, a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, és a polgármester rendelkezései szerint,

b) kialakítják a honvédelmi feladataik ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet,

c) végrehajtják a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló, feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzeti intézkedéseket, rendszabályokat, tájékoztatják ennek eredményéről az elrendelőt,

d) részt vesznek a honvédelmi felkészítés kormányzati, területi feladattervében meghatározott gyakorlatokon,

e) működtetik az eseményfigyelő- és jelzőrendszert,

f) végzik a meghagyással kapcsolatos feladatokat,

g) gyakoroltatják a honvédelmi feladatok végrehajtását, részt vesznek az ehhez szükséges képzéseken, felkészítéseken,

h) megőrzik a honvédelmi rendeltetésű eszközöket, berendezéseket, dolgokat,

i) ellátják azokat a honvédelmi feladatokat, amelyeket részükre jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy az irányításukat végző szerv vezetője meghatároz.

(2) A Kormány, a feladat- és hatáskör szerint felelős miniszter, továbbá illetékességi területén a megyei, fővárosi védelmi bizottság határozza meg a honvédelemben közreműködő szervek által készítendő terveket és azok tartalmi követelményeit.

(3)50 Az (1) bekezdés g) pontja szerinti képzéseket, felkészítéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara által szervezett honvédelmi igazgatási tanfolyamok és szakirányú képzések keretében kell végrehajtani. A honvédelmi feladatok végrehajtásában érintett személyek képzéseken, felkészítéseken való részvételét a honvédelemben közreműködő szerv vezetője tervezi és biztosítja.

VI. FEJEZET

A HONVÉDELEM TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁSA

11. A megyei, fővárosi védelmi bizottság

23. § (1)51 A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét védelmi igazgatási feladatai ellátásában a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti és közreműködik a döntések végrehajtásában.

(2)52 A megyei, fővárosi védelmi bizottság, valamint munkaszervezete működési feltételeit a fővárosi és megyei kormányhivatal biztosítja, továbbá intézi a gazdálkodásukkal kapcsolatos feladatokat. A megyei, fővárosi védelmi bizottság, valamint munkaszervezete működési támogatására biztosított központi pénzügyi forrásokat a fővárosi és megyei kormányhivatal elkülönítetten kezeli. A pénzügyi források felhasználása a megyei, fővárosi védelmi bizottság által jóváhagyott éves feladat- és pénzügyi terv alapján történik, amely terv teljesítéséről a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke évente a honvédelmi felkészítés éves feladattervének végrehajtásáról szóló beszámolóban ad tájékoztatást.

(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén – erre irányuló megkeresés alapján – együttműködik a katonai igazgatási szervekkel a feladatok végrehajtásában.

(4)53 A megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettese a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője, vagy általa kijelölt személy, aki szavazati joggal vesz részt a megyei, fővárosi védelmi bizottság ülésein.

24. §54 A megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi feladatai tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján felügyeletet gyakorol a megyei, fővárosi védelmi bizottság felett. A honvédelemért felelős miniszter e jogkörében megsemmisíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság, vagy annak elnöke jogszabálysértő döntését, szükség esetén új eljárásra utasítja a megyei, fővárosi védelmi bizottságot, vagy annak elnökét.

25. § (1) A honvédelemért felelős miniszter ellenőrzi a Kormány által meghatározott rendben és a Kormány által kijelölt szerveknél a honvédelmi feladatok végrehajtását.

(2)55 Az ellenőrzést a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője által kijelölt bizottság végzi a központi államigazgatási szervek bevonásával. Ennek keretében vizsgálja és értékeli

a) a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet,

b) a honvédelmi felkészítés intézkedési terveit,

c) a nemzetgazdaság erőforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,

d) a döntések jogszerűségét,

e) a vezetési feltételek meglétét,

f) az ügyviteli szabályozók betartását,

g) a honvédelmi felkészülés terén végzett időszaki munkát,

h) a megyei, fővárosi védelmi bizottság felkészültségét, a gyakorlatok és felkészítések végrehajtását,

i)56 a megyei, fővárosi védelmi bizottság működési támogatására biztosított központi pénzügyi források felhasználásának jogszerűségét és célszerűségét és

j) a támogató infokommunikációs rendszer alkalmazását.

26. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke

a) felel a megyei, fővárosi szintű honvédelmi feladatok összehangolásáért,

b) gondoskodik a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkaszervezetének működési feltételeiről,

c)57 gondoskodik a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi célú vezetési infrastruktúrájáról, valamint infokommunikációs rendszere folyamatos működőképességéről,

d)58 a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő helyi védelmi bizottság elnökét feladat végrehajtására utasíthatja.

27. § (1)59 A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárát – a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek az előzetes egyetértésével – a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki a Honvédség, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából.

(2)60 A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárává legalább főtiszti állománycsoportba tartozó személy nevezhető ki. A kinevezés az érintett személy szolgálati viszonyának megszűnésével, vagy más személynek az (1) bekezdés szerint a megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárává történt kinevezésével, a kinevezési okiratban a titkári feladatok megkezdésére meghatározott kezdőnapon szűnik meg.

28. §61 A megyei, fővárosi védelmi bizottság munkaszervezete a megyei, fővárosi védelmi bizottság titkársága, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalban, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének közvetlen alárendeltségében működő, önálló osztály jogállású szervezet. A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkársága a Honvédség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományába tartozó titkárból és titkárhelyettesből, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal által foglalkoztatott személyekből áll. A megyei, fővárosi védelmi bizottság titkárságát a megyei, fővárosi védelmi bizottság titkára vezeti, akit akadályoztatása esetén a titkárhelyettes helyettesít.

29. § (1)62 A megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének állandó meghívottként tanácskozási joggal meg kell hívnia:

a) a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt minisztériumi szervezeti egység vezetőjét,

b) a honvédelmi feladatok tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt védelmi igazgatási feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egység vezetőjét, valamint a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében a BM OKF szervezeti egységének vezetőjét,

c) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szervek megyei vezetőit, kivéve, ha tagjai a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak,

d)63 a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal területileg illetékes vezetőjét,

e) a Honvéd Vezérkar főnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát, és a katonai igazgatási szervezet vezetőjét,

f) az Országos Mentőszolgálat területileg illetékes vezetőjét

vagy az általuk kijelölt képviselőt.

(1a)64 A megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívhatja a helyi védelmi bizottságok elnökét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívását a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke indokoltnak tartja.

30. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság döntése alapján, az illetékességi területén működő védelmi igazgatási szervek és a honvédelemben közreműködő szervek közreműködnek a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi igazgatási feladatainak végrehajtásában.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szervek közül a honvédelmi feladatok koordinálásáért felelős rendvédelmi szervet a rendvédelmi szervet irányító miniszter jelöli ki.

31. §65 A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyedi határozatban meghatározza

a) a honvédelemben közreműködők kiértesítésének, riasztásának, készenléte fokozásának, valamint az információk továbbításának követelményeit,

b) a helyi védelmi bizottság által kötelezően létrehozandó munkacsoportokat, a munkacsoportok által kezelendő iratokat,

c) a helyi védelmi bizottság, valamint a helyi védelmi bizottság által kötelezően létrehozandó munkacsoportok tagjainak, továbbá a polgármesterek és a közbiztonsági referensek honvédelmi felkészítésének követelményeit,

d) az igénybevételre kijelölt technikai eszközök és ingóságok mozgásának korlátozására, az ingatlanok és szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket,

e) a polgári veszélyhelyzeti tervezés területi szintű feladatai koordinálásának szabályait.

31/A. §66 A megyei, fővárosi védelmi bizottság a Titkársága közreműködésével felügyeletet gyakorol a helyi védelmi bizottság felett. A megyei, fővárosi védelmi bizottság e jogkörében egyedi határozattal megsemmisíti a helyi védelmi bizottság jogszabálysértő döntését, szükség esetén új eljárásra utasítja a helyi védelmi bizottságot.

31/B. §67 (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság ellenőrzi a megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt helyi szerveknél a honvédelmi feladatok végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt bizottság hajtja végre a területi államigazgatási szervek bevonásával. Ennek keretében vizsgálja és értékeli

a) a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet,

b) a honvédelmi felkészítés intézkedési terveit,

c) a nemzetgazdaság erőforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,

d) a döntések jogszerűségét,

e) a vezetési feltételek meglétét,

f) az ügyviteli szabályozók betartását,

g) a honvédelmi felkészülés terén végzett időszaki munkát,

h) a helyi védelmi bizottság felkészültségét, a gyakorlatok és felkészítések végrehajtását,

i) a helyi védelmi bizottság gazdálkodásának jogszerűségét és célszerűségét,

j) a támogató infokommunikációs rendszer alkalmazását.

12. A helyi védelmi bizottság

32. §68 (1) A helyi védelmi bizottság elnökét védelmi igazgatási feladatai ellátásában a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti és közreműködik a döntések végrehajtásában.

(2)69 A helyi védelmi bizottság gazdasági ügyeit a fővárosi és megyei kormányhivatal intézi.

(3)70 A helyi védelmi bizottság titkári feladatait a járási hivatal hivatalvezető-helyettese látja el.

(4)71 A helyi védelmi bizottság elnökhelyettesei szavazati joggal vesznek részt a helyi védelmi bizottság ülésein. A helyi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesét az önkéntes tartalékos állományból a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője jelöli ki. A helyi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesévé az jelölhető ki, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik, és vállalja, hogy a kijelöléstől számított kettő éven belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédelmi igazgatási szakirányú képesítést nyújtó képzésén a tanulmányait megkezdi, és a képzésre vonatkozó szabályok szerint, az előírt határidőre eredményesen befejezi. A honvédelmi elnökhelyettes beiskolázásáról a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére a Honvédség központi személyügyi szerve intézkedik.

(5) A helyi védelmi bizottság az illetékességi területén – erre irányuló megkeresés alapján – együttműködik a katonai igazgatási szervekkel a feladatok végrehajtásában.

32/A. §72 A helyi védelmi bizottság elnöke

a) felel a helyi szintű honvédelmi feladatok összehangolásáért,

b)73 gondoskodik a helyi védelmi bizottság és munkacsoportjai működési feltételeiről, valamint a helyi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettese ezzel kapcsolatos feladatának végrehajtásához szükséges munkahelyi feltételekről,

c) gondoskodik a helyi védelmi bizottság infokommunikációs rendszere és egyéb, katasztrófavédelmi célú elektronikus hírközlési kommunikációs rendszere működőképességének folyamatos biztosításáról.

