8/2012. (V. 22.) BM OKF utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), annak területi, területi jogállású, valamint helyi szerveire, a polgári védelmi szervezetek és az önkéntes mentőszervezetek személyi állományára.

2. § A polgári védelmi szervezetek a települések valós kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások és a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján kidolgozott veszélyelhárítási tervekben megfogalmazottak felszámolására, valamint lakosságvédelmi feladatok ellátására kerülnek megalakításra.

3. § A polgári védelmi szervezetek és az önkéntes mentőszervezetek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve, ha a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt indokolttá teszi.

4. § A polgári védelmi szolgálatra magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár kötelezhető.

5. § A BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester és a gazdálkodó szerv vezetője a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére polgári védelmi szervezetet hoz létre.

6. § A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgató) az 5. § megvalósítása érdekében a BM OKF főigazgatója, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester részére javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetek létrehozására.

7. § A polgári védelmi kötelezettség alatt álló, elsősorban a polgári védelmi feladat ellátására önként jelentkező személyt a lakóhely szerinti illetékes polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be az 1. mellékletben található minta szerint.

8. § A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapdokumentuma a megalakítási terv. A polgári védelmi szervezetek megalakítási tervét jelen utasítás 2. melléklete alapján kell elkészíteni.

9. § A megalakítási terv a település katasztrófavédelmi besorolása alapján, az egyes veszélyeztető hatásokra való felkészülés érdekében tartalmazza a megalakítandó polgári védelmi szervezeteket.

10. § A 8. §-ban meghatározott terv tartalmazza a polgári védelmi szervezet rendeltetését, megalakítási helyét, állománytáblázatát és eszközszükségletét.

11. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá.

12. § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és azt a település polgármestere hagyja jóvá.

13. § A területi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke véleményének kikérésével a katasztrófavédelmi igazgató dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá.

14. § A központi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője dolgozza ki, és azt a BM OKF főigazgatója hagyja jóvá.

15. § Munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása:

(1) a munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében kell létrehozni,

(2) veszélyes ipari üzemekben, létesítményekben baleset-elhárítási szervezetet kell létrehozni,

(3) veszélyes ipari létesítményeknek nem minősülő gazdálkodó szervezeteknél üzemi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni, a gazdálkodó szervezetnél esetlegesen kialakuló veszélyeztető hatások felszámolására,

(4) a munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását,

(5) a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki,

(6) a kijelölt személyeket a polgármester hatósági határozattal osztja be a polgári védelmi szervezetbe.

16. § A polgári védelmi szervezet területi illetékessége szerinti katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik az eskütétel megszervezéséről.

17. § A polgármester a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyt kiképzésre és gyakorlatra kötelezi a 3. mellékletben található minta szerint.

18. § A polgári védelmi szervezetek polgári védelmi parancsnokságból és egységekből állnak.

19. § A 2000 lakos alatti településen nem szükséges a létrehozott szervezetet egységekre bontani.

20. § Az egységek létszámuk alapján:

(1) polgári védelmi részleg: őrs, állomás, figyelőszolgálat, létszáma: 5–10 fő,

(2) polgári védelmi raj: kettő, vagy több részlegből álló szervezet, mely speciális rendeltetésű és önálló tevékenységre alkalmas, létszáma: 10–20 fő,

(3) polgári védelmi csoport: maximum három raj, vagy azzal azonos létszámú különböző rendeltetésű részleg, mely a polgári védelmi feladatok végrehajtásának alap szervezeti eleme, kárhelyszínen feladat végrehajtásra és a csoportba be nem osztott egységek tevékenységének összehangolására képes, létszáma: 30–60 fő,

(4) területi komplex csoport: nagy kiterjedésű kárhelyszínen, kárhelyeken jelentkező feladatok kezelésére alkalmas több speciális részleg, raj bevonásával kialakított területi rendeltetésű szervezet, létszáma: 40–100 fő.

21. § A polgári védelmi szervezetek berendelését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az minden helyzetben biztosítsa részükre a meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést.

22. § A polgári védelmi szervezetek mozgósítása riasztással indul.

23. § A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg, vagy részenként.

24. § Egyidejűleg történő mozgósítás esetei:

(1) katasztrófaveszély megállapításakor, illetve veszélyhelyzet kihirdetésekor,

(2) ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, vagy annak közvetlen veszélye fenyeget, mely egyidejűleg szükségessé teszi a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezését.

