nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2011. évi CXCVI. törvény
a nemzeti vagyonról
2017-09-01
infinity
31
Jogszabály

2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról1

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g)2 állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a)3 az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba)4 tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

3.5 forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a.6 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4.7 hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7.8

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9.9 meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10.10 működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16.11 többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab)12 helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac)13 az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)–ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba)14 nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

bb)15 költségvetési szerv,

bc) köztestület,

bd)16 az állam, a helyi önkormányzat, a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c)17 az egyházi jogi személy a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

(2)18 Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4)19 E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. FEJEZET

A NEMZETI VAGYON FOGALOMKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES VAGYONTÍPUSOK

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f)20 az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g) állami tulajdonban álló terek, parkok,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat,

l)21 a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3)22

(4)23 Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5)24 A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6)25 A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy – ezen társaság részére – más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7)26 A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés – mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll – kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott –vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5)27 A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6)28 A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7)29 Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8)30 Az (5) bekezdés c)–d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy – ezen társaság részére – más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9)31 A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1)32 Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga – ágazati törvényben meghatározottak szerint – a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)33 A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a (7) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)34 Törvényben, kormányrendeletben vagy – a helyi önkormányzati vagyon tekintetében – a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti – állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként – korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7)35 A 2. melléklet II. pont d) alpontja szerinti nemzeti vagyon az állam és a helyi önkormányzat között átruházható.

(8)36 Az olyan – pályázat alapján megkötött – szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

III. FEJEZET

A NEMZETI VAGYONNAL VALÓ FELELŐS GAZDÁLKODÁS

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1)37 A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

7/A. §38 (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy

d) az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) törvényben kijelölt miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták – az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével – gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7)39 Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8)40 Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik – a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve –, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10)41 Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság – ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat – esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű

jóváhagyó határozata szükséges.

(11)42 Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12)43 A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13)44 A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva – az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve – 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14)45 Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1) A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt – a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó – személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6)46 Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem – ha értéke a külön törvényben meghatározott értékhatárt47 nem haladja meg – e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.

(6a)48 A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon – így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján – újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is – ideértve a tartozékot és az alkotórészt is –, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(7)49 Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a)50 Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére – újabb szerződés megkötése nélkül – a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8)51 A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket – az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével – egymás között szerződéssel átruházhatják.

(10)52 A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13)53 Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(14)54 Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv – a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15)55 A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16)56 Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben57 vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(17)58 Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy

c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18)59 A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d)60 a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i) az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k)61 a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése,

l)62 dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,

m)63 az a)–l) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c)64 a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(3)65 Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)–(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)–k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)–b), d)–e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – másnak nem engedhető át.

(6)66 Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8)67 Az (1) bekezdés a)–g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)–d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10)68 Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11) Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel – törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a)69 Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)–(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)–(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)–d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására – a (12) bekezdés alapján – fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben70 vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3)71 A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5)72 Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7)73 Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8)74 A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9)75 A (4)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

esetében.

(10)76 Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11)77 A (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy az átruházást követően, az elidegenítési tilalom hatálya alatt – a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére – egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.

(12)78 A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(13)79 A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

14. §80 (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)–d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. §81

IV. FEJEZET

A KÜLÖN TÖRVÉNYEKBEN SZABÁLYOZOTT VAGYONI ELEMEK

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény

q)82 a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

r)83 a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyonáról, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság feletti tulajdonosi joggyakorlás módjáról szóló szabályokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1)84 E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.85

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3)86 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.

(4)87 A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5)88 Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésére, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményt törvény állapítja meg.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően – a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7)89 2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8)90 Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9)91 Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10)92 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését93 megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11)94 A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor95 folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12)96 A Módtv. által megállapított 5. § (5)–(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

(13)97 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

18/A. §98 A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

18/B. §99 E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését100 megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.

18/C. §101 E törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 1. §-ával módosított 2. mellékletét a Módtv3. hatálybalépésekor102 folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

19. § E törvény

a)103 I. Fejezete, 4. §-a, 6–8. §-a, 10–11. §-a, 12. § (1) és (3)–(15) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–10. §, a 11. § (1)–(14) bekezdése, a 12–19. §, a 21–24. §, a 25. § (1) és (3)–(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)104 A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)105 A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21–24. §106

25. § (1)107

(2)108

(3)–(8)109

(9)110

26–27. §111

28–29. §112

30–31. §113

32–33. §114

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez115

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A)

Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

Folyó neve

Hossza (km)

Berettyó

74,5

Bodrog

51,1

Dráva

138,2

Duna

417,0

Fehér-Körös

9,8

Fekete-Körös

20,5

Hernád

118,4

Ipoly

141,0

Lajta

18,6

Lapincs

1,7

Maros

49,5

Mura

24,2

Rába

216,3

Sajó

125,1

Sebes-Körös

58,6

Szamos

49,5

Tisza

585,3

Túr

30,0

valamint

 

a)

a Duna-völgyben:

aa)

Mosoni-Duna

124 km

ab)

Szentendrei-Duna

32 km

ac)

Ráckevei-Duna

58 km

ad)

Marcal

22 km

ae)

Sió

121 km

b)

a Tisza-völgyben

ba)

Zagyva

125 km

bb)

Hortobágy-Berettyó

79 km

bc)

Kettős-Körös

37 km

bd)

Hármas-Körös

91 km

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

Folyó neve

Holtág neve

Tisza

Gyálai Holt-Tisza

A folyó neve

A mellékág neve

Hossza (km)

Duna

Adonyi szigeti

3,9

Duna

Bagoméri-mellékágrendszer

12,6

Duna

Bári

3,5

Duna

Bodaki-mellékágrendszer

19,8

Duna

Dunaremetei-mellékágrendszer

7,2

Duna

Bölcskei

5,0

Duna

Cigány-szigeti

3,0

Duna

Cikolai-mellékágrendszer

19,8

Duna

Erebei-mellékágrendszer

5,8

Duna

Esztergomi-Kis-Duna

3,4

Duna

Foktői mellékág

2,5

Duna

Gabriella szigeti

2,0

Duna

Helembai

3,0

Duna

Horány szigeti

0,9

Duna

Jónási

1,9

Duna

Kácsás szigeti

0,9

Duna

Kádár-Duna

3,5

Duna

Kisapostagi

4,9

Duna

Kisjónási

0,8

Duna

Kompkötő szigeti

1,5

Duna

Koppánymonostori

4,0

Duna

Ásványi-mellékágrendszer

32,0

Duna

Margitszigeti (Budai)-mellékág

2,6

Duna

Nagybajcsi

1,1

Duna

Neszmély-Mocsi-mellékágrendszer

8,6

Duna

Óbudai

3,0

Duna

Ordas szigeti

4,5

Duna

Patkányosi-mellékágrendszer

8,6

Duna

Prépost-szigeti

1,2

Duna

Rácalmási

6,4

Duna

Solti

5,8

Duna

Sugovica, Türr átvágás

4,9

Duna

Szabadság-szigeti

3,5

Duna

Szőnyi

1,5

Duna

Táti

12,0

Duna

Tejfalui-mellékágrendszer

24,9

Duna

Vén Duna

4,0

Duna

Véneki

2,2

Mosoni-Duna

Alsó földes szigeti mellékág

0,3

Mosoni-Duna

Alsó-Macska szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Bolgány szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Bordacs szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Cvika feletti mellékág

1,4

Mosoni-Duna

Csóka szigeti mellékág

0,9

Mosoni-Duna

Feketeerdei-holtág

2,0

Mosoni-Duna

Felső Cseregle szigeti mellékág

0,8

Mosoni-Duna

Felső földes szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Felső-Macska szigeti mellékág

0,4

Mosoni-Duna

Gáncsomi-Duna

1,0

Mosoni-Duna

Győrladaméri mellékág

1,0

Mosoni-Duna

Gyula szigeti mellékág

0,5

Mosoni-Duna

Halászpál szigeti mellékág

0,6

Mosoni-Duna

Hosszú szigeti mellékág

0,9

Mosoni-Duna

Józsefmajori szigeti mellékág

0,3

Mosoni-Duna

Kálnokszeg szigeti mellékág

0,6

Mosoni-Duna

Kiliti diós szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Kismacska szigeti mellékág

0,1

Mosoni-Duna

Lickói szigeti mellékág

0,5

Mosoni-Duna

Lóvári szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Magaspart szigeti mellékág

0,1

Mosoni-Duna

Mogyoróskerti mellékág

0,4

Mosoni-Duna

Novák szigeti mellékág

0,9

Mosoni-Duna

Pilingér szigeti mellékág

0,3

Mosoni-Duna

Ponton-híd szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Pudli szigeti mellékág

0,4

Mosoni-Duna

Rajka, Libafarmi holtág

5,6

Mosoni-Duna

Reisinger szigeti mellékág

0,5

Mosoni-Duna

Rétárok szigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Róczos szigeti holtág

0,8

Mosoni-Duna

Sztari szigeti mellékág

1,1

Mosoni-Duna

Szúnyog szigeti mellékág

1,6

Mosoni-Duna

Újszegés szigeti mellékág

0,7

Mosoni-Duna

Újszigeti mellékág

0,2

Mosoni-Duna

Üstöri szigeti mellékág

0,4

Mosoni-Duna

Vámkerék szigeti mellékág

0,7

Mosoni-Duna

Zsejke szigeti mellékág

0,6

Rába

Radószigeti

0,4

Rába

Sárvári

0,4

Szentendrei-Duna

Lupa szigeti

1,1

Szentendrei-Duna

Tündér szigeti

0,6

Tisza

Taktabáji-átmetszés

0,6

Tisza

Tiszalöki Régi Tisza

2,5

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

* szakaszonkénti összes hossz

Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve

Befogadó neve

Patak hossza (km)

Arany-patak

Ikva-patak

2,980

Arany-patak

Sorok-Perint

14,744

Bánrévei-Névtelen-patak

Sajó

1,600

Bara-patak

Karasica

4,150

Beremendi-csatorna

Tapolca-patak

7,400

Bódva

Sajó

54,000

Borza-patak

Karasica

7,473

Bozsoki-határárok

Arany-patak

0,320

Bozsoki-patak

Arany-patak

0,500

Brandt-majori-csatorna

Arany-patak

1,156

Csencsi-patak

Pinka

* 1,000

Disznó-patak

Rába

0,260

Dombó-csatorna

Dráva-holtág

19,450

Fekete-árok

Dráva

18,000

Fekete-árok

Pinka

2,028

Gyöngyös-patak

Gyöngyös-műcsatorna

17,407

Gyöngyösszeri-patak

Zala

1,434

Határ-árok

Határ-patak

1,750

Határ-patak

Kebele-patak

6,648

Határ menti vízelvezető árok

Borosnyák-patak

1,581

Ikva-patak

Hanság-főcsatorna

51,545

Illocskai (Keleti ág)

Karasica

1,700

Illocskai-csatorna

Karasica

0,100

Izidórius-patak

Dráva

7,640

Karasica

Duna

34,880

Karasica-szívó

Izsépi(-Duna)-holtág

17,036

Kardos-ér

Ikva-patak

45,008

Kebele-patak

Lendva-patak

8,590

Kecske-patak

Brandt-majori-csatorna

1,460

Kemence-patak

Ipoly

2,400

Kerca-patak

Kerka-patak

6,570

Kerka-patak

Mura

53,620

Kőhidi-patak

Láhn-patak

0,500

Láhn-patak

Vörös-patak

11,844

Lajta bal parti csatorna

Lajta

13,656

Lendva-patak

Kerka-patak

6,803

Locsmándi-határárok

Répce-malomcsatorna

0,285

Lővöi-patak

Pinka

0,630

Mindszenti-patak

Csencsi-patak

0,500

Mogersdorfi-árok

Lapincs-patak

2,084

Moschendorfi-határárok

Csencsi-patak

0,200

Nagy-Szuha-patak

Ipoly

1,000

Ó-Lendva

Kerka-patak

4,354

Öreg-Tapolca

Tapolca-patak

3,512

Pincei-határárok

Ó-Lendva

0,409

Pinka

Rába

* 18,919

Pinka-ág

Pinka

4,555

Pinkamindszenti-
lecsapolóárok

Csencsi-patak

0,812

Pornói déli árok

Pinka

0,500

Pornói északi árok

Pinka

0,510

Pornói keleti árok

Pinka

0,780

Pornói nyugati árok

Neugraben

2,707

Rábafüzesi-határárok

Láhn-patak

1,380

Rákos-patak

Fertő-tó

9,844

Rátóti-patak

Vörös-patak

0,500

Régi-Borza

Izsépi(-Duna)-holtág

0,165

Répce

Rábca

78,659

Répce-malomcsatorna

Répce

0,500

Ribnyák-patak

Répce

1,561

Ronyva-patak

Bodrog

16,661

Rönöki-patak

Láhn-patak

0,500

Sároki-vízfolyás

Karasica

3,515

Sároslaki-patak

Mindszenti-patak

1,320

Schuszter-patak

Rába

0,810

Sós-patak

Ikva-patak

3,848

Steinbach-árok

Tapolca-patak

1,000

Strém-patak

Pinka

4,173

Szartos-patak

Hernád

4,000

Szentgyörgyvölgyi-patak

Kebele-patak

23,742

Szentpéterfai-határárok

Pinka-üzemvízcsatorna

* 0,899

Szív-völgyi-patak

Jáki-Sorok

0,500

Szív-völgyi jobb parti mellékág

Szív-völgyi-patak

0,280

Szölnöki-patak

Rába

0,500

Tapolca-patak

Dráva

7,704

Templom-árok

Szakonyi-övcsatorna

0,500

Topolyás-ér

Bara-patak

2,500

Vaskeresztesi-határárok

Pinka

3,060

Venda-patak

Ipoly

0,900

Vörös-patak

Rába

17,287

Zsdála-árok

Dombó-csatorna

26,550

20 m3 másodpercenkénti
torkolati vízszállítást
meghaladó vízfolyások


Befogadó neve

Patak hossza
(km)

