nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
18/2012. (IV. 27.) BM utasítás
a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről
2014-02-22
2015-04-11
7

18/2012. (IV. 27.) BM utasítás

a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről1

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése alapján – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: BM), a BM kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra, valamint a belügyminiszter irányítása, felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv).

(2) Az utasítás az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében kizárólag akkor alkalmazandó, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet eltérő szabályt nem állapít meg.

(3) A BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára (a továbbiakban: BM GIHÁT) – a költségvetési szervek feladatrendszeréből és szervezeti struktúrájából adódó gazdálkodás vitelének sajátos követelményeiről – a költségvetési szervek felé gazdálkodási intézkedést adhat ki.

(4) A BM és a költségvetési szervek gazdálkodásának megszervezésében, vezetésében, irányításában és végrehajtásában az utasításban meghatározott szabályokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SZMSZ), a Belügyminisztérium hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló BM utasítás, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM rendelet, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM rendelet végrehajtásáról szóló BM utasítás, valamint a költségvetési törvény előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(5) A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenysége magában foglalja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, az alapító okiratban a részükre meghatározott feladatok végzéséhez és ellátásához szükséges költségvetési erőforrások tervezését, biztosítását, kezelését és felhasználását, az ellenőrzést, valamint a felhasználásról történő elszámolást, beszámolást.

(6) A költségvetési erőforrásokkal való gazdálkodás a költségvetési törvény szerinti XIV. Belügyminisztérium fejezet (a továbbiakban: fejezet) és a költségvetési szervek szintjén történik.

(7) Fejezeti (központi) szintű gazdálkodás formájában valósul meg:

a) a fejezet egészére kiterjedő létszám- és előirányzat-gazdálkodás,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás,

c) a fejezeti (központi) közbeszerzések és beszerzések feladatainak végzése,

d) többségi állami tulajdonú, a BM és a költségvetési szervek tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek működésének és gazdálkodásának fejezeti szintű koordinálása,

e) a fejezet egészében általánosan használt egyes szoftvertermékek licenceivel való gazdálkodás és a kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások biztosítása.

(8) A költségvetési szervek gazdálkodása a költségvetési szerveknek a feladataik ellátása érdekében folytatott gazdálkodásszervezési és -vezetési tevékenysége, amely egyrészt a központi költségvetési erőforrások biztosításával, másrészt saját hatáskörű költségvetési előirányzat gazdálkodással valósul meg.

II. Fejezet

A költségvetési gazdálkodás

1. A költségvetési szervek gazdálkodási jogkörük alapján történő besorolása

2. § (1) A költségvetési szervek gazdálkodási jogkörük alapján történő besorolását, valamint egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelölését a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról szóló 13/2011. (V. 23.) BM utasítás (a továbbiakban: Ut1.) tartalmazza.

(2) A BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: BM PEF) a költségvetési szervekkel kapcsolatos előirányzat-tervezési, végrehajtási, felhasználásról való elszámolási, illetve szabályozási feladatai ellátását a középirányító szervek és a BM közvetlen irányítása alá tartozó nem középirányító költségvetési szervek (a továbbiakban: közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek) bevonásával, közreműködésével végzi.

(3) A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a gazdasági szervezete útján látja el a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a gazdálkodással kapcsolatos folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat.

(4) A költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatok elvégzését az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – a BM PEF egyetértésével – megállapodásban szolgáltatásként megrendelheti, amennyiben adott feladatot nem tudja önmaga ellátni. A feladat elvégzésének szolgáltatásként történő megrendelése a költségvetési szerv felelősségét nem érinti.

(5) A középirányító szerv, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának részletes rendjét a BM PEF-fel egyeztetve – az Ut1.-ben meghatározott gazdálkodási jogosítványok, valamint helyi működési sajátosságok szerint – a középirányító szerv vezetője belső szabályzatban határozza meg.

(6) A BM GIHÁT dönt a költségvetési szerv kincstári ügyfélként való besorolásáról, illetve a besorolás módosításáról. A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzárendelt költségvetési szerv kincstári besorolásra vonatkozó kezdeményezését a BM PEF vezetőjének küldi meg. A BM PEF vezetője – a BM GIHÁT jóváhagyását követően – gondoskodik a költségvetési szervnek a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé történő bejelentéséről, valamint a számlanyitással kapcsolatos fejezeti feladatok végrehajtásáról.

2. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje

3. § (1) A gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szervek az Ávr. 9. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a BM GIHÁT által kijelölt gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek látják el.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szervek közötti (1) bekezdés szerinti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje megállapodásban kerül rögzítésre.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodást – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a BM GIHÁT hagyja jóvá.

(4) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek között létrejövő (2) bekezdés szerinti megállapodást a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá. A középirányító szerv vezetője a megállapodást az aláírást követő 15 napon belül tájékoztatás céljából megküldi a BM PEF részére.

3. Költségvetési szerv létrehozása

4. § A fejezethez tartozó költségvetési szerv létrehozása esetén az előterjesztést a kezdeményező költségvetési szerv a BM GIHÁT és a BM Személyügyi Főosztály vezetője egyetértésével a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a belügyminiszterhez (a továbbiakban: miniszter). Amennyiben az új költségvetési szerv létrehozását a BM valamely hivatali egysége kezdeményezi, úgy az előterjesztést – a BM GIHÁT egyetértésével – a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez.

4. Költségvetési szerv alapító okiratának módosítása

5. § (1) A költségvetési szerv a BM GIHÁT útján a költségvetési szerv egységes szerkezetű alapító okiratának, valamint a módosító okiratának megküldésével kezdeményezi a költségvetési szerv alapító okiratának módosítását. A BM PEF az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot megvizsgálja a költségvetési szerv jogállására és gazdálkodására vonatkozó államháztartási szabályok alapján. A BM PEF – a BM GIHÁT útján – az Áht. 8. § (7) bekezdése alapján egyetértés megkérése céljából megküldi az egységes szerkezetű alapító okiratot valamint a módosító okiratot az államháztartásért felelős miniszter részére.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter által kiadott egyetértés rendelkezésre állása esetén a BM PEF az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot – a BM GIHÁT útján – kiadmányozás céljából felterjeszti a miniszterhez.

(3) A BM PEF a Kincstárnál benyújtja a kiadmányozott egységes szerkezetű alapító okirat, valamint a módosító okirat eredeti példányát az adatváltozás törzskönyvi nyilvántartásban való átvezetése céljából.

(4) A BM PEF a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozat rendelkezésre állását követően az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot egy-egy eredeti példányban megküldi az érintett költségvetési szerv részére. A törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatokat, az egységes szerkezetű alapító okiratokat, valamint a módosító okiratokat a BM PEF tartja nyilván, és ezekről a jogosultak számára, kérelem alapján hiteles másolatot ad ki.

5. Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

6. § (1) A költségvetési szerv átalakítása vagy megszüntetése esetén az átalakítást vagy megszüntetést kezdeményező költségvetési szerv vagy hivatali egység az átalakító vagy megszüntető okiratot – a BM GIHÁT egyetértésével – a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez az átalakítás vagy a megszüntetés tervezett időpontját megelőzően.

