nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2011. évi CXCV. törvény
az államháztartásról
2017-04-11
2017-06-01
85
Jogszabály

2011. évi CXCV. törvény

az államháztartásról1

[a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

[A vastag betűs szedés a 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) szövege.]

Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

Áht. 1. § E törvény alkalmazásában

1. agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a központi költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások,

2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján nyújtott támogatás,

3.3 átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be,

4. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom,

5. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

6. előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése,

7. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,

8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom,

9. irányító szerv: a költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási hatáskört gyakorló szerv,

10.4 Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi fejezete,

11. Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

12. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet,

13.5

14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve

a) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,

b) a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,

c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat,

d) kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat,

e) a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat,

f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat,

g)6 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, valamint a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat,

h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat,

i) a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait,

j) a közfoglalkoztatási támogatásokat,

k) a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat,

l) a vis maior támogatásokat,

m) a szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatásokat,

15. kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat,

16.7

17. maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,

18. önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,

19.8 támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás,

20. zárolás: a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.

I. FEJEZET9

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

[Az Áht. 1. §-ához]

Ávr. 1. § E rendelet alkalmazásában

1. fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglévő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,

2. felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség,

3.10 foglalkoztató: a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó jogi személy – ide értve az ahhoz megállapodás alapján csatlakozó szervet is –, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

4. forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség – ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is – teljesítésének fedezetét képezi,

5. mozgóbér: a helyettesítésre tekintettel biztosított és a rendes munkaidőt, szolgálatteljesítési időt meghaladóan végzett munka, szolgálat teljesítéséért jogszabály alapján járó külön ellenérték,

6. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

7. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

8. támogatott tevékenység: a támogatási szerződésben meghatározott olyan tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja,

9. támogatott tevékenység időtartama: támogatási szerződésben meghatározott olyan időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak,

10. törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat – a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével –, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.

2. Az államháztartás rendszere

Áht. 2. § Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.

Áht. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik

a) az állam,

b) a központi költségvetési szerv,

c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és

d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás),

d) a térségi fejlesztési tanács, és

e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv.

3. A közfeladatok

Áht. 3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

(2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.

(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.

4. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai

Áht. 4. § (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.

(2) A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.

(3) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.

(4) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.

Áht. 4/A. § (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások

a) a 6. § (2)–(6) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és

b) a 6. § (7) bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások.

(2) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).

(3) A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(4) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként.

(5) Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

Áht. 5. § (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.

(2)11 Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.

(3) A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(4) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

Áht. 6. § (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.

(2) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.

(3) Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,

b) a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,

c) a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak,

d) a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

(4) Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,

b) a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak,

c) a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

(5) Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,

b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,

c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,

d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,

e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.

(6) Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,

b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,

c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.

(7) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint

a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

aa) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások,

ab) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

ac) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

ad) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

ba) a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

bb)12 a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások előjelre tekintet nélkül,

bc) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

bd) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(8) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai

Áht. 6/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok

a) központi kezelésű előirányzatként,

b) fejezeti kezelésű előirányzatként,

c) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,

d) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,

e) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként

jelennek meg.

(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni

a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,

b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét,

c) az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és – ha kijelölésre kerül – az elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és

d) az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét.

(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

[Az Áht. 6/A. §-ához]

Ávr. 1/A. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

Áht. 6/B. § (1)13 A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:

a) a kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

b) a fejezetet irányító szerv feladatait

ba) a központi kezelésű előirányzatok tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel az államháztartásért felelős miniszter,

bb) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület,

bc)14

látja el.

(2)15 A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(3)16 A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.

[Az Áht. 6/B. §-ához]17

Ávr. 1/B. §18 (1) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat.

(2) A fejezetet irányító szerv az e minőségében az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként teljesíti.

(3) A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150–154. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik.

Ávr. 1/C. §19 A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének az általa kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap

a) előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot,

b) előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. §-t és a 12. §-t, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

Ávr. 1/D. §20 A központi költségvetés

a) XLIII. fejezetébe sorolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,

b)21 a XVII. fejezetbe sorolt, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MFB Zrt.

Áht. 6/C. § (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy

a) helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja,

c) a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

Ávr. 2. §22

II. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei

Áht. 7. §23 (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,

b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.

II. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez]24

Ávr. 3. § (1)25 A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.

(2)26

(3)27A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.

6. A költségvetési szerv alapítása

Áht. 7/A. §28 Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

Áht. 8. § (1)29 Költségvetési szerv alapítására jogosult

a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,

b)30 helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,

c)31 nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulása,

d)32 köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület

e)33

(az a)–d) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv).

(2)34 Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.

(3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.

(4)–(7)35

(8)36

[Az Áht. 8. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 4. § (1)37 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és

e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

Áht. 8/A. §38 (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

(2)39 Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a minisztérium és a kormányhivatal alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

[Az Áht. 8/A. § (1) bekezdéséhez]40

Ávr. 5. §41 (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a)42 megnevezését magyar nyelven,

b) székhelyét, telephelyeit,

c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,

e) illetékességét, működési területét,

f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,

g) vezetőjének megbízási rendjét, és

h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

(2)43 Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,

b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,

c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,

d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.

(3) Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.

(4)44 Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell aláírni, azon a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.

7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

Áht. 9. §45 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:

a)46 a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,

b)47 a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,

e)48 a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,

f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és

j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

Áht. 9/A. §49 (1)50 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3)51 Törvény vagy kormányrendelet – a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § a) és f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével –

a)52 a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási hatáskört korlátozhatja,

b) meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók.

(4)53 Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)–i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki.

(5) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet.

(6) Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.

[Az Áht. 9/A. §-ához]54

Ávr. 6. §55 A fejezetet irányító szervet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét az 1. melléklet határozza meg.

Áht. 9/B. §56 Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon

a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,

b) a 9. § e) pontjában, és

c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában

meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

8.57 A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete

Áht. 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető.

(3)58

(4)59 A költségvetési szerv – a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel – gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető vezeti.

(4a)60 A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el,

a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy

b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv

látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni – kormányrendeletben meghatározott eltéréssel – az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalára, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervre, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.

(4b)61 Az irányító szerv döntése alapján a (4a) bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.

(5)62 A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.

(6)63 A költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.

[Az Áht. 10. § (1)–(4b) bekezdéséhez]64

Ávr. 7. §65 (1) A költségvetési szerv

a) a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,

b) a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint az a) pontba nem tartozó, a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján

rendelkezik.

(2)66

Ávr. 8. §67

Ávr. 9. §68 (1)69 A gazdasági szervezet

a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és

b) a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért

felelős szervezeti egység.

(2)70 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(3)71 A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, ez azonban nem eredményezhet az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosságot. Ha több szervezeti egység látja el a gazdasági szervezet feladatait, a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(4)72 Ha az önkormányzati hivatalnál, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervnél az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására önálló szervezeti egység kialakítására nincs lehetőség, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv egészében kell biztosítani az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását. Az ilyen önkormányzati hivatal, illetve társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat.

(5)73 Az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait

a) az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) meghatározott helyen és módon,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv alkalmazásában álló, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy

látja el, kivéve ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik.

(5a)74 A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.

(6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(8)75 Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egysége vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatal alkalmazásában álló személy látja el.

(9)76

Ávr. 10. §77

Ávr. 10/A. §78 A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2)–(3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

Ávr. 11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

a)79 vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b)80 felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és

c)81 a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.

(2)82 Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3)83 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeit

a) az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjére, illetve

b) az irányító szerv vagy az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjére

kell alkalmazni, kivéve ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte. Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a) és b) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel.

(4)84

(4a)85

(5)86 E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéseit a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell.

(6)87 A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8)88 A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására a gazdasági vezető kinevezésére jogosult személy egyetértésével.

Ávr. 12. §89 (1)90 A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett

a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy

b)91 gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel

kell rendelkeznie.

(1a)92 Ha a költségvetési szervnél a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását önálló szervezeti egység végzi, és annak vezetője megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek, a gazdasági vezetőnek – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és költségvetési szervnél szerzett öt év vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2)93 A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(3)94

[Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,

b)95 a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját,

c)96 az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,

e)97 a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,

g)98 a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve – a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve – az általános helyettesítés rendjét), az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és

i)99 azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.

(2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

a)100 a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,

b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,101

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,

e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,

f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

g)102 a vezetékes- és mobiltelefonok használatát, és

h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

(3)103 A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal. Ha a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére költségvetési támogatás nyújtható, az e bekezdés szerinti szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól is.

(3a)104 A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik

a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat,

b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és

c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács

sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít.

(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(4a)105 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni. Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály hatálybalépését követő harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.

(4b)106 Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll és beszámoltatási eljárások.

(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

Áht. 11. § (1)107 Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn.

(2)108 A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.

(3)109 A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.

(3a)110 Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.

(3b)111 A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy

a) a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás),

b) a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).

(3c)112 Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.

(4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(5)113 A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.

(6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel.

(7)114 A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8/A. §-t kell alkalmazni.

[Az Áht. 11. §-ához]

Ávr. 14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,

b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,

c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,

d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és

e)115 a költségvetési szerv alkalmazásában álló személyekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.

(4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.

(5)116 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.

(6)117 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt, a fejezetet irányító szerv nevében eljáró szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál, azzal, hogy az előirányzatok rendezése során előirányzat-átcsoportosításra az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szerv nem jogosult. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

9/A.118 Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele

Áht. 11/A. § (1)119 A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló,

a) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

b) az a) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság

(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: állami feladat) központi költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

(1a)120 A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.

(2) A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, illetve a kormányrendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.

(3) A (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meg kell határozni:

a) a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével,

b) azt a központi költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv),

c) azt a személyt, aki a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot képviseli,

d) azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert,

e) az állami feladat átvételének időpontját.

(4) Az állami feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése

a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket,

b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését,

c) írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket az állami feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről,

d) teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és

e) gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az állammal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője – jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam képviselője – átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét.

(6) A társaság vezető tisztségviselői az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak

a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,

b) a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,

c) a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és

d) a társaság részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.

(7)121 A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(8) Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely

a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy

b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott.

(9)122 Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik saját üzletrésszel vagy részvénnyel.

Áht. 11/B. § (1) A társaság legkésőbb az állami feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.

(2) Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével.

(4) Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.

(5) A (2) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.

(6) Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság – az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti – tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.

(7)123 A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat.

Áht. 11/C. § (1) Az állami feladat átvételének időpontjában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.

(2)124 A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége az állami feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.

(3) Azon (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(5) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv – a (2) bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam – tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás az állami feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.

(6) Az állami feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának az állami feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi.

(7) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.

(8) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

(9) Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az állami feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

Áht. 11/D. § (1) A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni.

(2) Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha az állami feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet.

(3) Az átvételi felelősnek az állami feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül az állami feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) bekezdése szerinti kizáró ok.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor.

(5) A 11/A. § (8) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből.

(6)125

Áht. 11/E. § (1) Ha az állami feladatot újonnan alapított központi költségvetési szerv veszi át, az új központi költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.

(2) Ha átvevő költségvetési szervként már működő központi költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

Áht. 11/F. § (1)126 Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (3)–(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot.

(7) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(8) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási törvény szerint közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.

(9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a jogállási törvény figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(10) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási törvény vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.

(11) Az átvevő költségvetési szerv a (3)–(4), (6) és (10) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.

(12) A társaságnál hatályos kollektív szerződés az állami feladat átvételének időpontjában hatályát veszti.

(13) A társaságnál működő üzemi tanács az állami feladat átvételének időpontjában megszűnik.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA127

10.128

Áht. 12. §

11. A központi költségvetés előkészítése

Áht. 13. §129 (1) Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.

(4)130 Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti egyeztetés és a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól való eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában ismertetni kell.

III. FEJEZET

A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

[Az Áht. 13. §-ához]131

Ávr. 14/A. §132 (1)133 Az államháztartásért felelős miniszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és október 31-éig készíti el, és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.

(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni – a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén – a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát – ideértve az objektív kritériumok meghatározását –, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.

Ávr. 15. § (1)134 A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.

(2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,

b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és

d) a bevételi előirányzatok tartós változásait.

(3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

(4)135 A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadások között külön meg kell jelölni.

Ávr. 16. §136 (1)137 A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza

a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,

b)138 a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit a 33/B. § alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,

c)139 a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, alkalmazási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és

d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,

és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.

(2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak,

b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,

c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy

d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

Ávr. 17. §140 (1)141 A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az azokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosítására vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerven keresztül – küldi meg.

(2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően

a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,

b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját – költségvetési szervi – tervezett bevételeit és kiadásait, és

c)142 véglegezi az (1) bekezdés szerinti javaslatokat.

(3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4)143 A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az (1) bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.

Ávr. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

Áht. 13/A. §144

Áht. 13/B. §145

Ávr. 18/A. §146

12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma

Áht. 14. § (1)147 A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg.

(3)148 A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza

a) a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon,

b)149 a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,

c) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és

d) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen

költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait.

(5)150 A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak.

Ávr. 19. §151

Áht. 15. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

(2)152 A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak.

(2a)153 A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek – ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt –, valamint a területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.

(5)154

(6)155 Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

(7)156 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek.

Áht. 16. § (1)157 A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.

(2)158 A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.

Áht. 17. §159

Ávr. 20. §160

Áht. 18. §161

Ávr. 21–22. §162

Áht. 19. § (1)163 Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 6. § (7) bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.

(2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

Áht. 20. § (1)164 Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni.

(2)165 Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésből megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet költségvetési bevételei között kell elszámolni.

(3)166

Áht. 21. § (1)167 A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál.

(3)168 A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléknak – az éves hatást tekintve – legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(4)169 A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott költségvetési kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban a költségvetési kiadási előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

(4a)170 A központi költségvetésről szóló törvényben fejezeti stabilitási tartalékot kell képezni a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból a központi költségvetésről szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok bővítése előirányzati fedezetének biztosítására, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.

(6)171

[Az Áht. 21. §-ához]

Ávr. 23. §172 (1) A Kormány részére a céltartalékok felhasználására vonatkozó előterjesztést az államháztartásért felelős miniszter nyújthat be.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosítandó előirányzat mértéke nem lehet kevesebb, mint 50 millió forint. Az előterjesztésben

a) nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre,

b) be kell mutatni, hogy a közfeladat ellátásával összefüggésben várhatóan milyen költségek, milyen ütemezésben merülnek fel,

c)173 visszatérítési kötelezettséggel igényelt rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék esetén meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját,

d)174 tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának mértékéről, és

e)175 be kell mutatni a tartalék biztosításának célját.

(3)176 A Kormány Áht. 21. § (1) bekezdése szerinti

a) egyedi határozatában fel kell tüntetni

aa)177

ab) az átcsoportosítással érintett előirányzatok címrendi besorolását,

ac) az átcsoportosítással érintett előirányzat mértékét,

ad) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét,

ae) az elszámolás és – a visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat esetében – a visszatérítés időpontját,

b) egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

(4) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat visszatérülését, valamint a nem visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat fel nem használt, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amely az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát növeli. Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosított előirányzat egészére vagy annak legalább egy részére az átcsoportosításról, illetve – az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti esetben – a kötelezettségvállalás engedélyezéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő hatvan napon belül a kötelezettségvállaló mulasztásából kötelezettségvállalásra nem kerül sor, az átcsoportosított előirányzat egészét vissza kell téríteni, illetve az előirányzat-átcsoportosítás iránt nem kell intézkedni. A visszatérítésre és a további felhasználásra e bekezdést kell alkalmazni.

13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása

Áht. 22. § (1)178 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

(2)179 A Kormány október 15-éig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig – benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

(3)180 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában

a)181 tájékoztatást ad a több év költségvetési kiadási előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,

b)182 a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól történő eltérés esetén az eltérés indokait,

c) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését,

d)183 ismerteti a kormányzati szektor Gst. 1. § c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. § e) pontja szerinti strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket és azok indokait.

(4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni

a)184 az államháztartás költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban,

b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és

c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként.

(5)185 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot pedig akként nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.

(6)186

(7)187

(8)188

14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete

Áht. 23. § (1)189

(2)190 A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4)191 A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

[Az Áht. 23. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 24. § (1)192 A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni

a)193 a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

b)194 a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen

ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,

bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

bc) az általános és céltartalékot, és

bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

(2)195 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

(3)–(4)196

Ávr. 25. §197

15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása

Áht. 24. § (1)198

(2)199 A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.

(3)200 A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b)201 a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c)202 a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást, és

d)203 a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

Ávr. 26. §204

[Az Áht. 24. § (2) és (3) bekezdéséhez]205

Ávr. 27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(2)206 A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

[Az Áht. 24. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai

Áht. 25. § (1)207 Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.

(3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(4)208 A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése

Áht. 26. § (1)209 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy

a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,

b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,

c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el,

d) a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.

(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

[Az Áht. 26. §-ához]

Ávr. 29. §210 (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell.

18.211

Áht. 27. §

19. A költségvetés elfogadását követő feladatok

Áht. 28. §212 (1)213 A fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.

[Az Áht. 28. §-ához]214

Ávr. 30. §215 Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet, szabályzat mellékletében a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok előirányzatának felhasználási szabályait a 3. mellékletben meghatározott módon kell szabályozni. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a rendeletet, szabályzatot a fejezetet irányító szerv vezetője haladéktalanul felülvizsgálja és azt módosítja. Ha a fejezetet irányító szerv szabályzatot ad ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

Áht. 28/A. §216 (1)217

(2)218 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.

(3)219 A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie. A költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4)220

Ávr. 31. §221

[Az Áht. 28/A. § (2) bekezdéséhez]222

Ávr. 31/A. §223 Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat – költségvetési szerv év közben történő alapítása, társulás, nemzetiségi önkormányzat év közben történő megalakulása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat –, valamint az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

Ávr. 32. §224 (1)225 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a felülvizsgált és jóváhagyott elemi költségvetésekről adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(2)226 A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3)227

(4)228 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt elkülönített állami pénzalap, illetve társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését, és arról adatot szolgáltatnak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(5)229 A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv, ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár készíti el. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak. Az elemi költségvetésről – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – a fejezetet irányító szerv adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(6)230 A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő adatszolgáltatás határideje a költségvetési évet megelőző év november 30-a, illetve – év közben alapított költségvetési szerv vagy új előirányzat év közben történő létrehozása esetén – az alapítást, létrehozást követő harminc nap. Ha a központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési évet megelőző év november 20-áig nem kerül az Országgyűlés által elfogadásra és kihirdetésre, az előzetes elemi költségvetést az Országgyűlés számára benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy – annak benyújtása esetén – az összegző módosító javaslattal egybeszerkesztett szövege alapján kell elkészíteni. Ilyen esetben az elemi költségvetést a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül – ha az Áht. 28/A. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesítéséhez szükséges – módosítani, véglegesíteni kell.

Ávr. 33. §231 (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét – év közben alapított költségvetési szerv esetén annak törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését – követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére a (2) bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni.

Ávr. 33/A. §232

20. A középtávú tervezés

Áht. 29. §233 (1)234 A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.

(2)235 A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat.

[Az Áht. 29. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 33/B. §236 Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv szeptember 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.

Áht. 29/A. §237 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

a)238 a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és

b)239 a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek

a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

IV. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

21. Általános szabályok

Áht. 30. § (1)240 A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(2)241

(3)242 A költségvetési bevételi előirányzatok – Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4)243 A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.

IV. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 30. §-ához]

Ávr. 34. § (1)244 Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2)245 Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,

b)246 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadási előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és

c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.

(2a)247 Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.

(2b)248

(3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.

Ávr. 34/A. §249 Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

Ávr. 34/B. §250 A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.

Ávr. 35. § (1)251 A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2)252 Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az eredeti előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel az (1) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4)253 A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(6)254 Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett költségvetési bevételi előirányzat és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.

(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9)255 Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.

(10)256 Az (1) és (5)–(9) bekezdéstől eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása

Áht. 31. §257 (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(2)258 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – a 86. § (3) bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján, (4) bekezdése szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.

(2a)259 A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(2b)260 A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.

(2c)261 A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat – az ezen előirányzatok terhére finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.

[Az Áht. 31. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 36. §262 (1)263 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai

a)264 a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel és a 34/B. § szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,

b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

d)265 a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból

növelhető.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési kiadási előirányzatait az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megemelheti. A személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére a (2) bekezdés szerinti esetekben, a (3) bekezdésben foglaltak megtartásával kerülhet sor.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételek kiemelt előirányzatain belül az egyes rovatok bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja – növelheti és csökkentheti –, ha a tervezett bevételek jogcímének változása miatt az indokolt, de a bevételi kiemelt előirányzat megváltoztatása nem szükséges.

Áht. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:

a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,

b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

c)266 az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal, továbbá sérelemdíjakkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

d)267 a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházás-ösztönzési célú költségvetési kiadás,

e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és

g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás,

h)268 a jegybanki alapkamat előző évi átlagától függő költségvetési kiadás.

[Az Áht. 32. §-ához]

Ávr. 37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.

(2)269 Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti költségvetési kiadási előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

Áht. 33. §270 (1)271 A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(1a)272 Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

b) fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

ba) azokon megtakarítás keletkezik,

bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges,

be) az európai uniós források felhasználásához kapcsolódik vagy

bf)273 elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(4) A (3) bekezdés alapján

a) fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv egyoldalú jognyilatkozata alapján,

b) fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján

kerülhet sor.

