nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
2018-08-15
infinity
14
Jogszabály

363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 21. § tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 95. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. § és a 29. § c) pontja tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 2–3., 5., 7–15., 18. és 20. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 25. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 12–13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 29. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § b) pontja tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 16. és 17. pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § d) pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §1 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló jogszabály rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

II. FEJEZET2

A TANÁCSADÓ TESTÜLET ÉS A FENNTARTÓ HIVATALA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

2. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanácsadó Testülete (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) szükség szerint ülésezik. Az ülést a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: Fenntartó) hívja össze. Az ülés összehívását bármely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott tag (a továbbiakban: tag) kezdeményezheti.

(2) A Tanácsadó Testület ülésén a tagok, a Fenntartó hivatalának vezetője és a rektor vesz részt. Részt vehet továbbá a tag által erre felkért szakértő, valamint a tagok által meghatározott személy is, ha részvételük elősegíti a megalapozott döntéshozatalt.

(3) A Tanácsadó Testület ülése akkor határozatképes, ha

a) minden tagja jelen van, vagy

b) a tagok több mint fele jelen van, és a Tanácsadó Testület valamennyi távollévő tagja vállalja, hogy 2 napon belül elektronikus levelezőrendszeren vagy postai úton megküldi a kézzel aláírt szavazatát a Fenntartó hivatalának.

(4) A Tanácsadó Testület ügyrendjében meghatározott sürgős döntési helyzetben bármely tag kezdeményezheti az elektronikus levelezőrendszeren vagy postai úton történő előterjesztést és a szavazást.

(5) A Tanácsadó Testület működésének részletes szabályait az általa elfogadott ügyrend határozza meg.

3. § (1) A Fenntartó hivatalának vezetőjét a Fenntartó bízza meg.

(2) A Fenntartó hivatala a Fenntartó által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége.

(3) A Fenntartó hivatalánál foglalkoztatottak a Fenntartó által vezetett minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.

4. § (1) A Fenntartó hivatalának feladatai:

a) elvégzi a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges előkészítő és elemző munkát,

b) gondoskodik a határozati javaslatok előkészítéséről, iktatja a Tanácsadó Testület határozatait, irattárazza, kiadmányozásra előkészíti és biztosítja azok biztonságos tárolását,

c) a Tanácsadó Testület részére véleményezésre megküldi az Egyetem költségvetését, képzési és kutatási programját, szervezeti és működési szabályzatát, minőségfejlesztési programját, valamint az intézményfejlesztési tervét,

d) a Tanácsadó Testület üléséről jegyzőkönyvet készít, és gondoskodik a jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról,

e) biztosítja a Tanácsadó Testület egyes feladatainak szervezését és adminisztrációját,

f) folyamatos kapcsolatot tart a Tanácsadó Testületben tagsággal rendelkező miniszterekkel és az Egyetemmel, valamint

g) ellátja a Tanácsadó Testület működéséhez szükséges egyéb kapcsolattartási feladatokat.

(2) A Fenntartó hivatala működésének részletes szabályait a Fenntartó által elfogadott ügyrend határozza meg.

5. § (1) A Tanácsadó Testület tagjának, illetve a képviseletét ellátó személy tiszteletdíjának összegét a Fenntartó által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.

(2) A tiszteletdíjat megbízólevél alapján a Fenntartó által vezetett minisztérium fizeti ki, és annak mértéke nem haladhatja meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott illetményalap tizenötszörösét.

III. FEJEZET

AZ EGYETEM FINANSZÍROZÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

6. § (1)3 Az Egyetem költségvetésével összefüggő irányítási jogköröket a Fenntartó gyakorolja.

(2)4 Az Egyetemre az államtudományi képzési területre vonatkozóan nem alkalmazandók a felsőoktatás hallgatói, képzési, tudományos és fenntartási célú támogatásának szabályai.

(3)5 Ha az Egyetem működéséhez az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a külpolitikáért felelős miniszter az Egyetemmel kötött megállapodás alapján biztosít támogatást, az az előirányzat-átadással és a támogatást nyújtó költségvetésében tervezett módon is történhet. A megállapodásokat a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűléshez történő benyújtását megelőzően meg kell kötni.

(4)6

III/A. FEJEZET7

A SZAKLÉTESÍTÉS ÉS SZAKINDÍTÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI AZ ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI, RENDÉSZETI, KATONAI, NEMZETBIZTONSÁGI, VALAMINT A NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI KÖZSZOLGÁLATI FELSŐOKTATÁSBAN8

6/A. §9 (1)10 A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében az e szakaszban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)11 Új szak felsőoktatási képesítési jegyzékbe való felvételét a felügyeletet gyakorló miniszter kezdeményezi. A felügyeletet gyakorló miniszter felhívására az Egyetem elkészíti az (5) bekezdés szerinti létesítési dokumentumokat, majd – a felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyása esetén – benyújtja azokat az Oktatási Hivatalhoz. Az Oktatási Hivatal a beérkezéstől számított 8 napon belül ellenőrzi, hogy a létesítési dokumentum teljes körűen tartalmazza-e az (5) bekezdés szerinti tartalmakat, és hiányos benyújtás esetén az Egyetemet határidő tűzésével a létesítési dokumentum kiegészítésére felhívja. Hiánytalan létesítési dokumentum esetén, a létesítési dokumentum beérkezésétől számított 8 napon belül, illetve a kiegészítési felhívásban meghatározott határidő elteltével – a benyújtott, kiegészített létesítési dokumentum megküldésével – az Oktatási Hivatal a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszternél kezdeményezi az új alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kihirdetését.