(2) A megszüntető és átalakító okirat kiadmányozására az alapító okirat kiadmányozására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

6. Költségvetési szerv által folytatott vállalkozási tevékenység

7. § Az állami feladatként ellátott alaptevékenysége mellett vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szerv vállalkozási szabályzatot készít, amelyet előzetes tájékoztatás céljából – a középirányító szerv útján – megküld a BM PEF vezetőjének.

7. Jogszabályok, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének gazdasági szempontú előzetes egyeztetése, hatásvizsgálati lap kitöltése

8. § (1) A fejezet felelősségébe tartozó költségvetési és pénzügyi kihatású jogszabályok, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét a BM PEF vezetőjével és az érintett költségvetési szervek vezetőivel a szakmai koordinációt megelőzően előzetesen egyeztetni kell.

(2) A jogszabályok, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért felelős szervezeti egység a hatásvizsgálati lapot – az azt megalapozó számításokkal együtt – a BM PEF vezetőjének a szakmai koordinációt megelőzően előzetesen megküldi.

8. A költségvetési tervezés

9. § (1) A fejezet éves költségvetési javaslatát (a továbbiakban: költségvetési javaslat) – a Kormány, illetve az államháztartásért felelős miniszter adott évi költségvetés-tervezési előírásait (tervezési köriratot) alapul véve – a BM PEF állítja össze a fejezethez tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelőinek tervjavaslata (a továbbiakban: költségvetési tervjavaslat) és adatszolgáltatása alapján.

(2) A költségvetési tervezés során a BM PEF feladatai a következők:

a) meghatározza a fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket;

b) tájékoztatást ad a kiadási, támogatási, bevételi keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról, a költségvetési létszámról;

c) rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;

d) a miniszter rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok és a feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról;

e) gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, közreadásáról;

f) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési tervjavaslatokat és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje szerint kijelölt szakmai főosztályok, szervek bevonásával tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra;

g) költségvetési szervek bevonásával véglegezi a költségvetési javaslatot és az annak alátámasztására szolgáló szöveges indokolást, majd az államháztartásért felelős miniszterrel történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja miniszteri jóváhagyásra;

h) gondoskodik a miniszter által jóváhagyott költségvetési javaslat államháztartásért felelős miniszterhez történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

(3) A BM PEF az (1)–(2) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a középirányító szervekkel, a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekkel, és a szakmai főosztályokkal tart kapcsolatot.

(4) A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervhez tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység Ávr. 16. § (2) bekezdésében felsorolt bevételeit és kiadásait.

(5) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzájuk rendelt költségvetési szervekkel folytatott egyeztetés eredményeként készíti el a költségvetési tervjavaslatot.

(6) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a költségvetés elkészítésére a tervezésben érintett, alárendelt szervei részére intézkedést ad ki.

(7) A költségvetési javaslatot a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a hozzájuk rendelt költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg a BM PEF-nek. A költségvetési javaslatot továbbítás előtt a küldő szervek ellenőrzik, egyeztetik és költségvetési cím, alcím szerint összesítik.

(8) A költségvetési javaslat készítésével egyidejűleg – az államháztartásért felelős miniszter tervezési köriratához mellékelt fejezeti intézkedésen és útmutatáson túlmenően – a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására kijelölt szakmai főosztályok, szervek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályzatának összeállításához javaslatot készítenek, és azt megküldik a BM PEF-nek.

(9) A (8) bekezdés szerinti javaslatnak tartalmaznia kell különösen:

a) az adott fejezeti kezelésű előirányzat célját;

b) a kezelő szerv megnevezését;

c) a felhasználás módját;

d) támogatás nyújtásának lehetőségét;

e) a támogatások lehetséges kedvezményezetteit;

f) a támogatás nyújtásának módját (elő- vagy utófinanszírozás, előleg);

g) a támogatási döntés módját (egyedi, pályázati úton);

h) az előirányzat feletti kötelezettségvállalásra jogosult személyt;

i) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt.

10. § (1) Az Áht. 29. § (2) bekezdése szerinti keretszámok középirányító szervekre, közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekre és fejezeti kezelésű előirányzatokra történő lebontását – a tervezés során rendelkezésére bocsátott információk és az ismert determinációk alapján – a BM PEF végzi el a Kormány Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti egyedi határozata közzétételét követő 30 napon belül.

(2) Az (1) bekezdés szerint lebontott keretszámok módosítására a BM GIHÁT jogosult.

9. Kincstári költségvetés, elemi költségvetés

11. § (1) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a BM PEF által meghatározott határidőig megküldi a saját és a hozzá tartozó kincstári ügyfelek kincstári költségvetését a BM PEF vezetője részére.

(2) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A BM PEF a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket, amelyek tájékoztatják az előirányzatok változásában érintett szerveiket.

(3) A kincstári költségvetéseket – tartalmi és számszaki ellenőrzést követően – a BM PEF megküldi a Kincstárhoz, majd azokat a kincstári feldolgozást követően visszaigazolja a középirányító szerveknek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveknek.

(4) A középirányító szervek – a visszaigazolástól számított 15 napon belül – a kincstári költségvetésről tárgyalást folytatnak le a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel.

(5) A költségvetési szervek a költségvetési törvényben meghatározott, illetve az utasításban foglaltak szerint visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el elemi költségvetésüket.

(6) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését – költségvetési cím, alcím szerint összesítve is – a BM PEF által meghatározott határidőben megküldik a BM PEF-nek. Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön kell elkészíteni és megküldeni a BM PEF részére.

(7) A BM PEF felülvizsgálja és feldolgozza az elemi költségvetéseket, dönt azok jóváhagyásáról és tárgyév február 28-ig benyújtja a Kincstárhoz. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a BM PEF – a középirányító szervek útján – megküldi a költségvetési szerveknek.

(8) A BM kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését – szükség esetén a szakmai kezelőkkel együttműködve – a BM PEF készíti el.

(9) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek az elemi költségvetésük visszaigazolását követően soron kívül tájékoztatják a hozzájuk tartozó önállóan működő költségvetési szerveket.

(10) A (7) bekezdésben megjelölt időponttól való eltérésre csak az államháztartásért felelős miniszter – határidők betartását kizáró – intézkedései alapján és az arról kapott tájékoztatás szerint van lehetőség.

10. Előirányzat-felhasználási terv, előirányzat-felhasználás, előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása

12. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási tervét tárgyév január 15-ig, majd havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig a szakmai kezelőkkel egyeztetve a BM PEF készíti el és küldi meg a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(2) Az intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele, illetve a felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a költségvetési szerv indokolással alátámasztott kérelmének a BM PEF-re történő megküldésével kezdeményezhető. A BM PEF – egyetértése esetén – a költségvetési szerv kérelmének megfelelően kiállított EG-02A „Előirányzati felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással”, EG-02B „Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret ütemezése”, illetve az EG-02T „Teljesítésarányos támogatási előirányzat finanszírozási terv” nyomtatványt, valamint a kapcsolódó adatlapot végrehajtásra megküldi a Kincstárnak.