(5)274 Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között történik, és a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli és az ilyen fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz.

(6) A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.

(7) Az előirányzat-átcsoportosítás formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

[Az Áht. 33. §-ához]275

Ávr. 38. §276 A fejezetet irányító szerv új fejezeti kezelésű előirányzatot vagy elkülönített állami pénzalap előirányzataként új előirányzatot hozhat létre, ha

a) év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, vagy

b)277 az általa irányított fejezetbe sorolt központi költségvetési szerv előirányzatán, fejezeti kezelésű előirányzaton vagy elkülönített állami pénzalap kiadási előirányzatán megtakarítás keletkezik,

és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalap előirányzatai között a tervezett új fejezeti kezelésű előirányzattal, elkülönített állami pénzalap előirányzatával azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra.

Ávr. 39. §278 (1) Az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések és az irányító szerv (2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(2) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás nem irányulhat az átcsoportosított összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó felhasználására, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.

Ávr. 40. §279 A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § (4) bekezdése szerinti egyeztetést követően, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a december hónapról készült adatokat a tárgyévet követő év február 15-éig teszi közzé.

Ávr. 41. §280 (1)281 A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a fejezetrend, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozatra a 23. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség, annak megadását az egyoldalú jognyilatkozatba, megállapodásba foglaltan kell megtenni, vagy a külön dokumentumban megadott előzetes hozzájárulást az egyoldalú jognyilatkozathoz, megállapodáshoz mellékletként kell csatolni.

(3) Ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) A fejezetet irányító szerv Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

23. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében

Áht. 34. §282 (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3)283 A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4)284 A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5)285 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

(6)286

[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]287

Ávr. 42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

24.288 A kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás

Áht. 35. §289 A kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.

[Az Áht. 35. §-ához]

Ávr. 43. §290 (1)291 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2)292 A költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(3)293 Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben növelhetők, az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzata pedig csak a K1. Személyi juttatások rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére növelhető.

(4)294

(5)295 A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

Ávr. 43/A. §296 (1)297 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.

(2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

(3)298 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 6/C. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.

Ávr. 44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

25. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

Áht. 36. § (1)299 A 32. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.

(2)300 A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, amelynek átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány 33. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva utólag, egyoldalú nyilatkozatban gondoskodik.

(3)301 Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.

(4)302 Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,

b) egyéb esetben

ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig

vállalható.

(4a)303 Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4) bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a következő évekre vállalható kötelezettségvállalás

a) alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében megállapított kiadási előirányzat összege,

b) a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.

(4b)304 A (4) bekezdés b) pontja és a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.

(4c)305 A Kormány

a) egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat,

b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyedi határozatával egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét megállapíthatja.

(4d)306 A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével – több évre vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.

(5)307 A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek költségvetési kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési év költségvetési kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség.

(5a)308 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.

(6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.

(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg.

[Az Áht. 36. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 45. § (1)309 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.

(3)310 Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

[Az Áht. 36. § (2) bekezdéséhez]311

Ávr. 45/A. §312 (1) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában fel kell tüntetni

a) a kötelezettségvállalás célját,

b) a kötelezettségvállalás összegének felső korlátját,

c) azon előirányzat címrendi besorolását, amely terhére a kötelezettségvállalásra sor kerül,

d) azt a határidőt, amelyen belül az államháztartásért felelős miniszternek az előirányzat-átcsoportosításról gondoskodnia kell.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosítás tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódik, a címrend ezzel összefüggő kiegészítéséről a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában kell rendelkezni.

(3) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdés szerinti egyedi határozatának elfogadására vonatkozó előterjesztés az államháztartásért felelős miniszter álláspontjának beszerzését követően nyújtható be a Kormány részére.

(4) Az előirányzat-átcsoportosításról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megállapított határidőn belül, egy összegben gondoskodik. Az átcsoportosított előirányzat kizárólag a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megjelölt kötelezettségvállalás fedezetéül szolgálhat, annak terhére más kötelezettség nem vállalható.

(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség úgy vállalható, hogy az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésének legkorábbi időpontja az előirányzat-átcsoportosítás (4) bekezdés szerinti időpontjánál későbbi időpontra essen.

[Az Áht. 36. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 46. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,

b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év

kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

(3)313 A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor.

(4)314 Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

[Az Áht. 36. § (6) bekezdéséhez]

Ávr. 47. §315 A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból átcsoportosított előirányzat terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.

Ávr. 48. §316

Ávr. 49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely

a)317 az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetési kiadási előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat, valamint a Nagyvállalati beruházási támogatások előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,

b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy

c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.

Ávr. 50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és

d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

(1a)318 Jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(2)319 Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki,

b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c)320 törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a szerződést kötő nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

Ávr. 51. § (1)321 Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

(1a)322 A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő olyan költségvetési szerv, amely

a) központi koordinatív, irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat lát el,

b) az a) pont szerinti szervek irányítása vagy felügyelete alatt áll és projekt-végrehajtási feladatokat lát el,

c) európai uniós költségvetési tagállami kapcsolatokkal összefüggő államháztartási vonatkozású feladatokat lát el,

d) ellenőrző hatósági, igazoló hatósági feladatokat lát el,

e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű uniós támogatásból finanszírozott környezetvédelmi projektet valósít meg, vagy

f) a fenti feladatok végrehajtásának hátterét biztosító pénzügyi, jogi vagy humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat végez,

az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.

(1b)323 A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő azon kormányhivatal, amely a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben kijelölt szervként a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció területén szakpolitikai felelősi feladatokat lát el, illetve az irányító hatóság eljárásában a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján közreműködik, az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.

(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

[Az Áht. 36. § (7) bekezdéséhez]

Ávr. 52. § (1)324 Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

a) a költségvetési szerv,

b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és

c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, illetve térségi fejlesztési tanács

[az a)–c) pont e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott – a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(2)325 Az (1) bekezdés alkalmazásában

a)326 – ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír – a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetőjét,

b) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőjét, és

c)327

a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(3)328

(4)329 (4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője írásban kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel

a) a miniszterelnöki biztost,

b) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására vonatkozó javaslat megtételére jogosult személyt,

c) – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a kormánybiztost és a miniszteri biztost, valamint

d) – ha a testületet létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozott testület vezetőjét.

(5)330 Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók az Országgyűlésről szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.

(6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

(6a)331 Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

(7a)332 Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs a (7) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van,

a) települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hivatal,

b) országos nemzetiségi önkormányzat esetében a közgyűlés egyedi határozatában, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal

alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület vagy a közgyűlés általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(8)333 A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban, vagy az elnöki tisztség betöltésének hiánya esetén a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács által határozatban felhatalmazott valamely tagja vállalhat kötelezettséget.

(9)334 Ha a kötelezettségvállalásra egyébként irányadó jogszabályok lehetővé teszik, írásos formának a felek által legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással – ha jogszabály előírja minősített elektronikus aláírással – ellátott elektronikus dokumentum is megfelel. A kötelezettséget vállaló szerv vezetője által az e § szerint adott írásos meghatalmazás legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

Áht. 37. § (1)335 Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

[Az Áht. 37. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

a) értéke a százezer forintot nem éri el,

b)336 a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy

c)337 az Áht. 36 § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.

Ávr. 53/A. §338 Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás és a 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint az Áht. 32. § d) pontja szerinti esetben arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában foglaltaknak.

Ávr. 54. § (1)339

(2)340 A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(3)341 Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(5)342 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.

(6)343 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és az intézkedés 61/A. § (5) bekezdése szerinti jóváhagyására nem került sor.

[Az Áht. 37. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az e) pontban meghatározott kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

b)344 a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

c)345 a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén

ca) a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

cb) a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására a kötelezettséget vállaló szerv vezetője által kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

cc) a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy,

d)346

e)347 az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,

f)348 az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

g)349 a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,

i)350 a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,

j)351 a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és

k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja

írásban jogosult.

(3)352 A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

(4)353 Ha a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, a pénzügyi ellenjegyzés az e dokumentumnak a pénzügyi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (2) bekezdés szerinti írásos kijelölés az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

Ávr. 56. § (1)354 A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.

(2)355 A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3)356 A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és – ha a 46. § alapján szükséges – az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.

(4)357

(5)358 Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.

(6)359 A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról.

Ávr. 56/A. §360 (1) Ha a központi költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv eredeti kiadási előirányzatai 10%-át, de legalább a százmillió forintot meghaladja, a költségvetési szerv vezetője a tartozásállomány felszámolására irányuló intézkedési tervet készít, amit az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg továbbít a fejezetet irányító szerv vezetőjének. Az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá.

(2) A költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv végrehajtásáról kéthavonta beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének. A beszámolási kötelezettséget mindaddig teljesíteni kell, amíg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű tartozásállomány fennáll.

(3) Ha

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv eredeti kiadási előirányzatai 20%-át, de legalább az egymilliárd forintot meghaladja vagy

b) az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónapon belül a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv tartozásállománya nem csökken az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá,

a fejezetet irányító szerv vezetője jelentést készít a Kormány soron következő ülésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelentésben a fejezetet irányító szerv vezetője beszámol a tartozásállomány kialakulásához vezető okokról, a tartozásállomány felszámolása érdekében elfogadott intézkedési terv tartalmáról, végrehajtásáról és a tartozásállomány felszámolására irányuló további intézkedésekről.

26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás

Áht. 38. § (1)361 A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

(1a)362

(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

[Az Áht. 38. §-ához]

Ávr. 57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3)363 A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja.

(4)364 A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy az általa – az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – írásban kijelölt személy jogosult.

(5)365 Ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) bekezdés szerinti írásos kijelölés a kötelezettségvállaló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

Ávr. 58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.

(6)366 Ha az utalványozás elrendelésére elektronikus dokumentumban kerül sor, az írásos érvényesítés az utalványrendeletnek az érvényesítő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) és (5) bekezdés szerinti írásos kijelölés, megbízás az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

Ávr. 59. § (1)367 Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.

(2)368 Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön írásbeli rendelkezés az érvényesítő és az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

a) az „utalvány” szót,

b) a költségvetési évet,

c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,

d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

e)369 a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,

f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

g)370 az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, elektronikus utalványrendelet esetén a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását, és

h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.

(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

(5) Nem kell utalványozni

a)371 a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,

b)372 a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,

c)373 az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, és

d) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

(6)374

Ávr. 60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(2)375 Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3)376 A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

27. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő

Áht. 39. § (1)377 Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, – többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén – a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja.

(2)378 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(3)379 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(5)380 A költségvetési főfelügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[Az Áht. 39. §-ához]

Ávr. 61. § (1)381 Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább hároméves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok a tekintetében nem állnak fenn.

(2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnél, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervénél (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) nem lehet költségvetési főfelügyelő, felügyelő az a természetes személy, aki

a) a kijelölt szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési jogkörrel felruházott személy közeli hozzátartozója.

(3) Az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaság) nem lehet költségvetési főfelügyelő, felügyelő az a természetes személy, aki

a) az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja,

b) a kijelölést megelőző három évben az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja volt, vagy

c) az állami tulajdonú gazdasági társaságnál döntéshozói jogkörrel felruházott vagy pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személy közeli hozzátartozója.

(4) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amely tartalmazza

a) a kijelölt szerv, az állami tulajdonú gazdasági társaság megnevezését,

b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,

c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét és

d) a megbízatás időtartamát.

Ávr. 61/A. §382 (1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a kijelölt szerv tekintetében

a) előzetesen véleményezi

aa) a kijelölt szerv 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti szabályzatait,

ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

ac)383 a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

b)384 szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a kijelölt szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít, és

c)385 véleményezi az 56/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervet, ellenőrzi annak végrehajtását és tájékoztatja a fejezetet irányító szervet, ha az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását veszélyeztetve látja.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés

a) a bevétel beszedésére irányuló intézkedés,

b)386 a kijelölt szerv elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,

c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,

d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,

e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,

f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és

g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.

(3)387 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében előzetesen véleményezi a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő intézkedéseket.

(4)388 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő jogosult a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság számára nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utalnak.

(5)389 A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában és a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet. A kifogással egyidejűleg a költségvetési főfelügyelő, felügyelő indokolt javaslatot készít, amit a kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének haladéktalanul megküld. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter (6) bekezdés szerinti jóváhagyásáig vagy a kifogásnak a költségvetési főfelügyelő, felügyelő általi visszavonásáig nem hajtható végre.

(6)390 A kifogás eredménytelensége esetén a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az indokolt javaslatot megküldi a kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként eljáró szerv vezetőjének. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén hajtható végre.

(7)391 Az 56/A. § (1) bekezdése szerinti esetben az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetőjének történő továbbítás előtt a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek kell megküldeni. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedési terv kézhezvételét követő 3 napon belül jelzi a kijelölt szerv vezetőjének az intézkedési tervvel kapcsolatos javaslatait. Ha a kijelölt szerv vezetője a költségvetési főfelügyelő, felügyelő javaslataival nem ért egyet, a kijelölt szerv vezetője az intézkedési tervet a költségvetési főfelügyelő, felügyelő észrevételeivel együtt továbbítja a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

Ávr. 61/B. §392 (1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár, a kijelölt szerv és az állami tulajdonú gazdasági társaság rendelkezésre bocsátja a 61/A. § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészíti a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat.

(2) A 61/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését –, a 61/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedések dokumentumait a tervezett intézkedések megtételét legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a megküldött dokumentumokkal kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés megtételére sor kerülhet.

(3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság biztosítja.

(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.

Ávr. 61/C. §393 (1) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol az államháztartásért felelős miniszternek, valamint kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az államháztartásért felelős miniszter felhívására is köteles a tevékenységéről beszámolni.

(3)394

28. Rendkívüli intézkedések

Áht. 40. § (1)395 A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2)396 A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti költségvetési kiadási előirányzatokra és az európai uniós forrásokból finanszírozott költségvetési kiadási előirányzatokra.

(3)397 A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

(4)398 Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő költségvetési kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

(5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

Áht. 40/A. §399

V. FEJEZET

A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

29. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek

Áht. 41. § (1)400 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.

(2)401 Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

(3)402 A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.

(4)403 A költségvetési szerv saját nevében a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá

a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg,

b)404 faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és

c) garanciát és kezességet nem vállalhat.

(5)405 A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére végzett ügyletekre is.

(6)406 A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.

Áht. 41/A. §407 Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének az állam vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés dönthet a központi költségvetésről szóló törvényben.

Áht. 42. § (1)408 Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

(2)409 A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet terhére kell teljesíteni.

(2a)410 A költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A központosított beszedési számla felett a bevételt beszedő költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik.

(3)411 Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

[Az Áht. 42. §-ához]412

Ávr. 61/E. §413 A központosított bevételt beszedő költségvetési szerv rendelkezési joga a központosított beszedési számla tekintetében a tévesen befizetett összegnek a befizető részére történő visszafizetésére vagy más központosított beszedési számlára történő átutalására, illetve a befizetőnek más okból visszajáró összeg visszautalására terjed ki.

30. Személyi juttatások, illetményszámfejtés414

Áht. 43. § (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá.

(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség.

[Az Áht. 43. §-ához]415

Ávr. 61/D. §416 A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek elemi költségvetésében meghatározott, a költségvetési szervnél foglalkoztatottak létszámából be nem töltött álláshelyekről és a be nem töltött álláshelyekhez kapcsolódó személyi juttatások mértékéről a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig adatot szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek. A költségvetési szerv az elemi költségvetésében meghatározott létszámát az államháztartásért felelős miniszter adatszolgáltatás alapján hozott döntésének megfelelően csökkenti. Az államháztartásért felelős miniszter a személyi juttatások kiemelt előirányzaton keletkezett megtakarítás más célra való felhasználására, zárolásra, csökkentésre, törlésre vagy befizetési kötelezettség előírására vonatkozó előterjesztést nyújthat be a Kormány számára.

Áht. 44. § (1) Az államháztartásban a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása és – a nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács kivételével – a törvényben meghatározott, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.

(2) A kincstárral kötött megállapodás alapján a központosított illetményszámfejtéshez az államháztartásba nem tartozó szerv, szervezet is csatlakozhat. A megállapodás alapján végzett központosított illetményszámfejtés nem terjed ki az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére.

(3) A központosított illetményszámfejtésre alkalmazott rendszer a költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokat a törzskönyvi nyilvántartásból veszi át.

V. FEJEZET

A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 44. §-ához]417

Ávr. 62. §418 (1) A központosított illetményszámfejtés keretében

a) a személyi juttatások számfejtése,

b) az adók és járulékok megállapítása,

c)419 a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentések és az Art. 31. § (2) bekezdése és 50. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,

d)420 a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,

e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f)421 a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése és

g) a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítése

a Kincstár által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programon (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) keresztül valósul meg.

(2) A személyi juttatások számfejtése nem terjed ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokra.

Ávr. 62/A. §422 (1) A foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti.

(2)423 A foglalkoztató

a)424

b) a korábbi jogviszonyból eredő tartozásra vonatkozó igazolást,

c)425 az egyéni járulék és a személyi jövedelemadó megállapításához kapcsolódóan a foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, illetve jogszabály alapján biztosítottnak minősülő olyan természetes személyek nyilatkozatát, akiknek vagy akikhez kapcsolódóan a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a foglalkoztató kifizetést teljesít (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), valamint a foglalkoztatót terhelő közterheket befolyásoló nyilatkozatokat,

d) – ha azt a foglalkoztatott átadta – az adó-adatlapot,

e)426 a személyi juttatásból történő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató, valamint

f)427

g) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratokat

a megküldött dokumentumok összesítő jegyzékével együtt az elektronikusan rendelkezésre álló dokumentumokat elektronikus úton küldi meg, az elektronikusan rendelkezésre nem álló dokumentumokat papír alapon vagy digitalizálva, elektronikusan hitelesítve, elektronikus úton küldi meg a Kincstárnak legkésőbb az azok beérkezését, átvételét követő harmadik munkanapig.

(3)428 A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást közvetlenül a Kincstár kapja meg, ennek tényéről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót és azokat az okiratban foglaltak alapján érvényesíti.

(4)–(6)429

Ávr. 62/B. §430 (1) Az illetményszámfejtő programban a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzíti

a) a biztosítotti bejelentéshez és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez szükséges adatokat,

b) a foglalkoztatott alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,

c) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,

d) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat, valamint

e) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.

(2) A foglalkoztató

a) a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően,

b) a mozgóbért annak felmerülésekor

az illetményszámfejtő programban rögzíti úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül (a továbbiakban: tárgyhavi számfejtés.)

(3) Ha a tárgyhavi számfejtést követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről a következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni.

(4) Jogalap nélküli kifizetés esetén a jogszabály, a végrehajtható okirat vagy a foglalkoztatott hozzájárulása alapján történő levonásról – ha az más módon nem térült meg és személyi juttatás számfejtésére még sor kerül – a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti.

(5) A foglalkoztató az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését a Kincstár útján teljesíti.

Ávr. 62/C. §431 (1)432 A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat a Kincstár a tárgyhavi számfejtés keretében – a foglalkoztató által a 62/B. § alapján rögzített adatok alapulvételével – a tárgyhónap utolsó munkanapján állapítja meg.

(2)433 Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban – a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában – a foglalkoztató rögzíti és állapítja meg az ahhoz kapcsolódóan kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat.

(3)434 A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre

a) jogszabályban előírt esetben,

b) a foglalkoztatott érdekeinek biztosítása céljából,

c) a korábbi számfejtés módosítása miatt, vagy

d) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtése céljából

kerülhet sor.

Ávr. 62/D. §435 (1)436 A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez

a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú, rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,

b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket és

c) az átutaláshoz szükséges adatállományt

készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző legalább második munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és – az államháztartás önkormányzati alrendszerében – a kifizetést teljesítő szervnek is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifizető).

(2)437 A kifizető

a)438

b)439 átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat és levonásokat,

c) intézkedik a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak kifizetéséről, és

d) a fizetési jegyzék egy példányát átadja a foglalkoztatottnak, kivéve, ha a foglalkoztatott annak elektronikus úton történő közlését kéri.

(3)440 Ha a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.

(4)441 A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a kifizető oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó – a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített – csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető hitelintézetnek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.

(5)442 A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást – a (4) bekezdéstől eltérően – a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.

(6)443 A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból az illetményszámfejtő programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat terhelő és az azokkal összefüggésben felmerült közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó foglalkoztató fizetési számlájának megterhelésével, a helyi önkormányzat a nettó finanszírozás keretében teljesíti. A társulás és az általa irányított költségvetési szerv közterheit a Kincstár a társulás székhelye szerinti önkormányzat nettó finanszírozása keretében teljesíti.

Ávr. 62/E. §444 (1)445 A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.

(2) Ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít és küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótolására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.

Ávr. 62/F. §446 A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol.

Ávr. 62/G. §447 A Kincstár a jogviszony megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján végelszámolást készít, és azt, továbbá a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozóan jogszabályban előírt igazolásokat a jogviszony megszüntetésének vagy megszűnésének időpontjához igazodóan papír alapon megküldi a foglalkoztatónak.

Ávr. 62/H. §448 (1)449 A foglalkoztató az éves adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatokat, igazolásokat az elektronikusan rendelkezésre álló dokumentumokat elektronikus úton küldi meg, az elektronikusan rendelkezésre nem álló dokumentumokat papír alapon vagy digitalizálva és elektronikusan hitelesítve, elektronikus úton küldi meg a Kincstárnak.

(2) A Kincstár a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében

a)450 elkészíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétel napján jogviszonyban álló foglalkoztatottaknak az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolását,

b) megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját az adókedvezmények figyelembevételével, és

c) gondoskodik az adókülönbözet levonásáról, visszatérítéséről.

