nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről
2014-09-05
2015-03-31
6
Jogszabály

315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A világörökségi kezelési terv elkészítése

1. § (1) A világörökségi terület világörökségi kezelési tervének (a továbbiakban: kezelési terv) szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell készíteni.

(2)1 Az 1. mellékletben meghatározott tartalmú megalapozó dokumentáció, valamint a 2. mellékletben meghatározott tartalmú kezelési terv elkészítéséről – a (2a)–(5) bekezdés alkalmazásával – a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(2a)2 A miniszter a 2. § (1) bekezdésében, a 4. § (1), (4) és (6) bekezdésében, valamint az 5. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott feladatait – az elektronikus kormányzati portálon való közzététel kivételével – a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.

(3) A miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítéséről, ha a világörökségi terület védett természeti területet érint.

(4) Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és

a) a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, valamint

b) az a) pont szerint országosan védett természeti terület nem rendelkezik – a természet védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti – természetvédelmi kezelési tervvel,

a kezelési tervet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) előírásai szerint kell elkészíteni azzal, hogy a miniszteri rendelet szerinti felterjesztést követően a természetvédelemért felelős miniszter a kezelési terv tervezetét megküldi a miniszternek, aki azt a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Kormány elé terjeszti. A kezelési terv elkészítése során e rendelet 2. § (7) bekezdését, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, valamint 2. melléklet I. 1. pontját; I. 2. pont a) és c) alpontjait, II. 1–3. pontjait és III. 1–10. pontjait alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a megalapozó dokumentációt az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjára vonatkozó előírások szerint kell előkészíteni azzal, hogy az 1. melléklet II.; III. 1.; IV. 2., 3. és 7. pontjait alkalmazni kell.

2. § (1)3 A miniszter a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésére jogi személlyel (a továbbiakban: a kezelési terv készítője) köthet vállalkozási szerződést.

(1a)4 A miniszter és a kezelési terv készítője közötti kapcsolattartás a Központon keresztül történik.

(2) A megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésére a kezelési terv készítőjével akkor köthető vállalkozási szerződés, ha annak tagja vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és ez a tag, személy részt vesz a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésében.

(3) A (2) bekezdés szerinti tagnak vagy személynek rendelkeznie kell legalább 5 év szakmai gyakorlattal és az alábbiak közül az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése szempontjából megfelelő szakképzettséggel:

a) okleveles építészmérnök,

b) műemlékvédelmi szakmérnök,

c) okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök,

d) terület- és településfejlesztési menedzser,

e) okleveles tájépítészmérnök,

f) okleveles településmérnök,

g) kulturális örökség-menedzser,

h) tájrendező és kertépítő mérnök,

i) kertészmérnök,

j) erdőmérnök,

k) természetvédelmi mérnök,

l) környezetmérnök,

m) geográfus vagy

n) az a)–m) pontokban meghatározott szakképzettséggel egyenértékű szakirányú felsőfokú szakképzettséggel.

(4) A kezelési terv készítője – a vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően – bevonja az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező személyeket – így különösen a (3) bekezdés a), b), c), d), f) vagy g) pontjában meghatározott szakképzettséggel rendelkező személyeket, kulturális mediátort, művészettörténészt, restaurátorművészt, történészt, történelemtanárt, régészt, néprajz szakos bölcsészt, közgazdászt, idegenforgalmi üzemgazdászt, idegenforgalmi közgazdászt, idegenforgalmi szakközgazdászt –, kivéve ha tagja vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy rendelkezik az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel.

(5) Amennyiben a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület részben vagy teljes mértékben védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a kezelési terv készítője – a vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően – bevonja a (3) bekezdés e), h), i), j), k), l) vagy m) pontjában meghatározott szakképzettséggel rendelkező személyeket, biológiatanárt, biológust, alkalmazott növénybiológust, alkalmazott zoológust, földrajztanárt, geológust, kivéve ha tagja vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy rendelkezik az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel.