(3) A költségvetési szerv többletbevételének felhasználására vonatkozó javaslatát – a keletkezés okát és a felhasználási célt is megjelölve – a BM PEF vezetőjének küldi meg fejezeti jóváhagyásra.

(4) A BM PEF a többletbevétel felhasználására vonatkozó javaslatot az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja, amennyiben jogszabály ezt előírja. A költségvetési szerv többletbevételét ez esetben az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően használhatja fel.

13. § (1) Az Országgyűlés, illetve a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat módosítási, átcsoportosítási igényeket, valamint az előirányzatok fejezetek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodásokat a BM PEF vezetője útján a BM közigazgatási államtitkárához kell felterjeszteni jóváhagyásra.

(2) A költségvetési szervek hatáskörébe tartozó, a havi időarányos támogatási keretnyitás értékét befolyásoló előirányzat módosításokról, átcsoportosításokról, az elrendelésre jogosult személy az EG03i adatlapok alapján vezetett részletes analitika elektronikus úton történő megküldésével a középirányító szerv útján a BM PEF-et a Kincstár honlapján közzétett naptári rend szerinti, a keretnyitás tervének fejezethez való megküldési határidejét megelőző munkanapig tájékoztatja. A költségvetési szervek hatáskörébe tartozó előirányzat módosítások, átcsoportosítások teljes köréről az elrendelésre jogosult személy az EG03i adatlapok alapján vezetett, az aktuális PJ-02-vel egyeztetett részletes analitika elektronikus úton történő megküldésével a középirányító szerv útján a BM PEF-et tárgyhót követő hó 15-ig tájékoztatja.

(3) Az előirányzatok fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodások jóváhagyása

a) 100 millió forint értékhatárig a BM PEF vezetője vagy helyettese,

b) 100 millió forintot meghaladóan a BM GIHÁT

hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésen kívül a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtható előirányzat módosítások, átcsoportosítások jóváhagyása a BM PEF vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(5) A fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtható előirányzat módosítási, átcsoportosítási igényt a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek rajtuk keresztül küldik meg a BM PEF-nek. Az előirányzat módosításokhoz, átcsoportosításokhoz mellékelni kell a megváltoztatás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, valamint a szöveges indoklást, kivéve, ha a dokumentumok és a számítások, valamint a szöveges indokolás a Mavtv. szerinti minősített adatot tartalmaz.

(6) A fejezet által visszaigazolt, valamint a költségvetési szervek hatáskörében végzett előirányzat módosításokat, átcsoportosításokat soron kívül rögzíteni kell a BM PEF által meghatározott információs rendszerben.

14. § A költségvetési szervnek a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó igényét a BM PEF vezetője útján a BM GIHÁT-hoz kell felterjeszteni további intézkedésre.

11. Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

15. § (1) Az elemi költségvetési beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról június 30-ai fordulónappal féléves, december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót (a továbbiakban együtt: költségvetési beszámoló) készítenek. A beszámolási kötelezettség költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására, valamint a BM PEF által meghatározott egyéb témakörökre terjed ki.

(2) A költségvetési beszámolót a középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek a BM PEF-nek küldik meg. A költségvetési beszámoló tartalmazza a saját, továbbá a hozzájuk rendelt költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített költségvetési beszámolóját is. A költségvetési beszámoló megküldésének határideje az irányító szerv által elrendelt időpont.

(3) A költségvetési beszámolót az államháztartásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató alapján, a központilag előírt nyomtatványoknak megfelelően kell elkészíteni. A számítástechnikai úton előállított és kinyomtatott űrlapok csak abban az esetben azonos értékűek a központi nyomtatvánnyal, ha a szerv vezetője, gazdasági vezetője és a kitöltésért felelős személy azt aláírta. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokért, az adatokat előállító eljárások megfelelő archiválásáért.

(4) A BM PEF a rendelkezésre álló információk alapján a féléves költségvetési beszámoló esetében legkésőbb július 5-ig, az éves költségvetési beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év február 5-ig tájékoztatást küld a költségvetési szerveknek az adatszolgáltatási űrlapok és a számítástechnikai program pontos elérhetőségéről. A BM PEF a költségvetési beszámoló értékeléséhez további adatszolgáltatást is elrendelhet.

(5) A költségvetési szerv vezetője felelős a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.

(6) A BM PEF irányító szervi jogkörében felülvizsgálja és címenként jóváhagyja a költségvetési beszámolókat, amit a Kincstár ellenőrzése után visszaigazol.

(7) A BM PEF a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a tárgyévet követően június 20-ig írásban tájékoztatja.

16. § (1) A költségvetési szervek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinek zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes tartalmi és formai követelményeit a BM PEF az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg.

(2) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki részét a Kincstár honlapján működtetett számítástechnikai program felhasználásával kell elkészíteni.

(3) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó költségvetési szervek összesített zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatását a BM PEF által megadott határidőig kell megküldeni a BM PEF-nek.

(4) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat a BM PEF felülvizsgálja és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek. A felülvizsgálat szempontjait az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatója tartalmazza.

12. Előirányzat-maradvány

17. § (1) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó költségvetési szervek előirányzat-maradványát az éves költségvetési beszámoló készítésekor állapítják meg.

(2) Az éves költségvetési beszámolóban be kell mutatni:

a) az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt,

b) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegét,

c) javaslatot és indokolást az előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására.

(3) Az előirányzat-maradványt a BM PEF a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás készítése során vizsgálja felül.

(4) A BM PEF – a BM GIHÁT jóváhagyását követően – a fejezet összesített előirányzat-maradványáról az államháztartásért felelős miniszter felé – az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott határidőig – elszámolást készít.

(5) A költségvetési szerv előirányzat-maradványát a BM PEF vezetője az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő tizenöt napon belül állapítja meg, melyről a BM PEF a középirányító szerveket és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveket soron kívül tájékoztatja.

(6) A középirányító szervek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak a hozzájuk rendelt költségvetési szervek költségvetési beszámolójának és előirányzat-maradványának visszaigazolásáról.

(7)2

13. Számvitel

18. § (1)3

(2) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen utasításban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában, ügyrendjében rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

(3) A számviteli politikát és a mellékletét képező dokumentumokat (a továbbiakban: számviteli szabályzat) a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. A BM Igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli szabályzatát a miniszter, valamint a BM GIHÁT aláírásával kell kiadni.

(4) A BM PEF – a fejezet költségvetési beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása, valamint az egységes integrált ügyviteli rendszer kialakítása érdekében – évente központi fejezeti számlatükröt ad ki a költségvetési szervek részére, amelyet a költségvetési szerveknek kötelezően kell alkalmazni.

(5) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik – a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően – az intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A költségvetési szerv vezetője felelős a számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

(6) Azok a költségvetési szervek, melyeknél központilag bevezetésre került a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer, kötelesek a program használatára.