(3)451 A Kincstár az általa készített, az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok alapján elkészített elszámolást az annak foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig megelőzően elektronikus úton átadja a foglalkoztatónak.

Ávr. 62/I. §452 (1)453 A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott, központosított illetményszámfejtést érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.

(2) A Kincstár a központi statisztikai információs rendszerben szereplő foglalkoztató vonatkozásában a tárgyhavi számfejtés adataival megfelelően aktualizált adatbázisból – személyes adatot nem tartalmazó – statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet és abból jogszabályban meghatározott rendszerességgel a foglalkoztató és annak irányító szerve, esetenként az államháztartásért felelős miniszter részére adatszolgáltatást teljesít.

31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai

Áht. 45. § (1)454 Az állam nevében hitelt, kölcsönt – a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére – az MNV Zrt., az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében az MFB Zrt. nyújthat. Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.

(1a)455 Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén az államháztartásért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, egyéb gazdasági társaság esetén az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)456 Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével – a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, más esetben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.

(2a)457 A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást

a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,

b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján, a (2b) bekezdésben meghatározottak szerint

teljesíthet.

(2b)458 A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(3)459 Az állami vagyonnal való gazdálkodás során a tulajdonosi joggyakorló saját nyilvántartásaiban nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását.

(4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szervet illeti meg.

(5)460 A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön vissza nem térülő tőkeösszegét költségvetési kiadásként kell elszámolni a visszafizetés elmaradásának – így különösen a kölcsön, követelés elengedésének, beszámításának vagy tőkévé alakításának – időpontjában.

[Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

Áht. 45/A. §461 (1)462 Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha

a) érvényesül a piaci magánbefektető elve,

b) ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és

c) sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.

(2)463 Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3)464 Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Áht. 45/B. §465 (1)466 A Bankra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.

(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki

a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester,

b) büntetett előéletű,

c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(8)467 Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9)468 A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyv többek közös károkozására vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

32. A vállalkozási tevékenység

Áht. 46. § (1)469 A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.

(2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet.

(3)470 A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni.

[Az Áht. 46. §-ához]

Ávr. 64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2)–(3)471

Ávr. 65. §472

33. Befizetési kötelezettség

Áht. 47. § (1)473 A Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv szabad előirányzatai, az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési bevételei után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.

VI. FEJEZET474

A TÁMOGATÁSOK

34.475 A támogatási jogviszony

Áht. 48. §476 (1) Az államháztartás alrendszerei terhére támogatás

a) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,

b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel

jogszabály vagy egyedi döntés (a továbbiakban: támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.

(2) A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a támogatási keret kimerüléséig a jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényeket beérkezési sorrendben teljesíti.

(3) Pályázat vagy kérelem (a továbbiakban együtt: támogatási igény) alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában az irányító szerv belső szabályzatában meghatározott személy, testület dönt.

VI. FEJEZET477

A TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. §-ához]478

Ávr. 65. §479 A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.

Áht. 48/A. §480 (1) A 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási jogi jogviszonyban és a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti polgári jogi jogviszonyban (a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony) a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig – ha a támogatás jellege egyébként nem zárja ki – a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Támogatási igény alapján nyújtott támogatás esetén, ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.

(3) A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte.

[Az Áht. 48/A. §-ához]481

Ávr. 65/A. §482 (1)483 Ha jogszabály – a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén jogszabály vagy a Kormány határozata – a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról

a) a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén támogatói okiratot kell kibocsátani,

b) más esetben hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(2) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.

(3) Ha a támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre az Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti megállapodás e rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

Ávr. 65/B. §484 (1) A támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

(2) A támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a korábbi kedvezményezettre meghatározott feltételeknek megfelel és ahhoz a támogató előzetesen hozzájárul. Nem kell a támogató hozzájárulása, ha a kedvezményezett személyében beálló változás jogszabályon alapul.

Áht. 48/B. §485 (1) Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett

a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,

b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,

c) az a) és b) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó,

d) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

e) – az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület és a sportszövetség kivételével – az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni

a) a társadalombiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásaira,

b) a fogyatékos természetes személyeknek a fogyatékos élethelyzetre tekintettel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra,

c) a családtámogatásokra, és

d) a természetes személyeknek a méltánylást igénylő élethelyzetükre figyelemmel, továbbá jövedelmük pótlása, illetve kiegészítése érdekében rászorultsági alapon nyújtott egyéb szociális pénzbeli, természetbeni és személyes jellegű ellátásokra.

Áht. 49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

[Az Áht. 49. §-ához]486

Ávr. 65/C. §487 (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.

(2) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szerv számára.

(4) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(5) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

Ávr. 65/D. §488 Az Áht. 49. §-a szerinti közreműködő szervezet az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében jár el. A közreműködő szervezet képviseleti joga jogszabályon alapul, a képviselet terjedelmét a fejezetet irányító szerv és a közreműködő szervezet között megkötött megállapodásban kell meghatározni.

Áht. 49/A. §489 (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra az e törvényben meghatározott feltételeket – ha e törvényből más nem következik – a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(2) E Fejezetet nem kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásai kivételével – az 1. § 14. pont a)–d) alpontja szerinti támogatásokra.

35.490 A költségvetési támogatásokra vonatkozó speciális szabályok

Áht. 50. § (1)491 Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és

c)492 átlátható szervezetnek minősül.

(2) Ha a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan közvetlenül nyújtott fejlesztési célú költségvetési támogatásként kerül biztosításra, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételről a Kormány egyedi határozatban dönt.

(3)493

(4) A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási igény benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).

(5) Jogszabály, pályázati kiírás az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.

[Az Áht. 50. §-ához]494

Ávr. 66. § (1)495 A pályázati úton nyújtott támogatás esetén a támogatási igény formája pályázat. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

1. a pályázat címét és célját,

2. a támogató megnevezését,

3. a pályázat benyújtására jogosult és – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,

4. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,

5. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,

6. a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

7. szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,

8. több részletben történő folyósítás lehetőségét,

9. a maximális támogatási intenzitás mértékét,

10. a szükséges saját forrás mértékét,

11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,

12. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,

13. a támogatási döntés elleni jogorvoslatra, kifogás benyújtásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,

14. a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,

15. a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

16. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,

17. arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,

17a.496 a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást,

18. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.

(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. E rendelkezéstől a támogató, ha a pályázat céljára tekintettel indokolt, kivételesen eltérhet, a pályázat benyújtásának határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen aránytalanul rövid és biztosítsa a pályázatról való értesülés lehetőségét és a pályázat megfelelő elkészítéséhez objektíven szükséges időt.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.

(5) A támogató a pályázati kiírás közzététele és a pályázat benyújtásának határideje között köteles biztosítani a pályázók ésszerű időn belüli tájékoztatását.

Ávr. 67. § (1) A pályázati kiírás módosítására kizárólag

a) jogszabály olyan módosítása, amely a támogatási jogviszonyra közvetlenül kihat, vagy

b) egyéb igazolható okból

van lehetőség. A pályázó, ha a pályázatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a pályázati kiírás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a pályázatot a módosított pályázati kiírásnak megfelelően nyújtotta be. Ha a pályázati kiírás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, hiánypótlást kell elrendelni.

(2) A rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató kizárhatja. A támogató a kizárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.

Ávr. 68. § Ha a pályázati kiírás nem zárja ki, a pályázat benyújtására a támogató által biztosított elektronikus úton is lehetőség van.

Ávr. 69. § (1) A benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a pályázó – külföldi pályázó esetén magyarországi – adóazonosító számát,

c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,

e) – ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik, a működési célú költségvetési támogatások kivételével – a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,

f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és

hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét,

i) – ha az meghatározásra került – a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, és

j) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.

(2) A pályázat befogadását a pályázati kiírás a 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.

Ávr. 70. § (1) A pályázat befogadásáról a támogató legfeljebb a pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a pályázatot. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(2) A pályázat befogadása során vizsgálni kell, hogy

a) a pályázat a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra,

b) az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető mértéket, és a támogatási arány nem haladja meg a pályázati kiírásban meghatározott maximális támogatási intenzitást, és

c) a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(3) Ha a pályázó a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, és a hibák, hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok a hiánypótlás során pótolhatók, a támogató megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. A pályázat kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha a pályázó a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül az (1) bekezdésében meghatározott módon elutasítható.

Ávr. 71. §497 (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben meg kell határozni az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban előkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató dönt.

(1a)498 A Kincstár az általa üzemeltetett monitoringrendszerben kezelt, a döntés-előkészítéshez szükséges adatot továbbítja a támogató részére.

(2) A kedvezményezettekről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. A támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(3) E §-t nem kell alkalmazni a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott, mérlegelést nem igénylő támogatási döntésekre.

Ávr. 72. § (1)499

(1a)500 Ha a pályázat műszaki megfelelőségének, műszaki vagy pénzügyi megvalósíthatóságának megítélése különleges szaktudást igényel, a támogató a támogatási döntés meghozatalához e kérdések tekintetében szakértőt vehet igénybe.

(2) A pályázat csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas, vagy az a rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel csak ekként lenne támogatható.

Ávr. 73. §501 (1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére a támogató által megállapított ésszerű határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.

(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

Ávr. 74. §502 (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(2) A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68–73. §-nak és a 75. § (3a) bekezdésének pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.

Ávr. 75. §503 (1) A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának, támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) a saját forrás rendelkezésre áll,

d)504 megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) – a biztosítékmentesség kivételével – a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig,

g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

h) ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

(3) Az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati kiírás lehetővé teszi – legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja

a)505 a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolatát és

b)506 a létesítő okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példányát.

(3a)507 Ha a kedvezményezett három éven belül több alkalommal nyújt be pályázatot ugyanahhoz a támogatóhoz, és a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a legkorábban benyújtott pályázathoz kell csatolni, a további pályázatban pedig nyilatkozni arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve társulási tanács elnöke nyilatkozatát,

b) költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben – a pályázati kiírás szerint – a kedvezményezett nyilatkozatát vagy a saját forrás rendelkezésre állásának a számlavezető intézmény igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal való igazolását

kell érteni.

(4a)508 Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott önerő támogatást.

(5) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

(6) Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, közalapítvány, illetve az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni a (2) és (3) bekezdés szerinti olyan nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6a)509 Ha valamely hatósági engedély a támogatott tevékenység egyes elemeinek megvalósítását követően szerezhető be, a (2) bekezdés h) pontja alapján csak a támogatott tevékenység megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek meglétéről kell nyilatkozni, a további hatósági engedélyek meglétét a támogató a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámoló keretében ellenőrzi.

(7)510 Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és g) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. A külföldi kedvezményezett személyes joga alkalmazandó továbbá abban az esetben is, ha jogszabály a támogatás felhasználása tekintetében közbeszerzési kötelezettséget ír elő.

(8) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.

(9) A támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.

Ávr. 76. § (1) A támogatási szerződésben meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

a)511 a támogatott tevékenységet,

b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,

c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,

d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,

e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben –, és határidejét,

f) a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is –, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, – a biztosítékmentesség kivételével – a visszafizetés biztosítékait,

h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és

k) a támogatási szerződés felmondásának, illetve az attól történő elállás esetköreit.

(2) A támogatási szerződésben – az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével – szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.

(3)512 A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a Kormány által kihirdetett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán végzett humanitárius tevékenységgel összefüggésben nyújtott költségvetési támogatásokra.

Ávr. 77. § (1) Ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy

c) a felek a támogatási szerződést közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik vagy támogatási szerződést valamelyik fél felmondja vagy attól eláll,

a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.

(1a)513 Ha a pályázati kiírás célja másképp nem biztosítható, a támogató a felszabaduló összeg hatékony felhasználása céljából az (1) bekezdéstől eltérően a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorára tekintet nélkül nyújthat költségvetési támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 71. § (2) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell.

Ávr. 78. §514

Ávr. 79–80. §515

Ávr. 81. §516 Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a)517 nem felel meg az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek,

b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem a 75. § (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozik, vagy

e) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

Ávr. 82. § (1) Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

a) az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy

e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(2) Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául a következő dokumentumok szolgálnak:

a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében

aa) a munkaügyi hatóság és

ab) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató esetén a bányahatóság

által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, továbbá

b) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében az állami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, és

c) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság által az Ebktv. alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó

irat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául

a) a rendőrség esetében a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtási szervezet esetében a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

b)518 a honvédelmi foglalkoztatók esetében a honvédelemért felelős miniszter

által kiállított igazolás szolgál.

Ávr. 83. §519 (1) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások esetén a helyi önkormányzat a támogatóval szembeni kötelezettségeit a Kincstár útján teljesíti.

(2) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a támogató megbízása alapján a támogató 70. §-ban meghatározott feladatait, a 75. § szerinti nyilatkozatok meglétének, a 81. §-ban és a 82. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzését, a 93. § (1) bekezdése szerinti részbeszámoló, beszámoló pénzügyi felülvizsgálatát, a 94. §-ban és 97–99. §-ban meghatározott feladatokat – a döntés-előkészítés, a támogatási szerződés módosításának, felmondásának vagy az attól való elállás kivételével – a Kincstár látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben

a)520 a támogatási igényt, részbeszámolót, beszámolót és az e Fejezetben, a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben meghatározott más nyilatkozatot, dokumentumot a helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat a Kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be,

b) a 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a kedvezményezett – a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében költségvetési évben lemondással és (a részletfizetés iránti kérelem benyújtása kivételével) a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolás csatolásával együtt, a költségvetési támogatás folyósítását követő évben kizárólag a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolással – a Kincstár útján teljesíti a támogató felé.

(4) A nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásról való lemondást legkésőbb a költségvetési év november 30-áig lehet benyújtani. A lemondás hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A hibátlan, hiánytalan lemondást a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

Áht. 50/A. § A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

[Az Áht. 50/A. §-ához]

Ávr. 84. § (1) A támogató az Áht. 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől

a) a beszámoló elfogadását követően,

b) költségvetési szerv, egyházi jogi személy, szociális szövetkezet kedvezményezett részére,

c) – ha a költségvetési támogatás teljes egészében a helyi önkormányzat kötelező feladatát, önként vállalt helyi közfeladatát vagy a nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi feladatát érinti, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyon a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat törzsvagyonná válik – helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett részére,

d) – ha a költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot, vagy ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, a ráeső költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot – bármely kedvezményezett részére,

e) – ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik – a működési célú vagy kutatásra, fejlesztésre vagy innovációra irányuló költségvetési támogatásban részesülő bármely kedvezményezett részére,

f)521 az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó forrás terhére megvalósuló projektek esetében végrehajtó szervként eljáró, a Polgári Törvénykönyv szerint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság esetében, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

fa) a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába, vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

fb) a Polgári Törvénykönyv 8:2. § szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság a támogatást az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, nemzetiségi önkormányzatok társulása vagy – központi költségvetési szerv kivételével – költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja,

fc) a Polgári Törvénykönyv 8:2. § szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság a támogatást az fb) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyontárgyának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja vagy közfeladat ellátását mozdítja elő

folyósított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.

(2) Biztosíték lehet

a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy

b) bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, garancia, kezesség, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

Ávr. 85. § (1) Ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, biztosíték legfeljebb a költségvetési támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető. A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték kivételével a megvalósítást követő időszakra (a továbbiakban: fenntartási időszak)

a) a húszmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatás esetében biztosítékot nem kell nyújtani,

b) az ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatások esetében a kifizetett költségvetési támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell biztosítékot nyújtani,

c) annak a kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződésben a fenntartási időszakra a pályázatban vállalt indikátorokat a támogatási szerződésben meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv a projekttel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapított meg, a költségvetési támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania.

(2) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(3) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia.

(4) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a költségvetési támogatás folyósításának feltétele.

(5) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

Áht. 50/B. § Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az 50. §-tól és az 50/A. §-tól eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban meghatározott feltételeknek. Jogszabály, pályázati kiírás további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus nem zárja ki.

Áht. 51. § (1) A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(2) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény alapján nem állami intézmény fenntartójának az általa vagy intézménye útján ellátott köznevelési, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatra tekintettel biztosított költségvetési támogatás esetében a (2) bekezdést a nem állami intézmény fenntartója és az általa fenntartott intézmény köztartozására is alkalmazni kell.

[Az Áht. 51. §-ához]522

Ávr. 86. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló vagy – ha e rendelet szerint előírásra került – a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás Áht. 51. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra nem kell alkalmazni.

(2) A beszámoló, részbeszámoló hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

Ávr. 87. §523 (1) A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is – a költségvetési támogatás céljához, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszához, a kedvezményezett saját forrásának mértékéhez igazodó módon – folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg).

(2)524 A támogatási előleg összegét a pályázati kiírás vagy a támogatási szerződés határozza meg.

(3)525

(4) A támogatási előleget vagy annak első részletét a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül kell folyósítani.

Ávr. 88. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása

a) a kedvezményezett fizetési számlájára,

b) az Áht. 51. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén

ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

c) kamattámogatás vagy kezességi díjtámogatás pénzügyi intézmény által történő megelőlegezése esetén a költségvetési támogatást megelőlegező pénzügyi intézmény részére

történő kifizetéssel lehetséges.

(2)526 Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kifizetés elszámolására a beszámolóban nincs lehetőség.

(3) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását, ha azt a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra akkor kell alkalmazni, ha a 140–142. § és a 144. § eltérően nem rendelkezik.

Ávr. 89. § (1)527 A költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés 102/F. § (2) bekezdése szerinti adatait.

(2) Ha a Kincstár észleli, vagy valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti az érintett támogatókat.

Ávr. 90. §528 (1)529 A kedvezményezettet terhelő köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adó- és vámhatóság a Kincstár elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár kedvezményezettenként és adónemenként – ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban – utalja át az állami adó- és vámhatóságnak. A visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

(2) Ha az Áht. 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak – legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző ötödik napig – úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő öt napon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét.

(3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be.

(4)530 A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót. A visszatartás a kedvezményezett – a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót.

(6)531 Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, amelyet a Kincstár megkeresése tartalmaz.

Ávr. 91. § A költségvetési támogatást, ha annak jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, a részbeszámoló, beszámoló elfogadásától számított negyvenöt, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül ki kell fizetni.

Áht. 52. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

(3) A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató egyetértéséhez kötheti.

[Az Áht. 52. §-ához]532

Ávr. 91/A. §533 A költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás ésszerű és hatékony felhasználását biztosítsa.

Áht. 52/A. §534 A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni. Ettől a Kormány egyedi határozata és a támogatási szerződés rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő időpontot is megállapíthat.

36.535

Áht. 53. § A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás – ha annak feltételei egyébként fennállnak – a beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra.

[Az Áht. 53. §-ához]

Ávr. 92. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el az Áht. 53. §-a szerinti beszámolót. A támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.

(2) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az éves költségvetési beszámolóban a költségvetési évben nyújtott valamennyi költségvetési támogatásnak az éves költségvetési beszámoló által érintett időszakban felhasznált részéről a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlap szerinti tartalommal kell beszámolni. Az ilyen tartalmú beszámolás nem érinti a kedvezményezett támogatási szerződésben előírt, e § szerinti beszámolási kötelezettségét. Az éves költségvetési beszámoló Kincstár általi felülvizsgálatára az Áht. 59–60/B. §-át kell alkalmazni.

Ávr. 93. § (1) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.

(2)536 A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban.

(3)537 A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a részbeszámoló, beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt. Az összesítő tartalmazza az elszámolás részét képező költséget igazoló számviteli bizonylatok sorszámát, típusát (így különösen számla, bérkifizetési összesítő, számlakivonat), a kiállításának keltét, a teljesítésének dátumát, a gazdasági esemény rövid leírását, nettó összegét, bruttó összegét, a támogatás terhére elszámolt összeget, a számviteli bizonylat kiállítójának nevét, adószámát, a pénzügyi teljesítés időpontját, valamint a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását.

(4) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani.

(5) A támogatási szerződés előírhatja a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz benyújtandó okiratok záradékolását.

Ávr. 94. § (1) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.

(2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására. Hiánypótlásra, ha jogszabály, pályázati kiírás, vagy támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.

(3) Ha a részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (2) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

Áht. 53/A. § (1) A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását.

(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a Kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3)538 Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

(4)539 Ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a harmadik személyt terheli, ha a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a kedvezményezett számára. Ha a kötelezettségek teljesítésének elmaradása e harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a visszafizetendő összeget a támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a harmadik személy és a harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

[Az Áht. 53/A. §-ához]

Ávr. 95. § (1)540

(2) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a támogatási szerződésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására, kivéve ha a többlet költségvetési támogatás biztosítása

a) a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásra vonatkozó támogatási szerződés módosítás miatt kerül sor, vagy

d) előre nem látható és a kedvezményezettnek fel nem róható okból szükséges és

a többlettámogatás biztosításához szükséges fedezet rendelkezésre áll.

(3) Nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a támogatott tevékenység megvalósításának időpontja a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előre láthatóan a három hónapos késedelmet nem haladja meg,

b) a támogatási szerződésben meghatározott bármely indikátor értékének várható teljesülése eléri a célérték legalább 90%-át,

c) a műszaki, szakmai tartalom megváltozása olyan jellegű, amely során a kedvezményezett által nyilatkozatban vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a támogatott tevékenység eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás megvalósul.

(4)541

Ávr. 96. § A támogató a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított hat hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,

c) a 81. §-ban meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a 75. § (2) és (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett a 94. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét,

h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik, vagy

i) a kedvezményezett a támogatott tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik.

