• Tartalom

12/2012. (VI. 8.) VM utasítás

12/2012. (VI. 8.) VM utasítás

a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról1

2014.07.29.

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elősegítő további részletszabályok meghatározása céljából, a nemzeti park igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenység egységes alapelvek szerinti ellátása érdekében a következő utasítást adom ki:

1. § (1) Az utasítás hatálya a Vidékfejlesztési Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), valamint a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló nemzeti park igazgatóságokra (a továbbiakban: igazgatóság) terjed ki.

(2) Az utasítást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) tulajdonosi joggyakorlása alatt és az igazgatóságok vagyonkezelésében álló földrészletek és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/C. § (2) bekezdése alapján az igazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földrészletek tekintetében (továbbiakban együtt: földrészletek) kell alkalmazni.

(3) A törvény erejénél fogva igazgatósági vagyonkezelésben álló barlangok vagyonkezelése során az utasítás előírásait nem kell alkalmazni.

(4) Az utasítás 1. melléklete szerinti vagyonkezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 4. pontja, valamint a Szabályzat 3–6. függelékei szerinti adatszolgáltatás kiterjed az igazgatóságok állatállományára is.

2. § (1) Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenysége során a Szabályzat az irányadó.

(2) A földrészletek haszonbérbe adásakor a Szabályzat 1. függeléke szerinti szerződésmintát kell alkalmazni, amely a szerződő felek által lényegesnek tartott egyéb szerződéses feltételekkel, speciális kezelési feltételekkel kiegészíthető.

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. §2

5. § Az utasítást a hatályos szerződések módosítása tekintetében is alkalmazni kell.

