nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
64/2011. (XII. 30.) BM rendelet
a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről
2015-02-01
2015-07-01
9

64/2011. (XII. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről1

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 1., 7., 8., és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. § (3) bekezdés a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a rendőrségre,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetre,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre,

d) a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, e rendelet hatálya alá tartozó szervvel hivatásos szolgálati viszonyban állót foglalkoztató szervekre (az a)–d) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: belügyi szervek) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint

e)2 az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állókra (a továbbiakban: hivatásos állomány).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a miniszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok hivatásos állományára.

2. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz kell címezni, és ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező részére szolgálati beosztás biztosítható vagy a beosztásba kinevezését tervezik.

(2) Az illetékes humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szolgálati viszony létesítésének és a beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, továbbá

c) a hivatásos szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező

a) saját kézzel aláírt önéletrajzát,

b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,

c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát,

d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

e)3 saját és – ha azt törvény előírja – közeli hozzátartozói, illetve a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 37/B. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulásról, a Hszt. 37. §-ában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat tudomásul vételéről és a Hszt. 37/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

f)4 nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásba tervezett kinevezése esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, a kérelmező által kitöltött és aláírt – a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított – biztonsági kérdőívet zárt borítékban,

g) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a felvételi eljárást lefolytató szerv által biztosított – kitöltött adatlapot, valamint

h) a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét (adószámát) az azt tartalmazó eredeti okirat bemutatásával.

(5) A (4) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott nyilatkozatok, a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt öt munkanap határidő tűzésével fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása határidőben nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani.

3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja.

(2)5 A felvételi eljárás keretében az illetékes humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára. Ha a vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merült fel, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a Hszt. 37/B. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, vagy ha a tervezett beosztás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül, a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

(2a)6 Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján a jelentkező nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásba helyezésére nem kerülhet sor, de a fegyveres szerv a hivatásos állományba jelentkezőt más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztásba tervezi kinevezni, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a Hszt. 37/B. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél.

(3) Ha a felvételi eljárás során szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására került sor, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja.

4. § A szolgálati viszony létesítése során

a) tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki

aa) a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait megkezdte,

ab)7 a Magyar Honvédségnél szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy

ac)8 fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálati viszonyban volt, és nem áll a Hszt. 37/A. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő korlátozás hatálya alatt, továbbá, ha az adott beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítéssel rendelkezik, vagy

b) a hivatásos katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás szerveinél meghatározott tiszthelyettesi beosztások betöltésére – az a) pontban felsoroltakon túl – az is kinevezhető, aki legalább szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik,

c) tiszti beosztásba az nevezhető ki, aki

ca) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést igazoló oklevelet kiadták, vagy

cb) arra feljogosított képző intézményben a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést szerzett,

cc) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely az adott beosztás ellátására képesít, vagy

cd)9

ce)10 fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, és nem áll a Hszt. 37/A. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő korlátozás hatálya alatt,

d) a miniszter előzetes engedélye alapján próbaidős rendőrként tiszthelyettesi beosztásba nevezhető ki, aki kinevezésével egyidejűleg a rendészeti szakközépiskolákban szervezett képzést megkezdi.

5. § (1) Ha nem az állományilletékes parancsnok a kinevezésre jogosult, abban az esetben a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – amennyiben kizáró ok nem merült fel és a beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti.

(2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes humánigazgatási szakszolgálat által elkészített

a) személyi adatlapot,

b) a kinevezési okmány (állományparancs vagy határozat) tervezetét,

c) az esküokmányt,

d) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladatok vagy a betöltendő munkakör munkaköri leírását, valamint

e) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot.

(3) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt – az illetékes humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt.

(4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományába kinevezett hallgatók, tanulók eskütétele és az állományparancs átvétele a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő rendben is történhet, azonban az eskütételnek és az állományparancs átvételének ebben az esetben is ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát.

(5) Az illetékes humánigazgatási szakszolgálat az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban helyezi el és kezeli.

(6) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más fegyveres szervtől áthelyezéssel vagy közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell.

3. A szenior állomány szolgálati jogviszonyának létesítését megelőző személyzeti eljárás szabályai

6. § (1) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába (a továbbiakban: szenior állomány) történő kinevezésre irányuló kérelmet a kinevezésre jogosult rendőri vezetőhöz címezve ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervnél a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezi.

(2) Az illetékes szerv humánigazgatási szakszolgálata a szenior állományba jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szenior állományviszony létesítésének feltételeiről, valamint a szenior állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, a szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat számát,

b) a kérelmezett szerv megjelölését, valamint

c) a hivatásos szolgálat szenior állományban történő vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező

a) kézzel írt önéletrajzát,

b) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát, valamint a szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat másolatát,

c) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, azon fegyveres szervnek vagy honvédségi szervnek a megjelölését, amelynek állományából a kérelmező szolgálati nyugállományba vonult,

d) a rendőrség állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a nyugállományba vonulást követően esetlegesen megszerzett iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,

e) nem a rendőrség állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén az iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,

f)11 saját és közeli hozzátartozói, valamint a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 37/B. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulásról, a Hszt. 37. §-ában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat tudomásul vételéről és a Hszt. 37/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról, továbbá

g) írásbeli hozzájárulást a szolgálati nyugállományba vonulást megelőzően a kérelmezőt foglalkoztató fegyveres vagy honvédségi szerv által kezelt személyzeti anyagok beszerzéséhez.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok és okiratok vagy hiteles másolataik csatolásának hiányában a kérelmezőt tizenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felhívni, öt munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.