32/B. §74 A helyi védelmi bizottság elnökét feladatai ellátásában a helyi védelmi bizottság titkára segíti. A járási hivatalvezető-helyettest védelmi bizottsági titkári feladatai ellátásában a megyei védelmi igazgatási és megyei katasztrófavédelmi igazgatási szervek rendszeres felkészítés és továbbképzések formájában támogatják. A helyi védelmi bizottság titkára közreműködik a polgármesterek védelmi igazgatási feladatai ellátásában.

32/C. §75 A helyi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személyeket, a járási székhely polgármesterét, és az illetékességi területén található települések polgármesterei által megválasztott, a helyi védelmi bizottság által meghatározott számú polgármestert, valamint mindazokat, akiknek meghívását a helyi védelmi bizottság elnöke az adott napirend kapcsán indokoltnak tartja. A helyi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal, békeidőszakban meg kell hívni a katonai igazgatási szerv képviselőjét is.

32/D. §76 (1) A helyi védelmi bizottság döntése alapján, az illetékességi területén működő védelmi igazgatási szervek és a honvédelemben közreműködő szervek közreműködnek a helyi védelmi bizottság honvédelmi igazgatási feladatainak végrehajtásában.

(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő rendvédelmi szervek közül a honvédelmi feladatok koordinálásáért felelős rendvédelmi szervet a rendvédelmi szervet irányító miniszter jelöli ki.

32/E. §77 A helyi védelmi bizottság – a megyei, fővárosi védelmi bizottság iránymutatása alapján – egyedi határozatban meghatározza

a) a honvédelemben közreműködők kiértesítésének, riasztásának, készenléte fokozásának, valamint az információk továbbításának rendjét,

b) a kötelezően létrehozandó munkacsoportok szervezetét és működését, a munkacsoport által kezelendő iratokat,

c) a polgármesterek, közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentése és nyilvántartása rendjét,

d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,

e) az igénybevételre kijelölt technikai eszközök és ingóságok mozgásának korlátozására, az ingatlanok és szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket,

f) a polgári veszélyhelyzeti tervezés helyi szintű feladatai koordinálásának szabályait.

VII. FEJEZET

A KATONAI IGAZGATÁSI SZERVEK ILLETÉKESSÉGE

13. Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve illetékességi területe

33. §78 A Kormány a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságot jelöli ki, amelynek illetékessége az ország egész területére kiterjed.

14. A katonai igazgatási központok illetékességi területe

34. § (1) Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység végzése, a toborzó szaktevékenység végrehajtása, a toborzó és érdekvédelmi nyilvántartás vezetése, a toborzó és érdekvédelmi szaktevékenység végzése, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér, Komárom-Esztergom és Tolna megye közigazgatási területére.

(2) Békében a kiképzett tartalékosok nyilvántartásának kezelése, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében, az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás kezelése, a toborzó és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása előkészítésével kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása, a toborzó szaktevékenység keretében a felhívások kiadása vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére.

(3)79 Különleges jogrend idején, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének irányítása, felügyelete, a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése, valamint a toborzó és érdekvédelmi központok és katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére.

(4) Hadkötelezettség fennállása idején, illetékességi területe vonatkozásában a hadköteles nyilvántartás kezelése, a Honvédség hadkötelesekkel történő hadkiegészítése, valamint a toborzó és érdekvédelmi központok, továbbá a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása, felügyelete és támogatása vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye közigazgatási területére.

(5) Gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér megye közigazgatási területére.

(6) Katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok végzése vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási Központ illetékessége kiterjed Fejér megye közigazgatási területére.

15. A toborzó és érdekvédelmi központok illetékességi területe

35. § (1) Toborzó szaktevékenység végrehajtása, törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, valamint a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység felügyelete, a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák tevékenységének szakmai irányítása és támogatása vonatkozásában

a) az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére,

b) a 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére,

c) a 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye közigazgatási területére,

d) a 4. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Zala megye közigazgatási területére.

(2) Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók szociális érdekvédelmével, a kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység végzése, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges tevékenység végzése, a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése, a katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok végzése vonatkozásában

a) az 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére,

b) a 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Csongrád megye közigazgatási területére,

c) a 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Veszprém megye közigazgatási területére,

d) a 4. Toborzó és Érdekvédelmi Központ illetékessége kiterjed Somogy megye közigazgatási területére.

16. Katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák illetékességi területe

36. § Törvényben meghatározott szociális gondoskodási körbe tartozók látogatása, a területi érdekvédelmi és kegyeleti tevékenység végzése, katonai igazgatási, érdekvédelmi és toborzó ügyfélszolgálati feladatok ellátása, gazdasági, anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a szemlék lebonyolításában, a szolgáltatásra kötelezettekkel történő kapcsolattartásban, a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése vonatkozásában

a) az 1. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Bács-Kiskun megye közigazgatási területére,

b) a 2. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Békés megye közigazgatási területére,

c) a 3. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Nógrád megye közigazgatási területére,

d) a 4. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére,

e) az 5. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Heves megye közigazgatási területére,

f) a 6. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

g) a 7. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Baranya megye közigazgatási területére,

h) a 8. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére,

i) a 9. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére,

j) a 10. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Tolna megye közigazgatási területére,

k) a 11. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Vas megye közigazgatási területére,

l) a 12. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda illetékessége kiterjed Zala megye közigazgatási területére.

VIII. FEJEZET80

A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ KÖZPONTI HIVATALOK

37. §81

38. §82

IX. FEJEZET

A HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI, A KORMÁNY VALAMINT A HONVÉDELMI TANÁCS SPECIÁLIS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI, A POLGÁRI VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS

17. A Kormány, valamint a Honvédelmi Tanács speciális működésének feltételei

39. § (1) A Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeit akkor kell biztosítani, ha a döntéshozatal feltételei, az irányítási és vezetési rendszer működése, a Honvédelmi Tanács vagy a Kormány tagjainak biztonsága a normális működés rendjében nem teremthető meg. Ilyen esetben a Honvédelmi Tanács vagy a Kormány a békeidőszaktól eltérő helyen működik, ahol biztosítani kell a kormányzati döntéshozatal, az irányítás és a vezetés, valamint az infokommunikációs támogatás speciális feltételeit.

(2) A speciális működési feltételek megteremtéséhez szükséges infrastruktúra, infokommunikációs rendszer kialakításáról, fenntartásáról a Kormány dönt.

(3) A miniszterek felelősek a speciális működés ágazati feladatainak megvalósításáért, ennek során együttműködnek a honvédelemért felelős miniszterrel.

(4) A speciális működés infokommunikációs támogatását a K–600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer biztosítja.

18. A polgári veszélyhelyzeti tervezés

40. §83 A polgári veszélyhelyzeti tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspontot a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, és a külpolitikáért felelős miniszter közösen terjeszti a Kormány elé.

19. A honvédelmi felkészítés költségei

41. § (1) A központi államigazgatási szerv vezetője a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására szolgáló költségeket az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szerint, más feladatok előirányzataitól elkülönítetten, önálló címen, alcímen, jogcímcsoporton tervezi.

(2) A Hvt. 21. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az érintett miniszterek javaslatára védelmi felkészítés jogcímen kell tervezni:

a) a védelmi felkészítés kormányzati feladatai központi kiadásai jogcímen a honvédelmi és gazdasági felkészülés központi kiadási előirányzatait, és a területi és helyi védelmi igazgatási szervek feladatainak végrehajtásához szükséges költségeket,

b) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételei jogcímen a különleges jogrendben történő vezetési feltételek biztosításához, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer, valamint a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításához szükséges infokommunikációs rendszer működéséhez szükséges költségeket,

a „Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai” fejezetben.

(3)84 A (2) bekezdés szerinti költségvetési előirányzatok feladat szerinti elosztásáról a Kormány a honvédelmi felkészítés éves feladattervében rendelkezik. Az ezzel összefüggő szakmai koordinációt a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi.

X. FEJEZET

A GAZDASÁGI ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

20. Az igénybevétel általános szabályai

42. § (1) Ha az igénybevételi hatósági jogkört miniszter gyakorolja, és az igénybevevő a Honvédség vagy rendvédelmi szerv, a szolgáltatás igénylésére a Honvédséget, illetve a rendvédelmi szervet irányító miniszter jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a Honvédség kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szerv, a honvédelemben közreműködő szerv területi, megyei, fővárosi szintű vezetője (parancsnoka, igazgatója) jogosult.

43. § (1) A szolgáltatás teljesítésére a szolgáltatás tulajdonosa, birtokosa, illetve az azzal rendelkezni jogosult kötelezhető.

(2) A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell.

(3) Az igénybevételt elrendelő határozattal szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt az igénybevételt elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenti.

(4) Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának legfeljebb 30 napos készenlétben tartását rendelheti el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.

(5)85 A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek elkészítéséért az igénybevevő a felelős. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét, telephelyét, fióktelepét, az igénybevételt elrendelő hatóság megnevezését, az igénybevevő adatait, a szolgáltatás tárgyát, teljesítésének helyét, idejét, az igénybevételt elrendelő határozat számát, harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát, továbbá minden olyan tényt vagy adatot, amelyet bármelyik fél a kártalanítás szempontjából lényegesnek tart. Ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)86 Ingó vagy ingatlan dolog átadása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azok azonosítására alkalmas adatokat, pontos vagy becsült értéküket, állapotukat, a célra való alkalmasságukat, valamint a közüzemi fogyasztásmérők állását.

(7) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben két tanú jelenlétében rögzíteni kell.

(8) A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni, vagy meg kell küldeni az igénybevevőnek, a szolgáltatásra kötelezettnek, vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás teljesítése jogát vagy jogos érdekét érinti.

44. § (1) A szolgáltatási kötelezettség megszűnik, ha

a) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozat kiadásának indoka megszűnt,

b) a teljesítés megkezdése után olyan körülmény merült fel, amelynek alapján szolgáltatás teljesítését elrendelő határozathozatal kizárt lett volna,

c) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozatban megjelölt határidő lejárt.

(2) Az igénybevevő az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott körülményekről való tudomásszerzést, illetve a c) pontjában említett határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni.

(3) Ha az igénybevevőnek tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának visszavételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.

(4) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni a 48. § (5) bekezdése szerinti tartalommal.

21. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke igénybevételi hatáskörébe tartozó ingatlanok, ingók és szolgáltatások igénybevételi célú kijelölésének, megszüntetésének, igénybevételének eljárási szabályai

45. § (1) A honvédelmi feladatok megvalósulásához szükséges, az 5. mellékletben felsorolt ingatlanokról, azok infrastrukturális szolgáltatásairól, és a szolgáltatásokról az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központ hatósági nyilvántartást vezet.

(2) A területileg illetékes katonai igazgatási központ a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet illetékes szervét – annak kérelmére – tájékoztatja az igénybevételre kijelölt ingatlanokról és szolgáltatásokról.