(7) A KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer működése során a költségvetési szervek részéről felmerülő tanácsadási igények finanszírozása az igénybe vevő költségvetési szerv feladata.

(8) A BM PEF jogosult előírni a költségvetési szervek részére a könyvviteli havi zárás időpontját, mely szerint a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszerben rögzített könyvviteli naplókat könyvelt státuszba kell helyezni. Lezárt könyvviteli időszakra könyvviteli módosítást eszközölni nem lehet.

14. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása

19. § (1) A fejezethez tartozó költségvetési szervek adataiknak a Kincstár által vezetett közhiteles nyilvántartásba történő nyilvántartásbavételét, nyilvántartott adataik módosítását a BM PEF-en keresztül kezdeményezik, illetve biztosítják.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számláihoz kapcsolódó aláírás-bejelentő kartonokat a költségvetési szerv vezetője jelenti be a Kincstárnak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számláihoz kapcsolódó aláírás-bejelentő kartonokon a fejezetet irányító szerv vezetőjének, illetve a BM közigazgatási államtitkárának aláírása csak a költségvetési szerv vezetője aláírásának bejelentésekor szükséges.

15. Kontrolling

20. § (1) A gazdasági események folyamatos nyomonkövetése és elemző értékelése céljából a költségvetési szervek a BM PEF által meghatározott struktúrában, tartalommal és határidőkkel adatot szolgáltatnak.

(2) A költségvetési szervek kontrolling jelentése különösen a következő adatokat tartalmazhatja:

a) eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását;

b) az eredeti és módosított előirányzatok teljesítésének adatait;

c) az éves és az éven túli kötelezettségvállalásokat, a havi felhasználási terveket;

d) a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve várható bevételek alakulását;

e) az állománytábla szerinti, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport és azon belül fizetési osztály szerintibontásban;

f) devizában történő kifizetések adatait.

(3) A kontrolling jelentések adattartamáért a költségvetési szerv gazdasági vezetője a felelős.

(4) A BM PEF kezdeményezi a költségvetési szerv gazdálkodásába történő beavatkozást a BM GIHÁT-nál minden olyan esetben, amikor

a) a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő,

b) a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető, vagy

c) a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő

gazdálkodási magatartást tapasztal.

(5) A BM PEF a BM GIHÁT felé történő jelzést a BM Ellenőrzési Főosztály részére tájékoztatás céljából megküldi.

III. fejezet

Egyéb gazdálkodási előírások

16. Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

21. § (1) A költségvetési szervek az államháztartási jogszabályok figyelembevételével elkészítik, és folyamatosan aktualizálják a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, valamint ellenjegyzésre jogosultak nevét, aláírás-mintáját, beosztását, az aláírási jogosultság értékhatárát, jogcímét is tartalmazó kötelezettségvállalási szabályzatukat, melynek során ezen utasítás szabályait is alkalmazniuk kell.

(2) A költségvetési szervek kiadási előirányzatai, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére utalványozni csak ellenjegyzést követően lehet. Az utalvány ellenjegyzője a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a BM PEF főosztályvezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, illetve a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, aki a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával az utalvány ellenjegyzése során meggyőződik arról, hogy a teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

17. Gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben való részvétel

22. § (1) A költségvetési szerv – az Áht. 41. §-ára, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) rendelkezéseire figyelemmel – alapíthat gazdálkodó szervezeteket, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatát, kérelmét – a középirányító szerv útján – a BM PEF-hez nyújtja be. A kérelemben be kell mutatni továbbá a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a – más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető – szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.

(2) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) engedélyét kérő előterjesztést a költségvetési szerv a BM PEF-fel együttműködve készíti elő.

(3)4 A gazdálkodó szervezet felett a tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorlóval az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerint megkötött megbízási szerződés és az azon alapuló meghatalmazás alapján, mint tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazott gyakorolja.

(4)5 A gazdálkodó szervezet tekintetében tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottként eljáró költségvetési szerv a BM GIHÁT útján évente június 30-ig írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót készít a miniszter részére a gazdálkodó szervezet megelőző üzleti éve tekintetében a gazdálkodó szervezet működéséről, az elért eredményeiről, a tárgyév üzleti tervéről, valamint az alapítói határozatok végrehajtásáról.

(5)6 A BM GIHÁT a gazdálkodó szervezet tekintetében tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottként eljáró költségvetési szervtől a gazdálkodó szervezet gazdálkodásával, működésével kapcsolatban adatokat kérhet.

(6)7 A BM tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos alapítói döntéseket – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 141. § (2) bekezdés a)–n) és p)–w) pontjában, valamint a 231. § (2) bekezdés a)–l) pontjában foglaltak kivételével – a BM GIHÁT gyakorolja.

(7)8 A BM tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek feletti alapítói döntések előkészítése a BM PEF feladata. A döntés-előkészítő munkában a BM PEF megkeresésére és koordinálása mellett – az érintett gazdasági társaságok tevékenységi köre, valamint a BM SZMSZ-ben meghatározottak szerint – vesznek részt a BM illetékes helyettes államtitkárai és szervezeti egységei.

(8)9 A BM tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek gazdálkodásának elemzését, értékelését a BM PEF végzi a gazdálkodó szervezet által beküldött – számszaki és szöveges információt tartalmazó – beszámolók alapján.

(9)10 A BM tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazotti jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a BM PEF által meghatározott határidőig küldi meg a BM PEF részére.

(10)11 A gazdálkodó szervezetek közvetlen adatszolgáltatása alapján az alapító a döntéseit a gazdálkodó szervezet felügyelő bizottsága véleményének ismeretében hozhatja meg.

(11)12

18. Közalapítványok, alapítványok feletti alapítói jogok gyakorlása

23. § (1) A BM alapítói jogkörébe tartozó közalapítványok, alapítványok (a továbbiakban együtt: alapítványok) felsorolását a BM SZMSZ tartalmazza.

(2) A BM alapítói jogkörébe tartozó alapítványok gazdálkodásának elemzését, értékelését a BM PEF végzi az alapítványok által beküldött – számszaki és szöveges információt tartalmazó – éves beszámoló alapján.

(3) Az alapítvány éves beszámolóját a BM PEF által meghatározott határidőig küldi meg a BM PEF-nek.

19. Költségvetési támogatás nyújtásának korlátozása

24. § A költségvetési szervek kötelesek megvizsgálni a központi költségvetésből nyújtott támogatások kiutalását megelőzően a támogatott támogathatóságának feltételeit, különös tekintettel arra, hogy a támogatott:

a) rendelkezik-e lejárt köztartozással;

b) szerepel-e a Kincstárnál nyilvántartott, támogatásból kizártak adatbázisában.

20.13 Biztosítások kötésének rendje, sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete

25. § (1) A költségvetési szerv költségvetése terhére biztosítást köthet személyi állományára, tárgyi eszközeire, készleteire és gazdálkodó szervezeteire.

(2) A hivatásos állomány biztosításának és a BM valamint a költségvetési szervek gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a költségviselő megjelölésével – a BM GIHÁT intézkedik.