Adony-északi övcsatorna

Duna

6,830

Ágói-patak

Tarna

23,300

Almás-patak

Fekete-víz

18,267

Alsó-Tápió-patak

Egyesült-Tápió-patak

8,900

Alsó-Válicka-patak

Cserta-patak

22,980

Által-ér

Duna

44,052

Babócsai-Rinya

Fekete-árok

32,360

Bakónaki-patak

Principális-csatorna

15,256

Bán-patak

Sajó

23,000

Baranya-csatorna

Kapos

25,310

Barcs-Komlósdi-Rinya

Dráva

5,697

Béci-patak

Mura

7,230

Bélus-patak

Kis-Hernád

17,330

Bene-patak

Tarna

21,000

Benta-patak

Duna

20,300

Bisó-patak

Bózsva-patak

9,000

Bitva-patak

Marcal

28,000

Bornát-ér

Marcal

37,880

Bózsva-patak

Ronyva-patak

19,000

Börzsöny-patak

Ipoly

7,000

Bükkösdi-árapasztó

Pécsi-víz

12,085

Bükkösdi-vízfolyás

Okor

14,337

Cinca-patak

Sió

26,080

Cinca-patak

Marcal

22,183

Concó-patak

Duna

36,238

Cuhai-Bakony-ér

Duna

75,860

Cupi-patak

Kerka-patak

12,846

Császár-víz

Velencei-tó

27,900

Cserta-patak

Kerka-patak

21,170

Csesztregi Kerka-ág

Kerka-patak

6,680

Csigere-patak

Torna-patak

16,400

Csikvándi-Bakony-ér

Marcal

21,815

Csörnöc-Herpenyő

Rába

46,713

Darázsdói-patak

Szentlélek-patak

4,400

Dera-patak

Szentendrei-Duna

4,100

Derék-patak

Ipoly

16,100

Deseda-patak

Kapos

4,400

Dinnyés-Kajtori-csatorna

Nádor-csatorna

26,430

Dobroda-patak

Ipoly

20,000

Donát-patak

Sió

22,800

Eger-patak

Rima

32,400

Eger-víz

Balaton

30,600

Egyesített-övcsatorna

Zala

5,500

Egyesült-Gyöngyös

Fekete-víz

10,566

Egyesült-Tápió-patak

Zagyva

28,600

Fekete-víz

Dráva

32,488

Feketevíz-patak

Ipoly

22,700

Felső-Válicka-patak

Zala

20,274

Gaja-patak

Nádor-csatorna

51,980

Galga-patak

Zagyva

43,750

Gerence-patak

Marcal

42,600

Gombás-patak

Duna

11,000

Gödrei-vízfolyás

Baranya-csatorna

7,866

Gönci-patak

Hernád

7,000

Gyöngyös (főág)

Egyesült-Gyöngyös

12,032

Gyöngyös (Keleti ág)

Gyöngyös (főág)

9,740

Gyöngyös (Nyugati ág)

Egyesült-Gyöngyös

15,042

Gyöngyös-folyás

Egyesített-övcsatorna

16,020

Gyöngyös-műcsatorna

Rába

46,337

Gyöngyös-műcsatorna-
árapasztó

Rába

1,500

Gyöngyös-patak

Tarna

30,387

Hábi-patak

Kapos

11,947

Hajagos-patak

Marcal

24,060

Hangony-patak

Sajó

23,400

Harangod-ér

Takta-övcsatorna

14,000

Határ-külvíz

Nyugati-övcsatorna

14,850

Hercegkúti-patak

Bodrog

5,000

Herédi-Bér-patak

Zagyva

23,000

Hódos-patak

Hangony-patak

5,500

Hosszú-víz

Gyöngyös-műcsatorna

12,825

Jáki-Sorok

Sorok-Perint

11,280

Kácsi-patak

Csincse-övcsatorna

18,340

Kapos

Sió

101,343

Keleti-Bozót

Balaton

13,250

Kígyós-patak

Torna-patak

21,600

Kis-Hernád

Hernád

10,500

Kis-Koppány

Sió

22,429

Kiskomáromi-csatorna

Kis-Balaton-I. tározó

7,970

Kodó-patak

Marcal

15,768

Koppány

Kapos

44,275

Kozár-Borzó

Gyöngyös-műcsatorna

20,325

Külső-Mérges-patak

Gyöngyös-patak

12,076

Lábodi-Rinya

Babócsai-Rinya

9,170

Lajvér-patak

Szekszárd-Bátai-főcsatorna

13,189

Laskó-patak

Tisza

52,000

Lóki-patak

Nádor-csatorna

15,300

Lókos-patak

Ipoly

29,900

Lósi-patak

Morgó-patak

5,500

Marcal

Rába

94,720

Marót-völgyi-csatorna

Zala

19,763

Meleg-víz

Marcal

13,750

Ménes-patak

Ipoly

18,000

Metőc-patak

Répce

7,990

Mezőlaki-Séd

Marcal

17,300

Mór-Bodajki-vízfolyás

Gaja-patak

12,730

Morgó-patak

Duna

7,600

Mucsi-Hidas-patak

Völgységi-patak

15,900

Nagy-Pándzsa

Rába

27,549

Nógrád-Vanyarci-patak

Herédi-Bér-patak

14,400

Nyiget-patak

Bene-patak

8,600

Nyíri-patak

Bózsva-patak

8,000

Nyögő-patak

Sajó

10,500

Nyugati-övcsatorna

Balaton

14,655

Okor

Fekete-víz

17,250

Okorköz-csatorna

Okor

4,850

Orci-patak

Kapos

17,265

Pápai-Bakony-ér

Mezőlaki Séd

22,820

Pécsi-víz

Fekete-víz

41,770

Principális-csatorna

Mura

53,199

Rábca

Mosoni-Duna

47,550

Rák-patak

Völgységi-patak

19,200

Rakaca-patak

Bódva

25,100

Recski-Tarna

Tarna

16,000

Rédei-patak

Gyöngyös-patak

15,000

Répce-árapasztó

Rába

8,160

Répce-árapasztó

Répce

2,865

Rima

Tisza

32,040

Rimóc-Sipeki-patak

Darázsdói-patak

6,400

Ronyva-árapasztó

Ronyva-patak

2,200

Rovákja-patak

Császár-víz

10,590

Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás

Dinnyés-Kajtori-csatorna

16,050

Sárvíz-patak

Zala

19,527

Sorok-Perint

Rába

34,725

Surján-patak

Kapos

14,530

Szabási-Rinya

Babócsai-Rinya

5,250

Szarv-ágy

Gyöngyös-patak

3,015

Szent László patak

Váli-víz

54,050

Szentadorjáni-patak

Mura

8,495

Szentlélek-patak

Ipoly

5,300

Szerencs-patak

Takta-övcsatorna

27,000

Szévíz-csatorna

Zala

20,095

Sződ-Rákos-patak

Duna

2,800

Szuha-patak

Zagyva

12,000

Szuha-patak

Sajó

22,300

Taranyi-Rinya

Babócsai-Rinya

18,220

Tarján-patak

Gyöngyös-patak

1,007

Tarján-patak

Zagyva-patak

9,800

Tarna

Zagyva

68,000

Tarnóca-patak

Tarna

21,500

Tetves-patak

Balaton

9,309

Tolcsva-patak

Bodrog

14,500

Torna-patak

Marcal

43,200

Unyi-patak

Duna

17,900

Vadász-patak

Hernád

17,000

Váli-víz

Duna

48,810

Vasas-Belvárdi-vízfolyás

Karasica

10,300

Vasonca-patak

Hernád

21,000

Vértesacsai-vízfolyás

Váli-víz

12,600

Veszprémi-Séd

Nádor-csatorna

45,000

Villány-Pogányi-vízfolyás

Karasica

12,287

Völgységi-patak

Sió

34,850

Zagyva-patak

Zagyva

43,880

Zala

Balaton

108,950

Zala-Somogyi-határárok

Zala

15,735

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

* szakaszonkénti összes hossz

Csatorna neve

Befogadó neve

Csatorna
hossza (km)

Bácsbokodi-Kígyós

Kígyós

32,020

Bajmoki-csatorna

Tavankuti

1,325

Bajmoki-II. csatorna

Bajmoki-csatorna

2,976

Barabási-összekötőcsatorna

Dédai-Micz-főcsatorna

3,725

Barát-ér

Ördögárok-Zomlini-csatorna

9,109

Batár-patak

Tisza

10,400

Bélyi-csatorna

Ricsei-főcsatorna

7,160

Cigányka-ér

Királyhegyesi-Száraz-ér

17,700

Csanálosi-csatorna

Kraszna

4,393

Csaronda-főcsatorna

Szernye

28,670

Csengeri-lapos-csatorna

Csengeri-tói-csatorna

0,225

Csengeri-tói-csatorna

Keleti-övcsatorna

6,071

Csente-Szakáli-III. csatorna

Sebes-Körös

11,657

Csigér-csatorna

Galambos-csatorna

5,493

Daróczi-határárok

Dédai-Micz-főcsatorna

1,965

Darvasi-csatorna

Bélyi-csatorna

1,230

Dédai-Micz-főcsatorna

Csaronda-főcsatorna

15,050

Dobra-Semjéni-csatorna

Ricsei-főcsatorna

5,390

Dorobánti-csatorna

Cigányka-ér

1,620

Dunacsúny-Rajkai-
szivárgócsatorna

Mosoni-Duna

1,203

Egercse-csatorna

Csaronda-főcsatorna

4,800

Ér-főcsatorna

Berettyó

8,880

Feldsee-csatorna

Pomogy-Bánfalvi-csatorna

1,926

Felső-Öreg-Túr

Palád-patak

13,100

Felsőberecki-csatorna

Bodrog

10,450

Ferenc-tápcsatorna

Ferenc-csatorna

34,000

Fülöpi-ér

Nagy-ér

14,150

Galambos-csatorna

Szamossályi-árapasztó

10,002

Garand felső csatorna

Tótfalusi-övcsatorna

4,821

Géczy-sűrű-csatorna

Galambos-csatorna

2,804

Gyálai-határcsatorna

Ószentiváni-csatorna

7,127

Gyepes-főcsatorna

Hosszúfok-Határér-Köleséri-
főcsatorna

47,740

Határcsatorna

Hosszúfok-Határér-Köleséri-
főcsatorna

7,690

Határmenti-csatorna

Kis-Körös-főcsatorna

2,330

Hosszúfok-Határér-
Köleséri-főcsatorna

Kettős-Körös

36,480

Inándi-csatorna

Korhány-csatorna

1,700

Károlyi-folyás

Kraszna

* 13,732

Karos-Szerdahelyi-csatorna

Török-éri-főcsatorna

16,700

Kaszony-Botrágyi-csatorna

Szernye

2,800

Keleti-övcsatorna

Szamos

35,259

Kígyós

Ferenc-csatorna

68,950

Királyhegyesi-Száraz-ér

Sámson-Apátfalvi-
Száraz-ér

97,687

Kis-Körös-főcsatorna

Berettyó

20,450

Kocsóhát-Porgány-ér

Kiszombor-Csipkési-
főcsatorna

12,753

Kopolya-csatorna

Gyepes-főcsatorna

8,861

Korhány-csatorna

Hosszúfok-Határér-
Köleséri-főcsatorna

13,786

Kovács-patak

Szipa-főcsatorna

1,700

Körös-éri-főcsatorna

Tisza

45,443

Krakk-éri-csatorna

Maros

3,202

Kraszna

Tisza

46,480

Kutas-éri-csatorna

Királyhegyesi-Száraz-ér

32,033

Kutas-felső főcsatorna

Kutas-felfogó csatorna

16,688

Lápi-főcsatorna

Kraszna

11,493

Lapincs árapasztó vápa

Láhn-patak

2,008

Mosztok-csatorna

Szipa-főcsatorna

5,763

Nagy-Karcsa

Déli-Radsky-csatorna

6,200

Nagytóti-Toprongyos-
főcsatorna

Sebes-Körös

15,933

Ősiréti-csatorna

Gyepes-főcsatorna

7,060

Palád-patak

Túr

6,650

Pap-I. csatorna

Csík-csatorna

6,208

Penészleki-I. csatorna

Ér-főcsatorna

21,946

Penészleki-II. csatorna

Ér-főcsatorna

3,810

Penészleki-III. csatorna

Ér-főcsatorna

7,558

Penészleki-IV. csatorna

Ér-főcsatorna

0,980

Penészleki-V. csatorna

Ér-főcsatorna

1,174

Penészleki-VI. csatorna

Ér-főcsatorna

0,740

Penészleki-VII. csatorna

Ér-főcsatorna

7,434

Pete-Nagygéci-csatorna

Tótfalusi-övcsatorna

2,568

Pomogy-Bánfalvi-csatorna

Hanság-főcsatorna

3,812

Pósa-éri-csatorna

Gyepes-főcsatorna

3,072

Rajkai-belvízcsatorna

Mosoni-Duna

5,037

Rétárok-csatorna

Mosoni-Duna

11,100

Rozsály-Zajtai-csatorna

Tisztaberki-Sár-csatorna

9,663

Sár-Éger-főcsatorna

Túr

8,947

Szénási-folyás

Károlyi-folyás

18,882

Szipa-főcsatorna

Szipa-kivezető csatorna

22,850

Takó

Ér-főcsatorna

3,650

Tarcsai-határcsatorna

Hanság-főcsatorna

7,170

Tavankuti

Ferenc-csatorna

9,400

Vereskereszt-Madarásztói-csatorna

Tisza

5,916

Zickisch-csatorna

Feldsee-csatorna

1,800

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

Tározó(rendszer) neve

Térfogat
(millió m3)