Ávr. 97. § (1) Ha a 96. § a), c), d), f), h) vagy i) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban vagy a költségvetési támogatás egyéb – a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak.

(2) Ha a támogató az (1) bekezdés szerinti bejelentés útján vagy egyébként tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bekövetkezéséről, a tudomásszerzést követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, a 98. § (5) bekezdése szerinti részleges visszafizetés elrendelésére vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(4)542 Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatott tevékenység összköltségét a költségtervben meghatározott egyes költségnemek arányában kell csökkenteni.

(5)543 Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét és nem ütközik az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokba.

Ávr. 98. § (1) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat mértéke

a) forintban meghatározott pénztartozás esetén a jegybanki alapkamat kétszerese,

b) külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese.

(2) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve – külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén – külföldi kamat.

(3) Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a költségvetési támogatás folyósítására részletekben került sor, a jogosulatlan igénybevétel kezdő időpontja a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet fizetési számlán történő jóváírásának napja azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírásának napjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. A késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(5) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ebben az esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

Ávr. 99. § (1) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő harminc nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni.

(5)544 A helyi önkormányzat a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. A nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében, ha a visszafizetési kötelezettség a folyósítás évében keletkezik, a visszafizetési kötelezettséget az annak során történt elszámolással egyidejűleg kell teljesíteni.

(6)545 A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. Ilyen előirányzat hiányában, illetve ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetési kötelezettséget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára kell teljesíteni.

37.546

Áht. 54. § (1) A támogató a költségvetési támogatás felhasználását

a)547 a 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a hatósági ellenőrzés szabályai,

b)548 a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a Kormány rendeletében meghatározott szabályok

szerint ellenőrzi.

(1a)549 Az ellenőrzés kiterjedhet a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósítására kötött szerződésben részes olyan felekre is, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közvetlen módon közreműködnek.

(2)550 A kedvezményezett és az (1a) bekezdés szerinti szerződő felek kötelesek a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett vagy az (1a) bekezdés szerinti szerződő fél az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.

[Az Áht. 54. §-ához]

Ávr. 100. § (1) A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználását jogszabályban, a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(1a)551 Az ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti szervek adatot igényelhetnek a Kincstár által működtetett monitoring rendszerből.

(2) Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor.

(3)552 Az ellenőrzés során a támogatónak – az irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett kivételével – ellenőriznie kell a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolt, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt oly módon, hogy az összesítőből szúrópróbaszerűen kiválasztott bizonylatok létezését és az összesítővel való egyezőségének meglétét az eredeti bizonylatok vagy azok hiteles másolatának bekérésével vagy helyszíni ellenőrzés során vizsgálja. Hiteles másolatként a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt másolat fogadható el. A kiválasztásba a bizonylatok legkevesebb 5%-át, ha az összesítőn tíz darabnál kevesebb bizonylat szerepel, azok legalább 50%-át, de legkevesebb egy darab bizonylatot kell az ellenőrzésbe bevonni úgy, hogy az ellenőrzött számlák összege elérje az összesítőben szereplő érték minimum 10%-át. A támogató a támogatási szerződésben a bizonylatok száma tekintetében magasabb mértéket is meghatározhat.

38.553

Áht. 54/A–54/C. §

39.554

Áht. 55. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli

a)555 a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,

b)556 ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,

ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,

be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,

c)557 ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,

ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,

cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,

cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,

cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és

cf) a kedvezményezett székhelyét.

Áht. 56. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan

a) az 55. § a) pontja szerinti adatot,

b) az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,

c) az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

d) az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

e) az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,

f) az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és

g) az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.

Áht. 56/A. § A Kormány rendeletben a költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat állapíthat meg.

[Az Áht. 56/A. §-ához]

Ávr. 101. §558 A támogató és a kedvezményezett a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

Ávr. 101/A. §559 (1) A Kormány egyedi határozata alapján, mérlegelést nem igénylő támogatási döntéssel nyújtott, vissza nem térítendő költségvetési támogatásokra

a) e fejezet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni,

b) a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdését minden esetben, más rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e § eltérően nem rendelkezik.

(2) A támogatási döntés meghozatalához nem szükséges

a) támogatási kérelmet benyújtani, ha a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak,

b) a támogatónak befogadó nyilatkozatot kibocsátania.

(3) A 75. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a 7. melléklet szerinti formában és tartalommal teszi meg, azzal, hogy a nyilatkozatban

a) közli a költségvetési támogatás folyósításához szükséges lényeges információkat,

b) a 75. § (2) bekezdés a) pontja helyett arról nyilatkozik, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok, információk teljeskörűek, valósak és hitelesek,

c) a 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot nem kell megtennie,

d) a 75. § (2) bekezdés f) pontja helyett annak vállalásáról nyilatkozik, hogy a biztosítékokat – ha a támogatói okirat azt előírja – a támogatás folyósításának napjától számított harminc napon belül rendelkezésre bocsátja,

e) a 75. § (2) bekezdés h) pontja helyett annak vállalásáról nyilatkozik, hogy a hatósági engedélyeket a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóval egyidejűleg a támogatónak megküldi.

(4) Ha a költségvetési támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak minősül, a támogatási kérelmet a 7. melléklet szerinti nyilatkozattal – kiegészítve a támogatott tevékenység bemutatásával, helyszínének megjelölésével és az elszámolni kívánt költségek részletesebb ismertetésével – kell benyújtani.

(5) A támogató a (3) bekezdés szerinti dokumentumot a támogatói okirat tervezetével együtt elektronikus úton vagy papír alapon küldi meg a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezetnek, amely a kitöltött és a képviselője aláírásával ellátott dokumentumot – ha a támogató szóbeli vagy írásos nyilatkozatában azt lehetővé tette, úgy annak elektronikus úton egyszerű másolatát – a támogatónak a támogatói okirat kiadásáig visszaküldi. Ha a támogató a támogatói okiratot a dokumentumok egyszerű másolata alapján adta ki, a kedvezményezett az eredeti példányokat a másolatok elektronikus úton történő megküldését követő harminc napon belül megküldi a támogatónak.

(6) A költségvetési támogatás biztosítása támogatói okirat kibocsátásával történik.

(7) Ha a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a dokumentumot a támogatónak az (5) bekezdés szerint megküldte, a támogatói okirat annak változatlan tartalmú kiadásával és arról a kedvezményezett szóbeli tájékoztatásával közöltnek tekintendő.

(8) A támogatói okirat kibocsátásához a 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni.

(9) A támogatói okirat tartalmára a 76. § (1) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a támogatási intenzitást csak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak minősülő költségvetési támogatások esetén kell feltüntetni,

b) az elszámolható költségek meghatározása a 7. melléklet 9. pontja szerinti adattartalommal történik,

c) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása

ca) a Kormány egyedi határozata szerinti módon, ennek hiányában

cb) a 87. § (1) bekezdése szerint, egy összegben, költségterv helyett a kedvezményezett (3) és (4) bekezdés szerinti nyilatkozatai alapján

történik,

d) a biztosíték teljesítésére a támogatás folyósítását követő harminc napos határidő áll rendelkezésre,

e) a 76. § (1) bekezdés e) és i) pontját nem kell alkalmazni.

(10) A kedvezményezett a támogatott tevékenység részletes bemutatását és a 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségtervet a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül küldi meg a támogatónak.

(11) A kedvezményezett a megvalósításba a támogató előzetes tájékoztatása esetén vonhat be közreműködőket.

(12) Az e § szerinti költségvetési támogatásokra a 81. § d) pontját és a 85. § (3) bekezdés első mondatát nem kell alkalmazni.

Ávr. 102. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

Ávr. 102/A. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve ha a kedvezményezett az előzetesen felszámított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult.

(2) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználása során a fizetendő adójából rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta vagy a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

Ávr. 102/B. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

Ávr. 102/C. § (1) A nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7)560

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Ávr. 102/D. § (1)561 Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett – kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén – a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik. E §-t a kizárólag hazai forrás terhére finanszírozott, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás államháztartáson kívüli igénylője vagy kedvezményezettje tekintetében kell alkalmazni.

(2) Nem nyújtható be kifogás az olyan döntés, intézkedés ellen, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye vagy amely a támogatás igénylőjére, illetve a kedvezményezettre vonatkozó jogot, kötelezettséget közvetlenül nem állapít meg.

(3) A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az arról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül, de legkésőbb az annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül, írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) A kifogás tartalmazza

a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,

b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és

e) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást tevő aláírását.

(5)562 Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kifogást, ha

a) azt határidőn túl terjesztették elő,

b) azt nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) az a korábbival azonos tartalmú,

d) a kifogás nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott adatokat,

e) azt a korábbi kifogás tárgyában hozott döntéssel szemben nyújtották be,

f) a kifogás benyújtásának nincs helye,

g) a kifogás kizárólag olyan jogsértés ellen irányul, mely a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható.

(5a)563 Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv, illetve közreműködő szervezet igénybevétele esetén a kezelő szerv, a lebonyolító szerv, illetve a közreműködő szerv, ennek hiányában a támogató – ha a kifogásban foglaltakkal egyetért – megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, vagy továbbítja a kifogást a fejezetet irányító szervnek.

(6)564 A fejezetet irányító szerv a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. A kifogás elbírálásában – a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(7) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről – elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével – a kifogást benyújtóját írásban értesíti.

(8) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének nincs helye.

39/A.565 Nyilvánosság

Áht. 56/B. § (1) A kincstár monitoringrendszert működtet a költségvetési támogatásokról és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásokról, valamint közreműködik a támogatások felhasználásának összehangolásában.

(2)566 A monitoringrendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható.

Áht. 56/C. § (1) A támogató a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik

a) a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója nevére, a támogatási igény céljára és az igényelt támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,

b) a támogatási döntéshez kapcsolódóan a döntéshozó személy, testület esetén a testület megnevezésére, tagjainak nevére és a támogatás megállapított mértékére,

c) a támogatás felhasználásához kapcsolódóan bekövetkezett vagy a támogató által megállapított, a támogatási jogviszonnyal, a támogatás rendelkezésre bocsátásával és a beszámolással kapcsolatos tényekre, körülményekre

vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a támogatási igény benyújtóján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján támogatásra jogosult személyt, a támogatási igény célján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás célját kell érteni.

(3) A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével törölhetők.

(4) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét támogatási program, támogatási igény benyújtója, támogatás összege, döntéshozatalra jogosultak szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki számára, ingyenesen biztosítani kell.

[Az Áht. 56/B. §-ához és 56/C. §-ához]567

Ávr. 102/E. §568 (1)569 A támogató

a) – pályázati úton nyújtott támogatás esetén – a pályázati kiírás adatait a pályázati kiírás közzétételét megelőzően,

b) – pályázati rendszeren kívül nyújtott támogatás esetén – a támogatás feltételrendszerének a támogatási jogviszony tartalmát érintő adatait annak meghatározását megelőzően

a Kincstár által meghatározott adattartalommal a Kincstár részére bejelenti. Ha a támogató adatszolgáltatása a monitoringrendszer teljessége szempontjából hibás vagy hiányos, annak kijavítására vagy kiegészítésére a Kincstár utólag kötelezi a támogatót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok változását a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a támogató a Kincstárnak bejelenti. A bejelentésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

Ávr. 102/F. §570 (1) A támogató

a) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a támogatási igény benyújtását, kamattámogatás vagy kezességi díjtámogatás formájában nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntést,

b) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a támogatási döntést és

c) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a támogatási jogviszonnyal, a támogatás rendelkezésre bocsátásával és a beszámolással kapcsolatos tény, körülmény megállapítását

követő hét napon belül továbbítja a Kincstárnak.

(2) A támogató a Kincstárt hét napon belül értesíti, ha

a) a Kincstár részére az (1) bekezdés a)–c) pontja szerint továbbított adatokban változás történik,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy

c) a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.

(3) A támogatás folyósításáról a támogató a támogatás teljes összegének folyósítását követően értesíti a Kincstárt.

Áht. 56/D. § (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a döntéshozó személy, testület által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

VII. FEJEZET571

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

40. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése

Áht. 57. § (1)572 A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti.

(2) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.

(3)573 Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.

(4) Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult az általa meghatározott mutatószámok átvezetésére.

(5) A helyi önkormányzat a soron következő mutatószám módosításkor a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatában szerepeltetett mutatószámhoz képest eltérő mutatószámot szerepeltethet, ha azt a helyi önkormányzatnak a határozat jogerőre emelkedését követően átvett vagy átadott feladat indokolja. A feladat átvételének, átadásának helyi önkormányzat általi bizonyítása alapján a kincstár a (3) bekezdés szerinti határozatát módosíthatja, visszavonhatja.

(6) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit – a (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.

(7) A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.

VII. FEJEZET574

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

[Az Áht. 57. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 103. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához igényelhető, feladatmutatók szerint járó támogatásra (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) való jogosultság feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján – tájékoztatót tesz közzé.

(2)575 A helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat a támogatás folyósításához szükséges, tájékoztatóban meghatározott adatokat a tájékoztatóban meghatározott határnapig közli a Kincstárral.

Ávr. 104. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki.

(2) Az értesítő alapján a helyi önkormányzat az értesítőben meghatározott határnapig a 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatását módosítja, ha

a) az elfogadott központi költségvetésről szóló törvényben a támogatások igénybevételi szabályai eltérnek a 103. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatóban közölt feltételektől, vagy

b) a helyi önkormányzat számára megállapított támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján járó támogatástól.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését az adatszolgáltatás módosításával egyidejűleg bizonyítani szükséges.

Ávr. 105. §576 A 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást, annak évközi módosítását és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást papír alapon és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján – működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni.

Ávr. 105/A. §577 A támogatás igénylése és módosítása megalapozottságának ellenőrzését végző személyre a 109. § (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a támogatás igénylésének és módosításának megalapozottsága ellenőrzése során helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a helyszíni ellenőrzésre a 109/A–109/C. §-t kell alkalmazni.

Ávr. 105/B. §578 A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódó, a 111. § b)–h) pontja szerinti, nem feladatmutató alapján járó támogatások esetén az igénylés a központi költségvetésről szóló törvényben előírtak szerint, a lemondás a 83. § (3) bekezdés b) pontja és a 97. §, a visszafizetés a 99. § (5) bekezdése, a kamatok megállapítása a 98. § szerint történik.

[Az Áht. 57. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 106. § (1) Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is.

(2) A felülvizsgálat során hozott jegyzőkönyv, illetve ha az ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzésre is sor kerül, a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

b) a helyi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként,

c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat,

d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait,

e) az ellenőrök nevét, aláírását és

f) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.

(3)579 A támogatás igénylése és módosítása keretében végzett hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje százhúsz nap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(4)580 Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti határozatot a Kincstár az utolsó adatszolgáltatás-módosítási határidő leteltét megelőző ötödik napig hozza meg.

[Az Áht. 57. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 107. § A helyi önkormányzat a számára megállapított támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb két alkalommal a 105. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint. Ha a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódik, a hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

41. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata

Áht. 58. §581 (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.

(2) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a költségvetési beszámoló teljesítésének határidejét követő második hónaptól a Kormány rendeletében meghatározott mértékű – a központi költségvetés 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett készítenie.

[Az Áht. 58. §-ához]

Ávr. 108. § A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.

Ávr. 108/A. §582 (1) Az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék mértéke

a) ha az önellenőrzéssel a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettsége csökken, a csökkenés 10%-a, de legalább tízezer forint,

b) ha az önellenőrzéssel a helyi önkormányzat többlettámogatásra lesz jogosult, a többlettámogatás 10%-a, de legalább tízezer forint,

c) más esetben ötezer forint.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén az a) és b) pontban megállapított önellenőrzési pótlékot külön-külön kell megállapítani és megfizetni.

(3) Az önellenőrzésre kérelmet az a helyi önkormányzat nyújthat be, amely az éves költségvetési beszámolóját a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe feltöltötte, és azt a Kincstár felülvizsgálta és elfogadta.

(4) A helyi önkormányzat az önellenőrzést a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben benyújtott kérelem feladásával kezdeményezi, továbbá ezzel egyidejűleg megfizeti az önellenőrzési pótlékot a Kincstár által megjelölt fizetési számlára.

(5) Ha az önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelem feladását követő öt munkanapon belül nem kerül sor, a Kincstár a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben azt megvizsgálja. Ha a kérelem megfelel az éves költségvetési beszámolónak a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának elszámolását ismertető részére előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a Kincstár a kérelmet nyolc napon belül jóváhagyja, ellenkező esetben azt elutasítja.

(6) A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatának adatait a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben, a feltöltött éves költségvetési beszámoló másolati példányán keresztül publikálja.

Áht. 59. § (1)583 A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány rendelete a Ket. 33. § (1) bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is megállapíthat. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente – a kincstár által meghatározott támogatási jogcímek tekintetében – helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.

(3) A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, továbbá – szükség esetén – valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.

(4) A felülvizsgálat szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.

[Az Áht. 59. §-ához]

Ávr. 109. § (1) Az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-éig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint az első évre vonatkozóan a felülvizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

(2)584 A felülvizsgálatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig kell megkezdeni.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

(4) Felülvizsgálatot nem végezhet az a személy, aki

a) az ügy elintézésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) kizárásra vonatkozó szabályai alapján nem járhat el,

b) az adott felülvizsgálatot megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban az ellenőrzött szerv polgármestere, jegyzője, képviselő testületének tagja, közgyűlésének tagja, az önkormányzati hivatal vezető megbízással rendelkező közszolgálati tisztviselője, közszolgálati tisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója volt, vagy az ellenőrzött szervnél egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt,

c) az ellenőrzött szervnél a felülvizsgálat megkezdését megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, vagy a felülvizsgálattal érintett támogatási igény elkészítésében részt vett,

d) az ellenőrzött szervnél bármilyen munkavégzésre irányuló tevékenységet végez, vagy a felülvizsgált időszakban ilyen tevékenységet végzett,

e) az ellenőrzött szerv vezetőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

f)585 vagyonnyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget vagy azt megtagadta,

g)586 az ellenőrzött szervnél a felülvizsgálat megkezdését megelőző két naptári évben kincstári ellenőrzést végzett.

(5)587 A felülvizsgálat keretében végzett hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje százhúsz nap, amely szükség esetén egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú döntés meghozatalára a fellebbezés kézhezvételét követően hatvan nap áll rendelkezésre.

(6) A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatok tapasztalatait és számszaki összegzéseit május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.

Ávr. 109/A. §588 (1) A felülvizsgálat során az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésre az Igazgatóság vezetője által kiadott ellenőrzési terv és az ellenőrök számára általa kiadott megbízólevél alapján kerülhet sor.

(2) Az ellenőrzési terv tartalmazza

a) a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

b) a helyszíni ellenőrzéssel érintett szerv nevét, székhelyét,

c) a helyszíni ellenőrzés során érintett intézményi kört,

d) a helyszíni ellenőrzéssel érintett támogatások jogcímeit, az egyes jogcímekre vonatkozó vizsgálati szempontokat,

e) a helyszíni ellenőrzéssel érintett időszakot,

f) a helyszíni ellenőrzés kezdő időpontját, várható időtartamát,

g) a helyszíni ellenőrzést végzők nevét, beosztását.

(3) A helyszíni ellenőrzés vezetőjének kezdeményezésére az Igazgatóság vezetője dönthet az ellenőrzési terv módosításáról, kiegészítéséről.

(4) A megbízólevél tartalmazza

a) az ellenőrzést végzők nevét, beosztását, kincstári azonosító kártya számát,

b) az ellenőrzés elvégzésére felhatalmazó jogszabályra történő hivatkozást,

c) az ellenőrzési terv számát,

d) az ellenőrzés tárgyát,

e) a megbízólevél érvényességi idejét,

f) az ellenőrzés kezdő időpontját, várható időtartamát.

Ávr. 109/B. §589 A helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés tartalmazza a helyszíni ellenőrzés célját és a helyszíni ellenőrzéssel érintett költségvetési szervek megnevezését. Az értesítést az Igazgatóság vezetője úgy közli, hogy azt a polgármester a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt legalább öt nappal kézhez kapja. A polgármester az Igazgatóság értesítése alapján haladéktalanul tájékoztatja a helyszíni ellenőrzésről az érintett költségvetési szervek vezetőit.

Ávr. 109/C. §590 (1) Az ellenőrzés vezetője felelős

a) a helyszíni ellenőrzés előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért,

b) az ellenőrök – a helyszíni ellenőrzés során – írásba foglalt megállapításai alapján a jegyzőkönyv elkészítéséért, az ellenőrzés megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért,

c) a helyszíni ellenőrzés határidőben történő lefolytatásáért,

d) a lefoglalásról szóló jegyzőkönyv kibocsátásáért,

e) a készített iratoknak és iratmásolatoknak az ellenőrzés dokumentációjába történő elhelyezéséért.

(2) Az ellenőr jogosult

a) a helyi önkormányzat, az önkormányzati hivatal és más önkormányzati költségvetési szerv által végzett felügyeleti ellenőrzés, belső ellenőrzés és a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal és más ellenőrzést végző közigazgatási szerv megállapításait felhasználni,

b) az ellenőrzött helyi önkormányzat polgármesterétől és jegyzőjétől, továbbá az ellenőrzött szerv vezetőjétől a rendelkezésére bocsátott dokumentáció, adatok teljességéről nyilatkozatot (a továbbiakban: teljességi nyilatkozat) kérni,

c) a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázásához szükséges adatokat – szükség esetén segédtáblázatok segítségével, az adatok védelmének megfelelő biztosítása mellett – írásban vagy elektronikusan rögzíteni.

