nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól
2017-06-17
infinity
6
Jogszabály

312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés n) pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés m) pontjában, a 26. § tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Magyarország területén

a) a veszélyes áru vasúti továbbítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának

aa) vasúti pályán;

ab) üzemváltó állomáson, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen;

ac) telephelyen;

b) a veszélyes áru vízi szállítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának

ba) nemzetközi és nemzeti vízi úton;

bb) kikötő területén vagy azon kívül;

bc) veszteglő (lekötő) helyen

történő, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) által lefolytatott ellenőrzésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. hajóokmány: tengeri, valamint belvízi úszólétesítményre jogszabályokban előírt, az úszólétesítmény hajózásra való alkalmasságához szükséges okmány;

2. hajó üzemben tartója: a hajó tulajdonosa, vagy az a jogi vagy természetes személy, aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg vállalta a veszélyes áru szállításával összefüggésben, az ADN-ben a hajótulajdonosokra hárulóként meghatározott kötelességet és felelősséget;

3. hajóvezető: az üzemben tartó által megbízott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy;

4. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakásig;

5. POS-terminál: olyan mobil készülék (Electronic Funds Transfer at Point Of Sale, röviden POS terminál), melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható;

6. RIS: a folyami információs szolgáltatásokról szóló rendelet szerint meghatározott folyami információs szolgáltatások;

7. úszólétesítmény: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott, víziközlekedésre alkalmas úszóképes eszköz, ide nem értve a csak személyszállításra vagy sport, kedvtelési célra használt vízi járművet;

8. üzemváltó állomás: olyan állomás, ahol a veszélyes áruk vasúti továbbítása során az áruk átadásával és átvételével kapcsolatos eljárás történik;

9.1 veszélyes áru:

a) a vasúti szállítás tekintetében: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke (a továbbiakban: RID) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak vagy a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) – a Veszélyes Áruk Fuvarozásáról szóló Szabályzat (SZMGSZ 2. melléklet) – hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak,

b) a vízi szállítás tekintetében: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak;

10. veszélyes áru vízi szállítása: a veszélyes áru továbbítása, ideiglenes tárolása, az áru be-, vagy átcsomagolása, továbbá be- és kirakodása (beleértve a töltést és ürítést is) abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a fuvarozó (szállító) végzi, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kikötőben vagy azon kívül hajtják végre;

11. veszélyesáru-szállító: azon vállalkozás, amely a veszélyes áru továbbítását végzi;

12. veszélyes áru vízi továbbítása: a veszélyes áru úszólétesítménnyel – szállítás céljából – történő tényleges mozgatása;

13. veszélyes áru vasúti továbbítása: minden olyan, vasúti járművel végzett veszélyesáru-szállítási, fuvarozási és intermodális fuvarozási tevékenység, ideértve a határállomásokon történő átszállítást is, amelyet vasúton hajtanak végre; e rendelet értelmében az árutovábbítás része a szállítás, fuvarozás során történő megállás, várakozás, ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-, ki- és átrakodása, beleértve a töltést és ürítést is, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a szállító végzi;

14. vízi utak: a víziúttá nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott természetes vagy mesterséges felszíni vizek;

15.2 VPSZ: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet.

3. Hatáskör és illetékesség

3. §3 (1) Az ellenőrzés lefolytatására – az 5. §-ban foglalt eltéréssel – a katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.

(2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.

(3) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte, első fokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve által kijelölt, a katasztrófavédelmi hatóság más területi szerve irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerv jogosult a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére.

(4) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte és az ellenőrzés során azonnali intézkedés meghozatalára van szükség, első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve jár el.

(5) A veszélyes áru szállítását a katasztrófavédelmi hatóság azon területi szervéhez kell bejelenteni, amely a bejelentéskor belföldi rakodás esetében a berakás, külföldi rakodás esetében a határátlépés helye szerint illetékes.

(6) A veszélyes áru szállításának bejelentésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt és az irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság jár el.

4. §4 A veszélyes áru vízi úton végzett szállításakor a katasztrófavédelmi hatóság illetékessége a folyó határ menti, szomszédos állammal közös szakaszán az államhatárig terjed.

5. § Az ellenőrzést az 1. § a) pont aa) alpontja tekintetében a vasúti közlekedési hatósággal közösen, az ab)–ac) alpontok esetében a katasztrófavédelmi hatóság önállóan is végzi.

4. Veszélyes áru szállításának bejelentése

6. § (1)5 A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a katasztrófavédelmi hatósághoz bejelenteni magyar, angol, német vagy francia nyelven, az 1. melléklet A. része szerinti adattartalommal,

a) a 3. § (5) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt – a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján közzétett formanyomtatványon – írásban, szkennelt másolatban e-mailen, telefaxon,

b) a katasztrófavédelmi hatóság informatikai alkalmazásába történő közvetlen, számítógépes rendszerből indított automatikus adatfeltöltéssel vagy

c) a VPSZ által működtetett vasúti pályakapacitás-elosztó informatikai rendszeren keresztül.

(2)6 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési mód kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a b) és c) pontban meghatározott módon történő bejelentés a szolgáltató részéről jelentkező technikai ok miatt nem tehető meg. A bejelentésnek a katasztrófavédelmi hatósághoz a továbbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell beérkeznie, vagy az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása esetén a VPSZ által működtetett vasúti pályakapacitás-elosztó informatikai rendszerben rögzítésre kerülnie. Külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb a vonatnak az üzemváltó állomás elhagyását megelőző egy órával korábban kell megtenni. Magyarország területén – a nem határállomáson történő vasútitársaság-váltás kivételével – a továbbító vasúti társaságot váltó és megállás nélküli technológiával, változatlan vonatazonosítóval közlekedő vonatok esetében a bejelentést a tényleges váltás időpontjáig kell megtenni. Rendszeres szállítás esetében a veszélyes áru vasúti továbbítását végző vasúti társaság egy hónapos időintervallumra is megteheti a bejelentését a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanap 12 óráig.