(6) A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja

a)5 az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát,

b) táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintő kérdésekben a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot,

c) a területileg érintett helyi önkormányzatot,

d) nemzetiségeket érintő kérdésekben az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokat,

e) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) alapján a világörökségi területek kezelése körébe tartozó feladatok ellátására létrehozott világörökségi gondnokságot (a továbbiakban: a világörökségi gondnokság),

f) a kezelési tervvel érintett ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosi jogait gyakorló személyt, a földhasználót, az erdőgazdálkodót, valamint

g) az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket.

(7) Az (6) bekezdésben meghatározott szervek és személyek együttműködnek a kezelési terv készítőjével.

(8) A megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítése során a kezelési terv készítője együttműködik a világörökségi területen működő, világörökségi gondnoksággal.

3. § (1) A kezelési terv készítője a megrendeléstől számított 90 napon belül elkészíti és a miniszter részére megküldi a megalapozó dokumentációt.

(2) A miniszter a megalapozó dokumentációról – a világörökségi testület állásfoglalásának kikérésével – 15 napon belül véleményt nyilvánít.

(3) A kezelési terv készítője a miniszter véleményének figyelembevételével módosított megalapozó dokumentációt, és az annak alapján kidolgozott kezelési terv tervezetét a miniszter véleményének kézhezvételét követő 90 napon belül elkészíti.

4. § (1) A miniszter a kezelési terv tervezetét haladéktalanul megküldi

a) a világörökségi terület szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint közgyűlése és amennyiben érintett, az országos nemzetiségi önkormányzat,

b) az illetékes önkormányzati és állami főépítész,

c) az illetékességgel rendelkező és feladatkörükben a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában érintett

ca) központi államigazgatási szerv területi szerve, valamint

cb)6 fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá

d) a világörökségi területen működő világörökségi gondnokság,

e)7 amennyiben a helyszín egy vagy több eleme az állam tulajdonában van, és nem tartozik a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

részére, és közzéteszi azt az elektronikus kormányzati portálon.

(2) A kezelési terv tervezetéről – annak kézhezvételét követő 15 napon belül – jogosultak írásban véleményt nyilvánítani az (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek.

(3) Véleménykülönbség fennállása esetén az egységes álláspont kialakítása érdekében egyeztetést kell lefolytatni.

(4) Az egyeztetés keretében a véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül a miniszter tárgyalást hív össze.

(5) A tárgyalásra a hely, az időpont és a vitás kérdés megjelölésével a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívni

a) a kezelési terv készítőjét,

b) a világörökségi testület elnökét,

c)8 a Központ elnökét,

d) amennyiben táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintően vitás kérdés maradt fenn, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóját, valamint

e) az (1) bekezdésben meghatározott személyeket, szervek képviselőjét.

(6) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni a kezelési terv készítője, valamint a tárgyalásra meghívott személyek részére.

(7) Amennyiben a tárgyaláson vitás kérdés marad fenn, arról a miniszter dönt. Az egyeztetés a miniszter döntésével zárul.

(8) A kezelési terv készítője az egyeztetés eredményének, a miniszter (7) bekezdés szerinti döntésének, továbbá 5. § (6) bekezdése szerinti javaslatának figyelembevételével módosított kezelési tervet az egyeztetés, valamint az egyeztető tárgyalás lezárását követő 15 napon belül megküldi a miniszternek.

5. § (1)9 A kezelési terv tervezetéről – a 4. § (1) bekezdés szerinti közzétételét követő 15 napon belül – jogosultak véleményt nyilvánítani a világörökségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint a világörökségi területen működő vallási közösségek és civil szervezetek.

(2) A társadalmi részvétel biztosítása érdekében a véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül a miniszter egyeztető tárgyalást hív össze. Az egyeztető tárgyaláson az (1) bekezdés szerint véleményezésre jogosult személyek vehetnek részt.

(3) A miniszter az elektronikus kormányzati portálon – az egyeztető tárgyalás előtt legalább 8 nappal – tájékoztatást tesz közzé az egyeztető tárgyalás helyéről és időpontjáról.

(4) Az egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével – az egyeztető tárgyalás előtt legalább 8 nappal – meg kell hívni a kezelési terv készítőjét, aki a tárgyaláson részt vesz.

(5) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni a kezelési terv készítője részére.