25. § Részenként történő mozgósítás esetén a polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően, időben tagoltan, a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülnek készenlétbe helyezésre.

26. § A mozgósításra tervezett polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek létszámát az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv javaslatának figyelembe vételével a mozgósítást elrendelő személy határozza meg.

27. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy a kapott utasításokat köteles végrehajtani.

28. § A polgári védelmi szervezet tagja a beosztás helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság által kiosztott igazolvánnyal igazolja magát.

29. § A polgári védelmi szervezetek mozgósíthatóságának érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervek felkészülnek:

(1) a szervezési feladatok ellátására, polgári védelmi szervezetek felkészítésére, kiképzésére, gyakorlatok tervezésére, levezetésére,

(2) a mozgósítás vezetésére, a polgári védelmi feladatok végrehajtásának állandó és folyamatos irányítására és mindenoldalú biztosítására,

(3) a polgári védelmi szervezetek készenléti fokozatainak megszervezésére, az állománytáblázatban előírt anyagi-technikai eszközökkel történő ellátásukra.

30. § A polgári védelmi szervezet készenléti ideje:

(1) gyors reagálású (12 órán belül),

(2) rövid reagálású (24 órán belül).

31. § Gyors reagálású szervezetek elsősorban az irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított azonnal alkalmazható polgári védelmi szervezetek:

(1) az adott katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt polgári védelmi szervezetek állománya,

(2) a riasztó részlegek beosztott állománya,

(3) katasztrófaveszély esetében és veszélyhelyzetben érintett közfeladatot, közszolgáltatást ellátó munkahelyi polgári védelmi egységek állománya.

32. § Rövid reagálású szervezetek elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors reagálású szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók.

33. § A mozgósítási tervben a polgári védelmi szervezetek részére a következő mozgósítási fokozatokat kell tervezni:

(1) alapállapot,

(2) katasztrófavédelmi készenlét,

(3) katasztrófaveszély készenlét,

(4) teljes bevetési készenlét.

34. § A mozgósítási fokozatok tervezésekor figyelembe kell venni a várható veszély jellemzőit és a reagálásig rendelkezésre álló időt.

35. § Az alapállapot célja létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid reagálású polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását.

36. § Az alapállapot tartalma:

(1) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósítási terveinek naprakészségét,

(2) biztosítani a feladatok ismeretét és begyakorlását,

(3) biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósításának meghatározott időn belüli feltételeit,

(4) biztosítani a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés, a vezetés, az összeköttetés és az együttműködés feltételeit.

37. § A magasabb mozgósítási készenlét feltételeinek megteremtése érdekében az alapállapot időszak során kell végrehajtani:

(1) a polgári védelmi szervezetek felkészítését, rendszeres továbbképzését,

(2) a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozását, naprakészségük biztosítását,

(3) a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatását és ellenőrzését,

(4) a mozgósítás biztosítása céljából kijelölt polgári védelmi szervezetek vezető szerveinél a magasabb mozgósítási készenlét időszakában megalakítandó riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozását és működési feltételeik megteremtését,

(5) a polgári védelmi szervezetek állománytáblázataiban és egyéb normákban előírt anyagi-technikai eszközök, objektumok és szolgáltatási igények meghatározását és lebiztosítását, a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítását,

(6) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működéséhez a feltételek folyamatos biztosítását,

(7) a polgári védelmi szervezetek tervezett működési és megalakítási helyeinek kijelölését, azok lebiztosítását, a vezetési feltételek biztosítását, valamint a technikai eszközök fogadásának megteremtését,

(8) a megalakításra kerülő polgári védelmi szervezetek személyi állomány adatainak és alkalmazhatóságának naprakészségét,

(9) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítését,

(10) a megalakított szervezetek parancsnoki állományának, a speciális eszközök kezelőinek gyorsított ütemű felkészítését.

38. § A katasztrófavédelmi készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit.

39. § A katasztrófavédelmi készenlét célja mindazon további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.

40. § A katasztrófavédelmi készenlét tartalma:

(1) ügyeleti szolgálatok bevezetése,

(2) a polgári védelmi szervezetek vezetési feltételeinek megteremtése,

(3) az alkalmazáshoz a logisztikai biztosítás megteremtése,

(4) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenléti fokozatba való áttérést.