(3)14 A BM, valamint a költségvetési szervek használatában levő gépjárművekre casco biztosítás a BM GIHÁT engedélyével köthető és tartható fenn.

(4)15 Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezetbiztosítása céljából a középirányító szerv által irányított szervek esetén a középirányító szerv, egyéb esetben a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek „Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete” (e §-ban a továbbiakban: casco keret) néven a költségvetési tervezés időszakában gazdálkodási keretet állapítanak meg, első alkalommal a 2013. évi költségvetés tervezése során. A casco keret alapja a 2011. évi tényleges casco biztosítási díj összege.

(5)16 A megállapított casco keret sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásaira fordítható. A casco keret még fel nem használt előirányzata, csökkentve az év hátralevő részében várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel, tárgyév november 30-át követően más célra felhasználható.

(6)17 A casco keret az előző évi keret alapulvételével, a gépjárművek számának, a gépjárműállomány összetételének, a károk mértékének jelentős megváltozása esetén számításokkal alátámasztva módosítható.

(7)18 A költségvetési szerv a sajáthibás gépjárműkárokat káronként, károkozónként, a kár összege és a kár megtérülése feltüntetésével nyilvántartja. A költségvetési szerv – a károkozók személyi adatai kivételével – a nyilvántartott adatokról, továbbá a casco keret alakulásáról, felhasználásáról minden tárgyévet követő év május 15-ig adatot szolgáltat a BM Műszaki Főosztály részére. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát és formáját a BM GIHÁT határozza meg.

(8)19 A költségvetési szervek vezetői, amennyiben speciális műveleti és konspirációs érdekeik, feladatellátásuk szükségessé teszi, jogosultak önállóan intézkedni – a BM GIHÁT előzetes tájékoztatása mellett – a biztosítási szerződések megkötésére vagy a már meglévő szerződések további alkalmazására. A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a személyi állomány külföldi kiküldetéséhez kapcsolódó utasbiztosítások megkötésére.

21. Pénzügyi többletigények előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

26. § (1) A költségvetési szerv a BM GIHÁT felé a költségvetésével kapcsolatos támogatási többletigényeit – az azt megalapozó számításokkal és a többletigény részletes indokolásával – a középirányító szerv, vagy a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv útján a BM PEF-en keresztül terjesztheti elő. A költségvetési szervnek az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a szerv költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre.

(2) A költségvetési szerv a költségvetési gazdálkodással – különösen adózással, járulékfizetéssel – kapcsolatban felmerülő kérdésekben más minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást a BM PEF egyidejű tájékoztatása mellett kérhet.

22. Személyi juttatás és létszámgazdálkodás

27. § (1) A központi gazdálkodás részét képezi a fejezethez tartozó költségvetési címek, alcímek részére jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek – ezen belül a hivatásos állományra, a közszolgálati tisztviselőkre, a közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó – elosztása, szabályszerűségi és hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint fejezeti szinten a keretek módosítása, amennyiben az a fejezet szintjén jelentkező feladat megvonása vagy kiszabása miatt válik szükségessé.

(2) A költségvetési szerveknek a saját és az alárendeltségükbe tartozó szervek személyi juttatásairól, létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

23. Beszerzések szabályai

28. § (1) A BM hivatali egységei, a költségvetési szervek, a BM és a költségvetési szervek tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek, valamint a BM alapítói jogkörébe tartozó alapítványok (a továbbiakban együtt: kezdeményező szerv) a beszerzéseiket kötelesek a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet) alapján kiadott, a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtásának szabályozásáról szóló 26/2011. (V. 6.) NFM utasítás szabályait figyelembe véve megvalósítani.

(2) A kezdeményező szerv a tervezett közbeszerzések, szerződéskötések és szerződésmódosítások előterjesztéseit és a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtásának szabályozásáról szóló 26/2011. (V. 6.) NFM utasítás mellékletét képező – kitöltött – formanyomtatványokat, valamint előterjesztésre jogosultjainak nevét, elérhetőségét, aláírásmintáját, adott évi közbeszerzési tervét, közbeszerzési szabályzatát elektronikus úton megküldi a BM PEF-nek.

(3) A BM PEF a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat megvizsgálja, szükség szerint hiánypótlásra felhívja a kezdeményező szervet.

(4) A BM GIHÁT egyetértésével a BM PEF továbbítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé a (2) bekezdése szerinti dokumentumokat.

(5) A BM beszerzéseinek szabályait külön utasítás határozza meg.

(6) E szakasz rendelkezései a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra és az Alkotmányvédelmi Hivatalra nem alkalmazandóak.

24. Rendkívüli események jelentése

29. § (1) A középirányító szerveknek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerveknek saját, valamint a hozzájuk tartozó költségvetési szervek önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek összegző éves jelentést kell készítenie a használatában lévő gépjárművekhez kapcsolódó gépjárműlopásokról, értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkárokról, valamint az egyéb vagyontárgyakban – amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik – az egymillió forint becsült kárértéket meghaladó eseményekről. Az összegző jelentést – a tárgyévet követő január 15-ig – a BM Műszaki Főosztály útján a BM GIHÁT részére kell megküldeni.

(2) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentés a gépjárműben keletkezett kár esetén

a) a gépjármű

aa) forgalmi rendszámát, alváz- és motorszámát

ab) típusát, színét,

ac) beszerzési értékét,

ad) forgalomba helyezésének időpontját,

ae) kilométeróra-állását,

af) használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat;

b) a kár

ba) feltételezett vagy megállapított keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot vagy okokat,

bb) becsült vagy megállapított összegét,

bc) megtérülésére (casco), csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedéseket;

c) a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását

tartalmazza.

(3) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell egyéb vagyonban keletkezett kár esetén:

a) a kár bekövetkeztének helyét, időpontját,

b) a feltételezett keletkezési okot,

c) a körülmények részletes leírását,

d) a keletkezett kár becsült értékét,

e) a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását,

f) a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

(4) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

25. Az ágazati szerződés-nyilvántartás létrehozásáról, üzemeltetéséről és a szerződések adatainak beviteléről és naprakészen tartásáról

30. § (1) A költségvetési szervek – kivéve az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – szerződésállományának átlátható, monitorozható és meghatározott szempontok alapján történő rendezése érdekében informatikai támogatással ágazati szerződés-nyilvántartást kell létrehozni.

(2) Az ágazati szerződés-nyilvántartás webes felületen biztosítja a vezetői munka hatékony és gyors támogatását, alapinformációkat biztosít a gazdasági és informatikai stratégiai döntésekhez, valamint eszközt ad a BM ellenőrzési tevékenységéhez.