(3) Az ellenőr köteles

a) az ellenőrzési feladatot oly módon végrehajtani, hogy minden, az ügyhöz tartozó lényeges tény megállapításra, feltárásra kerüljön,

b) a megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani,

c) az ellenőrzött szerv biztonsági szabályait és munkarendjét figyelembe venni.

(4) Az ellenőrzött szerv vezetője a helyszíni ellenőrzést végző személyekkel való kapcsolattartásra kapcsolattartót (a továbbiakban: kapcsolattartó) jelölhet ki. Ha az ellenőrzött szerv vezetője nem jelöl ki kapcsolattartót, az ellenőrzött szerv vezetőjét kell kapcsolattartónak tekinteni. Az ellenőrzött szerv vezetője felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a képviseletében a kapcsolattartó teljes jogkörrel eljárhasson.

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult

a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a helyszíni ellenőrzés megállapításait megismerni.

(6) Az (5) bekezdés a) pontját az ellenőrzött szerv kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(7) Az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottja köteles a helyszíni ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, ennek keretében

a) az ellenőr által kért adatszolgáltatásokat, dokumentumokat iratjegyzék kíséretében határidőre – az általa kért módon és formában – átadni vagy megküldeni,

b) az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani,

c) az ellenőrökkel együttműködni és velük folyamatosan kapcsolatot tartani, és

d) a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről felhívásra nyilatkozni.

Ávr. 109/D. §591 A felülvizsgálat során megállapított eltérések bizonyítékainak megismerését és a további bizonyításra irányuló indítvány megtételét a Ket. 70. §-a szerint kell biztosítani. Helyszíni ellenőrzés esetén a bizonyítékok ismertetésének a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv átadása vagy megküldése minősül.

Áht. 60. § Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét. A határozat bíróság általi felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

[Az Áht. 60. §-ához]

Ávr. 110. § (1)592 Ha a felülvizsgálat keretében végezett hatósági ellenőrzés során a Kincstár eltérést nem állapít meg, a hatósági ellenőrzést a Ket. 93. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített jegyzőkönyv felvételével és a helyi önkormányzatnak történő átadásával vagy megküldésével zárja le. Az egyszerűsített jegyzőkönyvre a 106. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

(2)593 Az Áht. 60. §-a szerinti határozat tartalmazza

a) a rendelkező részben

aa)594 jogcímenként a helyi önkormányzatot megillető és az általa visszafizetendő vagy számára pótlólagosan járó támogatások összegét,

ab)595 a fizetendő vagy visszatérítendő ügyleti kamat összegét, a fizetendő vagy visszatérítendő késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét,

b) az indoklásban

ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket,

bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait,

bc) a helyi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és

bd)596 az ügyleti kamat, késedelmi kamat fizetésének vagy visszatérítésének jogalapját, az a) pont ab) alpontja szerinti kamatok alapját.

42. Egyéb szabályok

Áht. 60/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat

a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

[e Fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel], a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti, illetve azon felül késedelmi kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.

(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

[Az Áht. 60/A. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 111. § A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során

a)597 a b)–h) pontban meghatározott kivétellel a támogatások egyenlegét,

b) a pénzbeli szociális ellátások kiegészítése összegének egyenlegét,

c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét,

d)598 a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét,

e) a költségvetési támogatások és a vis maior támogatások összegét jogcímenként,

f)599 a tárgyévet megelőző évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása összegét,

g)600 a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása összegét, és

h)601 a szociális ágazati összevont pótlék összegének egyenlegét

kell figyelembe venni.

Ávr. 112. § (1) A helyi önkormányzat ügyleti kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett támogatás teljes összege után, ha az igénybe vett támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerűen igénybe vehető támogatás mértékét. Az ügyleti kamat mértéke, ha

a) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a támogatás jogosulatlanul igénybe vett részéről, a jegybanki alapkamat 50%-a,

b) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a támogatás jogosulatlanul igénybe vett részéről, a jegybanki alapkamat,

c)602 a visszafizetési kötelezettség az éves költségvetési beszámolóban elszámolás vagy az önellenőrzés során keletkezik, illetve azt a Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.

(2) A helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni.

(4)603 A helyi önkormányzat a 111. § a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamatot fizet

a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és

b)604 az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat, az önellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által megállapított visszafizetési kötelezettség összege után.

(5)605 A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja az államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot és a 98. § szerinti ügyleti kamatot a helyi önkormányzat állapítja meg, melyet a Kincstár ellenőriz. Ha a Kincstár a megállapított kamat összegét vitatja, a helyi önkormányzatot határozatban kötelezi a késedelmi kamatkülönbözet megfizetésére, illetve intézkedik a többlet visszautalása érdekében.

(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát,

b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát

kell érteni.

Ávr. 113. § (1) A helyi önkormányzat

a) a támogatás folyósításának évében történő módosításából származó fizetési kötelezettségét

aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetében az annak során történt elszámolással,

ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel,

b)606 az elszámolás, az elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a fizetési kötelezettségnek a költségvetési támogatás igénylésének évét követő évére eső részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és

c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel

teljesíti.

(2) A támogatások Áht. 58. §-a szerinti elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatást a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig utalja át.

(3) A támogatások Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálata során a helyi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár Áht. 60. §-a szerinti határozatának jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül utalja át.

(4) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át.

(5)607 Ha a visszafizetett támogatás a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, a teljesítést először az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások jogosulatlanul igénybe vett részére az igénybevétel szerinti sorrendben, majd a helyi önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások összegére, ezt követően az ügyleti kamatra és a késedelmi kamatra kell elszámolni.

Ávr. 114. § Az Áht. 60/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár akkor nyújtja be, ha a helyi önkormányzat

a) a támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét,

b)608 az Áht. 58. §-a szerinti elszámolásban megállapított fizetési kötelezettségét a 113. § (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét, vagy

c)609 az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított fizetési kötelezettségét a határozat jogerőre emelkedését

követő kilencven napon belül nem teljesítette.

[Az Áht. 60/A. § (3) és (4) bekezdéséhez]

Ávr. 115. § (1) Az Áht. 60/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem

a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig,

b) lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetése esetén a 99. § (2) bekezdése szerinti határidőig,

c) az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül,

terjeszthető elő.

(2) Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket az utolsó részlet visszafizetés napjáig terheli késedelmi kamat.

Áht. 60/B. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízást a kincstár nem nyújtja be vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.

VIII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

44. Az államháztartási kontrollok rendszere

Áht. 61. § (1)610 Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.

(2)611 Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.

(3)612 Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat auditáló szerv és a kincstár által valósul meg.

(4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg.

Áht. 62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.

45.613 A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat auditáló szerv

Áht. 63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

b)614 az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

c)615 a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,

e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,

f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,

g)616

h)617 az a)–f) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és

i)618

j)619 működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére.

(2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére.

(3)620 A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében az államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében.

(4)621 A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.

Áht. 64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón – másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett – elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.

(3)622 A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

Áht. 65. §623 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.

(2) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén

a) az érintett személy eljárási bírsággal sújtható, amennyiben a kötelezettségszegés felróható módon történt,

b) a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését.

(3) Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az ügyfelet az eljárás hivatalból történő megindításáról nem kell értesíteni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.

(5) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.

(6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

Áht. 66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat

a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása,

b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése,

c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és

d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése

céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti.

Áht. 67. §624 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt.

(3)625 A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult az állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni.

(4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat – a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével – jogosult igényelni.

Áht. 68. §626 Az európai támogatásokat auditáló szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre

a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél,

b) a kedvezményezetteknél, és

c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Áht. 68/A. §627 Az európai támogatásokat auditáló szerv által végzett ellenőrzésre a 63. § (2) és (4) bekezdését, 64. § (1) és (2) bekezdését, 65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(5) bekezdését alkalmazni kell.

45/A.628 A kincstári ellenőrzés

Áht. 68/B. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv

a) számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,

b) a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének,

c) az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének

vizsgálatára terjed ki.

(2) A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)–(5) bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.

(3) A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.

[Az Áht. 68/B. §-ához]629

Ávr. 115/A. §630 (1) Az Áht. 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzés során a Kincstár szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A Kincstár a kincstári ellenőrzést az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kincstár az éves ellenőrzési tervet a tárgyév március 31-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

Ávr. 115/B. §631 (1) A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket (a továbbiakban: kincstári ellenőr).

(2)632 Kincstári ellenőrzést

a) felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, pénzügy és számvitel alapképzési szakon szerzett végzettséggel, vagy

b) felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen az a) ponttól eltérő alapképzési szakon és okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező személy

végezhet.

(2a)633 Kincstári ellenőrzést vizsgálatvezetőként a (2) bekezdésben meghatározott végzettséggel rendelkező olyan személy végezhet, aki ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, bírói, igazságügyi, ügyészi vagy hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(3)634 Nem végezhet kincstári ellenőrzést az, aki az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot a 109. § (4) bekezdése szerint nem végezhet.

(4) A kincstári ellenőr a (3) bekezdés szerinti körülményt az (1) bekezdés szerinti kijelölést vagy a (3) bekezdés szerinti körülmény felmerülését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Kincstár elnökének. Az összeférhetetlenségről a Kincstár elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz. A döntés meghozataláig a kincstári ellenőrt az összeférhetetlenséggel érintett kincstári ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(5)635 A vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőröket a kincstári ellenőrzés lefolytatásához szükséges megbízólevéllel kell ellátni, a 109/A. § (4) bekezdése szerinti tartalommal.

Ávr. 115/C. §636 (1) A kincstári ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy ha kapcsolattartó kijelölésre került, a kapcsolattartónak. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kincstári ellenőrzés várható időtartamáról.

Ávr. 115/D. §637 Az ellenőrzött szerv vezetője, a 109/C. § (4) bekezdése szerint kijelölt kapcsolattartó és alkalmazottja, valamint a kincstári ellenőr jogaira és kötelességeire a 109/C. § (2), (3) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.

Ávr. 115/E. §638 Az eljárási bírság kiszabása tekintetében a kincstári ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kincstári ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellenőrzött szerv az Áht. 64. §-ában vagy 66. § (2) bekezdésében vagy a 115/D. §-ban vagy a 115/F. § (8)–(10) bekezdésében meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

Ávr. 115/F. §639 (1) A Kincstár a kincstári ellenőrzésről jelentést (a továbbiakban: ellenőrzési jelentés) készít.

(2) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza

a) az ellenőrzött szerv megnevezését és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők nevét, beosztását,

b) a kincstári ellenőrzést végző vizsgálatvezető és kincstári ellenőrök nevét,

c) a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, a kincstári ellenőrzés tárgyát és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakot,

d) a kincstári ellenőrzés során alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,

e)640 az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat,

f) az ellenőrzési jelentés elkészítésének dátumát és a Kincstár elnökének aláírását.

(3) Az ellenőrzési jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni, továbbá javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

(4) A Kincstár az ellenőrzési jelentés tervezetének az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításait és a javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan az ellenőrzési jelentéstervezet javaslatot tartalmaz.

(5) Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kincstárnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják. Ha az e bekezdésben meghatározott határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik az ellenőrzési jelentésre észrevétel, azt akként kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért.

(6)641 Az észrevétel elfogadása esetén a Kincstár az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően, az észrevétel benyújtásától számított 8 napon belül módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A Kincstár a lezárt ellenőrzési jelentést a kincstári ellenőrzés befejezésétől számított három munkanapon belül megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek.

(8)642 Az ellenőrzési jelentés alapján az ellenőrzött szerv vezetője a végrehajtásért felelős személyeket kijelölő és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készít, és azt az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

(9)643 Ha az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatóak, a Kincstár az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szerv vezetőjének.

(10)644 Az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési terv szerinti intézkedéseket köteles az abban meghatározott határidőre végrehajtani és arról a Kincstárt írásban tájékoztatni.

(11)645 Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását a Kincstár utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere

Áht. 69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,

b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és

c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

Áht. 69/A. §646 A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerére a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Kormány rendeletében a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek sajátosságai figyelembevételével azokra nézve a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

47. Belső ellenőrzés

Áht. 70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet

a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és

d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.

(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be.

(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(4)647 Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(4a)648 Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.

(4b)–(4c)649

(5)650 Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett

a) természetes személyazonosító adatát,

b) nyilvántartási számát,

c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét,

g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét,

h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és

j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.

(5a)651 Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b), és g)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.

(7)652 Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.

(8)653 A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

48.654 Az önkormányzati biztos

Áht. 71. § (1)655 Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos megbízását az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.

(2) A lejárt esedékességű tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak az önkormányzati biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás.

(3) Az önkormányzati biztos a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

VIII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

[Az Áht. 71. § (1)–(3) bekezdéséhez]

Ávr. 116. §656 (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy

e) a költségvetési szerv vezetője

kezdeményezheti.

(2) Önkormányzati biztosként

a)657 az a magyar állampolgár bízható meg, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy

b)658 az a gazdasági társaság bízható meg, amelynek ágazati besorolása megfelel az önkormányzati biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az önkormányzati biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el.

(3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja.

(5)659 Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki

a)660 az adott költségvetési szerv alkalmazottja,

b)661 a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv alkalmazottja volt,

c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél,

d) az Áht. 71. § (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy

e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy más alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.

Ávr. 117. §662 (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza

a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,

b) a megbízatás időtartamát,

c) az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, és

d)663 gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését.

(2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és

f) szakértőt igénybe venni.

(3) Az önkormányzati biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,

b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek,

c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, amelyet a képviselő-testület fogad el,

d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást,

g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

h) – a költségvetési szervvel együttműködve – intézkedési tervet kidolgozni a gazdálkodás, a feladatellátás közép- és hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendők, és

i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni.

(6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

(9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha

a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,

b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett az önkormányzati biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható.

(10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén

a) a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben új önkormányzati biztos megbízásáról dönthet, vagy

b) a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben intézkedést kezdeményezhet a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére.

Ávr. 118. §664 (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás – az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a helyi önkormányzatot terheli.

(2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.

Ávr. 119. §665

IX. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

49.666

Áht. 72–73. §

Áht. 74. §667

IX. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

Ávr. 120. §668

Ávr. 121. §669

50. A kincstári rendszer

Áht. 75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.

Áht. 76. § (1) A kincstár

a) közreműködik a Kincstári Egységes Számla likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, és

b) előrejelzi a 79. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. bocsátja rendelkezésre.

(2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult

a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is,

b) elektronikus pénz kibocsátására,

c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére,

d)670 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és

e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz).

(3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.

51. A Kincstári Egységes Számla

Áht. 77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

(2) A Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja.

52. Likviditáskezelés

Áht. 78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását.

(2)671 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és az általuk irányított költségvetési szerv a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.

(3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani.

(4)672 A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott esetekben és módon a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezheti egyes kiadások teljesítésének fedezetét. A megelőlegezésre a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül kerülhet sor.

(5)673

[Az Áht. 78. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 122. § (1)674

(2)675 A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási terve a várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

(3)676

[Az Áht. 78. § (4) bekezdéséhez]677

Ávr. 122/A. §678 (1) A Kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény,

c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, és

d) a fővárosi önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és

e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének

fedezetét.

(2)679 A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 15-ét követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait,

d) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlékot, gyermekgondozási támogatást és anyasági támogatást, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatást és vakok személyi járadékát, valamint az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet szerinti keresetkiegészítést,

e) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait,

f)680 a helyi önkormányzatokat a tárgyévet követő évben a nettó finanszírozás keretében megillető támogatások összegének 4%-át kitevő, és a tárgyév december 20-án fennálló lemondás miatti visszafizetési kötelezettséggel, forgótőke-visszapótlással, valamint jogszabály alapján érvényesített egyéb levonási kötelezettséggel csökkentett összegét.

Ávr. 123. §681 (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak a 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét.

(3) A 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja.

(6) A 122/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. A 122/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.

(7)682 A 122/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti.

(8) A 122/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

53. A kincstár által vezetett számlák

Áht. 79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a kincstárnál vezethetők.

(2)683 A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a)684 a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a Diákhitel Központ Zrt.,

g)685

h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

j)686 az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik, és

k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat

[az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].

(2a)687 A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.

(3)688 A (2a) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek.

(3a)689 A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a (2) bekezdés e), f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek. A (2) bekezdés f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.

(4)690 A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját.

(4a)691 A kincstár fizetési számlát vezet a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára, illetve a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára.

(4b)692 A kincstár a 4/A. § (5) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

(4c)693 Ha a települési önkormányzat 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4d)694 A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására.

(5)695 A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

(6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.

Ávr. 123/A. §696

[Az Áht. 79. §-ához]

Ávr. 124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet.

(2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(3) A Kincstár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet.

Ávr. 124/A. §697

Ávr. 125. §698

Áht. 80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A kincstár szabályzatban állapítja meg

a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait,

b)699 az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,

c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét,

d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat,

e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét,

f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,

g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,

h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét,

i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá – kincstári kör esetén – a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és

j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat,

és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.

[Az Áht. 80. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik.

(2)700 Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. Az előirányzati fedezetvizsgálat – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén történik.

(2a)701 Az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatait érintő kifizetések teljesítése során az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, előirányzati fedezet hiányában kiemelt előirányzati szinten történik.

(3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(6)702 A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kell használni.

[Az Áht. 80. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni

a)703 a 90. § (3) bekezdése szerinti jelölés szabályait,

b)704 az átutalási megbízás kiegészítő szelvény és az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi szám használatára vonatkozó szabályokat, valamint az egységes rovatrendhez kapcsolódó teljesítések megfigyelésének módját, és

c) a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat.

54.705 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása

Áht. 81. § (1)706 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési bevételi előirányzatok és a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet.

(3)707

(4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni.

(5)708 A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a Kormány rendeletében megállapított eljárásrendben történik.

[Az Áht. 81. §-ához]709

Ávr. 128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128–130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára.

(2)710 A keret megállapítása során a Kincstár

a)711 a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a központi támogatás felhalmozási kiadási előirányzatok arányának megfelelő részéből a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és

b)712 az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a központi támogatás működési kiadási előirányzatok arányának megfelelő részéből adott hónapra időarányosan jutó

összeget veszi alapul, amelyet a (3) és (4) bekezdés rendelkezései szerint korrigál.

(3)713 A Kincstár a január havi keretet – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkenti. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.

(4)714 Ha a központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési évet megelőző év november 20-áig nem kerül az Országgyűlés által elfogadásra és kihirdetésre, és az előzetes, valamint a végleges elemi költségvetés között eltérés mutatkozik, az előzetesen megállapított január havi keret miatti korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el.

(5)–(9)715

(10)716 Likvid fedezet hiányában a 62/D. § (6) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

Ávr. 129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik.

(2)717 A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz.

(3)718

(4)719

Ávr. 130. § (1) A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összegéről.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kincstár által meghatározott időpontig közli, ha a kereteken korrekciót kíván végrehajtani a költségvetési szervek között. A (3) bekezdésben foglalt kivétellel korrekciót csak a költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes keret összegét meg nem haladó mértékben, legfeljebb három havi visszapótlás mellett, fejezeti szinten nullás egyenleggel lehet kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozást) a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján ettől eltérő módon rendelkezik.

(4)720 Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól.

Ávr. 131. §721

Ávr. 132. §722 (1)723 A fejezetet irányító szerv fejezeti kezelésű előirányzatonként finanszírozási tervet nyújt be a Kincstárnak a költségvetési év január 15-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig. A finanszírozási terv havi, a tárgyhónapon belül dekádonkénti részletezésben készül.

(1a)724 A kifizetési ütem a tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére módosítható. A módosításra irányuló kérelmet a kiadás várható teljesítés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani, amit a Kincstár elbírál. Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok előirányzatainál a Kincstár a módosítást elbírálás nélkül végrehajtja.

(2) A Kincstár a finanszírozási terv feldolgozásáról vagy visszautasításáról visszaigazolást küld a fejezetet irányító szervnek. Kötelező a finanszírozási terv módosítása az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása – kivéve, ha az előirányzat-átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítására vonatkozik –, továbbá a finanszírozási tervben bejelentett kifizetési ütem módosítása esetén.

55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása

Áht. 82. § (1)725 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik.

(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

[Az Áht. 82. §-ához]

Ávr. 133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza.

(2)726 Az előirányzat-felhasználási tervet az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve készíti el és azt – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig megküldi a Kincstár részére.

(2a)727 Az elkülönített állami pénzalap központi támogatásokat tartalmazó, a tárgyévre vonatkozó előirányzat-felhasználási tervét az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve a tárgyévet megelőző hónap 25-éig készíti el és megküldi a Kincstár részére. A központi támogatásokat tartalmazó előirányzat-felhasználási terv indokolt esetben az elfogadását követően módosítható.

(3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni.

(4)728 A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását a (2a) bekezdés szerinti előirányzat-felhasználási terv alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.

Ávr. 134. §729 Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól elkülönített állami pénzalaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15-éig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról elkülönített állami pénzalaponként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő május 15-éig.

Ávr. 135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható.

(2)730 Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege, továbbá a külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím összege meghaladja az időarányos előirányzati szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzat-felhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását.

(3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit.

(4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzat-felhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzat-felhasználási keretet nyit.

Ávr. 136. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szervének a Kincstárhoz kell benyújtania a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által megküldött okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzat-felhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára.

(3)731 Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy alulteljesülése, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzat-felhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének

a) a 123. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási tervet, valamint a 135. § (2) bekezdésében meghatározott havi részletezettségű előirányzat-felhasználási tervet jóváhagyásra,

b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, adatszolgáltatást

a Kincstár részére a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig kell megküldenie.