Császárszállási-tározórendszer

4,353

Fancsika-I. tározó

1,450

Félhalmi-holtág

1,000

Harangodi-tározó

1,569

K-V-1. tározó

3,542

K-V-3. tározó

10,158

K-XI. tározó

2,134

Kecskeri-tározó

1,840

Körmösdpusztai-tározó

3,800

Leveleki-tározó

5,280

Peresi-holtág

4,200

Rétközi-tó

11,080

Szamossályi-tározó

2,270

Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer

4,800

Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos

7,250

Vaja-Rohodi-tározórendszer

1,949

Veker-éri-tározó

2,810

X. tározó

1,850

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

A folyó (árvízvédelmi mű) neve

Az ártéri öblözet neve

Hossza
(km)

Ágói-patak balpart

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi

5,392

Bakonyér balpart

Holt-Marcal győri

2,840

Bakonyér jobbpart

Holt-Marcal győri

2,078

Batár balpart

Palád-csécsei

9,940

Berettyó balpart

Kis-Sárréti

70,452

Berettyó jobbpart

Nagy-Sárréti

22,900

Berettyó jobbpart

Berettyóújfalui

42,020

Berettyó jobbpart

Érmelléki

5,490

Bodrog balpart

Bodrogközi

39,799

Csincse balpart

Délborsodi

4,159

Dongér balpart

Csongrádi

7,500

Dongér jobbpart

Szegedi

7,500

Dráva balpart

Drávaszabolcsi

13,750

Dráva balpart

Kémesi

4,400

Dráva balpart

Ormánsági

55,945

Duna balpart

Budapest-bajai

154,122

Duna balpart

Margitta-szigeti

47,800

Duna jobbpart

Szigetközi

61,724

Duna jobbpart

Komárom-almásfüzitői

14,283

Duna jobbpart

Tát-esztergomi

8,337

Duna jobbpart

Szentendrei-szigeti

15,642

Duna jobbpart

Érdi

3,108

Duna jobbpart

Ercsi

8,938

Duna jobbpart

Adonyi

10,665

Duna jobbpart

Madocsai

18,228

Duna jobbpart

Duna-Sióközi

37,800

Duna jobbpart

Sárközi

28,692

Duna jobbpart

Mohácsi

19,865

Ér főcs. balpart

Érmelléki

6,790

Ér főcs. jobbpart

Berettyóújfalui

5,861

Fehér-Körös balpart

Gyulai

5,019

Fehér-Körös balpart

Békési

4,267

Fehér-Körös jobbpart

Remetei

9,475

Fekete-Körös balpart

Remetei

20,490

Fekete-Körös jobbpart

Sarkadi

15,829

Fekete-víz balpart

Kémesi

4,618

Fekete-víz jobbpart

Ormánsági

6,525

Gyöngyös p. jobbpart

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi

6,827

Hármas-Körös balpart

Békési

14,292

Hármas-Körös balpart

Körös-Tisza-Maros-közi

70,738

Hármas-Körös jobbpart

Nagy-Sárréti

28,413

Hármas-Körös jobbpart

Fegyvernek-mesterszállási

38,626

Hármas-Körös jobbpart

Köröszugi

18,728

Hernád jobbpart

Ócsalános-Hernád-közi

10,500

Hortobágy-Berettyó balpart

Nagy-Sárréti

76,930

Hortobágy-Berettyó jobbpart

Nagykunsági

54,280

Hortobágy-Berettyó jobbpart

Fegyvernek-mesterszállási

16,200

Ipoly balpart

Balassagyarmati

4,150

Kálló főcs. balpart

Berettyóújfalui

1,925

Kálló főcs. jobbpart

Nagy-Sárréti

11,210

Keleti főcs. balpart

Tiszanagyfalu-tiszalöki

3,475

Keleti főcs. jobbpart

Hortobágyi

3,205

Kettős-Körös balpart

Békési

35,040

Kettős-Körös jobbpart

Sarkadi

36,193

Közös főcsatorna balpart

Szolnoki

4,500

Közös főcsatorna jobbpart

Szolnoki

4,500

Kraszna balpart

Ágerdői

3,377

Kraszna balpart

Vitkai

10,097

Kraszna jobbpart

Szamos-Kraszna-közi

40,482

Lajta balpart

Lajta balparti

17,577

Lajta jobbpart

Lajta jobbparti

18,641

Laskó jobbpart

Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi

4,614

Laskó balpart

Poroszlói

4,600

Lónyay-főcsatorna jobbpart

Felsőszabolcsi

42,738

Marcal balpart

Marcalközi

19,253

Marcal jobbpart

Holt-Marcal győri

6,661

Maros balpart

Torontáli

28,640

Maros jobbpart

Körös-Tisza-Maros-közi

47,400

Mosoni-Duna balpart

Szigetközi

30,253

Mosoni-Duna jobbpart

Mosoni-Duna Rábcaközi

17,969

Mosoni-Duna jobbpart

Rábaközi

4,874

Mosoni-Duna jobbpart

Holt-Marcal győri

6,866

Mura balpart

Murakeresztúri

9,421

Mura balpart

Molnári

2,717

Mura balpart

Tótszerdahelyi

5,014

Mura balpart

Birkitói

11,924

Mura balpart

Letenyei

14,284

Nádor balpart

Duna-Sióközi

1,095

Németér balpart

Nagykunsági

9,100

Németér jobbpart

Nagykunsági

3,300

Paksi Atomerőmű Hidegvíz-
csatorna jobbpart

Duna-Sióközi

0,393

Paksi Atomerőmű Melegvíz-
csatorna jobbpart

Duna-Sióközi

1,358

Palád balpart

Felsőtúri

0,980

Palád jobbpart

Palád-csécsei

6,423

Pécsi-víz balpart

Kémesi

2,153

Rába balpart

Rábaközi

60,588

Rába balpart

Nicki

22,961

Rába jobbpart

Kemenesaljai

53,927

Rába jobbpart

Marcalközi

18,628

Rába jobbpart

Holt-Marcal győri

10,406

Rábca balpart

Mosoni-Duna Rábcaközi

29,854

Rábca jobbpart

Rábaközi

30,193

Répce-árapasztó balpart

Rábaközi

10,520

Répce-árapasztó jobbpart

Nicki

9,665

Rima balpart

Délborsodi

4,150

Rima jobbpart

Poroszlói

7,955

Ronyva balpart

Ronyvazugi

1,811

Sajó balpart

Taktaközi

8,000

Sajó balpart

Felsőzsolca-boldvai

7,270

Sajó jobbpart

Szirma-sajóörösi

10,474

Sajó jobbpart

Délborsodi

8,081

Sámson A. főcs. balpart

Körös-Tisza-Maros-közi

9,510

Sámson A. főcs. jobbpart

Körös-Tisza-Maros-közi

9,510

Sáréger balpart

Szamos-közi

6,774

Sáréger jobbpart

Szamos-közi

6,800

Sebes-Körös balpart

Sarkadi

57,966

Sebes-Körös jobbpart

Nagy-Sárréti

14,013

Sebes-Körös jobbpart

Kis-Sárréti

42,452

Sió balpart

Duna-Sióközi

17,635

Sió balpart

Kajdacs-Simontornyai

32,350

Sió jobbpart

Sárközi

14,419

Szamos balpart

Szamos-Kraszna-közi

46,650

Szamos jobbpart

Szamos-közi

46,385

Szarv-ágy balpart

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi

3,010

Szarv-ágy jobbpart

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi

3,019

Szentendrei-Duna balpart

Szentendrei-szigeti

9,059

Szinva jobbpart

Szirma-sajóörösi

0,300

Szt. László balpart

Ercsi

4,735

Takta balpart

Taktaközi

28,643

Tápió balpart

Jánoshidai

10,912

Tápiói jobbpart

Szolnoki

6,320

Tarna balpart

Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi

36,214

Tarna jobbpart

Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi

8,180

Tisza balpart

Palád-csécsei

16,082

Tisza balpart

Szamos-közi

31,300

Tisza balpart

Vásárosnamény-benki

23,038

Tisza balpart

Felsőszabolcsi

73,213

Tisza balpart

Tiszanagyfalu-tiszalöki

20,025

Tisza balpart

Hortobágyi

76,790

Tisza balpart

Tiszaörvényi

3,380

Tisza balpart

Nagykunsági

24,230

Tisza balpart

Fegyvernek-mesterszállási

57,890

Tisza balpart

Alcsiszigeti

25,995

Tisza balpart

Cibakházi

21,100

Tisza balpart

Köröszugi

36,400

Tisza balpart

Körös-Tisza-Maros-közi

64,166

Tisza balpart

Torontáli

12,400

Tisza jobbpart

Beregi

62,812

Tisza jobbpart

Bodrogközi

67,942

Tisza jobbpart

Taktaközi

45,381

Tisza jobbpart

Délborsodi

49,783

Tisza jobbpart

Poroszlói

12,944

Tisza jobbpart

Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi

83,913

Tisza jobbpart

Szolnoki

43,511

Tisza jobbpart

Kécskei

16,599

Tisza jobbpart

Csongrádi

28,536

Tisza jobbpart

Szegedi

59,964

Túr balpart

Szamos-közi

26,665

Túr jobbpart

Palád-csécsei

20,600

Túr jobbpart

Felsőtúri

7,422

Vadász-patak jobbpart

Ócsalános-Hernád-közi

1,300

Váli víz balpart

Ercsi

2,829

Váli víz jobbpart

Adonyi

4,235

Zagyva balpart

Laskó-Tisza-Zagyva-
Tarna-közi

54,623

Zagyva balpart

Borsóhalmi

9,520

Zagyva balpart

Jászfényszarúi

18,985

Zagyva jobbpart

Jánoshidai

41,067

Zagyva jobbpart

Szolnoki

24,018

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

A folyó (védvonal) neve

Hossza (km)

Megjegyzés

Berettyó balpart

9,638

Darvas-berettyó-
szentmártoni lok. töltés

Duna balpart

22,000

DVCs jobbparti lok. töltés

Duna balpart

7,500

Szeremlei lok. töltés

Duna balpart

14,000

Dávod-Hercegszántó-
országhatár lok. töltés

Duna jobbpart

17,200

Kisvajkai lok. töltés

Duna jobbpart

5,730

Faddi lok. töltés

Hortobágy-Berettyó balpart

15,580

Püspökladány-Nádudvar lok. töltés

Rábca jobbpart

1,073

Ráckevei-Duna balpart

12,970

Ráckevei-Duna jobbpart

24,600

Tisza balpart
Szamos jobbpart

1,000

Olcsvaapáti körtöltés

Tisza balpart

16,773

Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés

Tisza balpart

14,035

Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés

Tisza balpart

50,300

Újszentmargita-
Tiszavasvári lok. töltés

Tisza balpart

3,990

Tiszaugi lokalizációs töltés

Tisza jobbpart

6,000

Tokaj-tiszaladányi lok. töltés

Tisza jobbpart

7,600

Sövényházi keresztgát

Tisza jobbpart

11,508

Paphalmi töltés

Tisza jobbpart

9,118

Percsorai keresztgát

Zagyva jobbpart

3,000

Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

A folyó (védvonal) neve

Hossza (km)

Megjegyzés

Berettyó balpart

2,120

Kismarjai lokalizációs töltés

Fehér-Körös balpart

10,290

Fehér-Körös bp-i lok. töltés

Fehér-Körös jobbpart Fekete-
Körös balpart

9,770

Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés

Fekete-Körös jobbpart Sebes-
Körös balpart

49,640

Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés

Lajta-összekötőcsatorna balpart

0,282

Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés

Maros jobbpart

5,055

Élővíz főcsat. jp-i töltés

Névtelen-patak jobbpart

0,950

Bánrévei töltés

Palád balpart

3,177

Ronyva balpart

1,811

Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés

Sajó balpart

0,467

Bánrévei töltés

Sebes-Körös jobbpart

3,610

Körösszegapáti lok. töltés

Szamos jobbpart

25,234

Szamos-Sáréger zárógát

Tisza jobbpart

5,150

Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

A folyó (védvonal) neve

Hossza (km)