(3) Az ágazati szerződés-nyilvántartásban rögzíteni kell a hatályos szerződések és valamennyi módosításuk összes jellemző adatait, amelyek a következők:

a) a szerződő költségvetési szerv neve;

b) a szerződő partner neve;

c) a szerződés tárgya;

d) a szerződés típusa;

e) a szerződés iktatási száma;

f) a szerződés kötelezettségvállalási száma;

g) a szerződés megkötésének időpontja;

h) a szerződés hatálya;

i) a kötelezettségvállaló neve;

j) a teljesítésigazoló neve;

k) a szerződés nettó és bruttó ellenértéke;

l) a kapcsolódó szerződések iktatási száma;

m) az aláírt és iktatott szerződés elektronikus úton elkészített (pdf) másolata.

(4) Az ágazati szerződés-nyilvántartás informatikai fejlesztését és üzemeltetését a BM Informatikai Főosztály végzi.

(5) Az ágazati szerződés-nyilvántartás adatbázisának hiteles és naprakész adatokkal történő feltöltése a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége.

(6) A szerződés hatályának megszűnésekor a hatályos szerződésként nyilvántartásba vett adatokat az adatbázisban archivált jelzéssel kell ellátni és igény szerint a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználónak elérhetővé kell tenni.

(7) A költségvetési szerv gazdasági vezetője intézkedik az ágazati szerződés-nyilvántartásban adatbeviteli és -módosítási feladatokkal megbízott ügyintéző kijelölésére. Az ágazati szerződés-nyilvántartáshoz hozzáférést a BM Informatikai Főosztálynak megküldött átiratban kell kérelmezni. A regisztrációt a BM Informatikai Főosztály végzi el és a személyre szóló hozzáféréseket a regisztrált személynek elektronikus úton megküldi.

(8) A belépésre jogosult személy első bejelentkezése során köteles megváltoztatni a neki kiadott jelszót.

(9) A belépésre jogosult személy összes tevékenysége naplózásra kerül.

(10) A BM Informatikai Főosztály HelpDesk szolgáltatást nyújt az adatok bevitelére és módosítására kijelölt személyeknek, valamint feladataik ellátásához oktatást szervez, feladataikról tájékoztatást ad.

26. Adatszolgáltatások

31. § (1) A BM Informatikai Főosztály, a BM Személyügyi Főosztály, a BM PEF, a BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítési Főosztály (a továbbiakban: BM PKSZF), a BM Műszaki Főosztály és a BM Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézés érdekében eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szervek azokat az adatszolgáltatásaikat, amelyeket elektronikus formában kell megküldeniük, a BM Informatikai Főosztály által biztosított elektronikus alkalmazás, vagy az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységek által meghatározott informatikai program felhasználásával teljesítik.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szervek egyes nevesített adatszolgáltatásainak PEF felé történő benyújtási határideje az Ávr. 7. mellékletét képező táblázat 12. sora szerinti devizában történő várható kifizetésekről szolgáló adatszolgáltatás vonatkozásában a tárgyhónap 23. napja.

IV. fejezet

Vagyongazdálkodás, vagyonkezelés (ingatlan, ingóság)

27. Általános szabályok

32. § (1) A költségvetési szervek ingatlangazdálkodása során a jelen fejezetben meghatározott szabályokat és eljárási rendet az Áht. V. fejezete, a Vtv., az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), az Nvtv., az Ávr., a költségvetési törvény, valamint a vagyonkezelési szerződés előírásainak és egyes speciális esetekben az MNV Zrt.-vel kötött meghatalmazások, hivatalos útmutatások figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az ingatlanok vonatkozásában a jogszabályokban előírt „a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének” hozzájárulását, egyetértési jogosultságát – belügyi szervek elhelyezése, ingatlan vagyonkezelésbe vétele, ingatlan belügyi vagyoni körből történő kikerülése, belügyi ingatlan ingyenes átruházása esetén – a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelési szerződés megkötésére és módosítására vonatkozó eljárásban a jóváhagyási jogosultságot – átruházott hatáskörben – a BM GIHÁT gyakorolja.

(3) A vagyonkezelés körében történő döntés-előkészítő munkában a BM szervezeti egységei a BM SZMSZ-ben meghatározott feladatkörök szerint vesznek részt.

(4) A BM vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában a BM Műszaki Főosztály – a jelen fejezetben meghatározott feladatainak ellátása során – a BM PKSZF-fel együttműködve jár el.

28. Költségvetési szervek elhelyezése

33. § (1) A költségvetési szerv a Vhr. 53. § (1) és (3) bekezdése szerinti, MNV Zrt. általi előzetes jóváhagyás iránti kérelmét – amennyiben az előzetesen ismert – az ingatlan(rész) és a jogcím pontos megjelölésével, részletes szakmai és gazdaságossági indokolással, a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének útján, annak egyetértésével terjesztheti elő.

(2) A költségvetési szerv a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértése iránti kezdeményezését – a szolgálati út betartásával – a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti elő. A BM Műszaki Főosztály a kezdeményezés alapján döntési javaslatot készít, majd a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a költségvetési szervet.

29. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele

34. § (1) A költségvetési szerv jogügylete kapcsán vásárolt, cserélt, illetve adományként elfogadott ingatlanok, továbbá állami tulajdonú, nem belügyi vagyonkezelésű ingatlanok belügyi célú hasznosítása, valamint a vagyonkezelési szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a BM, vagy valamely szervezete, vagy ezek jogelődje javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében szükséges a vagyonkezelésbe vételi eljárás lefolytatása.

(2) Az állami tulajdonba kerülő ingatlant – a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül – a jogügyletben szerző félként eljáró költségvetési szerv köteles a MNV Zrt.-nek bejelenteni.

(3) A költségvetési szerv a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével kérelmezheti az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogának megszerzését.

(4) A költségvetési szervvel a vagyonkezelési szerződést – amennyiben a kezdeményezéssel egyetért – az MNV Zrt. versenyeztetés mellőzésével megköti vagy a meglévő vagyonkezelési szerződését módosítja.

(5) A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértéséhez – a szolgálati út betartásával – előterjesztést készít a BM Műszaki Főosztály részére, amelynek tartalmaznia kell:

a) a leendő vagyonkezelő (2) bekezdésben jelzett bejelentését;

b) a vagyonkezelésbe vétel érdekében szükséges – szakmai és költségvetési indokokkal alátámasztott – kérelmet, nyilatkozatot;

c) a jogügyletre vonatkozó szerződés tervezetet (pl.: adásvételi, csere, ajándékozási);

d) a vagyonkezelésbe vételre tervezett ingatlanok vagy a fellelt ingatlanok listáját, részletes adatait;

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot;

f) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését;

g) adomány esetén az engedélyt annak elfogadásáról.

(6) A BM Műszaki Főosztály az előterjesztés alapján döntési javaslatot készít, majd a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a költségvetési szervet.

(7) A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a birtokbavételtől köteles gondoskodni az ingatlan állagmegóvásáról, őrzéséről, védelméről, valamint a vagyonkezelési szerződés aláírását követően köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezésére.

(8) A vagyonkezelő költségvetési szerv a jogügyletet követő 30 napon belül köteles megküldeni a vagyonkezelési szerződés vagy szerződésmódosítás egy eredeti példányát a BM Műszaki Főosztály részére.