41. § A katasztrófavédelmi készenlét során végrehajtandó feladatok:

(1) a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása,

(2) a különböző körletek és helyhez kötött polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése és rendeltetésszerű használatra való előkészítése,

(3) a riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése, a meghatározott infokommunikációs rendszerek aktivizálása, a katasztrófariasztás elrendelésének vétele és továbbításának megszervezése,

(4) a polgári védelmi szervezetek megalakítása, annak személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése,

(5) egyéni védőeszközök és felszerelések tervek szerinti kiadása, hiányok pótlása,

(6) a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek készenlétének elérése a meghatározott normaidőn belül, a személyi állomány felszerelése, eligazítása, gyorsított ütemű felkészítése,

(7) a lakosság riasztására szolgáló eszközök üzempróbájának végrehajtása, a problémák elhárítása,

(8) mindazon intézkedések végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors bevezetését.

42. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat a reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolásához, illetve akkor, ha azt a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egyébként indokolttá teszi.

43. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat célja mindazon rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.

44. § A katasztrófaveszély készenléti fokozat tartalma:

(1) a katasztrófavédelmi készenlét fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése,

(2) a készenlétbe helyezettek berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre,

(3) az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése,

(4) az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról,

(5) a készenlét jelentése.

45. § A teljes bevetési készenlét a polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata, amely akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása.

46. § A teljes bevetési készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor a kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra.

47. § A teljes bevetési készenlét célja a teljes bevetési készenlét fokozat elrendelését követően mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a különböző tervekben foglalt, illetve a kialakult helyzetben jelentkező feladatok végrehajtását.

48. § A teljes bevetési készenlét tartalma:

(1) azon rendszabályok foganatosítása, amelyek biztosítják a vezetés folyamatosságát, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának és a logisztikai biztosítás feltételeinek megteremtését,

(2) mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják az előírások szerinti alkalmazást.

49. § A teljes bevetési készenlét során végrehajtandó feladatok:

(1) az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálása és az előkészített intézkedések végrehajtása, a vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása,

(2) a kijelölt polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése,

(3) a kijelölt vezetési-irányítási helyszínek teljes személyi és anyagi feltöltése, működőképességük folyamatos fenntartása,

(4) a mozgósított állomány munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesítése, elsősorban az alkalmazás során bekövetkezhető balesetekre vonatkozóan,

(5) a mozgósított állomány részére gyorsított ütemű felkészítés megtartása, az egység rendeltetéséből adódó feladatok ellátásáról, a kialakult veszélyeztetésről,

(6) a meteorológiai adatok folyamatos nyilvántartása, alárendeltekhez történő eljuttatása,

(7) a helyhez kötött polgári védelmi célú – arra kijelölt – létesítmények berendezése és igénybevételre történő előkészítése.

50. § Amennyiben a teljes bevetési készenlét elrendelését nem előzte meg az alacsonyabb készenléti fokozat bevezetése, értelemszerűen végre kell hajtani annak rendszabályait is.

51. § A teljes bevetési készenlét fenntartása az elrendelés visszavonásáig (az életmentési és kárelhárítási feladatok befejezéséig) tart. A meghatározott feladatok végrehajtása után a polgári védelmi erők kivonásra kerülnek és megkezdik a személyi állomány és felszerelés kiegészítését, pótlását és a technikai eszközök feltöltését.

52 .§ Amennyiben a helyzet nem igényli a teljes bevetési készenlét fenntartását, a polgári védelmi szervezeteket alacsonyabb készenléti fokozatba kell helyezni, a további működés – újbóli alkalmazás – feltételeinek biztosítása mellett.

53. § A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés elrendelésének jogosságáról minden esetben meg kell győződni.

54. § A magasabb mozgósítási készenlét időnormáit a 4. melléklet tartalmazza.

55. § A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult.

56. § A magasabb mozgósítási készenléti fokozat elrendelése esetén a munkahelyi, a települési polgári védelmi parancsnokságoknál és a területi polgári védelmi szervezeteknél 24 órás riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatot kell szervezni és működtetni. Ahol más jellegű ügyeleti szolgálat is megszervezésre kerül, ott a polgári védelmi feladatokat – a szolgálat egyidejű felkészítése mellett – elláthatja.

57. § A riasztó-értesítő ügyeleti szolgálat egyéb részfeladatait a szervező vezetők – a helyi sajátosságoknak megfelelően – szabályozzák.

58. § A mozgósítási terv a veszélyelhárítási tervrendszer része.