Megjegyzés

Ágói-patak jobbpart

5,417

Borsóhalmi-szükségtározó töltése

Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart

8,865

Halaspusztai szükségtározó

Bodrog jobbpart

10,175

Ronyvazugi szükségtározó töltése

Berettyó balpart

26,666

Kutas szükségtározó töltése

Fehér-Körös jobbpart; Fekete-
Körös balpart

3,644

Kisdelta szükségtározó töltése

Fekete-Körös balpart

11,015

Mályvádi szükségtározó töltése

Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart

7,750

Mérgesi szükségtározó töltése

Kebele-patak

5,469

Kebele-árvíztározó töltése

Kerka-patak

1,192

Alsószenterzsébeti-
árvíztározó töltése

Lajta balpart

14,400

Lajta-szükségtározó töltése

Lajta balparti csat. jobbpart

13,700

Lajta-szükségtározó töltése

Répce

3,096

Gór-Bük-árvíztározó töltése

Ronyva jobbpart

2,327

Ronyvazugi szükségtározó töltése

Tarna jobbpart

4,671

Borsóhalmi-szükségtározó töltése

Tisza jobbpart

23,830

Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése

Zagyva jobbpart

5,620

Jásztelki szükségtározó északi töltése

Zagyva jobbpart

3,300

Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

Folyó megnevezése

A műtárgy neve

Által-ér

Vecserei zsilip

Duna

Dunakiliti fenékküszöb

Duna

Dunakiliti vízlépcső

Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna

Homokparti (II. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna

Záperdei (III. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna

Diós (IV. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna

Csölösztői (V. sz.) zsilip

Fehér-Körös

Gyulai duzzasztó

Hármas-Körös

Békésszentandrási vízlépcső

Hármas-Körös

Bökényi vízlépcső

Hernád

Hernádszurdok fixgát

Hortobágy-Berettyó

Ágotai vészelzárómű

Hortobágy-Berettyó

Mezőtúri torkolati árvízkapu

Hortobágy-Berettyó

Mezőtúri torkolati hármaszsilip

Kettős-Körös

Békési duzzasztó

Lajta

Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó

Lónyay-főcsatorna

Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)

Marcal

Marcal duzzasztó

Mosoni-Duna

Rajkai vízkivételi zsilip

Mosoni-Duna

Vigh (VI. sz.) zsilip

Mosoni-Duna

Mosonmagyaróvári duzzasztó

Rába

Szentgotthárdi duzzasztó

Rába

Nicki duzzasztó

Ráckevei-Duna

Kvassay zsilip

Ráckevei-Duna

Tassi zsilip

Sebes-Körös

Biharugrai fenékgát

Sebes-Körös

Körösladányi duzzasztó

Sió

Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip

Sió

Balatonkiliti mederduzzasztó

Sió

Sió árvízkapu

Tisza

Tisza tó

Tisza

Tiszalöki vízlépcső

Tisza

Kiskörei vízlépcső

Túr

Sonkádi duzzasztó

Túr

Túr torkolati műtárgy

Duna-Tisza-csatorna

Dunaharaszti tűsgát

Duna-Tisza-csatorna

Sári-zsilip

Ferenc-tápcsatorna

Deák Ferenc zsilip

Hanság-főcsatorna

Mekszikópusztai zsilip

Jászsági-főcsatorna

Beeresztő zsilip

Jászsági-főcsatorna

Hanyi vízleadó

Jászsági-főcsatorna

Sajfoki vízleadó

Jászsági-főcsatorna

28-as vízleadó

K-III. főcsatorna

K-III. fővízkivétel

K-III. főcsatorna

I. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna

II. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna

III. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna

IV. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna

V. sz. vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

K-IV. fővízkivétel

K-IV. főcsatorna

6T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

9T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

14T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

16T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

20T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna

24T. automatikus vízszintszabályzó

Keleti-főcsatorna

Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip

Keleti-főcsatorna

Balmazújvárosi bukó

Keleti-főcsatorna

Hajdúszoboszlói bukó

Keleti-főcsatorna

Bakonszegi zsilip

Kiskunsági-főcsatorna

Tassi zsilip

Kiskunsági-főcsatorna

Homoki zsilip

Kiskunsági-főcsatorna

Halas-tói zsilip

Kiskunsági-főcsatorna

DVCS-kitorkollás

Kiskunsági-főcsatorna

Akasztói zsilip

Nagykunsági-főcsatorna

Beeresztő zsilip

Nagykunsági-főcsatorna

14. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna

31. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna

34. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna

Leürítő zsilip

Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)

18. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)

Fenékleürítő

NK-III-2. öntözőcsatorna

1. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna

7. sz. zsilip

NK-III-2. öntözőcsatorna

14. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna

20. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna

21. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna

22. sz. alvízszint-szabályzó

Nyugati-főcsatorna

Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip

Nyugati-főcsatorna

I. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna

II. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna

III. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna

Hármas elosztó zsilip

Rábca árapasztó csatorna

Rábca árvízkapu

Takta-övcsatorna

Kesznyéteni árvízkapu

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás

Regionális Víziközmű
megnevezése (RVR)

Vízbázisának kapacitása
ezer m3/nap

Víztisztítóművé-nek
kapacitása
ezer m3/nap

Közmű-
hálózatának hossza
(km)

Bicskei RVR

21,9

-

140,0

Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó)

21,0

17,2

272,6

Dél-Borsodi RVR

9,5

9,5

53,0

Dél-kelet Balatoni RVR

41,6

41,6

929,0

Dorogi RVR

29,2

-

459,0

Duna-balparti RVR

100,8

-

2389,4

Duna-jobbparti RVR

50,9

-

938,6

Dunai RVR

15,5

-

31,4

Észak-kelet Balatoni RVR

40,7

25,0

509,5

Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó)

24,2

18,0

107,1

Észak-Szabolcsi RVR

8,3

7,0

30,3

Geszterédi RVR

8,3

10,0

27,6

Hevesi RVR

6,7

6,7

157,2

Ipolymenti RVR

5,1

-

139,2

Kelet-Borsodi RVR

91,0

50,0

229,1

Keleti-Főcsatorna RVR

54,0

30,0

43,3

Közép-Nógrád-
Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.)

10,6

10,0

39,5

Mátrai RVR

(felszín alatti)

0,1

0,1

(Köszörű-völgyi ivóvíz-tározó)

1,3

1,2

177,7

(Csórréti ivóvíz-tározó)

3,2

3,0

Nyírád-Ajka RVR

40,0

-

18,7

Nyíregyházi RVR

66,0

48,0

77,0

Nyugat-Balatoni RVR

54,5

24,5

1432,7

Ózdi RVR

(felszín alatti)

0,05

0,05

(Lázbérci ivóvíz-tározó)

24,0

24,0

201,0

Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR

95,0

62,0

104,6

Rákhegyi RVR

19,2

24,0

113,6

Sajóecsegi RVR

(felszín alatti)

-

-

74,7

(Bódva)

(ipari, Bódva)

15,4

15,4

23,1

Sümegi RVR

8,4

-

50,8

Tatabányai RVR

51,2

-

1134,0

Velencei-tavi RVR

21,5

2,0

353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás

Regionális Vízi közmű megnevezése
(RSzvet)

Szennyvíztelepének kapacitása
ezer m3/nap

Közmű-hálózatának hossza (km)

Balatoni RSzvet-k

I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó

32,5

353,4

II. régió: Balatonszemes-Fonyód

14,4

212,7

III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény

7,0

242,2

IV. régió: Keszthely-Balatongyörök

21,5

224,0

V. régió: Zánka-Szigliget

3,8

150,9

VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő

17,0

298,8

VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya

5,0

138,3

Dorogi RSzvet

5,0

31,7

Duna-balparti RSzvet

25,0

391,0

Duna-jobbparti RSzvet

14,2

112,0

Esztergomi RSzvet

12,0

43,7

Tatabányai RSzvet

16,0

165,2

Tatai RSzvet

6,0

50,8

Velencei-tavi RSzvet

12,4

267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

* szakaszonkénti összes hossz

A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve

Befogadó neve

Csatorna hossza (km)

12-28. összekötőcsatorna

12. csatorna

7,500

5-120. csatorna

Jobb parti szivárgó

4,700

72. összekötőcsatorna

33. csatorna

4,375

Ásványi-tápcsatorna

Duna

0,352

Barbacsi-csatorna

Kölesmajori-csatorna

6,235

Berek-ér-Puszta-ér

Sárréti-főcsatorna

8,493

Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna

Sárréti-főcsatorna

1,420

Bodzás-ér

Kati-ér

3,619

Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna

Fancsika-II. tározó

2,650

Börcsi-Ó-Rábca

Rábca

6,166

Csente-Szakáli-I. csatorna

Kutas alsó főcsatorna

6,386

Csente-Szakáli-II. csatorna

Kődombszigeti-főcsatorna

12,060

Cserei-ér

Kondoros-csatorna

4,165

Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna

Élővíz-csatorna

0,972

Csillagosi-összekötőcsatorna

Sárközi-II. főcsatorna

0,150

Csökmő-Halasi-csatorna

Nagy-foki-csatorna

1,645

Dióér-Holt-Sebes-Körös-
összekötőcsatorna

Holt-Sebes-Körös-
főcsatorna

0,650

Doba-Tiszasülyi-28. összekötőcsatorna

Tiszasülyi-28. csatorna

2,657

Északi-főcsatorna

Szamos

18,840

Farkas-árok

Kapuvár-Bősárkányi-
csatorna

16,022

Fehér-tói-ér

Pocsaji-ér

3,846

Forgácsháti-csatorna

Hortobágy-főcsatorna

5,650

Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna

Sarkad-Mérges-Sáros-ér

7,300

Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna

Vidi-ér

8,416

Gátér-Fehértói-összekötőcsatorna

Csukás-éri-főcsatorna

3,144

Gojdár-Pamukéri-csatorna

Sártó-Ökröstói-csatorna

7,748

Gőgő-Szenke-főcsatorna

Öreg-Túr

19,110

Gúti-ér

Bodzás-ér

5,328

Hamvas-Alsófutaki-
összekötőcsatorna

Hamvas-főcsatorna

4,550

Harta-I. összekötőcsatorna

V. csatorna

1,415

Harta-II. összekötőcsatorna

Fűzvölgyi-főcsatorna

3,295

Hollózugi-árapasztó

Sebes-Körös

0,580

Holt-Sebes-Körös-
Határér-összekötőcsatorna

Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna

19,244

Homoródi-összekötőcsatorna

Sárközi-I. főcsatorna

2,600

I/4. csatorna

Dömsödi-holtág (felső szakasz)

0,119

II. övcsatorna

I. övcsatorna

11,000

III. főcsatorna

Duna

10,485

III/6. csatorna

Ráckevei-Duna

0,100

IV. csatorna

Ráckevei-Duna

0,162

K-1. csatorna

Kórógy-ér

15,596

K-11. csatorna

Veker-ér

7,689

K-13. csatorna

K-1. csatorna

4,880

K-V-1. megkerülő csatorna

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

3,040

K-V-1.-Kadarcs-összekötőcsatorna

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

2,100

K-V-3.-Kadarcs-összekötőcsatorna

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

0,220

K-XI. lecsapolócsatorna

K-XI.-Pálfoki-
összekötőcsatorna

2,830

K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna

Pál-foki-csatorna

0,206

Kengyelesi-csatorna

III. főcsatorna

0,050

Kisbodaki-összekötőcsatorna

Duna

0,346

Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna

Kis-Körös-főcsatorna

0,979

Kis-Rába

Rábca

40,235

Kis-Rába (kettős ág)

Kis-Rába

0,150

Kis-Rába (Kisfaludi mellékág)

Kis-Rába

2,325

Kisújszállási-III. csatorna

Kakat-csatorna

6,900

Kisújszállási-XL. csatorna

Kakat-csatorna

2,672

Kisújszállási X-XII. csatorna

Kakat-csatorna

2,184

Kisújszállási X-XXVII. csatorna

Kakat-csatorna

2,960

Klágya-Duna

Ferenc-tápcsatorna

6,410

Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna

Kopolya-csatorna

3,010

Kölesmajori-csatorna

Kepés-Lesvári-főcsatorna

2,238

Kunere-csatorna

Zagyva

1,824

Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatorna

I. övcsatorna

7,783

Lébény-Hanyi-1. csatorna

Rábcai-tőzegcsatorna

8,330

Lébény-Hanyi-2. csatorna

Lébényi-belvízcsatorna

8,145

Lébény-Hanyi-főcsatorna

Mosonszentjánosi-csatorna

9,847

Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna

Nagy-ér

4,200

Ludas-ér

Kurca-főcsatorna

12,227

Matyér-Fehértói-csatorna

Matyér-Subasai-csatorna

6,664

Megkerülő

Szelidi-tavi

6,290

Mérges-ér

Kálló-ér

1,043

Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna

Mirhó-Gyolcsi-csatorna

2,564

Morgó-foki-tápcsatorna

Fekete-Körös

0,821

Móricföldi-II. csatorna

Kődombszigeti-főcsatorna

2,525

Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna

Bordacsi-csatorna

1,340

Műrét-Kis-tiszai-csatorna

Percsorai-főcsatorna

6,048

Nagy-foki-csatorna

Kutas-főcsatorna

12,571

Nagy-vájás

Lápi-főcsatorna

6,700

Örömkő-laposi-csatorna

Révfalui-csatorna

5,225

Pál-foki-csatorna

Kispálszigeti-csatorna

2,350

Patéi-csatorna

Veker-ér

2,600

Pocsaji-ér

Nagy-ér

0,535

Rábatamási-határcsatorna

Kapuvár-Bősárkányi-csatorna

7,375

Remencei-csatorna

Bácsai-csatorna

2,235

Répce jobb parti főlecsapoló csatorna

Répce

7,766

Sebes-éri-IV. csatorna

Villogó-csatorna

2,550

Siratói-összekötőcsatorna

Szarvas-Békésszentandrási-holtág

1,444

Solti-árapasztó

Duna

3,522

Szeghalmi-megcsapoló csatorna

Sebes-Körös

3,354

Szigetbecsei-átkötőcsatorna

III/6. csatorna

0,535

Szittyó-csatorna

XXX. csatorna

10,270

Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna

Kutas-főcsatorna

10,584

Tapolnok-főcsatorna

Öreg-Túr

24,990

Terehalom-Mucsihát-
Kórógy-összekötőcsatorna

Kórógy-ér

2,720

Terehalom-Mucsiháti-csatorna

Kórógy-ér

8,177

Tói-csatorna

Kraszna

0,800

Tordai-csatorna

Sebes-Körös

3,035

Tordosa

Kapuvár-Bősárkányi-csatorna

13,150

Tökföldi-tápcsatorna

Vargahosszai főcsatorna

0,910

Urhanya-csatorna

Lébényi belvízcsatorna

5,400

Újfoki-csatorna

Duna

1,973

V-11. csatorna

Villogó-csatorna

1,585

V-14. csatorna

Villogó-csatorna

1,112

V-3. (Óvári-)csatorna

V. (Vargahosszai-)főcsatorna

8,070

V. csatorna

Ráckevei-Duna

0,480

Vámház-ér

Kis-Répce

7,833

Vámház-ér-Kis-Rába-összekötőcsatorna

Kis-Rába

0,530

Vasútmenti-csatorna

Kőris-patak

1,680

Veker-Ecser-Kórógy-összekötőcsatorna

Veker-ér

8,060

Vidre-ér

Felső-főcsatorna

12,890

Vidre-éri-
összekötőcsatorna

Vidre-ér

4,750

XX. árapasztó

Duna-völgyi-főcsatorna

2,390

2 m3/s torkolati vízszállító-
képességet meghaladó
csatorna neve

Befogadó neve

Csatorna hossza (km)