(6) A kezelési terv készítője az 5. § (2) bekezdése szerinti egyeztető tárgyaláson elhangzott véleményeket a miniszter javaslatára figyelembe veszi.

6. § (1) A miniszter a kezelési terv tervezetét – a 4. § (6) bekezdésben és az 5. § (5) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvvel együtt – az egyeztetést követően haladéktalanul megküldi véleményezésre a világörökségi testületnek. A világörökségi testület a véleményét 15 napon belül alakítja ki.

(2) A miniszter – a világörökségi testület véleményének kikérését követően – a kezelési terv tervezetét – a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a Kormány elé terjeszti.

(3) A miniszter – a világörökségi testület véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül – szükség szerint módosítási javaslatot fogalmaz meg. A kezelési terv készítője a javaslat megérkezésétől számított 30 napon belül megküldi a miniszter részére a javaslat figyelembevételével módosított kezelési terv tervezetét, aki gondoskodik a kezelési terv Kormány elé terjesztéséről.

7. § A világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglaltak végrehajtása érdekében a kezelési terv és a megalapozó dokumentáció alapján a kezelési terv hatálybalépésétől számított 1 éven belül – a 3. mellékletben meghatározott tartalmú – kezelési kézikönyvet készít.

2. A kezelési terv módosítása

8. § (1) A kezelési terv elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kezelési terv módosítására is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A kezelési tervnek a Kormány döntése alapján szükségessé váló módosítása során – amennyiben a világörökségi terület megőrzési állapotában a kezelési terv készítése óta lényeges változás nem következett be – a 3. §-ban foglalt, a megalapozó dokumentáció készítésére és egyeztetésére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

3. A világörökségi várományosi terület kezelési terve

9. § Az 1–6. §-ban és a 8. §-ban, valamint az 1. és 2. mellékletben foglaltakat a világörökségi várományos területekre is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kezelési terv elkészítése során figyelembe kell venni a világörökségi várományos helyszín bejelentéséhez előírt dokumentációt (a továbbiakban: bejelentési dokumentáció) is.

4. A világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció

10. §10 A világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) az ügyben szakértőt rendel ki a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: hatásvizsgálati dokumentáció) elkészítése érdekében, ha az ügyben a kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető, és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint ha az eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek

a) nincs kialakult gyakorlata;

b) esetében a kezelési terv nem nyújt elegendő támpontot a döntéshez;

c) esetében korábban nem ismert körülményekkel való együtthatásra is számítani kell vagy

d) közvetlen hatása ugyan megítélhető, de valószínűsíthető, hogy időben és térben olyan járulékos hatások is felmerülhetnek, amelyek előzetes értékelése részletes és több tudományág általi elemzést igényel.

11. § A szakértő a hatásvizsgálati dokumentáció készítése során

a) megvizsgálja az érintett területet, és összegyűjti a világörökségi szempontból jelentős információkat és dokumentumokat, így különösen a terület állapotváltozásáról informáló dokumentációkat, statisztikai adatokat, hatályos településrendezési eszközöket;

b) összegyűjti a tervezett beavatkozásra vonatkozó információkat és dokumentációkat;

c) feltárja a hazai és nemzetközi analógiákat;

d) rövid-, közép- és hosszú távú hatáselemzést készít a tervezett beavatkozás várható hatásairól, így különösen a helyi gazdaságra, valamint az érintett települések lakosságmegtartó képességére gyakorolt hatásokról;

e) felméri a hatásviselőket és az azokat érintő hatások jellegét és mértékét; valamint

f) látványelemzést készít a történetileg jelentős rálátásokat is tekintetbe véve, ha a beavatkozással összefüggésben a kiemelkedő egyetemes érték vizuális integritásának kérdése felmerül.