(3) A (2) bekezdés szerint bejelentett időpontnál korábban Magyarország területén a veszélyes áru vasúti továbbítása nem kezdhető meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult vagy módosított árutovábbítást a katasztrófavédelmi hatóság felé az (1) bekezdés szerint megtett módon a vonat indulásáig, de legkésőbb az információ tudomására jutását követően haladéktalanul jelezni.

(5)7 Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyes áru továbbítására, amelyet a RID 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok vasúton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök továbbítására.

(6)8 Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés esetén az 1. melléklet A. részében előírt adatok közül nem szükséges a 3., és a 14–16. pontban foglalt adatokat megadni.

(7)9 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés adatait a VPSZ megfelelő informatikai kapcsolat útján közvetlenül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv informatikai alkalmazásába haladéktalanul feltölti.

(8)10 Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott bejelentési mód alkalmazásához szükséges informatikai fejlesztések megvalósulásáról és az adatközlés feltételeiről a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a honlapján kihelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a vasúti szállításban érintett gazdálkodó szervezeteket.

7. § (1)11 A szállítást vagy fuvarozást végző vállalkozás a veszélyes áru vízi szállítását köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján keresztül – a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet B. részében foglalt adattartalommal közzétett formanyomtatványon – vagy a 3. § (5) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar, német vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. Külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb az országhatár átlépésekor meg kell tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást vagy a bejelentésben szereplő adatok esetleges módosítását a katasztrófavédelmi hatóság felé az (1) bekezdés szerint megtett módon haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentett szállítás előre jelzett időpontjáig jelezni.

(3)12 Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyes áru szállítására, amelyet az ADN 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok vízi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök szállítására.

(4)13 Nem kell az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, ha a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló jogszabályban meghatározott adatok között a RIS-rendszerben a veszélyes árura vonatkozó adatok is rögzítésre kerültek, valamint a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a már bejelentett árutovábbítás adatmódosítását vagy meghiúsulását rögzítették.

(5)14 A (4) bekezdésben megjelölt adatokhoz a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló jogszabályban meghatározott RIS-működtető – a RIS-üzemeltető közreműködésével – hozzáférést biztosít a katasztrófavédelmi hatóság részére.

5. Ellenőrzés végrehajtása

8. § (1) Az ellenőrzéseket a 2. mellékletben foglalt ellenőrzési szempontok alapján kell végezni.

(2) Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani és az ellenőrzést végrehajtani, hogy az a biztonságot a legkisebb mértékben se veszélyeztesse.

(3) Amennyiben szükséges és a biztonságot nem veszélyezteti, az áruból laboratóriumi megvizsgálás céljából a katasztrófavédelmi hatóság, illetve az általa kijelölt szerv vagy személy mintát vehet. A mintavételt az ellenőrzött, illetve a tulajdonos köteles tűrni és a szükséges mértékben elősegíteni. A mintavétel biztonságáért, a mintavétellel kapcsolatos környezetszennyeződés elkerüléséért a mintavétel végzője a felelős.

(4) Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.

(5)15 Az e rendelet hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzés kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.

9. § Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, -továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni.

9/A. §16 A katasztrófavédelmi hatóság az e rendelet alapján hivatalból indított eljárása során az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére kötelezheti.

10. § Vasúti veszélyesáru-továbbítás ellenőrzése esetén, a 9. § szerinti ellenőrzést kizárólag a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett lehet megkezdeni.

11. § Veszélyes áru vízi szállításának ellenőrzése a víziközlekedést a lehető legkisebb mértékben zavarhatja meg. Menetben lévő hajó ellenőrzését annak feltartóztatása nélkül kell végezni.

6. Szankcionálás

12. § A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi,

b)17 elrendeli a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozását, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, valamint

c)18 bírságot szab ki.

13. §19 A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába sorolt, valamint a II. kockázati kategóriába sorolt és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut a biztonság veszélyeztetése nélkül visszatarthatja.

14. § (1)20 Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt – a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett – a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába tartozó, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében a visszatartott vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság indokolt esetben az ellenőrzés során elrendeli a veszélyes áru vasúti továbbítási útvonalának megváltoztatását és a veszélyes áru szállítóját biztonságosabb útvonal választására kötelezi.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját.

(4) A határon történő belépés alkalmával, az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul intézkedik a veszélyes árut átvevő szállító felé az átvétel megtagadására az előírások teljesüléséig. A katasztrófavédelmi hatóság által végzett ellenőrzés befejezése előtt a vonat műszaki, kereskedelmi átvétele nem történhet meg.

15. §21 Ha a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése során a 3. melléklet B. táblázata szerinti I. vagy II. kockázati kategóriába tartozó és a helyszínen megszüntethető szabálytalanságot állapít meg, a szabálytalanság megszüntetéséig a menetben lévő úszólétesítményt veszteglésre kötelezi. A veszteglés – vonatkozó előírásoknak megfelelő – legközelebbi helyét és módját az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság helyszínen jelen lévő képviselőjének javaslata, valamint a hajóvezető észrevétele alapján a katasztrófavédelmi hatóság ellenőre határozza meg.

16. § (1) A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli.

(2)22 Ha egy eljárásban egy ügyfél több, különböző előírás megsértése miatt is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére a megsértett előírásonként megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki.

(3) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 3. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni és megállapítani a besoroláshoz tartozó bírságtételt. A 3. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az alábbiakban szereplő általános leírások alapján. A szabálytalanságok három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriába tartoznak a következő meghatározások szerint:

a) I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása;

b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor;

c) III. kockázati kategória: a vonatkozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.

(4)23 A (3) bekezdés szerint besorolt mulasztások tekintetében a bírság összegét a 3. melléklet A. és B. táblázata tartalmazza. A 3. melléklet C. és D. táblázata tartalmazza azon szabálytalanságokat, amelyek kockázati kategóriákba nem tartoznak. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével. Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege egy ügyfél tekintetében legfeljebb 2 200 000 forint lehet.