12. csatorna

Saj-foki-csatorna

10,200

14. csatorna

Hanyi-csatorna

9,523

22. csatorna

Tiszasülyi-28. csatorna

9,000

33. csatorna

Millér-csatorna

24,366

Adonyi-főcsatorna

Duna

4,470

Algyői-főcsatorna

Tisza

17,008

Álomzugi-csatorna

Hortobágy-Berettyó

6,964

Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna

Alpári-holtág

41,473

Alsó-alvízi-tápcsatorna

Kékcsei-tápcsatorna

1,550

Alsó-főcsatorna

Felső-főcsatorna

9,450

Alsó-Kadarcs-csatorna

Kösely-főcsatorna

19,930

Alsó-Ó-Berettyó-csatorna

Sárréti-főcsatorna

13,314

Alsó-Öreg-Túr

Túr

14,070

Alsó-Selypes-főcsatorna

Tiszakeszi-főcsatorna

6,265

Alsófutaki-csatorna

Hortobágy-Berettyó

10,832

Alsóréti-csatorna

Tisza

1,209

Aranyad-éri-csatorna

Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér

13,536

Árkus-főcsatorna

Sarkad-Mérges-Sáros-ér

44,530

Bácsai-csatorna

Mosoni-Duna

6,743

Bágy-Szandalik-csatorna

Hortobágy-főcsatorna

15,723

Bal parti szivárgó

Tisza

27,520

Balatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna

Balaton

0,247

Balatonlellei-B. árok

Balatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna

1,368

Bárkás-csatorna

Fekete-Körös

3,376

Bársonyos-csatorna

Hernád

60,300

Bédai-holtág

Külső-Bédai-holtág

11,500

Békés-III. tápcsatorna

Kettős-Körös

1,150

Belfő-csatorna

Tisza

57,740

Bodrogzugi-I. csatorna

Bodrog

13,550

Bodrogzugi-II. csatorna

Bodrogzugi-I. csatorna

9,070

Bódvaj-patak

Kraszna

15,840

Bordacsi-csatorna

Kimlei-csatorna

9,612

Borzasi-összekötőcsatorna

XXX. csatorna

0,240

Brassó-ér

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

3,112

Büngösdi-főcsatorna

Kettős-Körös

22,004

Cigány-foki-főcsatorna

Holt-Sebes-Körös-főcsatorna

21,320

Csárdaszállási-csatorna

Mezőberényi-főcsatorna

5,660

Császári-Oláhréti-tápcsatorna

Császári-Oláhréti-tározórendszer

1,700

Csátés-csatorna

Tiszasülyi-28. csatorna

28,000

Cserepes-Pap-ér

Hortobágy-főcsatorna

8,830

Csincsa-csatorna

Laskó-patak

21,700

Csincse-övcsatorna

Rima

23,335

Csomata-csatorna

Öreg-Túr

36,400

Csorna-Foktői-csatorna

Duna

33,380

Csukás-ér

Kőrös-ér

11,690

Csukás-éri-főcsatorna

Dong-éri-főcsatorna

37,596

Csukásér-Nyárlőrinci-összekötőcsatorna

Csukás-éri-főcsatorna

13,256

Dános-csatorna

Lanka-csatorna

2,971

Dár-foki-összekötőcsatorna

Szekszárd-Bátai-főcsatorna

4,120

Deszk-Fehértói-főcsatorna

Maros

9,643

Dió-éri-főcsatorna

Sebes-Körös

22,406

Doba-csatorna

Tisza

16,608

Dong-éri-főcsatorna

Tisza

70,447

Dorozsma-Halasi-főcsatorna

Dorozsma-Majsai-főcsatorna

28,252

Dorozsma-Majsai-főcsatorna

Algyői-főcsatorna

38,630

Dögös-Kákafoki- főcsatorna

Szarvas-Békésszentandrási-holtág

55,200

Duna-völgyi-főcsatorna

Duna

146,526

Eger-csatorna

Kánya-patak

27,840

Eleki-főcsatorna

Kígyósi-főcsatorna

30,300

Élővíz-csatorna

Kettős-Körös

37,352

Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz)

Maros

1,160

Eresztőhalmi-I. csatorna

Zagyva

0,563

Érfűi-csatorna

Tisza

1,750

Érpataki-főfolyás

Lónyay-főcsatorna

50,160

Északi-főgyűjtő

Karapancsai-főcsatorna

13,320

Északi-övcsatorna

Prügyi-főcsatorna

5,200

Fazekaszugi-főcsatorna

Hármas-Körös

13,591

Fehér-tói-tározó-tápcsatorna

Fehér-tói-tározó

2,850

Fehérnádi-csatorna

Sulymos-főcsatorna

6,000

Fehértó-Majsai-főcsatorna

Algyői-főcsatorna

37,529

Fekete-Körös-Kopolya-összekötőcsatorna

Fekete-Körös

0,177

Félegyházi-főcsatorna

Csukás-éri-főcsatorna

45,563

Félhalmi-csatorna

Félhalmi-holtág

4,919

Felső-alvízi-tápcsatorna

Kékcsei-tápcsatorna

1,243

Felső-főcsatorna

Tisza

18,162

Felsőréhelyi-főcsatorna

Hortobágy-Berettyó

21,594

Foki-csatorna

Tolnai-Holt-Duna

3,700

Folyás-éri-főcsatorna

Sebes-Körös

20,501

Füredkócsi-tározó-tápcsatorna

Füredkócsi-tározó

5,350

Fűzvölgyi-főcsatorna

Kékesiréti

48,169

Gaja-malomcsatorna

Gaja-patak

3,993

Gencsháti-csatorna

Szárazér-Porgányi-főcsatorna

4,050

Gerje

Közös-csatorna

49,900

Gerje-mellékcsatorna

Gerje

20,305

Gerlai-holtág

Élővíz-csatorna

11,949

Gombócos-Bár-Duna-csatorna

Zsejkei csatorna

8,825

Görbeházi-csatorna

Bágy-Szandalik-csatorna

3,490

Gyáli-1. főcsatorna

Ráckevei-Duna

24,660

Gyáli-17. csatorna

Gyáli-1. főcsatorna

7,583

Gyáli-2. főcsatorna

Gyáli-1. főcsatorna

17,150

Gyáli-24. csatorna

Gyáli-2. főcsatorna

9,619

Györpölési előtéri csatorna

Tisza

0,683

Gyulai-lecsapolócsatorna

Kígyósi-főcsatorna

11,058

Gyulai-tápcsatorna

Fehér-Körös

1,540

Gyulavári-főcsatorna

Fehér-Körös

7,350

Halásztanyai-csatorna

Tisza

5,050

Hamvas-főcsatorna

Hortobágy-Berettyó

45,148

Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna

Hamvas-főcsatorna

1,142

Hanság-főcsatorna

Rábca

34,971

Hanyi-csatorna

Tisza

43,625

Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna

Saj-foki-csatorna

0,914

Harangzugi-I. c. csatorna

Harangzugi-I. csatorna

24,305

Harangzugi-I. csatorna

Hármas-Körös

20,638

Hataj-csatorna

Tisza

0,776

Határmenti

Zagyva

1,225

Hédervár-Darnói-csatorna

Hédervár-Vadaskerti-csatorna

8,242

Hédervár-Vadaskerti-csatorna

Mosoni-Duna

5,100

Hejő-főcsatorna

Tisza

23,600

Hejő-Szarda-övcsatorna

Sajó

11,200

Hódtó-Kis-tiszai-csatorna

Györpölési előtéri csatorna

15,796

Holt-Marcal

Nagy-Pándzsa

12,692

Holt-Sebes-Körös-főcsatorna

Sebes-Körös

53,042

Homok-Sarródi-csatorna

Hanság-főcsatorna

7,530

Hortobágy-főcsatorna

Hortobágy-Berettyó

93,267

Hortobágy-Kadarcs-összekötőcsatorna

Hortobágy-főcsatorna

4,896

I-13. csatorna

Hortobágy-Berettyó

2,263

I. árapasztó

Ráckevei-Duna

16,993

I. övcsatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

37,647

Igali gravitációs főcsatorna

Ferenc-tápcsatorna

40,373

III. övcsatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

36,880

Inérháti-főcsatorna

Sajó

10,200

Ively-ér

Északi-övcsatorna

4,060

Jobb parti szivárgó

Tisza

19,680

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

Hortobágy-főcsatorna

* 36,593

Kadia-Ó-Duna

Ferenc-tápcsatorna

10,004

Kakat-csatorna

Hortobágy-Berettyó

45,300

Kállai-főfolyás

Lónyay-főcsatorna

54,630

Kálló-ér

Berettyó

29,365

Kamuti-csatorna

Mezőberényi-főcsatorna

7,906

Kapuvár-Bősárkányi-csatorna

Rábca

15,987

Karapancsai-főcsatorna

Kadia-Ó-Duna

22,761

Karász-Gyulaházi-csatorna

Kártavai-csatorna

16,400

Karcagi-I. csatorna

Hortobágy-Berettyó

23,024

Karcagi-II. csatorna

Karcagi-I. csatorna

20,650

Karcagi-III. csatorna

Hortobágy-Berettyó

9,080

Karcsa-csatorna

Tiszakarádi-főcsatorna

12,300

Kártavai-csatorna

Lónyay-főcsatorna

4,600

Kati-ér

Kálló-ér

52,600

Kékcsei-tápcsatorna

Rétközi-tó

5,455

Kékesiréti

Megkerülő

4,431

Kenyere-ér

Tisza

11,508

Kepés-Lesvári-főcsatorna

Rábca

30,945

Kerülőházi-csatorna

Felső-alvízi-tápcsatorna

7,590

Keszeg-ér

Rábca

50,226

Kígyós-ér (mellékág)