12. § A hatásvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a hatásvizsgálati dokumentáció készítése módszerének, munkafázisainak bemutatását;

b) a készítésbe bevont személyek megnevezését szakterületük és megállapításaik megjelölésével;

c) a hatásviselőket: a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó tényezők, elemek és folyamatok számbavételét;

d) a hatótényezőket: a tervezett beavatkozás mennyiségi és minőségi értelemben is részletes bemutatását – beleértve a beavatkozással kapcsolatos veszélyforrások és a beavatkozással veszélyeztetett értékek számbavételét is –, kitérve mind a megvalósítás folyamatának, mind pedig a folyamatos fennállás (üzemelés) időszakára;

e) a hatásokat: a c) és a d) pont szerint bemutatottak egybevetését a biztosan fellépő, a várható, a lehetséges és a valószínűsíthető hatások tételes kimunkálásával; valamint

f) a szakkérdés megválaszolását a hatásvizsgálat által alátámasztott megállapításokkal és ajánlásokkal, köztük a hatásmérséklő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

5. A világörökségi várományos helyszínekkel kapcsolatos eljárás

13. § (1) Valamely területnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvétele a miniszternél kezdeményezhető.

(2) A területnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvétele iránti javaslat tartalmazza:

a) a javaslattevő nevét és címét;

b) a javaslattevő képviselőjének nevét és címét;

c) a felvételre javasolt helyszín területének megjelölését [természetben és helyrajzi számmal vagy EOV síkkoordinátákkal és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordinátákkal fok, perc, másodperc (DMS) formában];

d)11 a felvételre javasolt helyszín természetvédelmi vagy örökségvédelmi jogszabályok alapján fennálló védettségének megjelölését;

e) a felvételre javasolt helyszín kiemelkedő kulturális vagy természeti értékének megjelölését;

f) a fenntartható használat és kezelés szempontjait, beleértve az érintett települések vagy településrészek gazdaságát, illetve lakosságmegtartó képességét; valamint

g) a javaslat megalapozottságát alátámasztó dokumentumokat (különösen fénykép, tanulmány, publikáció).

14. § (1)12 A miniszter a beérkezett javaslatok indokoltságának vizsgálata során a javaslat támogathatósága tekintetében a Központtól, illetve a javaslat 13. § (2) bekezdés c)–f) pontjának tartalma alapján meghatározott természetvédelmi érintettség esetén a természetvédelemért felelős minisztertől előzetes szakmai állásfoglalást kér.

(2) Az (1) bekezdés szerint megkeresettek szakmai állásfoglalásukat a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) alapján adják, a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

15. § Ha a 14. § (1) bekezdés szerint megkeresettek a javaslatot támogatják, a miniszter azt az állásfoglalással együtt véleményezésre megküldi a világörökségi testületnek. A világörökségi testület a véleményét 30 napon belül alakítja ki.

16. § (1) A miniszter az Egyezmény alapján – a világörökségi testület véleményének figyelembevételével és a javaslat 13. § (2) bekezdés c)–f) pontjának tartalma alapján meghatározott természetvédelmi érintettség esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével – dönt a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételről, és a felvétel jóváhagyása esetén gondoskodik a 4. mellékletben meghatározott tartalmú bejelentési dokumentáció elkészítéséről, továbbá annak az UNESCO Világörökség Központjához (a továbbiakban: Központ) történő megküldéséről, valamint a Vötv. 2. § 7. pontjában foglaltak alapján világörökségi várományos helyszín miniszteri rendeletben történő kihirdetéséről.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul intézkedik a bejelentési dokumentáción és megalapozó dokumentáción alapuló kezelési tervének elkészítése iránt.

17. § (1) A miniszter a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatát a Vötv.-ben meghatározott időközönként, illetve indokolt esetben – így különösen névmódosítás, a világörökségi várományos helyszín lehatárolásának módosítása, közös nemzetközi jelölés kezdeményezése vagy ahhoz csatlakozás – hivatalból indítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a 14–16. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

18. § (1) A miniszter – kiemelkedő természeti érték esetén a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – hivatalból vagy a világörökségi testület javaslatára gondoskodik a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvétele iránti intézkedés megtételének előkészítéséről.

(2) Amennyiben a miniszter a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételének kezdeményezéséről hivatalból dönt, az intézkedést megelőzően kikéri a világörökségi testület szakmai véleményét.

(3) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során intézkedik a világörökségi helyszín 5. mellékletben meghatározott tartalmú – a bejelentési dokumentáción és kezelési terven alapuló – felterjesztési dokumentációjának elkészítéséről, majd annak az UNESCO Világörökség Bizottsághoz történő benyújtásáról.