7. § (1) A szenior állományba vételhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok megindítja a szenior állományba vételre irányuló felvételi eljárást.

(2) A felvételi eljárás keretében a szervezeti egység humánigazgatási szakszolgálata – a szükséges sorrendben – intézkedik:

a) a kérelmezőt szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően foglalkoztató szerv megkeresésére a személyzeti fogyatékanyagának beszerzése iránt, megjelölve az iratok beszerzésének célját, és mellékelve a kérelmező által ennek érdekében a 6. § (4) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint benyújtott írásbeli hozzájárulást,

b) az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének önálló jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatára, valamint

c)12 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítése feladatokat ellátó szervnél a Hszt. 37/B. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére.

(3) Ha a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja, megjelölve az állományba vételt kizáró okot.

(4)13 Kizáró ok hiányában a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló kinevezési javaslatával – ha nem ő az arra jogosult – a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti. Az iratok felterjesztésére a (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági vizsgálatok elvégzését, vagy a kifogástalan életvitel megállapításáról szóló tájékoztatás megérkezését követő nyolc napon belül intézkedni kell.

(5) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes humánigazgatási szakszolgálat által elkészített

a) személyi adatlapot,

b) a szenior állomány tagjával az állományilletékes parancsnok által aláírandó szerződés tervezetét,

c) a kinevezésre jogosult által a szenior állományba vételről kiadmányozandó, a szerződésben meghatározott időtartamra szóló kinevezésről készített okmány tervezetét,

d) az esküokmányt, továbbá

e) a munkaköri leírás tervezetét.

(6) A szenior állomány tagjával kötendő szerződésben rendelkezni kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges kérdésről, így különösen

a) a szolgálati jogviszony kezdő és befejező napjáról,

b) a foglalkoztató szervről,

c) a rendfokozatról (legfeljebb olyan rendfokozat, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna),

d) a szolgálatteljesítés helyéről,

e) a szenior állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok megjelöléséről,

f) az illetményéről,

g) az eskü letételéről és időpontjáról, valamint

h) a szolgálati feladat ellátásához esetlegesen előírt képzésről, annak időtartamáról, a képzettség megszerzésének határidejéről, és annak elmulasztása jogkövetkezményeiről.

(7) A szenior állományba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot, valamint a szerződést és a munkaköri leírást az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok – az illetékes humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a szenior állományba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a kérelmezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt.

(8) Az aláírt esküokmányt – az állományparancs vagy határozat és a szerződés mellékleteként – a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

8. § Amennyiben kizáró ok miatt a kérelem elutasítására kerül sor, és az érintett az elutasítást követő hat hónapon belül újabb kérelmet nyújt be, a 6. § és a 7. § rendelkezései megfelelően irányadók azzal, hogy a felvételi eljárás során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a szenior állományba vételt kizáró ok továbbra is fennáll-e. A korábbi felvételi eljárásban megállapított kizáró ok fennállása esetén a további feltételek vizsgálatától el kell tekinteni, és az egyszerűsített eljárás eredményeként a kérelem elutasítását kell írásban közölni a kérelmezővel.

9. § Amennyiben a szenior állományba vétel befejező időpontja a szenior állomány tagja öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőzően jár le, annak legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig történő meghosszabbításáról a szenior állomány tagjának erre irányuló kérelmére az állományilletékes parancsnok dönt. A szenior állomány tagja erre irányuló kérelmét a határozott idő leteltét megelőző 60. napig nyújthatja be.

10. § A szenior állomány volt tagja által a szenior állományba történő visszavételre a Hszt. 264/F. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem elintézése során a 6. § és a 7. § rendelkezései megfelelően irányadók.

4. Beosztás betöltése pályázattal

11. § (1) A betöltetlen beosztásra a pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki. Az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója elrendelheti a fegyveres szervnél betöltetlen vagy megüresedő beosztás pályázattal történő betöltését.

(1a)14 Vezetői beosztás betöltésére történő pályázat kiírásához a fegyveres szerv országos parancsnokának – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv esetében a főigazgató – előzetes hozzájárulása szükséges. Ezredesi rendfokozattal rendszeresített vezetői beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a miniszter előzetes hozzájárulásával lehet.

(1b)15 A vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a fegyveres szerv országos parancsokságának személyügyi szerve – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv esetében a fegyveres szerv személyügyi szerve – teszi közzé.