Kiskunsági-főcsatorna

7,710

Kígyósi-főcsatorna

Gerlai-holtág

10,085

Kimlei-csatorna

Rábca

13,312

Király-ér

Bágy-Szandalik-csatorna

42,988

Kis-foki-csatorna

Bal parti szivárgó

5,860

Kis-Rába-öblítőcsatorna

Rába

0,150

Kis-Répce

Hanság-főcsatorna

12,130

Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna

Nagyfai-Holt-Tisza

0,145

Kisgyepi-csatorna

Zagyva

8,200

Kispálszigeti-csatorna

Ó-Berettyó

6,400

Kisújszállási-II-3. csatorna

Hortobágy-Berettyó

0,725

Kiszombor-Csipkési-főcsatorna

Maros

5,686

Kocsordi-főcsatorna

Kraszna

11,919

Kondoros-csatorna

Kösely-főcsatorna

29,586

Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna

Hódtó-Kis-tiszai-csatorna

6,743

Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna

Kopolya-csatorna

1,770

Korcsina-csatorna

Dráva

18,540

Kórógy-ér

Kurca-főcsatorna

49,800

Kósdi előtéri csatorna

Tisza

0,337

Kődombszigeti-főcsatorna

Sebes-Körös

20,530

KÖF-DVCS-összekötőcsatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

0,450

Köles-ér

Kardos-ér

10,814

Kőris-árapasztó

Kis-Rába

3,225

Kőris-patak

Répce

10,647

Kőrös-ér

Tisza

40,312

Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna

Kőrös-ér

8,800

Körtvélyesi-árok

Nádor-csatorna

7,610

Kösely-főcsatorna

Hortobágy-főcsatorna

60,900

Kösely-Hajdúszováti-átmetszés

Keleti-főcsatorna

10,000

Kötegyáni-övcsatorna

Kopolya-csatorna

4,970

Közös-csatorna

Tisza

8,200

Kurca-főcsatorna

Kurca-toroki előtéri csatorna

39,359

Kurca-toroki előtéri csatorna

Tisza

0,150

Kutas alsó főcsatorna

Berettyó

46,580

Kutas-felfogócsatorna

Körmösdpusztai-tározó

9,310

Lanka-csatorna

Dráva-holtág

10,695

Lankóci-Kis-Duna-csatorna

Duna

5,705

Lápi-mellékcsatorna

Lápi-főcsatorna

13,300

Leányvár-Agárdi-csatorna

Ricsei-főcsatorna

8,800

Lébényi-belvízcsatorna

Rábca

17,990

Lébényi-zsilipcsatorna

Rábca

2,295

Létai-ér

Nagy-ér

35,575

Lónyay-főcsatorna

Tisza

44,600

Lórés-Siratói-összekötőcsatorna

Gyoma-Siratói-holtág

7,520

Magdolna-ér

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

13,056

Mágocs-ér

Kórógy-ér

45,589

Makkodi-főcsatorna

Hortobágy-Berettyó

16,381

Makócsa-főcsatorna

Szipa-főcsatorna

14,750

Makói-főcsatorna

Maros jobb parti tápcsatorna

4,280

Malomzug-Décsipusztai-csatorna

Szarvas-Békésszentandrási-holtág

14,278

Malomzug-Simafoki-csatorna

Peresi-holtág

13,340

Marcal-belvízcsatorna

Marcal

12,930

Máriapócsi-főfolyás

Lónyay-főcsatorna

37,500

Maros jobb parti tápcsatorna

Maros

0,577

Mátételkei-Kígyós

Kígyós

28,950

Mátyáshalmi-főcsatorna

Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna

31,367

Matyér-Subasai-csatorna

Gyálai-Holt-Tisza

11,250

Meggyes-Csaholyi-folyás

Kraszna

23,500

Mezőberényi-főcsatorna

Kettős-Körös

11,129

Mezőtúri-VI. csatorna

Hármas-Körös

24,267

Millér-csatorna

Tisza

36,890

Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna

Tisza

0,125

Mindszenti régi szivattyútelep-tápcsatorna

Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna

0,039

Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna

Tisza

0,086

Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna

Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna

0,039

Mirhó-Gyolcsi-csatorna

Tisza

8,511

Mosonszentjánosi-csatorna

Hanság-főcsatorna

11,215

Nád-ér

Csincse-övcsatorna

10,536

Nádor-csatorna

Sió

111,400

Nagy-ér

Kálló-ér

84,400

Nagyari-Túr-ág

Tisza

8,050

Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna

Tisza

11,572

Nagyfoki-I. csatorna

Tiszaderzsi-3. csatorna

16,030

Nagyhalász-Pátrohai-
csatorna

Belfő-csatorna

23,100

Nagyréti-szivárgó

Érpataki-főfolyás

4,400

Német-ér

Hortobágy-Berettyó

12,554

Nováki-főcsatorna

Mosoni-Duna

23,996

Ó-Berettyó

Szeghalmi-övcsatorna

17,745

Orosztanyai-csatorna

Belfő-csatorna

5,150

Ószentiváni-csatorna

Tisza

10,153

Ottómajori-csatorna

Rábcai-tőzegcsatorna

4,400

Ottómajori-összekötőcsatorna

Kimlei-csatorna

0,910

Ölyvös-főcsatorna

Kutas-főcsatorna

36,750

Ördögárok-Zomlini-csatorna

Kis-Körös-főcsatorna

9,321

Öreg-Túr

Tisza

63,600

Őrszemi-megcsapolócsatorna

Tisza

3,300

Paks-Faddi-főcsatorna

Faddi-Holt-Duna

11,540

Palád-Csécsei-főcsatorna

Tisza

22,280

Paphalmi-főcsatorna

Gyálai-Holt-Tisza

6,757

Parlagnyilasi-csatorna

Szavai-csatorna

3,865

Patkányosi-tápcsatorna

Duna

1,434

Peitsik-csatorna

Tisza

36,450

Percsorai hullámtéri csatorna

Tisza

0,280

Percsorai-főcsatorna

Tisza

15,318

Peres-ér

Prügyi-főcsatorna

6,560

Perje

Közös-csatorna

25,550

Perje-Felső

Perje

17,836

Piti-csatorna

Török-éri-főcsatorna

7,225

Pontyos-Örvényi-csatorna

Hullámtéri vízpótló rendszer

5,019

Pörös-éri-főcsatorna

Vesszősi hullámtéri csatorna

7,690

Prügyi-főcsatorna

Tisza

14,670

Pusztai-levezetőcsatorna

Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér

1,961

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna

Tejfalui mellékágrendszer

5,782

Rábca-árapasztó

Mosoni-Duna

2,520

Rábcai-tőzegcsatorna

Rábca

10,900

Rekettyés-ér

Zagyva

23,633

Répce-Kardos-összekötőcsatorna

Répce

0,425

Révfalui-csatorna

Mosoni-Duna

7,137

Ricsei-főcsatorna

Tisza

10,460

Rigós-csatorna

Tisza

33,100

Saj-foki-csatorna

Tisza

32,905

Sajó-csatorna

Tisza

5,000

Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér

Maros

49,442

Sarkad-Mérges-Sáros-ér

Hortobágy-főcsatorna

28,875

Sárközi-I. főcsatorna

Duna

50,405

Sárközi-II. főcsatorna

Sárközi-I. főcsatorna

47,000

Sárközi-III. főcsatorna

Sárközi-I. főcsatorna

22,000

Sárréti-főcsatorna

Hortobágy-Berettyó

70,782

Sártó-Ökröstói-csatorna

Tisza

4,013

Séd-Sárvízi-malomcsatorna

Nádor-csatorna

71,580

Simai-főfolyás

Lónyay-főcsatorna

31,620

Soroksári-I. főcsatorna

Ráckevei-Duna

8,660

Sós-tói-csatorna

Pusztai-levezetőcsatorna

12,080

Sulák-csatorna

Duna

3,080

Sulymos-főcsatorna

Tisza

20,800

Szajoli-I. csatorna

Tisza

15,293

Szamossályi-árapasztó

Szamossályi-tározó

10,020

Szárazér-Porgányi-főcsatorna

Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna

40,370

Szavai-csatorna

Mosoni-Duna

23,959

Szegedi-csatorna

Rábca

16,664

Szeghalmi-főcsatorna

Berettyó

3,793

Szeghalmi-gyűjtőcsatorna

Szeghalmi-főcsatorna

15,027

Szeghalmi-övcsatorna

Szeghalmi-főcsatorna

23,000

Szegvár-Mindszenti-határcsatorna

Kurca-főcsatorna

10,831

Széksóstói-főcsatorna

Paphalmi-főcsatorna

33,700

Szekszárd-Bátai-főcsatorna

Duna

35,500

Szekszárdi-Séd

Szekszárd-Bátai-főcsatorna

9,923

Szelidi-tavi

Csorna-Foktői-csatorna

16,728

Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna

Tisza

0,390

Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna

Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna

0,880

Szentkuti-összekötőcsatorna

Hédervár-Darnói csatorna

0,634

Szeregyházi-csatorna

Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna

4,615

Szipa-kivezető csatorna

Tisza

0,900

Szőny-Füzitői-csatorna

Fényes-patak

11,927

Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna

Maros

13,376

Szöveteni-csatorna

Belfő-csatorna

10,000

Takta-övcsatorna

Sajó

29,260

Taktaközi-főcsatorna

Takta-övcsatorna

20,800

Tardi-ér

Csincse-övcsatorna

11,500

Telki-Peresi-főcsatorna

Peresi-holtág

18,337

Temető-árok

Kardos-ér

1,470

Tetétlen-szigeti-csatorna

Hamvas-főcsatorna

6,153

Tinódi-árok

Nádor-csatorna

5,460

Tiszabői-csatorna

Tisza

13,000

Tiszaderzsi-3. csatorna

Tisza

8,750

Tiszadobi-főcsatorna

Tisza

13,120

Tiszafüredi-főcsatorna

Tisza

19,060

Tiszakarádi-főcsatorna

Tisza

27,680

Tiszakarádi-összekötőcsatorna

Tiszakarádi-főcsatorna

3,740

Tiszakeszi-főcsatorna

Tisza

12,930

Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna

Saj-foki-csatorna

2,850

Tiszasülyi-28. csatorna

Tisza

14,767

Tiszavalki-főcsatorna

Tisza

22,800

Tisztaberki-Sár-csatorna

Tapolnok-főcsatorna

7,600

Tócó-csatorna

Kösely-főcsatorna

* 4,200

Tótfalusi-övcsatorna

Szamos

4,400

Tótkomlós-éri-csatorna

Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér

29,800

Töbörzsöki-árok

Tinódi-árok

4,030

Török-éri-főcsatorna

Bodrog

12,790

Új-Füzes-ér

Vajdácskai-csatorna

4,574

Új-Szőrhalmi-csatorna

Dögös-Kákafoki-főcsatorna

14,637

V. (Vargahosszai-) főcsatorna

Kettős-Körös

25,140

V. csatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

27,212

Vág-Sárdos-Megág

Rába

20,960

Vajai-főfolyás

Lónyay-főcsatorna

47,470

Vajastoroki-összekötőcsatorna

Duna

1,224

Vajdácskai-csatorna

Török-éri-főcsatorna

3,370

Vajdalaposi-csatorna

Alsó-Kadarcs-csatorna

8,609

Vármegyei-csatorna

Öreg-Túr

13,250

Veker-ér

Kurca-főcsatorna

41,810

Veresmarti-kivezetőcsatorna

Tisza

1,000

Vesszősi hullámtéri csatorna

Tisza

0,400

Vidi-ér

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna

35,286

Vidre-éri hullámtéri csatorna

Tisza

2,160

VII. csatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

36,300

Villogó-csatorna

Hortobágy-Berettyó

37,470

XLII. csatorna

Kakat-csatorna

10,227

XX. csatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

17,098

XXIII. csatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

16,005

XXX. csatorna

Duna-völgyi-főcsatorna

43,976

XXXI. csatorna

XXX. csatorna

37,360

XXXIX. (Katalszegi-) csatorna

Folyás-éri-főcsatorna

13,228

Zámolyi-csatorna

Mosoni-Duna

5,367

Zsejkei-csatorna

Mosoni-Duna

15,470

Zselinszki-csatorna

Kraszna

4,230

Zsombékosi-csatorna

Duna

2,864

Zátonyi-Duna

Nováki-főcsatorna

31,062

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

Tározó neve

Árvízi térfogat
(millió m3)

Devecseri-tározó

1,330

Fehérvárcsurgói-tározó

9,000

Geleji-tározó

3,590

Gyöngyös-Nagyrédei-tározó

1,110

Hór-völgyi-tározó

4,240

Laskó-völgyi-tározó

2,150

Maconkai-tározó

1,280

Mátraverebélyi-tározó

1,680

Pátkai-tározó

1,600

Tapolca-tározó

1,047

Tarján-pataki-tározó

1,870

Tatai-Öreg-tó

2,000

Zámolyi-tározó

3,300

8. Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak

Létesítmény megnevezése

A tartozékként kezelendő
létesítmény(ek) típusa

Balatonhenyei szűrőmező

Burnót-patak

Kápolnásnyéki szűrőmező

Vereb-Pázmándi-vízfolyás

Lesence-nádasmező

Lesence-patak, Tapolca-patak

Hévízi-tó

Hévíz-folyás

Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-
Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei

K-III. főcsatorna

Övárkok

K-IV. főcsatorna

Övárkok

K-V. tározó

Övárkok

K-XI. tározó

Övárkok

Keleti-főcsatorna

Övárkok

Nyugati-főcsatorna

Övárkok

Jászsági-főcsatorna

Övárkok

Nagykunsági-főcsatorna

Övárkok

NK-III-2. főcsatorna

Övárkok

Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó)

Duzzasztómű

Árvédelmi töltések egyes szakaszai

Párhuzamos csatornák

Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései

Tározó töltés

III.

Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B)

Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

11 Győr – Veszprém

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 Füzesabony - Putnok

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás – Nagybörzsöny

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

221 Soroksár - Szemeretelep mh.

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez116

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés

Társaság neve

állami részesedés
legalacsonyabb mértéke

Magyar Villamos Művek Zrt.

75%+1 szavazat

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

100%

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.

100%

ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.

100%

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.

100%

GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.

100%

Ipoly Erdő Zrt.

100%

Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.

100%

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

100%

EGERERDŐ Erdészeti Zrt.

100%

Mecsekerdő Zrt.

100%

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

100%

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

100%

Pilisi Parkerdő Zrt.

100%

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

100%

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

100%

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

100%

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

100%

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

100%

Zalaerdő Erdészeti Zrt.

100%

Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

100%

Kaszó Erdőgazdaság Zrt.

100%

VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.

100%

HM Armcom Zrt.

100%

HM Currus Zrt.

100%

HM Arzenál Zrt.

100%

Magyar Export-Import Bank Zrt.

100%

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

100%

Magyar Posta Zrt.

75%+1 szavazat

Magyar Államvasutak Zrt.

100%

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.

65,6%

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.

100%

ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft.

100%

Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

100%

Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

100%

HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.

100%

Államadósság Kezelő Központ Zrt.

100%

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

25%+1 szavazat

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.

50%+1 szavazat

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

100%

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

100%

Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft.

100%

Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.

100%

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.

100%

Szerencsejáték Zrt.

100%

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

100%

Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.

100%

Dunamenti Regionális Vízmű Zrt.

75%+1 szavazat

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

75%+1 szavazat

Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

75%+l szavazat

Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.

75%+1 szavazat

Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.

75%+1 szavazat

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

25%+1 szavazat

Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft.

100 %

Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.

100 %

Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.

100 %

Diákhitel Központ Zrt.

100 %

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt

100%

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

100%

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

100%

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

100%

Magyar Turizmus Zrt.

100%

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.

100%

TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.

100%

Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.

50%+1 szavazat

RÁBA Járműipari Holding Nyrt.

50% + 1 szavazat

II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A forradalom lángja emlékmű,

dd) A Dunánál – József Attila portrészobor.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek*

1. BUDAPEST

I. kerület

1.1.

A királyi palota és a Szent György téri – Színház utcai műemléki együttes

Szent György tér 1., 2.

Sándor-palota

Szent György tér 4., 5., 6.,

Szent György u. 2.