(5) Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a veszélyes áru szállítását vagy továbbítását végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetében, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.

(6) A 12. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik.

16/A. §24 (1) A 3. melléklet A. táblázatában meghatározott bírságösszegnek

a) a 10%-át kell megállapítani a RID 1.1.3. szakaszában, valamint a RID belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,

b) a 30%-át kell megállapítani a RID 1.1.3.6. bekezdésében foglalt mennyiséggel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetek kivételével, a 3. melléklet A. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha

a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és

b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.

(3) A (2) bekezdésben szereplő bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopa szerinti „0” és „1” szállítási kategóriába tartozó, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén.

(4) A 3. melléklet B. táblázatában meghatározott bírságösszegnek

a) a 10%-át kell megállapítani az ADN 1.1.3 szakaszában meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,

b) a 30%-át kell megállapítani az ADN 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.

(5) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével, a 3. melléklet B. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha

a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vízi közlekedés biztonságát és a vízi környezet biztonságát nem veszélyezteti és

b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be, vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható, ha az ADN 3.2 fejezet „A” táblázat 12. oszlopa, vagy az ADN 3.2 fejezet „C” táblázat 19. oszlopa szerint a hajót jelölő kék fények, kék kúpok száma 2 vagy 3, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén.

17. §25 A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bírságot a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell befizetni.

18. § (1) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával is meg lehet fizetni.

(2) Amennyiben a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja a 17. § szerinti bírság letéti számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, a nemzetközi fizetési számlaszámát, a nemzetközi banki azonosító kódját és a kiszabott bírság összegét.

(3) Amennyiben a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a hatóság a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek.

7. Adatkezelés

19. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság jogosult a veszélyes áru szállításában és továbbításában érintett vállalkozásra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság a szállítás vagy továbbítás bejelentésével, az ellenőrzésekkel és a bírság beszedésével kapcsolatos adatokat külön központi nyilvántartásban vezeti.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság

a) a szállítás vagy továbbítás bejelentése vonatkozásában az 1. mellékletben szereplő,

b) a szállítás ellenőrzése és az események kivizsgálása tekintetében a jármű üzemben tartójára, a veszélyes áru továbbítójára, feladójára, címzettjére, csomagolójára, be- vagy kirakójára, töltőjére, ürítőjére, a tartály tisztítójára, a konténer üzemben tartójára vonatkozó,

c) a bírság beszedése tekintetében a bírságot kiszabó hatósági döntés azonosítójára, a bírsággal sújtott vállalkozásra, a kiszabott és befizetett bírság összegére, a befizetés határidejére vonatkozó

adatokat nyilvántartja.

(4) A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a bírság befizetését, vagy a végrehajthatóság elévülését követően egy évig, a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat három évig őrzi meg.

8. A tájékoztatás rendje

20. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 3. melléklet „A” táblázat I. kockázati kategória 2. pontjában, valamint „B” táblázat I. kockázati kategória 16. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(2) A vasúti társaságok kötelesek a veszélyes árut továbbító vonatok elektronikus nyomon követéséhez való hozzáférést – amennyiben ilyen rendszerrel rendelkeznek – a katasztrófavédelmi hatóság részére biztosítani. A katasztrófavédelmi hatóság az így nyert adatokat felhasználja a szükséges beavatkozáshoz, valamint a veszélyes áru vasúti továbbításának ellenőrzéséhez.

21. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a kiszabott bírságok nyilvántartásáról minden tárgyévet követő március 1-jéig tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságot.

(2)26 A katasztrófavédelmi hatóság a hozzá e rendelet alapján bejelentett, országhatárt átlépő veszélyeshulladék- szállításokról tájékoztatja az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget.

22. § Az ellenőrzött úszólétesítmény feltartóztatásáról a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, valamint a rendőrség területileg illetékes vízirendészeti szervét.

23. § A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló rendelet alapján a keletkező RIS-adatokat – a vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével – a katasztrófavédelmi hatóság az ügyeletei útján figyelemmel kíséri. A katasztrófavédelmi hatóság a RIS-adatokat felhasználja a veszélyes áru belvízi szállításának ellenőrzéséhez, valamint a szükséges beavatkozáshoz.

9. Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

25. § A 6. § szerinti bejelentést 2012. június 30-ig a vasúti társaság az 1. mellékletből a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg.

26. §27 E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését28 követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez29

Veszélyes áru szállítás bejelentésének tartalmi követelményei

A. Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén

1. A veszélyes áru szállítását végző neve, azonosító kódja, címe.

2. A kapcsolattartó neve, elérhetősége (telefon, e-mail).

3. A bejelentő személy neve.

4. A bejelentés verziója [első: E-1, módosító: M-(2-...)].

5. Menetvonal száma és tulajdonosa.

6. Vonatazonosító-szám a szállítás során.

7. Veszélyes árut szállító jármű pályaszáma és vonatban elfoglalt helye (vonatterhelési kimutatás szerinti sorszám).

8. A szállítandó veszélyes áru UN-száma, RID szerinti helyes szállítási megnevezése, bárcaszáma, csomagolási csoportja, mennyisége, szállítási módja (ömlesztett, küldeménydarabos, tartányos, tartálykocsi, ömlesztett konténer, küldeménydarabos konténer, Huckepack, küldeménydarabos Huckepack, Ro-La, küldeménydarabos Ro-La).

9. A veszélyes áru feladójának neve, küldeményazonosítója (a feladási ország és állomás azonosító kódszáma, a feladáskor közreműködő fuvarozó, illetve fuvarozásteljesítési segéd kódszáma, amennyiben rendelkezik vele /SzMGSz szerint: Fuvarozó/, a feladási szám), és a küldemény átvételének dátuma [év, hó, nap] (SzMGSz szerint: a fuvarozási szerződés megkötésének időpontja).

10. Veszélyes árut szállító jármű kisorolási helye és azok azonosító kódszáma, amennyiben a kisorolás Magyarországon történik.