(4) Amennyiben a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő természeti értékkel bír vagy országos jelentőségű védett természeti területet érint, a világörökségi helyszín felterjesztési dokumentációjának előkészítésébe a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot be kell vonni.

(5) A miniszter a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a Kormánynál a Vötv. 1. mellékletének módosítását.

6. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

20. § A Vötv. 13. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat során a miniszter megfelelően alkalmazza a 14–16. § rendelkezéseit.

1. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A megalapozó dokumentáció tartalmi követelményei

I. Bevezető

Alkalmazott fogalmak és módszertan bemutatása.

II. Azonosító adatok

1. A világörökségi terület azonosító adatai:

a) a világörökségi helyszín megnevezése, a világörökségi helyszín és a védőövezet határainak leírása és megfelelő méretarányú ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő ábrázolása (analóg vagy digitális formában),

b) területi jellemzők (kiterjedés, méret).

2. A kiemelkedő egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott, a Központ által nyilvántartott alábbi tartalommal:

a) rövid leírás,

b) a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése,

c) az integritás megállapítása,

d) a kulturális örökségi védelmet élvező világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása,

e) védelmi és kezelési elvárások.

III. Leíró rész

1. A világörökségi terület leírása:

a) a terület történeti leírása, különös tekintettel a történetében bekövetkezett jelentős változásokra és a megőrzési célú beavatkozásokra,

b) a terület védettségségének bemutatása.

2.13 A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők (így különösen a világörökségi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkormányzati és állami főépítészek, a tulajdonosok, a vagyonkezelők, a vallási közösségek, a civil szervezetek, az állami szervek, a kutatóintézetek és egyetemek) felsorolása és bemutatása.

3. A világörökségi terület értékeit és annak kezelését érintő hatályos jogszabályok felsorolása.

IV. Elemző rész

1. Társadalmi-gazdasági elemzés (népességi, foglalkoztatottsági, egészségügyi, iskolázottsági, jövedelmi mutatók, kereslet-kínálat elemzés, az infrastruktúra helyzete, humán kapacitások és pénzügyi források),

2. a világörökségi terület ismertségének elemzése,

3. turisztikai kínálat és kapcsolatrendszer elemzése,

4. a megőrzési állapot elemzése a beavatkozások szükségességének megjelölésével,

5. a világörökségi terület megőrzési állapotát fenyegető veszélyek és átfogó hatások elemzése (különösen természeti katasztrófák, klímaváltozás, emberi tevékenység),

6. a világörökségi terület értékeivel összefüggő fejlesztési lehetőségek feltárása, a világörökségi területen hatályos területrendezési tervek és azok világörökségi kezelési tervvel való összefüggéseinek elemzése a terhelhetőség határainak rögzítésével, ideértve a szellemi kulturális örökséget, kulturális eseményeket, kulturális útvonalakat is,

7. a világörökségi területet, illetve annak kezelését érintő korábbi és folyamatban lévő tervek, programok elemzése.

V. Háttéranyagok és előzmények

1. A világörökségi terület értékeivel kapcsolatos történeti és archív adatok, források (szöveges és vizuális), valamint kutatási eredmények és egyéb dokumentumok felsorolása és elérhetőségük megjelölése.

2. Az Egyezmény végrehajtása során az adott helyszínnel kapcsolatban keletkezett hazai vagy nemzetközi dokumentum, így különösen:

a) a világörökségi helyszín felterjesztési dokumentációja,

b) az UNESCO Világörökség Bizottsága döntései eredeti nyelven és magyar fordításban,

c) a tanácsadói és a reaktív monitoring missziók állásfoglalásai,

d) az időszaki jelentéstételek, az állam által a Központnak tett bejelentések, megőrzési állapotjelentések,

e) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága és a világörökségi testület döntései,

f) a Kormány és az Országgyűlés részére készített jelentések és beszámolók.

3. A helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok világörökségi területet érintő rendeletei és határozatai.