(5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét visszaigazolja,

b) az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét, ha

ba)732 a zárt előirányzatok tárgyhónap végéig tervezett összegei az időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva ezt visszaigazolja,

bb)733 bármely zárt előirányzat tárgyhónap végéig tervezett összege meghaladja az éves előirányzat időarányos mértékét, az államháztartásért felelős miniszter számára jóváhagyásra megküldi.

(6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére.

(7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni.

(8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra.

(9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzat-felhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi.

Ávr. 137. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi szükséglet jóváírásával teljesíti.

(2)734 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a 122/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megelőlegezés törlesztésére automatikusan leemeli.

(3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

Ávr. 138. § (1)735 A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(3)736 Az egészségügyi hozzájárulás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára.

(5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig,

b) havi bontásban az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a járulék, adó és egyéb követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 15-éig.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket – a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(7) A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10-éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére.

(8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja.

(9) A központi költségvetést terhelő,

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozott ellátások összegét, ezek posta- és egyéb költségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások és a közjogi méltóságok részére folyósított ellátások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön, és

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait az előirányzat-felhasználási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön.

Ávr. 139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára

a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban, nettó módon finanszírozott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó egészségügyi szolgáltató esetén azok tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegéből a jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban levonandó összegek levonás után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjáig, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig, és

b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

(1a)737 Az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XLII. fejezetén belül a kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

b) december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után

történik. Ha az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Egészségbiztosítási Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely az e bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

(1b)738 A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XX. fejezetén belül a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2)739 Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, amelyet a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít.

(3)740

(4)741 Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1) és (2) bekezdéstől eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – az érintett helyi önkormányzat vagy – a helyi önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával.

(6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül.

56. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje

Áht. 83. § (1)742 A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásnak – a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás kivételével – a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

(2)743 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani.

(3)744 Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.

(3a)745 A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetések terhére közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban a helyi önkormányzat által fizetendő munkabéreket, illetményeket és ellátásokat.

(4)746 Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(5)747 E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.

(6)748 Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(6a)749 Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét teljesíti.

(6b)750

(7)751

[Az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek.

(2)752 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek minősül:

a) a helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke,

b)753 a szolidaritási hozzájárulás,

c)754 az Áht. 108. § (3) bekezdése szerinti bírság, és

d) jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség.

(3)755 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összege hozzáadásával, – ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A megyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől – a megyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére – eltérést engedélyezhet.

(4)756 A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 31-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz.

(5)757 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 4. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.

(6)758 A folyósítás során a 104. § (1) és (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni:

a)759 a helyi önkormányzatok lemondott általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának időarányos részét egy összegben, az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

b)760 az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban a többletigény elmaradt időarányos része egy összegben, a fennmaradó rész a 4. mellékletben előírt arányoknak megfelelően kerül utalásra a nettó finanszírozás során.

(7)761 A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni:

a)762 a 107. § alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során,

b)763 a lemondott költségvetési támogatást – az engedélyezett részletfizetés esetét kivéve – egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során,

c)764 az Áht. 60/A. § (3) bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés esetén az első részletet legkésőbb a Kincstár értesítését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, a fennmaradó részleteket ezt követően folyamatosan,

d)765 az Áht. 60/A. § (3) bekezdése alapján elutasított részletfizetés esetén egy összegben, legkésőbb a lemondás kincstári kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

e) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon.

(8)766 Ha a helyi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a lemondással érintett összeg érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 60/A. §-a szerint jár el.

(9)767 A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat gondoskodik a 107. § szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik.

(10)768 A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótőkét – csökkentett összege fedezetet nyújt.

Ávr. 141. §769 A helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget az Áht. 84. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani.

Ávr. 142. § (1)770 Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)771 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3)772 Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról.

[Az Áht. 83. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást.

(2)773 Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.

[Az Áht. 83. § (5) és (6) bekezdéséhez]

Ávr. 144. §774 Az Áht. 83. § (5) vagy (6) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 4. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető.

Áht. 83/A. §775 (1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű – megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít.

(1a)776 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az önkormányzati hivatal a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem vagy nem a központi költségvetésről szóló törvénynek megfelelően teljesítette, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére.

(3)777 A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.

(4)778 Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár – a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül – beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t kell alkalmazni.

[Az Áht. 83/A. §-ához]779

Ávr. 144/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető hányadának ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgynegyedévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait – havi kimutatással, a települési önkormányzatot és a központi költségvetést megillető hányad szerinti bontásban – a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak.

(2)780 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzati adóhatóság teljesíti úgy, hogy az adónyilvántartó rendszerből kinyert – havi bontású gépjárműadó forgalmát részletező – adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti, valamint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és a 145. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számláról a terhelési összegeket, továbbá azok záró egyenlegét tartalmazó számlakivonatok hitelesített másolatait legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 16. napjáig postai úton is megküldi az Igazgatóságnak.

(3)781 Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő harminc napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó-bevétel törvényben előírt megosztását megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság tartalmi vagy formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot.

(4)782

(5) Ha az Igazgatóság ellenőrzése során nem állapít meg eltérést, arról az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti.

(6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke legfeljebb

a) a b) pontban meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 0,5%-ának megfelelő összeg,

b) ha az adatszolgáltatási késedelem a 60 napot meghaladja, akkor a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 1,5%-ának megfelelő összeg.

(7) A bírság mértékének megállapításakor az Igazgatóság a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.

(8) Ha a bírság, illetve az Áht. 83/A. § (2) bekezdése alapján az Igazgatóság által megállapított különbözet és annak kamata nem éri el a tízezer forintot, azt nem kell megfizetni, és az Igazgatóság az önkormányzati adóhatóság értesítését mellőzi.

(9)783 Ha az Igazgatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a települési önkormányzat javára állapít meg eltérést, akkor határozat hozatala nélkül értesíti az önkormányzati adóhatóságot az eltérésről. Az eltérést a települési önkormányzat a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevétel 145. § (8) bekezdés szerinti utalásai során levonással érvényesíti.

(10)784 A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési határidőt — annak lejárta előtt legalább öt nappal — indokolt esetben az ellenőrzést végző Igazgatóság vezetője egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az Igazgatóság az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzést hoz, és erről az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

57. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében

Áht. 84. § (1)785 A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(2)786

(3)787 A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szervként működő munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.

(4)788 A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik a naptári éven belül lejáró, Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügyletre, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása felhasználható.

[Az Áht. 84. §-ához]

Ávr. 145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.

(2)789 A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti.

(3)790 A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:

a)791 a helyi önkormányzat lekötött bankbetétei elkülönítésére szolgáló alszámla,

b) a helyi adók és a települési adó befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során a pozitív előjelű széndioxid kibocsátási különbözet után fizetendő díj befizetésére beszedési alszámla, a magánfőző által előállított magánfőzött párlat utáni jövedéki adó befizetésére beszedési alszámla,

c) a helyi önkormányzatot megillető, a b) pontba, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla,

d) a helyi önkormányzat döntése vagy jogszabály rendelkezése alapján egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla.

(4)792 A helyi önkormányzat

a) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát,

b) a gépjárműadó befizetésére szolgáló gépjárműadó fizetési számlát,

c) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát,

d) letéti számlát,

e) devizaszámlát és

f)793 a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás elkülönítésére szolgáló alszámlát

nyithat és tarthat fenn.

(5)794 A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat fizetési számlájára, valamint annak a (3) bekezdés szerinti alszámláira való átutalás,

b) más által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások átutalása a tartozást kimutató által megadott fizetési számlára,

c) a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára,

d) az adózó – visszatérítésre jogosult – részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is, és

e)795 az adózó kérelmére a (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nyitott alszámlák, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerint vezetett fizetési számlák közötti átvezetések.

(6)796 A helyi önkormányzat a (3) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételeket e számlákon, alszámlákon köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni.

(7)797 A (3) bekezdés b) pontja szerinti alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni. Ha az alszámlán lévő összeg nem nyújt fedezetet az utaláshoz, a visszatérítés fedezetének megfelelő összeget a kapcsolódó fizetési számláról kell átvezetni az alszámla javára.

(8)798 A (4) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente, a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számlára beszedett, a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevételt havonta, a tárgynegyedévet – a gépjárműadó vonatkozásában a tárgyhónapot – követő hónap 10. napjáig kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni.

(9)799 A (4) bekezdés c) pontja szerinti fizetési számláról a helyi önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell a helyi önkormányzat fizetési számlájára átutalni. A nem a helyi önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a behajtást kérő szerv fizetési számlájára átutalni.

(10)800 Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számláról a (8) bekezdésben az e fizetési számlára nézve meghatározott határidő letelte előtt, még a tárgyhónapban történik a települési önkormányzat más fizetési számlájára átutalás, azzal egyidejűleg a központi bevételi számlát megillető hányadot is át kell utalni a Kincstár által meghatározott fizetési számlára.

(11)801 Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti számláról a (8) bekezdésben előírt fizetési kötelezettség az abban meghatározott határidőn belül nem teljesül, a települési önkormányzat a meg nem fizetett összeg után – a határidő leteltét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű – kamatot fizet. A kamatfizetés kezdőnapja a fizetési kötelezettség határidejének leteltét követő első nap, a kamatfizetés utolsó napja a késedelmes fizetés napja. A kamatot külön, a Kincstár által meghatározott fizetési számlára kell megfizetni.

Ávr. 146. § (1)802 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra a 145. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)803 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács

a)804 fizetési számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti alszámlákat,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, és

c) devizaszámlát

vezethet.

Ávr. 147. § (1)805 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről – a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal – a költségvetési szerv, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 9. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerv gondoskodik.

(2)806

(3)807 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv a számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti alszámlákat vezetheti.

(4)808 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján kívül

a) az irányító szerv vezetőjének engedélyével a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási fizetési számlát,

b) külföldi támogatás, segély fogadására devizaszámlát, és

c)809 letéti számlát

vezethet.

Ávr. 147/A. §810 (1)811 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárt a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a fizetési számlája megváltozásáról az Igazgatóság útján a Kincstárat a változással egyidejűleg írásban értesíti.

58. A pénzeszközök felhasználása

Áht. 85. §812 A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.

[Az Áht. 85. §-ához]

Ávr. 148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.

(3)813 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítései,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások,

f)814 az alkalmazottak belföldi és külföldi kiküldetéséhez, tartós külszolgálatához kapcsolódó napidíjak, illetménybe nem tartozó kiadások,

g) az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,

h) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

i)815 az a)–h) pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek

készpénzben történő teljesítésére igényelheti – a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel – készpénz felvételét a Kincstártól, és teljesíthet készpénzben kifizetést.

X. FEJEZET

MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

59.816 Maradványelszámolás

Áht. 86. § (1)817 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével megnöveli.

(2)818 A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.

(3)819 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényben dönt.

(4)820 Az elkülönített állami pénzalap költségvetési maradványa felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult.

(5)821 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv maradványának elvonandó és felhasználható összegéről.

X. FEJEZET

MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

[Az Áht. 86. §-ához]

Ávr. 149. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően.

(2)822

(3) A költségvetési maradványból a központi költségvetést, irányító szervet megillető összeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető.

Ávr. 150. §823 (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni

a)824 a költségvetési évben befolyt, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza,

b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig,

c) az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek költségvetési maradványát, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt bevételek költségvetési maradványát.

d)825 az egységes rovatrend B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételeket, amelyek esetén az átadó az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e) az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott költségvetési támogatásokat,

f)826

g)827 a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó költségvetési maradványt,

h) a Széchenyi Kártya Program költségvetési maradványát,

i) a Beruházás ösztönzési célelőirányzat költségvetési maradványát,

j) az EU Önerő Alap költségvetési maradványát,

k) a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat költségvetési maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás, és

l) a Kormány egyedi határozata szerinti, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében megvalósuló kezességi díjtámogatások költségvetési maradványát.

(2) Nem tekintendő kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak az (1) bekezdés c), h), i), j) pontjában szereplő költségvetési maradványok azon része, amelyet a fejezetet irányító szerv elvonásra felajánlott, vagy amely eltérő célú felhasználásának engedélyezését kérte.

Ávr. 151. § (1)828 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványából a központi költségvetést illeti meg

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete,

c)829 a 150. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és

d)830 a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó költségvetési maradvány.

(2)831 A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó költségvetési maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(3)832 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványa a teljes költségvetési maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány összegével, valamint a költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg.

(4)833 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványa a következő évben – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében – elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. § (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel.

Ávr. 152. § (1)834 A fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített költségvetési maradványáról az államháztartásért felelős miniszternek elszámolást (e § alkalmazásában a továbbiakban: elszámolás) készít.

(2) Az elszámolás költségvetési szervenként és fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön tartalmazza

a)835 a költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető részt,

b)836 a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványt, és

c)837 javaslatot a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására.

(3) A fejezetet irányító szerv az elszámolást a költségvetési évet követő év április 15-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a benyújtott elszámolást a költségvetési évet követő év május 15-éig felülvizsgálja, és annak eredményéről a fejezetet irányító szervet tájékoztatja.

(5)838 Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmek alapján előterjesztést készít a Kormánynak a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről. A Kormány az előterjesztésről egyedi határozatban dönt.

Ávr. 153. § (1)839 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről – a (2) és (2a) bekezdés figyelembevételével – a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg.

(2)840 Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti költségvetési maradványról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról, változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről.

(2a)841 A 150. § (1) bekezdés c), g), h), i), j) és l) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés, kivéve a 150. § (1) bekezdés c), h), i), j) pontja szerinti költségvetési maradványok azon részét, amelyet a fejezetet irányító szerv elvonásra felajánlott vagy amely eltérő célú felhasználásának engedélyezését kérte.

(3)842 Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány döntése alapján szeptember 15-éig hagyja jóvá a költségvetési maradványt, melyről értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(4)843 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványát a fejezetet irányító szerv – a Kincstár egyidejű tájékoztatásával – az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő tizenöt napon belül állapítja meg.

Ávr. 154. § (1)844

A költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető összeget a köztartozások kivételével a fejezetet irányító szervnek a Kincstár által a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelölt fizetési számla javára kell teljesítenie, a költségvetési maradvány jóváhagyását követő harminc napon belül.

(2)845 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba sorolt költségvetési szerv esetén a költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető rész a központi költségvetésen belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti meg.

Ávr. 155. § (1)846 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg.

(2)847 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és – szükség esetén – módosítja költségvetési rendeletét, határozatát.

(3)848

60.849 A beszámolás általános szabályai

Áht. 87. § A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról

a) a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót,

b) az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás)

kell készíteni.

[Az Áht. 87. §-ához]850

Ávr. 156. § (1) A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

(2)851 A kincstári költségvetési jelentés költségvetési szervenként, központi kezelésű előirányzatonként, fejezeti kezelésű előirányzatonként, illetve az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzataiként készül a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok alapján, az egységes rovatrend szerinti bontásban.

(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a honlapján közzéteszi, ahol

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai,

b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, és

c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja

adatait megtekintheti, letöltheti.

(4)852 A Kincstár és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében nem nevesített központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját könyvvezetése és a kincstári költségvetési jelentés közötti eltéréseket a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig köteles egyeztetni. Az egyeztetés során feltárt és mindkét fél által elfogadott eltéréseket a 169. § (2) bekezdése szerint a Kincstárnak visszaküldött időközi költségvetési jelentésben kell feltüntetni, és ennek alapján azokat mindkét fél könyvvezetésében, illetve nyilvántartásaiban egymással azonos módon – a Kincstár nyilvántartásai esetén a költségvetési szerv, kezelő szerv rendelkezése alapján – javítani kell.

Ávr. 157. §853 A költségvetési év zárását követően

a) az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és

b) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót

készít.

Ávr. 158. §854 A fejezetet irányító szerv

a) az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31-ig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,

b) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, és

c) megküldi – a központilag előírt nyomtatványokon túl – az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait.

Ávr. 159. §855

Ávr. 160. §856 Az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre kell eleget tenni.

Ávr. 161. § (1) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll.

(2)857 A számszaki rész a kiemelt előirányzatok teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás központi alrendszere tekintetében zárszámadási tájékoztatót tesz közzé.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a 158. § a) pontja szerinti határidőig kell megküldeni a fejezetet irányító szervnek.

(4) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában szereplő határidők szerint továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egy időben nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.

Ávr. 162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni.

Áht. 88. §858

61.859

Áht. 89. §

62.860 Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében

Áht. 90. § (1)861 A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.

(2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját.

(3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban,

b)862 az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített összegzést,

c)863 a Gst. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot és az államadósság állományának változását bemutató összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,

d) 864 az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát,

e)865 az állam tulajdonában álló részesedések, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya alakulását,

f)866 a középtávú tervezés során figyelembe vett makrogazdasági és költségvetési előrejelzés értékelését,

g)867 a zárszámadásról szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként,

h)868 a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását,

i)869 a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát,

j)870 az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát, és

k)871 a központi költségvetés fejezet- és címrendjének évközi változásait.

(3a)872

(4)873

(5)874 A Kormány és az Országgyűlés egyedi határozatának

a)875 a 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint hozott,

b)876 kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány felhasználására vonatkozó,

c)877 kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradvány felhasználására vonatkozó és

d) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott

rendelkezése az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.

(6)878 A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal visszavontnak minősül.

63. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

Áht. 91. § (1)879 A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/B. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b)880 a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c) a vagyonkimutatást, és

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

(3)881 A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.

(4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

XI. FEJEZET

KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

64. Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és viszontgarancia szabályai

Áht. 92. § (1)882 A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.

(2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – megalapozott.

(2a)883 Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában is vállalható.

(3)884 Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3a)885 Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.

(4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható.

(5)886 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.

(5a)887 Egyedi állami kezességvállalás esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét – indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – elengedheti.

(6)888 Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.

(7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)889 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása.

(9)890 Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.

(10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki.

Áht. 93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia).

(2)891 Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. A garantőr szervezet a kezesség érvényesítése miatt rá átszálló követelés átruházása esetén az ellenérték viszontgarancia mértékével megegyező arányára figyelemmel köteles a Kormány rendeletében meghatározottak szerint elszámolni az állammal. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

Áht. 94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia).

(2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól.

(3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek

a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,

b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy

c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás

eredményeképpen keletkeztek.

(4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).

(6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át.

(7)892 Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra nem vállalható.

Áht. 95. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.

(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.

65. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

Áht. 96. §893 (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

66. Követelések

Áht. 97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)894 A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

Áht. 98. §895 A jogszabályban meghatározott családok otthonteremtési kedvezményével, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Áht. 99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.

Áht. 100. § (1)896 A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről.

(3) Az MNV. Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.

XI. FEJEZET

KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

[Az Áht. 100. §-ához]

Ávr. 163. § (1)897 Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyon elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit.

(2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MNV Zrt. részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. Az társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MNV Zrt. adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről.

(3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött.

(4)898 Az MNV Zrt. az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet, továbbá azt évenként értékeli és ennek eredményeképp az értékvesztési, értéknövekedési adatokat megküldi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének.

Áht. 101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.

[Az Áht. 101. §-ához]

Ávr. 164. § (1)899 Az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter egyetértésével a százmillió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követeléseket értékesítheti, azok leépítését célzó konstrukciókat dolgozhat ki és bonyolíthat le, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatokat írhat ki, a külföldi követeléseket átütemezheti, valamint – a hosszú távú költségvetési szempontok és a külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével – azokból engedményt adhat, ha azok lejártak, vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(2) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az államháztartásért felelős miniszter által e célra kijelölt bíráló bizottság feladata. Ha a külföldi követelések leépítése kapcsán magánjogi szerződés megkötése válik szükségessé, a szerződést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg. A Kincstár gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról, az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli Magyarország álláspontját.

(3) A százmillió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére, azokból engedmény adására az államháztartásért felelős miniszternek a Kormány adhat felhatalmazást.

XII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

67. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete

Áht. 102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az –elemzésére, értékelésére is alkalmas módon – segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését.

(2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.

(3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák.

Áht. 103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik.

(2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő

a) azonosító adatokat,

b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és

c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat

gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer.

(3)900

(4)901 A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatok kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatót közzéteszi a honlapján.

XII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

[Az Áht. 103. §-ához]

Ávr. 165. § (1) Az államháztartás információs rendszerében

a)902 a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatokról, azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól, átcsoportosításairól, továbbá azoknak az egységes rovatrend szerinti előirányzatairól, az előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a Kincstár, és

b)903 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások előirányzatainak módosításairól, átcsoportosításairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatását biztosító előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv

nyilvántartást vezet.

(2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed

a) a költségvetési év azonosítására,

b) az előirányzatnak, és azok módosításának, átcsoportosításának egyszeri vagy tartós jellegére, és

c) az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának hatásköreire.

Ávr. 166. § A központi költségvetésben előirányzatként szereplő minősített adatokat más hasonló, de minősített adatokat nem tartalmazó bevételi, kiadási előirányzatokkal összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.

Ávr. 167. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által elrendelt előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az államháztartásért felelős miniszter öt munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(2)904 A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról – a módosítást, átcsoportosítást elrendelő törvényre, határozatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt.

(3) A fejezetet irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet.

(5)905 A költségvetési szerv alkalmazásban álló személyek besorolásán és illetményének összetételén alapuló, egységes kódot használó kulcsszámrendszert az államháztartásért felelős miniszter a Kincstár honlapján közzéteszi.