11. A szállítási útvonal részletes leírása (érintett állomások neve és azok azonosító kódszáma vagy a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés esetén az érintett vonalszám).

12. A vonat indulásának helye és annak azonosító kódszáma, valamint tervezett időpontja (év, hó, nap, óra, perc).

13. A vonat tervezett megállási helye és azok azonosító kódja, tervezett érkezési és indulási idővel (év, hó, nap, óra, perc).

14. Nyilatkozat az adatok valódiságáról.

15. A bejelentés dátuma.

16. Bejelentő aláírása és cégbélyegző lenyomata.

B. Veszélyes áru vízi szállítása esetén

1. Bejelentő személy neve, a bejelentés ideje.

2. A szállítandó veszélyes áru UN-száma, ADN szerinti helyes szállítási megnevezése, csomagolási csoportja, bárcaszáma, mennyisége, szállítási módja.

3. A veszélyes áru fuvarozójának neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

4. A veszélyes áru feladójának neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

5. A veszélyes áru berakását, töltését végző neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

6. A veszélyes áru címzettjének neve, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

7. A veszélyes áru berakásának helye, tervezett várakozási helyek (kikötési, veszteglési helyek felsorolása), a kirakás helye.

8. Nyilatkozat az adatok valódiságáról.

9. A bejelentés dátuma.

10. Bejelentő aláírása és cégbélyegző-lenyomata.

2. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Veszélyes áruk szállításának ellenőrzési területei

A. Veszélyes áruk vasúti szállítása esetén

1. A szállított áru megnevezése, UN száma, tömege.

2. Veszélyes áru besorolása.

3. Szállítás módja.

4. A RID 1.1.3. szakasza szerint alkalmazott mentességek.

5. Fuvarokmány.

6. Kiegészítő okmányok.

7. Kétoldalú/többoldalú megállapodásban foglaltak, egyéb hatósági engedélyek.

8. Jelölésre, bárcázásra vonatkozó előírások.

9. Szállítóeszközre, csomagolóeszközre vonatkozó előírások.

10. A feladásra, szállításra, csomagolásra, töltésre, berakásra, kirakásra, ürítésre vonatkozó előírások.

11. Rakodásra, árukezelésre vonatkozó előírások.

12. Felszerelések.

13. A veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó előírások betartása.

14. A RID 1.8.3 szakaszában előírt, szerződéssel dokumentált biztonsági tanácsadó alkalmazása.

15. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések.

16. A biztonsági tanácsadó által készített baleseti jelentés.

17. A RID 1.3 fejezetében előírt oktatások.

18. A RID 1.10 fejezetében előírt közbiztonsági terv.

19. A RID 1.11 fejezetében előírt belső veszély-elhárítási terv.

20. Bejelentési kötelezettség teljesítése.

20.1.30 A bejelentés adattartalmának ellenőrzése

21. A szállítási útvonalra vonatkozó korlátozások, biztonsági előírások betartása.

22. A veszélyes árukkal kapcsolatos vasúti esemény bejelentése.

23. Egybecsomagolás.

24. Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobiltartányok és azok jelölése.

B. Veszélyes áruk vízi szállítása esetén

1. A veszélyes áruk belvízi szállítását végző hajó vezetőjére vonatkozó általános adatok.

2. A szállított áru megnevezése, UN száma, tömege.

3. Veszélyes áru besorolása.

4. Szállítás módja.

5. Az ADN 1.1.3 szakasza szerint alkalmazott mentességek.

6.31 Hajóokmányok:

6.1. Hajónapló.

6.2. ADN megállapodás és a csatolt Szabályzat hatályos változatának megléte.

6.3. Jóváhagyási (ideiglenes jóváhagyási) bizonyítvány.

6.4. Villamos berendezések ellenőrzési bizonyítványa.

7. A veszélyes áruk szállításához kapcsolódó okmányok:

7.1. Írásbeli utasítás(ok).

7.2. Fuvarokmány(ok).

7.3. Veszélyes áruk rakodási terve.

7.4. Tűzoltó készülékek és tűzoltó tömlők ellenőrzési bizonyítványa.

7.5. Vegyianyag-szállítási szakértői bizonyítvány.

7.6. Hajóosztályozási bizonyítvány.

7.7. Gyúlékonygáz-detektor ellenőrzési bizonyítvány.

8. Képzéseket igazoló okmányok:

8.1. A személyzet munkakörre szakosodott képzését igazoló bizonyítvány.

8.2. Gáz-szállítási szakértői bizonyítvány.

8.3. Cseppfolyósított gázok ömlesztett szállítására való alkalmasságot tanúsító bizonyítvány.

8.4. Minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmány.

8.5. A veszélyesáru-szállítási szakértő és a képzését igazoló bizonyítvány megléte.

9. Jelölésre, bárcázásra vonatkozó előírások:

9.1. Küldeménydarabok, egyesítő csomagolás jelölése (UN szám, bárca, stb.).

9.2. Kiegészítő jelölésekre vonatkozó előírások.

9.3. Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok jelölése (nagybárca, narancssárga tábla).

10. Szállításra, berakásra vonatkozó előírások:

10.1. Szivárgó vagy sérült küldeménydarab.

10.2. Szivárgó vagy sérült tartály.

10.3. Rakomány, küldeménydarab elrendezettsége.

11. Rakodásra, árukezelésre vonatkozó előírások:

11.1. Együvé rakási tilalom.

11.2. Áru kezelése és tárolása.

12. Csomagolásra és tartányokra vonatkozó előírások:

12.1. Tartányok megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.2. Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök, nagycsomagolások megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.3. Ömlesztettáru-konténerek megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.4. Egybecsomagolásra vonatkozó előírások.