1. melléklet a 12/2012. (VI. 8.) VM utasításhoz

Vagyonkezelési Szabályzat
a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásához
1. Természetvédelmi célú vagyonkezelés alapelvei
1.1. A természetvédelmi kezelést végző igazgatóságok és az egyéb vagyonkezelők, illetve tulajdonosok közötti nézeteltérések kiküszöbölésére, a természetvédelmi érdekek maradéktalan érvényesülése, továbbá az állami költségvetés kímélése érdekében törekedni kell arra, hogy az igazgatóságok mind nagyobb kiterjedésű területen lássanak el vagyonkezelői feladatokat.
1.2. Az egységes természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés keretében:
a) a természetvédelmi közérdek és a magánérdekek közti megfelelő egyensúly fenntartását,
b) az egységes, természetvédelmi célú területkezelés kiterjesztését,
c) a természetvédelmi célú élőhelyfejlesztések megvalósítását,
d) a támogatási rendszerektől független, szerződéses alapon nyugvó, kedvező földhasználati formák meghonosítását és fenntartását,
e) az igazgatóságok hatékony működésének biztosítását
kell célul tűzni.
1.3. A vagyonkezelés egyéb, gazdasági hasznosítást is feltételező formáitól eltérően, az igazgatóságoknak a természetvédelmi vagyonkezelés során a haszonelvű vagyonszerzés szempontjait is megelőzően a természetvédelmi értékek megóvását kell biztosítaniuk.
1.4. Amennyiben az igazgatóság valamely jogügylete a Magyar Állam számára osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi, úgy törekedni kell az 1/1 arányú állami tulajdon mielőbbi elérésére. Az osztatlan közös tulajdoni formát eredményező igazgatósági jogügyletek elsődlegesen a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtását szolgáló cselekmények eredményeként megengedettek. Egyéb esetekben csak szakmailag kivételesen indokolt esetben, a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyásával köthető olyan jogügylet, amely osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi a Magyar Állam számára.
2. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysége
2.1. Az igazgatóságok vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelességei
2.1.1. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenysége – alapító okiratba foglalt – alaptevékenységként ellátandó állami feladat.
2.1.2. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységének sajátosságait a vagyonkezelésükben lévő földrészletek természetvédelmi kezeléséből eredő kötelezettségek, a területen folytatható gazdálkodásnak a természetvédelmi célokra tekintettel korlátozott volta, valamint az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartása képezi. Az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) a génmegőrzés mellett a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást, és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosítják.
2.1.3. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységükkel kötelesek a vagyonkezelésükben lévő természetvédelmi értékek fenntartásának feltétlen elsőbbséget biztosítani és ezzel a természetvédelmi oltalom alatt álló természeti területet vagyonkezelő további személyek vagy szervezetek számára jó példát nyújtani. Az igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelési tevékenységére vonatkozó követelmények, az igazgatóságok feladatkörei kiterjednek az alábbiakra:
a) a vagyonkezelési tevékenység összehangolása más szakterületekkel,
b) a természetvédelmi szakterület egységes vagyonkezelési tevékenysége, valamint a döntéshozatali folyamatok segítése érdekében a vagyonkezelési tervezési, jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése,
c) az NFA-val és jogelődjeivel kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek pontos teljesítése,
d) a vagyonkezelési tevékenység átláthatóságának biztosítása, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre és a tevékenység transzparenciáját biztosító egyéb jogszabályok előírásaira,
e) a vagyonkezeléssel kapcsolatos vis maior esetek felmerülésekor a Minisztérium haladéktalan tájékoztatása.
2.2. Saját, illetve idegen használat
2.2.1. Az igazgatóság vagyonkezelési feladatait az utasítás 1. § (2) bekezdése szerinti földrészleteken, a természetvédelmi kezelési előírások alapján a következő kétféle módon láthatja el:
a) saját használat: a vagyonkezelési tevékenységet teljes egészében az igazgatóság saját maga, a rendelkezésre álló (saját vagy bármely jogcímen jogszerűen használt) eszközeivel és alkalmazottaival végzi, illetve szolgáltatásként másokkal végezteti;
b) idegen használat: a vagyonkezelés meghatározott tevékenységeit, vagy valamennyit az igazgatóság ellenszolgáltatás fejében kiadja másnak, azaz a használat és a hasznok szedése jogának átengedésére irányuló visszterhes szerződést köt.
2.2.2. Természetvédelmi szempontból a saját használatnak szükséges elsőbbséget adni. Saját használat keretében a meglévő erőforrásokat – azok szűkössége miatt – a természetvédelmi szempontból legfontosabb (leginkább veszélyeztetett) területek kezelésére kell koncentrálni.
2.2.3. Saját használat
a) A földhasználat és a termőföldhöz, valamint víztestekhez kapcsolódó jogok tekintetében az érintett területek megfelelő természetvédelmi kezelése érdekében törekedni kell ezen jogok önálló, saját hasznosítására.
b) Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő, illetve oda újonnan kerülő területek esetében a saját használat vagy a használatba adás kérdésének eldöntése – az e szabályzatban foglaltak alapján – az igazgatóság vezetőjének hatáskörébe tartozik.
c) A saját használatban tartott földrészletek természetvédelmi kezelési munkáinak elvégzése során az igazgatóságnak – a rendelkezésre álló humánerőforrás és gépkapacitás függvényében – törekednie kell a saját munkavégzés előnyben részesítésére.
2.2.4. Idegen használat
a) A természetvédelmi célok elérése, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazása az idegen használat során is elsődlegességet élvez, melynek érvényre juttatása az igazgatóság feladata. A használatba adás folyamatában – az igazgatóság vagyonkezelési koncepciójának figyelembevételével – törekedni kell arra, hogy a használó lehetőség szerint igénybe vehesse a területalapú mezőgazdasági támogatásokat, különös tekintettel az agrár- környezetgazdálkodási kifizetésekre.
b) A használatba adás az igazgatóság feladata, az arra vonatkozó konkrét döntés az igazgatóság vezetőjének át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
c)3 Használatba adás esetén az igazgatóság az NFA által kijelölt ügyvéd közreműködésével lefolytatja a pályázati eljárást és gondoskodik a nyertes pályázóval történő haszonbérleti szerződés megkötéséről. Az NFA által kijelölt ügyvéd közreműködése szükséges különösen a következőkhöz:
ca)4 a beérkezett pályázatok érvényességi kritériumok szerinti vizsgálatát végző bontási, valamint az értékelését végző értékelő bizottság (a továbbiakban együtt: bizottság) munkájához jogi támogatás, jogi tanácsadás nyújtása, különös tekintettel a pályázóknak a szerződés teljesítésére való alkalmasságának vizsgálatára a pályázati felhívásban és kiírásban meghatározott szempontok szerint, valamint a csatolt dokumentumok valódiságának ellenőrzésére;
cb) a bizottság ülésein való részvétel a jogszerűség biztosítása érdekében; jogsértés esetén a jogszerű állapot helyreállítása céljából történő figyelemfelhívás az igazgatóság, valamint a bizottság részére; súlyos jogsértés vagy annak valószínűsége esetén a pályázati eljárás felfüggesztésének kezdeményezése;
cc) a beérkezett pályázatok felbontásához, értékeléséhez, elbírálásához, valamint a bizottság üléseihez szükséges okiratok, illetve iratminták szerkesztése;
cd) a nyertes pályázóval kötött haszonbérleti szerződés jogi ellenjegyzése.
3.5 A haszonbérbe adás
3.1. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NFA kormányrendelet) 43/D. § (2) bekezdése alapján pályázati eljárás lefolytatása nélküli használatba adás, haszonbérleti szerződés meghosszabbítása
3.1.1. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül használatba adott földrészletekről az igazgatóság részletes és tételes nyilvántartást köteles vezetni az 5. függelék szerinti tartalommal.
3.1.2. A haszonbérleti szerződés meghosszabbítására kizárólag akkor van módja az igazgatóságnak, ha a haszonbérlő a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítette és vállalja az új követelményeknek megfelelő szerződés betartását is.
3.1.3. Pályázati eljárás lefolytatása nélküli használatba adás esetén a szerződés elválaszthatatlan részét kell képeznie a 2. függelék szerinti Nyilatkozatok Záradékának.
3.2. Pályázati eljárás keretében történő használatba adás
3.2.1. Az NFA kormányrendeletben foglaltakon túl a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az alhaszonbérbe adás, a más személy, szerv használatába, hasznosításába adás teljes körű tilalmát.
3.2.2. Az érintett terület természetvédelmi értékeinek a használatból eredő veszélyeztetettségétől függően biztosíték előírását követelheti meg az igazgatóság. Biztosítékként a haszonbérleti díj – a szerződéskötést követő – előre történő kifizetését célszerű előírni. A biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy az arányos legyen mind az egyébként megfizetendő haszonbérleti díjjal, mind az érintett földrészlet természeti értékeinek – a használattól függő – veszélyeztetettségével.
3.2.3. A pályázati kiírás kötelező elemeit a 7. függelék tartalmazza, amelyet az igazgatóság a pályázatban szereplő földrészletek sajátosságaira való tekintettel további feltételekkel kiegészíthet. A pályázati felhívást az NFA kormányrendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített tartalommal a 7. függelékben ismertetett pályázati kiírás alapján kell elkészíteni.
3.2.4. A pályázatok értékelése során a 7. függelék 5. mellékletében rögzített értékelési szempontrendszert kell alkalmazni.
3.2.5. Az értékelési szempontrendszerben az anyagi vonatkozásokkal szemben a természetvédelem érdekeinek kell prioritást biztosítani.
3.3. Az ajánlatok elbírálása
3.3.1. Az ajánlatok megfelelő kezeléséért az igazgatóság igazgatója, az elbírálás rendjének betartásáért az igazgatóság igazgatója és a bírálók személyesen felelősek.
3.3.2. Haszonbérbe adás esetén a kötelezően alkalmazandó haszonbérleti díj összege 1250 Ft/AK/év. Az 1250 Ft/AK/év mértékű díjnál magasabb mértékű haszonbérleti díj kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a haszonbérleti pályázattal érintett terület kiterjedése pontosan megegyezik a lejáró haszonbérleti szerződéssel érintett terület kiterjedésével. Ebben az esetben az igazgatóság kizárólag a lejáró szerződésben szereplő haszonbérleti díjat állapíthat meg a pályázati kiírásban. Amennyiben a haszonbérleti pályázattal érintett ingatlanok között művelés alól kivett művelési ágú ingatlan szerepel, a haszonbérlet ellenértékének számításakor a környező, a kivett terület valós használatával megegyező művelési ágú ingatlanok AK értékének átlagát kell alapul venni.
3.4. Összeférhetetlenségi szabályok
3.4.1. Az összeférhetetlenség és az elfogultság kizárása érdekében az ajánlatok elbírálásában a résztvevők az ajánlatok felbontása előtt nyilatkozatot kötelesek aláírni. A dokumentumban az NFA kormányrendelet 24. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, és bármely, a pályázat objektív elbírálását akadályozó elfogultsági ok fenn nem állásáról kell írásban nyilatkozni. Aláírt nyilatkozat hiányában az elbírálásban nem lehet részt venni. Az ajánlat elbírálásakor a résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok fennáll.
3.4.2. Valótlan nyilatkozat kitöltése esetén az érintett személy három évig nem vehet részt ajánlatok elbírálásában.
3.4.3. Ha a valótlan nyilatkozat miatt az összeférhetetlenséget nem lehetett az elbírálás során kizárni, és ennek következtében az összeférhetetlenségben érintett ajánlattevő számára kedvező döntés született, a döntést haladéktalanul vissza kell vonni, és a valótlan nyilatkozatot kitöltő személlyel szemben munkáltatójánál, illetve delegálójánál fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.
3.4.4. Az igazgatóság nem köthet haszonbérleti szerződést vezetőjével, alkalmazottjával, valamint azok közeli hozzátartozójával akár természetes személyként, akár jogi személy képviseletében járnak el.
3.5. A szerződéskötés általános szabályai, a jogviszony fennállása során alkalmazandó szabályok
3.5.1. Az igazgatóságnak a haszonbérlőt a pályázat benyújtásakor az NFA kormányrendelet 43/D. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében, büntetőjogi felelőssége teljes tudatában írásban nyilatkoztatnia kell. A nyilatkozatban közölt hamis adatok és tények a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását eredményezik.
3.5.2. A haszonbérleti szerződések kötelező elemeit az 1. függelék tartalmazza.
3.5.3. A haszonbérbe adáskor figyelembe kell venni az adott vagyonelemre vonatkozó hatályos szabályozást, ideértve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény vonatkozó korlátozásait, a haszonbérbe vehető maximális területnagyságra, illetve aranykorona értékre vonatkozó korlátozásokat is.
3.5.4. A haszonbérlet időtartama – szakmai szempontokat is alapul véve – legfeljebb 10 év lehet. A szerződés pályázati eljárás nélküli meghosszabbítása kizárólag a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (1c) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.
3.5.5. A szerződés egyoldalú felmondásáról a haszonbérlőt tértivevényes postai úton kell értesíteni.
3.5.6. Az esedékességkor meg nem fizetett haszonbérleti díjat lejárt követelésként kell kezelni, amelynek behajtásáról az igazgatóság köteles intézkedni. Erről csak törvényben meghatározott módon és esetekben lehet lemondani.
3.5.7. A haszonbérleti díj mérséklésének lehetőségét az igazgatóság az 1. függelék szerinti haszonbérleti szerződésminta kiegészítésével a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény szabályaihoz képest szűkítheti, vagy attól eltérően határozhatja meg.
3.5.8. Az igazgatóság mint haszonbérbe adó köteles a haszonbérlet fennállása alatt a haszonbérleti szerződésben foglaltak betartását rendszeresen ellenőrizni.
3.5.9. Az Fkbt. 12/C. § (2) és (3) bekezdései alapján hasznosított területekről befolyt, az ismeretlen jogosultat illető ellenértéket az igazgatóság elkülönítetten (pl. az e célra létrehozott letéti számlán) kezeli. Ugyanígy kell eljárni az Fkbt. 12/C. §-a alapján ismeretlen jogosult számára jogszerűen járó pénzbeli kártalanítási összeg kifizetésének teljesítése során is.
4. A vagyonkezelt vagyonnyilvántartása, adatszolgáltatás
4.1. A vagyonkezeléssel kapcsolatos operatív (igazgatósági) feladatok ellátása és a központi információs igények kiszolgálása (tájékoztatás, döntés-előkészítés, statisztikai adatközlések stb.) a Természetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) vagyonnyilvántartáshoz kapcsolódó moduljain keresztül történik. Az adatokról kimutatást, elemzést, a működési terület szerint érintett igazgatóság, valamint az egész ország területére vonatkozóan a Minisztérium jogosult lekérdezni.
4.2. Az igazgatóságok a TIR-ben vezetett naprakész nyilvántartásaik alapján a vagyonkezelésükben levő földrészletekkel, valamint állatállománnyal összefüggésben adatot szolgáltatnak a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére. Az adatszolgáltatás számszerű és szöveges részből áll.
4.3. Az igazgatóságoknak a vagyonkezelésükben lévő területekről a 3–5. függelékben, az állatállományról a 6. függelékben meghatározott adatokat kell szolgáltatniuk.
4.4. A 3–4. függelékben meghatározott adatokat félévente, a tárgyév június 30-i állapotnak megfelelően a tárgyév július 20-ig, valamint a december 31-i állapotnak megfelelően a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.
4.5. Az 5–6. függelékben meghatározott adatokat évente, a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelően a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.
4.6. Valamennyi esetben az adatszolgáltatás részét képezi a rövid, szöveges értékelő jelentés, amelynek tartalmaznia kell az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő saját kezelésű és használatba adott földrészletei vonatkozásában bekövetkezett változások okait, az adatok értelmezését segítő magyarázatokat (pl. területátvétel, elővásárlási jog gyakorlása, művelésiág-váltás, haszonbérletek felmondása). Az adatszolgáltatást elektronikus és nyomtatott formában kell teljesíteni.
5. A vagyonkezelési tevékenység tervezésére vonatkozó kötelezettségek
5.1. Hosszú távú (10 éves) természetvédelmi vagyonkezelési terv
5.1.1. A hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési terv az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek és a védett természeti értékek fenntartását, megőrzését és fejlesztését szolgáló 10 éves terv.
5.1.2. Az igazgatóságok 10 évente hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési tervet dolgoznak ki. A 10 éves terv az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő valamennyi területre – lehetőség szerint földrészletenként – megadja a területen elérni kívánt célállapotot, és azt, hogy ezt a célállapotot az igazgatóság saját használatban vagy használatba adással tervezi elérni. A 10 éves tervben meg kell határozni, hogy az egyes területeken a kitűzött célállapot eléréséhez milyen tevékenységeket kell a terv időtartama alatt elvégezni.
5.1.3. Különös figyelmet kell fordítani az állatállományt, gépparkot, humánerőforrás-kapacitást érintő fejlesztési célok rögzítésére. A 10 éves terv a feladatokat a korlátos kapacitások és feltételek reális, a tervkészítés időszakában ismert paramétereinek figyelembevételével, természetvédelmi fontosság szerint (a megőrzendő területek, értékek veszélyeztetettsége, értékessége) rangsorolva tartalmazza.
5.1.4. A hosszú távú vagyonkezelési tervben világos, szervezetileg egységesen meghatározott stratégiai irányvonalakat kell lefektetni, többek között annak érdekében, hogy az igazgatóság tervezett vagyonkezelési tevékenységéről az érintettek (pl. haszonbérlők) nagyobb időtávlatban is tájékozódhassanak és döntéseiket azok ismeretében hozhassák meg.
5.2. Éves igazgatósági természetvédelmi célú vagyonkezelési terv és jelentés
5.2.1. Az igazgatóságoknak minden évben március hónap 31. napjáig a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár által kiadott formában és szöveges magyarázatokkal kiegészített éves jelentést kell tenniük, valamint rögzíteniük kell az adott év tervezett vagyonkezelési tevékenységének várható eredményeit. Az elkészült terveket a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár tárgyév május 31-ig hagyja jóvá.
5.2.2. Az éves vagyonkezelési tervezési rendszerben a tervezésnek és a tervek teljesülésének (jelentés) egységesen és országos szinten azonos formában kell megjelennie. A tervezési és jelentési rendszer nem érinti az igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségét, tekintettel arra, hogy ennek a földrészletek tényleges területhasználatára alapozottan, az igazgatóságok által megvalósított területkezelési tevékenységről kell részletes, országosan is összesíthető információt adnia.
6. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelésével szembeni követelmények
6.1. A földrészletek természetvédelmi célú kezelésének az élő és élettelen természeti értékek hosszú távú fenntartását, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzését kell szolgálnia. Natura 2000 területek esetében a hasznosítás módja, és a területen végezhető tevékenységek meghatározása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket.
6.2. Amennyiben a védett természeti terület a jogszabályban kihirdetett kezelési tervvel nem, de kezelési terv dokumentációval rendelkezik, úgy elsősorban az abban meghatározottak szerint kell a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó követelményeket kialakítani.
6.3. A területkezelést meghatározó általános szakmai szempontok:
a) az élőhely kedvező természeti állapotának megőrzése, fenntartása, helyreállítása;
b) a védett fajok élőhely-igényeinek minél szélesebb körű biztosítása;
c) a természeti erőforrások fenntartható használata, ennek keretében a természeti adottságokhoz igazodó földhasználat megvalósítása;
d) a tájegységre jellemző extenzív, hagyományos gazdálkodási módok és az azokkal fenntartható táji értékek megőrzése;
e) az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedésének és terjedésének megakadályozása, állományuk visszaszorítása mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással;
f) inváziós lágy és fás szárú fajok termesztésének tiltása természetvédelmi oltalom alatt álló területen.
6.4. Szántóterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei
6.4.1. Természet- és környezetkímélő szántóföldi növénytermesztés, takarmánytermesztés folytatható ott, ahol a földhasználat a táj ökológiai adottságainak megfelelő növényfaj- és fajtaszerkezet, vetésforgó alkalmazása, továbbá szerves trágya használatra alapozott tápanyag-gazdálkodás, s megfelelő agrotechnika, talajművelés, növényvédelem révén természetvédelmi célokat szolgál.
6.4.2. A szántó művelési ágú földrészleteket általában az alábbi esetekben indokolt továbbra is szántó művelési ágban tartani:
a) ha a szántóföldi műveléshez kötött, vagy azt is igénylő természeti értékek (pl. túzok, daru őszi, téli táplálékának biztosítása) ezt szükségessé teszik;
b) ha az állatállomány (pl. őshonos és régen honosult háziállatok) takarmányszükséglete azt indokolja;
c) ha tájvédelmi, gazdálkodástörténeti szempontok ezt indokolják;
d) ha a természetes növénytakaró rekonstrukciója valamely oknál fogva nem lehetséges.
6.4.3. A domborzati és talajadottságok, mikroklíma, vízháztartás figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy természetvédelmi szempontból indokolt-e a védett természeti terület szántóként való fenntartása és használata. A 7%-nál magasabb lejtőszög esetében a szántót javasolt gyepesíteni vagy erdősíteni. A szikes és vizes élőhely-rendszerbe ékelődő zárványszántókon, illetve a szikes tavakkal közvetlenül érintkező területrészeken a gyepterületek helyreállításáról kell gondoskodni.
6.4.4. Talajművelés: Nedves talajviszonyok mellett a talaj szerkezetét romboló, a talaj felszínét károsító agrotechnikát, nehéz gépeket tilos használni. Minimális munkaműveleti rendszert kell alkalmazni. Ennek alapvető feltétele az optimális időszakban és talajállapotban történő művelés. Mélyítő szántás, meliorizáció nem végezhető. A szántóval határos gyepekbe történő beszántás, vagy egyéb durva károsítás idegen használat esetén a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.
6.4.5. Vetésszerkezet: Elsősorban a hagyományos, tájra, illetve tájegységre jellemző áru- és takarmánynövények, -fajták és változatok termeszthetők, melyek nem igényelnek intenzív termesztéstechnológiát, így pl. a pohánka, kender, köles, len, pillangósok és egyéb növényvédelmi beavatkozást kevésbé igénylő kultúrnövények. Génmódosított növény termesztése szigorúan tilos.
6.4.6. Tápanyag-utánpótlás: A tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangósok vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni.
6.4.7. Növényvédelem: A védekezésnél a megelőzést, a károsítók, illetve a gyomok elleni mechanikai és biológiai eljárásokat kell előtérbe helyezni. A kijuttatandó készítményt elsősorban az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül kell kiválasztani. Peszticidek kizárólag földi kijuttatással alkalmazhatók. Szintetikus úton előállított növényvédő szerek használata csak indokolt esetben, illetve zárlati vagy vizsgálatköteles veszélyes károsítók esetén, előzetes szemle alapján, egyedi hatósági engedélyeztetés után lehetséges. Ezeknél törekedni kell az integrált környezetkímélő növényvédelmi rendszerben engedélyezett készítmények alkalmazására. A készítmények közötti választásnál figyelembe kell venni a készítmények vízi szervezetekre, madarakra, emlősökre, hasznos ízeltlábúakra gyakorolt veszélyességét, toxicitását, a hatóanyag felezési idejét, mobilitását, perzisztenciáját.
6.4.8. Betakarítás: Kaszálás, aratás során kiszorító kezelést kell alkalmazni, a kaszáló gép csak úgy üzemeltethető, ha láncfüggönyös vadriasztóval van felszerelve. A területen széna- vagy szalmakazal, depónia és bármilyen szerves anyag (biomassza) előzetes egyeztetést követően helyezhető el.
6.4.9. A területen esetlegesen található hulladék eltávolítása kötelező.
6.4.10. A 6.4.1–6.4.9. pontban foglalt általános feltételeken túl, egyedi elbírálás alapján, további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen az éjszakai munkavégzés tilalma, az eltérő kezelésű terület megjelölése, a kötelezően előírt vetésszerkezet vagy a lucernatelepítés egyéb szabályozása, ami vonatkozik a lucerna feltörésének tilalmára, a spontán visszagyepesedés elősegítésére, a kaszálás módjára, időpontjára.
6.5. Gyepterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei
6.5.1. A gyepterületek megőrzésére törekedni kell, művelési ág váltására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor.
6.5.2. A gyepterületeken végezhető tevékenységekre vonatkozó általános használati korlátozások, tilalmak:
a) gyepfeltörés, melioráció, műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat – kivéve az inváziós növényfajok ellen szükségessé váló, indokolt mértékű, szakszerű védekezést – tilos,
b) felülvetés, öntözés, felszíni vizek elvezetése – kivéve amennyiben a belvíz közvetlenül lakóépületet vagy gazdasági épületet veszélyeztet – tilos,
c) gyep égetése – kivéve a természetvédelmi érdekből történő égetést – tilos,
d) a területhasználó köteles a területre kikerülő hulladékot saját költségén eltávolítani,
e) a mechanikai jellegű ápolási munkák (pl. tisztító kaszálás, hengerezés) térbeli és időbeni korlátozások alá esnek az érintett terület természeti értékei függvényében, a gyepfelszín maradandó károsítása tilos,
f) a területhatárok megjelölése csak természetes anyagokból készült jelölő eszköz alkalmazásával történhet.
6.5.3. Legeltetéssel történő hasznosítás esetén:
a) a legeltethető állatok faját, fajtáját, a legeltethető állatlétszámot, valamint a legeltetés időszakát és a legeltetési fordulókat úgy kell megválasztani, hogy az hatását tekintve optimálisan biztosítsa a legeltetett gyep mint élőhely és a rajta előforduló prioritással rendelkező természeti értékek megmaradását,
b) a hagyományos legeltetés és a jószágállomány (elsősorban őshonos és régen honosult magyar háziállatok; főként szarvasmarha, bivaly, juh és ló) folyamatos fejlesztése kívánatos az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében, túllegeltetés csak természetvédelmi érdekből történhet, míg az alullegeltetést az állatállomány létszámának növelésével szükséges elkerülni,
c) az optimális állatlétszámot a legelő állateltartó képessége alapján kell kiszámítani, a területen élő természeti értékek speciális igénye, a fű hozama, a gyep típusa, a gyep regenerációs képessége, a talaj sérülékenységének figyelembevételével,
d) a legeltetés időtartama a védett, veszélyeztetett fajok életciklusától és az időjárástól függően, de általában április 24. és október 31. között lehetséges,
e) a téli legeltetés (november 1. és április 23. között) az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében lehetséges, a természetvédelmi hatóság engedélyével,
f) a legeltetett területen megtelepedő mérgező vagy szúrós gyomnövények elterjedését meg kell akadályozni,
g) a legelő állatok életmódjától idegen hajtása, sokszori terelése a gyepeken nem megengedett,
h) a legelőn tartott állatállomány elhelyezésére előzetesen egyeztetett helyen állandó, illetve ideiglenes jellegű, elsősorban természetes anyagokból (fa, nád) készült karám, továbbá hatósági engedély alapján villanykarám is létesíthető,
i) a karámos elhelyezés helyéről a felhalmozódott trágyát el kell szállítani és a területet a művelési ágának és természeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.
6.5.4. Kaszálással történő hasznosítás esetén:
A kaszálást a területen élő védett, veszélyeztetett növény- és állatfajok ökológiai igényeinek megfelelően kell végezni:
a) a hazai klimatikus adottságok a réteken általában kétszeri kaszálást tesznek lehetővé, de természetvédelmi szempontból inkább az egyszeri kaszálás a kívánatos, különleges természetvédelmi érdekből egyes területek adott évi kaszálásából való teljes kivétele is indokolt lehet,
b) a kaszálás megkezdését az adott terület természeti értékeinek figyelembevételével kell meghatározni,
c) gépi kaszálás csak akkor végezhető, ha a talaj kellően száraz, keréknyomok nem képződnek,
d) a kaszálógép típusát helyesen kell megválasztani (a dobos kaszával szemben a korongos kasza munkagépek előnyben részesítendők),
e) a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni,
f) a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni, a kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező,
g) a földön fészkelő madarak esetében a költés befejezéséig a fiókák sikeres kirepülése érdekében a kaszálást a fészkelő terület körül el kell hagyni,
h) előzetes terület-ellenőrzés során talált, fokozottan védett madarak fészkét azonnal be kell jelenteni az igazgatóságnak, a fészek körül a kaszálás mellőzésével pufferterületet kell biztosítani,
i) azokon a területeken, ahol jelentős egyedszámú a gerinctelen, kétéltű és hüllő fauna, védelmük érdekében magas tarló hagyandó, illetve a kaszálást területrészenként rotációban kell végezni,
j) a csomós gyepszerkezet megőrzése érdekében megfelelő magasságú fűtarló visszahagyása kötelező,
k) a magassásosok csak kézi vagy könnyű motoros géppel kaszálhatók, más évenkénti kezelést általában nem igényelnek; természetvédelmi indokkal, célirányosan legeltethetők, de gyakran elegendő a vegetációs időn kívül végzett kézi cserjeirtás is,
l) a zsombéksásosok csak kézi vagy könnyű motoros gépi kaszálással, illetve cserjeirtással kezelhetők,
m) egyes sovány gyepek, amelyek csak kis szénatermést adnak, átmenetileg szárzúzással is fenntarthatók, hosszabb távon azonban a kaszálás és a széna lehordása nem maradhat el, mert ennek elmaradása esetén a növénytársulás megváltozik,
n) a lekaszált, bebálázott szénát lehetőség szerint a bálázás utáni 30 napon belül el kell szállítani a területről.
6.5.5. A 6.5.1–6.5.4. pontokban foglalt általános feltételeken túl, egyedi elbírálás alapján, további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen a legeltetés tilalma, a kézi kaszálás megkövetelése, eltérő módon kezelendő terület megjelölése, a kezelés meghatározása (szükség esetén a bolygatás, zavarás tilalmával).
6.6. Erdőgazdálkodási tevékenység (vagyonkezelés védett természeti területen)
6.6.1. Az erdő vagyonkezelésének alapját – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény keretfeltételeivel összhangban – az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerűségét biztosító erdőtervek előírásai képezik, a vonatkozó természetvédelmi előírások, illetve elvárások (időbeni korlátozások, technológiai elvárások) figyelembevételével.
6.6.2. A védett természeti területen lévő erdő vagyonkezelésének minden esetben a természetvédelmi kezelési terven, hiánya esetén annak megfelelő természetvédelmi szakanyagon (készülő, vagy elkészült, de kiadásra nem került természetvédelmi kezelési terv, természetvédelmi állásfoglalások, Natura 2000 fenntartási tervek, hatásbecslések, Natura 2000 természetvédelmi célkitűzések) kell alapulnia.
6.6.3. Az erdőtervezés során a saját vagyonkezelésben lévő területeket illetően, a gazdálkodó jogán is érvényesíteni kell a természetvédelmi célkitűzések érvényesülését, ezért:
a) azokon a területeken, ahol még nincsen természetvédelmi kezelési terv, ott a természetvédelmi követelményeket a természetvédelmi állásfoglalás alapján kell a körzeti erdőtervben megjeleníteni,
b) a védett természeti területnek is minősülő Natura 2000 területek esetében figyelembe kell venni a már elkészült Natura 2000 fenntartási terveket is, valamint az adott Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseivel összhangban kell a természetvédelmi kezelési elveket beépíteni az erdőtervezés folyamán,
c) a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetében a területre vonatkozó Natura 2000 természetvédelmi célkitűzéseket figyelembe kell venni és szempontként be kell építeni az erdőtervbe.
6.6.4. Folyamatos erdőborítást célzó módszerek kialakítása
a) A folyamatos erdőborítás távlati célként való megjelenítése (a folyamatos erdőborítást, vagy az erre való áttérést biztosító – szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló – üzemmódok, illetve a szálalóvágás) fontos cél még akkor is, ha a jelenlegi állománytípust idegenhonos, tájidegen fafajok határozzák meg. Erdőtervi tárgyaláson a fenti célt az adott erdőrészlet leírólapján távlati célállomány-típusként kell megjeleníteni.
b) Figyelmet kell fordítani az állományok előhasználatainak olyan módon történő elvégzésére, amely a későbbiekben a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való átállást lehetővé teszi. Az igazgatóságok létesítsenek folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési módszerek kialakítására irányuló kísérleti területeket, amelyek a későbbiekben mintaként szolgálhatnak a kidolgozott módszerek üzemi szintű bevezetéséhez.
6.6.5. Mennyiségi tervezés és alapja
a) Az erdőtervi fahasználati lehetőségeknek a tervezési ciklusban történő kihasználása érdekében fakitermelési stratégia elkészítése és nyomon követése javasolt, tekintetbe véve a fahasználati előírások sürgősségét.
b) Erdészeti munkák (ideértve a fakitermelést is) akkor tervezendők, ha azok a természetvédelmi értékek megóvásához, illetve a természeti állapotok javítása miatt kívánatosak, illetőleg az erdő fenntartásához szükségesek.
c) A jogszabályban foglalt határidők betartásával az éves erdőgazdálkodási tevékenységek terv- és tényadatait az igazgatóságok megküldik a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére az Erdészeti Hatósághoz történő beadását követően elektronikus formában. Ugyanígy megküldik az esetleges hatósági módosításokat is.
6.6.6. Éves gazdálkodási terv és alapja
a) Az éves természetvédelmi célú erdőkezelés költségeit alapvetően az erdőtervben szereplő fahasználati lehetőségek által kitermelt faanyag értékesítéséből származó árbevételből, szükség esetén az erdészeti célelőirányzatok rendelkezésre álló támogatási forrásaiból vagy egyéb forrás bevonásával kell biztosítani.