Királyi Palota épülete, a középkori királyi palota romjai,
a Szent György téri középkori romok, a Palotát körülvevő erődrendszer

Szent György tér 3.

Honvéd Főparancsnokság

Színház u. 1–3.

karmelita templom

Színház u. 5–11.

karmelita rendház

Ybl Miklós tér 2–6.

Várkert Bazár és csatlakozó lakóházak

1.2.

Anna u. 1. (Tárnok u. 18.)

lakóház

1.3.

Apród u. 1–3.

Semmelweis Ignác szülőháza

1.4.

Dísz tér 15.

De la Motte-palota

1.5.

Döbrentei tér 9.

Rudas fürdő

1.6.

Kapisztrán tér 2., 3., 4.

Nándor-laktanya

1.7.

Kapisztrán tér 6.

a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai

1.8.

Táncsics Mihály u. 1.

lakóház

1.9.

Táncsics Mihály u. 9.

József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof

II. kerület

1.10.

Budakeszi út 91–95.

budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai

1.11.

Fő u. 82–86., Ganz u. 4.

Király fürdő

1.12.

Frankel Leó út 39–41.,

Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.

Császár fürdő

1.13.

Hűvösvölgyi út 78.,

Fekete István u. 1–3.

Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai

1.14.

Mecset u. 14.

Gül Baba türbéje

1.15.

Szajkó u. 14–16.,

Fekete István u. 11.

Nyék középkori templomának romjai

1.16.

Pesthidegkút, Templom u. 12–14.

Klebelsberg-kastély együttese

III. kerület

1.17.

Aquincum, Szentendrei út 139.

római polgárváros romegyüttese

1.18.

Fő tér 1.

Zichy-kastély együttese

1.19.

Óbudai sziget, Hajógyár

az aquincumi helytartó palotájának romjai

1.20.

Meggyfa u.

római ház romjai

1.21.

Pacsirtamező u. 2–14.

római katonai amfiteátrum romjai

1.22.

Szentendrei út

római polgárvárosi amfiteátrum romjai

V. kerület

1.23.

Ferenciek tere 6.

Egyetemi Könyvtár

1.24.

József A. u. 6. (Nádor u. 2.)

Pollack Mihály háza

1.25.

Károlyi M. u. 16.

Károlyi-palota

1.26.

Kossuth L. tér 11.

Földművelésügyi Minisztérium

1.27.

Kossuth L. tér 12.

Kúria

1.28.

Március 15. tér

Contra Aquincum romjai

VI. kerület

1.29.

Andrássy út 22.

Magyar Állami Operaház

1.30.

Andrássy út 67.

régi Zeneakadémia

1.31.

Andrássy út 69.

régi Műcsarnok

1.32.

Andrássy út 71.

Képzőművészeti Főiskola

1.33.

Bajza u. 41.

régi pesti Kálvária

1.34.

Liszt Ferenc tér 8.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

1.35.

Teréz körút 51–53.

Nyugati pályaudvar felvételi épülete

VIII. kerület

1.36.

Baross tér 11.

Keleti pályaudvar felvételi épülete

1.37.

Bródy S. u. 4.

lakóház

1.38.

Illés u. 25.

Füvészkert és műemléki együttese

Festetics-villa

pálmaház

1.39.

Kerepesi temető

Fiumei úti sírkert egész területe az állami tulajdonú műemlék síremlékekkel együtt

1.40.

Múzeum krt. 4–8.

Tudományegyetem

1.41.

Múzeum krt. 14–16.

Magyar Nemzeti Múzeum

1.42.

Múzeum u. 7.

Hadik-palota

1.43.

Ötpacsirta u. 2.

Almásy–Andrássy-palota

1.44.

Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.)

Festetics-palota

1.45.

Pollack Mihály tér 4.

Esterházy-palota

1.46.

Pollack Mihály tér 10.

(Múzeum u. 4.)

Károlyi-palota

1.47.

Üllői út 80–82.

Ludovika tér 1.

Ludovika Akadémia

IX. kerület

1.48.

Fővám tér 7–9.

Fővámház

1.49.

Üllői út 33–37.

Iparművészeti Múzeum

XI. kerület

1.50.

Gellérthegy

Citadella

1.51.

Hunyadi János út

albertfalvai római tábor romjai

1.52.

Budafoki út

Budapesti Műszaki Egyetem műemléki épületei

XIV. kerület

1.53.

Hősök tere műemléki együttese

 

Dózsa György út 39–41.

Szépművészeti Múzeum

Hősök tere

Millenniumi Emlékmű

1.54.

Stefánia út 14.

Földtani Intézet

1.55.

Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget

Vajdahunyad vára

XXII. kerület

1.56.

Nagytétény, Csókássy Pál u. 11–15.

Rudnyánszky-kastély együttese

1.57.

Szigetköz, Szent Flórián tér
(Zsák u. és MÁV vasútvonal között)

római tábor romjai

2. BARANYA MEGYE

2.1.

KÁSÁD

Rákóczi út 28.

horvát tájház

2.2.

MAGYAREGREGY

Márévár

2.3.

PÉCS

Apáca u. 14.

ókeresztény sírkápolna

2.4.

PÉCS

Nyár u. 8.

Idrisz Baba türbéje

2.5.

PÉCS

Minaret tér (Rákóczi út)

Jakováli Hasszán pasa dzsámija

2.6.

PÉCS

Szent István tér

ókeresztény mauzóleum

2.7.

PÉCS

Szepessy I. u. 3.

Egyetemi Könyvtár

2.8.

PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy

pálos templom- és kolostorrom

2.9.

PÉCSVÁRAD

vár

2.10.

SIKLÓS

vár

2.11.

SZÁSZVÁR

Templom tér 2.

vár

2.12.

SZIGETVÁR

vár

3. BÁCS-KISKUN MEGYE

3.1.

LAJOSMIZSE, Alsóbene 225.

tanyamúzeum

4. BÉKÉS MEGYE

4.1.

 

 

4.2.

GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese

Várfürdő út

gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal

Kossuth u. 15.

Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese

Várfürdő út 2.

lovarda

4.3.

KONDOROS

Geist-kastély együttese

4.4.

MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékek együttese

Csekonits park

víztorony és szivattyúház

Hild János utca

központi magtár

Kossuth u. 41-43.

sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület

Kozma F. u. 6.

üzemi konyha, csikóscsárda

Kozma F. u. 14.

kettős tiszti lak

Kozma F. u. 28.

déli nagy diadalív

Kozma F. u. 28.

déli reprezentatív kaszárnya

Kozma F. u. 30.

ménesparancsnoki épület

Kozma F. u. 32.

Északi reprezentatív kaszárnya

Kozma F. u. 32.

Északi nagy diadalív

Kozma F. u.

fedeles lovarda

Kozma F. u.

központi istálló

Kozma F. u.

harangláb a Hotel Nonius előtt

Posta u. 1.

vadászvendéglő

18-as major, Ómezőhegyes

gabonaüzemi zabsilótorony

18-as major, Ómezőhegyes

1. és 2. számú csikóslak

18-as major, Ómezőhegyes

sertéstelepi zabsilótorony

21-es major, Kamarás

harangláb

21-es major, Kamarás

magtár

23-as major, Fűperegpuszta

zabsilótorony

39-es major, Árkospuszta

zabsilótorony és harangláb

48-as major, Külsőpereg-puszta

csikóslak

56-os major

zabsilótorony

57-es major, Peregpuszta

elevátor-magtár

57-es major, Peregpuszta

komlószárító

57-es major, Peregpuszta

harangláb

66-os major, Csatókamarás

zabsilótorony

79-es major, Komlósfecskés-puszta

zabsilótorony

4.5.

SZABADKÍGYÓS,

Kastély u.

Wenckheim-kastély együttese

4.6.

SZARVAS

Szabadság u. 2.

Bolza-kastély együttese

4.7.

SZARVAS

Anna-liget

Csáky-kastély együttese

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

5.1.

BOLDOGKŐVÁRALJA

várrom

5.2.

EDELÉNY

Borsodi út 7.

L’Huillier-Coburg-kastély együttese

5.3.

FÁJ

Bolt u. 1.

Fáy-kastély

5.4.

FÜZÉR

Várhegy

vár

5.5.

FÜZÉRRADVÁNY

Kossuth u. 2.

Károlyi-kastély együttese

5.6.

GÖNC

Kossuth u. 85. és 85/A

huszita ház

5.7.

GÖNC

Dobogóhegy

pálos templom- és kolostorrom

5.8.

KOMLÓSKA

Rákóczi u. 50.

rutén tájház

5.9.

KURITYÁN

pálos templom- és kolostorrom

5.10.

MARTONYI

Háromhegy

pálos templom- és kolostorrom

5.11.

MÁD

Rákóczi u. 75.

zsinagóga

5.12.

MISKOLC

Bükkszentlélek

pálos templom- és kolostorrom

5.13.

MISKOLC

Diósgyőr

Vár u.

vár

5.14.

MISKOLC

Hámor

Újmassa

őskohó

5.15.

MOGYORÓSKA

külterület

a Regéci vár romjai

5.16.

ÓNOD

várrom

5.17.

PÁCIN

Kossuth-kert

Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély együttese

5.18.

SÁROSPATAK,

Szent Erzsébet u. 19–21.

Rákóczi-vár együttese

5.19.

SZERENCS

Rákóczi u. 96.

Rákóczi-várkastély

5.20.

SZOMOLYA

Toldi u. 28–30.

barlanglakás és udvara

5.21.

SZÖGLIGET

Várhegy

Szádvár romjai

5.22.

TARD

Béke u. 55. és 57.

tájház

6. CSONGRÁD MEGYE

6.1.

DEREKEGYHÁZ

Köztársaság tér

Károlyi-kastély együttese

6.2.

FÁBIÁNSEBESTYÉN

Gádorosi műút

Külső dűlő 48.

Cserna-féle szélmalom

6.3.

NAGYMÁGOCS

Szentesi út 2.

Károlyi-kastély együttese

6.4.

SZEGVÁR

Kossuth tér 1.

Károlyi-kastély

7. FEJÉR MEGYE

7.1.

ALCSÚTDOBOZ

Alcsút

Habsburg-kastély maradványai és a kastélypark

7.2.

BICSKE

Kossuth u 42.

Batthyány-kastély együttese

7.3.

CSÁKVÁR

Kastélypark u. és Szent Vince u.

Esterházy-kastély együttese

7.4.

CSÓKAKŐ

várrom

7.5.

DÉG

Hunyadi u. 11.

Festetics-kastély együttese

7.6.

FEHÉRVÁRCSURGÓ

Petőfi u.

Károlyi-kastély együttese

7.7.

FÜLE

Széchenyi u. 107.

tájház

7.8.

ISZKASZENTGYÖRGY

Kossuth tér 1.

Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély együttese

7.9.

LOVASBERÉNY

Fehérvári u.

Cziráky-kastély együttese

7.10.

NÁDASDLADÁNY

Április 4. u.

Nádasdy-kastély együttese

7.11.

SOPONYA

Nagyláng

Dózsa Gy. u.

Zichy-kastély együttese

7.12.

SZÉKESFEHÉRVÁR

Koronázó tér

romkert, koronázó templom romjai

7.13.

TÁC

Fövenypuszta

Gorsium

7.14.

VÁL

Vajda János u.

Ürményi-kastély együttese

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

8.1.

DÉNESFA

Fő u. 19.

Cziráky-kastély együttese

8.2.

FERTŐD, Esterházy-kastély műemléki együttese

Madách Imre sétány

kastély

Bartók Béla u. 1–2.

egykori őrségépületek

Gábor Áron u. 1.

tiszttartói ház

 

marionett színház

Raktár u.

narancsház

 

kutyaház

 

lovarda

Madách Imre sétány 1.

Muzsikaház

Bartók Béla u.

híd

 

kastélypark

8.3.

FERTŐRÁKOS

Fő u. 153.

püspöki kastély

8.4.

GYŐR

Liszt Ferenc u. 13.

megyeháza

8.5.

GYŐR

Széchenyi tér 5.

Apátúr-ház

8.6.

MIHÁLYI

Korona u. 1.

Dőry-kastély együttese

8.7.

MOSONMAGYARÓVÁR

Pozsonyi út 88.

vár és erődrendszer

8.8.

NAGYCENK, Széchenyi-kastély műemléki együttese

Kiscenki út 3.

Széchenyi Emlékmúzeum

Kiscenki út 3.

virágház (kastélyszálló)

Kiscenki út 3.

Vöröskastély (kastélyszálló)

Kiscenki út 3.

méntelep (lovasiskola)

Kiscenki út 3.

őrépületek

Kiscenki út 3.

kastélypark

8.9.

SOPRON, Várkerület: városfal részek műemléki együttese

8.10.

SOPRON

Fő tér 6.

Fabricius-ház

8.11.

SOPRON

Fő tér 7.

Tábornokház

8.12.

SOPRON

Fő tér 8.

Storno-ház

8.13.

SOPRON

Templom u. 2–4.

Esterházy-palota

8.14.

SOPRON

Új u. 11.

zsinagóga

8.15.

SOPRON

Új u. 22–24.

zsinagóga

8.16.

SOPRONHORPÁCS

Széchenyi-kastély együttese

8.17.

SZANY

Kossuth u. 2–6.

püspöki kastély együttese

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

9.1.

DEBRECEN

Déri tér 1.

Déri Múzeum

9.2.

DEBRECEN,

Egyetem tér 1.

Kossuth Lajos Tudományegyetem

9.3.

DERECSKE

Nyárfa utca 30.

tájház

9.4.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

Kossuth u. 1.