46. § (1)87 Az igénybevétel tervezése érdekében az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke – a területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője javaslatára – határozatában a szolgáltatásra kötelezett részére a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. A határozatot a területileg illetékes katonai igazgatási központ készíti elő, melyhez csatolja az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt.

(2) Az egyszeri adatszolgáltatást elrendelő határozat négy példányban készül, melynek egy-egy példányát a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megküldi a területileg illetékes katonai igazgatási központnak, valamint annak vezetője útján az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesternek, és a szolgáltatásra kötelezettnek.

(3) Az 5. mellékletben meghatározott ingatlanok, szolgáltatások adatait az egyszeri adatszolgáltatásra kötelezett az adatközlést elrendelő határozatban megállapított határidőn belül az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központnak a rendszeresített formanyomtatványon postai, vagy elektronikus úton küldi meg.

47. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke – a területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetőjének javaslata alapján – a bejelentések valódiságának ellenőrzése, illetve az ingatlan, szolgáltatás igénybevételre történő alkalmasságának megállapítása érdekében határozatban helyszíni ellenőrzést rendelhet el. A határozatot a katonai igazgatási központ készíti elő.

(2) A helyszíni ellenőrzést elrendelő határozat öt példányban készül, melynek egy-egy példányát a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megküldi a területileg illetékes katonai igazgatási központ, valamint annak vezetője útján az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesternek, az igénybevevőnek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek. A határozatot a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt legalább 30 nappal meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek.

(3) A helyszíni ellenőrzést bizottság végzi, amelynek elnöke a területileg illetékes katonai igazgatási szerv állományába tartozó katona, tagjai az igénybevevő, és az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesteri hivatal képviselője.

(4) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza

a) az ellenőrzést elrendelő hatóság megnevezését,

b) az ellenőrzést elrendelő határozat számát,

c) a bizottság tagjai és a szolgáltatásra kötelezett adatait,

d) az ingatlan, szolgáltatás azonosítására alkalmas adatokat, az ingatlan, szolgáltatás állapotát, az igénybevételre való alkalmasságát,

e) harmadik személynek az ingatlanra, vagy a szolgáltatás tárgyára vonatkozó jogát,

f) továbbá minden olyan tényt vagy adatot, amelyet a bizottság az igénybevételre való alkalmasság szempontjából lényegesnek tart.

(5) A jegyzőkönyvet a területileg illetékes katonai igazgatási szerv készíti el.

(6) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a szolgáltatásra kötelezett, vagy képviselője írja alá. Ha a jegyzőkönyv aláírását a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője megtagadta, ennek tényét és okát a jegyzőkönyvben két tanú jelenlétében rögzíteni kell.

48. § (1) Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét a rendszeresített formanyomtatványon az igénybevevő székhelye szerint illetékes katonai igazgatási szerv vezetőjéhez postai, vagy elektronikus úton nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) az igénybevétel célját,

b) az igénybevétel helyét a település megnevezésével,

c) az igénybe venni kívánt ingatlan nagyságát, befogadóképességét,

d) a szolgáltatás jellegét és mennyiségét.

(3) Igénybevételi célra az 5 mellékletben felsorolt ingatlanok és szolgáltatások igényelhetők.

(4) A területileg illetékes katonai igazgatási központ a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja a benyújtott kérelmet, és ez alapján tájékoztatja az igénybevevőt a kijelölési eljárás megkezdéséről, vagy annak elutasításáról.

(5) A területileg illetékes katonai igazgatási központ az 49. § (1) bekezdés szerinti egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított nyilvántartásából kiválasztja a kérelemnek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat, és erről 8 napon belül tájékoztatja az igénybevevőt.

(6) Ha a katonai igazgatási központ illetékességi területén a kérelemnek megfelelő ingatlan, szolgáltatás igénybevételre nem jelölhető ki, a katonai igazgatási központ ennek megállapításától számított 8 napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében más katonai igazgatási szervet keres meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.

(7) A kérelemnek megfelelő ingatlanok és szolgáltatások az igénybevevő részére történő kijelölésére vonatkozó határozati javaslatot az ingatlan fekvése, vagy a szolgáltatás helye szerint illetékes katonai igazgatási szerv az illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elé terjeszti.

(8)88 A megyei, fővárosi védelmi bizottság határozatában kijelöli az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat.

(9) A határozatot az (1) bekezdés szerinti katonai igazgatási szerv vezetője útján kézbesíteni kell az igénybevevőnek, az ingatlan fekvése szerinti, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesternek, az ingatlan, a szolgáltatás tulajdonosának, birtokosának, azzal rendelkezni jogosultnak, valamint a (6) bekezdésben foglalt esetben az igénybevevő székhelye szerint illetékes katonai igazgatási szervnek.

22. Az igénybevételi célból kijelölt ingatlanra, szolgáltatásra vonatkozó rendszeres adatszolgáltatás elrendelése

49. § (1)89 A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke által az igénybevételre kijelölt ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát, birtokosát, az azzal rendelkezni jogosultat a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kijelölés időtartamára rendszeres adatszolgáltatásra kötelező határozatot a területileg illetékes katonai igazgatási szerv készíti elő, melyhez csatolja az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt.

(2) A rendszeres adatszolgáltatást elrendelő határozat négy példányban készül, melynek egy-egy példányát a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megküldi a területileg illetékes katonai igazgatási szervnek, valamint a katonai igazgatási szerv vezetője útján az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesternek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek.

(3) Az igénybevételre kijelölt ingatlanok, szolgáltatások adatait a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett évente március 1-ig az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatás helye szerint illetékes katonai igazgatási központnak a rendszeresített formanyomtatványon postai, vagy elektronikus úton küldi meg.

(4) Az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központ az igénybevételre kijelölt ingatlannal, szolgáltatással kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról – az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén – az adatok megküldésével évente június 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt, valamint az 48. § (6) bekezdése szerinti esetben az igénybevevő székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központot.

23. Az igénybevételi célú kijelölés megszüntetése

50. § (1) Ha a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a kijelölt ingatlant, szolgáltatást időközben elidegenítette, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.

(2) Az igénybevevő tájékoztatja az igénybevételre kijelölt ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központot, ha a honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt ingatlan, szolgáltatás igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a megyei, fővárosi védelmi bizottság – a területileg illetékes katonai igazgatási szerv vezetőjének javaslatára – határozatában megszünteti az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.

24. Az ingatlan, szolgáltatás igénybevételének elrendelése

51. § (1) Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás igénybevételének elrendelésére vonatkozó kérelmét az igénybevevő székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ vezetőjéhez a rendszeresített formanyomtatvány postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével nyújtja be.

(2) Az igénybevétel elrendelésére vonatkozó kérelem tartalmazza:

a) az ingatlan, szolgáltatás megnevezését és helyét,

b) az ingatlan, szolgáltatás igénybevételének kezdőnapját,

c) az igénybevétel várható időtartamát.

(3) A kijelölt ingatlan, szolgáltatás igénybevételét a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke határozatban rendeli el. A határozatot az igénybevételre kijelölt ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási szerv készíti elő.

(4) Az igénybevételt elrendelő határozat öt példányban készül, melynek egy-egy példányát a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megküldi az igénybevevő székhelye szerint illetékes katonai igazgatási szervnek, valamint a katonai igazgatási szerv vezetője útján az igénybevevőnek, az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes polgármesternek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek.

25. A területileg illetékes katonai igazgatási szerv igénybevételi hatáskörébe tartozó, a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközök nyilvántartásának, igénybevételi célú kijelölésének és igénybevételének eljárási szabályai

52. § (1) A 6. mellékletben felsorolt technikai eszközökről a területileg illetékes katonai igazgatási központ – törvényben meghatározott adattartalommal – hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban adatkezelői feladatokat a toborzó és érdekvédelmi központ, valamint a katonai igazgatási iroda is – illetékességi területük vonatkozásában – mint a katonai igazgatás területi szervei, végrehajthatnak.

53. § (1) A Hvt. 13. § (1) bekezdés d) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatásra kötelezett az adatközlést az elrendelő határozatban megállapított határidőn belül a székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási szervnek a rendszeresített formanyomtatvány postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.

(2) A katonai igazgatási központ a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek kérelme alapján a bejelentett és a kijelölt technikai eszközökről a honvédelmi és a befogadó nemzeti támogatási feladatok tervezéséhez adatot szolgáltat.

(3) A katonai igazgatási központ a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kérelme alapján a bejelentett és a kijelölt technikai eszközökről a katasztrófavédelmi feladatok tervezéséhez adatot szolgáltat.

54. § (1) A területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője a bejelentések valódiságának ellenőrzése, illetve a technikai eszköz igénybevételre történő alkalmasságának megállapítása érdekében határozatban helyszíni ellenőrzést rendelhet el.

(2) A helyszíni ellenőrzést elrendelő határozat három példányban készül, melynek egy-egy példányát a katonai igazgatási központ vezetője megküldi az igénybevevőnek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek. A határozatot a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt legalább 30 nappal meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek.

(3) A helyszíni ellenőrzést bizottság végzi, elnöke a területileg illetékes katonai igazgatási szerv állományába tartozó katona, tagja az igénybevevő.

(4) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell:

a) az ellenőrzést elrendelő hatóság megnevezését,

b) az ellenőrzést elrendelő határozat számát,

c) a bizottság tagjai, és a szolgáltatásra kötelezett adatait,

d) a technikai eszköz azonosítására alkalmas adatait, állapotát, az igénybevételre való alkalmasságát,

e) harmadik személynek a technikai eszközre vonatkozó jogát,

f) minden olyan tényt vagy adatot, amelyet a bizottság az igénybevételre való alkalmasság szempontjából lényegesnek tart.

(5) A jegyzőkönyvet a területileg illetékes katonai igazgatási szerv készíti el.

(6) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, tagja, a jegyzőkönyvvezető, a szolgáltatásra kötelezett, vagy képviselője írja alá. Ha a szolgáltatásra kötelezett, vagy képviselője a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, ennek tényét és okát a jegyzőkönyvben két tanú jelenlétében rögzíteni kell.

26. A technikai eszközök igénybevételi célra történő kijelölése

55. § (1) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközöket igénybevételi célra a területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője jelöli ki.

(2) Az igénybevevő a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét a rendszeresített formanyomtatványon a székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási szerv vezetőjéhez postai, vagy elektronikus úton nyújtja be. A Honvédség szervezetei a kérelmet a Honvédség belső, zárt informatikai hálózatán is megküldhetik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az igénybevétel célját,

b) az igénybevétel módját (technikai eszköz átadásra történő előállítása, vagy az azzal végzett szolgáltatás),

c) az igénybevétel, előállítás helyét a pontos cím megjelölésével,

d) az igénybe venni kívánt technikai eszköz megnevezését, mennyiségét, teherbírását, a szállítandó személyek számát, munkavégző teljesítményét,

e) a technikai eszközzel végzendő szolgáltatási tevékenység tartalmát (személyszállítás, teherfuvarozás, munkavégzés) és mennyiségét.