b) Az adott évre tervezett erdészeti ágazati gazdálkodási tervet a fakitermelési stratégia, az erdőművelési feladatok, valamint a többi erdészeti ágazathoz tartozó alágazat tevékenységének összevetésével kell bevételi és költség szinten megtervezni.
6.6.7. A vagyonkezelés erdészeti alágazatok szerinti elvárásai
6.6.7.1. Az erdőgazdálkodási tevékenység ágazatát a részletes időbeni és értékbeni nyomon követés, ellenőrzés, elszámolás céljából mennyiségi és értékbeni nyilvántartás szerint kell könyvelni, a könyvelésben az alábbiak szerinti költséghelyekre kell megbontani, és az alábbi szakmai elvek betartására kell ügyelni a tevékenység végzése során:
6.6.7.1.1. Magtermelés
6.6.7.1.1.1. Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendeletben foglalt szabályozáson és az erdő természetes felújuló képességén túl az adott társulásban betöltött szerepét is figyelembe kell venni a gyűjtendő magnak, hogy hiányával ne romoljon a terület ökológiai rendszere.
6.6.7.1.1.2. Saját felhasználású igényen túli maggyűjtés csak úgy engedélyezhető, ha a folyamatos erdőborításra való törekvéseket és a természetes folyamatokat nem akadályozza.
6.6.7.1.1.3. Az igazgatóságok a 6.6.7.1.1.1. pontban hivatkozott rendeletben foglalt engedélyezési formanyomtatványok illetékes hatóság felé történő határidőn belüli megküldésén túlmenően, a „kisgyűjtők” és a magánszemélyek számára a jogosultságot gyűjtési jog gyakorlására csak papíralapú hozzájárulással, szerződés formájában engedhetik át. Ebben meg kell határozni a gyűjtés helyét, idejét, gyűjtendő szaporítóanyag faját, mennyiségét, minőségét, felvásárlási árát és kikötést kell tenni arra vonatkozóan, hogy a gyűjtő harmadik fél számára nem értékesíti a begyűjtött szaporítóanyagot.
6.6.7.1.2. Csemetetermelés
Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályon túl az igazgatóságok szakmai felelőssége, hogy olyan szaporítóanyag felhasználását részesítsék előnyben, amely genetikai és származási szempontból a legjobban megfelel az adott élőhelynek.
6.6.7.1.3. Erdőfelújítás
6.6.7.1.3.1. Törekedve az erdő természetes állóképességének, vitalitásának megőrzésére és növelésére, előtérbe kell helyezni a természetközeli technológiák alkalmazását.
6.6.7.1.3.2. A folyamatos erdőborítás elérését megfelelő vágásvezetéssel, Pro Silva elveken alapuló erdőkezeléssel kell biztosítani.
6.6.7.1.3.3. Vegyszerezés csak a legszükségesebb esetekben alkalmazható, szelektív hatású vegyszerek, illetve szelektív kijuttatási módszerek alkalmazásával.
6.6.7.1.3.4. Vállalkozóval kötendő, az erdőfelújítási és -ápolási munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a megállapodó felek alapadatain, és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül az ültetési és ápolási munkák módját.
6.6.7.1.3.5. Az igazgatóság köteles rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén rögzíteni az erdészeti munkák helyességét, teljesítését.
6.6.7.1.4. Erdőtelepítés
6.6.7.1.4.1. A 6.6.7.1.3. pont rendelkezéseit az erdőtelepítésre is alkalmazni kell.
6.6.7.1.4.2. A talajélet felesleges bolygatásának elkerülésére a kivitelezéskor részleges talaj-előkészítést kell előnyben részesíteni, amennyiben ez nem hátráltatja elfogadhatatlan mértékben a kitűzött célok elérését.
6.6.7.1.5. Közmunka
Erdészeti közmunka vonatkozásában, a munkavédelmi törvényben, és az ezt végrehajtó rendeletben meghatározott munkavédelmi oktatáson túl, szakmai elméleti és gyakorlati oktatást (valamint szóbeli számonkérést vagy visszakérdezést) is kell tartani a munkavállalóknak, mely magában foglalja a fajok, a munkaműveletek, a használandó eszközök, és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet melléklete (Erdészeti Biztonsági Szabályzat) – ismeretének elsajátítását.
6.6.7.1.6. Fakitermelés
6.6.7.1.6.1. Vállalkozóval kötendő, az erdészeti fakitermelési munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a szerződő felek alapadatain, és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül:
a) a kitermelendő fatérfogat faj szerinti összetételét;
b) szükség szerint a kitermelendő fatérfogat kor szerinti összetételét;
c) a kitermelendő fatérfogat becsült mennyiségét;
d) a kitermelendő fatérfogat várható választékát (választékterv).
6.6.7.1.6.2. A vágásterület felügyeletét meg kell szervezni. Az igazgatóság köteles rendszeresen ellenőrizni és ellenőrzési naplóban – melyet a munkavállaló, vagy a vállalkozó köteles magánál tartani a műveleti lappal és a szerződésével együtt – szükség esetén rögzíteni az erdészeti munkák, különösen a fakitermelés folyamatát különös tekintettel a kivitelezés szakmai helyességére (a fadöntések irányítására, az újulat megóvására, a megmaradó állomány és a talaj védelme érdekében a készletezés, a közelítés-kiszállítás és a szállítás mikéntjére kell ügyelnünk).
6.6.7.1.6.3. A fahasználatot végző vállalkozó választékolását – ha az eltérő választékok más-más árkategóriába esnek –, és készletezését – különösen, ha egyben vásárló is – állandóan nyomon kell követni. Lehetőség szerint a magasabb értékű iparifa választékolását az igazgatóság szakembere végezze, az értékesítési lehetőségek ismeretében.
6.6.7.1.6.4. Ahol a természeti érték vagy az erdei életközösség védelme azt lehetővé teszi (pl. idegenhonos monokultúrák kitermelése) lehetséges a „lábon álló” állomány értékesítése is. A szakszemélyzet előre felméri a fatérfogatot, és a várható választékok alapján meghatározza az értékesítendő állomány értékét.
6.6.7.1.6.5. Értékesítéskor szerződésben vagy egyéb írásos dokumentumban (pl. kiseladási bárca) kell rögzíteni az eladandó faanyag faj- és szükség szerint a korösszetételét, illetve választékait és mennyiségeit. Külön kell ellenőrizni, hogy a megállapodásban szereplő faanyagot szállítsák el.
6.6.7.1.6.6. Különös figyelmet kell fordítani a faanyag-készletek nyilvántartására és az elvégzett munkák szakszerű bizonylatolására (felvételi lap, vágástéri munkacsapat-összesítő, szállítójegy, rovatos raktárkönyv), a jelentési rend betartására, hogy az igazgatóság által végzett erdészeti munka szakmai színvonala mintaként szolgálhasson a többi gazdálkodó számára.
6.6.7.1.7. Erdei melléktermék
Erdei melléktermék gyűjtése kívánatos a vidéki termékskála bővítése, a gazdálkodás diverzifikációja és a természethez kötődő gazdálkodási formák elterjesztése miatt, ugyanakkor az erdei mellékhaszonvételek nem válhatnak kárára a védendő ökológiai rendszernek.
6.6.7.1.8. Vadgazdálkodás az erdőterületeken
Saját vagyonkezelésben és vadászati jogosultságban lévő erdőterületen az erdei vadkár megelőzése, és ezzel a természetes erdei életfolyamatok biztosítása alapvető fontosságú. Nem tervezhető vadkár ilyen területen és nem is fizethető ki. Törekedni kell az erdő vadeltartó-képességének megfelelő vadállomány kialakítására és fenntartására.
6.6.7.1.9. Parkerdei beruházás
6.6.7.1.10. Parkerdei fenntartás
6.6.7.2. A rendelkezésre álló egységes informatikai rendszerben és az erdő/üzemtervben naprakészen kell vezetni a természetvédelmi célú vagyonkezelés erdőgazdálkodási munkálatainak adatait.
6.6.7.3. Amennyiben az igazgatóságok nem saját eszközzel és nem saját munkavállalóival végeztetik el az erdészeti munkákat, minden esetben írásos megállapodást kell kötni a vállalkozóval. Ezen szerződésben részletesen rögzíteni kell a megállapodó felek alapadatain kívül:
a) az érintett erdőterületek elhelyezkedését (község, tag, részlet szinten);
b) az érintett erdőterület fafajösszetételét;
c) az érintett erdőterület nagyságát (hektárban megadva);
d) a végrehajtandó feladat természetvédelmi követelményeit, korlátozásait;
e) a munka elvégzésének határidejét;
f) a munka átvételének feltételeit;
g) a munka elvégzésének ellenértékét egységárban (pl. ápolás esetében Ft/ha, kézi ültetés esetében Ft/db, fakitermelés esetén Ft/m3) és összesítve is;
h) szükség szerint a minőségi munka biztosítására kialakított többletdíjazás mértékét és kikötéseit.
6.7. Halgazdálkodási tevékenységek halastavakon
6.7.1. A halastavak – jobbára mesterséges eredetük ellenére – különleges természetvédelmi értéket képviselnek hazánkban. A védett vizes élőhelyek esetében a halgazdálkodási tevékenységnek az élőhely összes védett populációjának (gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) életlehetőségeit kell megalapoznia, illetve ezekkel összhangban kell lennie.
6.7.2. A természetvédelmi oltalom alatt álló halastavakat – mint vízi élőhelyeket – a természetvédelemnek hosszú távon fenn kell tartania. A tavakon, szemben az intenzív termelési módozattal, az extenzív halgazdálkodást kell választani. A tavak kezelésének megtervezésekor a technikai szempontok mellett a meder és a környező területek ökológiai adottságait kell figyelembe venni.
6.7.3. A vonatkozó jogszabályok rendelkezése értelmében a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett nem kell mindenáron halászati tevékenységet folytatni az adott területen, mivel a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz. A hal és élőhelyvédelme érdekében azonban az adott vízterület halállományának fenntartása és az esetleges nemkívánatos folyamatok (pl. adventív fajok megjelenése, állománynövekedése) kontrollja miatt a kezelésben fenn kell tartani az eseti jellegű állományfelmérő és -szabályozó halászat lehetőségét.
6.7.4. A bérbe adott tavaknál a madarak riasztását olyan módon kell megszervezni, hogy az összhangban legyen a nemzetközi természetvédelmi egyezményekben foglalt elvekkel, a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv alapján kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területeken folytatandó gazdálkodás elveivel, a hazai természetvédelmi jogszabályokkal, valamint a riasztás módszereit szabályzó, kapcsolódó jogszabályokkal. A saját hasznosítású tavak esetében a madarak riasztása csak nagyon indokolt esetben végezhető.
6.7.5. Az elöregedett halastavak esetében a legsekélyebb, feliszapolódott tavakon a hínártársulásokat rendszerint felváltja a gyors ütemben előretörő nádas, sásos, gyékényes. Ilyen körülmények között tómeder nyílt vizes részének megtartása érdekében szükséges rekonstrukciós beavatkozásokat úgy célszerű megvalósítani, hogy azok hagyjanak teret az értékes társulások kialakulásának is.
6.7.6. A halgazdálkodás fenntartása, fejlesztése érdekében tervezett kotrást is úgy célszerű végezni, hogy az eredeti termelési célú, egysíkú medencejelleget megtörve, növelni kell a meder felszínének tagoltságát. Költőszigetek létesítése, sekélyebb-mélyebb területek kialakítása is az élőhely változatosságát növeli.
6.7.7. A halastavak vagyonkezelése:
a) a saját használatú halastavakon elsősorban a vízi madarak táplálkozó-, fészkelő- és pihenőhelyeinek biztosítása, továbbá a vízi életközösség kialakulása érdekében a mindenkori ökológiai vízpótlásról – és indokolt esetben – a halivadék kihelyezéséről szükséges gondoskodni,
b) a saját és az idegen használatban lévő tavakba egyaránt őshonos halfajok telepítését kell előtérbe helyezni,
c) idegen használatban lévő tavaknál a haszonbérlő köteles a telepíteni kívánt halfajok mennyiségét és arányát írásban ismertetni az igazgatósággal,
d) a halastó meghatározott vízszintjének tartásáról, a vízutánpótlásról a haszonbérlő – a vízjogi engedélyben meghatározott módon – köteles gondoskodni,
e) április 1-jétől július 31-ig a tó vízszintjének bárminemű megváltoztatása csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történhet,
f) haszonbérbe adás esetén a halak etetésének módját, és a tó tápanyag-utánpótlásának adatait a halászati tervnek kell tartalmaznia, amelyet a haszonbérlő készít el, és véleményezésre átadja a működési terület szerint érintett igazgatóság részére,
g) elektromos halászati eszközöket a haszonbérlő, csak a hatályos jogszabályok megtartása mellett használhat, természetvédelmi oltalom alatt álló halastavakon elektromos halászati eszköz kizárólag kutatási céllal, állománymentésre, valamint adventív halfajok elleni védekezés esetén használható,
h) a halastórendszer mellett megtalálható, vizes élőhelyek elmocsarasíthatók és azokban ki lehet alakítani a megfelelő táplálkozó területeket,
i) a halgazdálkodáshoz elengedhetetlen a legalább 50%-os nyílt vízfelület, ami több más természetvédelmi szemponttal (pl. vízimadarak táplálkozó helyének biztosítása) is egybeesik, illetve összeegyeztethető,
j) a nyíltvizes tavak partszegélyén meg kell hagyni a növényzettel borított (nádas, gyékényes) zónákat, mert ezek jó fészkelő-, és búvóhelyek a madarak számára.
6.8. Nádgazdálkodási tevékenységek
6.8.1. Magas biológiai, természetvédelmi és egyben gyakran jelentős gazdasági értékük miatt a nádasok kezelése megfontolt, tudományos felmérésekre alapozott kezelést igényel. A nádasok vagyonkezelése során a természetvédelmi szempontoknak megfelelő minőségű nádas kialakulásához a kedvező vízszint fenntartása kiemelkedően fontos természetvédelmi érdek. A természetes állapotú nádas aratása természetvédelmi szempontból általában szükségtelen, sőt rendszerint kerülendő, mert a nádas életközösség elszegényedését okozza. Lehetnek ugyanakkor olyan természetvédelmi szempontok, amelyek az aratást indokolják.
6.8.2. A nád aratásakor az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) javasolt az ún. rotációs aratási módszer alkalmazása, melynek lényege az, hogy egy-egy adott területrész csak minden harmadik évben kerülhet levágásra, hogy mindig legyen megfelelő mennyiségű úgynevezett „avas nádas” a nádban fészkelő madárfajok számára,
b) az aratás térbeli korlátozását, az avas nádterületek fenntartását elsősorban zoológiai szempontok (gerinctelen fauna védelme, nádi fészkelő közösségek megóvása stb.) indokolják; a nádfelület egyidejű teljes ún. felújító vágása csak kivételes esetben, megalapozott természetvédelmi céllal végezhető,
c) intenzív kezelés (évente vágás) csak időszakos (tavaszi) nyílt vízfelület kialakítása érdekében, illetve a természetvédelmi szempontból nem jelentős nádasoknál történhet,
d) szikes tavakon – vízen történő aratás esetén – a nádvágás célja és eredménye lehet a benádasodás teljes visszaszorítása a szikes tó vízfelületének és jellemző struktúrájának megőrzése céljából,
e) a nádaratást végző köteles olyan műszaki állapotban tartani a nádvágó gépeket, hogy elkerülhető legyen a műszaki meghibásodás, és az ebből eredő olajszivárgás, amennyiben az elővigyázatosság ellenére az mégis megtörténik, a szennyeződés tényét az igazgatóság felé jelezni kell, és meg kell szüntetni,
f) amennyiben a területen tűz keletkezik, annak továbbterjedését szántással, tárcsázással, a nádas felszaggatásával általában tilos megakadályozni, egyéb – nem vegyszeres – módon, pl. víz vagy tűzcsapó alkalmazásával, továbbá tűzpászta kiaratásával a nádarató köteles az oltást azonnal megkezdeni, és a tűzoltókat azonnal értesíteni,
g) a nádaratás megkönnyítése érdekében nem változtatható meg az érintett terület vízszintje,
h) védett természeti területen a nád tisztítása és osztályozása általában nem kívánatos, engedélyezni csak olyan területeken lehet (pl. szántó), ahol az ott folyó tevékenység nem okoz természetvédelmi érdeksérelmet,
i) természetvédelmi szempontból tisztítóvágás indokolt lehet, de csak az igazgatóságok által kijelölt helyen és gyakorisággal (minimum 10 évente) történhet,
j) a nádkészletező helyek teljes takarítását a haszonbérlőnek legkésőbb a nádkiszállítást követő 15 napon belül el kell végeznie,
k) a törmelék égetése tilos, csak külön eseti egyedi engedély birtokában végezhető,
l) a nádasok égetése is csak kivételesen, speciális természetvédelmi indokból engedélyezhető,
m) nád aratása csak vegetációs időn kívül, általában november 1. és február 15. között végezhető, ami az időjárás függvényében változhat, kivéve az elnádasodó mocsárrétek, láprétek és egyéb területek esetében, ahol a nád visszaszorítása zöld aratással történhet, ha a visszaszorítás, a nyílt vízfelület növelése a cél,
n) a nád vágását lehetőleg jégen kell elvégezni, ha nem cél a nádasok területének csökkentése,
o) Natura 2000 területek esetében a természetvédelmi célkitűzésekből eredő elvárásokkal összhangban kell végezni a nádaratást.
6.9. Gyümölcsös és szőlőterületek, kertek
6.9.1. A gyümölcsös, szőlő és kert művelési ágban lévő területek nagy kézimunka igénye miatt a saját gondozása helyett általában a haszonbérbe adás támogatandó. Ezekben a művelési ágakban általában a 7–17%-os lejtőkategória esetén javasolt tartani az adott termőföldet. Az adott táj termesztési hagyományaihoz alkalmazkodó rezisztens, illetve toleráns fajtákat kell telepíteni. Törekedni kell a meglévő ültetvények fenntartására, különös tekintettel a hagyományos fajták megóvására.
6.9.2. Génmódosított növény termesztése szigorúan tilos.
6.9.3. Amennyiben a szőlő, illetve gyümölcsös művelési ág a gyakorlatban természetvédelmi érdekből nem tartható fenn, akkor a célszerű művelésiág-változtatás iránya a rét, a legelő vagy az erdő művelési ág.
6.9.4. A terület megjelölése, lehatárolása csak természetes anyaggal (fa, nád, gyékény stb.) történhet, a mezsgyék fenntartása szükséges.
6.9.5. A területen esetlegesen található, illetve keletkezett hulladék eltávolítása kötelező.
6.9.6. Fa, tőke kivágása csak az igazgatóság egyetértésével lehetséges.
6.9.7. Tápanyag-utánpótlás: Elsősorban szerves trágyázásra és pillangósok vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni. Műtrágya használata csak tápanyagvizsgálaton alapuló szaktanácsadás alapján, az abban meghatározott mennyiségben és időzítésben, bedolgozás mellett alkalmazható, a hatósági engedélyeztetést követően. Mikrobiológiai készítmények, talajkondicionáló anyagok előzetes egyeztetés után alkalmazhatók.
6.9.8. Talajművelés: Az ültetvények gyommentesen tartása, mechanikai úton (kapálás, kézi szerszámos, gépi szerszámos talajművelés), vegyszermentesen ajánlott. Lejtős területeken ajánlatos a füvesítés és a lejtőre merőlegesen végzett művelés, ami védelmet nyújt a talajerózió kialakulása ellen. Gyepesített művelés esetén évente legalább egyszeri (lehetőség szerint kézi) kaszálást szükséges végezni. Amennyiben a kézi kaszálás nem megoldható, a gépi kaszálást úgy kell elvégezni, hogy az ne okozza a talaj maradandó károsodását. Gépi kaszálás során vadriasztó lánc alkalmazása kötelező. A területen szénakazal, depónia csak az igazgatóság egyetértésével helyezhető el. A kaszálást követő 20 napon belül össze kell gyűjteni a szénát, és el kell szállítani a területről.
6.9.9. Növényvédelem: A védekezésnél a megelőzést és a károsítók elleni mechanikai és biológiai eljárásokat kell előtérbe helyezni. A kijuttatandó készítményt elsősorban az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül kell kiválasztani. Peszticidek általában földi kijuttatással alkalmazhatók. Szintetikus úton előállított növényvédő szerek használata csak indokolt esetben, illetve zárlati vagy vizsgálatköteles veszélyes károsítók esetén, előzetes szemle alapján, egyedi engedélyeztetés után lehetséges. Ezeknél törekedni kell az integrált környezetkímélő növényvédelmi rendszerben engedélyezett készítmények alkalmazására. A készítmények közötti választásnál figyelembe kell venni a készítmények vízi szervezetekre, madarakra, emlősökre, hasznos ízeltlábúakra gyakorolt veszélyességét, toxicitását, a hatóanyag felezési idejét, mobilitását, perzisztenciáját.
6.9.10. Javasolható növényápolás, megelőző intézkedések:
a) megfelelő koronaforma kialakítása, illetve helyes metszésmód kiválasztása révén a lombozat szellőssé tétele;
b) a védekezés idejének meghatározása céljából feromoncsapdák alkalmazása a károsítók rajzásdinamikájának nyomon követésére;
c) előrejelzési módszerek alkalmazása, előrejelzési hálózat kialakítása;
d) a hasznos élő szervezetek védelme;
e) bizonyos gombabetegségek (monília) ellen hatásos lehet a mechanikai védekezés (a beteg ágak eltávolítása és elkülönített helyen, felügyelet mellett történő elégetése).
6.10. Az igazgatóságok vadállomány-kezelési gyakorlata
6.10.1. A vadállomány-kezelés gyakorlata:
a) Az igazgatóságok a saját vadászatra jogosultságuk alatti vadászterületeken kötelesek érvényesíteni a Szabályzatban foglalt előírásokat. Társult vadászati jog útján történő hasznosítás esetén az igazgatóságok tulajdonosi arányuk mértékében érvényesítik a Szabályzatban foglalt előírásokat.
b) A vadászterületeken a vadállomány-fenntartás és -szabályozás (a továbbiakban vadállomány-kezelés) a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelő vagyonkezelés szerves része, amelynek keretében minden beavatkozást a természetvédelmi céloknak és érdekeknek kell alárendelni.
c) A vadászterületeken a vadászat és a vadgazdálkodási tevékenység nem cél, hanem a természetvédelmi vagyonkezelés eszköze. A vad csak állományszabályozás céljából – károkozásának megelőzése és mérséklése érdekében (pl. természetvédelmi károkozás, erdő- és mezőgazdasági károk) –, továbbá állat-egészségügyi indokok alapján vadászható elejtéssel vagy befogással.
d) A vadászat, a vadgazdálkodás, a vadászetika, a természetvédelem és az állatvédelem szabályainak, illetve előírásainak betartására példamutató figyelmet kell fordítani.
e) A vadászterületeken kizárólag a következő vadfajokra szabad vadászni: gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, róka, borz, aranysakál, nyest, nyestkutya, mosómedve, pézsmapocok, dolmányos varjú és szarka. Amely fajok esetében a jogszabályok lehetővé teszik, az állományszabályozást csapdázásra kell alapozni. Egyéb kielégítő megoldás hiányában a kárókatona, a sárgalábú sirály és a seregély riasztása vagy gyérítése is lehetséges, feltéve, ha ez nem jelent veszélyt más természeti érték fennmaradására.
f) A vízivad, a mezei nyúl, az üregi nyúl, a fácán, a fogoly, az erdei szalonka, a balkáni gerle és az örvös galamb, valamint a házi görény és a szajkó vadászata alapvetően nem megengedett. Gyérítésük csak speciális természetvédelmi célból, valamint közegészségügyi okból történhet a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár eseti, éves jóváhagyásával.
g) A róka, a borz, az aranysakál, a nyest, a pézsmapocok, a dolmányos varjú és a szarka állomány-szabályozásának szükséges mértékét a helyi viszonyok, illetve az adott területen folyó, a védett fajok védelmére szolgáló fajmegőrzési tervek szabják meg. A pézsmapocok gyérítése nem járhat a vízimadár-populációk zavarásával, így gyérítését csapdázásra kell alapozni. A nyestkutya és a mosómedve minden esetben elejtendő.
h) A vadászterületeken olyan vadlétszám tartható fenn, amely lehetővé teszi a természeti és a védett természeti területek és értékek, a természetes élőhelyek és életközösségek megóvását.
i) Törekedni kell azon elv érvényre juttatására, hogy a vadállomány-kezelés során keletkező bevétel visszaforgatásra kerüljön a vadon élő állatfajok és élőhelyük védelmére, fenntartására és javítására.
j) A vadászterületeken vadfaj betelepítése, kibocsátása, továbbá mesterséges állománydúsító módszerek (zárttéri nagy- és apróvadnevelés, -kibocsátás) alkalmazása tilos. Ez nem vonatkozik a fogoly védelme érdekében végzett repatriációs tevékenységre.
k) A vadászterületeken a cél a természetközeli, külterjes (extenzív) vadállomány-kezelés, ezért a mesterséges vadtakarmányozás általában nem megengedett. A károsításra érzékeny területek vadmentesítése, valamint szélsőséges téli időjárás esetén mentő célú takarmányozás céljából szálas-szemes takarmány etetése mértéktartással végezhető. Vadföldek, szórók létesítése csak a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül történhet.
l) A vad elejtését vagy befogását, és általában a vadászati tevékenységet a lehető legcsekélyebb zavarással kell végrehajtani. A vadászati módok megválasztásánál ezért még az eredményesség rovására is ez a fő szempont. Nagyvad elejtéssel történő állományszabályozása elsősorban lesen, cserkeléssel, esetleg tereléssel vagy hajtással történjék.
m) Vadgazdálkodási és vadászati létesítmények, berendezések csak a lehető legszükségesebb mértékben alkalmazhatók. Elhelyezésüknél a tájvédelmi és az esztétikai szempontok különösen hangsúlyosak.
n) A vaddisznó esetében különös súlyt kell fektetni az élővad-befogásra és -értékesítésre.
6.10.2. A vadállomány-szabályozás végrehajtása
6.10.2.1. A vadállomány-szabályozásra jogosult személyek köre a következő:
a) A vadászatra jogosult hivatásos vadászai.
b) Természetvédelmi szakszemélyzet. Az állami természetvédelem szervezetének hivatásos vadászai, továbbá az állami természetvédelem szakszemélyzetének érvényes fegyvertartási engedéllyel és vadászjeggyel rendelkező azon tagjai, akik szakmai feladatként igazgatói írásbeli megbízást kaptak vaddisznó, tarvad, róka, borz, aranysakál, nyest, nyestkutya, mosómedve, pézsmapocok, dolmányos varjú, szarka térítésmentes vadászatára. Felügyeleti szerv (pl. minisztérium) és az illetékes természetvédelmi vagy a vadászati közigazgatási hatóság tagja – jogszabály alapján elrendelt hatósági vadászat kivételével – nem vadászhat az igazgatóságok vadászati jogosultsága alatti vadászterületeken.
c) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosi vadászati közösség további vadászai (működési szabályzat szerint).
d) Bérvadászati szerződés alapján vadászó hazai vagy külföldi természetes személy.
e)6 Társas vaddisznó vadászatok esetén a vadászatot segítő kutyás hajtók.
6.10.2.2. Az igazgatóság alkalmazásában álló hivatásos vadászok kivételével a 6.10.2.1. b) pontban felsorolt vadászok trófeás vadat – a vaddisznó kivételével – kizárólag térítés ellenében ejthetnek el. Sérült vagy beteg egyedek kivételével golyóérett trófeás vadat a 6.10.2.1. c) és d) pont alatti vadászok ejthetnek el. A 6.10.2.1. d) pont alatt megjelölt vadászok csak a vadászatra jogosult hivatásos vadászának közvetlen irányításával, a 6.10.2.1. b) és c) pont alatti vadászok pedig a vadászatra jogosult hivatásos vadászának felügyeletével vadászhatnak.
6.10.2.3. A 6.10.2.1. a) és b) pontokban megjelölt hivatásos vadászok által az éves vadgazdálkodási terv teljesítése érdekében elejtett trófeás vad trófeája – a vaddisznó agyar kivételével – csak térítés ellenében maradhat az elejtő hivatásos vadász tulajdonában, térítés hiányában a trófea az igazgatóság tulajdonát képezi. A trófea térítési díját vadászati árjegyzék figyelembevételével kell megállapítani. A 6.10.2.1. a) és b) pont alatt megjelölt hivatásos vadászok által elejtett, az igazgatóság tulajdonát képező trófeás vad – korosztálytól és trófeaminőségtől független – trófeáját a trófeabírálatot követően – amennyiben az elejtő nem kívánja annak térítési díját megfizetni – az erre a célra kijelölt helyen kell elhelyezni.
6.10.2.4. A bérvadászat valamennyi nagyvadállomány szabályozásánál előtérbe helyezendő, trófeás vadnál pedig különösen indokolt.
6.10.2.5.7 A vadászterületen az igazgatóság vendégvadásztatást nem folytathat. Ez alól kivételt képeznek a 6.10.2.1. pont e) alpontjában megjelölt kutyás hajtók, akik csak rókát és vaddisznót ejthetnek el.
6.10.3. Vadgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatás
A területileg illetékes első fokú vadászati hatóság részére készített vadállomány-becslési jelentések és vadgazdálkodási jelentések másolatát a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár számára a vonatkozó vadászati jogszabályok szerint előírt határidővel egyidejűleg kell megküldeni. Az éves vadgazdálkodási tervet – és az esetleges módosítását – csak a területileg illetékes vadászati hatóság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően kell haladéktalanul megküldeni a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére.
6.10.4. A vadállomány-kezelés szakmai irányítása és ellenőrzése
a) A vadállomány-kezelési gyakorlat szakszerűségéért, a jogszabályi és a szakmai előírások, a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesüléséért az igazgatóság igazgatója, vadgazdálkodásért felelős vezetője, valamint hivatásos vadászai a felelősek.
b Az igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületeken folytatott vadgazdálkodási feladatok szakmai felügyeletéért a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás értelmében a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály a felelős.
7. A vagyonkezelés közgazdasági és pénzügyi követelményei, felügyelet, ellenőrzés
7.1. A közgazdasági és pénzügyi követelmények szervezetsemlegesek, és ezeket mind költségvetési szerv, mind nonprofit jellegű, mind pedig nyereségérdekelt, piaci alapon működő gazdasági szervezeti forma keretében is biztosítani kell. Az igazgatóságok a védett természeti területeken folytatott vagyonkezelési tevékenységüket kizárólag alaptevékenységként folytathatják.
7.2. Igazgatósági költségvetés:
7.2.1. A költségvetés képezi az éves igazgatósági természetvédelmi célú vagyonkezelési terv pénzügyi alapját, kereteit. A költségvetés tervezésekor javasolt a természetvédelmi célú vagyonkezelési feladatok tervezhető ellátása érdekében külön, belső részköltségvetés készítése. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy előirányzat módosításkor a részköltségvetés előirányzatai is megfelelően módosuljanak.
7.2.2. Követelmények valamennyi tervvel kapcsolatban:
a) a költségvetési, tervezési és számviteli szabályoknak feleljenek meg, azokkal összevezethetők legyenek,
b) tevékenységenként is elkülönültek legyenek,
c) részletes háttérszámítások alapján készüljön,
d) világítson rá az esetlegesen kritikus pontokra.
7.3. Számviteli nyilvántartás (könyvvezetés):
Az igazgatóságok a jogszabályok keretei, tartalmi követelményei között önállóan alakítják számviteli politikájukat. Az igazgatóság egészét átfogó, a számviteli alapelveknek megfelelő könyvvezetés keretein belül – a belső szabályozásban foglaltak alapján – el kell különíteni a természetvédelmi célú vagyonkezeléssel összefüggő számviteli nyilvántartásokat (szakfeladat). Az elkülönítés biztosíthatja, hogy beszámoláskor, illetve a természetvédelmi célú vagyonkezelés éves értékelésekor számviteli szempontból is megalapozott pénzügyi adatok álljanak rendelkezésre.
7.4. Felügyeleti feladatok:
A miniszter, illetve természetvédelmi munkaszervezete felügyeleti hatásköréből adódóan, a vagyonkezelés és a természetvédelmi szakmai munka összehangolása érdekében a következő feladatokat látja el:
a) döntés az újonnan vagyonkezelésbe került területek saját kezelésének többletforrásairól,
b) a vagyonkezelésre vonatkozó általános szabályok megállapítása, betartásuk ellenőrzése,
c) a haszonbérleti szerződések, megállapodások felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezése,
d) a tényleges használatok rendszeres ellenőrzése,
e) az igazgatóságok rendszeres beszámoltatása és az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységének rendszeres értékelése,
f) a természetvédelmi érdekek elsőbbségének egyéb felügyeleti eszközökkel történő biztosítása.
7.5. Az irányító szervnek történő beszámolás:
a) A beszámolási kötelezettség adja a természetvédelmi vagyonkezelés felügyeleti értékelésének alapját, amelynek komplex módon ki kell terjednie a természetvédelmi vagyonkezelési tevékenység szakmai (természetvédelmi szempontú), pénzügyi és jogi (szabályszerűségi) értékeléseire.
b) Az igazgatóságok éves beszámoló jelentésében a vagyonkezelési tevékenység vonatkozásában elsősorban a következőkre kell kitérni:
ba) a kitűzött szakmai célok teljesülésére,
bb) a vagyonkezelési tevékenységet befolyásoló főbb külső folyamatokra és körülményekre,
bc) a jóváhagyott, illetve újonnan belépő feladatok határszemlével is alátámasztott teljesítésére, a teljesítés szakmai és pénzügyi eredményességére,
bd) a kapott támogatások felhasználására,
be) a feladatelmaradások indokolására,
bf) a külső ellenőrzések (ideértve a tulajdonosi ellenőrzést is) megállapításaira.
7.6. Ellenőrzés:
A belső és a külső (felügyeleti) ellenőrzések végzésénél az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:
a) szakszerűség,
b) szabályszerűség (ideértve az irányadó jogszabályokat is),
c) a kiadott utasítások teljesítése,
d) a teljesítés eredményessége.
7.6.1. Belső (igazgatósági) ellenőrzés:
a) Mind a saját használatban, mind a használatra kiadott területek esetében indokolt, hogy az adott igazgatóság vezetése rendszeresen meggyőződjön arról, hogy a természetvédelmi vagyonkezelés a jogszabályi előírások, a kiadott utasítások szerint eredményesen történik. Az eredményességen egyfelől mindent megelőzően a természetvédelmi célok megvalósítását, másodsorban az adott területre előírt használati mód által lehetséges legnagyobb hozam elérését kell érteni.
b) Az igazgatóságok a folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében a vagyonkezelés fő folyamataira kötelesek elvégezni a felmerülő kockázatok azonosítását, az ellenőrzési nyomvonal kialakítását, a felmerült szabálytalanságok kezelésének rendjét tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés feladata a kontrollok meglétének, működésének ellenőrzése.
7.6.2. Külső (felügyeleti) ellenőrzés:
a) A felügyeleti költségvetési ellenőrzés rendjét a Minisztérium határozza meg. Felügyeleti költségvetési ellenőrzés keretében a természetvédelmi vagyonkezelés csak az igazgatóság mint központi költségvetési szerv egészén belül, az igazgatóság tevékenységének részeként vizsgálható. Az ellenőrzési típus megválasztása az ellenőrzési célnak megfelelően történik. Ezeket az ellenőrzési célnak megfelelően a természetvédelmi vagyonkezelés esetében szükség szerint kell alkalmazni.
b) A felügyeleti ellenőrzés szakmai részét a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárság munkatársai végzik. A szakmai ellenőrzéseket e Szabályzatban foglaltakra kiterjedően a munkatársak általában racionálisan, több szakterületet összefogva, rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen végzik. Szükség esetén, vagy amennyiben a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó jelzés is felmerül, (esetleg arra vonatkozóan bejelentés érkezik) akkor egy-egy szakterület részterületére is irányulhat az ellenőrzés. A szakmai felügyelet során térképek, szerződések, szakmai anyagok és adatok bekérése, vagyonkezeléssel foglalkozó munkatársak és a természetvédelmi őrszolgálat tagjainak meghallgatása, továbbá helyszínelések, helyszíni bejárások és vizsgálatok képezik a főbb ellenőrzési módokat.