(2) A pályázat tartalmazza:

a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét,

b) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, besorolását,

c) a beosztással járó feladatok rövid leírását,

d)16 a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), továbbá vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázat esetén a 14/B. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket,

e) az előnyt jelentő körülményeket,

f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,

h) az elbírálás várható időpontját,

i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá

k) egyéb tájékoztató adatokat.

(3) A pályázatot a fegyveres szerv és a Belügyminisztérium internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, valamint a fegyveres szerv szerveinek belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában ki kell helyezni.

(4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább tizenöt napot kell biztosítani.

5. A pályázatok elbírálásának rendje

12. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai:

a) a munkáltatói jogkört gyakorló megbízottja,

b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint

c) az illetékes humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja.

(2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni.

(3) Ha a bizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell.

(4) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

(5) A pályázat nyertese eredeti szolgálati helyén – szolgálati érdekre hivatkozással – nem tartható vissza.

6. Hivatásos állományba való visszavétel

13. § (1)17 A visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz címezve a kérelemben megjelölt szerv állományilletékes parancsnokához kell benyújtani. Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával harminc napon belül felterjeszti a visszavételre jogosult elöljáróhoz.

(2)18 Ha a visszavételre a Hszt. 64. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a visszavételt a mandátum lejártának napjával kell elrendelni, és megfelelő beosztásba kinevezéséig a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni.

7. Más beosztásba helyezés

14. § (1) A Hszt. 47. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő áthelyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat feljegyzésben kell rögzíteni.

(2)19 Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

(3) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, továbbá vezetői beosztások esetén magasabb szintű vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat vagy magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke.

(4) A Hszt. 245/H. §-ában meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében az állományparancsban vagy határozatban – a munkakör megnevezése mellett – rendelkezni kell az illetménybesorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is.

(5)20 A vezetői beosztásból történő felmentés esetén a Hszt. 75/B. § (4) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról szóló feljegyzést az érintett részére megbeszélés keretében kell átadni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt vesz a vezető beosztásból felmentéssel érintett vezető, az állományilletékes parancsnok vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője.

7/A.21 A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás

14/A. § (1) A könnyített szolgálatba helyezési, illetve megszüntetése iránti kérelmet az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton kell előterjeszteni.

(2) A Hszt. 70/A. §-ban, valamint a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló BM rendeletben meghatározottak alapján vizsgálni kell, hogy a kérelmező szolgálati beosztása könnyített szolgálatban is ellátható-e vagy az állományilletékes parancsnok által irányított szervezeti egységnél van-e a kérelmező által – képzettségére, végzettségére tekintettel – könnyített szolgálattal betölthető szolgálati beosztás.

(3) Ha a más beosztásba helyezéssel történő továbbfoglalkoztatás a fegyveres szerven belüli áthelyezéssel jár, az áthelyezéshez az érintett beleegyezését is be kell szerezni.

(4) Az állományilletékes parancsnok – a kérelem benyújtásától számított – 30 napon belül dönt a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról.

(5) Az állományilletékes parancsnok döntéséről a kérelmezőt írásban köteles tájékoztatni.

7/B.22 Vezetői beosztásba kinevezés

14/B. § (1) Vezetői beosztásba az nevezhető ki, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel:

a) a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges képzettségi, végzettségi feltételeket szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek megfelel,

b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik – kivéve azokat az eseteket, ha a rendészeti szakvizsgáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján a hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül vagy kinevezésére a kormányrendeletben kivételként meghatározott esetekben, a rendészeti szakvizsga két éven belül történő megszerzésének előírása mellett kerül sor –,

c) a beosztáshoz előírt vezetővé, illetve mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítette,

d) a kinevezést megelőző két évben a minősítése legalább „B” szintű volt, valamint

e) a fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjának utánpótlási nyilvántartásában vagy vezetői nyilvántartásában szerepel.

(2) Osztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosító beosztásba – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, vagy ilyen beosztás ellátásával azon tagja bízható meg, aki – a beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken túl – a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítette.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a 2012/2013. tanévben vagy azt követően indított rendészeti vezető mesterképzésben szerzett mesterfokozatú végzettséget,

b) azt a hazai vagy külföldi vezetőképzésben szerzett végzettséget, amelyet a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) vezetője a rendészeti vezetővé képző tanfolyammal azonos értékűnek ismert el,

c) a 2002. január 1. előtt a KSZF jogelőd intézményeiben szervezett és bonyolított vezetőképző tanfolyamot,

d) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) hatálybalépését megelőzően a KSZF-en vagy jogelőd intézményeiben elvégzett rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(4) A hivatásos állománynak a fegyveres szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és az egyes személyügyi tárgyú BM rendeletek módosításáról szóló 76/2014. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a fegyveres szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, legfeljebb osztályvezetői illetményre jogosító vezetői beosztásba nevezhető ki.

(5) Főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, vagy ilyen illetményre jogosító beosztásba – a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, vagy ilyen beosztás ellátásával azon tagja bízható meg, aki – a beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken és a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon túl – a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam követelményeit eredményesen teljesítette.