(3)12 Az e szakaszon alapuló eljárásban a Rendelet 3. § (1)–(4) és (6) bekezdését, 4. §-át, valamint 6. §-át nem kell alkalmazni.

(4)13 Ahol a Rendelet vagy e rendelet felsőoktatási képesítési jegyzéket említ, azon az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló kormányrendeletet [a továbbiakban: Kormányrendelet] kell érteni. A szakokon, felsőoktatási szakképzéseken szerezhető szakképzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az Európai Képesítési Keretrendszer szintjeivel. A munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképzettség tanulási eredményeit, alapképzésben és mesterképzésben a végzettségi szint és a szakképzettség, felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeit – a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzőinek az MKKR szintleírásának megfelelően – a Kormányrendelet határozza meg.

(5)14 Az új alapképzési szak, mesterképzési szak, illetve szakképzettség, felsőoktatási szakképzés létesítési dokumentumának tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően az MKKR szerinti szintleírással összhangban kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket, valamint az indokolást arra vonatkozóan, hogy a képzési és kimeneti követelmények összhangban állnak az NKE törvény 3. §-ában meghatározott képzési célokkal.

6/B. §15 A képzési jegyzékbe felvett szak indítására – az NKE törvényben meghatározott eltéréssel – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

AZ EGYETEM HALLGATÓINAK JUTTATÁSAIVAL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDŐ EGYES TÉRÍTÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

7. § Az Egyetem hallgatónak juttatási és térítési szabályai tekintetében az alábbi fogalmak alatt – a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló jogszabály értelmező rendelkezéseiben meghatározottaktól eltérően – a következőket kell érteni:

1. árva: az a hallgató, akinek a szülei elhunytak és eltartásáról más személy nem gondoskodik;

2. félárva: az a hallgató, akinek egy szülője elhunyt;

3. családfenntartó: az a hallgató, aki legalább egy gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, vagy legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

4. nagycsaládos: az a hallgató, akinek legalább két eltartott testvére van, vagy eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét;

5. saját bevétel: az NKE törvény 37. §-a szerinti térítési díj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az Egyetem vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságtól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás;

6.16

8. § (1)17 A közszolgálati ösztöndíj feltételei teljesítése tekintetében alkalmazni kell a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos eljárásaira vonatkozó szabályokat.

(1a)18

(2)19

(3)20 A honvéd tisztjelöltek juttatásaira az e juttatásokat megállapító jogszabályokat és az azok alapján megkötésre kerülő ösztöndíjszerződést kell alkalmazni azzal, hogy részükre a Nftv. 85/C. § a) pont ab), ac) alpontjaiban és a b) pont bc) alpontjában meghatározott támogatások is nyújthatók.

(4)21 A Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatóinak juttatásaira az e juttatásokat megállapító jogszabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a rendészeti képzésben nappali munkarendben részt vevő hivatásos állományú hallgatók alapilletményre jogosultak, amelynek kifizetésére az állományilletékes rendvédelmi szerv jogosult.

(5)22 Az Egyetem rendészeti képzésben részt vevő rendészeti ösztöndíjas és tisztjelölt hallgatóinak juttatásaira az e juttatásokat megállapító jogszabályokat, az Egyetem térítési és juttatási szabályzatát, valamint az ösztöndíjszerződést kötő szervvel kötött ösztöndíjszerződést kell alkalmazni azzal, hogy e hallgatók részére a pénzbeli juttatást az ösztöndíjszerződést megkötő szerv folyósítja. A nappali munkarendben részt vevő hallgatók részére a Nftv. 85/C. § a) pont ab) és ac) alpontjaiban, valamint b) pont bc) alpontjában meghatározott támogatások is nyújthatók.

9. § (1) Az ösztöndíj magában foglalja

a) a hallgatói juttatást és

b) az Egyetem által térítésmentesen biztosított szolgáltatásokat.

(2)23 A hallgatói juttatások számításának szabályait a Fenntartó határozza meg.

(3)24

10. § (1)25 A hallgató a vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel – az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint – fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentesség, részletfizetési lehetőség vagy halasztás iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szankciós befizetések alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

(3)26 Az Egyetem önköltséges képzésében részt vevő hallgató kérelem benyújtása nélkül mentesülhet az önköltség megfizetése alól az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meghatározottak szerint, amennyiben az Egyetem pályázati forrásból a képzés költségét biztosítja.