68. A törzskönyvi nyilvántartás

Áht. 104. § (1)906 A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)907 A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a Ket. 29. § (1b) és (1c) bekezdését, 33. § (1a) bekezdését és 71/A. §-át a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során nem kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.

(3)908 A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság).

(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5)–(6)909

Áht. 105. §910 (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről rendelkező alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot is megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(2)911

(3)912 A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot vagy az alapító okirat módosítása későbbi időpontot állapít meg.

(4) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés semmis.

Áht. 105/A. §913 (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.

(2)914

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

Áht. 105/B. §915 (1)916

(2)917 A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírsággal sújtható.

[Az Áht. 104–105/B. §-ához]918

Ávr. 167/A. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy

1. törzskönyvi azonosító számát (a továbbiakban: PIR szám),

2. alaptevékenységét is kifejező, azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó másik törzskönyvi jogi személy nevétől különböző egyedi megnevezését,

3. székhelyét,

4.919 főtevékenységét az államháztartási szakágazatok rendje, valamint közfeladatát, alaptevékenységeit a kormányzati funkciók rendje szerint,

5. törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésének és törlésének időpontját,

6. vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személynek a nevét, kinevezésének, megbízásának módját, időpontját, időtartamát,

7. KSH statisztikai számjelét,

8. nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját,

9. központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – ha a törzskönyvi jogi személy rendelkezik az alábbi adattal, illetve rá vonatkozóan fennáll az alábbi feltétel – a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy

1. idegen nyelvű megnevezését, rövidített nevét,

2. levelezési címét,

3. önálló ügyintézésre jogosult vagy más szervezeti egysége által történő feladatellátását szolgáló, a törzskönyvi jogi személy székhelyétől tartósan elkülönült telephelyének címét, és – ha a törzskönyvi jogi személy elnevezésétől eltérő megnevezéssel rendelkezik – megnevezését,

4. adószámát, közösségi adószámát,

5. az Art. 22. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatának adatait és az ilyen nyilatkozat benyújtásának időpontját,

6. által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását,

7. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját,

8. társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatának adatait és benyújtásának időpontját,

9. tevékenysége során keletkezett iratainak őrzési helyét, ha az nem azonos a székhellyel és a törzskönyvi jogi személy az adó alanyának minősül,

10. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét, a közhasznú jogállás megszerzésének, illetve törlésének időpontját,

11. hivatalos elérhetőségeit (vezetékes telefonszám, faxszám körzetszámmal, e-mail cím és mobilszám),

12. működése megszűnésének napját vagy a működés megszűnéséhez kapcsolódó feltételt, ha a törzskönyvi jogi személy alapítása határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig szól,

13. jogelődjének, illetve jogutódjának megnevezését, székhelyét, PIR számát, adószámát, nem törzskönyvi jogi személy jogutód esetében a cégjegyzékszámát,

14. megszűnése esetén a jogutódlással összefüggő információkat, különösen a jövőbeni közfeladat-ellátás, vagyonátadás, foglalkoztatottak vonatkozásában,

15. létesítő, módosító és megszüntető okiratát szkennelt formában.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a törzskönyvi nyilvántartás

a) költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy esetében tartalmazza

1. a költségvetési szerv alapításának és megszüntetésének időpontját és módját,

2. a költségvetési szerv létesítő, módosító és megszüntető okiratának, az erről rendelkező jogszabálynak vagy határozatnak keltét, számát vagy azonosító adatát,

3. a költségvetési szerv felett az alapítói jogok gyakorlására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére jogosult valamennyi szerv megnevezését, székhelyét, adószámát,

4. a költségvetési szerv valamennyi irányító vagy felügyeleti, illetve fenntartó szervének megnevezését, székhelyét, adószámát,

5. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv középirányító szervének PIR számát,

6–7.920

8.921 a költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonyának megnevezését,

b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetében tartalmazza a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontját és módját,

c) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személynek az a) pont 1–4. alpontja szerinti adatát, valamint valamennyi alapító szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, ha azzal a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy rendelkezik.

(4) A törzskönyvi nyilvántartás – az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül – az államháztartási információs rendszer által igényelt, más nyilvántartásokkal való kapcsolattartáshoz, továbbá a törzskönyvi jogi személy működésének, ellenőrzésének elősegítéséhez szükséges következő adatokat is tartalmazza:

1. a törzskönyvi jogi személynek az Áht. 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló azonosító számát (a továbbiakban: államháztartási egyedi azonosító szám),

2. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezeti rend szerinti besorolását,

3. a köznevelési tevékenységet végző törzskönyvi jogi személy OM azonosítóját, köznevelési tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját,

4. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját,

5. a törzskönyvi jogi személy szervtípusát – amely az államháztartási információs rendszer igényeinek megfelelő részletezettségben összetartozó törzskönyvi jogi személyek csoportjának jelölésére adminisztratív osztályozás szerinti kód –, szektorát, KSH gazdálkodási formájának kódját,

6. a törzskönyvi jogi személy KSH területi számjelét, KSH járás kódját,

7. a törzskönyvi jogi személy önkormányzattípusát, településtípusát,

8.922 az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye számát, KSH kódját, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a költségvetési gazdálkodás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: pénzügyi körzet) és a társult feladatellátás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: társulási körzet),

9. a helyi önkormányzat működésének jellegét (polgármesteri hivatalt, közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat),

10. közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat esetében a közös önkormányzati hivatal PIR számát,

11. társult képviselő-testület esetén a közös önkormányzati hivatal PIR számát,

12. a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok felsorolását,

13.923 a társulásban résztvevő települési önkormányzatok felsorolását, a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzatot,

14.924 a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájának és a 145. § (2) bekezdése és (4) bekezdés f) pontja szerinti alszámlájának számát, a számlákat vezető hitelintézet nevét,

15. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése hatályossá válásának időpontját,

16. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése törzskönyvi bejegyzésének időpontját,

17. a törzskönyvi okiratok iktató számát.

(5) A törzskönyvi nyilvántartásban

a) a székhelyet, a telephelyet és az iratmegőrzési helyet legalább az irányítószám, település, közterület, közterület jellege, házszám,

b) a telephelyet – közterület, közterület jellege, házszám hiányában – a helyrajzi szám,

c) a levelezési címet az a) pontban meghatározott módon vagy az irányítószám, településnév és postafiók

feltüntetésével kell megjelölni.

Ávr. 167/B. § (1)925 A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás

a) az erre a célra rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazásával, kérelemre, vagy

b)926 ha az jogszabálysértő bejegyzés törlésére, hibás bejegyzés javítására, elmulasztott bejegyzés pótlására vagy a (2) vagy a (4)–(7) bekezdés szerinti bejegyzésre irányul, hivatalból

indul.

(2) Az államháztartás információs rendszerének jogszabályban elrendelt módosulása miatt bekövetkező adatváltozások átvezetésére a Kincstár hivatalból indított eljárás keretében eseti csoportos adatmódosítást végezhet. A Kincstár az adatmódosításról és annak hatályossá válásáról a módosítást követő nyolc napon belül értesíti a törzskönyvi jogi személyt, valamint – költségvetési szerv és jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében – az alapítói jogokat gyakorló szervet.

(3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról – az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével – a Kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot.

(4) Az állami adóhatóság Art. 17/A. § (8) bekezdése szerinti értesítése alapján a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számának megváltozását a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(5) A köznevelési információs rendszertől elektronikus úton átvett OM azonosító számot és a köznevelési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(6) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi információs rendszertől elektronikus úton átvett ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(7)927 A Kincstár hivatalból intézkedik a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatok módosításáról, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3a) bekezdésében foglalt döntése alapján valamely települést vagy településeket egy már működő közös önkormányzati hivatalhoz jelöli ki és az alapító szervek a döntés kézhezvételét követően nem tesznek eleget a 167/C. § (5) bekezdésében előírtaknak.

Ávr. 167/C. §928 (1)929 A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését az alapítói jogokat gyakorló szerv a létesítő okirat csatolásával, a bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszüntető okirat csatolásával, a törlési kérelem,

c) létesítő okiratát és a vezetőt nem érintő, a 167/A. §-ban meghatározott adatának módosítását – az alapítói jogokat gyakorló szerv egyidejű értesítésével – a törzskönyvi jogi személy a változás-bejelentési kérelem,

d) létesítő okiratát érintő módosítást az alapítói jogokat gyakorló szerv az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata csatolásával, a változás-bejelentési kérelem,

e) a vezetőre vonatkozó, a 167/A. §-ban meghatározott adatok bejelentését az irányító szerv a 167/E. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok csatolásával, a változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(2)930 A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését – nemzetiségi önkormányzat esetében megszüntető okiratának csatolásával – törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat vagy a módosuló adat megváltozásáról szóló határozata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(3)931 A társulás

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését társulási megállapodás, és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d)932 a társulási megállapodást érintő módosítást a módosított megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(4)933 A térségi fejlesztési tanács

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(4a)934 Az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(5)935 A kérelmet az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított nyolc napon belül, az (1)–(4a) bekezdésben és a 167/E. §-ban meghatározott dokumentumok egy példányának csatolásával kell a Kincstárhoz benyújtani. A törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított költségvetési szerv esetében a törvény vagy kormányrendelet kihirdetésével egyidejűleg kell a kérelmet a Kincstárhoz benyújtani, kivéve ha a kérelem változás-bejelentésre irányul és a változás a költségvetési szerv alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet módosítását nem eredményezi.

(5a)936 Költségvetési szerv átalakítása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv létesítő okiratának módosítására vagy törzskönyvi nyilvántartásból történő törlésére és a jogutód költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy létesítő okiratának módosítására vonatkozó kérelmet úgy kell benyújtani, hogy azok egyidejűleg a Kincstár számára rendelkezésre álljanak. A Kincstár az átalakítással érintett költségvetési szerv tekintetében beálló változást a jogutód költségvetési szervet érintő bejegyzéssel egyidejűleg, a jogutód költségvetési szerv bejegyzésével együtt vezeti át a törzskönyvi nyilvántartásban.

(5b)937 A Kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(6) A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapító szervének megszűnése esetén az alapító szerv jogutódját, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevőjét terheli a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzésével kapcsolatos intézkedések megtételének kötelezettsége.

Ávr. 167/D. §938

Ávr. 167/E. § (1)939 A bejegyzési kérelemhez, a törlési kérelemhez és a változás-bejelentési kérelemhez a 167/C. §-ban meghatározott okiratok és dokumentumok mellett, a bejelentett adatok igazolására szolgáló okiratok a következők:

1.940 az Áht. 8/A. § (3) bekezdése alapján kiadott, az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértéséről szóló okirat,

2. a kultúráért felelős miniszter

a) előzetes egyetértéséről szóló okirat a fővárosi önkormányzat által fenntartott levéltár esetében,

b)941 előzetes véleményéről szóló okirat a megyei hatókörű városi múzeum, a megyei könyvtár és a fővárosi önkormányzat vagy a települési önkormányzat által fenntartott könyvtár, a települési könyvtár átszervezése vagy megszüntetése, az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése esetében,

c)942 véleményéről szóló okirat a nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése vagy tevékenységének hatvan napon túli szüneteltetése esetében,

3. helyi önkormányzati költségvetési szerv esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó testületi vagy tanácsülés határozatának kivonata,

4. nemzetiségi önkormányzati törzskönyvi jogi személy esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati közgyűlés vagy képviselő-testületi határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

5. közös működtetésű vagy fenntartású törzskönyvi jogi személy esetében az alapítói és irányítói vagy fenntartói jogok gyakorlására, illetve az alapítói és irányítói jogok megosztására vonatkozó 4. § (1) bekezdése szerinti megállapodás,

6. közös működtetésű vagy fenntartású költségvetési szerv esetében – ha a létesítő okirat nem tartalmazza azt – megállapodás arról, hogy a törzskönyvi jogi személy költségvetése melyik irányító szerv költségvetésében szerepel,

7.943 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat bankszámla-szerződése,

8. az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a feladat-, illetve intézményátadás esetén az átadó és átvevő közötti megállapodás, továbbá az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozatok kivonata,

9. térségi fejlesztési tanács esetében, jogszabály alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során hozott döntés, ha a döntés a 167/A. §-ban meghatározott adatokat érinti,

10.944 a vezetői kinevezésről, megbízásról, felmentésről, vezetői megbízás visszavonásáról szóló okirat, továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerinti ideiglenes megbízás esetén a szervezeti és működési szabályzat a vezető általános helyettesítés rendjét magában foglaló kivonata,

11. jogszabály előírása esetén költségvetési szervnél a jogszabályban meghatározott személy egyetértése a vezetői megbízással kapcsolatban,

12.945 az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény vagy közművelődési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatosan az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértéséről szóló határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

13.946 az alapító okirata szerint nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátó köznevelési intézmény esetében a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével és nevének megállapításával kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (9) bekezdésében meghatározott nemzetiségi önkormányzat egyetértéséről szóló határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

14.947 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott, szakképzési feladatokat ellátó köznevelési intézmény esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképzési megállapodás,

15.948 feladatellátási szerződés, amennyiben a költségvetési szerv feladatellátási szerződéssel lát el közfeladatot,

16.949 az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetőjének kinevezéséről vagy megbízásról – ideértve az ideiglenes kinevezést és megbízást is –, illetve a költségvetési szerv vezetőjének felmentéséről vagy a vezetői megbízás visszavonásáról szóló határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

17.950 vezető adataiban bekövetkezett változás igazolására szolgáló okirat.

(2) Létesítő okiratként

a)951 költségvetési szerv esetében az Áht. 8/A. § (2) bekezdése alapján kiadott alapító okirat, a módosító okirat és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata,

b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata,

c) társulás esetében a társulási megállapodás,

d) térségi fejlesztési tanács esetében a térségi fejlesztési tanács alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata,

e) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó alapító okirat,

f)952 az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület esetén a köztestület alapszabálya

fogadható el.

(3) Megszüntető okiratként

a) költségvetési szerv esetében az Áht. 11. § (7) bekezdése alapján kiadott megszüntető okirat,

b) helyi nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 74. §-a szerinti esetben a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozata a megszűnésről,

c) helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat,

d) társulás esetében a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás,

e) térségi fejlesztési tanács esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat,

f) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó megszüntető okirata,

g)953 az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület esetén a köztestület megszüntető okirata

fogadható el.

(4)954 A 167/C. § (1)–(4a) bekezdésében meghatározott okiratot, dokumentumot közokiratként kell benyújtani. A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételéhez, adatai változásának nyilvántartásba vételéhez és a nyilvántartásból való törléséhez szükséges létesítő okiraton és megszüntető okiraton kívül a 167/A. §-ban meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratok egyszerű másolatként is benyújthatóak.

(5)955

Ávr. 167/F. §956 Az 5. § (4) bekezdés szerint elkészített és a változás-bejelentési kérelem mellékleteként benyújtott, majd a hatósági eljárás során a Kincstár igazoló aláírásával ellátott alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatából a Kincstár egy eredeti példányt a változás-bejegyzéséről szóló értesítés mellékleteként visszaküld kérelmezőnek.

Ávr. 167/G. § (1) A Kincstár a bejegyzési kérelmet és a változás-bejelentési kérelmet benyújtó, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy helyett – az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján – az állami adóhatóságtól beszerzi, és a törzskönyvi nyilvántartásban rögzíti annak adóazonosító számát (ideértve a közösségi adószámot is).

(2) A törzskönyvi nyilvántartásba vett, kincstári körbe tartozó törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító számának, a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti rendje szerinti besorolásának nyilvántartásba vétele a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő információátadás útján történik.

(3)957 A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, illetve az adatmódosítással egyidejűleg a törzskönyvi jogi személy nyilvántartására és azonosítására szolgáló, hat számjegyből álló, annak hatodik számjegyén ellenőrző számmal ellátott egyedi PIR számot és statisztikai számjelet képez, amely tekintetében annak összeállításáról és változásáról a Központi Statisztikai Hivatal részére elektronikus úton adatot szolgáltat.

Ávr. 167/H. §958 (1)959 A Kincstár a törzskönyvi jogi személy nyilvántartott adatára vonatkozó jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a Kincstárnak hivatalos tudomása van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján megállapítható.

(2) Az Áht. 105/B. § (2) bekezdése alapján kiszabható bírság összege legfeljebb ötszázezer forint lehet. A bírság kiszabásánál a Kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a Kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

Ávr. 167/I. § A törzskönyvi jogi személy korábbi adatai visszakereshetőségének biztosítása érdekében a törzskönyvi nyilvántartás adatait a Kincstár húsz évig archiválja. A törzskönyvi okiratot a Kincstár húsz évig őrzi meg.

Ávr. 167/J. §960 (1) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai, az alapító okiratok és a megszüntető okiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartás (2) bekezdés szerinti adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi.

(2) A törzskönyvi jogi személynek a Kincstár honlapján közzéteendő, azon elérhető és kereshető adatai:

1. a törzskönyvi jogi személy megnevezése, székhelye, PIR száma, adószáma, statisztikai számjele és államháztartási egyedi azonosító száma, a köznevelési intézményként működő költségvetési szerv OM azonosítója, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv ágazati azonosítója,

2. a törzskönyvi jogi személy alaptevékenységének államháztartási szakágazata és fő TEÁOR kódja,

3. az államháztartás

a) központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében annak fejezetrend szerinti besorolása,

b)961 önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye száma, pénzügyi körzet száma és neve, társulási körzet száma,

4. a törzskönyvi jogi személy vezetőjének neve és kinevezésének időpontja,

5. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapításának és megszüntetésének időpontja, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontja,

6. a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés és törlés időpontja,

7. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapítójának, irányító szervének vagy felügyeleti szervének és – ha van – fenntartójának megnevezése, székhelye, PIR száma,

8.962 a társulásban résztvevő, illetve közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat neve, székhelye, PIR száma,

9.963 a költségvetési szerv alapító okirata, módosító okirata és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata, továbbá megszüntető okirata digitalizált formában.

Ávr. 167/K. § (1) A Kincstár a honlapján közzétett, e célra rendszeresített elektronikus űrlapon előterjesztett kérelemre

a) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi igazolást,

b) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi kivonatot,

c) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi igazolást,

d) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi kivonatot

állít ki.

(2)964 A Kincstár a költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy alapító okiratáról, módosító okiratáról, az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatáról és a megszüntető okiratáról kérelemre hitelesített másolatot ad ki.

(3) A törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának vagy teljes körének a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozó (a továbbiakban: csoportos adatszolgáltatás) kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a kérelemmel érintett törzskönyvi jogi személyek és a 167/A. §-ban meghatározott adatok közül az igényelt adatok körét, az átvétel módját (személyesen vagy elektronikus úton), az értesítési elérhetőséget (elektronikus levélcím, telefonszám).

(4)965 A csoportos adatszolgáltatás – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – költségtérítés ellenében történik, amelynek összegét a Kincstár az adatszolgáltatás teljesítését megelőzően állapítja meg és közli a kérelmezővel. A költségtérítés összegét a Kincstár honlapján megjelölt fizetési számlájára kell befizetni. A csoportos adatszolgáltatás teljesítésére kizárólag a befizetés igazolását követően kerülhet sor.

(5) A csoportos adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az állami, önkormányzati ellenőrző szervek és az MNV Zrt. számára – közfeladataik ellátása érdekében – ingyenes. A csoportos adatszolgáltatás iránti kérelemben a felhasználás céljára és az ingyenességre hivatkozni kell.

Ávr. 167/L. § A törzskönyvi nyilvántartás adatainak gépi adatfeldolgozási eszközzel való közvetlen elérése – az állami adóhatóság kivételével – a Kincstárral megkötött szerződés alapján történhet.

69. Kincstári adatkezelés

Áht. 106. §966 A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

Áht. 106/A. §967 (1)968 A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) munkabére, illetménye, tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb pénzbeli juttatása, mindezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések mértékének,

c) a b) ponttal összefüggésben házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének és adóazonosító jelének, valamint a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatainak,

d) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

e) foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és a korábbi munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának

kezelésére.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.

Áht. 106/B. §969 A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.

Áht. 106/C. §970 (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a kincstár részére. A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított adatokról nyilvántartást vezet.

(2)971 Az (1) bekezdés szerinti adatokat a kincstár és a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni.

(3)972 Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.

70. Adatszolgáltatási kötelezettségek

Áht. 107. § (1)973 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.

(2)974 A kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.

[Az Áht. 107. § (1) bekezdéséhez]975

Ávr. 167/M. §976 (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az Állami Számvevőszék – a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben – a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a minősített adatokra.

(3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie.

Ávr. 168. §977 A 6. mellékletben megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni.

Áht. 108. §978 (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)

a) az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít,

b) a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít

a kincstár számára.

(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.

(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat

a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy

b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,

a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

(3a)979 Ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – közvetlenül és hátrányosan – befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.

(5)980 Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e bekezdés szerinti határozata tekintetében az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6)981 Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell kiszabni, ha a bírság kiszabására okot adó körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.

(7) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.

(8)982 A kincstár jogosult a helyi önkormányzattal szemben fennálló bírság befizetésére vonatkozó követelését elengedni, ha a bírság alapjául szolgáló körülmény a helyi önkormányzatnál a munkaszervezés vagy a pénzügyi-számviteli munkakört betöltő személyek hiánya miatt következett be, és a helyi önkormányzat igazolja, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás vagy a közös önkormányzati hivatali feladatellátás javítása céljából a szükséges intézkedéseket megtette, és ezt az elmaradt adatszolgáltatások pótlása, a hibás adatszolgáltatások javítása, valamint legalább két egymást követő adatszolgáltatás tapasztalatai a kincstár megítélése szerint alátámasztják.