(6) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a KSZF jogelőd intézménye által az 1999/2000. évben lebonyolított kapitányságvezetővé képző tanfolyamot,

b) a KSZF jogelőd intézménye által 2000/2001. évben megrendezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

c) a 2/2013. BM rendelet hatálybalépését megelőzően a KSZF vagy jogelőd intézményei által szervezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(7) A hivatásos állománynak a fegyveres szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és a Módr. hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a fegyveres szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, vagy ilyen illetményre jogosító vezetői beosztásba nem nevezhető ki.

(8) Aki a Módr. hatálybalépését megelőző napon a 2/2013. BM rendelet 65. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, vagy 66. § (1) bekezdés d) vagy

e) pontja alapján a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alól mentesült,

a) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztást a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége nélkül a jövőben is betöltheti,

b) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztásnál magasabb besorolású vagy magasabb illetményre jogosító vezetői beosztást csak akkor tölthet be, ha az adott vezetői beosztáshoz e rendeletben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesíti,

c) a b) pontban meghatározott vezetői beosztáson kívüli vezetői beosztásba a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítése nélkül kinevezhető.

(9) A Hszt. 50. § (1) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás ellátásával átmenetileg akkor is megbízható, ha az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

14/C. § (1) A vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás során a kinevezésre jogosult vezető legalább három, a 14/B. § (1)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a vezetői beosztásba kinevezhető személyt (a továbbiakban: vezetői beosztásba kinevezhető személy) jelöl meg, kivéve azt az esetet, amikor a 14/E. §-ban foglaltak szerint a vezetői beosztás betöltésére pályázat útján kerül sor.

(2) Ha a kinevezésre jogosult vezető irányítása alatt álló szervezeti egységnél nincs, vagy háromnál kevesebb vezetői beosztásba kinevezhető személy van, a kinevezésre jogosult vezető a szolgálati elöljárójánál kezdeményezi, hogy az elöljáró irányítása alatt álló szervezet állományából jelöljön meg a vezetői beosztásba kinevezhető személyeket, lehetőség szerint olyan számban, hogy a vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma legalább háromra kiegészüljön. A szolgálati elöljáró a vezetői beosztásba kinevezhető személyekről tizenöt napon belül tájékoztatja a kinevezésre jogosult vezetőt.

(3) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető legkésőbb a beosztás megüresedésétől számított tizenöt napon belül jelöli meg az (1) bekezdés szerinti, vezetői beosztásba kinevezhető legalább három személyt, vagy kezdeményezi a szolgálati elöljárónál a (2) bekezdés szerinti jelölést.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt személyek száma nem éri el a három főt, a kinevezésre jogosult vezető a fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjában történő keresés érdekében a szolgálati elöljáró tájékoztatásának megérkezését követő öt napon belül megkeresi a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek személyügyi szerveit, amely személyügyi szervek a Hszt. 203/C. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a hivatásos állomány tagja hozzájárulásának beszerzését követően a megkereséstől számított tizenöt napon belül továbbítják a vezetői beosztásba kinevezhető személyek adatait a kinevezésre jogosult vezető részére.

(5) Ha a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározottak szerint a kinevezésre jogosult vezető részére ajánlott, vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma több, mint három, a kinevezésre jogosult vezető dönt arról, hogy milyen számú – de legalább három fő –, és mely személyek vonatkozásában teszi meg a 14/D. § szerinti lépéseket.

(6) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint legkésőbb a beosztás megüresedésétől számított hatvan napon belül megjelöli azt a legalább három személyt, akik vonatkozásában a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárást tovább folytatja (a továbbiakban ezen személyek: vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy).

14/D. § (1) A kinevezésre jogosult vezető előzetes véleményt kér a KSZF-től a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek közötti sorrend felállítása érdekében. Az előzetes vélemény beszerzésére irányuló megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik KSZF részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a KSZF által történő, az előzetes vélemény elkészítésének céljából történő kezeléséhez.

(2) A KSZF a rendelkezésére álló adatok alapján húsz napon belül ad előzetes véleményt. Az előzetes vélemény kialakítása során a KSZF

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot megelőző, a vezető-kiválasztási eljárás első szakasza során elvégzett felmérés, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot megelőző mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés során megismert vezetői kompetencia-profilt, valamint

b) – a fegyveres szerv vezetőinek bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes beosztások sajátosságait figyelembevevő súlyozással ellátott, – az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggéseket

veti össze, majd az így kapott eredményeket összehasonlítja.

(3) A KSZF a rendelkezésére álló húsz napon belül elvégzi a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést, és a KSZF az így elvégzett felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, ha

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyam és a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alóli mentesítés következtében a KSZF a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatokkal nem rendelkezik, vagy

b) a KSZF rendelkezésére álló, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatok öt évnél régebbiek.

(4) A kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy beleegyezésével kezdeményezheti, hogy a KSZF a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést ismételten végezze el, ebben az esetben a KSZF az ismételt felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, a rendelkezésére álló húsz napon belül.

(5) A KSZF az előzetes véleményében sorrendet állít fel a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek között aszerint, hogy az egyes, vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek kompetencia-profilja milyen mértékben illeszkedik az adott vezetői beosztáshoz meghatározott elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.