1. függelék a Szabályzathoz8

Szerződésminta
Haszonbérleti szerződés
amely létrejött egyrészről a(z)
…………………………………………………………….. Igazgatóság, statisztika azonosítója: ……………………………………………,
címe: ……………………………, adószáma: ……………………………………, számlaszáma: ………………………………………
mint Haszonbérbe adó (a továbbiakban: Haszonbérbe adó), képviseli …………………………………… igazgató,
másrészről:
Természetes személy haszonbérlő esetén:
Családi és utóneve:
Születési családi és utóneve:
Születési helye és ideje:
Anyja leánykori neve:
Állampolgársága:
Személyi azonosítója vagy belső egyedi azonosító száma:
Személyazonosító igazolvány száma:
Adóazonosító jele:
Számlaszáma:
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában fennálló tagság azonosító száma (amennyiben van):
Elérhetősége:
Lakóhelye:
Gazdálkodó szervezet haszonbérlő esetén:
Megnevezése:
Székhelye:
Vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utóneve:
Vezető tisztségviselő vagy cégvezető lakcíme:
Törvényes képviselő családi és utóneve, tisztsége:
Statisztikai azonosítója:
Cégjegyzékszáma vagy belső egyedi azonosító száma (cég esetében):
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában fennálló tagság azonosító száma (amennyiben van):
A szervezet részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utóneve:
A szervezet részéről eljáró meghatalmazott természetes személy lakcíme:
Adószáma:
Számlaszáma:
Elérhetősége:
mint Haszonbérlő földhasználati jogosult (a továbbiakban: Haszonbérlő), (a továbbiakban együtt: Szerződő Felek) között az alulírott napon az alábbi feltételek mellett.
1. Szerződő Felek
1.1. Haszonbérbe adó kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlanok természetvédelmi rendeltetésűek. Jelen szerződés célja, hogy a szerződés 1.3. pontjában megjelölt földrészletek természeti értékeinek, azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelmét, megőrzését elősegítse, valamint az, hogy a védett természeti terület állapotfenntartása, helyreállítása, illetve fejlesztése a kezelési előírások alapján megvalósuljon.
1.2. Haszonbérbe adó kijelenti, hogy jelen szerződést a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NFA kormányrendelet) szabályai szerint lefolytatott pályázati eljárás előzte meg/jelen szerződés pályázati eljárás lefolytatása nélkül került megkötésre.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján jelen haszonbérleti szerződés megkötése hatósági jóváhagyáshoz nem kötött.
1.3. Haszonbérbe adó igazolja, hogy alább felsorolt állami tulajdonú ingatlanok a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartoznak és a(z) …………… Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében állnak./Haszonbérbe adó igazolja, hogy az alább felsorolt állami tulajdonú ingatlanok a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (2) bekezdése alapján a ………………… Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alatt állnak.