(4) Igénybevételi célra a 6. mellékletében felsorolt technikai eszközök igényelhetők.

(5) A területileg illetékes katonai igazgatási központ a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja a benyújtott kérelmet, és ez alapján tájékoztatja az igénybevevőt a kijelölési eljárás megkezdéséről, vagy annak elutasításáról.

(6) A területileg illetékes katonai igazgatási központ az 53. § (1) bekezdés szerinti egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított nyilvántartásából kiválasztja a kérelemnek megfelelő technikai eszközöket, és erről 8 napon belül tájékoztatja az igénybevevőt.

(7) Ha a katonai igazgatási központ illetékességi területén a kérelemnek megfelelő technikai eszköz igénybevételre nem jelölhető ki, a katonai igazgatási központ ennek megállapításától számított 8 napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében másik katonai igazgatási központot keres meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.

56. § (1)90 A területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője a technikai eszközt határozatban jelöli ki, és a kijelöléssel egyidejűleg annak tulajdonosát, birtokosát, az azzal rendelkezni jogosultat a Hvt. 13. § (3) bekezdés a) pontja alapján a kijelölés időtartamára rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi.

(2) A technikai eszköz igénybevételre történő kijelöléséről a területileg illetékes katonai igazgatási központ tájékoztatja az igénybevevőt.

(3) Az (1) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a tulajdonában, birtokában lévő – honvédelmi célra kijelölt – technikai eszközökről évente március 1-ig tesz bejelentést a székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási központnak a rendszeresített formanyomtatvány postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével.

(4) Szükség esetén az adatok pontosítását a területileg illetékes katonai igazgatási központ év közben is kezdeményezheti.

(5) A területileg illetékes katonai igazgatási központ az igénybevételre kijelölt technikai eszközzel kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról – az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén – az adatok megküldésével évente június 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt.

27. A technikai eszközök igénybevételre történő kijelölésének megszüntetése

57. § (1) Ha az 56. § (1) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett az igénybevételre kijelölt technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő katonai igazgatási központot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.

(2) Az igénybevevő tájékoztatja a technikai eszközt igénybevételre kijelölő katonai igazgatási központ, ha honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt technikai eszköz igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.

(3) A területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője határozatában a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett értesítése, illetőleg az igénybevevő nyilatkozata alapján megszünteti a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.

28. A technikai eszközök igénybevétele

58. § (1) Az igénybevevő a technikai eszköz igénybevételének elrendelésére vonatkozó kérelmét a rendszeresített formanyomtatványon a székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes katonai igazgatási szerv vezetőjéhez postai, vagy elektronikus úton nyújtja be.

(2) A kérelem tartalmazza:

a) az igénybevétel, előállítás helyét a pontos cím megjelölésével és idejét,

b) az igénybevétel módját (technikai eszköz átadásra történő előállítása, vagy az azzal végzett szolgáltatás),

c) az igénybe venni kívánt technikai eszköz megnevezését és mennyiségét,

d) a technikai eszközzel végzendő szolgáltatási tevékenység tartalmát (személyszállítás, teherfuvarozás, munkavégzés) és mennyiségét.

(3) A területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője határozatában az igénybevevő igénybevételre vonatkozó kérelme alapján a szolgáltatásra kötelezettet:

a) a technikai eszköz előállítására és átadására,

b) vagy a technikai eszközzel történő személyszállítási, teherfuvarozási, illetve munkavégzési szolgáltatás teljesítésére kötelezi.

(4) A technikai eszköz előállításának és átadásának elrendelése esetén a technikai eszközt a 7. mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni.

(5) A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalék alkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét köteles az igénybevevőnek átadni.

(6) Az átadás céljából előállított technikai eszközt, tartozékait és a tartalék alkatrészeket az előállítás helyén az igénybevevő által létrehozott bizottság veszi át.

(7) A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjai és a szolgáltatásra kötelezett a jegyzőkönyvet aláírják.

29. A Gazdasági-Anyagi Szolgáltatásokkal Kapcsolatos Elektronikus Közszolgáltatások

59. § (1) Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező szolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a területileg illetékes katonai igazgatási szerv részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikus úton is teljesítheti.

(2) A hivatali kapus regisztrációval rendelkező igénybevevő a gazdasági-anyagi szolgáltatások kijelölésére, illetve azok igénybevételének elrendelésére vonatkozó kérelmét a területileg illetékes katonai igazgatási szerv részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikus úton is megküldheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás és kérelem elektronikus úton történő benyújtásának biztosítása érdekében a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium elektronikus hatósági ügyintézési portálján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve elhelyezi a gazdasági-anyagi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatókat és a rendszeresített elektronikus formanyomtatványokat, valamint a kitöltésükhöz szükséges keretprogramot.

XI. FEJEZET

A KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS

29/A.91 A kártalanítási eljárás általános esetköre

60. § A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a Hvt.-ben meghatározott esetek kivételével – kártalanítási kötelezettség terheli.

61. § (1) A kártalanítást a jogosult kérelmére kell megállapítani. A szolgáltatás teljesítésére kötelező határozatban a szolgáltatásra kötelezettet erről tájékoztatni kell. A kérelmet a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatósághoz kell benyújtani.

(2) A kártalanítási eljárás lefolytatása során az igénybevételi hatóság egyezség létrehozását kíséreli meg a felek között. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekintendő.

(3) Ha az egyezség a felek között nem jött létre, az igénybevételi hatóság a kártalanításról szóló határozatában a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) szolgáltatás esetén a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért járó szokásos díjat,

b) szolgáltatás tárgya használatának átengedése esetén, a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

d) a szolgáltatás tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,

e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt,

f) a szolgáltatás ellenértékeként a kártalanítási határozat meghozataláig kifizetett összeget.

(4) A kártalanítást Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani és megfizetni.

(5)92

(6) A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

29/B.93 A személyi állomány kártalanításának egyes esetkörei

61/A. § (1) A Hvt. 22. § (4) bekezdése alapján a Honvédelmi Minisztérium kártalanítást nyújt a Honvédség személyi állományának azon tagja számára, aki esetében a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) 2015. március 5-én a Honvéd Egészségpénztár tagja volt,

b) az a) pontban megjelölt napon a Honvéd Egészségpénztárnál vezetett tagi egyéni számlája egyenlegének terhére hitelezési veszteség került követelésként elhatárolásra, majd azt 2015. december 31-én a pénztár a követelés értékvesztéseként elszámolta, és

c) az a) pontban megjelölt napon és 2017. február 1-jén hivatásos vagy szerződéses állományú katonaként, önkéntes tartalékos katonaként, a Honvédségnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavállalóként foglalkoztatásban állt, vagy e jogviszonya az a) pontban megjelölt napot követően, de 2017. február 1-jét megelőzően szűnt meg.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állók esetében abban az esetben teljesül, ha az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nap és a kártalanítási igény benyújtásának napja között az önkéntes tartalékos katona legalább egy nap tényleges szolgálatot teljesített.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján jogosultat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) megillető kártalanítás összege megegyezik a hitelezési veszteségként elhatárolt és értékvesztésként elszámolt követeléssel.

61/B. § (1) A kártalanítási igény benyújtásával egyidejűleg a jogosult vállalja, hogy az igényben foglaltaknak megfelelő kártalanítás megállapítása esetén teljes követelését a kártalanítás megfizetésével egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium javára engedményezi.

(2) A fennálló kártalanítási igény nem ruházható át.

61/C. § (1) A kártalanítás megállapítása a jogosult írásbeli kérelmére történik.

(2) A kérelmet a kérelem benyújtása napján

a) szolgálati viszonyban álló jogosult esetén a honvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet alapján állományilletékes parancsnoknak minősülő, vagy az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosult személynek,

b) kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló jogosult esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának

(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató) címezve kell benyújtani.

(3) Azon jogosult, aki vonatkozásában a 61/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, azonban a kérelem benyújtása időpontjában már nem áll foglalkoztatásban a Honvédségnél, a kérelmet azon személyhez nyújthatja be, aki a Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének időpontjában az (1) bekezdésben meghatározott személynek minősült.

61/D. § (1) A kérelem benyújtására a Honvédség formanyomtatványt rendszeresít, amelyet a jogosultak számára elérhető formában közzétesz. A kérelem csak a formanyomtatvány alkalmazásával nyújtható be. A kérelem benyújtására 2017. február 1-jétől van lehetőség.

(2) A jogosult a kártalanítási követelés összegét

a) a Honvéd Egészségpénztár jogutódja (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: jogutód) által kiállított, a követelés igazolására alkalmas, 30 napnál nem régebbi hiteles dokumentummal, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti meghatalmazás útján

igazolhatja.

(3) A jogosult a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: eljáró szerv) részére – e célból rendszeresített formanyomtatvány útján – meghatalmazást adhat arra, hogy a jogutódot az értékvesztésként elszámolt összegről történő hivatalos tájékoztatáskérés érdekében megkeresse. A meghatalmazás tartalmazza a jogosult (4) bekezdés a) pontja szerinti tartalmú adatkezelési nyilatkozatát is.

(4) A kérelem tartalmazza

a) a jogosult adatkezelési nyilatkozatát arról, hogy a kártalanítási kérelem elbírálása során eljáró személyek a kérelem elbírálásához szükséges mértékben a jogosult személyes adatait megismerjék, és

b) a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtása esetén a jogosult nyilatkozatát arról, hogy a jogutód által igazolt követelési összeget kéri kártalanításként megfizetni.

(5) A kártalanítás iránti kérelemhez mellékelni kell a kártalanítási követelés összegének (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazolására alkalmas dokumentumot.

61/E. § (1) A munkáltató ellenőrzi a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon szereplő adatok helyességét és a mellékletek megfelelőségét.

(2) Ha a kérelem vagy melléklete hiányos, pontatlan vagy a követelés igazolására nyilvánvalóan nem alkalmas, a munkáltató a kérelmezőt soron kívüli hiánypótlásra hívja fel.

(3) A munkáltató a kérelmet és mellékleteit a beérkezéstől számított 30 napon belül, annak általa történő záradékolását követően felterjeszti az eljáró szervhez, mint a kérelem elbírálására jogosult szervhez.

61/F. § (1) Az eljáró szerv a kártalanítási kérelem tárgyában 60 napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A kártalanítási eljárás határidejébe nem számít be

a) az eljáró szerv 61/D. § (3) bekezdés szerinti megkeresésétől az értékvesztésként elszámolt összeg jogutód általi igazolásáig, és

b) a 61/E. § (2) bekezdés szerinti esetben a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig

terjedő időtartam.