11. § A hallgató részére

a)27 szociális alapú támogatás az Egyetemnek az NKE törvény 35. § (2) bekezdése és 36. § (1) bekezdése,

b)28 teljesítmény alapú támogatás az Egyetemnek az NKE törvény 35. § (2) bekezdése

szerint nyújtott költségvetési támogatása terhére nyújtható.

11/A. §29 Ha az Egyetem a képzések tananyagának költségeit pályázati forrásból finanszírozza, a tananyagot a hallgató számára térítésmentesen biztosítja.

12. §30 (1) A Jó Állam Ösztöndíj célja – az Egyetem nemzetköziesítése érdekében – a hallgatók részvételének támogatása az Egyetem idegen nyelvű részképzésében és idegen nyelvű szakján.

(2) Az ösztöndíjban olyan személy részesülhet – állampolgárságára tekintet nélkül –, aki megfelel az Egyetem azon idegen nyelvű részképzésére, illetve idegen nyelvű szakjára vonatkozó felvételi követelményeknek, melyek tekintetében az Egyetem lehetővé teszi az ösztöndíjra történő pályázást.

(3) Az ösztöndíj az alábbi pénzbeli juttatást foglalja magában a tanulmányok ideje alatt

a) a képzés önköltségének biztosítása részben vagy egészben,

b) szállás biztosítása az Egyetem kollégiumában vagy szállójában,

c) megélhetési költségekhez történő hozzájárulás,

d) a Magyarországra történő beutazás és a Magyarországon kívüli lakóhelyre történő hazautazás költségeihez történő hozzájárulás.

13. §31 A közszolgálati ösztöndíjas, illetve önköltséges (költségtérítéses) képzési forma közötti átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 40 nappal kell meghozni.

1.32 Az Egyetem által működtetett kollégiumok, szállók alapszolgáltatásai, a kérhető térítési díj legmagasabb összege, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételei

14. § (1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint kell besorolni. A kollégiumi szabályoknak meg nem felelő, hallgatói elhelyezést szolgáló épület szálló megnevezéssel működik. A szállókra a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Szállónak kollégiummá minősítése abban az esetben lehetséges, ha a szállót működtető a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat biztosítja.

(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az Egyetemen alkalmazott további feltételekről az Egyetem térítési és juttatási szabályzata rendelkezik.

(3) Az egyes férőhelyek besorolásáról az Egyetem rektora és az egyetemi hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal, hogy

a) I. komfortfokozatú az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségben 4 vagy annál több fő kap elhelyezést;

b) II. komfortfokozatúnak sorolható a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségben 4 főnél kevesebb kap elhelyezést;

c) III. komfortfokozatú az a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 4 főnél kevesebb kap elhelyezést;

d) IV. komfortfokozatú az a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 4 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 5 éven belül volt felújítva.

(4) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazása során felújítás minden olyan ráfordítás, amely a kollégium komfort fokozatának megváltoztatását eredményezi, kivéve az állagmegőrzését célzó ráfordítást.

15. § (1) Az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének

a) az I. komfortfokozatba sorolt férőhely esetén 10%-a;

b) a II. komfortfokozatba sorolt férőhely esetén 12%-a;

c) a III. komfortfokozatba sorolt férőhely esetén 15%-a;

d) a IV. komfortfokozatba sorolt férőhely esetén 22%-a.

(2) Az Egyetem rendészeti képzésben résztvevő hallgatóinak szálló elhelyezési körletére vonatkozó szabályokat és a térítési díjakat az Egyetem térítési és juttatási szabályzata állapítja meg.

2. Külföldi állampolgárok tanulmányainak támogatási rendje

16. § (1)33 A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján az Egyetemen államilag támogatott képzésben részt vevő külföldi hallgató részére a Fenntartó ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente 10 vagy 12 hónapra szól.

(2) Az ösztöndíj havi összege megfelel

a)34 alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 30%-ának,

b)35 doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének.

(3) Az ösztöndíjat a hallgatónak az Egyetem fizeti ki.

(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben az Egyetemen tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.

(5) Nemzetközi megállapodás alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. Hatálybalépés

17. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

17/A. §36 E rendeletnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 35–36. §-ával megállapított 8. § (1)–(1a) bekezdését 2012. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

4. Átmeneti rendelkezések

18. §37 Az Egyetem 2011. december 31-én államilag támogatott hallgatója e rendelet hatálybalépésével a 2011/2012. tanév második tanulmányi félévétől közszolgálati ösztöndíjas hallgatónak minősül.

18/A. §38

19. § A 2012. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő, államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót, amennyiben e rendelet hatálybalépése előtt kollégiumi, szállón elhelyezésben részesült, kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba, szállóra.

20. § A 2012. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat az Egyetem folyósítja.

20/A. §39 (1)40 A közigazgatás-szervező alapképzési szak és a közigazgatási mesterszak a 2013-ban kiadott új képzési és kimeneti követelmények alapján 2014. szeptember 1. után új szakindítási engedély birtokában indítható.

(2)–(3)41

(4)42

5. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

21–29. §43

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!