(6) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a KSZF előzetes véleménye nem köti. Ha azonban a vezetői beosztásba nem a KSZF által első helyen javasolt személyt nevezi ki, a kinevezésre jogosult vezető szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja.

(7) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az (1)–(6) bekezdést, valamint a 14/C. §-t nem kötelező alkalmazni.

(8) A miniszter hozzájárulásával vezetői beosztásba a 14/B. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek meg nem felelő személy is kinevezhető.

14/E. § (1) A vezetői beosztás pályázattal is betölthető, ha a 14/C. § (2) bekezdése alapján sem oldható meg a vezetői beosztásba történő kiválasztás, vagy a kinevezésre jogosult vezető azt célszerűnek tartja.

(2) A vezetői beosztás pályázattal történő betöltése esetén a 14/D. § (1) bekezdése szerinti előzetes véleményt a bíráló bizottság kéri be.

(3) Előzetes véleményt azon pályázatot benyújtó személyekről kell kérni, akik a 11. § (2) bekezdés f) pontja alapján közzétett, tartalmi és iratcsatolási követelményeknek megfelelő pályázatot nyújtottak be és a pályázati kiírásban a 11. § (2) bekezdés d) pontja alapján meghatározott előírásoknak maradéktalanul megfelelnek.

14/F. § Az illetékes humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állomány tagjának a fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbank

a) utánpótlási nyilvántartásába történő felvétele iránt – a Hszt. 203/C. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás megléte esetén –, a vezető-kiválasztási eljárás keretében elvégzett felmérés eredményes teljesítéséről az érintett állományilletékes parancsnok részére megküldött tájékoztatás megérkezését követő – ha az későbbi, az írásbeli hozzájárulás benyújtásától – számított tizenöt napon belül,

b) utánpótlási nyilvántartásából történő törlésére, a Hszt. 203/C. § (5) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásától vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül,

c) vezetői nyilvántartásába történő felvétele iránt a vezetői kinevezés kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül,

d) vezetői nyilvántartásából történő törlésére, a vezetői beosztás megszűnésétől – ha azzal egyidejűleg az érintett más vezetői beosztással történő megbízására nem kerül sor –, vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül,

e) utánpótlási vagy vezetői nyilvántartásában nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránt, a változásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül

intézkedik.

8. Áthelyezés

15. § (1) A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más fegyveres szervtől vagy a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az átvevő szerv az áthelyezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően megállapítja, hogy az áthelyezéssel érintett megfelel-e a tervezett beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában, vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, valamint az idegennyelvtudást eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

9. Fegyveres szerven belüli áthelyezés

16. § (1) A fegyveres szerven belüli áthelyezésre a Hszt.-ben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül a szolgálat érdekében, az átvevő szolgálati hely kezdeményezésére vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére kerülhet sor.

(2) A hivatásos állomány tagjának áthelyezése kérelme alapján más szerv állományába akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását, és a fogadó szerv a várható beosztásba helyezésről tájékoztatta az állományilletékes parancsnokot.

(3) Az áthelyezési kérelmet a fogadó szerv állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton kell előterjeszteni. A fogadó szerv tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról.

(4) Kérelemre történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja – a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati érdekből, ha az áthelyezésnek egyéb akadálya nincs – legfeljebb hat hónapig az eredeti szolgálati helyen visszatartható. Az erről szóló döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásban indokolja. A visszatartás idejét a kérelem benyújtásától kell számítani.

(5) Az áthelyezéshez a hozzájárulás nem utasítható vissza, ha az áthelyezést az érintett más módon nem vagy csak aránytalan nehézséggel megoldható családi, szociális vagy egyéb, különösen méltányolható érdeke indokolja.

(6) Az áthelyezésről az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnoka, az új beosztásba helyezésről a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

10. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

17. § (1) A fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a fegyveres szervek közötti áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét a fogadó fegyveres szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. A fogadó fegyveres szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti intézkedéseket nem lehet megkezdeni.

(3) A miniszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezésről – ha azt a Hszt. nem utalja miniszteri hatáskörbe –, az érintettek megállapodása alapján az átadó országos parancsnok, az állományba vételről az átvevő országos parancsnok, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

(4)23 Ha a hivatásos állomány tagja más szervnél teljesít szolgálatot, az áthelyezése előtt a vezénylését meg kell szüntetni.

11. Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között

18. § A Magyar Honvédség állományából, továbbá nem a miniszter által irányított fegyveres szervtől történő átvétel esetén az állományba vételről az országos parancsnok, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik.

12. Megbízás helyettesítésre24

19. § (1) A betöltetlen beosztás ellátására vagy a beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésére megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban meg kell határozni.

(2) Ha a megbízás előreláthatólag a harminc napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a harminc napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

(4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit a szenior állomány tagjának megbízására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szenior állomány tagjának a szenior állományba vételről kötött szerződésben meghatározott szolgálati feladatoktól eltérő feladatokkal történő megbízására annak időtartamától függetlenül csak beleegyezésével van lehetőség.

