nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról
2016-09-01
infinity
5
Jogszabály

321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól
és az esélyegyenlőségi mentorokról

A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (1)–(3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A helyi esélyegyenlőségi program

1. § (1) A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll.

(2) A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit.

(3)1 A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait.

(4) Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség.

2. § (1)2 A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF).

(2)3 Az SZGYF a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet.

(3)4 A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti az SZGYF által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok az SZGYF alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket az SZGYF felé írásban jelentik be.

3. §5 A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi az SZGYF számára, mely azt honlapján közzéteszi.

2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai

4. § (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni

a) a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében

aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére;

ab) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére;

ac) az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére;

ad) a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra;

ae) az eladósodottság mértékére;

af) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára;

ag) a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre;

ah) a helyi lakossági önszerveződésekre;

b) a lakhatási szegregáció tekintetében

ba) a területi szegregáció mértékére;

bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;

bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra;

bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára.

(2) A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni

a) a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében;

b) a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására;

c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében

ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére;

cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre;

cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre;

cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására;

d) a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek.

(3) A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni

a) a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére;

b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára;

c) a nőket érő erőszakra;

d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén;

e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére;

f) a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére.

(4) Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni

a) az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére;

b) a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés;

c) közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

biztosítására.

(5) A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni

a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására;

b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére;

c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre;

d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában;

e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére;

f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében

fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére;

fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére;

fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában;

fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére.

5. § (1) A helyi esélyegyenlőségi program részét képező intézkedési tervben meghatározott intézkedések célja különösen:

a) a lakhatási szegregáció és oktatási kirekesztődés felszámolása, integrált vagy a környezeti normáknak megfelelő minőségű lakókörnyezet kialakítása;

b) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelése;

c) az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása;

d) a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése;

e) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a települési önkormányzat döntéshozatalában, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;

f) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, ezek tervezésében, megvalósításában és értékelésében;

g) a hátrányos helyzetű csoportok tájékozottságának és tudatosságának növelése az őket megillető jogok és lehetőségek tekintetében.

(2) Az intézkedési tervben rendelkezni kell az egyes intézkedések végrehajtásának feltételeiről, ütemezéséről a szükséges uniós források és hazai költségvetési források megjelölésével.

3. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata

6. § (1) A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot.

(2) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie

a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e,

b) a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére.

(3) Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat

a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy

b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.

(4)6 A felülvizsgálatot az SZGYF által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik.

4. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevőkkel szembeni követelmények

7. § (1) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki

a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel,

b) legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c)7 részt vett az SZGYF által szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésén, és az ott elsajátított ismeretekről az SZGYF által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett.

(2) Szakmai gyakorlatnak kell tekinteni, ha az esélyegyenlőségi mentor munkáltatója vagy megbízója igazolja, hogy az esélyegyenlőségi mentor a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő szakmai tevékenységet végzett.

(3)8 Az SZGYF esélyegyenlőségi mentor képzésére jelentkező a képzésben való szándéka iránti kérelmet az (1) bekezdése a) és b) pontjában megjelölt feltételeknek való megfelelést bizonyító iratokkal együtt írásban benyújtja az SZGYF részére.

8. § (1)9 A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki az SZGYF mentorhálózata által szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják.

(2)10 Az SZGYF által tartott képzésben résztvevő (1) bekezdés szerinti köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75%-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak az SZGYF tanúsítványt állít ki.

(3)11 A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja az (1) bekezdés szerinti köztisztviselőt vagy közalkalmazottat, aki rendelkezik az SZGYF helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal.

5. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.

(2)12

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!