[Az Áht. 108. §-ához]983

Ávr. 169. §984 (1)985 A költségvetési szerv – az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatok kivételével – a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács a költségvetési számvitel nyilvántartási számláin a tárgyidőszakban könyvelt adatokból időközi költségvetési jelentést készít. Az időközi költségvetési jelentés az államháztartási számviteli kormányrendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési jelentést, valamint a költségvetési folyamatok nyomon követéséhez szükséges egyes kiegészítő információkat tartalmaz.

(2)986 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve időközi költségvetési jelentése a kincstári költségvetési jelentésen alapul. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kezelő szerv a kincstári költségvetési jelentést kiegészíti a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek tárgyidőszakban könyvelt adataival, és a 156. § (4) bekezdése szerinti esetleges egyeztetések, javítások lefolytatását követően a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig – a december hónapra készített időközi költségvetési jelentés esetén a költségvetési évet követő év február 5-éig – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti. A feltöltött időközi költségvetési jelentéseket a Kincstár a feltöltést követő tíz munkanapon belül felülvizsgálja és szükség esetén annak javítását, kiegészítését rendeli el.

(3)987 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint – az irányító szerv jóváhagyásával – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel.

(4)988 Az Igazgatóság a (3) bekezdés szerint feltöltött időközi költségvetési jelentést a feltöltést követő tíz munkanapon belül ellenőrzi és szükség esetén – legfeljebb tíz munkanapos határidővel – annak javítását, kiegészítését rendeli el. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást az Igazgatóság a feltöltést, javítás, kiegészítés elrendelés esetén, a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja, vagy a nem megfelelő tartalommal teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatást elutasítja. Az Igazgatóság által elfogadott adatszolgáltatást a Kincstár legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határidőt követő 25. munkanapon jóváhagyja.

Ávr. 170. §989 (1)990 Az eszközök és források tárgyidőszakban könyvelt változásairól

a)991 a költségvetési szerv,

b) központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve,

c) a tulajdonosi joggyakorló szervezet a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra,

d) a Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra,

e) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és térségi fejlesztési tanács

időközi mérlegjelentést készít.

(2)992 Az időközi mérlegjelentést – a (3)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(3)993

(4)994 Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervének az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a 138. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Ezt a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

(5) Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást töltenek ki a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(6)995 A Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó időközi mérlegjelentést az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év március 20-áig gyorsjelentésként, az éves elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 31-éig, a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év augusztus 30-áig tölti fel az általa működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

(7) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a tárgynegyedévet követő negyvenöt napon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül, az éves elszámolásra vonatkozóan az éves költségvetési beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezően a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel.

(8)996 Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltöltött időközi mérlegjelentéseket

a) az államháztartás központi alrendszerében a (2)–(7) bekezdésben meghatározott határidőt követő öt napon belül,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében a (2) bekezdésben meghatározott határidőig

felülvizsgálja és – azok javításának, kiegészítésének szükség szerinti elrendelését követően – jóváhagyja.

(9)997 A feltöltött, szükség esetén az irányító szerv, fejezetet irányító szerv által jóváhagyott időközi mérlegjelentéseket a Kincstár a fejezetet irányító szerv jóváhagyását követő tíz munkanapon belül felülvizsgálja, szükség esetén – legfeljebb hét munkanapos határidővel – annak javítását, kiegészítését rendeli el. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást a Kincstár a feltöltést, javítás, kiegészítés elrendelés esetén, a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja, vagy a nem megfelelő tartalommal teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatást elutasítja.

(10)998 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó szervezetek időközi mérlegjelentésére a (9) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy Kincstáron az Igazgatóságot kell érteni. Az Igazgatóság által elfogadott adatszolgáltatást a Kincstár a (8) bekezdés szerinti határidőt követő huszonöt munkanapon belül jóváhagyja.

Ávr. 171. §999 (1) Az Áht. 108. § (3) bekezdése szerinti bírság mértéke – elmulasztott adatszolgáltatásonként – legalább ötvenezer, legfeljebb kétmillió forint. A bírság összegének megállapításakor – e §-ban foglaltak figyelembevételével – a Kincstár a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.

(2)1000

(3)1001 Ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabását követően sem kerül sor, a bírság a kiszabásától számított minden újabb eltelt harminc napot követően ismételten kiszabásra kerül. A bírság első alkalommal történő kiszabását követő hatvanadik naptól az ismételten kiszabott bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszerese.

(4) A bírság kötelezettje a bírság mérséklése vagy részletekben történő megfizetése tekintetében a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül kérelmet terjeszthet elő.

Ávr. 172. §1002

Áht. 108/A. §1003 (1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal.

(2) A Kormány rendeletben előírhatja az előre jelzett és a tényértékek eltérése esetére a szabad előirányzatoknak – így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási előirányzatainak – az előrejelzések javításának ösztönzését szolgáló átmeneti vagy tartós csökkentését vagy befizetési kötelezettség teljesítését.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. Felhatalmazó rendelkezések

Áht. 109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

1.1004 a költségvetési szervek alapítására vonatkozó szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető okirat tartalmi kellékeit, az irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait,

2. a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat,

3.1005 a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját, a középtávú tervezéshez szükséges adatszolgáltatás módját,

4.1006 az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szervet,

5.1007 a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék és a fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának rendjét,

6.1008

7. a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit,

8.1009 az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet,

9.1010 a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét

10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét,

11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat,1011

12. a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat,

13.1012

14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait,

15.1013 a költségvetési támogatások tekintetében

a) a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának – ideértve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámolásnak, a felhasználás ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének,

b) a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit,

c) a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának,

d) a kincstár által működtetett monitoring rendszer működtetésének

részletes szabályait,1014

15a.1015 az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a 15. pont a) és b) alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket,1016

15b.1017 a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat,

15c.1018 az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat,

15d.1019 az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,

16.1020 a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra, a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, az 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék alapját, mértékét, megállapításának és megfizetésének szabályait, a 60/A. § (2) bekezdése szerinti kamat alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettó finanszírozás keretében felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,

17.1021 a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrolrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat,1022

18.1023 a 81. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának, megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája – a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából történő – megterhelésének, továbbá a költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének, valamint a központosított beszedési számla feletti rendelkezés szabályait,

19.1024 a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási, elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének részletes szabályait,

20.1025 a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti finanszírozási igényeket és azok megelőlegezése feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait,

21.1026 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit,

22. az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár működtetésének részletes szabályait,

23.1027 a maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait,

24. a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat,

25. az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait,

26. a külföldi követelések értékesítésének szabályait,

27.1028 az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat, valamint a 108/A. § (2) bekezdése szerinti intézkedések körét és végrehajtásának szabályait,

28.1029 a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatásainak, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének a kincstári rendszer, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő sajátos szabályait,

29.1030 a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumról, az irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait,

30. a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait,

31.1031 a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a megyei jogú város fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,1032

32.1033

33. az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait,1034

34.1035 az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét1036

35. a központosított illetményszámfejtés szabályait,1037

36.1038 a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait,

37.1039 a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

38.1040 a gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával kapcsolatos átutalás, adatszolgáltatás, ellenőrzés és kamatfizetés részletes szabályait, valamint az eljárások során kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit,

39.1041 a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának elveit,

40.1042 a 11/A. § (1) bekezdése szerinti társaság

a) által ellátott állami feladat központi költségvetési szerv részére történő átadását és a feladatátvétellel összefüggésben szükséges intézkedéseket,1043

b) átvevő költségvetési szerv részére történő vagyonátadásával, iratátadásával összefüggő részletes feladatokat,1044

41.1045

42.1046 a 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály formai megszerkesztésének részletes szabályait.

(2)1047 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a kincstárt,

b) a kormányzati ellenőrzési szervet,1048 és

c) az európai támogatásokat auditáló szervet

és megállapítsa feladat- és hatáskörét és ellenőrzései, valamint a 109. § (11) bekezdése szerinti Likviditási Bizottság összetételének és működésének részletes szabályait.

(2a)1049

(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy

1.1050 a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját, ha az (1) bekezdés 28. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő elszámolási módot nem állapít meg,1051

2. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes szabályait,

3.1052

4.1053 a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,

5.1054

6.1055 a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait,1056

7. a 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét, és

8. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét

rendeletben szabályozza.

(4)1057 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ár- és belvízvédelmi kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési kötelezettségére és a kártalanításra való jogosultságára vonatkozó szabályokat.

(5)1058 Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – ha azt törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt1059

a)1060 költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatások1061

aa)1062

ab) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét,1063

ac) pályázati úton vagy kérelem alapján történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,1064

ad) a támogatási előleg folyósításának lehetőségét,1065

ae) visszafizetésének határidejét, ha az visszafizetési kötelezettséggel kerül rendelkezésre bocsátásra,1066

af) biztosítékait, és1067

ag)1068 kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét,1069

b)1070 olyan költségvetési kiadási előirányzat a) pontba nem tartozó felhasználási cél szerinti igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amelynek meghatározására más nem kapott felhatalmazást.1071

(5a)1072

(5b)1073

(6)1074 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit.

(7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(8)1075 A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi.

(9)1076 A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

(10)1077 Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az – az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt – államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.

(11)1078 Az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.

72. Hatályba léptető rendelkezések

Áht. 110. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–109. §, a 111. §, a 112. § (4)–(14) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdése és a 114. § (1)–(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

73. Átmeneti rendelkezések

Áht. 111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)1079

(4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell.

(5)–(7)1080

(8)1081

(9)1082 A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni. Az e törvény alapján nyújtott támogatásra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell alkalmazni.

(10)1083

(11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.

(12)1084 A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 111. § (13) bekezdése szerint adott vagy 111. § (15) bekezdése alapján meghosszabbított felmentés a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésének1085 napjával határozatlan időre szóló felmentéssé alakul át.

(13)–(15)1086

(16)1087 A 45/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képviselet, illetve tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a 2015. január 1-je és az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakban a gazdaságpolitikáért felelős miniszter eljárási cselekményeit, illetve jognyilatkozatait a képviseletre, illetve tulajdonosi joggyakorlásra jogosult által megtett eljárási cselekménynek, illetve jognyilatkozatnak kell tekintetni.

(16a)1088

(17)–(18)1089

(19)1090

(20)–(22)1091

(23)1092

(24)1093

(25)1094

(26)1095 A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.

(27)–(28)1096

(29)1097 A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.

(30)1098

(31)1099

(32)1100 Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 79. § (3a) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat legkésőbb 2016. december 31-éig kötelesek megszüntetni.

Áht. 111/A. §1101

Áht. 111/B. §1102

Áht. 111/C. §1103

Áht. 111/D. §1104

Áht. 111/E. §1105 (1)–(4)1106

(5)1107 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére kutatási, fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatának

a) a tárgyévet követő első évben 90%-áig,

b) a tárgyévet követő második évben 70%-áig,

c) a tárgyévet követő harmadik évben 40%-áig,

d) a tárgyévet követő negyedik évtől 20%-áig

vállalható kötelezettség azzal, hogy az előző években vállalt kötelezettségek összegét egybe kell számítani.

Áht. 111/F. §1108

74. Az Európai Unió jogának való megfelelés1109

Áht. 112. §1110 A 13. §, a 22–24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és a 103. § (4) bekezdése a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áht. 113. §

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ávr. 173. § (1)1111 Az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a költségvetési szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit – ha azt az Alaptörvény vagy jogszabály nem zárja ki – a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét a Kincstár, illetve az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

(2)1112 Ha az e rendeletben naptári napokban meghatározott határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ha az e rendeletben meghatározott határnap munkaszüneti nap, a teljesítésre a határnapot követő legközelebbi munkanapig van lehetőség.

(3)1113

Ávr. 174. §1114

Ávr. 175. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Ávr. 176. §1115 (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése nem érinti az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdése alapján kiadott mentesítések hatályát. Az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés hatálya megszűnik, ha a gazdasági vezető tanulmányait nem fejezi be és a tanulmányok megszűnésének időpontjában nem felel meg a 12. § rendelkezéseinek.

(1a)1116

(1b)1117 Az állami felsőoktatási intézménynél a 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltétel alól – legfeljebb a gazdasági vezetői megbízás időtartamára – a gazdasági vezető megbízásakor a vezetői megbízásban mentesség adható. A már megadott mentesség időtartama utólag nem rövidíthető vagy hosszabbítható meg. A megbízásban meghatározott mentesség időtartamának lejártát követően az állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetője csak a 12. §-ban meghatározott feltételek szerint foglalkoztatható tovább gazdasági vezetőként.

(1c)1118

(2)–(5)1119

(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 72. § (3) bekezdés d)–e) pontját, 73. § (1) bekezdés d) pontját, 78. § (5a) bekezdését, 78. § (9) és (9a) bekezdését, 84. § (4a) és (4b) bekezdését egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra kell alkalmazni.

(7)1120 A 128. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (4) bekezdése alapján előirányzat-átcsoportosítással rendelkezésre bocsátott, a költségvetési szerv költségvetése terhére megelőlegezett kiadások fedezetét biztosító támogatás összegét az előirányzatot átcsoportosító nyilatkozata alapján egy összegben kell figyelembe venni.

(8)1121

(9)1122 E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelettel megállapított 77. § (1a) bekezdését és 94. § (1) bekezdését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor1123 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(10)1124 E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 242/2013. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 96. § (4) bekezdés d) és j) pontját a Módr. hatálybalépésekor1125 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(11)1126 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 76. § (3) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor már megkötött támogatási szerződésekre is alkalmazni kell.

(12)1127 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 93. § (2) és (3) bekezdését valamint 100. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését1128 követően létrejött támogatási jogviszonyokra kell alkalmazni.

(13)1129 Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ávr. 176. §1130

Ávr. 177. §1131

Ávr. 178. §1132 (1) A VI. fejezetnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított szabályait – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2014. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni.

(2) Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 84. § (4a) és (4b) bekezdését az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor1133 folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

Ávr. 179. §1134 (1) A központi költségvetés központosított bevételét képező bevételeket, amelyek nem az e célra létrehozott központosított beszedési számlára érkeznek be, a számla felett rendelkező szervnek a beérkezést követő öt munkanapon belül a megfelelő beszedési számlára történő átutalással rendeznie kell.

(2) A helyi önkormányzat foglalkoztató esetén az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése során a 2017. január 1-jét megelőző időszakra technikai adószámon benyújtott bevallások önellenőrzése az eredetileg beadott bevallásban feltüntetett technikai adószámon történik.

(3) A helyi önkormányzat foglalkoztató adózó esetében az állami adóhatóság első alkalommal a Kincstár által átadott adatok alapján veszi nyilvántartásba az állandó meghatalmazottként eljáró képviselő adatait és a képviseleti jogosultsága terjedelmét. E bekezdés alkalmazásában a képviseleti adatok és jogosultságok nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat a Kincstár – az állami adóhatósággal egyeztetett módon és időpontban – egyszeri alkalommal elektronikus formában átadja az állami adóhatóság részére. Az adatátadás tartalmazza a képviselőként eljáró állandó meghatalmazott hozzájárulása alapján a nevét, adóazonosító jelét, képviseleti jogosultsága terjedelmét, valamint az általa képviselt adózó elnevezését, adószámát. Az adatátadás tartalmazza továbbá azon adatokat is, melyeket az állami adóhatóság által az előtte képviselő által intézhető ügyekre vonatkozó képviseleti jogosultság bejelentéséhez elvár, és amelyek a képviseleti jogosultság maradéktalan nyilvántartásba vételéhez elengedhetetlenek, így különösen a képviseleti jogosultság kezdő időpontját, illetve a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat.

(4) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az e rendelet szerint fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentummal egyenértékűnek kell tekinteni azt az elektronikus dokumentumot, amelyet az aláírásra jogosult az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatással elektronikusan hitelesített.

Ávr. 180. §1135

Ávr. 181. §1136

Ávr. 181/A. §1137

Ávr. 181/B. §1138

Ávr. 182. §1139 A 14/A. §, a 15. § (1) bekezdése, a 33/B. § és a 6. mellékletbe foglalt táblázat 16–22. pontja a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Ávr. 183. §1140

75.1141

Áht. 114. §

1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez1142

Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője

I. Az államháztartás központi alrendszerében

1. a központi költségvetés I. fejezeténél – az a)–g) alpontban meghatározott kivétellel – az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója,

a) a 8–10. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) 90. §-a szerinti tagja,

b) a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke,

c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke,

d) az Egyenlő Bánásmód Hatóság tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és annak elnöke,

e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és annak elnöke,

f) a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a Nemzeti Választási Iroda és annak elnöke,

g) a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala tekintetében a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala és annak főigazgatója,

2. a központi költségvetés II. fejezeténél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak főigazgatója,

3. a központi költségvetés III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke,

4. a központi költségvetés IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és annak főtitkára,

5. a központi költségvetés V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke,

6. a központi költségvetés VI. fejezeténél az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke,

7. a központi költségvetés VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész,

8. a központi költségvetés IX. fejezeténél a Belügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 21. §-a szerinti tagja,

9.1143 a központi költségvetés X. fejezeténél az Igazságügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 79. §-a szerinti tagja,

10. a központi költségvetés XI. fejezeténél – az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel – a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke,

b)1144 a 32. cím 1–3. alcím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

11. a központi költségvetés XII. fejezeténél a Földművelésügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 65. §-a szerinti tagja,

12. a központi költségvetés XIII. fejezeténél a Honvédelmi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 77. §-a szerinti tagja,

13.1145 a központi költségvetés XIV. fejezeténél a Belügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 21. §-a szerinti tagja, a 21. cím 1. alcím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

14.1146 a központi költségvetés XV. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke,

15.1147 a központi költségvetés XVI. fejezeténél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami adó- és vámhatóság vezetője,

16. a központi költségvetés XVII. fejezeténél – az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

a) az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója,

b)1148 a 21. cím 1. és 2. alcím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

17. a központi költségvetés XVIII. fejezeténél a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 85. §-a szerinti tagja,

18. a központi költségvetés XIX. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

19. a központi költségvetés XX. fejezeténél – az a) és b) alpontban meghatározott kivétellel – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja,

a)1149 a 21. cím 1. és 2. alcím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

b)1150 a 21. cím 3. és 4. alcím tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,

19a.1151 a központi költségvetés XXI. fejezeténél a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Kormánynak a Ktfr. 19/B. §-a szerinti tagja,

20. a központi költségvetés XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

21. a központi költségvetés XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke,

22. a központi költségvetés XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

23. a központi költségvetés XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke,

24. a központi költségvetés XXXV. fejezeténél a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és annak elnöke,

25. a központi költségvetés XLI. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

26. a központi költségvetés XLII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

27. a központi költségvetés XLIII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

28. a központi költségvetés XLIV. fejezeténél a Földművelésügyi Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 65. §-a szerinti tagja,

29. a központi költségvetés LXII. fejezeténél a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és annak elnöke,

30. a központi költségvetés LXIII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

30a.1152

31.1153 a központi költségvetés LXV. fejezeténél a Bethlen Gábor Alapért felelős testület,

32. a központi költségvetés LXVI. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 109. §-a szerinti tagja,

33. a központi költségvetés LXVII. fejezeténél az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja,

34.1154

35. a központi költségvetés LXXI. fejezeténél a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja, az 5. cím tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és annak vezetője,

36.1155 a központi költségvetés LXXII. fejezeténél az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormánynak a Ktfr. 48. §-a szerinti tagja.

II. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében

1. a helyi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében

a) – a közös önkormányzati hivatal kivételével – a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetében a képviselő-testület, közgyűlés és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

b) a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

c) a társulás által irányított költségvetési szerv esetében a társulási tanács és annak elnöke,

d) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv esetében a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke,

2. a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv tekintetében

a) a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

b) az országos nemzetiségi önkormányzat esetében az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke.

2. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez1156

Fejezetek megnevezése:

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

Költségvetési év: ........

Millió forintban

KIADÁSOK

A módosítás jogcíme

A módo-
sítás kö-

A módo-
sítást el-

Állam-
háztar-
tási egyedi azono-
sító

Fejezet
szám

Cím
szám

Alcím
szám

Jogcím csop. szám

Jog-
cím szám

Ki-
emelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Kiemelt előirányzat neve

Módo-
sítás
(+/-)

vetkező évre át-
húzódó hatása

rendelő jog-
szabály/ határozat száma

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű b.) a következő év költségvetésébe beépülő (a nem kívánt törlendő!)

 

Millió forintban

BEVÉTEL

A módosítás jogcíme

A módo-
sítás kö-

A módo-
sítást el-

Állam-
háztar-
tási egyedi azono-
sító

Fejezet
szám

Cím
szám

Alcím
szám

Jogcím csop. szám

Jog-
cím szám

Ki-
emelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Kiemelt előirányzat neve

Módo-
sítás
(+/-)

vetkező évre át-
húzódó hatása

rendelő jog-
szabály/ határozat száma

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű b.) a következő év költségvetésébe beépülő (a nem kívánt törlendő!)

 

Millió forintban

TÁMOGATÁS

A módosítás jogcíme

A módo-
sítás kö-

A módo-
sítást el-

Állam-
háztar-
tási egyedi azono-
sító

Fejezet
szám

Cím
szám

Alcím
szám

Jogcím csop. szám

Jog-
cím szám

Ki-
emelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Kiemelt előirányzat neve

Módo-
sítás
(+/-)

vetkező évre át-
húzódó hatása

rendelő jog-
szabály/ határozat száma