13. Felszerelések:

13.1. Kék kúp (kék lámpa).

13.2. Tűzoltó készülék(ek).

13.3. Tűzoltó berendezés.

13.4. Vízpermet-rendszer.

13.5. Hajókötelek (acélsodrony).

13.6. Különleges felszerelések.

13.7. Egyéni védőfelszerelések.

13.8. Veszélyes hulladék tárolására, gyűjtésére alkalmas edény(ek).

13.9. Anyagspecifikus felitató-, mentesítő anyag.

14. A veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó előírások betartása.

15. Az ADN 1.8.3 szakaszában előírt, szerződéssel dokumentált biztonsági tanácsadó alkalmazása.

16. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések.

17. A biztonsági tanácsadó által készített baleseti jelentés.

18. Az ADN 1.3 fejezetében előírt oktatás.

19. Az ADN 1.10 fejezetében előírt közbiztonsági terv.

20.32 A RIS rendszerbe való adatrögzítési kötelezettség teljesítése.

20.1.33 Bejelentési kötelezettség teljesítése.

20.2.34 A bejelentés adattartalmának ellenőrzése.

21. A veszélyes áruk belvízi szállítása során történt vízi közlekedési baleset, esemény bejelentése.

22. Kétoldalú/többoldalú megállapodásban foglaltak, egyéb hatósági engedélyek.

3. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez35

Bírságolással érintett cselekmények

A.    Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások a veszélyes áruk vasúti fuvarozásában (szállításában)

Sorszám

Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások

A bírság összege forintban

A bírság megfizetésére
kötelezhető

I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

1.

A RID szerint a fuvarozásból kizárt veszélyes áru továbbítása.

500 000

feladó, berakó, fuvarozó (szállító)

2.

Veszélyes áru szivárgása, szóródása.

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő, fuvarozó (szállító), üzembentartó

3.

Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna.

500 000

feladó, berakó, csomagoló, töltő, fuvarozó (szállító)

4.

A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása.

a) egyesítő csomagoláson belül

300 000

feladó, csomagoló

b) konténerben

400 000

berakó, töltő

c) vasúti kocsiban.

500 000

berakó, töltő

5.

Veszélyes áru nem megfelelő besorolása.

500 000

feladó

6.

A tartányokat, tankkonténereket, mobil tartányokat, tartálykocsikat, battériás kocsikat, MEG-konténereket nem zárták le megfelelően vagy a központi/lefejtő szelep nincs elzárt állapotban.

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő, fuvarozó (szállító)

7.

A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása

a) egyesítő csomagoláson belül

300 000

feladó, csomagoló

b) konténerben

400 000

berakó

c) vasúti kocsiban.

500 000

berakó

8.

A tartányok, csomagolóeszközök, illetve tartályok megengedett töltési fokának be nem tartása

a) tartányoknál

500 000

töltő

b) tartályoknál, egyéb csomagolóeszköznél.

300 000

csomagoló

9.

A fuvarokmányban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya (például UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport), ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.

500 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

10.

Fuvarokmány hiánya.

500 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

11.

A tartálykocsiban fuvarozott 2-es osztályba tartozó gázoknál az áru helyes szállítási megnevezése és a vasúti kocsi vagy a tankkonténer oldalán elhelyezett jelöléseken található adatok nem egyeznek meg.

500 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

12.

A veszélyes árura vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használata.

500 000

feladó, csomagoló

13.

Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata.

500 000

feladó, csomagoló

14.

A RID előírásoknak nem megfelelő, vagy a RID előírásainak nem megfelelő műszaki állapotú járművel történő fuvarozás.

500 000

feladó, töltő,

fuvarozó (szállító), üzembentartó

15.

Egyéb, az 1–14. sorokban nem szereplő, az I. kockázati kategóriába tartozó mulasztás. (például tartálykocsi időszakos/közbenső vizsgálatának elmulasztása, a veszélyes árura vonatkozó különleges csomagolási előírás be nem tartása, tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése).

500 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

16.

Felismerhető hiányosság az áru szabadba jutása nélkül (például repedés, horpadás, erőszakos cselekmények miatt keletkezett károk, látható biztosítás nem hatékony).

300 000

feladó, berakó, csomagoló, töltő, fuvarozó (szállító), üzembentartó

17.

Csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be.

300 000

feladó, csomagoló

18.

a) Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak.

300 000

feladó, csomagoló, berakó, fuvarozó (szállító)

b) Sérült, tisztítatlan, üres csomagolóeszközök szabálytalan szállítása.

150 000

feladó, berakó, fuvarozó (szállító)

19.

Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely nem felel meg a RID 7.1 fejezetben foglalt előírásoknak.

300 000

berakó,

fuvarozó (szállító)

20.

Veszélyt jelölő narancssárga tábla hiányzik vagy helytelen, vagy nem az előírásnak megfelelően van elhelyezve.

300 000

feladó, töltő, berakó,

fuvarozó (szállító)

21.

A cseppfolyósított, a mélyhűtött- cseppfolyósított vagy oldott gázt szállító tartálykocsin hiányzik a narancssárga csík.

300 000

feladó, töltő, berakó, fuvarozó (szállító), üzembentartó

22.

Írásbeli utasítás (RID) hiánya.

300 000

fuvarozó (szállító)

23.

Védőkupakok, vakkarimák/rögzítő csavarok hiányoznak.

300 000

feladó, töltő, kirakó, fuvarozó (szállító)

24.

Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy a szükséges bárca, jelölés vagy nagybárca hiánya, illetve a jelölések, bárcák, nagybárcák olyan mértékben sérültek, ami a felismerhetőségüket befolyásolja.

300 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő, fuvarozó (szállító)

25.

A RID 6.8.2.5 bekezdés szerinti jelölés hiánya.

300 000

tartálykonténer, MEG-konténer,
tartálykocsi
üzembentartója

26.

Az okmányokban valamely, az I. kockázati kategória 9. pontja alá tartozó információ hiányzik, de ezzel összefüggésben nem áll fenn egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.

250 000

feladó

27.

Egyéb, a 16–26. sorokban nem szereplő, a II. kockázati kategóriába tartozó mulasztás (például zársapka/vakkarima tömítetlensége).

300 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

28.

A RID 5.3.3. szakasza szerinti jelölés (magas hőmérsékletű anyagok) hiánya, illetve sérülése.