59. § A mozgósítási terv tartalmazza legalább:

(1) az elrendelésre jogosultak neveit,

(2) az elrendelés feltételeit,

(3) a települési parancsnokságok állományának kiértesítési rendjét,

(4) a 24 órás szolgálat feladatait,

(5) az elrendelés módját,

(6) a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként.

60. § A mozgósítási terv alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a veszélyelhárítási terv adattárában szerepeltetni kell a következőket:

(1) a döntések meghozatalához szükséges legfontosabb adatokat, tényeket,

(2) a polgári védelmi szervezetek állományát, technikai eszközeit, anyagi ellátottságát,

(3) az egyes feladatok kapcsán igénybe vehető, különösen fontos szakemberekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint

(4) értékeléseket.

61. § A mozgósítási terv adatait, valamint a veszélyelhárítási terv adattárát módosítani kell:

(1) ha a szervezetekben, az állományban változás következett be,

(2) ha az igénybe vehető technikai eszközökben változás állt be,

(3) ha a nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében változás történt,

(4) ha a megalakítási, működési helyek, körletek megváltoztak.

62. § Mozgósítási tervet készít:

(1) a fővárosban és a megyékben a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi igazgató közreműködésével,

(2) településeken a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével,

(3) a gazdálkodó szervezeteknél a szerv vezetője.

63. § Az értesítési feladatokkal az erre a célra kijelölt állományt, valamint a szervezetek saját állományát kell megbízni.

64. § A mozgósítási terv nem minősített irat.

65. § A mozgósítási tervet az ellenőrzésre jogosultak, a szolgálati elöljárók teljes egészében, a szakmai elöljárók szakterületüket érintően ellenőrizhetik.

66. § Katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet időszakában mozgósításra az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén kerül sor az illetékes polgármester határozatával, mely írásban, vagy szóbeli közléssel történik az 5. mellékletben található minta alapján.

67. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazását elrendelheti:

(1) a belügyminiszter, a BM OKF főigazgatója kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű tájékoztatása mellett,

(2) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a belügyminiszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával –, melyről a BM OKF főigazgatóját egyidejűleg tájékoztatja,

(3) a polgármester, a főpolgármester, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján, – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával,

(4) a munkahelyi polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

68. § Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi igazgató, veszélyhelyzetben a BM OKF főigazgatója rendeli el.

69. § A polgári védelmi szervezetek vezetése, alkalmazásának időtartama, váltása:

(1) az utasításadás jogát a teljes állomány számára a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja gyakorolja, akit a területi és a települési polgári védelmi szervezet tekintetében a katasztrófavédelmi igazgató, központi polgári védelmi szervezet tekintetében a BM OKF főigazgatója bíz meg,

(2) az utasításadás jogát az egység beosztotti állománya tekintetében a polgári védelmi egység vezetője gyakorolja,

(3) az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a katasztrófavédelmi igazgató és BM OKF főigazgatója által irányítással megbízott személy megbízólevéllel igazolja,

(4) több megyére megállapított katasztrófaveszély, és kihirdetett veszélyhelyzet esetén a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt a Kormány vagy bizottsága, illetékességi területén több település területét illetően a fővárosi, megyei vagy helyi védelmi bizottság elnöke, a település vonatkozásában a polgármester jelöli ki,

(5) katasztrófaveszély és veszélyhelyzet időszakában az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelésére alkalmanként 15 napig kerülhet sor,

(6) a védekezési, mentési, mentesítési munkálatokat végző személyeket általában 12 órás váltással kell alkalmazni,

(7) a kitelepítési, befogadási, logisztikai, infokommunikációs feladatokat ellátó személyeket általában 24 órás váltással kell alkalmazni.

70. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet:

(1) a működési területükön, a gazdálkodó szerv vezetőjének irányításával kerül alkalmazásra,

(2) működési területén kívül a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján alkalmazható.

71 .§ A települési polgári védelmi szervezet:

(1) alkalmazására alapvetően a megalakítási helye szerinti közigazgatási egységben kerül sor, a település polgármesterének irányításával,

(2) az illetékes fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján más településen is alkalmazható,

(3) más településen történő alkalmazás esetén az irányításért és az alkalmazás feltételeinek biztosításáért katasztrófaveszély időszakában az alkalmazás helye szerinti település polgármestere, veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy a felelős,

(4) a veszélyeztetett település polgármestere a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökénél, amennyiben erőforrásai nem elegendőek, kezdeményezheti a területi vagy más települések polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását.