(7) Amennyiben a szenior állomány tagja a szenior állományba vételről szóló szerződésben meghatározott szolgálati feladatok alól mentesítésre kerül, és kizárólag a betöltetlen beosztásból eredő feladatokat vagy a helyettesítéssel érintett beosztással járó feladatokat látja el, úgy részére megbízási díj nem jár, a helyettesítés idejére változatlanul a szenior állomány tagjának a Hszt. 264/C. § (4) bekezdése alapján megállapított illetményét kell továbbfolyósítani.

13. Vezénylés és külföldre vezénylés25

20. § (1) A szervezeti egységen kívüli szolgálatellátásra, továbbá a tartós távolléttel járó – harminc napot meghaladó – képzésen való részvételre a hivatásos állomány tagját beosztása meghagyása mellett, jogszabályban meghatározott kivételekkel az állományilletékes parancsnok vezényli.

A vezénylést állományparancsban kell elrendelni, amely rendelkezik

a) a vezénylés

aa) helyéről,

ab) tartamáról,

ac) indokáról,

b) az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről, valamint

c) a vezénylés tartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(2)26 A hivatásos állomány tagját – az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója egyetértésével – a miniszter, a Hszt. 49/H. § (2) bekezdésében meghatározott, 3 hónapot meg nem haladó időtartamú külföldre vezénylés esetében az országos parancsnok külföldi szolgálatra vezényelheti. A külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a Hszt. 49/H. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásul vételéről a hivatásos állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik. A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak, ennek hiányában a vezényelt és a fegyveres szerv vagy a Belügyminisztérium közötti megállapodás szerint jogosult.

14. Az Európai Unió szerveinél, valamint nemzetközi szervezeteknél pályázat alapján elnyert tisztségbe, munkakörbe kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok

21. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak – az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állomány tagja kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésére, és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb 4 év időtartamra illetmény nélküli szabadság engedélyezésére.

(2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait,

b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,

c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint

d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.

(3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

14/A. Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel27

21/A. § (1) A hivatásos állománynak a Hszt. 52/A. §-a alapján az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban szakértőként részt vevő tagját a szolgálati feladatok ellátása alól a Hszt. 70. § (1) bekezdés h) pontja alapján mentesíteni kell arra az időtartamra, amíg a szakértői tevékenységet ellátja.

(2) A szakértői tevékenység ellátásának időtartamára a hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 254. §-ában és 306. §-ában meghatározott pótlékokra.

15. Szolgálati viszony szünetelése

22. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdése szerinti szünetelése alatt beosztása csak megbízással tölthető be.

(2) Ha a szolgálati viszony szünetelésére a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

16. Rendelkezési állományba helyezés

23. § (1) A hivatásos állomány tagját annak a szervnek a rendelkezési állományába kell helyezni, ahol az utolsó beosztása szerint teljesítette szolgálatát. Az országos parancsnok szolgálati érdekből, különösen, ha a továbbfoglalkoztatás a fegyveres szerv másik szervezeti egységénél várható, a hivatásos állomány tagját áthelyezheti az irányítása alatt álló fegyveres szerv más szervezeti egységének rendelkezési állományába. A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók rendelkezési állományba helyezésére a miniszter a beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg rendelkezik.

(2)28 A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f), i) és j) pontja vagy a Hszt. 75/B. § (5) bekezdése alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja.

A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

(3)29 A hivatásos állomány Hszt. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagjának a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot megelőző legalább hatvan nappal – a szolgálati út betartásával – az állományilletékes parancsnok részére kell benyújtania. Az állományilletékes parancsnok a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról.

(4) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az állományilletékes parancsnok – a rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább harminc nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját.

(5) Az állományilletékes parancsnok a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében.

17. Más szervhez vezénylés30

24. § (1)31 A más szervhez vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható tartamáról a más szervhez vezénylést megelőzően – fontos szolgálati érdek kivételével – legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a hivatásos állomány érintett tagját.

(2)32 A más szervhez vezénylés megszüntetésekor a felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a más szervhez vezénylés megszüntetését követő öt munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni.

(3)33 A szenior állományból más szervhez vezényelt hivatásos állományú más szervhez vezénylésének megszüntetése esetén részére a vele a szenior állományba vételről szerződést kötő szervezeti egység köteles a szerződésben meghatározott feladatkör ellátását biztosítani.

18. A szolgálati viszony megszűnése

25. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik, vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.

19. A szolgálati viszony megszüntetése kérelemre

26. § (1) A Hszt. 264/F. § (1) bekezdésében meghatározott, a szenior állomány szolgálati viszonyának megszűnésére irányuló kérelmet – a Hszt. 264/F. § (2) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidő figyelembevételével – a szenior állomány tagjának az állományilletékes parancsnokhoz írásban kell benyújtani, amit nem kell indokolnia.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kérelem alapján intézkedik:

a) a szenior állomány tagját megillető járandóságok kifizetésére,

b) az esetlegesen megállapítható megtérítési kötelezettség érvényesítésére,

c) szükség esetén a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadása rendjének meghatározására,

d) az állományparancs elkészítésére és aláíratására.