100 000

feladó, töltő, fuvarozó (szállító)

29.

A RID 5.3.6. szakasza szerinti jelölés (környezetre veszélyes anyagok) hiányzik vagy sérült.

100 000

feladó, töltő, fuvarozó (szállító)

30.

A RID 5.4.1. szakasza szerinti nyilatkozatok, bejegyzések hiánya.

100 000

feladó, fuvarozó (szállító)

31.

Forgatható tábla nincs rögzítve, illetve helytelenül van felhajtva.

100 000

feladó, berakó, töltő, fuvarozó (szállító)

32.

Az írásbeli utasítás tartalma nem felel meg a RID előírásainak.

100 000

fuvarozó (szállító)

33.

Nincs meg a RID szerinti írásbeli utasításban előírt működőképes, funkcióját betöltő felszerelés.

felszerelésfajtánként
100 000

fuvarozó (szállító)

34.

A narancssárga táblák, a nagybárcák, a bárcák mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak, vagy olyan mértékben sérültek, ami azok felismerhetőségét vagy jelentését nem befolyásolja.

100 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő, fuvarozó (szállító)

35.

Az okmányokban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya, ami nem eredményez I. vagy II. kockázati kategóriájú szabálytalanságot.

100 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

36.

Egyéb, a 28–35. sorokban nem szereplő, a III. kockázati kategóriába tartozó mulasztás (például a szakosító oktatás tartalma nem megfelelő az adott munkakörhöz; a fuvarokmány nyelvezete nem megfelelő; a RID mező nincs jelölve a fuvarokmányon).

100 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

B.    Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások a veszélyes áruk belvízi szállításában

Sorszám

Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások

A bírság összege forintban

A bírság megfizetésére kötelezhető

I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

1.

Megfelelő jóváhagyási bizonyítvánnyal nem rendelkező úszólétesítménnyel történő szállítás.

500 000

üzembentartó,

szállító (fuvarozó), feladó, töltő

2.

A jóváhagyási bizonyítvány érvényessége
30 napnál régebben lejárt.

500 000

üzembentartó, töltő

3.

A fuvarokmányban a szállított árura vonatkozó információ (UN-szám, helyes szállítási megnevezés) az ADN-nek nem felel meg.

500 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

4.

A fuvarokmányban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya (például UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport), ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.

500 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

5.

A dohányzási tilalom be nem tartása.

200 000

berakó, töltő, csomagoló, kirakó

100 000

hajószemélyzet

6.

Nincs fuvarokmány.

500 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

7.

A cseppfolyósított gázok tartályhajós szállítására való alkalmasságot tanúsító bizonyítvány nem áll rendelkezésre.

500 000

üzembentartó,

szállító (fuvarozó)

8.

Érvényes veszélyes áru szállítási szakértői bizonyítvánnyal rendelkező személy nincs a hajón.

500 000

üzembentartó,

szállító (fuvarozó)

9.

Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelölés utalna (küldeménydarabokon, csomagolóeszközökön UN-szám, bárca stb.).

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

10.

Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányokban történő veszélyes áru szállítás anélkül, hogy erre bármilyen jelölés utalna (nagybárca, narancssárga tábla).

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

11.

A küldeménydarabban lévő anyag szivárog, melynek során fennáll az élővíz azonnali szennyezésének veszélye.

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

12.

Az 5.1. osztály anyagainak ömlesztett szállítása más áruval a hajón.

500 000

berakó,

szállító (fuvarozó)

13.

Az ADN-ben előírt, a küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása

a) egyesítő csomagoláson belül

300 000

feladó, csomagoló, szállító (fuvarozó)

b) konténerben

400 000

berakó

c) hajó rakományterében.

500 000

berakó,

szállító (fuvarozó)

14.

Vegyi anyagot, gázt szállító tartályhajón nincs érvényesített veszélyes áru szállítási szakértői bizonyítvánnyal rendelkező személy.

500 000

hajó vezetője

15.

Az ADN szerint a belvízi szállításból kizárt veszélyes áru szállítása.

500 000

feladó, berakó,

szállító (fuvarozó)

16.

Veszélyes áru szivárgása vagy szóródása, mely nem tartozik a 11. pont alá, de melynek során fennáll az élővíz azonnali szennyezésének veszélye.

500 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

17.

Megengedett töltési fok be nem tartása

a) tartányoknál

500 000

töltő

b) tartályoknál, egyéb csomagolóeszköznél.

300 000

csomagoló

18.

Vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használata.

500 000

feladó, csomagoló

19.

Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata.

500 000

feladó, csomagoló

20.

Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése.

500 000

berakó, töltő, szállító

100 000

hajó személyzete

21.

Az ADN előírásainak nem megfelelő vagy az ADN előírásainak nem megfelelő műszaki állapotú hajóval történő szállítás.

500 000

üzembentartó,

szállító (fuvarozó)

22.

Egyéb, az 1–21. sorokban nem szereplő, az I. kockázati kategóriába tartozó mulasztás (például veszélyes árut szállító tolt bárka nem megfelelő orrkialakítása; a 7-es osztályba tartozó veszélyes árura vonatkozó különleges csomagolási előírás be nem tartása).

500 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

23.

Az írásbeli utasítás hiánya.

300 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője

24.

Az írásbeli utasítás elhelyezése nem felel meg az ADN 8.1.2.4 pontban foglaltaknak.

250 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője

25.

A rakodási terv nem áll rendelkezésre.

300 000

hajó vezetője

26.

A rakodási tervbe az adott rakodás nincs bevezetve.

250 000

hajó vezetője

27.

A rakodási tervben a szállított árura a bejegyzés hibás.

250 000

hajó vezetője

28.

Az áru kezeléséhez és tárolásához a kiegészítő követelmények nem teljesültek.

250 000

feladó,

szállító (fuvarozó), csomagoló, töltő

29.

Az áru kezeléséhez és tárolásához a kiegészítő követelmények dokumentálása nem megfelelő, hiányos.