(3) A kártalanítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy

a) a követelés e rendelet hatálya alá tartozik-e,

b) a kérelem benyújtója e rendelet alapján kártalanításra jogosult-e, és

c) a követelést a 61/D. § (2) bekezdése szerinti valamely dokumentum alátámasztja-e.

(4) Kártalanítás akkor állapítható meg, ha a kérelem megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) A kártalanítási igényt elutasító vagy annak csak részben helyt adó döntéssel szemben a jogosult foglalkoztatási jogviszonya, illetve volt foglalkoztatási jogviszonya szerint jogorvoslatnak van helye.

(6) Az eljáró szerv kártalanítás tárgyában hozott döntése – abban az esetben is, ha az a kérelemben foglaltaknak csak részben ad helyt – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

61/G. § A kártalanítás a követelés pénznemében kerül megállapításra és kifizetésre.

XII. FEJEZET

A MEGHAGYÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS ÉS A MEGHAGYÁSBA BEVONT SZERVEK BESOROLÁSA

30. A meghagyás előkészítése

62. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság meghagyásba bevont szervként a honvédelmi feladat ellátásában – jogszabály, hatósági határozat vagy szerződés alapján – közreműködő szervet jelöl ki.

(1a)94 A megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén a meghagyásba bevont szervnek az jelölhető ki, amely nélkülözhetetlen a honvédelmi igazgatás területi irányításához, vezetéséhez, a területi és helyi közigazgatás működőképességének biztosításához, valamint a lakosság ellátási feladatokhoz, valamint nem tartozik az 1. melléklet szerinti II. meghagyási kategóriába.

(2) Az (1) bekezdés szerinti meghagyásba bevont szerv megszűnése, vagy honvédelmi feladatainak megszűnése esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság – az (1) bekezdésben meghatározott módon – a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt.

(3)95 A megyei, fővárosi védelmi bizottság határozata elleni fellebbezést másodfokon a honvédelemért felelős miniszter bírálja el, a fellebbezést a megyei, fővárosi kormányhivatalban kell benyújtani.

(4) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a jogerős határozatot megküldi a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére, valamint a meghagyásba bevont szerv székhelye szerinti település, fővárosi kerület polgármesterének is.

(5) A meghagyásba bevont szervekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet.

63. § (1) A meghagyásba bevont szerv köteles kijelölni a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személyt.

(2) A meghagyásba bevont szerv meghagyási jegyzéket készít.

(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság által meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak is.

64. § (1) A meghagyásba bevont szerv köteles kijelölni a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében a meghagyással érintett munkaköröket.

(2) A meghagyásba bevont szerv csak

a) a meghagyásba bevont szerv alaprendeltetéséhez fűződő honvédelmi érdek megvalósulásához nélkülözhetetlen, vagy

b) a meghagyásba bevont szerv alaprendeltetése alapján – megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot esetére – meghatározott honvédelmi feladatai ellátásához feltétlenül szükséges munkakört jelölhet ki a meghagyási névjegyzék előkészítésekor.

(3) A munkakör kijelölését a meghagyásba bevont szerv a kijelölő iratban indokolni köteles.

(4)96 Az 1. melléklet szerinti I. kategóriába sorolt személyekkel, valamint a II. kategória 1–17. és 19. számon meghatározott szervek, szervezetek által meghagyásra kijelölt munkakört betöltő foglalkoztatottal – a munkakör betöltésének időtartama alatt – a Honvédség nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt.

(4a)97 A (4) bekezdéstől eltérően a meghagyásba kijelölt munkakört betöltő személy kérelmére, munkáltatójának javaslata alapján a miniszter kivételesen, honvédelmi érdekből hozzájárulhat az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítéséhez. A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez kell benyújtani, amely azt véleményével együtt szolgálati úton terjeszti fel a miniszterhez. E személy, amíg a meghagyásba kijelölt munkakört betölti, különleges jogrend kihirdetése esetén katonai szolgálatra nem hívható be. Ha a különleges jogrend kihirdetésekor e személy tényleges szolgálatot teljesít, a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsátani.

(5)98 Ha az önkéntes tartalékos állományba jelentkező az 1. melléklet szerinti I. kategóriába sorolt személy, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve írásban tájékoztatja az önkéntes tartalékos állományba jelentkezőt, hogy a (4a) bekezdés szerinti eljárás alapján létesíthet önkéntes tartalékos jogviszonyt.

(6)99 Ha az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személy munkáltatója az 1. számú melléklet szerinti II. kategória 1–17. és 19. számon meghatározott szerv vagy szervezet, a katonai igazgatás területi szerve az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személy munkáltatóját írásban megkeresi, nyilatkozzon arról, hogy az önkéntes tartalékos szolgálat vállalására jelentkező foglalkoztatottja által betöltött munkakört kijelölte-e meghagyásba. Az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személy munkáltatója a katonai igazgatás területi szerve megkeresésére 8 napon belül írásban válaszol.

(7)100 Ha a (6) bekezdés szerint megkeresett munkáltató nyilatkozata alapján az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személy által betöltött munkakör meghagyásba került kijelölésre, a katonai igazgatás területi szerve írásban tájékoztatja a jelentkezőt, hogy munkaköre ellátása mellett a (4a) bekezdés szerinti eljárás alapján létesíthet önkéntes tartalékos jogviszonyt.

(8)101 Az önkéntes tartalékos munkáltatója, ha foglalkoztatottja munkaköre az önkéntes tartalékos jogviszony létesítését követően kerül kijelölésre meghagyásba, vagy a foglalkoztatottat új – meghagyásba kijelölt – munkakörben kívánja foglalkoztatni, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét, a munkakör meghagyásba történő kijelölését, illetve az új – meghagyásba kijelölt – munkakör foglalkoztatott általi betöltését követő 8 napon belül, írásban tájékoztatja. Ebben az esetben a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a meghagyásba kijelölt munkakört betöltő önkéntes tartalékost írásban tájékoztatja, hogy a (4a) bekezdés szerint eljárás alapján tarthatja fenn önkéntes tartalékos jogviszonyát.

(9)102 Az önkéntes tartalékos jogviszony fenntartása iránti kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve írásos tájékoztatása kézhezvételét követő 8. napig lehet benyújtani.

(10)103 Ha a kérelem a (9) bekezdés szerinti határidőig nem érkezik meg a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez, vagy az önkéntes tartalékos kérelmét a miniszter elutasítja, az állományilletékes parancsnok, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a (9) bekezdésben meghatározott határidő lejártáról, vagy a kérelem elutasításáról szóló írásos értesítés kézhezvételét követő munkanapon az önkéntes tartalékos jogviszonyát a (4) bekezdés alapján megszünteti.

31. A meghagyás előkészítésének ellenőrzése

65. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – ellenőrzi, hogy a meghagyásba bevont szerv a meghagyás előkészítésével kapcsolatos feladatait az e rendeletben meghatározott szabályok szerint látja-e el.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt meghagyásba bevont szerv (1) bekezdés szerinti ellenőrzését a megyei, fővárosi védelmi bizottság végzi. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az ellenőrzés során azt is vizsgálja, hogy az általa meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának az e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak-e.

(3) A Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 64. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.

(4) Az ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.

(5) Helyszíni ellenőrzést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt személy is végezhet. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt személy ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel köteles igazolni.

(6) Ha az ellenőrzés eredményeként megállapításra kerül, hogy a meghagyásba bevont szerv a meghagyás előkészítésével kapcsolatos feladatait nem vagy nem az e rendeletben meghatározott szabályok szerint teljesítette, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt intézkedéseken túl a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a (2) bekezdésben meghatározott hatóság rendelkezhet a meghagyásra kijelölt munkakör kijelölésének törléséről. A jogerős döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.

(7) Ha a megyei, fővárosi védelmi bizottság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az általa meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának az e rendeletben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt. A jogerős döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.

(8)104 Az ellenőrzés során hozott döntés elleni fellebbezést a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalban kell benyújtani, és annak elbírálására a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A jogerős döntést a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is közölni kell.

32. A meghagyás végrehajtásának feladatai a hadkötelezettség bevezetését követően

66. § (1) A hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásba bevont szerv törvényben meghatározott adattartalommal meghagyási névjegyzéket készít.

(2) A meghagyási névjegyzéken a Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál foglalkoztatott hadkötelesek munkakörét nem kell feltüntetni.

(3) Ha

a) a hadköteles a munkakörváltozás okán meghagyásra a továbbiakban már nem tervezhető, vagy

b) a meghagyási névjegyzéken szereplő hadköteles nem dolgozik a meghagyásra kijelölt munkakörben,

és a Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a hadköteles törlését a meghagyási névjegyzékből, a meghagyásba bevont szerv az érintett meghagyási névjegyzékben szereplő adatait törli.

67. § (1) Ha a meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzéket, illetve a meghagyási névjegyzékben történő változást megküldi a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, az haladéktalanul tájékoztatja a meghagyási névjegyzékben szereplő hadkötelesek lakóhelye szerint illetékes sorozó központot a meghagyási névjegyzéken szereplő hadkötelesekről.

(2) A sorozó központ a meghagyási névjegyzéken szereplő hadköteleseket a behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolja.

(3) Ha a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve törli a katonai nyilvántartásból a hadköteles meghagyási névjegyzéken szereplő adatait, erről haladéktalanul tájékoztatja a hadköteles lakóhelye szerint illetékes sorozó központot.

(4) A sorozó központ a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az érintett hadkötelest haladéktalanul a behívásra tervezhető kategóriába sorolja.

68. § (1) Az 1. melléklet I. kategóriájába tartozó valamennyi hadköteles a munkakörében kerül meghagyásra.

(2) A meghagyásba bevont szerv csak

a) a meghagyásba bevont szerv alaprendeltetéséhez fűződő honvédelmi érdek megvalósulásához nélkülözhetetlen, vagy

b) a meghagyásba bevont szerv alaprendeltetése alapján – megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra – meghatározott honvédelmi feladatai ellátásához feltétlenül szükséges munkakört betöltő

hadkötelest jelölhet ki a meghagyási névjegyzéken.

33. A meghagyás végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellenőrzése a hadkötelezettség fennállásának időszakában

69. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöke ellenőrzi, hogy a meghagyási névjegyzéken szereplő hadkötelesek meghagyása az e rendeletben meghatározott szabályok szerint történt-e.

(2) Az ellenőrzést a megyei, fővárosi védelmi bizottság által meghagyásba bevont szervek esetében a Honvéd Vezérkar főnöke mellett a megyei, fővárosi védelmi bizottság is elvégezheti.

(3) A Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a 64. § szerinti feladatok ellátására nem terjed ki.