(9) Az ingatlan vagyonkezelői jogának központi költségvetési szervek között történő rendezésére az érintett szervek, valamint az MNV Zrt. között létrejött megállapodás keretében kerülhet sor. A felek által egy példányban aláírt megállapodás tervezetét a jogügyletben érintett belügyi szerv a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztályára megküldi.

(10) A BM Műszaki Főosztály a miniszter döntését és a dokumentumokat az MNV Zrt. felé továbbítja.

30. Ingatlan(rész) bérbeadása, hasznosítása

35. § (1) Költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan bérbe-, használatba adására az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, különösen a Vtv. és a Vhr. előírásainak betartásával, valamint az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek keretein belül kerülhet sor. Az ingatlan esetleges bérbe-, használatba adásának a vagyonkezelő ingatlangazdálkodási érdekeit kell szolgálnia.

(2) A vagyonkezelő költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetekben köteles a bérbe-, használatba adást – alátámasztva a tervezett jogügylet indokoltságát, gazdaságosságát – a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztállyal előzetesen egyeztetni.

(3) A vagyonkezelő költségvetési szerv a létrejött bérleti (használati) szerződés másolati példányát a megkötést követő 30 napon belül a szolgálati út betartásával köteles a BM Műszaki Főosztály részére megküldeni.

31. Ingatlanok vagyoni körből történő kikerülése
(vagyonkezelői jog megszüntetése, elidegenítés, csere)

36. § (1) A vagyonkezelő költségvetési szerv – a szakmai feladatellátáshoz igazodó, gazdaságosan működtethető optimális ingatlanállomány kialakítása érdekében – köteles ingatlanvagyonát folyamatosan vizsgálni.

(2) A vagyonkezelő költségvetési szerv kezdeményezheti az ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetését, cseréjét, javaslatot tehet annak elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé válik.

(3) A vagyonkezelő költségvetési szerv a javaslatát a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti fel. A javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a jogügyletet megalapozó szakmai érveket, indokokat, az ehhez szükséges nyilatkozatokat;

b) a költségvetési hatások bemutatását szolgáló gazdaságossági számítást;

c) elidegenítési javaslat esetén az értékesítendő vagyonelem megtartásának hosszú távú pénzügyi, illetve eredményhatásai összehasonlítását az értékesítésből származó – a tranzakció lebonyolítási költségével csökkentett – bevétellel;

d) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését;

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot.

(4) A BM Műszaki Főosztály döntési javaslatot készít a felügyeletet ellátó szerv vezetője részére.

(5) A felügyeletet ellátó szerv vezetőjének döntése alapján a BM Műszaki Főosztály a javaslatot megküldi az MNV Zrt. részére, amelyről a kezdeményező belügyi szervet is tájékoztatja.

(6) Az ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetésére, értékesítésére az MNV Zrt. döntése alapján kerülhet sor.

(7) A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítására.

(8) A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát – a szerződés megkötését követő 30 napon belül – köteles megküldeni a BM Műszaki Főosztály részére.

32. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása

37. § (1) Az állami tulajdonú, költségvetési szerv vagyonkezelésében álló ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. Az átruházásra vonatkozó kezdeményezést az MNV Zrt.-hez vagy az érintett ingatlan vagyonkezelőjéhez kell benyújtani.

(2) A vagyonkezelő költségvetési szerv a hozzá benyújtott kérelmet – a szolgálati út betartásával – a BM Műszaki Főosztály közreműködésével az MNV Zrt.-nek 15 napon belül megküldi.

(3) A kérelmező vagy az MNV Zrt. megkeresése alapján a vagyonkezelő költségvetési szerv – a szolgálati út betartásával – az ingatlan átadására vonatkozó javaslatát soron kívül felterjeszti a BM Műszaki Főosztály részére. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ingatlan adatait, értékét, az átadással kapcsolatos javaslatát, annak indoklását.

(4) A BM Műszaki Főosztály a felterjesztés, illetve az MNV Zrt. megkeresése alapján hozzá eljutatott kérelem esetén a vagyonkezelő költségvetési szervvel egyeztetett javaslat birtokában döntési javaslatot készít a felügyeletet ellátó szerv vezetője részére, majd a döntéséről értesíti az MNV Zrt.-t, valamint a vagyonkezelő költségvetési szervet.

(5) A vagyonkezelő költségvetési szerv – az átruházás kapcsán – a vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítására.

(6) A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát a szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlan-nyilvántartás változásáról szóló földhivatali határozatot annak kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a BM Műszaki Főosztály részére.

33. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

38. § (1) A vagyonkezelő költségvetési szerv a teljes ingatlanállományáról tételes elektronikus és papíralapú nyilvántartást vezet, amelynek naprakészségéért és valódiságáért felelősséggel tartozik. A nyilvántartás alapját a vagyonkataszter, a földhivatali ingatlan-nyilvántartás, illetve a vagyonkezelési szerződés képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartásnak ingatlanonkénti bontásban tartalmaznia kell az egyes ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat.

39. § (1) A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlanokról a BM Műszaki Főosztály felé adatokat (kimutatásokat, dokumentációkat) szolgáltat, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a külön jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlangazdálkodásával összefüggésben a tárgyévben tervezett intézkedésekről, valamennyi lényeges körülményről május 31-ig szöveges összefoglaló jelentést küld a BM Műszaki Főosztály részére.

(3) A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlanait érintő változásokra vonatkozó anyagokat (pl. megosztási vázrajz, telekalakítási, építési, használatbavételi engedély, földhivatali, önkormányzati határozatok) a BM központi ingatlan-nyilvántartás dokumentációjának aktualizálása érdekében a változás bekövetkezését követő 30 napon belül megküldi a BM Műszaki Főosztály részére.

(4) A vagyonkezelő költségvetési szervek a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodási feladataira a jelen utasításban foglaltakat a külön jogszabályokban meghatározottakkal együtt kell alkalmazni.

34. Ingó vagyonnal való gazdálkodás

40. § (1) Az ingóság feletti vagyonkezelői jog kétoldalú megállapodással átruházható a központi költségvetési szervek között az Nvtv., a Vtv. és a Vhr. által meghatározott esetekben.

(2)20 A vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása a középirányító szerv és az irányított szervek között, valamint az egy középirányító alá tartozó költségvetési szervek között a Vhr. szerinti kétoldalú megállapodás alapján BM egyetértő nyilatkozat nélkül végrehajtható.

(3) A (2) bekezdésen kívüli költségvetési szervek között a vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása az 1. melléklet szerinti előzetes egyetértés alapján lehetséges. Az előzetes egyetértés iránti kérelmet az érintett költségvetési szervek együttesen, a BM Műszaki Főosztály útján terjesztik fel a BM GIHÁT-hoz. A négy példányban kiállított egyetértő nyilatkozat birtokában a vagyonkezelői jog átadója és átvevője elkészíti a kétoldalú megállapodást, amelynek mellékletét képezi az egyetértő nyilatkozat.