250 000

feladó,

szállító (fuvarozó), csomagoló, töltő

30.

Az áru kezeléséhez és tárolásához a kiegészítő követelmények teljesüléséről az irat nem áll rendelkezésre.

250 000

feladó,

szállító (fuvarozó), csomagoló, töltő

31.

Küldeménydarabok, csomagolóeszközök helytelen bárcázása, jelölése.

300 000

feladó, csomagoló, berakó,

szállító (fuvarozó)

32.

Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányokban történő veszélyes áru szállítása során helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás.

300 000

feladó, csomagoló, töltő, berakó,

szállító (fuvarozó)

33.

Együvé rakás esetében az előírt távolságok be nem tartása.

250 000

berakó,

szállító (fuvarozó)

34.

A veszélyes hulladék gyűjtésére alkalmas edények nem állnak rendelkezésre.

250 000

szállító (fuvarozó)

35.

A hajón nem tartanak készenlétben érvényes felülvizsgálattal rendelkező tűzoltó készüléket vagy a hajón nem áll rendelkezésre megfelelő számú és teljesítményű üzemképes tűzoltó készülék.

300 000

szállító (fuvarozó), üzembentartó

36.

A hajón készenlétben tartott tűzoltó készülékekben lévő oltóanyag nem megfelelő az adott szállított áruhoz.

300 000

szállító (fuvarozó), üzembentartó

37.

A hajón nem került kiépítésre tűzoltó berendezés.

300 000

üzembentartó

38.

A hajón lévő kiépített tűzoltó berendezés nem elégíti ki az ADN előírásaiban foglalt követelményeket.

300 000

üzembentartó

39.

A hajón nem került kiépítésre vízpermetrendszer vagy a kiépített vízpermetrendszer nem működőképes.

300 000

üzembentartó

40.

A hajón nincs meg az ADN-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt működőképes, funkcióját betöltő felszerelés.

felszerelés-fajtánként
100 000

szállító (fuvarozó), üzembentartó

41.

Nem áll rendelkezésre az ADN 3.2 fejezet „A” vagy „C” táblázatban előírt valamelyik különleges felszerelés.

felszerelésenként
100 000

szállító (fuvarozó), üzembentartó

42.

A hajó nincs megjelölve kék kúppal vagy kék lámpával.

300 000

szállító (fuvarozó)

43.

A hajón nem megfelelő számú kék kúp vagy kék lámpa került elhelyezésre.

300 000

szállító (fuvarozó)

44.

Csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be.

300 000

feladó, csomagoló

45.

a) Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak.

300 000

feladó, berakó, csomagoló,

szállító (fuvarozó)

b) Sérült, üres, tisztítatlan csomagolóeszközök szabálytalan szállítása.

150 000

feladó, berakó, csomagoló,

szállító (fuvarozó)

46.

Küldeménydarabokat vagy ömlesztett árut olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú.

300 000

konténer üzembentartója, berakó,

szállító (fuvarozó)

47.

A hajón a mérési eredményeket rögzítő napló nem áll rendelkezésre.

300 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője

48.

A hajón rendelkezésre álló mérési napló vezetésének elmulasztása.

200 000

hajó vezetője

49.

A hajón az ADN 3.2. fejezet „A” vagy „C” táblázatban előírt valamely különleges felszerelés felülvizsgálata vagy élettartama lejárt.

felszerelésfajtánként

100 000

szállító (fuvarozó), üzembentartó

50.

Az okmányokban valamely, az I. kockázati kategória 4. pontja alá tartozó információ hiányzik, de ezzel összefüggésben nem áll fenn egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.

250 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

51.

Egyéb, a 23–50. sorokban nem szereplő, a II. kockázati kategóriába tartozó mulasztás (például készülék, berendezés használati utasításában foglaltak be nem tartása; ömlesztett szállításnál a rakodónyílás lefedésének elmulasztása).

300 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

52.

A hajózási hatóság által hitelesített hajónapló nem áll rendelkezésre.

100 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője

53.

A hajónapló vezetése nem naprakész.

100 000

hajó vezetője

54.

Az ADN hatályos kiadása nem áll rendelkezésre.

100 000

szállító (fuvarozó)

55.

A villamos berendezések ellenőrzésről szóló bizonyítvány a hajón nem áll rendelkezésre.

100 000

üzembentartó

56.

A villamos berendezések ellenőrzésről szóló bizonyítvány nem bemutatható.

100 000

hajó vezetője

57.

Az okmányokban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya, ami nem eredményez I. vagy II. kockázati kategóriájú szabálytalanságot.

100 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

58.

A fuvarokmányban hiányzik a szállítási láncra vonatkozó különleges vagy kiegészítő előírás, vagy helytelen valamely olyan bejegyzés, mely nem tartozik más, bejegyzéssel kapcsolatos szabálytalanság alá.

100 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

59.

Az okmányok nyelvezete nem megfelelő.

100 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

60.

A cseppfolyósított gázok tartályhajós szállítására való alkalmasságot tanúsító bizonyítványban az információk hiányosak, nem megfelelőek.

100 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője, üzembentartó

61.

A küldeménydarabokon, csomagolóeszközökön, konténeren, MEG-konténeren, tankkonténeren, mobil tartányon a rajtuk lévő nagybárcák, bárcák vagy a betűk, számok, jelképek mérete, színe, formája nem felel meg az előírásoknak vagy sérült, amely azok felismerhetőségét vagy jelentését befolyásolja.

100 000

feladó, csomagoló, berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

62.

Az anyagspecifikus felitató-, mentesítő anyag nem áll rendelkezésre.

100 000

szállító (fuvarozó)

63.

A be- vagy kirakodási művelethez nem áll rendelkezésre acélsodrony-kötél vagy a be- vagy kirakodási művelet során a hajót elsodródás ellen acélsodrony-kötél nem védi.

100 000

berakó, töltő,

szállító (fuvarozó)

64.

A fuvarokmányban a mentességre vonatkozó utalás helytelen.

100 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

65.