(4) Az ellenőrzés során azt is vizsgálni kell, hogy a megyei, fővárosi védelmi bizottság által meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának az e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak-e.

(5) Az ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.

(6) Helyszíni ellenőrzést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt személy is végezhet. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt személy ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel köteles igazolni.

(7) Ha az ellenőrzés eredményeként megállapításra kerül, hogy a meghagyási névjegyzéken szereplő hadköteles nem dolgozik a meghagyásra kijelölt munkakörben, a Honvéd Vezérkar főnöke a hadköteles adatainak a meghagyási névjegyzékből való törlését rendeli el. A döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.

(8) Ha a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a (2) bekezdésben meghatározott hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt meghagyásba bevont szerv meghagyásba történő bevonásának az e rendeletben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a Honvéd Vezérkar főnöke a meghagyásba történő bevonás megszüntetéséről dönt. A döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.

(9) Az ellenőrzés során hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A jogerős döntést közölni kell a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével is.

34. Elektronikus adatszolgáltatás

70. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéknek és a meghagyási névjegyzéknek a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére történő továbbítását a 2. és a 3. mellékletben meghatározott formában elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, vagy az elektronikus adathordozó postai úton történő megküldésével teljesítheti.

(2) A postai úton történő adatszolgáltatás során fel kell tüntetni a meghagyásba bevont szerv megnevezését, körbélyegzőjének lenyomatát, képviselőjének aláírását, továbbá az adatszolgáltatás okát és idejét.

(3) Elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén, ha nem az adatszolgáltatásra kötelezett, hanem az általa erre felhatalmazott személy teljesíti az adatszolgáltatást, postai úton az arra rendszeresített formanyomtatványon előzetes meghatalmazást kell küldenie a felhatalmazott személyről, amely visszavonásig érvényes, és tartalmazza a felhatalmazott személy azonosításához szükséges adatokat. A formanyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza.

(4)105 Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § (8) bekezdése szerinti megállapodás eltérően rendelkezik.

XIII. FEJEZET

A LÉGIRIASZTÁS RENDSZERE

35. A légiriasztási rendszer kialakításának elvei, a légiriasztási rendszer követelményei, a felkészülés időszakában a kialakításért, fejlesztésért viselt felelősség

71. § (1) Légitámadás esetére az államnak a személyi veszteségek, és az anyagi károk csökkentése, megelőzése, az élet- és vagyonmentés céljából riasztási és tájékoztatási rendszert kell fenntartania.

(2) A légiriasztási rendszert úgy kell kialakítani, és készenlétben tartani, hogy az az ország egész területén vagy meghatározott részén képes legyen az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és az emberek riasztására, továbbá a NATO integrált légvédelmi rendszerével és más államok légi riasztási rendszerével történő együttműködésre.

(3)106 A légiriasztási rendszer keretében elvégezhető az ország egész területén vagy meghatározott részén a lakosság katasztrófa riasztása is, ez azonban nem veszélyeztetheti az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok elvégzését. Különleges jogrend idején – a veszélyhelyzet kivételével – az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása elsőbbséget élvez. A légiriasztási rendszernek lakosság katasztrófa riasztására történő felhasználása esetén nem alkalmazható a 72., a 77., a 78. a 82. §, a 83. § (1) bekezdése, valamint a 8. melléklet.

36. A légiriasztás végrehajtásában érintett szervek és személyek feladatai

72. § A honvédelemért felelős miniszter

a) kijelöli a Honvédségnek az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel történő oltalmazásáért felelős katonai szervezetet (a továbbiakban: kijelölt katonai szervezet),

b)107 gondoskodik a kijelölt katonai szervezet és a BM OKF, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) közötti összeköttetés létesítéséről és fenntartásáról.

73. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter

a) irányítja a légiriasztással kapcsolatos polgári védelmi feladatok végrehajtását,

b)108 a BM OKF útján biztosítja a légierő ügyeletes parancsnokától érkező, vagy a műsorszolgáltatók által sugárzott légiriasztási jelzés továbbítását a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére,

c) kidolgozza a honvédelmi felkészítés éves feladattervében szereplő, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat,

d) gondoskodik a települések riasztását szolgáló berendezések telepítésével, működtetésével, karbantartásával, időszakos hangos próbájával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,

e) megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban a katasztrófavédelem riasztási rendszerében gondoskodik a lakosság légiriasztásáról,

f) a fejezet költségvetésének tervezése során gondoskodik az a)–e) pont szerinti feladatok végrehajtásának fedezetéről.

74. § Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter

a) kijelöli a légiriasztás honvédelmi feladatainak végrehajtásában részt vevő műsorszolgáltatókat és elektronikus hírközlési szolgáltatókat, meghatározza feladataikat,

b) gondoskodik a műsorszolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók légiriasztásra történő felkészítésének szervezési és technikai feltételeiről, a technikai rendszer korszerűsítéséről, a működőképesség rendszeres ellenőrzéséről az érintett szervekkel egyeztetett műsoridőben,

c) felügyeli a légiriasztásban érintett szervezetek elektronikus hírközléssel és műsorszórással kapcsolatos felkészítését,

d) a fejezet költségvetésének tervezése során gondoskodik az a)–c) pont szerinti feladatok végrehajtásának fedezetéről.

75. § A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

a) hatáskörében közreműködik a légiriasztási rendszer működtetésével, fenntartásával, korszerűsítésével kapcsolatos tervezési és szervezési feladatokban,

b) együttműködik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, a BM OKF-fel, és az MTVA-val,

c) az MTVA-val egyeztetve szervezi és felügyeli a műsorszóró hálózatra telepített átkapcsoló rendszer üzempróbáit,

d) felügyeli az átkapcsoló rendszerbe bevont műsorszolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók légiriasztással kapcsolatos tevékenységét,

e) kezdeményezi a légiriasztás honvédelmi feladataiban résztvevő műsorszolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését az elektronikus hírközlésért felelős miniszternél, biztosítja az átkapcsoló rendszerbe történő bevonásuk technikai feltételeit,

f) javaslatot tesz az átkapcsoló rendszer fejlesztésére.

76. § A BM OKF

a) előkészíti a lakosság riasztásához szükséges okmányokat, a veszély jellegére utaló tájékoztatót és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó közleményt,

b) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján szervezi a lakosság riasztásának, tájékoztatásának területi, helyi feladatait,

c) végrehajtja a kijelölt katonai szervezettel kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat,

d) folyamatos készenléti szolgálatot működtet a légiriasztás elrendelésének, feloldásának vételére,

e) a légierő ügyeletes parancsnokával folytatott egyeztetés után – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján – tájékoztatja a lakosságot a légitámadás következményeinek károsító hatásairól, az ellenük való védekezésről és a légiriadó feloldását követően tanúsítandó magatartási szabályokról.

77. § A kijelölt katonai szervezet vezetője

a) a BM OKF-fel, továbbá az MTVA-val kötött együttműködési megállapodásban meghatározza az együttműködés rendjét, a légiriasztás elemeit, a légiriasztás elrendelésére és feloldására jogosult személyeket, az összeköttetés rendjét, a légiriasztásban érintett szervezetek feladatait, a légiriasztással kapcsolatos okmányok tárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, a légiriasztás feltételrendszerére és fejlesztésére vonatkozó szabályokat,

b) az a) pont szerinti együttműködési megállapodás végrehajtása érdekében kidolgozza és az a) pontban meghatározott szervek rendelkezésre bocsátja a légiriasztás elrendelésére, feloldására vonatkozó értesítés okmányait,

c) ügyeleti szolgálat útján biztosítja a légiriasztás elrendelését, feloldását,

d) nemzetközi megállapodás alapján együttműködik más államok légvédelmi oltalmazásért felelős katonai vezetőivel.

78. § Légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a légierő ügyeletes parancsnoka elrendeli a légiriasztást, a BM OKF-fel történt egyeztetést követően pedig feloldja azt.

78/A. §109 A lakosság katasztrófa riasztását a BM OKF főigazgatója által kijelölt személy rendelheti el és oldhatja fel, amelyről értesíti a légierő ügyeletes parancsnokát.

79. §110

80. §111 Az MTVA

a) a légiriasztás elrendelésének, vagy feloldásának vételére műsoridőben folyamatos ügyeleti szolgáltatásokat működtet,

b) gondoskodik a légiriasztás jelzésére, vagy feloldására szolgáló okmányok őrzéséről, a közlés feltételeinek megteremtéséről és technikai végrehajtásáról,

c) az adás megszakításával haladéktalanul közli a légiriasztásra, vagy annak feloldására vonatkozó jelzést minden közszolgálati műsorcsatornán,

d) végzi a külön jogszabályban kijelölt országos, vagy helyi műsorszolgáltató, műsorcsatorna légiriasztási közlemény adására történő központi átkapcsolását, visszakapcsolását a kiépített műszaki rendszerben. Az átkapcsolási rendszer katasztrófák elleni védekezés során is felhasználható a lakosság riasztására,

e) gondoskodik a légiriasztással kapcsolatos közlemények közzétételéről, közreműködik a lakosság magatartási szabályainak ismertetésében.

81. §112

37. A légiriasztás elrendelése és feloldása

82. §113 A légiriasztásra vonatkozó, a légierő ügyeletes parancsnokától érkező jelzés vételét követően

a) az MTVA közszolgálati műsorszolgáltatásában és a külön jogszabályban kijelölt országos, vagy helyi műsorszolgáltatók műsorában a közlemények átvételével,

b) a polgári védelem riasztási rendszere helyi riasztási eszközein

a légiriasztást azonnal végre kell hajtani.

83. § (1)114 A légiriasztásra vonatkozó, a légierő ügyeletes parancsnokától érkező jelzés vételét követően az MTVA stúdióiból a légiriadó elrendelése, vagy feloldása – öt másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve – a 8. melléklet szerinti szöveg leadásával történik.

(2) A légiriasztás jele a katasztrófavédelem rendszerében: háromszor egymás után megismételt, harminc másodpercig tartó, 280 Hz és 400 Hz közötti hangmagasságú szirénahang, a jelzések között harminc másodperc szünetekkel.