20. Közös megegyezés

27. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat,

c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,

d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint

e) – ha szükséges – a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.

(3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.

(4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

21. Lemondás

28. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

(3) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére,

b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére és

c) a szolgálati lakás használatára.

22. Felmentés

29. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és annak okszerűségét alátámasztó körülményeket.

(2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

(3) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el. Az elbírálás ideje alatt az érintett a ténylegesen ellátott munkakörhöz rendszeresített pótlékok, illetmény folyósítására jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörhöz megállapított illetményének folyósítását szüneteltetni kell.

(4) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére nemzetbiztonsági kockázat miatti alkalmatlanságból – nem felróható okból – felmentéssel kerül sor, a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a hivatásos állomány tagját a szolgálat ellátása alól.

(4a)34 A Hszt. 37/C. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vizsgálatának eredményét megállapító határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül köteles meghallgatni az érintettet a határozat indokolásában megjelölt körülményekre és okokra vonatkozóan. Az érintett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

30. § Minősítés alapján történő szolgálati viszony megszüntetésére a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetéséről akkor is intézkedni kell, ha a minősítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult.

31. § (1) A Hszt. 56. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatti felmentésre büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor.

(2) Az állományilletékes parancsnok

a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az ítélet jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg, vagy

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja,

haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése iránt.

32. § (1)35 A hivatásos állomány tagja a Hszt. 56. § (6a) bekezdésében meghatározott esetben a jogerős ítélet alapján történő szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancs kézhezvételét követően három munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti a minisztertől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. Erről a jogáról az állományparancs közlésekor tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül dönt.

(3) A miniszteri döntés meghozataláig a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól.

(4) Az állományparancsot vagy határozatot a miniszteri döntéstől függően hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát a miniszter elutasító döntésének napjára kell módosítani.

23. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

33. § (1)36 Akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok az érintettet meghallgatja, vagy írásban nyolc napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére és figyelmezteti a kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.

(3)37 A Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a szolgálati viszony megszűnését a választás eredményének hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.

24. A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok

34. § (1) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(2)38 Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani.

(3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető beszélgetés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell.

A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

35. § A szolgálati viszony megszüntetésekor

a) az állományilletékes parancsnok

aa) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

ab) a kiadmányozást követően személyesen vagy szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról,

b) a humánigazgatási szakszolgálat

ba) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

bb) bevonja a szolgálati igazolványt,

bc) bevonja az azonosító jelvényt,

bd) nyugállományba helyezés esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt,

c) az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv

ca) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

cb) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

cc) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá

cd) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

25. Tartalékállományba helyezés

36. § (1)39 Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 66/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az állományilletékes parancsnok intézkedik a tartalékállományba helyezésére. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)40 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is.

(3) A humánigazgatási szakszolgálat a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, önálló jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a jogviszony megszűnéséről szóló állományparancs megküldésével haladéktalanul értesíti az országos parancsokságot, amely a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell.

(5)41 A Hszt. 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszony megszűnését megelőző tizenöt nappal a volt szolgálati helye szerinti állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. A humánigazgatási szakszolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja az országos parancsnoksághoz és intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására.

26. Összeférhetetlenség

37. § (1)42 Az állomány tagjának méltányolható okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára a miniszter engedélyezheti a közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülést.

(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja nevét,

b) a szolgálati helyét, beosztását, továbbá

c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(4) A hivatásos állomány tagjai részére – a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(5) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

(6) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha

a) a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti,

c) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti,

d) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti,

e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,

f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, vagy

h) a tevékenység a fegyveres szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el.

38. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni.

(2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére.

39. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti.

(2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

(3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi alap- és központi nyilvántartásban is rögzíteni kell.

(4) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt – a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén –, az engedélyt visszavonni.

40. § A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybeeső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető.

27. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

41. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új beosztásba vagy munkakörbe helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia.

(2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait (Szervezeti és Működési Szabályzat, Ügyrend), ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

28. Előmenetel a rendfokozatban

42. § (1)43 Az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel előléptetéssel történik.

(2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető rendfokozati maximumig valósulhat meg.

43. § (1) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni.

(2) Akinek a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről őt a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell.

44. § Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, annak az új rendfokozathoz előírt várakozási idejét az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani.

29. Besorolás, előresorolás, képzés

45. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egyidőben, továbbá beosztási kategóriaváltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és a rendfokozati illetményét, a beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket a Hszt. 245/H. §-a és 6/B. számú melléklete figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

(3) Beosztás változás esetén – amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor – a korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani.

(4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti.

46. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a fegyveres szervnek kell biztosítani, és ez esetben tanulmányi szerződés nem köthető.

(3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül.

30.44

47–50. §

31. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

51. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3)45 A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik.

(5) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(6) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen.