(4) A költségvetési szerv és a fejezeten kívüli központi költségvetési szervek között a vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása a – a BM Műszaki Főosztály útján felterjesztett – 2. melléklet szerinti előzetes egyetértés iránti kérelem alapján, a BM GIHÁT által négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozatnak megfelelően lehetséges. Az egyetértő nyilatkozat birtokában a vagyonkezelői jog átadója és átvevője elkészíti a kétoldalú megállapodást, amelynek mellékletét képezi az egyetértő nyilatkozat.

(5) Költségvetési szerv önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet részére ingó vagyont a Vtv. előírásai szerint adhat ingyenesen tulajdonba. Az ingyenes tulajdonba adás a költségvetési szerv vezetőjének lemondó nyilatkozata és az érintett önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet vezetőjének befogadó nyilatkozata alapján, a BM Műszaki Főosztály útján a BM GIHÁT részére felterjesztett kérelemre kiadott előzetes egyetértéssel történhet. A négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozat egy (két) példányát az érintett önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet, valamint az MNV Zrt. részére kell továbbítani.

35. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon fenntartása

41. § (1) Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon csak a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott célra, feladat ellátására használható fel a fenntartási kötelezettség időtartama alatt.

(2) A fenntartási kötelezettség a fenntartás biztosítása érdekében kikötött elidegenítési tilalom hatálya alatt, a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott fenntartási időszak alatt, ennek hiányában az ingó és ingatlan vagyon teljes élettartama alatt, vagy a támogatást nyújtó szervezet eltérő rendelkezéséig áll fenn.

(3) A támogatott szervezet az ingó és ingatlan vagyonról köteles elkülönített analitikus nyilvántartást vezetni, amelyben biztosítani kell a vagyon nyomonkövethetőségét is.

42. § (1) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet, amennyiben az ingó és ingatlan vagyont a támogatásban megjelölt célnak megfelelő, de eltérő helyszínen kívánja üzemeltetni, illetve ha a használatból ki kívánja vonni.

(2) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet az ingó vagyon megsemmisítéséről vagy megsemmisüléséről.

(3) A támogatott szervezet köteles a támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyét kérni, ha

a) az ingó és ingatlan vagyont a támogatásban megjelölt céltól vagy feladattól eltérő célra vagy feladatra, illetve ha eltérő funkcióra kívánja használni;

b) a használatból kivont ingó vagyont értékesíteni kívánja.

(4) Amennyiben az ingó vagyont a támogatott szervezet a fenntartási időszak lejártát követően, vagy ennek hiányában az ingó és ingatlan vagyon teljes élettartamára vagy a támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyével térítésmentesen át kívánja adni, a kapcsolódó vagyonkezelői szerződésben rögzíteni kell, hogy

a) mely forrásból, milyen feladatra került az ingó vagyon beszerzésre,

b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt,

c) az átvevő milyen intézkedéseket köteles tenni a nyomonkövethetőség érdekében.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

44. § (1) A költségvetési szervek a belső gazdálkodásuk rendjére vonatkozó szabályzataik módosítását – a jelen utasításban foglaltak figyelembevételével – ezen utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül elkészítik, és a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyását követően tájékoztatás céljából megküldik a BM PEF részére.

(2) Az utasítás rendelkezéseit az utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3)21 A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjai továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 25/2013. (VIII. 30.) BM utasítás módosításáról szóló 6/2014. (II. 21.) BM utasítással hatályon kívül helyezett 17. § (7) bekezdését és a 18. § (1) bekezdését a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjai továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 25/2013. (VIII. 30.) BM utasítás módosításáról szóló 6/2014. (II. 21.) BM utasítás hatálybalépésekor22 folyamatban levő ügyekben nem kell alkalmazni.

45. §23

46. §24

47. §25

1. melléklet a 18/2012. (IV. 27.) BM utasításhoz

Átadó
vagyonkezelő
fejléce

Átvevő
vagyonkezelő
fejléce

Iktatószám:

(Név)

BM Gazdasági és Informatikai

helyettes államtitkár

Budapest

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr/Asszony!

Alulírottak az (Átadó) részéről (vagyonkezelésért felelős vezető neve) és az (Átvevő) részéről (vagyonkezelésért felelős vezető neve) kérjük, hogy az alábbi ingóság(ok) vonatkozásában az (Átvevő) részére történő ingyenes vagyonkezelői jog átruházásával egyetérteni szíveskedjen:

Tétel

Megnevezés

Mennyiség

Mennyiségi
egység

Gyári szám (gépjárművek esetén rendszám, alvázszám, motorszám)

Cikkszám (befektetett eszközök leltári azonosítója)

Vagyonkezelt
hányad

Ingóság
nyilvántartási értéke
Ft

nettó

bruttó

1

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

 

 

A megnevezett ingóságokra az (Átadó) feladatainak ellátásához nincs szükség, az (Átvevő) alapító okiratában és jogszabályban foglalt feladatainak ellátásához szükségessé váltak [az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés b) pontja].

Kérjük, hogy a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás 1. melléklet 41. § (1) bekezdés ob) alpontja alapján az egyetértő nyilatkozatot kiadni szíveskedjék.

Székhely, 20.. … hónap … nap

Tisztelettel:

___________________________

___________________________

(Átadó)

(Átvevő)

Készült:    3 példányban (1 példány … lap)

Kapják:    1. sz. pld. BM GIHÁT

    2. sz. pld. Átadó

    3. sz. pld. Átvevő

2. melléklet a 18/2012. (IV. 27.) BM utasításhoz

Belügyi vagyonkezelő

fejléce

Iktatószám:

(Név)

BM Gazdasági és Informatikai

helyettes államtitkár

Budapest

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr/Asszony!

Alulírott az (Átadó) részéről (vagyonkezelésért felelős vezető neve) kérem, hogy az alábbi ingóság(ok) vonatkozásában a (fejezeten kívüli vagyonkezelő megnevezése) részére történő ingyenes vagyonkezelői jog átruházásával egyetérteni szíveskedjen:

Tétel

Megnevezés

Mennyiség

Mennyiségi
egység

Gyári szám (gépjárművek esetén rendszám, alvázszám, motorszám)

Cikkszám (befektetett eszközök leltári azonosítója)

Vagyonkezelt
hányad

Ingóság
nyilvántartási értéke
Ft

 

 

 

 

 

 

 

nettó

bruttó

1

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

 

 

A megnevezett ingóságokra az (Átadó) feladatainak ellátásához nincs szükség, a (fejezeten kívüli vagyonkezelő megnevezése) alapító okiratában és jogszabályban foglalt feladatainak ellátásához szükségessé váltak [az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés b) pontja].

Kérem, hogy a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás 1. melléklet 41. § (1) bekezdés ob) alpontja alapján az egyetértő nyilatkozatot kiadni szíveskedjék.

Székhely, 20.. … hónap … nap

Tisztelettel:

___________________________
(Átadó)

Készült:    2 példányban (1 példány … lap)

Kapják:    1. sz. pld. BM GIHÁT

    2. sz. pld. (Átadó)

3. melléklet a 18/2012. (IV. 27.) BM utasításhoz26

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!