(3) A légiriasztás feloldásának jele a katasztrófavédelem rendszerében: kétszer egymás után megismételt harminc másodpercig tartó 400 Hz hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti harminc másodperces szünettel.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Hatályba lépés

84. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

39.115

85–85/A. §

40. Hatályon kívül helyező rendelkezések

86. §116

41. Módosító rendelkezések

87–94. §117

1. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Jegyzék az I. kategóriába sorolt, a munkakörében meghagyásban részesülő hadkötelesekről

I. kategória

1. a köztársasági elnök,

2. az alapvető jogok biztosa,

3. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,

4. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke,

5. a legfőbb ügyész és helyettesei,

6. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,

7. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

8. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott állami vezetők,

9. megyei, fővárosi védelmi bizottság titkára,

10. II. kategóriájú meghagyásba bevont szervek vezetői.

A meghagyásba bevont szervek II. és III. kategóriái
II. kategória

1. az Országgyűlés Hivatala,

2. a Köztársasági Elnök Hivatala,

3. az Alkotmánybíróság Hivatala,

4. az alapvető jogok biztosának Hivatala,

5. a Magyar Tudományos Akadémia,

6. az Állami Számvevőszék,

7. a Magyar Nemzeti Bank,

8. a bíróságok,

9. az ügyészségek,

10. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervek,

11.118 a fővárosi és megyei kormányhivatalok,

12. a körjegyzőség, a polgármesteri hivatalok (a képviselő-testület hivatala, a megyei jogú város kerületi hivatala, a fővárosi kerületi képviselő-testület hivatala), a megyei közgyűlés hivatala, a főpolgármesteri hivatal (a fővárosi közgyűlés hivatala), az önkormányzati hatósági igazgatási társulások,

13.119 a Médiaszolgáltatás Támogató- és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

15. a Magyar Honvédség,

16. a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

17. a rendvédelmi szervek,

18. jogszabály, a miniszterek által honvédelmi feladat ellátására kijelölt, honvédelemben közreműködő szervek,

19.120 az egyházi jogi személyek,

20.121 a lakosság részére alapvető közüzemi szolgáltatást nyújtó szervek.

III. kategória

A megyei (fővárosi) védelmi bizottság által egyedileg, határozattal kijelölt, meghagyásba bevont szervek.

2. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Meghagyási jegyzék

A meghagyási jegyzék elkészítése két formátumban történhet:

1. Az elsődleges formátum egy szöveges állomány (csv), melyben minden sor egy szerv adatait tartalmazza, az adatok pontosvesszővel elválasztva szerepelnek benne.

a) Az adatállomány tartalmazza a szerv adatait:

– szerv megnevezése

– meghagyási kategória

– szerv székhelye

– szerv címe

– felelős személy neve

– felelős személy telefonszáma

– felelős személy e-mail címe

– központi hivatallá nyilvánítást tartalmazó jogszabály (központi hivatal esetén)

– honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály (18. alkategória esetén)

– bírósági határozat száma a nyilvántartásba vételről (19. kategória esetén)

b) Az adatszolgáltatás Windows karakterkódolással (1250-es kódlap) kerül teljesítésre.

c) Minta a szöveges állományú adatszolgáltatásra:

Nyomda;III;1234 Budapest, Kossuth utca 58.;1597 Budapest, Pf. 23;Kovács Lajos; 06-1/5167894 vagy 06-30/4561237;lajos.kovacs@nyomda.hu

2. Ha az elsődleges formátumot nem lehet előállítani, akkor a meghagyási jegyzéket MS Excel formátumban kell elkészíteni.

a) Minta az Excel formátumú adatszolgáltatásra:

– Szerv megnevezése: Nyomda

– Meghagyási kategória: III.

– Szerv székhelye: 1234 Budapest, Kossuth utca 58.

– Szerv címe: 1597 Budapest, Pf. 23

– Felelős személy neve: Kovács Lajos

– Telefonszám: 06-1/5167894 vagy 06-30/00012378

– E-mail cím: lajos.kovacs@nyomda.hu

– Jogszabály:

– Bírósági határozat száma:

3. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Meghagyási névjegyzék

A meghagyási névjegyzék elkészítése két formátumban történhet:

1.    Az elsődleges formátum egy szöveges állomány (csv), melyben az első sor a szerv, majd minden következő sor egy meghagyott adatait tartalmazza, az adatok pontosvesszővel elválasztva szerepelnek benne.

a)    Az adatállomány első sora tartalmazza a szervezet adatait:

–    szerv megnevezése

–    meghagyási kategória

–    szerv székhelye

–    szerv címe

–    felelős személy neve

–    felelős személy telefonszáma

–    felelős személy e-mail címe

b)    A következő sorok mezői tartalmazzák a meghagyásra tervezett személyek adatait az alábbi sorrendben:

–    születési családi név

–    születési 1. utónév

–    születési 2. utónév

–    házassági családi név

–    házassági 1. utónév

–    házassági 2. utónév

–    anyja leánykori családi név

–    anyja leánykori 1. utónév

–    anyja leánykori 2. utónév

–    születési idő (év, hónap, nap formátumban)

–    születési hely

–    munkakör

c)    Minden mező után pontosvessző következik, akkor is, ha nincs benne adat. Egy sor csak egy meghagyott személy adatait tartalmazhatja! A személy előneveit, címeit az adatszolgáltatásban nem szabad feltüntetni! Az adatszolgáltatás Windows karakterkódolással (1250-es kódlap) kerül teljesítésre.

d)    Minta a szöveges állományú adatszolgáltatásra:

Nyomda;III.;1234 Budapest, Kossuth utca 58.; 1597 Budapest, Pf. 23; Kovács Lajos; 06-1/5167894 vagy 06–30/4561237;lajos.kovacs@nyomda.hu

Kovács;Béla;Balázs;Kovács;Béla;Balázs;Horváth;Mária;;1982.10.02;Budapest;nyomdász; Horváth;Aladár;;Varga;Aladár;;Molnár;Katalin;;1978.02.04;Szekszárd; nyomdász;

2.    Ha az elsődleges formátumot nem lehet előállítani, akkor a meghagyási jegyzéket MS Excel formátumban kell elkészíteni.

a)    Minta az Excel-formátumú adatszolgáltatásra:

–    Szerv megnevezése: Nyomda

–    Meghagyási kategória: III.

–    Szerv székhelye: 1234 Budapest, Kossuth utca 58.

–    Szerv címe: 1597 Budapest, Pf. 23

–    Felelős személy neve: Kovács Lajos

–    Telefonszám: 06-1/5167894 vagy 06-30/00012378

–    E-mail cím: lajos.kovacs@nyomda.hu

Születési név

Házassági név

Anyja leánykori neve

Születési
idő

Születési
hely

Munkakör

Családi
név

1. utónév

2. utónév

családi név

1. utónév

2. utónév

családi név

1. utónév

2. utónév

Kovács

Béla

Balázs

Kovács

Béla

Balázs

Horváth

Mária

 

1982.
10.02.

Buda-
pest

nyom-
dász

Horváth

Aladár

 

Varga

Aladár

 

Molnár

Katalin

 

1978.
02.04.

Szek-
szárd

nyom-
dász

4. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A meghatalmazási formanyomtatvány

A meghatalmazásban szereplő adatok:

Egyéni vállalkozó esetén

– egyéni vállalkozó neve,

– egyéni vállalkozó címe,

– egyéni vállalkozó adószáma,

– adatszolgáltató személy ügyfélkapus ügyintézéshez megadott e-mail címe,

(ha az adatszolgáltató személy nem az egyéni vállalkozó)

– az adatszolgáltató neve.

Szervezet esetén:

– cég

– megnevezése,

– (ha szükséges) a cég rövidített megnevezése,

– székhelye,

– adószáma,

– adatszolgáltató személyre vonatkozóan:

– ügyfélkapus ügyintézéshez megadott e-mail cím,

– név.

5. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Jegyzék
a bejelentésre kötelezett ingatlanok és szolgáltatások köréről

I.122 Ingatlanok

– köznevelési, felsőoktatási intézmény,

– irodaépület,

– kollégium,

– szálloda (hotel, motel, panzió),

– szabadidőközpont,

– folyamatosan vagy időszakosan üzemelő kemping,

– vendégház,

– művelődési ház,

– közösségi ház,

– sporttelep,

– meglévő, kiépített óvóhely,

– hűtőház,

– logisztikai bázis,

– raktár (a tárolható anyag fajtájának feltüntetésével),

– gépkocsi tárolóhely (telephely),

– mélygarázs,

– technikai eszköz javítóműhely (szerviz és karbantartó is),

– gépjárműmosó,

– üzemanyagtöltő állomás,

– kikötő,

– vasúti rakodó,

– repülőtér,

– leszállóhely,

– fedett technikai eszköz tároló (hangár).

II. Szolgáltatások

A) Mosatás, vegytisztítás

B) Étkeztetési ellátás:

– konyha, melegítő konyha (fő/nap),

– étkezde (fő/nap),

– sütödei kapacitás (kg/nap).

C) Elektromos berendezés javítása:

– kisjavítás, hibaelhárítás,

– középjavítás,

– nagyjavítás,

– elektromos alkatrészgyártás,

– elektromos berendezés gyártása,

– javítás és gyártás.

D) Közúti gépjármű javítása:

– kisjavítás, hibaelhárítás,

– középjavítás,

– nagyjavítás,

– alkatrészgyártás,

– gépjármű-részegység összeszerelése,

– gépjármű gyártása.

E) Járműmosás:

– nyitott rendszerű mosó,

– zárt rendszerű mosó.

F) Fürdetési, kommunális lehetőségek:

– fürdő, fürdőszoba, zuhanyzó,

– mosdó,

– mellékhelyiségek (WC, piszoár).

G)123 Légijármű karbantatás,

H)124 Légijármű földi kiszolgálás,

I)125 Légijármű üzemeltetés,

J)126 Légiközlekedési szakszemélyzet oktatás,

hajózó személyzet képzés,

légiforgalmi irányító képzés,

légijármű karbantartó képzés.

K)127 Légiforgalmi szolgáltatás

repüléstájékoztatás,

légiforgalmi irányítás (körzeti irányítás, közelkörzeti irányítás, repülőtéri irányítás).

6. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Jegyzék
a bejelentésre kötelezett technikai eszközökről

A) Gépjárművek:

– személygépkocsi,

– autóbusz, mikrobusz,

– tehergépkocsi,

– különleges felépítményű gépkocsi,

– vontató tehergépkocsi,

– nyerges járműszerelvény (vontató és a hozzá tartozó félpótkocsi, ha teher- vagy konténerszállításra alkalmas),

– üzemanyag-szállító, töltő gépkocsi (nyerges szerelvény), ha mért adagkiadásra alkalmas,

– víz- (tej-, sör- stb.) szállító tartálygépkocsi (szerelvény) a mérgezőanyag szállító gépkocsi kivételével,

– darus gépkocsi,

– műhely (karbantartó, szerviz) gépkocsi,

– akkumulátortöltő gépkocsi,

– cementszállító gépkocsi,

– szippantó gépjármű vagy szerelvény,

– betonkeverő-szállító gépkocsi (mixer),

– bitumenlocsoló gépkocsi,

– kombinált homok- és sószóró gépkocsi,

– locsoló gépkocsi,

– tolólétrás, emelőkosaras gépkocsi,

– motorkerékpár (250 cm3 feletti hengerűrtartalom),

– mezőgazdasági vontató, traktor (40 kW-nál nagyobb teljesítményű),

– tehergépkocsihoz kapcsolható közúti pótkocsi,

– mezőgazdasági (traktorhoz kapcsolható) pótkocsi,

– nehézgépszállító (trailer),

– lakó gépkocsi,

– lakó pótkocsi,

– granulátumszállító gépjármű vagy szerelvény,

– utcai porszívó gépkocsi,

– seprő gépkocsi.