(7) A szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja:

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát,

b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya,

c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint. A tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

(8) A Hszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

32. Szolgálatteljesítési idő

52. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásától függően a szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) hivatali munkarendtől eltérő,

c) folyamatos,

d) váltásos, valamint

e) vezényléses

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) A folyamatos, váltásos szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen 2 fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható.

(3) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(4) A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.

(5) A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidő terhére biztosítani.

53. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő (meghívó) levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor

a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja,

c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve, ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

33. Túlszolgálat

54. § (1) A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidőkeretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként – kivéve, ha a Hszt. 87. § (3) bekezdését kell alkalmazni – legfeljebb 450 óra.

34. Ügyeleti szolgálat

55. § Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

35. Kérelem és a szolgálati panasz elbírálása

56. § (1) A szolgálati elöljáró meghallgatja a hivatásos állomány tagját – amelyről jegyzőkönyvet készít – a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelmével kapcsolatban, ha

a) annak elbírálása jogkörét meghaladja, vagy

b) az elbíráláshoz ez szükséges.

(2) A megtett intézkedéséről a szolgálati elöljáró a kérelmezőt harminc napon belül írásban tájékoztatja. Hatáskörét meghaladó ügyben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszti, aki a kérelem tárgyában – a beérkezéstől számított harminc napon belül – dönt, és erről az érintettet értesíti.

(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintő, azzal összefüggő munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be.

(4) A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati panasszal nem ért egyet, véleményével kiegészítve a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz (vezetőhöz) tizenöt napon belül felterjeszti.

(5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, vagy az intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

(6) A fegyveres szerv állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggő kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, valamint az érdemi döntésről a kérelmezőt, panaszost tájékoztatni.

(7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, erről a panaszost és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőhöz kell áttenni.

36. Személyügyi igazgatás

57. § (1) A fegyveres szerveknél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek,

c) a fegyveres szervek és szervezeteik működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása,

d)46 a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése,

e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása.

(2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátásának követelményei:

a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását,

b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt. Bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény a döntésre vonatkozóan halasztó hatályú. Ez esetben a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni,

c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá

d) biztosítani kell – a titokvédelmi szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást.

37. A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése

58. § (1) A fegyveres szervek egészére kiterjedően a személyzeti igazgatás szakirányítását a miniszter a Belügyminisztérium központi személyügyi szerve útján, az országos parancsnokok pedig a fegyveres szervre vonatkozóan a szerv humánigazgatási szakszolgálata útján végzik.

(2)47 Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, valamint a személyügyi szerv útján irányítani és ellenőrizni.

(3) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed

a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére,

b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, személyügyi szervek személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére és

c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára.

38. A személyügyi nyilvántartás rendje

59. § (1) A miniszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyagot végleg eredetben át kell adni a fogadó szervnek, míg más fegyveres szervek kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag átadható.

(2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

(3) A végleg átadandó személyi anyagból az átadó szervnek kivonatot kell készíteni és azt fogyatékanyagként nyilvántartásba kell helyezni.

60. § (1) A személyügyi nyilvántartás adatállományának folyamatos karbantartása érdekében minden hónap 5. napjáig a szervek a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében történt változásokat a Belügyminisztérium személyügyi szervének számítástechnikai úton megküldik.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásból évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, a képzési tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez. Az évente elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatók fel.

39. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása

61. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. § (1) bekezdésében, továbbá a Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, valamint szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell.

(2) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál háromszázhatvanöt napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni.

(4) A szolgálati idő pótlékra jogosultság kezdetének megállapításakor a ténylegesen hivatásos állományban töltött időket össze kell számítani.

62. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja.

63. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének a 61. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

40. Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje

64. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fegyveres szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni

a) a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, a különleges állományba vételt,

b) a szolgálati hely, a beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást,

d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást,

e) a kitüntetést, a jutalmazást,

f)48 a fegyelmi eljárással és a méltatlansági eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

g) az illetmény nélküli szabadság, a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését,

h) a szolgálati viszony szünetelését,

i) a névváltozás átvezetését,

j)49 a fegyveres szervek közötti, továbbá a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, a helyettesítésre történő megbízást,

k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,

l) a szolgálati viszony megszüntetését, a nyugállományba helyezést,

m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és

n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor, a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni.

(4) Az állományparancs, valamint a határozat szakszerű előkészítéséért az illetékes személyügyi szerv, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(5) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban, vagy határozatban kell elrendelni.

(6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot, vagy kivonatot kell készíteni.

(7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(8) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

41. Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 36. §, valamint az azt megelőző alcím 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)50

66. §51 Az állományilletékes parancsnok a humánigazgatási szakszolgálat bevonásával 2015. február 15-ig felülvizsgálja, hogy a vezetése alatt álló szervezeti egység vonatkozásában a fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbank

a) utánpótlási nyilvántartásában a hivatásos állomány valamennyi, a nyilvántartásba felvehető tagja,

b) vezetői nyilvántartásában a hivatásos állomány valamennyi, vezetői beosztást betöltő tagja

szerepel-e, valamint átvezeti a nyilvántartásokban szereplő adatokban bekövetkezett változásokat.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!