4. Az építészeti-műszaki tervtanácsok világörökségi területet érintő jegyzőkönyvei.

5. Statisztikai adatok és térképek, különösen a fennálló védettség ábrázolásával.

2. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A kezelési terv részletes tartalmi követelményei

I. Azonosító adatok

1. A világörökségi helyszín megnevezése.

2. A világörökségi terület határai:

a) a világörökségi helyszín helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS),

b) a világörökségi helyszín kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása,

c) a világörökségi helyszín védőövezete helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS),

d) a világörökségi helyszín védőövezete kiterjedésének megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása.

II. A kiemelkedő egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott és a Központ által nyilvántartott tartalommal:

1. rövid leírás,

2. a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése,

3. az integritás megállapítása,

4. a kulturális örökségi védelmet élvező világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása,

5. védelmi és kezelési elvárások.

III. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának céljai és stratégiái

A prioritások rögzítése az alábbi területeken:

1. kutatás,

2. megőrzési állapot javítása (helyreállítás, kezelés, gondozás, felújítás),

3. a fenntarthatóság növelése,

4. megközelítés, közlekedés,

5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus,

6. szakmai képzés, továbbképzés,

7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése,

8. környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás,

9. a területrendezési eszközök összhangjának megteremtése,

10. havária,

11. kommunikáció.

IV. Kezelési módok, korlátozások, tilalmak részletes leírása

1. A világörökségi területet érintő kezelési módok, különösen az alábbi területeken és esetekben:

a) a megőrzés/védelem,

b) a fenntartható/fennmaradást elősegítő használat,

c) a rendkívüli helyzetek.

2. A kulturális örökség védelméről rendelkező jogszabályok alapján fennálló védettségből eredő korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke szempontjaiból megadott, a világörökségi terület sajátosságaira figyelemmel megállapított részletes leírása.

3. Amennyiben a világörökségi területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalások és hivatkozások rögzítése.

V. Társadalmi-szakmai részvétel a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban

1. Az érdekeltek és érintettek bevonására szolgáló eszközök (fórumok, mechanizmusok, folyamatok) leírása.

2. Eszközök, egyeztetési és kiigazító mechanizmusok:

a) mely esetekben, milyen körben kell az egyeztetést kötelezően lefolytatni (pl. hatóságok, a tulajdonosok, használók bevonása stb.),

b) véleménykülönbség esetén milyen további intézkedéseket lehet és kell megtenni.

3. Lehetséges konfliktusforrások, konfliktuskezelés.

VI. Finanszírozás

1. A világörökségi terület finanszírozási igényét megalapozó

a) sajátos körülmények a IV. pont szerint,

b) a világörökségi helyszínhez kapcsolódóan támogatandó elemek, illetve tevékenységek.

2. Az alkalmazandó feltételrendszer definiálása.

VII. Monitoring

1. Alapadatok.

2. Indikátorok.

3. Mechanizmus és folyamatleírás.

4. Visszacsatolás.

3. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A világörökségi kezelési kézikönyv tartalmi követelményei

I. A megalapozó dokumentáció, naprakészen frissítve

II. A kezelési tervben foglalt stratégiák és célok elérését szolgáló cselekvési programok, rövid- és középtávú akciótervek, különösen az alábbi területeken:

1. kutatás,

2. megőrzési állapot javítása (helyreállítás, karbantartás, felújítás),

3. a fenntarthatóság növelése,

4. megközelítés, közlekedés

5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus,

6. szakmai képzés, továbbképzés,

7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése,

8. környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás,

9. havária,

10. kommunikáció.

III. A kezelési terv szerinti folyamatos követő-figyelés (monitoring) eszközei

1. Ellenőrzési listák.

2. A 2. melléklet VII. pontja szerinti indikátorok meghatározásával és értékelési szempontjaival kapcsolatos (tudományos) elemzés, dokumentáció.

3. Egyéb segédletek.

IV. Operatív együttműködési címlista

Naprakészen vezetett adattár a világörökségi terület kezelésében az állami, az érintett helyi és országos nemzetiségi önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos partnerekről, beleértve a nemzetközi partnereket is.

4. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A bejelentési dokumentáció tartalma

I. A világörökségi várományos helyszín bejelentési dokumentációja tartalmazza:

1. a bejelentési dokumentációt készítő szerv adatait,

2. a bejelentés dátumát,

3. a helyszín nevét,

4. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),

5. a helyszín leírását,

6. a kiemelkedő egyetemes érték igazolását,

7. a kiemelkedő egyetemes érték kritériumának kiválasztását az alábbi kritériumok közül, valamint a kiválasztott kritériumok indokolását:

a) az emberi alkotószellem mesterműve;

b) az emberi értékek egymásra hatásának jelentős eredménye egy bizonyos időszakon belül, vagy egy adott kulturális régióban az építészet vagy a technológia, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájtervezés területén;

c) egy adott kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalább kivételes bizonysága, mely lehet ma is élő vagy már letűnt;

d) kiemelkedő példája egy épülettípusnak, építészeti vagy technológiai együttesnek vagy tájnak, amely az emberi történelem jelentős állomásait vagy állomását illusztrálja;

e) olyan kivételes példája egy hagyományos emberi településnek vagy földhasználatnak, mely reprezentál egy vagy több kultúrát vagy ember és környezet egymásra hatását, különösen akkor, amikor ez egy visszafordíthatatlan változás eredményeként sérülékennyé vált;

f) közvetlenül összefüggésbe hozható eseményekkel vagy élő hagyományokkal, eszmékkel vagy hiedelmekkel, művészeti vagy irodalmi alkotásokkal, melyek egyetemes jelentőségűek;

g) kiemelkedő természeti jelenséget vagy különleges természeti szépségű és esztétikai fontosságú területet foglal magába;

h) kivételes példája a földtörténet nagyobb állomásainak, beleértve a földi élet jeleit, jelentős, jelenleg is tartó geológiai folyamatokat a földformák vagy jelentős geomorfikus vagy fiziográfiai tulajdonságok kialakulásában;

i) kiemelkedő példái jelentős, jelenleg is tartó ökológiai és biológiai folyamatoknak a földi vagy édesvízi ökoszisztémák, állat- és növénytársulások kialakulásában és kifejlődésében;

j) a biológiai sokféleség in situ megőrzésének legfontosabb és legjelentősebb természeti helyszíne, beleértve a tudomány vagy megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értékű fenyegetett fajok megőrzését,

8. a hitelesség, illetve az integritás kritériumának való megfelelés meghatározását,

9. a hasonló helyszínekkel való összehasonlítást (bemutatva a Vötv.-ben meghatározott Világörökség Jegyzékben szereplő vagy nem szereplő helyszínekkel való hasonlóságokat és azokat a szempontokat, amelyek alapján a javasolt helyszín kiemelkedő).

II. A várományos nemzetközi sorozatjelölések és a határon átívelő jelölések esetében a bejelentési dokumentáció tartalmazza:

1. a bejelentési dokumentációt készítő szerv adatait,

2. a bejelentés dátumát,

3. a Részes Állam nevét,

4. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelő jelölés megnevezését,

5. a többi résztvevő Részes Állam nevét,

6. az országonkénti részhelyszínek megnevezését,

7. az állam, megye, régió megnevezését,

8. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),

9. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelő jelölés rövid leírását, bemutatását,

10. a részelemek leírását, bemutatását,

11. a jelölendő helyszín egésze tekintetében a kiemelkedő egyetemes érték indokolását:

a) az I.7. pont a)–j) alpontja szerinti kritériumok kiválasztása,

b) a hitelesség, illetve integritás meghatározása,

c) a részelemek kiválasztásának indokolása,

d) más hasonló helyszínekkel való összehasonlítás.

5. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A világörökségi felterjesztési dokumentáció tartalma

I. Általános leírás:

1. a Részes Állam neve,

2. az állam, a régió és a megye neve,

3. a felterjesztett helyszín neve,

4. a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátái,

5. a felterjesztett helyszín határainak szöveges leírása,

6. a felterjesztett helyszín határait és védőövezetét jelölő, megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térkép, valamint annak A4-es formátumú változata,

7. a felterjesztés alapjául szolgáló, a 4. melléklet I.7. pont a)–j) alpontjában meghatározott kritériumok megjelölése,

8. a kiemelkedő egyetemes értékmeghatározás tervezete,

9. a helyi szervezet neve és elérhetősége.