B) Műszaki munkagépek:

1. Földmunkagépek:

– gumikerekű vagy lánctalpas földtoló, buldózer,

– önjáró vagy vontatható ládás földgyalu,

– önjáró vagy vontatható útprofilozó,

– gumikerekű vagy lánctalpas kotró, exkavátor,

– gumikerekű vagy lánctalpas árokásó (rotációs, vederláncos),

– gumikerekű vagy lánctalpas földfúró,

– gumikerekű vagy lánctalpas talajszaggató,

– acélkerekes vibrációs vagy gumikerekű úthenger,

– motoros döngölő,

– önjáró vagy szállítható motoros cölöpverő,

– vibrációs cölöpverő.

2. Anyagmozgató munkagépek:

– homlok- és forgórakodó,

– konténer rakodógép,

– elektromos vagy robbanómotoros emelővillás és szállítótargonca,

– farönkrakodógép,

– önjáró vagy szállítható szállítószalag,

– rönkszállító utánfutó.

3. Fafeldolgozó munkagépek:

– önjáró vagy vontatható keretfűrész (gatter),

– önjáró vagy vontatható szalagfűrész,

– önjáró vagy vontatható körfűrész,

– hidraulikus fanyíró.

4. Építő-, útkarbantartó gépek és eszközök:

– beton-, illetve aszfaltútépítő gépsor,

– önjáró folyékonybeton-átemelő daru,

– bitumen keverő-melegítő utánfutó,

– önjáró vagy vontatható, 60 t feletti teljesítményű csörlő,

– hómaró,

– hóeke.

5. Gépcsoportok:

– 2 kW feletti teljesítményű, önjáró vagy vontatható áramfejlesztő aggregátor,

– önjáró vagy vontatható légsűrítő (kompresszor), légszerszámmal,

– szállítható vagy vontatható üzemanyag-szivattyú,

– szállítható vagy vontatható folyadék- (víz) szivattyú.

C) Üzemanyag edényzet:

– 200 literes acélhordó,

– szállítható (emelhető) tartály 2 m3-ig,

– szállítható (emelhető) tartály, 2,1 m3-től 10 m3-ig,

– nem beásott tartály 10 m3 felett,

– vontatható üzemanyag utánfutó (1 tengelyes, térfogat megjelöléssel),

– elektromos meghajtású üzemanyagkút (raktáron, nem felszerelve),

– kézi meghajtású üzemanyagkút (raktáron, nem felszerelve).

D) Konténerek:

– 5–10–15–20 lábas szállító konténerek,

– lakókonténerek,

– konyhakonténerek,

– tárgyalókonténerek,

– tartálykonténerek,

– WC-konténerek.

E) Vasúti eszközök:

1. Vasúti gördülőanyag:

– Dízelmozdony,

– villamos mozdony,

– személykocsi,

– sebesültszállításra berendezhető személykocsi,

– hálókocsi,

– egyéb (étkező, posta, poggyász stb.) kocsi,

– fedett kocsi,

– nyitott kocsi,

– nyitott pőrésíthető kocsi,

– pőrekocsi,

– üzemanyag-szállító kocsi,

– egyéb (szesz, víz stb. szállítására alkalmas) tartálykocsi,

– hűtőkocsi,

– fűtőkocsi (üzemmód szerint),

– motorkocsi,

– személy- vagy teherszállításra alkalmas vágánykocsi,

– hadihasználatra előkészíthető gőzmozdony.

2. Vasúti munkagépek:

– ágyazatrendező gép (géplánc),

– sínmegmunkáló gépek (sínhegesztő, sínköszörű, sín-fűrész stb.),

– vágánymező-fektető géplánc munkagépei és eszközei,

– aláverő gépek,

– vasúti daruk (gőz, dízel),

– vasúti felépítmény építő kisgépek.

F) Vízi járművek:

– személyszállító hajó (személyhajó, átkelőhajó, vízibusz, katamarán stb.),

– szárnyashajó,

– önjáró uszály,

– vontatóhajó,

– tolóhajó,

– uszály,

– TS uszály,

– komp (önjáró és vontatott),

– jégtörő hajó,

– műhelyhajó,

– lakóhajó,

– úszódaru.

G)128 Légijárművek:

– pilóta által vezetett repülőgép és helikopter,

– olyan pilóta nélküli légijármű, amelynek

1. felszálló tömege nagyobb, mint 5 kg,

2. képes 1 kg feletti hasznos teher szállítására,

3. hatótávolsága: nagyobb, mint 2 km, és

4. repülési magassága: 100 ft (33 m) AGL fölött van.

– ejtőernyő.

H)129 Légijármű előkészítő és kiszolgáló eszközök, berendezések:

– jégtelenítő berendezés/gépjármű,

– légijármű vontató gépjármű,

– légijármű indító berendezés/gépjármű,

– oxigén töltő berendezés/gépjármű,

– levegő töltő berendezés/gépjármű,

– hidraulika ellenőrző berendezés/gépjármű,

– levegő melegítő berendezés/gépjármű,

– önjáró/vontatható utaslépcső.

I)130 Légiközlekedési hatósági engedélyhez kötött repülésgyakorló berendezések, szimulátorok.

7. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A honvédelmi célra átadásra kerülő technikai eszközökre vonatkozó követelmények

A) A gépjárművekre vonatkozóan:

1. Rendeltetés szerint használható, a mindenkori érvényes forgalomba helyezési és forgalomban tartási szabályoknak megfelelő, üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá – ha tartozékként rendszeresítették – a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az akkumulátor tegye lehetővé a többszöri (ismételt) indítást.

4. A gépkocsikkal együtt tartozékként kell átadni:

a) a pótkereket;

b) a gyári felszerelési jegyzék szerinti szerszámzatot;

c) az átadott járművekkel arányosan azokat a tartalék alkatrészeket, valamint javításhoz és karbantartáshoz szükséges anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart;

d) a jármű hatósági igénybevételi és üzemeltetési okiratait.

5. A gépkocsikat – ha a szolgáltatásra kötelezett azzal rendelkezik – el kell látni ponyvával, oldalfal-magasítóval, hólánccal és vontatórúddal.

6. A különleges gépjárműveket a rendeltetésszerű használathoz szükséges felszerelésekkel együtt kell átadni.

7. A hűtőgépkocsinak meg kell felelnie a higiénikus szállítási és tárolási előírásoknak. A gépkocsival együtt – ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik – tartozékként át kell adni a húsakasztó horgokat és a húsládákat.

8. A termoszgépkocsinak olyan belső borítással kell rendelkeznie, hogy az lehetővé tegye a vegyszeres fertőtlenítést, illetve lemosást.

9. A vízszállító gépkocsinak meg kell felelnie az ivóvíz szállításához és rövid ideig tartó tárolásához szükséges feltételeknek, a sör-, bor- és tejszállító gépkocsit pedig üres, fertőtlenített állapotban kell átadni. A gépkocsihoz – ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik – tartozékként át kell adni a kézi vagy motoros szivattyút és a szükséges szívó-nyomó készletet.

10. A kenyérszállító gépjárműnek alkalmasnak kell lennie a kenyér higiénikus szállítására és tárolására, biztosítania kell a fagyástól való megóvást és – megfelelő szellőző megoldással – a meleg kenyér tárolását. A gépjármű tartozékaként át kell adni a polcokat, ládákat és kosarakat.

11. A terepjáró tehergépjárműveknek összkerék-meghajtásúnak kell lennie.

12. A pótkocsik a gépes kocsikhoz az előírásoknak megfelelően szabályosan csatlakoztathatók legyenek.

B) A munkagépekre vonatkozóan:

1. A rendeltetésük szerint megfelelő üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá – ha tartozékként rendszeresítették – a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az önálló erőforrással rendelkező gépek akkumulátora tegye lehetővé a többszöri (ismételt) üzembe helyezést.

4. A műszaki munkagépekkel együtt tartozékként kell átadni:

a) a pótkereket (a gumikerekesekhez),

b) a gyárilag rendszeresített szerszámzatot,

c) az átadott munkagépekkel arányosan azokat az alkatrészeket, valamint javításhoz és karbantartáshoz szükséges anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart,

d) a munkagépek igénybevételi és üzemeltetési okmányait.

5. Rendelkezzenek a géphez tartozó összes munkaszervekkel, tartozékokkal és kisegítő gépekkel.

C) A hajókat és az úszóműveket el kell látni:

a) az üzemeltetéshez szükséges – a leltárban felsorolt – álló- és fogyóeszközökkel;

b) a hajó- és gépészeti berendezésekre vonatkozó érvényes okmányokkal;

c) az előírt tűzoltó, mentő- és egészségügyi felszerelésekkel.

D) Légijárművekre vonatkozóan:

1.131 A légijármű az érvényes üzemeltetési okmányokban előírtaknak megfelelően legyen üzemképes állapotban.

2.132 Az átadás időpontjáig esedékes időszakos, repülési eszközökhöz, évszakokhoz kötött karbantartási, műszaki munkák legyenek végrehajtva.

3.133 A légijárművekkel együtt át kell adni

a) az üzemeltetéshez és karbantartáshoz, egyszerű javításokhoz szükséges rendszeresített szerszámkészletet és egyéb tartozékokat;

b) az állóhelyen történő rögzítéshez, takaráshoz szükséges eszközöket;

c) a rendszeresített ejtőernyőket, a hozzá tartozó készleteket, és nyitó automatákat;

d) a légijármű teljes műszaki és üzemeltetési okmányait.

4. A légijármű rendelkezzen minden technikai felszereléssel, ami a honvédelmi feladat végrehajtásához szükséges:

a) vegyimentesítő eszközök;

b) teherrögzítő felszerelés;

c) egészségügyi felszerelés.

8. melléklet a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A légiriadó elrendelésének és feloldásának szövege

a) Magyarország egész területére:

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

FIGYELEM! FIGYELEM!

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE LÉGIRIADÓ!”

vagy

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

FIGYELEM! FIGYELEM!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!”

b) a veszélyeztetett területre

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

FIGYELEM! FIGYELEM!

DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!

vagy

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

LÉGIRIADÓ!

LÉGIRIADÓ!

illetve

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK

FIGYELEM! FIGYELEM!

DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL!

vagy

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

DUNA-TISZA KÖZE! TISZÁNTÚL!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!

LÉGIRIADÓ ELMÚLT!”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!