Az írásbeli utasítás tartalmában nem felel meg az ADN előírásainak.

100 000

szállító (fuvarozó),

hajó vezetője

66.

Veszélyes áru szivárgása vagy szóródása a hajó rakterében, melynek során nem áll fenn az élővíz azonnali szennyezésének veszélye.

100 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

67.

Egyéb, az 52–66. sorokban nem szereplő, a III. kockázati kategóriába tartozó mulasztás
(például kábelek/villamos vezetékek raktér
feletti átvezetése; nem jóváhagyott helyen
történő, hatósági engedély nélküli átrakodás,
rakományterek tisztításának elmulasztása).

100 000

bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő

C.    Az I. II. vagy III. kockázati kategóriájába nem tartozó egyéb szabálytalanságok a veszélyes áru vasúti fuvarozásában (szállításában)

Sorszám

Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások

A bírság összege forintban

A bírság megfizetésére kötelezhető

1.

Veszélyes áru (radioaktív anyag) szállításához szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

2.

Veszélyes áru (polgári felhasználású robbanóanyag) szállításához szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

3.

Veszélyes áru (hulladék) szállításhoz szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

fuvarozó (szállító)

4.

Közbiztonsági terv hiánya.

200 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

5.

Belső veszélyelhárítási terv hiánya.

300 000

vasúti pályahálózat
működtetését végző vasúti
társaság

6.

A hatósági kötelezés szerinti biztonságosabb útvonal választásának be nem tartása.

300 000

fuvarozó (szállító)

7.

A vállalkozásnak nincs tanácsadója vagy a tanácsadó bizonyítványának érvényessége 30 napnál régebben járt le.

300 000

vállalkozás vezetője

8.

A veszélyes áru szállítás bejelentésének elmulasztása vagy tartalmi követelményeinek, időkorlátjának, a bejelentés módosításának, a meghiúsult szállítás bejelentésének be nem tartása.

100 000

fuvarozó (szállító)

9.

A vállalkozás nem értesítette a közlekedési hatóságot a tanácsadó megbízásáról, illetve annak változásáról.

100 000

vállalkozás vezetője

10.

A vállalkozás tanácsadójának az adott alágazatra vagy veszélyességi osztályra nem terjed ki a bizonyítvány érvényessége.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

11.

Nem készült baleseti jelentés vagy a hatóság részére nem küldték meg.

50 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

12.

Az éves jelentés hiánya.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

13.

A munkavállaló a RID 1.3. fejezete szerinti oktatásban nem, vagy csak részben részesült.

150 000

munkáltató

14.

A munkavállaló RID 1.3 fejezet szerinti oktatásáról a képzést igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, vagy a munkavállaló oktatása nem követi a RID előírásainak változásait.

100 000

munkáltató, biztonsági tanácsadó

15.

Rendkívüli eseményről történő értesítés elmulasztása [a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/C. § (1) bekezdése].

400 000

fuvarozó (szállító), vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság,

be-/ki-/átrakó, tároló, töltő

16.

Nem áll rendelkezésre a vonatszemélyzet fényképes személyazonosító okmánya.

30 000

vonatszemélyzet

17.

A biztonsági tanácsadóval kapcsolatos egyéb, a RID 1.8.3.3. bekezdésében, vagy más jogszabályban előírt kötelezettség megszegése.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

D.    Az I. II. és III. kockázati kategóriájába nem tartozó egyéb szabálytalanságok a veszélyes áruk belvízi szállításában

Sorszám

Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások

A bírság összege forintban

A bírság megfizetésére kötelezhető

1.

Veszélyes áru (radioaktív anyag) szállításához szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

2.

Veszélyes áru (polgári felhasználású robbanóanyag) szállításához szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

3.

Veszélyes áru (hulladék) szállításához szükséges engedély hiánya.

200 000

feladó,

szállító (fuvarozó)

4.

A vállalkozásnak nincs tanácsadója, vagy a tanácsadó bizonyítványának érvényessége 30 napnál régebben járt le.

400 000

vállalkozás vezetője

5.

A vállalkozás nem értesítette a közlekedési hatóságot a tanácsadó megbízásáról, illetve annak változásáról.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

6.

A vállalkozás tanácsadójának az adott alágazatra vagy veszélyességi osztályra nem érvényes a bizonyítványa.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

7.

A szakértői képzésre vonatkozó bizonyítvány, vagy a vegyi anyag-, gázszállítási szakértői bizonyítvány nem áll rendelkezésre a hajón.

100 000

hajó felelős vezetője

8.

A munkavállaló az ADN 1.3. fejezete szerinti oktatásban nem, vagy csak részben részesült.

150 000

munkáltató

9.

Nem készült baleseti jelentés, vagy a hatóság részére nem küldték meg.

50 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

10.

Az éves jelentés hiánya.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

11.

Közbiztonsági terv hiánya.

200 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

12.

A RIS rendszerbe az előírt adatok rögzítésének elmulasztása vagy nem valós adatok rögzítése.

100 000

hajó felelős vezetője

13.

A veszélyes áru szállítás bejelentésének elmulasztása vagy tartalmi követelményeinek, időkorlátjának be nem tartása, a bejelentés módosításának, a meghiúsult szállítás bejelentésének elmulasztása.

100 000

szállító (fuvarozó)

14.

A munkavállaló ADN 1.3. fejezet szerinti oktatásáról a képzést igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, vagy a munkavállaló oktatása nem követi az ADN előírásainak változásait.

100 000

munkáltató, biztonsági tanácsadó

15.

A hajón nem áll rendelkezésre vészhelyzeti riadó terv vagy lékesedési terv.

100 000

szállító (fuvarozó)

16.

Nem áll rendelkezésre a hajószemélyzet fényképes személyazonosító okmánya.

30 000

járműszemélyzet

17.

A biztonsági tanácsadóval kapcsolatos egyéb, az ADN 1.8.3.3. bekezdésében vagy más jogszabályban előírt kötelezettségek megszegése.

100 000

vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!