Település megnevezése

Helyrajzi szám

Haszonbérbe adott terület nagysága

Haszonbérbe adott terület Aranykorona értéke*

Művelési ága

Természetbeni állapota

Természetvédelmi kategória

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Művelés alól kivett művelési ágú ingatlan esetén a környező, a kivett terület valós használatával megegyező művelési ágú ingatlanok AK értékének átlaga alapján számított érték.
2. A haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések
2.1. A haszonbérlet időtartama
Haszonbérbe adó az 1.3. pontban körülírt vagyonkezelői jogosultsága alapján a Haszonbérlő részére ellenérték fejében …………… napjától ……………… napjáig terjedő határozott időtartamra használatba adja az 1.3. pontban körülírt ingatlanokat. Jelen szerződés ezen időtartam leteltével – amennyiben annak közös megegyezéssel történő meghosszabbítására nem kerül sor – megszűnik.
2.2. A haszonbérlet díja
A Szerződő Felek a haszonbérlet ellenértékét ……………………… AK × ………………………… Ft/AK/év, azaz
mindösszesen ……………………… Ft/évben határozzák meg, amely összeget a Haszonbérlő – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:352. § (1) bekezdése, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően Szerződő Felek megállapodása alapján – köteles minden tárgyév ……… napjáig megfizetni a Haszonbérbe adó által kiadott számla ellenében.
A jelen szerződés megkötésének az évét (azaz a tárgyévet) követő további években az Igazgatóság a haszonbér mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, tárgyévet megelőző évre vonatkozó inflációs ráta mértékével egyoldalúan megemeli. A Haszonbérbe adó a megemelt haszonbér mértékét – legkésőbb a számla megküldésével egyidejűleg – írásban közli a Haszonbérlővel.
Fentiek mellett Haszonbérbe adó fenntartja az NFA kormányrendelet 36. § (1) bekezdésében foglalt jogát a haszonbérleti díj kétévenkénti felülvizsgálatára. Haszonbérlő tudomással bír arról, hogy a hivatkozott rendelkezés alapján a Haszonbérbe adó a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezheti, illetve jelen szerződést a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint felmondhatja, amennyiben a haszonbérleti díj felülvizsgálat összegében a Szerződő Felek 30 napon belül nem tudnak megállapodni.
Ha az előírt határidőre Haszonbérlő a díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a Haszonbérbe adó írásban szólítja fel a Haszonbérlőt kötelezettségének teljesítésére. A díjfizetés késedelmes teljesítése esetén a Haszonbérlő a Ptk.-ban rögzítettek szerint megállapított késedelmi kamattal növelt díjat köteles fizetni.
A Haszonbérlő az adott évben esedékes haszonbér megfizetése előtt nem kezdhet a következő gazdasági év megalapozásához. Ennek megszegése esetén mezei leltár vagy egyéb költség- és kártérítési/kártalanítási igénnyel a Haszonbérbe adóval szemben nem élhet.
Szerződő Felek megállapodnak, hogy minden év szeptember 30. napjától október 31. napjáig bezárólag a magyarországi föld- és haszonbérleti piac változásait figyelembe véve együttesen áttekintik a haszonbérleti díj mértékének helytállóságát, és annak szükség szerinti módosításáról legkésőbb november 30. napjáig közös megegyezéssel megállapodnak.
Szerződő Felek kijelentik, hogy amennyiben jelen szerződés megkötését követően az Európai Unió területalapú támogatási rendszerében jelentős változás következik be, az a szerződésben meghatározott díjtétel felülvizsgálatát eredményezi.
2.3. Természetvédelmi céloknak megfelelő területfenntartás
A Haszonbérlő köteles az 1.3. pontban megjelölt ingatlanokat a jó gazda gondosságával – művelési ágának, illetve természetbeni állapotának megfelelően – művelni és gondoskodni a termőképesség fenntartásáról. A Haszonbérlő kötelezi magát, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Tvt.) és annak végrehajtási rendeleteit, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területre vonatkozó kezelési és hatósági előírásokat minden esetben maradéktalanul betartja.
A Haszonbérlő az előre nem tervezhető természetvédelmi jogi és hatósági előírásokat, és az ezzel összefüggő gazdálkodási-használati korlátozásokat tudomásul veszi, és azokkal összefüggésben a Haszonbérbe adóval szemben igényt nem támaszt. Az ingatlanok használatával, hasznosításával összefüggő hatósági kötelezések a Haszonbérlőt terhelik, a hatósági engedélyek beszerzése és a felmerülő költségek viselése a Haszonbérlő kötelessége. Haszonbérlő a Haszonbérbe adó előzetes engedélye nélkül nem változtathatja meg a haszonbérelt földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágát, illetve a birtokba adáskor az 1.3. pontban rögzített természetbeni állapotát.
Az 1.3. pontban megjelölt földrészletek természetvédelmi céloknak megfelelő területfenntartását szolgáló kezelési előírások jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik.
A Haszonbérlő tudomásul veszi, hogy kizárólag olyan önkéntes vállalásokat tehet az 1.3. pontban megjelölt földrészleteket érintően – pl. mezőgazdasági támogatások igénylése során –, amelyek nincsenek ellentétben a birtoktestre meghatározott speciális természetvédelmi kezelési előírásokkal.
A Haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés kezelési előírásainak betartása nem mentesíti a természetvédelmi hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
Természetvédelmi érdekből a Haszonbérbe adó a Haszonbérlő használati jogát korlátozhatja. A Haszonbérlő a használati jog korlátozása miatt kártalanítási igénnyel nem léphet fel a Haszonbérbe adóval szemben. Amennyiben azonban a fentiek miatt a gazdálkodás egy adott területen véglegesen (a gazdálkodási évre vonatkozóan) meghiúsul, a haszonbért a felek arányosan csökkentik. Teljesítési segédként bevont együttműködő partnerek esetén alkalmazandó kiegészítés: A Haszonbérlő a jogviszonyba a természetvédelmi céloknak megfelelő területfenntartás biztosítása érdekében teljesítési segédként bevont személyek magatartásáért mint a sajátjáért felel.
2.4. Alhaszonbérletbe adás tilalma
A Haszonbérlő az ingatlan használatának jogát sem visszterhes, sem ingyenes szerződésben harmadik fél részére nem engedheti át.
2.5. Hulladék elszállításának kötelezettsége
A Haszonbérlő köteles a gazdálkodás közben keletkezett hulladékot a területről elvinni, illetve a hulladékról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket az 1.3. pontban felsorolt földrészletek vonatkozásában maradéktalanul betartani.
2.6. Épület, építmény létesítésének feltételei
Amennyiben a gazdálkodási tevékenység ezt szükségessé teszi, az ingatlanokon a Haszonbérbe adó előzetes írásbeli hozzájárulásával és a hatályos jogszabályok szerint szükséges hatósági engedéllyel épületek, építmények létesíthetők, valamint egyéb beruházások végezhetők, különös tekintettel a területhasználattal összefüggő jogszabályokra, településrendezési tervekre, valamint a helyi építési szabályzatra. Az épületek, építmények engedélyezésével, beruházásával kapcsolatos költségek a Haszonbérlőt terhelik.
A felépítmények jogi helyzetére a Szerződő Felek külön, írásba foglalt megállapodása irányadó.
2.7. Bejelentési kötelezettség
A Fétv. 95. § (1) bekezdése alapján, a földhasználat a nyilvántartásba vétele céljából a haszonbérelt földrészlet fekvése szerint illetékes járási földhivatal felé történő, a használat megkezdésétől számított 30 napon belüli bejelentési kötelezettség a Haszonbérlőt terheli.
2.8. A Haszonbérlő felelős a tűz-, munka- és balesetvédelmi szabályok, előírások megtartásáért és viseli azokat a károkat, amelyek e szabályok megsértésével vagy a kellő gondosság elmulasztásával keletkeznek.
2.9. A Haszonbérlő hozzájárul ahhoz, hogy jelen szerződésben szereplő személyes adatait a Haszonbérbe adó a nyilvántartásaiban rögzítse, tárolja és a számára előírt kimutatásokban, valamint a hatályos jogszabályok alapján történő adatszolgáltatás során felhasználja.
2.10. A Szerződő Felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is jogosult ellenőrizni a rendelkezésükre bocsátott költségvetési pénzeszközök szerződésszerű felhasználását. A haszonbérlet gyakorlásának szabályszerűségét és célszerűségét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is ellenőrizheti. A tulajdonosi ellenőrzésnek az NFA kormányrendeletben rögzített eljárásrendjét, a felek azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a Szerződő Felek ismerik és jelen szerződés részének tekintik.
2.11. Előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezés
Haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 18. § (1a) bekezdése alapján föld haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
2.12. A Haszonbérlő mint földhasználó nyilatkozatai
2.12.1. Természetes személy esetén
2.12.1.1. Nyilatkozat a földhasználati jogosultság alanyi feltételének fennállásáról
Haszonbérlő nyilatkozik arról, hogy
a) földművesnek minősül, vagyis megfelel a Földforgalmi tv. 5. § 7. pontjában meghatározott feltételeknek,
vagy
b) fiatal földművesnek minősül, vagyis megfelel a Földforgalmi tv. 5. § 6. és 7. pontjában meghatározott feltételeknek,
vagy
c) pályakezdő gazdálkodónak minősül, vagyis megfelel a Földforgalmi tv. 5. § 22. pontjában meghatározott feltételeknek.
c) pont esetében
2.12.1.2. Nyilatkozat a pályakezdő gazdálkodónak minősülő földhasználó részéről a jövőbeli kötelezettségvállalásokról
Haszonbérlő nyilatkozik, hogy a haszonbérleti jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít és mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
2.12.1.3. A Haszonbérlő további nyilatkozatai
a)    Haszonbérlő mint földhasználati jogosult kijelenti, hogy a jelen haszonbérleti szerződés fennállása alatt megfelel a Földforgalmi tv. 40. § (1)–(4) bekezdésében, valamint 41. §-ában foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
b)    Haszonbérlő nyilatkozik, hogy vele szemben az NFA tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerződéskötést kizáró ok nem áll fenn.
c)    Haszonbérlő nyilatkozik, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása.
Haszonbérlő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben vele szemben az NFA tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerződéskötést kizáró ok bármelyike felmerül, úgy azt haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül írásban közli a Haszonbérlővel.
2.12.2. Gazdálkodó szervezet esetén
2.12.2.1. Nyilatkozat a földhasználati jogosultság alanyi feltételének fennállásáról
Haszonbérlő nyilatkozik, hogy a gazdálkodó szervezet
a) mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, vagyis megfelel a Földforgalmi tv. 5. § 19. pontjában meghatározott feltételeknek
vagy
b) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, vagyis megfelel a Földforgalmi tv. 5. § 26. pontjában meghatározott feltételeknek.
b) pont esetében
2.12.2.2. Nyilatkozat az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő földhasználó részéről a jövőbeli kötelezettségvállalásról
Haszonbérlő mint újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő gazdálkodó szervezet a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít.
2.12.2.3. Haszonbérlő további nyilatkozatai
a)    Haszonbérlő mint földhasználati jogosult kijelenti, hogy a jelen haszonbérleti szerződés fennállása alatt megfelel a Földforgalmi tv. 40. § (1)–(4) bekezdésében, valamint 41. §-ában foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
b)    Haszonbérlő nyilatkozik, hogy vele szemben az NFA tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerződéskötést kizáró ok nem áll fenn; nyilatkozik továbbá, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján átlátható szervezetnek minősül.
c)    Haszonbérlő nyilatkozik, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása.
Haszonbérlő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben vele szemben az NFA tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott szerződéskötést kizáró ok bármelyike felmerül, avagy a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek, úgy azt haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül írásban közli a Haszonbérlővel; ugyancsak haladéktalanul értesíti Haszonbérlőt, ha a cégében tulajdonosváltozásra, illetve jogutódlásra, jogok és kötelezettségek átszállására, szétválásra, összeolvadásra vagy beolvadásra kerül sor.
3. Birtokba adás
3.1. A Haszonbérbe adó jelen szerződés 1.3. pontjában megjelölt ingatlanokat jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Haszonbérlő birtokába adja és a Haszonbérlő a birtokba adás napjától szedi az ingatlanok hasznait, viseli terheit.
3.2. A birtokba adás időpontjától viselendő terhekbe beleértendő az 1.3. pontban körülírt ingatlanokkal kapcsolatos minden köztartozás (pl. adók, adók módjára behajtandó köztartozások).
A haszonbérlet ideje alatt szerzett, a bérleménnyel kapcsolatos, alanyi jogon képződő vagyoni jellegű jog(ok) a haszonbérleti szerződés megszűntével térítésmentesen átszáll(nak) a Haszonbérbe adóra. A Haszonbérbe adó a szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén jogosult – mint a vagyoni jellegű jog tulajdonosa – a vagyoni jellegű jog változásának átvezetését egyoldalúan is kezdeményezni.
3.3. Jelen szerződés megszűnése esetén a haszonbérelt földrészleteket olyan állapotban – különös tekintettel a gyommentességre – kell átadni a Haszonbérbe adónak, hogy azokon a rendeltetésszerű gazdálkodás azonnal folytatható legyen.
4. Szerződés módosítása
Amennyiben a szerződés időtartama alatt olyan jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba, amelyek a Szerződő Felek által vállalt kötelezettségek teljesítését jelentős mértékben megnehezítik, akkor bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását.
5. Szerződés felmondása, megszűnése
5.1. Azonnali hatályú (rendkívüli) felmondási jog illeti meg a Haszonbérbe adót a 2.3.–2.5. pontban rögzített haszonbérlői kötelezettségek megszegése esetén, valamint amennyiben:
a)    a Haszonbérlő a természeti értékeket károsító tevékenységet végez, ezen értve – a Szerződő Felek által súlyos szerződésszegésnek tekintett – a mellékletben szereplő kezelési előírások be nem tartását, továbbá amennyiben a Haszonbérlővel szemben jogerősen természetvédelmi bírságot szabnak ki, vagy természetvédelmi szabálysértési eljárásban vagy természetkárosítás miatt indult büntetőeljárásban jogerősen megállapítják a Haszonbérlő felelősségét;
b)    a Haszonbérlő a haszonbérleti jogviszony létrehozását megelőzően, azzal összefüggésben vagy a haszonbérleti jogviszony fennállása alatt bármikor valótlan nyilatkozatot tesz;
c)    a Haszonbérlővel szemben a szerződés megkötését követően csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve végelszámolás vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás alá kerül, továbbá amennyiben a Haszonbérlő a tevékenységét felfüggesztette vagy tevékenységét felfüggesztették, illetve állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták;
d)    írásbeli figyelmeztetés ellenére is károsítja a haszonbérelt vagy bármely más, igazgatósági vagyonkezelésben álló ingatlant vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét;
e)    írásbeli figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földrészletet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a földrészlet termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést, illetve a jelen szerződés tárgyát képező ingatlanokat rendeltetés-, illetve szerződésellenesen használja;
f)    a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket a megfizetési határidő eltelte után, írásban közölt felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg;
g)    a Haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a földművelési ágát megváltoztatta vagy a földet a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította, vagy az ingatlanokon a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást;
h)    a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetve a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti;
i)    a területen géntechnológiával módosított növényt termeszt;
j)    a szakszerű gazdálkodással a területen felhagy;
k)    az ellenőrzést ismételten akadályozza; vagy
l)    olyan – a Haszonbérbe adó vagyonkezelésében lévő – ingatlant is használ legeltetés vagy más – számára meg nem engedett – célra, amely nem képezi jelen szerződés 1.3. pontban megjelölt tárgyát, és amelynek használatára egyéb jogcímen sem jogosult. Teljesítési segédként bevont együttműködő partnerek esetén alkalmazandó kiegészítés: a Haszonbérlő a természetvédelmi kezelés teljesítéséhez kapcsolódó, a nyertes pályázatban hivatkozott együttműködését valamely partnerével egyoldalúan megszünteti, vagy az együttműködés nem az önhibáján kívül eső okra (pl. elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés) visszavezethetően szűnik meg és új együttműködő partner bevonásának hiányában az együttműködő partnerek száma ezáltal lecsökken;
m)    a Haszonbérlő elmulasztja a szerződés 2.7. pontjában, illetve a Fétv. 95. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének teljesítését;
n)    a Haszonbérlővel szemben az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok bármelyike a szerződéskötést követően merül fel.
5.2. A természetes személy Haszonbérlő a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha egészségi állapota olyan mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás áll be, amely a jelen szerződésből eredő kötelezettségei teljesítését akadályozza vagy jelentősen megnehezíti.
5.3. A szerződés megszűnik továbbá a Fétv. 57. §-ában, valamint az NFA tv. 19. § (1a) bekezdésében meghatározott esetekben.
5.4. A Haszonbérlő kötelezettséget vállal arra, hogy ha a haszonbérleti szerződés bármilyen okból megszűnik, a jelen szerződésben szereplő ingatlanokra vonatkozó mindenkori agrártámogatási jogosultságát a haszonbérbe adóra átruházza a megszűnés évében érvényes haszonbér 1%-a megfizetése ellenében.
6. Szerződést módosító jogszabályi feltétel
A Szerződő Felek rögzítik, hogy módosító jogszabályi feltétel alatt mindketten azt értik, hogy a jelen szerződés tartalmával ellentétes jogszabályi rendelkezés a jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg automatikusan jelen szerződés tartalmává válik és a szerződés jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő soron kívüli módosítását eredményezi. Ugyanilyen soron kívüli módosulást eredményez, ha a jelen szerződésben hivatkozott bármely jogszabály helyett új jogszabály lép hatályba az adott szerződési elem vonatkozásában. Ilyen esetben a hatályba lépett új jogszabály címét, számát és a konkrét jogszabályi helyet is meg kell jelölni a szerződés módosítása során.
7. Ellenőrzés
A Haszonbérbe adó jogosult a szerződésszerű használatot a természetvédelmi őrszolgálat, illetve más képviselője útján, a Haszonbérlő jogszerű tevékenységének szükségtelen zavarása nélkül bármikor ellenőrizni, amelyről a Haszonbérlőt tájékoztatja.
8. Rezsiköltség
Az 1.3. pontban körülírt ingatlanok használatával, birtoklásával összefüggő mindennemű költség jelen szerződés időtartama alatt a Haszonbérlőt terheli.
9. Kártérítés, költségviselés
9.1. Szerződő Felek kikötik, hogy amennyiben a rögzített természetbeni állapothoz képest romlik az ingatlanok állapota, vagy azokat más környezeti vagy természeti károsodás éri, és ez a Haszonbérlőnek, illetve megbízottjának, alkalmazottjának, képviselőjének, tagjának szerződésszegő vagy más jogellenes magatartása következtében állott be, úgy a Haszonbérlő köteles a Haszonbérbe adónak az ebből eredő károkat a Ptk. 6:519. § és a Tvt. 81. § szabályai szerint megtéríteni.
9.2. A Haszonbérlő a Ptk. szerint felel azért az egyéb – szerződésszegéssel okozott – kárért is, amely a saját, illetve megbízottjának, alkalmazottjának, képviselőjének, tagjának magatartása következtében állott be, illetve felelős azon személy magatartásáért, akit kötelezettsége teljesítéséhez, illetve joga gyakorlásához vesz igénybe.
9.3. A Haszonbérlő előzetesen és visszavonhatatlanul teljes egészében lemond mindennemű kártalanítási igényéről, amely esetlegesen védett állatfaj egyede által – a jelen szerződés tárgyát képező ingatlanokban, az azon található terményben – okozott kártétel miatt keletkezne Tvt. 74. § (4) bekezdése alapján.
9.4. A Haszonbérlő tudomásul veszi, hogy kártalanítási igényt nem keletkeztet: védett természeti területen a természeti kár [Tvt. 37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár] megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom.
9.5. A Haszonbérlő tudomásul veszi, hogy a Haszonbérbe adó a 2.6. pont szerinti előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül megvalósult építkezés, értéknövelő beruházás esetén annak értékét a Haszonbérbe adó a Haszonbérlő részére a szerződés megszűnésekor nem téríti meg. Ezekben az esetekben a Szerződő Felek a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak érvényesülését kizárják.
9.6. A szerződés megszűnésekor a Haszonbérlő elviheti az általa létesített, állagsérelem nélkül eltávolítható berendezési és felszerelési tárgyakat, valamint – Szerződő Felek 2.6. pont szerinti eltérő megállapodásának hiányában – követelheti a Haszonbérbe adó írásbeli hozzájárulásával létesített és el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező ráfordításainak a szerződés megszűnésekor megállapított értékét. A szerződés megszűnésekor a Haszonbérlő – a Haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában – az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén, kártalanítás nélkül köteles lebontani, illetve eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontási, illetve eltávolítási munkálatokat a Haszonbérbe adó a Haszonbérlő költségére elvégeztetheti. Ennek megszegése esetén a Haszonbérlő a mezei leltárhoz kötődően semmilyen jogcímen nem támaszthat követelést a Haszonbérbe adóval szemben.
9.7. Haszonbérlő előzetesen és visszavonhatatlanul teljes egészében lemond mindennemű kártalanítási igényéről, ha a jogviszony megszűnése azért következik be, mert a szerződés megkötése és a terület használatba vétele közötti időtartamban olyan változás következik be, amelynek a szerződéskötés időpontjában való fennállása esetén a szerződés létre sem jött volna.
10. Egyebek
10.1. A Szerződő Felek jelen szerződés teljesítésében együttműködnek. A szerződés teljesítését érintő minden lényeges kérdésről a Szerződő Felek egymást haladéktalanul értesítik.
10.2. A Szerződő Felek az egymásnak küldött tértivevényes küldemények kézbesítése tekintetében megállapodnak abban, hogy amennyiben a címzett a küldeményt nem veszi át vagy az átvételét megtagadja, a sikertelen kézbesítés napjától számított ötödik napon kell az adott iratot kézbesítettnek tekinteni.
10.3. A Haszonbérlő (képviselője) hozzájárul ahhoz, hogy a jelen okiratba foglalt személyes adatait a jelen szerződés és a hozzá kapcsolódó iratok tartalmazzák, hozzájárul továbbá, hogy személyes adatait a Haszonbérbe adó szerződései nyilvántartása, a szerződési feltételek és pénzügyi teljesítések követése, ellenőrzése érdekében kezelje.
10.4. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Szerződő Felek a Ptk., a Földforgalmi tv., illetve a Fétv., az NFA tv., a Tvt., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az NFA kormányrendelet, valamint az állami tulajdon kezeléséről szóló jogszabályokban foglalt rendelkezéseit tekintik irányadónak.
10.5. Jelen szerződésből eredő jogviták esetére a Szerződő Felek kikötik a ……………… kizárólagos illetékességét.
10.6. Jelen szerződést a Szerződő Felek elolvasás és megértés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.
10.7. Jelen szerződés …………………………… lép hatályba.
Mellékletek:
– kötelező mellékletek (a haszonbérbe adott földrészlet határvonalait pontosan jelölő térkép, speciális kezelési előírások – amennyiben a 2.3. pontban részletesen nem szerepelnek, nyilatkozatok záradéka)
– egyéb mellékletek: ………………………………………………………………………………………………………

2. függelék a Szabályzathoz9

NYILATKOZATOK ZÁRADÉKA
Alulírott ……………………………………… büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy:
1. nem minősülök a szerződést aláíró szerv bármely vezetőjének, alkalmazottjának, illetve azok közeli hozzátartozójának sem természetes személyként, sem jogi személy képviseletében;
2. nincs az államháztartással szemben lejárt köztartozásom;
3. a szerződéskötést megelőző 3 éven belül velem szemben természetvédelmi bírságot nem szabtak ki;
4. természetvédelmi szabálysértési eljárásban felelősségemet 3 éven belül nem állapították meg;
5. jogerős ítélet 7 éven belül nem állapította meg büntetőjogi felelősségemet természetkárosítás bűntette miatt;
6. Haszonbérbe adóval szemben nincs 120 napnál régebben lejárt tartozásom, továbbá nyilatkozom, hogy egyenesági rokonomnak, házastársamnak, élettársamnak, illetve olyan gazdasági társaságnak, amelyben én vagy egyenesági rokonom, házastársam, élettársam többségi befolyással rendelkezik, nincs a haszonbérbe adóval szemben 120 napnál régebben lejárt tartozása.
Nyilatkozom, hogy:
1.    természetes személy esetén (megfelelő rész aláhúzandó):
– a Földforgalmi tv. 5. § 7. pontja szerinti földművesnek minősülök;
– a Földforgalmi tv. 5. § 6. és 7. pontja szerinti fiatal földművesnek minősülök;
– a Földforgalmi tv. 5. § 22. pontja szerinti pályakezdő gazdálkodónak minősülök.
2.    gazdálkodó szervezet esetén (megfelelő rész aláhúzandó):
–    a gazdálkodó szervezet a Földforgalmi tv. 5. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
–    a gazdálkodó szervezet a Földforgalmi tv. 5. § 26. pontja szerinti újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.
Nyilatkozom továbbá, hogy:
1. nem állok csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;
2. tevékenységemet nem függesztettem fel, illetve nem függesztették fel azt;
3. nem rendelkezem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással;
4. állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – 3 évnél nem régebben lezárult – eljárásban nem szolgáltattam hamis adatot, eljárásból nem zártak ki;
5. a szerződés létrejöttével nem lépem túl a Földforgalmi tv.-ben meghatározott birtokmaximumot.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül be fogom jelenteni a Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kijelentem, hogy jelen záradékban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy Haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, amennyiben bebizonyosodik, hogy szándékosan valótlanul nyilatkoztam a fenti tényekről.
Keltezés:
Aláírás:

3. függelék a Szabályzathoz

Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő
földrészletek
................................ Nemzeti Park Igazgatóság
................................ időpont szerinti állapot
Az adatlapot kitöltő személy: ................................

Sor-
szám

Természetvédelmi
oltalom alatt álló
terület

Település

Földrészlet
(hrsz.)

Tulajdoni
hányad

Terület nagysága
(ha)

Művelési ága

Természet-
beni állapot

Védettségi kategória
(NP, TK, TT,
TE, FV, R, BR, egyéb) megnevezése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Σ

4. függelék a Szabályzathoz

Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő,
használatba adás útján hasznosított földrészletek
................................ Nemzeti Park Igazgatóság
................................ időpont szerinti állapot
Az adatlapot kitöltő személy: ................................

Sor-
szám

Természetvédelmi oltalom alatt álló terület

Település

Földrészlet (hrsz.)

Tulajdoni hányad

Terület nagysága (ha)

Művelési ága

Természet-
beni állapot

Védettségi kategória
(NP, TK, TT, TE, FV, R, BR, egyéb) megnevezése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Σ

 

5. függelék a Szabályzathoz

Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő,
pályázati eljárás nélkül használatba adott földrészletek
................................ Nemzeti Park Igazgatóság
................................ időpont szerinti állapot
Az adatlapot kitöltő személy: ................................

Sor-
szám

Haszon-
bérlő neve

Természet-
védelmi oltalom alatt álló terület

Település

Földrészlet (hrsz.)

Tulajdoni hányad

Terület nagysága (ha)

Művelési ága

Természet-
beni állapot

Védettségi kategória megneve-
zése

Haszon-
bérleti szerződés időtartama

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Σ

 

6. függelék a Szabályzathoz

A saját használatban lévő állatállomány
................................ Nemzeti Park Igazgatóság
................................ időpont szerinti állapot
Az adatlapot kitöltő személy: ................................
6/I.
Saját gondozásban lévő állatállomány
Faj/fajta megnevezése:

Megnevezés

Tenyészállat (db)

Egyéb (db)

Összesen (db)

Hímivarú

 

 

 

Ivartalanított

 

 

Nőivarú

 

 

 

Összesen

 

 

 

6/II.
Vállalkozó gondozásában lévő állatállomány
Faj/fajta megnevezése:

Megnevezés

Tenyészállat (db)

Egyéb (db)

Összesen (db)

Hímivarú

 

 

 

Ivartalanított

 

 

Nőivarú

 

 

 

Összesen

 

 

 