II. Részletes leírás:

1. a felterjesztett helyszín beazonosítása (elhelyezkedése, földrajzi meghatározása):

a) a felterjesztő ország neve (és a Részes Állam neve, amennyiben ez eltér),

b) az állam, a régió és a megye neve,

c) a felterjesztett helyszín neve,

d) a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátáinak megjelölése [sorozatjelölés esetén a helyszín részeit sorszám szerint táblázatban kell felsorolni {név, megye vagy kerület, a középpont koordinátái, a felterjesztett terület alapterülete (hektár), a védőövezet alapterülete (hektár), a térkép száma}],

e) a felterjesztett helyszín és a hozzá tartozó védőövezet határait ábrázoló térképek,

f) a felterjesztett helyszín és a védőövezet hektárban meghatározott területe.

2. A felterjesztett helyszín leírása:

a) a helyszín leírása,

b) a helyszín történelme és fejlődése.

3. A Világörökség Jegyzékbe történő felvétel iránti kérelem indokolása:

a) rövid összefoglalás,

b) a 4. melléklet I. 7. pont a)–j) alpontjában meghatározott kritérium megjelölése és annak indokolása,

c) az integritás meghatározása,

d) a hitelesség meghatározása [a 4. melléklet I. 7. pontjának a)–f) alpontjaiban meghatározott kritériumok esetében],

e) védelmi és kezelési elvárások,

f) összehasonlító elemzés,

g) javasolt kiemelkedő egyetemes érték meghatározása.

4. A felterjesztett helyszín megőrzési állapota és a felterjesztett helyszínt érintő tényezők bemutatása:

a) a felterjesztett helyszín jelenlegi megőrzési állapota (fizikai állapot, fenyegető veszélyek),

b) a felterjesztett helyszínt érintő tényezők

ba) a fejlesztési nyomás (pl. beavatkozások, adaptálások, mezőgazdaság, bányászat),

bb) a környezeti terhelések (pl. szennyezés, éghajlatváltozás, elsivatagosodás),

bc) a természeti katasztrófák (pl. földrengés, árvíz, tűzvész) és katasztrófa-készültség,

bd) a világörökségi helyszín felelős látogatása,

be) a felterjesztett helyszínen és annak védőövezetében élő lakosság száma.

5. A felterjesztett helyszín védelme és kezelése:

a) tulajdonviszonyok,

b) a védettség megjelölése,

c) a védettségből eredő intézkedések megvalósításának eszközei,

d) a felterjesztett helyszínre vonatkozó tervek (pl. regionális vagy helyi tervek, megőrzési terv, idegenforgalmi fejlesztési terv),

e) a felterjesztett helyszín kezelési terve vagy egyéb kezelési rendszer,

f) a finanszírozási források és szintek,

g) a megőrzési és kezelési technikákhoz szükséges szakértelem és képzés, valamint annak forrásai,

h) a látogatók kiszolgálására vonatkozó szolgáltatások és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra,

i) a felterjesztett helyszín bemutatására és népszerűsítésére vonatkozó stratégia és programok,

j) a személyi állomány és szakértelem (szakmai, technikai háttér).

6. Monitoring:

a) a megőrzési állapot mérésének kulcsmutatói (indikátor, periodicitás, a rögzítés helye),

b) a felterjesztett helyszín ellenőrzésére vonatkozó adminisztratív intézkedések,

c) az előző jelentések eredményei.

7. Dokumentáció:

a) fényképek és audiovizuális anyagok és az azok felhasználására vonatkozó meghatalmazás,

b) a védettségre vonatkozó szövegek, a kezelési terv vagy dokumentált kezelési rendszer másolata és egyéb, a felterjesztett helyszínre vonatkozó releváns tervek kivonatai,

c) a felterjesztett helyszínre vonatkozó legfrissebb jegyzékek, leltárok, valamint azok tárolásának, archiválásának helye, címe,

d) bibliográfia.

8. Az illetékes szervek elérhetőségei:

a) a felterjesztést készítő szervezet adatai,

b) a hivatalos helyi szervezet,

c) egyéb helyi intézmények,

d) a felterjesztett helyszínhez kapcsolódó hivatalos honlapok elérési útvonala.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!