Hajdúkerületi Székház

9.5.

HORTOBÁGY a 33. sz. főút

(71+879 szelvény)

Nagyhortobágyi kőhíd

9.6.

HORTOBÁGY

Petőfi tér 1.

Nagyhortobágyi csárda

9.7.

HORTOBÁGY

Petőfi tér

egykori szekérállás

9.8.

NAGYKEREKI

Bocskai tér

Bocskai-várkastély együttese

10. HEVES MEGYE

10.1.

EGER

Dózsa György tér 3.

Validé Szultana törökfürdő romjai

10.2.

EGER

vár és erődrendszer romjai

10.3.

EGER

Knézich K. u.

minaret

10.4.

ERDŐTELEK

Fő u. 129.

Buttler-kastély együttese

10.5.

HATVAN

Kossuth tér

Grassalkovich-kastély együttese

10.6.

NOSZVAJ

Dobó u. 10.

De la Motte-kastély együttese

10.7.

PARÁD

Sziget u. 8.

falumúzeum

10.8.

SIROK

várrom

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

11.1.

BAJNA

Sándor-Metternich-kastély együttese

Május 1. tér 15.

kastély együttese

Rákóczi Ferenc u. 26.

uradalmi istálló

11.2.

DÖMÖS

Felsőfalu dűlő

prépostsági romok

11.3.

ESZTERGOM

Szent István tér 1.

vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese

11.4.

ESZTERGOM

Pilisszentlélek

pálos kolostorrom

11.5.

KISBÉR

Batthyány–Wenckheim-kastély műemléki együttese

Batthyány tér 6.

kastély együttese

Batthyány park

Magyar Királyi Lovarda

11.6.

KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese

 

Igmándi erőd

 

Monostori erőd

 

Csillagerőd

11.7.

OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese

 

kolostor (vadászkastély)

 

templomtorony romja

 

remeteházak

 

jégverem

 

grotta-kápolna

 

angolkert, tó, mocsár

11.8.

OROSZLÁNY,

Vértesszentkereszt

Bencés templom- és kolostorrom

11.9.

TATA

Hősök tere 7., 8., 9/A

Esterházy-kastély együttese

11.10.

TATA

Néppark

Angolkert és műemléki együttese

 

Esterházy kerti lak

 

műrom

 

„Mecset”

11.11.

TATA

Váralja u. 1–3.

a vár együttese

11.12.

VÁRGESZTES

Várhegy

várrom

12. NÓGRÁD MEGYE

12.1.

BALASSAGYARMAT

Madách u. 2.

megyei börtön

12.2.

DRÉGELYPALÁNK

várrom

12.3.

HOLLÓKŐ

Kossuth u. 82.

Palóc Múzeum

12.4.

HOLLÓKŐ

várrom

12.5.

MÁTRAVEREBÉLY

Szentkút (Meszes tető)

remetebarlang

 

NÓGRÁD

várrom

12.6.

Várhegy

 

12.7.

SALGÓTARJÁN

Salgó várrom

12.8.

SZÉCSÉNY

Ady E. u. 7.

Forgách-kastély együttese

12.9.

SZÉCSÉNY–BENCZÚRFALVA

Fő u. 2.

Benczúr-kastély

13. PEST MEGYE

13.1.

ABONY

Tószegi u. 51.

Vigyázó-kúria

13.2.

ACSA

Petőfi u.

Prónay-kastély együttese

13.3.

ASZÓD

Szabadság tér 7–8.

Régi Podmaniczky-kastély és az újabb Podmaniczky-, majd Széchenyi-kastély együttese

13.4.

DABAS-GYÓN

Kossuth u. 7.

Halász Móric-kúria

13.5.

ÉRD

Mecset u.

minaret

13.6.

FÓT

Vörösmarty tér 2.

Károlyi-kastély együttese

13.7.

GÖDÖLLŐ

Szabadság tér 1.

Grassalkovich-kastély együttese

13.8.

GÖDÖLLŐ

vasútállomás királyi váróterme

13.9.

GÖDÖLLŐ

Babatipuszta

istállókastély

13.10.

GYÖMRŐ

Teleki u. 118.

Teleki-kastély együttese

13.11.

NAGYKŐRÖS

Kecskeméti u. 27/B

Halász-Tanárky-kúria

13.12.

PÉCEL

Kálvin tér 1.

Ráday-kastély együttese

13.13.

PILIS

Kossuth u. 31.

Beleznay-Nyáry-kastély együttese

13.14.

PILISSZENTKERESZT

Romterület

ciszterci apátság romjai

13.15.

POMÁZ

Templom tér 3.

Teleki-kastély

13.16.

RÁCKEVE

Kossuth u 95.

Savoyai-kastély

13.17.

VÁC

Köztársaság u.

diadalív

13.18.

VÁCHARTYÁN

Veres Pálné u 5.

Rudnay-kastély

13.19.

VISEGRÁD

Fő u. 25–35.

a királyi palota teljes romterülete

13.20.

VISEGRÁD

Fő u. 37–41.

ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek

13.21.

VISEGRÁD

Fő utca

Salamon-torony u.

Várhegy

erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak,

Alsóvár (Salamon-torony)

Fellegvár és a csatlakozó várfalak

13.22.

VISEGRÁD

Sibrik-domb

római castrum és X–XI. századi várispánság romjai

13.23.

VISEGRÁD

Sibrik-domb

esperesi templom romjai

13.24.

ZSÁMBÉK

Régi templom u.

premontrei prépostság romjai

14. SOMOGY MEGYE

14.1.

BALATONSZENTGYÖRGY

Csillagvár u. 68.

tájház

14.2.

BALATONSZENTGYÖRGY

Irtási dűlő

csillagvár

14.3.

ISTVÁNDI

Kossuth u. 59.

tájház

14.4.

KEREKI

külterület

Katonavár (Fejérkő vára) romjai

14.5.

SOMOGYSÁRD

Fő u.

Somssich-kastély együttese

14.6.

SOMOGYVÁR

Várhegy

Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai

14.7.

SZENNA

Árpád u. 38.

tájház

14.8.

ZAMÁRDI

Szántódpuszta

majorsági épületegyüttes

14.9.

ZAMÁRDI

Fő u. 83.

tájház

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

15.1.

KISVÁRDA

Vár u. 33/C

várrom

15.2.

KOMLÓDTÓTFALU

Kisfaludy u.

Becsky-kúria

15.3.

NYÍRBÁTOR

Vár u. 1.

Báthori-várkastély

15.4.

SZABOLCS

Földvár u.

földvár

15.5.

TARPA

Árpád u.

szárazmalom

15.6.

TUZSÉR

Ady E. u. 2.

Lónyay-kastély együttese

15.7.

TÚRISTVÁNDI

Zrínyi M. u.

vízimalom

15.8.

VAJA

Damjanich u. 79.

Vay-kastély

16. TOLNA MEGYE

16.1.

LENGYEL

Apponyi-kastély együttese

16.2.

OZORA

Várhegy utca

Ozorai Pipo vára

16.3.

DUNAFÖLDVÁR

Rátkay köz 2.

török torony

16.4.

SIMONTORNYA

Vár tér 10.

vár

16.5.

KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTA

Hiemer-Jeszenszky-kastély

17. VAS MEGYE

17.1.

BOZSOK

Rákóczi u.

Sibrik-kastély együttese

17.2.

BOZSOK

Rákóczi u. 101.

Batthyány-várkastély romja

17.3.

CÁK

Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28., 29., 30., 31., 32.

gesztenyés pincesor

17.4.

CSÁKÁNYDOROSZLÓ

Fő u. 9–13.

Batthyány-kastély együttese

17.5.

HEGYHÁTSZENTPÉTER

Béke u. 86. és 88.

tájház

17.6.

JÁNOSHÁZA

Vár u. 50–54.

Erdődy-Choron-várkastély

17.7.

KÖRMEND

Gr. Batthyány L. u. 1.

Batthyány-Strattmann-várkastély együttese

17.8.

KŐSZEG

Rajnis J. u. 9.

Jurisics-vár együttese

17.9.

SÁRVÁR

Várkerület 1.

Nádasdy-várkastély

17.10.

SZALAFŐ

Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A

népi műemléki együttes

17.11.

VASSURÁNY

Vasút u. 2.

Schilson-kastély

17.12.

VASSZÉCSENY

Munkás u. 3.

Ó-Ebergényi-kastély

17.13.

VÉP

Szent Imre út 36–38.

Erdődy-kastély együttese

18. VESZPRÉM MEGYE

18.1.

ALSÓÖRS

Petőfi köz 7.

gótikus ház, ún. török adószedőház

18.2.

BADACSONYTOMAJ

Szegedy Róza u. 137.

Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház

18.3.

BAKONYBÉL

Fő u. 15.

tájház

18.4.

CSESZNEK

Vár u.

várrom

18.5.

CSOPAK

Kisfaludy u. 28.

vízimalom

18.6.

DABRONC

Ötvös-puszta

Szegedy-kastély és kúria együttese

18.7.

DEVECSER

Petőfi tér 5.

Esterházy-várkastély

18.8.

DOBA

Erdődy-kastély együttese

18.9.

DOBA

Somló vár romjai

18.10.

DÖBRÖNTE

Szarvaskő

Szarvaskő vár romjai

18.11.

DÖRGICSE

Fő u.

felsődörgicsei kettős templom romja

18.12.

DÖRGICSE

alsódörgicsei templomrom

18.13.

DÖRGICSE

Pusztatemplomi dűlő

kisdörgicsei templomrom

18.14.

GYULAKESZI

Csobánc-hegy

várrom

18.15.

KÉKKÚT

Fő u. 55.

tájház

18.16.

KŐVÁGÓÖRS

ecséri templomrom

18.17.

KŐVÁGÓÖRS

Petőfi u. 18.

tájház

18.18.

MAGYARPOLÁNY

Petőfi u. 4.

tájház

18.19.

NAGYVÁZSONY

Bercsényi u. 21.

Schumacher-ház

18.20.

NAGYVÁZSONY

Vár u.

Kinizsi-vár romjai

18.21.

NAGYVÁZSONY

Barátipuszta

pálos templom- és kolostorrom

18.22.

NEMESVÁMOS

Balácapuszta

római villagazdaság, likasdombi halomsír

18.23.

ÖRVÉNYES

Szent Imre u. 1.

vízimalom

18.24.

PÁPA

Fő tér 1.

Esterházy-kastély együttese

18.25.

PÁPA

Március 15. tér 12.

Kluge-féle kékfestőüzem

18.26.

SÜMEG

Szent István tér 10.

püspöki palota

18.27.

SÜMEG

Várhegy

vár

18.28.

SZIGLIGET

várrom

18.29.

TÉS

Táncsics M. u. 17., 32.

szélmalmok

18.30.

TIHANY

Batthyány u. 18–20.

halászcéh-ház és gazdaház

18.31.

VÁRPALOTA

Szabadság tér 1.

Thury György vára

18.32.

VESZPRÉM

Veszprémvölgyi u.

veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai

18.33.

VESZPRÉM

Gyulafirátót

Kolostor u.

premontrei templom- és kolostorrom

18.34.

VESZPRÉMFAJSZ

középkori templomrom

19. ZALA MEGYE

19.1.

EGERVÁR

Vár u.

várkastély

19.2.

KESZTHELY

Bercsényi u. 65.

Georgikon u. 20.

Georgikon együttese

19.3.

KESZTHELY, Festetics-kastély műemléki együttese

Kastély u. 1.

kastély

Georgikon u. 21/b

pálmaház és üvegházak

Georgikon u. 23.

magtár

Sopron u. 2.

mosóház és egykori tiszttartói ház

 

kastélypark

19.4.

KESZTHELY

Kastély u. 11.

Georgikon u. 1.

Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese

19.5.

KESZTHELY, Fenékpuszta műemléki együttese

 

római kori épületmaradványok

 

Festetics-kúria és majorsági épületegyüttes

19.6.

REZI

várrom

19.7.

ZALASZENTGRÓT

Batthyány-kastély együttese

Zala u. 1.

kastély együttese

 

híd

19.8.

ZALASZÁNTÓ

Tátika

várrom

19.9.

ZALAVÁR

Récéskút

bazilika romjai

19.10.

ZALAVÁR

Vársziget

vár és apátság romjai

(* A táblázatban szereplő vagyonelemek általános vagy egyedi műemléki védettségére, kiterjedésére és ingatlan-nyilvántartási adataira vonatkozó információkat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerinti nyilvántartás tartalmazza.)

IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok

1.

1146 Budapest, Istvánmezei út 3–5. Budapest, Ifjúság útja–Stefánia út–Thököly út–Dózsa György út–Kerepesi út által határolt és a Dózsa György és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől
a) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és
b) az a) pont szerinti metszésponttól
a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területtel kiegészített területe

Budapesti Olimpiai Központ – Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei

2.

2890 Tata, Baji út 21.

Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ – Tatai Edzőtábor

3.

8253 Révfülöp, Halász u. 51–53.

Révfülöpi Vitorláskikötő

4.

 

Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ – Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei

4.a)

1138 Budapest, Margitsziget, 23801 és 23800/7 hrsz.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

4.b)

1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8.

Császár–Komjádi Sportuszoda

4.c)

1103 Budapest, Kőér u. 1/a.

Kőér utcai Sportuszoda

5.

6725 Szeged, Alsóvárosi Feketeföldek 158.

Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ – Szeged, Maty-ér

6.

2336 Dunavarsány, külterület 050/4 hrsz.

Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ – Dunavarsányi Edzőtábor

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!