72. § A területi polgári védelmi szervezet:

(1) működési területe a megalakítási helyének közigazgatási egysége,

(2) működési területén kívül alkalmazásra abban az esetben kerülhet sor, ha:

(3) a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára a települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető,

(4) irányításáért az alkalmazás helye szerinti fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke felelős.

73. § A központi polgári védelmi szervezet:

(1) működési területe Magyarország területe,

(2) alkalmazásra kerülhet abban az esetben, ha:

(3) az alkalmazás helyszínére irányítását a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetője koordinálja,

(4) irányításáért a helyszíni operatív törzs vezetője a felelős.

74. § Amennyiben a megalakítási terv alapján polgári védelmi szervezetbe beosztott erők nem elegendőek a károk felszámolásához, a polgármester a településen polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt írásban vagy szóban polgári védelmi szolgálatra kötelezi.

75. § A beosztó határozatot a szóbeli elrendelést követő 72 órán belül át kell adni a kötelezettnek.

76. § A polgári védelmi szolgálatra történő beosztást úgy kell elrendelni, hogy a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek, valamint az általános polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatra beosztható személyek alkalmanként arányosan, váltásban kerüljenek szolgálatba.

77. § A mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért, polgári védelmi szervezetbe beosztott személyt, valamint a polgári védelmi szervezet tagjaként rendszeresen polgári védelmi szolgálatot teljesítő személyt a polgári védelmi kötelezettség alól véglegesen felmenti a lakóhely szerint illetékes polgármester a 6. mellékletben található minta alapján.

78. § A katasztrófavédelmi igazgató gondoskodik a polgári védelmi szolgálat alól történő felmentés ünnepélyes keretek között történő megrendezéséről.

79. § Az önkéntes mentőszervezetek:

(1) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányításával vesznek részt a katasztrófák hatása elleni védekezésben és a kárelhárításban,

(2) teljes állománya számára az utasítás jogát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja gyakorolja, akit a területi és a települési polgári védelmi szervezet tekintetében a katasztrófavédelmi igazgató, központi polgári védelmi szervezet tekintetében a BM OKF főigazgatója bíz meg,

(3) egységeinek vezetője az egység állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát,

(4) egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védelmi igazgatás rendszerben végzik a védekezés irányításáért felelős személy vezetésével,

(5) felkészített, a szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel és igazolvánnyal ellátott állomány alkalmazható.

80. § A katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködő önkéntes mentőszervezetek alkalmazásáról az alkalmazást követő 15 napon belül a katasztrófavédelmi igazgató jelentést terjeszt fel az országos polgári védelmi főfelügyelő számára.

81. § A feladatok ellátásában az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.

82. § Lezárt kárterületen 2012. október 1-jét követően kizárólag a Nemzeti Minősítési Rendszeren minősítést megszerző önkéntes mentőszervezet alkalmazható.

83. § Az önkéntes mentőszervezet:

(1) működési területe a megalakítási helyének közigazgatási egysége,

(2) működési területén kívül alkalmazásra kerülhet abban az esetben, ha:

(3) irányítását az alkalmazás helye szerinti védekezés irányítására kijelölt személy végzi.

84. § Több megyére kihirdetett veszélyhelyzet esetén az önkéntes mentőszervezetek a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetőjének utasítására az ország bármely területén alkalmazhatók.

85. § A BM OKF Gazdasági Főigazgató-helyettesi Szervezet a KAP ONLINE rendszerben adatbázist készít:

(1) az együttműködő önkéntes mentőszervezetek adatairól,

(2) a polgári védelmi szervezetek létszámadatairól.

86. § A katasztrófavédelmi igazgatósággal együttműködő önkéntes mentőszervezetek adatait a katasztrófavédelmi igazgatóság a KAP ONLINE rendszerben rögzíti, és naprakészen tartja.

87. § A központi, területi, települési, munkahelyi polgári védelmi szervezetek létszámadatait a katasztrófavédelmi igazgatóság a KAP ONLINE rendszerben rögzíti, és naprakészen tartja.

88. § A katasztrófavédelmi igazgatóság a polgári védelmi szervezetek értékeléséről, a megalakításról, a mozgósításról, a felszerelésről, a kiképzésről és a műveleti tapasztalatokról az éves beszámoló részeként beszámol.

89. § Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.