7. függelék a Szabályzathoz10

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS
………………………………… település
a …………………………………… pályázati
azonosító számú eljáráshoz,
amelynek célja a természeti értékek megóvása mellett, a természetkímélő gazdálkodási módokat alkalmazó családi gazdaságok megerősítése, az állattenyésztési tevékenység ösztönzése és az állattenyésztés termőföld igényének biztosítása, különös tekintettel védett, őshonos és veszélyeztetett háziállatfajtáink megőrzésére.
Tartalomjegyzék
1. A haszonbérleti pályázati eljárásban részt vevők köre
2. A haszonbérleti jog kezdete és lejárata
3. A haszonbérleti pályázati eljárás regisztrációs díja
4. A pályázat benyújtásának helye, módja és határideje
5. A pályázati eljárás, valamint a pályázat hivatalos nyelvének megjelölése
6. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti adatok
7. Az ajánlati kötöttség határideje és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírások
8. A pályázatok nyilvános bontásának helye és időpontja
9. A pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontok
10. A pályázatok elbírálásának időpontja vagy határideje
11. A pályázat érvényességének feltételei
12. Az elő-haszonbérleti jog gyakorlásának módja
13. Az ellenszolgáltatás, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető
14. Az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírások
15. Az eredményhirdetés módja, helye és várható időpontja
16. Szerződéskötésre vonatkozó előírások
17. A szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése
18. A haszonbérleti szerződés közzétételére vonatkozó rendelkezések
19. Hiánypótlás
20. A hasznosításra vonatkozó jogszabályi, valamint egyéb lényeges előírások
21. Egyéb rendelkezések
Haszonbérleti Pályázati Kiírás
A pályázat célja:
A ………………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: NPI) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 43/C. § (2) bekezdése alapján, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 1. § (3) bekezdésében megfogalmazott rendeltetésének megfelelően, a 15. § (2)–(3) bekezdésében foglalt birtokpolitikai irányelvek figyelembevételével, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény célja értelmében, a természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének fenntartható módon való növelése érdekében, az NFA tv. 18. § (1), (1a) és (2) bekezdése, valamint a Rendelet 43/D. § (1) bekezdése alapján nyilvános, egyfordulós haszonbérleti pályázatot hirdet. A haszonbérleti pályázati eljárás részletes feltételeit a haszonbérleti pályázati kiírás (a továbbiakban: Pályázati Kiírás) tartalmazza.
Az NPI-nek jelen Pályázati Kiírás kiadásával az a célja, hogy a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden pályázónak lehetővé tegye a sikeres pályázatot. 100 hektár feletti birtoktest esetén alkalmazandó kiegészítés: Jelen Pályázati Kiírás további célja, hogy az eljárás tárgyát képező földrészletek hasznosítása minél több gazdálkodó egyidejű részvételével valósulhasson meg. Erre tekintettel jelen Pályázati Kiírás keretében az NPI a Kormány földbirtok-politikai céljaival összhangban a gazdálkodási terv értékelése során előnyben részesíti a polgári jogi társaság keretében pályázókat, valamint azt a pályázót, amely vállalja, hogy az eljárás tárgyát képező földrészletek hasznosítását, természetvédelmi kezelését a haszonbérleti jogviszony fennállása alatt – az alhaszonbérbe adás tilalmát nem sértve – együttműködő partnerek által nyújtott teljesítési segédlet igénybevételével valósítja meg.
Az NPI kifejezetten rögzíti, hogy a jelen eljárás célja:
a)    az NPI vagyonkezelésében lévő védett természeti területek természetvédelmi értékeinek, természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme és megőrzése,
b)    a legeltetésre alapozott állattartási tevékenység ösztönzése, az állattenyésztés termőföld igényének biztosítása,
c)    a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése,
d)    az állami vagyon hatékony hasznosításának megvalósítása.
A Pályázati Felhívásban nem szabályozott kérdésekben jelen Pályázati Kiírás rendelkezései az irányadóak és kötelezőek a pályázat összeállítására és benyújtására vonatkozóan.
1. Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a Rendelet 26. § (2) bekezdése alapján az eljárás tárgyát képező földrészlet(ek) haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet vehet részt, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) alapján földhasználati jogosultságot szerezhet.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:498. § alapján kötött szerződéssel létrejött polgári jogi társaság keretében pályázók esetében a gazdálkodók együttesen is tehetnek ajánlatot, ehhez megfelelő jogi keretek között egymás közötti viszonyukat az együttes ajánlat benyújtása előtt rögzíteniük kell. A pályázati feltételek teljesítését minden pályázó tekintetében egyenként bírálja el az NPI, és a pályázat elnyerése esetén minden pályázóval külön történik a szerződéskötés. A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Pályázati Kiírás 3. melléklete tartalmazza.
Pályázni csak a pályázati azonosítóval ellátott földrészletek összességét alkotó birtoktestre lehet, az annak megbontásával tett ajánlat érvénytelen.
2. A haszonbérleti jogviszony kezdete és lejárata:
A haszonbérleti szerződés hatálybalépésének időpontja, a használat kezdete:
A haszonbérleti szerződés megszűnésének időpontja, a használat befejező időpontja:
3. A haszonbérleti pályázati eljárás regisztrációs díja:
A regisztráció helyének, módjának, határidejének és összegének meghatározása:
3.1. A regisztráció, illetve a pályázati dokumentáció átvételének helye:
………………………………………………………
3.2. A regisztráció módja:
A Pályázati Kiírás ellenértékeként [a Rendelet 9. § (1) bekezdése alapján] regisztrációs díjat kell fizetni.
Az NPI képviseletében eljáró személy a Pályázati Kiírást a regisztrációs díj NPI pénztárába történő megfizetése vagy a megfizetését igazoló banki igazolás másolata, valamint az aláírt titoktartási nyilatkozat ellenében adja át. A Pályázati Kiírás munkanapokon ………………………… között vehető át.
A regisztrációs díj befizetését igazoló bizonylatnak tartalmaznia kell a befizetés jogcímét és a pályázat azonosítószámát.
A regisztráció során a pályázó megadhatja azt a bankszámlaszámot, amelyre a Pályázati Felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj, illetve adott esetben a pályázati biztosíték összegének visszafizetését kéri. Bankszámlaszám hiányában a regisztráció során megadott címre (lakóhely, székhely) postai úton történik a visszafizetés.
Pályázó a regisztrációs díj összegét a Magyar Államkincstárnál vezetett ……………………………………… számú letéti számlára köteles átutalással vagy az NPI pénztárába megfizetni, az átutalás közleményében a pályázati azonosítószámot fel kell tüntetni.
A regisztrációs díj pályázati azonosítószáma:
3.3. A regisztrációs díj összege:
A jelen eljárás esetében [a Rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével] a regisztrációs díj összege:
……………… Ft, azaz ……………… forint + áfa.
Amennyiben a pályázó az NPI által közzétett haszonbérleti Pályázati Felhívásra regisztrál, úgy abban az esetben az első (bármely pályázati felhívás vonatkozásában történt) regisztráció napjától számított 90 nap időtartamon belül, legfeljebb további három alkalommal kedvezményesen (amely kedvezmény kizárólag az első regisztrációt követően érvényes) …………… Ft + áfa ellenében jogosult a regisztrációra. Minden további esetben (azaz az első regisztrációt követő 90. napon túli, valamint az első regisztrációt követő 4. és azon túli regisztráció esetében) a regisztrációs díj összege ……………… Ft + áfa.
A polgári jogi társaság keretében pályázatot benyújtó magánszemélyek egyenként, önállóan kötelesek megfizetni a regisztrációs díjat az előzőekben foglaltak szerint.
3.4. A regisztrációs díj rendelkezésre bocsátásának határideje:
A pályázaton regisztrálni a pályázat beadási határidejét megelőző 15 naptári napig lehetséges. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, a regisztrációra rendelkezésre álló határidő utolsó napja a munkaszüneti napot követő hét első munkanapja.
A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja a pályázatát. Abban az esetben, ha a pályázó visszavonja pályázatát, számára a befizetett regisztrációs díj nem jár vissza.
4. A pályázat benyújtásának helye, módja és határideje:
Felhívjuk a pályázaton résztvevők figyelmét, hogy az alábbiakban részletezett dokumentumok a benyújtott pályázat részét kell, hogy képezzék. Az alábbiakban részletezett bármely dokumentum hiánya a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
– Pályázati Adatlap (Pályázati Kiírás 3. melléklete)
– Gazdálkodási terv (Pályázati Kiírás 8. melléklete)
– Nyilatkozat a pályázaton történő részvétel érvényességi feltételeinek történő megfelelőségéről és az azokat alátámasztó igazolások (Pályázati Kiírás 6. melléklete)
– A pályázó státuszára vonatkozó kiegészítő nyilatkozat (Pályázati Kiírás 7. melléklete)
A pályázó az NPI külön felhívására, a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
4.1. A pályázat benyújtásának helye:
4.2. A pályázat benyújtásának módja:
A pályázó a pályázatát zárt borítékban, ……… példányban – ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, természetes személyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva – köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
Az eredeti pályázati példány fedőlapját az „Eredeti” megjelöléssel szükséges ellátni.
A fentiektől való eltérés a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
A pályázatokat a fentieken túl, folyamatos oldalszámozással és a pályázó oldalankénti aláírásával ellátva, összetűzve vagy összefűzve köteles benyújtani a pályázó.
A folyamatos oldalszámozás, valamint az összetűzés vagy az összefűzés hiánya nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de az abból eredő vita esetén az NPI a pályázat tartalmáért nem vállal felelősséget.
A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét.
A közzétett Pályázati Felhívás alapján megindult eljárásban a pályázó csak egy pályázatot nyújthat be.
4.3. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja:
A Pályázati Felhívást tartalmazó hirdetmény a földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztés napjától számított ………… nap …… óra.
5. A pályázati eljárás, valamint a pályázat hivatalos nyelvének megjelölése:
Az eljárás, valamint a pályázat nyelve magyar.
Erre való tekintettel a pályázóknak valamennyi iratot, nyilatkozatot, igazolást és okiratot magyar nyelven kell csatolni.
A nem magyar nyelvű iratok, nyilatkozatok, igazolások és egyéb okiratok vonatkozásában, azok hiteles fordítását kell csatolni a pályázathoz.
6. Az eljárás tárgyát képező földrészlet(ek) vonatkozásában a Rendelet 7. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti terhek, jogok:
7. Az ajánlati kötöttség határideje és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírások:
7.1. Az ajánlati kötöttség határideje:
A Rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az ajánlati kötöttség a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított legalább 90. nap.
A Haszonbérbe adó ajánlati kötöttségének határidejébe nem számít bele a valamely szerv (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy nyomozó hatóság) olyan, a haszonbérleti pályázati eljárásával kapcsolatos vizsgálatának időtartama, amely a haszonbérleti szerződés megkötését átmenetileg akadályozza.
A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázó a pályázatában foglaltakhoz kötve van, kivéve ha az NPI ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, a Pályázati Felhívást visszavonja vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti.
7.2. Az ajánlati kötöttség meghosszabbítása:
Az NPI külön felhívása alapján a pályázó köteles az ajánlati kötöttségének időtartamát meghosszabbítani úgy, hogy az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatát – az eredeti ajánlati kötöttség időtartama alatt – megküldi az NPI részére. Az NPI az ajánlati kötöttség meghosszabbítására – indokolás megadásával – posta, fax, illetve elektronikus levél útján hívja fel az ügyfelet. Amennyiben a pályázó az NPI felhívásának ellenére nem hosszabbítja meg benyújtott pályázatával kapcsolatosan az ajánlati kötöttség időtartamát – az NPI által meghatározottak szerint –, úgy a pályázó ajánlata érvénytelennek minősül.
8. A pályázatok nyilvános bontásának helye és időpontja:
8.1. A pályázatok bontásának helye:
8.2. A pályázatok bontásának kezdő időpontja:
A pályázat benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követő …… munkanapon belül.
A pályázók vagy meghatalmazottaik a pályázatok nyilvános bontásának helyéről és idejéről az NPI honlapján, illetve az NPI székhelyén személyesen vagy telefonon tájékozódhatnak.
A Rendelet 15. §-a szerint a határidőben beérkezett zárt borítékokat az NPI képviselői bontják fel. A pályázatok felbontásánál a pályázók, illetve a meghatalmazottaik, az NFA által kijelölt ügyvéd, a közjegyző és az NPI képviselői lehetnek jelen.
9. A pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontok:
A pályázatokat a Pályázati Kiírás 5. mellékletét képező értékelési szempontrendszer alkalmazásával kell elbírálni.
10. A pályázatok elbírálásának időpontja vagy határideje:
Az ………………………… NPI a pályázatok értékelését a pályázatok bontását követően haladéktalanul megkezdi.
A pályázatok elbírálásának határideje a pályázatok benyújtási határidejétől számított …… munkanap.
11. A pályázat érvényességének feltételei:
11.1. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által:
a)    vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket;
b)    ajánlott ellenszolgáltatást.
11.2. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy:
a)    a Pályázati Felhívásban és Kiírásban foglalt feltételeket elfogadja;
b)    nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;
c)    tevékenységét nem függesztette fel vagy nem függesztették fel;
d)    nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, helyiadó-tartozása;
e)    hamis adat szolgáltatása miatt nem zárták ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásból;
f)    a birtokba lépés időpontjában nem lépi túl Földforgalmi tv.-ben meghatározott birtokmaximumot, továbbá 1200 hektárnál nagyobb területet sem a Magyar Államtól, sem mástól nem bérel és/vagy nem tulajdonol; a pályázó által különböző jogcímeken használt (saját tulajdon, haszonbérlet, szívességi földhasználat stb.) földrészletek összeszámításánál figyelembe kell venni a Ptk. 4:96. § (1) bekezdése szerinti egyenesági rokonok, valamint különböző gazdasági érdekeltségek földhasználatát, földtulajdonát is;
g)    a haszonbérleti díj meghatározott éves mértékét, valamint a haszonbérleti szerződés tervezetben a haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja;
h)    a pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező föld fekszik, illetve bejelentett lakóhelye, székhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
i)    a Földforgalmi tv. alapján természetes személy esetén földművesnek, gazdálkodó szervezet esetében nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
j)    a pályázaton részt vevő jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a pályázati kiírás közzététele előtt alapították.
Az NPI felhívja a pályázók figyelmét, hogy a fenti nyilatkozatokat alátámasztó dokumentumokat, igazolásokat a jelen Pályázati Kiírásban foglaltak szerint kell a pályázatához csatolnia.
A pályázó az eredeti mellett a kiállító hatóság által hitelesített másolati dokumentumot is csatolhat pályázatához.
A 11.1. és 11.2. pontban meghatározott bármely feltétel vagy nyilatkozat hiánya szerződéskötést kizáró ok, ezért a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
11.3. A Rendelet 14. §-a és 43/D. § (7) bekezdése alapján érvénytelen a pályázat, ha:
a)    nem felel meg a Pályázati Felhívásban és Kiírásban foglaltaknak;
b)    nem tartalmazza a Rendelet 11. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat;
c)    a pályázó a pályázatát egy másik pályázathoz kötötte;
d)    a pályázó a pályázat szerinti szerződés megkötésére jogszabály alapján nem jogosult;
e)    a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak;
f)    a pályázóval szemben a pályáztatási eljárás alatt az NFA tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született;
g)    a pályázóval szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat meghirdetését megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés született;
h)    az NPI-vel szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak vagy egyenesági rokonának, házastársának, illetve élettársának vagy annak a gazdasági társaságnak, amelyben a pályázó vagy egyenesági rokona, házastársa, illetve élettársa többségi befolyással rendelkezik;
i)    ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző 3 éven belül a pályázóval szemben természetvédelmi bírság került kiszabásra;
j)    ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző 3 éven belül a pályázó felelőssége természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen megállapításra került;
k)    ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző 7 éven belül a pályázónak természetkárosítás bűntette miatti büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet megállapította;
l)    ha a pályázóval szemben megállapításra kerül a Földforgalmi tv.-ben foglalt szerzési korlátok megsértése.
11.4. Az NFA tv. 19. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint az NPI a fentieken túli kizárási okokat is meghatározhat a szerződéskötésre vonatkozóan. Ennek megfelelően nem köthető érvényes szerződés a nyertes pályázóval, ha
a)    a pályázó a Pályázati Kiírás 11.2. pont f) alpontjában meghatározott területi korlátot a birtokba lépés időpontjában túllépi,
b)    a pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye nem azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező föld fekszik, illetve akinek bejelentett lakóhelye, székhelye nem olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van,
c)    a pályázónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, helyiadó-tartozása van.
Az NPI érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a Rendelet 12. §-ában foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette.
Ebben az esetben csak az adott pályázat válik érvénytelenné, nem pedig a teljes pályázati eljárás.
Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről – az érvénytelenség okának megjelölésével – az NPI írásban értesíti a pályázót.
12. Az elő-haszonbérleti jog gyakorlásának módja:
Az NFA tv. 18. § (1a) bekezdése alapján föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló elő-haszonbérleti jog nem gyakorolható.
13. Az ellenszolgáltatás, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető:
Az ajánlattevő kizárólag ……… Ft/AK/év mértékű éves haszonbérleti díjra tehet ajánlatot.
Az ajánlattevő az itt rögzített díj mértékét, valamint a Pályázati Kiírás mellékletét képező haszonbérleti szerződés tervezet haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseit elfogadja.
Jelen haszonbérleti pályázat esetében az ellenszolgáltatás díja ……… Ft/év.
Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázó a fentiekben rögzítettől eltérő mértékű díjra nem tehet ajánlatot. Az a pályázat, amely a fentiekben rögzítetteknél kedvezőtlenebb ellenszolgáltatás megajánlását tartalmazza, érvénytelennek minősül.
14. Az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírások:
Nyertes pályázó a Pályázati Kiírás 1. mellékletében meghatározott földterület után a haszonbérlet gyakorlásáért éves díjat köteles fizetni.
A haszonbérlet gyakorlásáért fizetendő éves díj tárgyévre vonatkozik. A haszonbérleti díj összegét Haszonbérlő köteles minden év ……… napjáig megfizetni az NPI által kiadott számla ellenében.
A további években az NPI felülvizsgálja a haszonbérleti díj mértékét és azt a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta mértékével egyoldalúan megemeli. A megemelt haszonbérleti díj mértékét – legkésőbb a számla kiküldésével egyidejűleg – írásban közli Haszonbérlővel.
Az NPI fenntartja azon jogát, hogy kétévente felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezheti. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek az újólag megállapított haszonbérleti díj Haszonbérlő általi értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NPI a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja.
15. Az eredményhirdetés módja, helye és várható időpontja:
Az NPI a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval, illetve a Rendelet 22. §-a szerint gondoskodik az eljárás eredményének kihirdetésével kapcsolatos egyéb teendőkről.
16. A szerződéskötésre vonatkozó lényeges feltételek, kötelezettségek és jogok meghatározása:
Az NFA tv. 26. § (3) bekezdésben foglaltak szerint az NPI – a pályázat nyertesével – a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül haszonbérleti szerződést köt.
A haszonbérleti szerződést az NFA által kijelölt ügyvéd készíti el. A haszonbérlő kötelezettsége, hogy a földhasználat tényét az illetékes járási földhivatalnál bejelentse. A Rendelet 23. § (1) bekezdése szerint a pályázat eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségek az NPI-vel szerződő felet terhelik.
A nyertes pályázó által befizetett regisztrációs díjat az NPI nem fizeti vissza, és nem számítja be a haszonbérleti szerződés ellenértékébe.
A haszonbérleti szerződés a Pályázati Felhívás, a Pályázati Kiírás, illetve a nyertes pályázatnak megfelelő tartalommal kerül aláírásra azzal, hogy a pályázati eljárás alatt hatályba lépő, kötelező érvényű jogszabályi rendelkezések a haszonbérleti szerződés részévé válnak.
A szerződő felek a birtokba adás időpontjáról a megkötendő haszonbérleti szerződésben rendelkeznek.
A Rendelet 23. § (2) bekezdése szerint az NPI jogosult a következő legjobb pályázatot benyújtó pályázóval szerződést kötni, ha:
a)    a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsult;
b)    a haszonbérleti szerződés megkötése után a szerződő fél nem teljesítése miatt az NPI a szerződéstől elállt;
c)    a haszonbérleti szerződés a megkötésétől számított hat hónapon belül – a felek közös akaratából vagy az egyik fél által gyakorolt felmondási jog gyakorlása következtében – megszűnt.
17. A szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése:
Késedelmi kamat: késedelmes teljesítés esetén a hátralékos összeg után a nyertes pályázó, amennyiben természetes személy, a Ptk. 6:48. §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatot, amennyiben pedig gazdálkodó szervezet, úgy a Ptk. 6:155. §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles az NPI-nek megfizetni.
18. A haszonbérleti szerződés közzétételére vonatkozó rendelkezések:
Az NPI a Szervezetén belül alkalmazott közzétételi rendszere útján, a Rendelet 22. §-a alapján biztosítja, hogy nyilvánosságra legyenek hozva a tervezett szerződésnek az NFA tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adatai.
19. A pályázatok tartalmi és formai megfelelőségét, hiánytalanságát az NPI a pályázatok nyilvános bontásakor nem köteles ellenőrizni. A hiánypótlás lehetőségét az NPI jelen eljárásban a következő módon biztosítja: a pályázatok nyilvános bontásakor személyesen jelenlévő pályázó pótolhatja a pályázatok tételes ellenőrzése nélkül is egyértelműen azonosítható formai hiányosságokat, illetve pótolhat esetlegesen hiányzó okiratot. További hiánypótlásra az NPI nem biztosít lehetőséget.
20. A hasznosításra vonatkozó jogszabályi, valamint egyéb lényeges előírások:
A Pályázati Kiírás mellékletét képező szerződéstervezet 2.3. pontjában meghatározottak szerint.
21. Egyéb rendelkezések:
–    Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – a pályázat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül – a pályázót terhelik.
–    Az NPI felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázaton a természetes személyeken és polgári jogi társaságokon kívül csak a pályázati kiírás közzétételét megelőzően alapított gazdasági társaságok vehetnek részt.
–    A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja a pályázatát. Amennyiben a pályázó pályázatát visszavonja, úgy abban az esetben a pályázó újabb pályázatot nem nyújthat be.
–    Az NPI fenntartja azon jogát, hogy a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt – indokolás nélkül – visszavonja.
–    Az NPI fenntartja azon jogát, hogy a pályázati eljárást a Rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa.
–    A pályázati eljárás eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumától számított öt munkanapon belül az NPI – az NPI-vel szerződést kötő pályázó kivételével – valamennyi pályázó részére postai úton visszaküldi az általuk benyújtott pályázati dokumentációt.
–    Az NPI megtévesztése vagy a pályázóra vonatkozó valótlan, hamis adatok szolgáltatása a haszonbérleti szerződés azonnali felmondásával jár.
–    A pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítésének a haszonbérlőnek felróható okból történő elmaradása azonnali szerződés-felmondási ok.
–    A haszonbérelt földeket tilos alhaszonbérletbe adni vagy más használatába továbbadni.
–    Az NPI minden benyújtott dokumentumot és igazolást – azok tartalmának ellenőrzése céljából – a rendelkezésére álló hatósági és egyéb nyilvántartások adataival jogosult összevetni.
–    Jelen pályázati eljárás során a haszonbérleti Pályázati Felhívás és Kiírás együttesen kezelendő.
–    A haszonbérleti pályázattal kapcsolatos további információ az NPI székhelyén kérhető.
Mellékletek a Pályázati Kiíráshoz:
1. melléklet: A haszonbérleti pályázati eljárás keretében meghirdetett birtoktest adatai (mintát az utasítás nem tartalmaz)
2. melléklet: Áttekintő térkép (mintát az utasítás nem tartalmaz)
3. melléklet: Pályázati adatlap
4. melléklet: A megkötésre kerülő haszonbérleti szerződés tervezete (ld. Szabályzat 1. függelék)
5. melléklet: A pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontok
6. melléklet: A pályázók kötelező nyilatkozata
7. melléklet: A pályázó státuszára vonatkozó kiegészítő nyilatkozat
8. melléklet: A gazdálkodási terv formai és tartalmi követelményei
ÁLTALÁNOS – PÁLYÁZATI ADATLAP I.
Pályázati azonosító szám: …………………………………………

Természetes személy pályázó

neve:

születési neve:

anyja neve:

Gazdálkodó szervezet pályázó

neve:

cégjegyzékszáma/nyilvántartási száma:

képviselő(k) neve, beosztása:

Lakóhelye/székhelye

település:

utca, házszám:

irányítószám:

KSH szám:

Adószám:

Levelezési címe (amennyiben a lakóhelytől eltér):

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

E-mail cím:

A számlavezető pénzintézet neve:

A számlavezető pénzintézet címe:

Számlaszám:

Kelt:…………………………, ……… év ………………… hó …… napján
……………………………………………………
pályázó neve
[az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni az aláíró személy(ek) nevét, cég esetén cégszerű aláírás]
POLGÁRI JOGI TÁRSASÁG – PÁLYÁZATI ADATLAP II.
A ……………………… pályázati azonosító számú birtoktestre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:498. §-a alapján kötött szerződéssel létrejött polgári jogi társaság (a továbbiakban: Pjt.) keretében együttesen pályázók köre.
1.

Pjt., képviselője, természetes személy pályázó

neve:

születési helye:

anyja neve:

Lakóhelye/székhelye

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Adószám vagy adóazonosító jel:

Levelezési címe (amennyiben a lakóhelytől eltér):

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

E-mail cím:

A számlavezető pénzintézet neve:

A számlavezető pénzintézet címe:

Számlaszám:

2.

Természetes személy pályázó

neve:

születési helye:

anyja neve:

Lakóhelye/székhelye

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Adószám vagy adóazonosító jel:

Levelezési címe (amennyiben a lakóhelytől eltér):

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

E-mail cím:

A számlavezető pénzintézet neve:

A számlavezető pénzintézet címe:

Számlaszám:

3.

Természetes személy pályázó

neve:

születési helye:

anyja neve:

Lakóhelye/székhelye

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Adószám vagy adóazonosító jel:

Levelezési címe (amennyiben a lakóhelytől eltér):

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

E-mail cím:

A számlavezető pénzintézet neve:

A számlavezető pénzintézet címe:

Számlaszám:

4.

Természetes személy pályázó

neve:

születési helye:

anyja neve:

Lakóhelye/székhelye

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Adószám vagy adóazonosító jel:

Levelezési címe (amennyiben a lakóhelytől eltér):

település:

utca, házszám:

irányítószám:

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

E-mail cím:

A számlavezető pénzintézet neve:

A számlavezető pénzintézet címe:

Számlaszám:

A Közös ajánlattétel feltételei
A Pályázati Kiírásban meghatározott feltételeknek külön-külön is (személyi, pénzügyi, szakmai) megfelelő természetes személyek Pjt. keretében is tehetnek ajánlatot.
Az ajánlathoz csatolni kell a társasági szerződés valamennyi pályázó által aláírt eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát.
A társasági szerződésben a tagoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a pályázati eljárás időtartama alatt a pályázat tárgyát képező birtoktest használatának elnyeréséig egyetemleges felelősség mellett vállalnak kötelezettséget. Az egymás közti használati viszonyok megosztását, a birtoktestet magában foglaló, a Pályázati Kiírásban mellékelt térképen, rajzi megjelenítésben is csatolni kell, melyet a felek és a társasági szerződést készítő jogi képviselő kézjegyével lát el. A használati viszonyok egymás közti megosztását tartalmazó térkép a megkötendő haszonbérleti szerződés mellékletét képezi.
A Pjt. keretében pályázók együttes ajánlatának pontszáma a tagok pályázatainak külön-külön történő értékelése alapján szerzett pontszámok átlaga.
A Pjt. keretében pályázó(k) nyertessége esetén az NPI a Pjt. társasági szerződésében meghatározott területi felosztás szerint a taggal/tagokkal külön-külön köt szerződést.
Pjt. keretében az alábbi személyekkel közösen, egyetemleges felelősségvállalás mellett pályázok a fenti azonosítószámmal megjelölt birtoktestre:
Kelt: …………………………, ………… év ……………… hó …… napján

…………………………………………

…………………………………………

pályázó neve

pályázó neve

…………………………………………

…………………………………………

pályázó neve

pályázó neve

(az aláírások alatt olvasható módon szükséges feltüntetni az aláíró személy nevét)
A NYILVÁNOS HASZONBÉRLETI PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

Értékelési szempontok

Elérhető
pontszám

1.

A pályázó gazdálkodási helyzete

1.1.

A gazdálkodás szervezeti és jogi formája
– Családi gazdálkodó:
– Egyéni mezőgazdasági vállalkozó:
– Őstermelő (ha csak ezzel a jogcímmel rendelkezik):
– Szövetkezet, gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet:


10
8
7
3

1.2.

A pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye szerinti település közigazgatási határa és a megpályázott földrészletek által érintett települések közigazgatási határa közötti távolság
[a Pályázati Kiírás 11.2. pont h) alpont szerint]
– 0–10 km között:
– 10–20 km között:




20
16

1.3.

A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti helyben lakó természetes személynek, helybeli illetékességű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek minősül
– Igen és helyben saját tulajdonú állattartó teleppel rendelkezik:
– Igen:
– Nem:




10
5
0

1.4.

A pályázó szakirányú végzettséggel rendelkezik
– Igen:
– Nem:


10
0

1.5.

A pályázó szakirányú gazdálkodási gyakorlata
– 3–5 év között:
– 5–10 év között:
– 10 év felett:


3
5
10

1.6.

A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 6. pontja szerinti fiatal földművesnek minősül
– Igen:
– Nem:



10
0

1.7.

A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 22. pontja szerinti pályakezdő gazdálkodónak minősül
– Igen:
– Nem:



10
0

2.

A természetvédelmi kezelést szolgáló szakmai követelményeknek való megfelelés

2.1.

Összes saját tulajdonban lévő, legeltethető állatállomány (lófélék, kérődzők) az összes használatban lévő területre vetítve (ÁE/ha)
– 0,3–0,39 állategység/hektár
– 0,4–0,49 állategység/hektár
– 0,5–0,59 állategység/hektár
– 0,6– állategység/hektár



6
14
16
20

2.2.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett, legeltethető (lófélék, kérődzők) mezőgazdasági állatfajták megtartása, megőrzése
– A pályázó saját tulajdonban lévő, legeltethető (lófélék, kérődzők) állatállományának 51–100%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta
– A pályázó saját tulajdonban lévő, legeltethető (lófélék, kérődzők) állatállományának 26–50%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta
– A pályázó saját tulajdonban lévő, legeltethető (lófélék, kérődzők) állatállományának 1–25%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta





20

10

6

2.3.

Környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelő tevékenység
– A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés zonális célprogramjában és annak előírásait teljesítette
– A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés horizontális célprogramjában és annak előírásait teljesítette


10

6

2.4.

Gazdálkodási terv
A gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága, illeszkedése a vidékfejlesztési stratégiához, a földbirtok-politikai irányelvekhez és a pályázati felhívásban rögzített célokhoz
A részletes Pályázati Kiírás 8. mellékletében foglalt formai és tartalmi követelmények szerint összeállított gazdálkodási terv értékelése alapján
(100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó kiegészítés: a gazdálkodási tervre adható maximális pontszám kizárólag a teljesítési segédlet igénybevételével létrejött partneri együttműködésekre és a polgári jogi társaság keretében pályázatot benyújtó magánszemélyek együttműködésére alapozott pályázatok esetében szerezhető meg.)


80

Nyilatkozat pályázaton történő részvétel érvényességi feltételeinek történő megfelelőségről
Alulírott …………………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: ………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a ………………………………………………… Nemzeti Park Igazgatóság …………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a)    a Pályázati Felhívásban és Kiírásban foglalt valamennyi feltételt elfogadom;
b)    nem állok csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;
c)    tevékenységemet nem függesztettem fel vagy nem függesztették fel;
d)    nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozásom, helyiadó-tartozásom;
e)    hamis adat szolgáltatása miatt nem zártak ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásból;
f)    a birtokba lépés időpontjában nem lépem túl a Földforgalmi tv.-ben meghatározott birtokmaximumot, továbbá 1200 hektárnál nagyobb területet én, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:96. § (1) bekezdése szerinti egyenesági rokonom, valamint egyéb gazdasági érdekeltségem sem a Magyar Államtól, sem mástól nem bérel és/vagy nem tulajdonol;
g)    nem minősülök az Nemzeti Park Igazgatóság bármely vezetőjének, alkalmazottjának, illetve azok közeli hozzátartozójának sem természetes személyként, sem jogi személy képviseletében;
h)    nincs a Nemzeti Park Igazgatósággal szemben 120 napnál régebben lejárt tartozásom, továbbá egyenesági rokonomnak, házastársamnak, élettársamnak, illetve olyan gazdasági társaságnak, amelyben én vagy egyenesági rokonom, házastársam, élettársam többségi befolyással rendelkezik, nincs a haszonbérbe adóval szemben 120 napnál régebben lejárt tartozása;
i)    a haszonbérleti díj Pályázati Kiírás 13. pontjában meghatározott mértékét, valamint a haszonbérleti szerződéstervezetben a haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseket elfogadom;
j)    büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a pályázati eljárás kezdő napját megelőző 3 éven belül természetvédelmi bírságot velem szemben nem szabtak ki, 3 éven belül természetvédelmi szabálysértési eljárásban felelősségemet jogerősen nem állapították meg, 7 éven belül természetkárosítás bűntette miatt büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
A nyilatkozathoz az alábbi mellékletek benyújtása kötelező:
A b) és c) pontok vonatkozásában (a pályázat benyújtásakor) harminc napnál nem régebbi hiteles (cégbíróság által kibocsátott, illetve közjegyző által hitelesített) cégkivonat.
A d) pont vonatkozásában a (pályázat benyújtásakor) harminc napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolati példányban benyújtott együttes igazolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) és a helyi adók vonatkozásában szintén harminc napnál nem régebbi, az önkormányzat jegyzőjének eredeti vagy közjegyző/ügyvéd által hitelesített igazolás. 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolást is csak elektronikusan kérhetik a NAV-tól. Fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus együttes NAV igazolás csak addig közhiteles, amíg elektronikus formában létezik. Így csak akkor fogadható el a haszonbérleti pályázat során, amennyiben azt közjegyző vagy ügyvéd előtt nyomtatják ki, és ennek tényét a közjegyző, illetve ügyvéd rögzíti és a dátumot hitelesíti.
Ezen együttes NAV igazolásnak tartalmaznia kell a NAV adóztatási szervéhez törvényen alapuló adó, bírság, pótlék (ideértve az illeték, az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok és egészségügyi hozzájárulás, a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, illeték), továbbá a NAV vámszervéhez törvényen alapuló vám, adó, pótlék, bírság megfizetésére vonatkozó adatokat.
Kelt:
………………………………………………………
pályázó neve
[az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni az aláíró személy(ek) nevét,
cég esetében cégszerű aláírás]
A pályázó státuszára vonatkozó kiegészítő nyilatkozatok
Nyilatkozat
földhasználati jogosultság fennállásáról természetes személy esetében
Alulírott ……………………………………… (lakóhely: ………………………………) pályázó (által meghatalmazott képviselője …………………) a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság …………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem teljes tudatában
nyilatkozom1,
hogy:
1)    a Földforgalmi tv. 5. § 7. pontja szerinti földművesnek minősülök, mert
Magyarországon nyilvántartásba vett2. belföldi természetes személy vagyok, a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezem3.
2)    a Földforgalmi tv. 5. § 7. pontja szerinti földművesnek minősülök, mert Magyarországon nyilvántartásba vett4. belföldi természetes személy vagyok, igazoltan
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevemben és saját kockázatomra folyamatosan Magyarországon folytatom, és ebből igazoltan árbevételem származott vagy az árbevételem azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott,
vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonomban álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősülök, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.
3)    A Földforgalmi tv. 5. § 6. pontja szerinti fiatal földművesnek minősülök5.
4)    A Földforgalmi tv. 5. § 22. pontja szerinti pályakezdő gazdálkodónak minősülök5.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges
feltüntetni az aláíró személy teljes nevét)
Nyilatkozat
földhasználati jogosultság fennállásáról gazdálkodó szervezet esetében
Alulírott ……………………………………… mint a(z) …………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: …………………………………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
nyilatkozom1,
hogy:
az általam képviselt gazdálkodó szervezet a Földforgalmi tv. 5. § 19. pontja szerinti, nyilvántartásba vett2. mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, mert
a)    a szervezet
aa)    alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab)    éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac)    legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik,
vagy
b)    a szervezet újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.
Kelt:
………………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Nyilatkozat
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 6. pontja szerinti feltételek fennállásáról (fiatal földműves)
Alulírott ………………………………… (lakóhely: …………………………) pályázó (által meghatalmazott képviselője …………………) a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 6. pontja szerinti fiatal földművesnek minősülök.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Nyilatkozat
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 22. pontja szerinti feltételek fennállásáról (pályakezdő gazdálkodó)
Alulírott ………………………………… (lakóhely: ………………………) pályázó (által meghatalmazott képviselője …………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 22. pontja szerinti pályakezdő gazdálkodónak minősülök.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Családi gazdálkodóra vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: …………………) a ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
családi gazdálkodónak minősülök.
A mezőgazdasági szerv által a nyilvántartásba vételről szóló eredeti vagy közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott vagy az illetékes falugazdász által kiállított igazolást csatolom.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Őstermelőkre vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: ……………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőnek minősülök.
Csatolom a mezőgazdasági szerv által kiadott, tárgyévre érvényesített őstermelői igazolvány közjegyző által hitelesített másolati vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott példányát vagy az illetékes falugazdász által kiállított igazolást.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ……………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Egyéni Mezőgazdasági Vállalkozókra vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ………………………………… pályázó (lakóhely: …………………………………………) (meghatalmazott képviselője: ………………………) a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ……………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás .…… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagyok.
Csatolom az egyéni vállalkozó igazolvány közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolatát vagy az illetékes jegyző egyéni vállalkozói státuszról szóló igazolását.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Gazdálkodó szervezet nyilatkozata
Alulírott ……………………………… mint a(z) ………………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: ……………………………) ………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevételem több mint 50%-ban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységből származik.
Csatolom a pályázat beadását megelőző, legutolsó lezárt üzleti évre vonatkozó, a számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint elkészített üzleti beszámoló, cégjegyzésre jogosult által hitelesített példányát.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legkevesebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Gazdálkodó szervezet nyilatkozata
(újonnan alapított gazdálkodó szervezet)
Alulírott ……………………………………… mint a(z) …………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: …………………………………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy a pályázat benyújtását megelőzően lezárt adóévvel nem rendelkezem, továbbá vállalom, hogy a vállalkozásból származó bevételem több mint 50%-ban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységből fog származni.
Kijelentem, hogy a gazdálkodó szervezet alapítása a jelen pályázati kiírás közzétételét megelőzően történt.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legkevesebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Nyilatkozat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény átlátható szervezet
fogalmára vonatkozó feltételeknek való megfelelőségről
Alulírott …………………………………… mint a(z) …………………………… (székhely: …………………………; cégjegyzékszám: ………………………) cégjegyzésre jogosult képviselője jelen okirat aláírásával ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a(z) (teljes cégnév) ………………………………………………………………………………… a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. Egyben kijelentem, hogy a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság írásbeli felkérésére a jelen nyilatkozatban foglaltak igazolására szolgáló valamennyi dokumentumot 15 napon belül eredeti vagy közjegyző által hitelesített módon a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság részére megküldöm.
Kelt:
……………………………………………………
cégszerű aláírás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik Könyv Harmadik Része hatálya alá tartozó szervezet esetén 30 napnál nem régebbi, az illetékes törvényszék által kiállított hiteles cégkivonat benyújtása jelen nyilatkozathoz mellékelten kötelező.
Nyilatkozat a helybenlakási feltételek fennállásáról
Alulírott …………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: ………………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) …………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ……… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy: …………………………………………………………………………………………………… a
1. bejelentett lakóhelyem, székhelyem azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekszik, vagy amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 10 km távolságra van.
2. bejelentett lakóhelyem, székhelyem olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(A pályázó a rá vonatkozó részt aláhúzással jelöli.)
Pályázatomhoz csatolom a helyben lakást igazoló okiratok [személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1. után kiadott (kártya formátumú) jogosítvány] másolatát. Amennyiben a személyazonosító igazolvány a lakcímet nem tartalmazza, továbbá útlevél és 2001. január 1. után kiadott jogosítvány esetén a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát vagy jegyzői igazolást is csatolni kell. A jegyzői igazolás(ok)nak alá kell támasztania a legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó előírásnak való megfelelést.
3. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 9. pontja szerinti helyben lakó természetes személynek, vagy 5. § 11. pontja szerinti helybeli illetőségű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek minősülök.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a fenti adatok igazolásául az eredeti, cégbíróság által kibocsátott, illetve közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolati példányban benyújtott cégkivonat szolgál.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
…………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Nyilatkozat saját tulajdonban lévő állatállomány meglétéről
Alulírott ……………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ……… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. számú mellékletében felsorolt, legeltethető (lófélék, kérődzők) állatfajok állományainak tartását, tenyésztését végzem.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Nyilatkozom arról, hogy a fentiek szerinti állatállományom részben vagy egészben a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból áll.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Pályázatomhoz csatolom a nevem alatt szereplő legeltethető (lófélék, kérődzők) állatállomány meglétét igazoló dokumentumot [az Egységes Nyilvántartási Rendszerből (ENAR) letöltött állategyedleltárt vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazolását vagy tenyésztő szervezettől származó igazolást vagy marhalevél/lóútlevél másolatát].
Kelt:
………………………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó nyilatkozat:
Nyilatkozat a természetvédelmi kezelés teljesítéséhez kapcsolódó együttműködésről
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: ……………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhíváshoz kapcsolódóan ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy a Pályázati Felhívásban szereplő földrészletek természetvédelmi kezelési feladatait, hasznosítását a haszonbérlet időtartama alatt fennálló együttműködésre alapozottan, további partner/partnerek teljesítési segédletének igénybevételével vállalom. Az általam bevonásra kerülő teljesítési segédek a haszonbérleti szerződésben meghatározott természetvédelmi kezelési, hasznosítási kötelezettségből eredő feladatok ellátásában működnek közre.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Igen válasz esetén az együttműködő partner/partnerek vonatkozásában kitöltendő:

Név

Lakcím/székhely

A teljesítési segédlet tárgya*

* Természetvédelmi kezeléshez kapcsolódó egyes részfeladatok ellátása pl. gyepterület legeltetése.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben az együttműködő partnerek személyében változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ……………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező gazdálkodási tervek összehasonlíthatósága érdekében a pályázóknak az alábbi tartalommal és formában kell jelenlegi gazdálkodási helyzetüket és a haszonbérlet elnyerése esetére vonatkozóan a pályázat időtartamára kiterjedő gazdálkodási elképzeléseiket, terveiket bemutatni. A gazdálkodási terv adatlapjainak számítógépes kitöltéséhez az elektronikus változatot kérésre az Igazgatóság e-mail útján megküldi a regisztrált pályázóknak.
Tisztelt Pályázók!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a gazdálkodási tervben bemutatott gazdálkodási tevékenység az ajánlat benyújtásával az ajánlati kötöttség részét képezi, és a pályázat elnyerése esetén a megkötésre kerülő termőföld-haszonbérleti szerződésben foglalt kötelezettséggé válik.
GAZDÁLKODÁSI TERV
A)
ALAPADATOK
1. Az ajánlattevő neve:
………………………………………………………………………………
2. Az ajánlat tárgyát képező birtoktest pályázati azonosító száma:
…………………………………
B)
A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
(legfeljebb 3 oldal)

1. A gazdálkodás célja, illeszkedése a vidékfejlesztési stratégiához és földbirtok-politikai irányelvekhez, valamint a haszonbérleti pályázat céljához:

2. A gazdálkodási tevékenység rövid leírása, a természeti, technológiai és piaci körülményeinek ismertetése (a gazdaság elhelyezkedése, termőhelyi viszonyok, természeti kockázatok, különböző jogcímeken használt mezőgazdasági területek kiterjedése és hasznosításának módja, technológiai háttér/fejlesztések, feldolgozó tevékenység, tevékenységek bővítése, új tevékenység indítása, a termelt termények és termékek/feldolgozott termékek helyi és más piaci értékesítési lehetőségei):

3. A gazdálkodás pénzügyi helyzetének alakulása (saját pénzügyi források, pénzintézeti források, integrátori előfinanszírozás, támogatások elérhetősége, a gazdálkodás finanszírozásában betöltött %-os aránya):

4. Foglalkoztatás alakulása (éves létszámszükséglet, állandó foglalkoztatottak száma, idényfoglalkoztatottak száma és foglalkoztatásuk időszaka, az ajánlattevő szakmai végzettsége, gyakorlata és szakterülete):
(100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó kiegészítés: a teljesítési segédként bevont partnerekkel való együttműködések):

C)
INFORMÁCIÓK AZ AJÁNLAT ÉRTÉKELÉSÉHEZ
(Kérjük, hogy a választ „X”-szel jelölje meg a sor utolsó kockájában, illetve adja meg a kért számszaki és szöveges adatokat!)
1. A pályázó gazdálkodási helyzete
1.1. A pályázó gazdálkodási szervezeti és jogi formája:

– Családi gazdálkodó

– Egyéni mezőgazdasági vállalkozó

– Őstermelő (ha csak ezzel a jogcímmel rendelkezik!)

– Szövetkezet, gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet

1.2. A pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye szerinti település közigazgatási határa és a megpályázott földrészletek által érintett települések közigazgatási határa közötti távolság [a Pályázati Kiírás 11.2. pont h) alpontja szerint]:

– 0–10 km között

– 10–20 km között

1.3. A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 9. vagy 11. pontja szerinti helyben lakónak vagy helybeli illetőségűnek minősül:

Igen és helyben saját tulajdonú állattartó teleppel rendelkezik

– Igen

– Nem

 

1.4. A pályázó szakirányú végzettséggel rendelkezik (igazolás csatolása szükséges):

– Igen

– Nem

A szakirányú végzettség megnevezése, megszerzésének helye, ideje:
1.5. A pályázó gazdálkodási gyakorlattal rendelkezik (igazolás csatolása szükséges):

– Igen: 3–5 év között

– Igen: 5–10 év között

– Igen: 10 év felett

– Nem

A szakterület megnevezése, gazdálkodási gyakorlat kezdete, helye:
1.6. A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 6. pontja szerinti fiatal földművesnek minősül:

– Igen

– Nem

1.7. A pályázó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 22. pontja szerinti pályakezdő gazdálkodónak minősül:

– Igen

– Nem

2. A természetvédelmi követelményeknek való megfelelés
2.1. Összes saját tulajdonban lévő legeltethető (kérődzők, lófélék) állatállomány (ÁE)

ÁE*

Kérődzők, lófélék

– Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lófélék

– Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól kétéves korig

– Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék

– Szamár, öszvér

– Juh

– Kecske

* ÁE = a pályázat jelen gazdálkodási terve aláírásának napját megelőző 12 hónapra vetített átlagos állományi létszám állategységben
[Összes saját tulajdonban lévő legeltethető (kérődzők, lófélék) állatállomány] ……… ÁE/(összes saját használatban lévő terület**) ……… hektár = ……… (ÁE/ha)
** Amennyiben a pályázónak nincsen saját használatban lévő területe, a 0-val történő, nem értelmezhető osztás elkerülése érdekében az állatállomány értékét 1-gyel kell osztani.
2.2. A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett, legeltethető (lófélék, kérődzők) mezőgazdasági állatfajták tartása:

Faj

Fajta

ÁE*

Szarvasmarha és bivaly:

magyar szürke szarvasmarha

magyar tarka szarvasmarha

magyar házibivaly

Ló:

gidrán

hucul

kisbéri félvér

lipicai

furioso-north star

nóniusz

magyar hidegvérű

shagya arab

Szamár:

magyar parlagi szamár

Sertés:

szőke mangalica

fecskehasú mangalica

vörös mangalica

Juh:

hortobágyi (magyar) racka

gyimesi racka

tejelő cigája

cigája

cikta

Kecske:

magyar parlagi kecske

* ÁE = a pályázat jelen gazdálkodási tervének napját megelőző 12 hónapra vetített átlagos állományi létszám állategységben
Összes saját tulajdonban lévő legeltethető (lófélék, kérődzők), a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatállomány (ÁE) ……… / a 2.1. pontban megadott összes saját tulajdonban lévő legeltethető (kérődzők, lófélék) állatállomány (ÁE) = ……………
2.3. Környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelő tevékenység:

– Igen: A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés zonális célprogramjában és annak előírásait teljesítette.

– Igen: A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés horizontális célprogramjában és annak előírásait teljesítette.

– Nem

Dátum, ………………………………………
……………………………………………
pályázó aláírása
D)
NYILATKOZAT
Kijelentem, hogy az A), B) és C) pontokban foglalt gazdálkodási terv és kiegészítő adatok a ……………………… termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatom elválaszthatatlan részei és az ajánlati kötöttség tárgyát képezik. Tudomásul veszem, hogy a gazdálkodási tervben és a kiegészítő adatokban foglaltak a pályázat elnyerése esetén a megkötésre kerülő termőföld-haszonbérleti szerződésben mint haszonbérlő által vállalt kötelezettségekké válnak.
Dátum, ………………………………………
………………………………………………………
pályázó aláírása

3. melléklet a 7. függelékhez

ÁLTALÁNOS – PÁLYÁZATI ADATLAP I.
Pályázati azonosító szám: …………………………………………

Természetes személy pályázó

neve:

 

születési neve:

 

anyja neve:

 

Gazdálkodó szervezet pályázó

neve:

 

cégjegyzék- száma/nyilván- tartási száma:

 

képviselő(k) neve, beosztása:

 

Lakóhelye/székhelye

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

KSH szám:

 

Adószám:

 

Levelezési címe (amennyiben
a lakóhelytől eltér):

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

 

E-mail cím:

 

A számlavezető pénzintézet neve:

 

A számlavezető pénzintézet címe:

 

Számlaszám:

 

Kelt: …………………………, ……… év …………… hó …… napján
………………………………………
pályázó neve
[az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni az aláíró személy(ek) nevét, cég esetén cégszerű aláírás]
POLGÁRI JOGI TÁRSASÁG – PÁLYÁZATI ADATLAP II.
A ……………………… pályázati azonosítószámú birtoktestre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:498. § alapján kötött szerződéssel létrejött polgári jogi társaság (a továbbiakban: Pjt.) keretében együttesen pályázók köre.
1.

Pjt., képviselője, természetes személy pályázó

neve:

 

születési helye:

 

anyja neve:

 

Lakóhelye/székhelye

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Adószám vagy adóazonosító jel:

 

Levelezési címe (amennyiben
a lakóhelytől eltér):

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

 

E-mail cím:

 

A számlavezető pénzintézet neve:

 

A számlavezető pénzintézet címe:

 

Számlaszám:

 

2.

Természetes személy pályázó

neve:

 

születési helye:

 

anyja neve:

 

Lakóhelye/székhelye

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Adószám vagy adóazonosító jel:

 

Levelezési címe (amennyiben
a lakóhelytől eltér):

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

 

E-mail cím:

 

A számlavezető pénzintézet neve:

 

A számlavezető pénzintézet címe:

 

Számlaszám:

 

3.

Természetes személy pályázó

neve:

 

születési helye:

 

anyja neve:

 

Lakóhelye/székhelye

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Adószám vagy adóazonosító jel:

 

Levelezési címe (amennyiben
a lakóhelytől eltér):

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

 

E-mail cím:

 

A számlavezető pénzintézet neve:

 

A számlavezető pénzintézet címe:

 

Számlaszám:

 

4.

Természetes személy pályázó

neve:

 

születési helye:

 

anyja neve:

 

Lakóhelye/székhelye

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Adószám vagy adóazonosító jel:

 

Levelezési címe (amennyiben
a lakóhelytől eltér):

település:

 

utca, házszám:

 

irányítószám:

 

Telefonszám:

1.

2.

Telefaxszám:

 

E-mail cím:

 

A számlavezető pénzintézet neve:

 

A számlavezető pénzintézet címe:

 

Számlaszám:

 

A Közös ajánlattétel feltételei
A Pályázati Kiírásban meghatározott feltételeknek külön-külön is (személyi, pénzügyi, szakmai) megfelelő természetes személyek Pjt. keretében is tehetnek ajánlatot.
Az ajánlathoz csatolni kell a társasági szerződés valamennyi pályázó által aláírt eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát.
A társasági szerződésben a tagoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a pályázati eljárás időtartama alatt a pályázat tárgyát képező birtoktest használatának elnyeréséig egyetemleges felelősség mellett vállalnak kötelezettséget. Az egymás közti használati viszonyok megosztását, a birtoktestet magában foglaló, a Pályázati Kiírásban mellékelt térképen, rajzi megjelenítésben is csatolni kell, melyet a felek és a társasági szerződést készítő jogi képviselő kézjegyével lát el. A használati viszonyok egymás közti megosztását tartalmazó térkép a megkötendő haszonbérleti szerződés mellékletét képezi.
A Pjt. keretében pályázók együttes ajánlatának pontszáma a tagok pályázatainak külön-külön történő értékelése alapján szerzett pontszámok átlaga.
A Pjt. keretében pályázó(k) nyertessége esetén az NPI a Pjt. társasági szerződésében meghatározott területi felosztás szerint a taggal/tagokkal külön-külön köt szerződést.
Pjt. keretében az alábbi személyekkel közösen, egyetemleges felelősségvállalás mellett pályázok a fenti azonosítószámmal megjelölt birtoktestre:
Kelt: …………………………, ………… év . …………… hó …… napján

…………………………………………

…………………………………………

pályázó neve

pályázó neve

 

 

 

 

…………………………………………

…………………………………………

pályázó neve

pályázó neve

(az aláírások alatt olvasható módon szükséges feltüntetni az aláíró személy nevét)

5. melléklet a 7. függelékhez

A NYILVÁNOS HASZONBÉRLETI PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

 

Értékelési szempontok

Elérhető pontszám

1.

A pályázó gazdálkodási helyzete

 

1.1.

A gazdálkodás szervezeti és jogi formája
– Családi gazdálkodó:
– Egyéni mezőgazdasági vállalkozó:
– Őstermelő (ha csak ezzel a jogcímmel rendelkezik):
– Szövetkezet, gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet:


10
8
7
3

1.2.

A pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye szerinti település közigazgatási határa és a megpályázott földrészletek által érintett települések közigazgatási határa közötti távolság
[a Pályázati Kiírás 11.2. pont h) alpont szerint]
– 0–10 km között:
– 10–20 km között:




20
16

1.3.

A pályázó szakirányú végzettséggel rendelkezik
– Igen:
– Nem:


10
0

1.4.

A pályázó szakirányú gazdálkodási gyakorlata
– 3–5 év között:
– 5–10 év között:
– 10 év felett:


3
5
10

1.5.

A pályázó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet] 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti fiatal mezőgazdasági termelő
– Igen:
– Nem:





10
0

1.6.

A pályázó pályakezdő mezőgazdasági termelő, a 113/2009. (VII. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet a pályázat benyújtását megelőző 3 éven belül kezdte meg, vagy a pályázat kiírásának évében kezdi meg
– Igen:
– Nem:




10
0

2.

A természetvédelmi kezelést szolgáló szakmai követelményeknek való megfelelés

 

2.1.

Összes állatállomány az összes használatban lévő területre vetítve (ÁE/ha)
– 0,3–0,39 állategység/hektár
– 0,4–0,49 állategység/hektár
– 0,5–0,59 állategység/hektár
– 0,6– állategység/hektár


6
14
16
20

2.2.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megtartása, megőrzése
– A pályázó állatállományának 51–100%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta
– A pályázó állatállományának 26–50%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta
– A pályázó állatállományának 1–25%-a (állategységre vonatkoztatva) védett őshonos vagy veszélyeztetett állatfajta





20

10

6

2.3.

Környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelő tevékenység
– A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés zonális célprogramjában és annak előírásait teljesítette
– A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés horizontális célprogramjában és annak előírásait teljesítette


10

6

2.4.

Gazdálkodási terv
A gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága, illeszkedése a vidékfejlesztési stratégiához, a földbirtok-politikai irányelvekhez és a pályázati felhívásban rögzített célokhoz
A részletes Pályázati Kiírás 8. mellékletében foglalt formai és tartalmi követelmények szerint összeállított gazdálkodási terv értékelése alapján
(100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó kiegészítés: a gazdálkodási tervre adható maximális pontszám kizárólag a teljesítési segédlet igénybevételével létrejött partneri együttműködésekre és a polgári jogi társaság keretében pályázatot benyújtó magánszemélyek együttműködésére alapozott pályázatok esetében szerezhető meg.)

80

6. melléklet a 7. függelékhez

Nyilatkozat pályázaton történő részvétel érvényességi feltételeinek történő megfelelőségről
Alulírott ………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: ………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a ……………………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) …………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás 11. pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a)    a Pályázati Felhívásban és Kiírásban foglalt valamennyi feltételt elfogadom;
b)    nem állok csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;
c)    tevékenységemet nem függesztettem fel, vagy nem függesztették fel;
d)    nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozásom, helyiadó-tartozásom;
e)    hamis adat szolgáltatása miatt nem zártak ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásból;
f)    a szerződés megkötése esetén nem lépem túl a Földforgalmi tv.-ben meghatározott birtokmaximumot, továbbá 1200 hektárnál nagyobb területet én, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:96. § (1) bekezdése szerinti egyenesági rokonom, valamint egyéb gazdasági érdekeltségem, sem a Magyar Államtól, sem mástól nem bérel és/vagy nem tulajdonol;
g)    nem minősülök az Nemzeti Park Igazgatóság bármely vezetőjének, alkalmazottjának, illetve azok közeli hozzátartozójának sem természetes személyként, sem jogi személy képviseletében;
h)    nincs a Nemzeti Park Igazgatósággal szemben 120 napnál régebben lejárt tartozásom, továbbá egyenesági rokonomnak, házastársamnak, élettársamnak, illetve olyan gazdasági társaságnak, amelyben én vagy egyenesági rokonom, házastársam, élettársam többségi befolyással rendelkezik, nincs a haszonbérbe adóval szemben 120 napnál régebben lejárt tartozása;
i)    a haszonbérleti díj Pályázati Kiírás 13. pontjában meghatározott mértékét, valamint a haszonbérleti szerződéstervezetben a haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseket elfogadom;
j)    kijelentem, hogy a pályázati eljárás kezdő napját megelőző 3 éven belül természetvédelmi bírságot velem szemben nem szabtak ki, 3 éven belül természetvédelmi szabálysértési eljárásban felelősségemet jogerősen nem állapították meg, 7 éven belül természetkárosítás bűntette miatt büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
A nyilatkozathoz az alábbi mellékletek benyújtása kötelező:
A b) és c) pontok vonatkozásában (a pályázat benyújtásakor) harminc napnál nem régebbi hiteles (cégbíróság által kibocsátott, illetve közjegyző által hitelesített) cégkivonat.
A d) pont vonatkozásában a (pályázat benyújtásakor) harminc napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolati példányban benyújtott együttes igazolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) és a helyi adók vonatkozásában szintén harminc napnál nem régebbi, az önkormányzat jegyzőjének eredeti vagy közjegyző/ügyvéd által hitelesített igazolás. 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolást is csak elektronikusan kérhetik a NAV-tól. Fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus együttes NAV igazolás csak addig közhiteles, amíg elektronikus formában létezik. Így csak akkor fogadható el a haszonbérleti pályázat során, amennyiben azt közjegyző vagy ügyvéd előtt nyomtatják ki, és ennek tényét a közjegyző, illetve ügyvéd rögzíti és a dátumot hitelesíti.
Ezen együttes NAV igazolásnak tartalmaznia kell a NAV adóztatási szervéhez törvényen alapuló adó, bírság, pótlék (ideértve az illeték, az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok és egészségügyi hozzájárulás, a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, illeték), továbbá a NAV vámszervéhez törvényen alapuló vám, adó, pótlék, bírság megfizetésére vonatkozó adatokat.
Kelt:
………………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]

7. melléklet a 7. függelékhez

Nyilatkozat
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló
23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásáról
(fiatal gazdálkodó)
Alulírott ………………………………… (lakóhely: ………………………..) pályázó (által meghatalmazott képviselője …………………) a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ……… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülök.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Pályakezdő mezőgazdasági termelőkre vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ………………………………… (lakóhely: ………………………) pályázó (által meghatalmazott képviselője …………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ..... pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint fiatal mezőgazdasági termelőnek minősülök, és a gazdaságvezetési, új gazdaságalapítási, illetve gazdaságátvételi tevékenységet a haszonbérleti pályázat beadási határidejét megelőző három évben
– megkezdtem;
– a birtokba lépés évében megkezdem.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Családi gazdálkodóra vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: …………………) a ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás …… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
családi gazdálkodónak minősülök.
A mezőgazdasági szerv által a nyilvántartásba vételről szóló eredeti vagy közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott vagy az illetékes falugazdász által kiállított igazolást csatolom.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Őstermelőkre vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: ……………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ..... pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőnek minősülök.
Csatolom a mezőgazdasági szerv által kiadott, tárgyévre érvényesített őstermelői igazolvány közjegyző által hitelesített másolati vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott példányát vagy az illetékes falugazdász által kiállított igazolást.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ……………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Egyéni Mezőgazdasági Vállalkozókra vonatkozó nyilatkozat
Alulírott ………………………………… pályázó (lakóhely: …………………………………………) (meghatalmazott képviselője: ………………………) a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság (………) ……………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ..... pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagyok.
Csatolom az egyéni vállalkozó igazolvány közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolatát vagy az illetékes jegyző egyéni vállalkozói státuszról szóló igazolását.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)
Gazdálkodó szervezet nyilatkozata
Alulírott ……………………………… mint a(z) ………………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: ……………………………) ………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás 3. pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevételem több mint 50%-ban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységből származik.
Csatolom a pályázat beadását megelőző, legutolsó lezárt üzleti évre vonatkozó, a számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint elkészített üzleti beszámoló, cégjegyzésre jogosult által hitelesített példányát.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legkevesebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Gazdálkodó szervezet nyilatkozata
(újonnan alapított gazdálkodó szervezet)
Alulírott ……………………………………… mint a(z) …………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: …………………………………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás 3. pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy a pályázat benyújtását megelőzően lezárt adóévvel nem rendelkezem, továbbá vállalom, hogy a vállalkozásból származó bevételem több mint 50%-ban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységből fog származni.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legkevesebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
……………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Nyilatkozat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény átlátható szervezet fogalmára vonatkozó feltételeknek való megfelelőségről
Alulírott …………………………………… mint a(z) …………………………… (székhely: …………………………; cégjegyzékszám: ………………………) cégjegyzésre jogosult képviselője jelen okirat aláírásával ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy:
a(z) (teljes cégnév) ………………………………………………………………………………… a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. Egyben kijelentem, hogy a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság írásbeli felkérésére a jelen nyilatkozatban foglaltak igazolására szolgáló valamennyi dokumentumot 15 napon belül eredeti vagy közjegyző által hitelesített módon a …………………… Nemzeti Park Igazgatóság részére megküldöm.
Kelt:
……………………………………………………
cégszerű aláírás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik Könyvének Harmadik Része (X–XV. címek) hatálya alá tartozó szervezet esetén 30 napnál nem régebbi, az illetékes törvényszék által kiállított hiteles cégkivonat benyújtás jelen nyilatkozathoz mellékelten kötelező.
Nyilatkozat a helybenlakási feltételek fennállásáról
Alulírott …………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: ………………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője ……………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) …………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ……… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy: …………………………………………………………………………………………………… a
1.    bejelentett lakóhelyem, székhelyem azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekszik, vagy amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 10 km távolságra van.
2.    bejelentett lakóhelyem, székhelyem olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(A pályázó a rá vonatkozó részt aláhúzással jelöli.)
Pályázatomhoz csatolom a helyben lakást igazoló okiratok [személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1. után kiadott (kártya formátumú) jogosítvány] másolatát. Amennyiben a személyazonosító igazolvány a lakcímet nem tartalmazza, továbbá útlevél és 2001. január 1. után kiadott jogosítvány esetén a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát vagy jegyzői igazolást is csatolni kell. A jegyzői igazolás(ok)nak alá kell támasztania a legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó előírásnak való megfelelést.
Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a fenti adatok igazolásául az eredeti, cégbíróság által kibocsátott, illetve közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett és szárazbélyegzővel ellátott másolati példányban benyújtott cégkivonat szolgál.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a …………………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
…………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
Nyilatkozat állatállomány meglétéről
Alulírott ……………………………………… mint a(z) ………………………… (székhely: …………………………) pályázó cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője a …………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhívás ……… pontjában foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában
n y i l a t k o z o m
arról, hogy az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 5. számú mellékletében felsorolt állatfajok állományainak tartását, tenyésztését végzem.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Nyilatkozom arról, hogy a fentiek szerinti állatállományom részben vagy egészben a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákból áll.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Pályázatomhoz csatolom a nevem alatt szereplő állatállomány meglétét igazoló dokumentumot [az Egységes Nyilvántartási Rendszerből (ENAR) letöltött állategyedleltárt vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazolását vagy tenyésztő szervezettől származó igazolást vagy marhalevél/lóútlevél másolatát], amennyiben az állatállomány nem saját, az állatok használatára jogosító dokumentumok másolatát.
Kelt:
………………………………………………………………
pályázó neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]
100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó nyilatkozat:
Nyilatkozat a természetvédelmi kezelés teljesítéséhez kapcsolódó együttműködésről
Alulírott ……………………………………… pályázó (lakóhely: ………………………) (meghatalmazott képviselője: ……………………) a ………………………… Nemzeti Park Igazgatóság (…………) ……………………… azonosító számú pályázati eljáráshoz közzétételre került Pályázati Felhíváshoz kapcsolódóan ezennel felelősségem tudatában
nyilatkozom
arról, hogy a Pályázati Felhívásban szereplő földrészletek természetvédelmi kezelési feladatait, hasznosítását a haszonbérlet időtartama alatt fennálló együttműködésre alapozottan, további partner/partnerek teljesítési segédletének igénybevételével vállalom. Az általam bevonásra kerülő teljesítési segédek a haszonbérleti szerződésben meghatározott természetvédelmi kezelési, hasznosítási kötelezettségből eredő feladatok ellátásában működnek közre.
Igen Nem
(megfelelő rész aláhúzandó)
Igen válasz esetén az együttműködő partner/partnerek vonatkozásában kitöltendő:

Név

Lakcím/székhely

A teljesítési segédlet tárgya*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Természetvédelmi kezeléshez kapcsolódó egyes részfeladatok ellátása pl. gyepterület legeltetése.
Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben az együttműködő partnerek személyében változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a ……………… Nemzeti Park Igazgatóságnak.
Kelt:
………………………………………………………………
pályázó neve (az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy teljes nevét)

8. melléklet a 7. függelékhez

A GAZDÁLKODÁSI TERV
FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
A Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező gazdálkodási tervek összehasonlíthatósága érdekében a pályázóknak az alábbi tartalommal és formában kell jelenlegi gazdálkodási helyzetüket és a haszonbérlet elnyerése esetére vonatkozóan a pályázat időtartamára kiterjedő gazdálkodási elképzeléseiket, terveiket bemutatni. A gazdálkodási terv adatlapjainak számítógépes kitöltéséhez az elektronikus változatot kérésre az Igazgatóság e-mail útján megküldi a regisztrált pályázóknak.
Tisztelt Pályázók!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a gazdálkodási tervben bemutatott gazdálkodási tevékenység az ajánlat benyújtásával az ajánlati kötöttség részét képezi, és a pályázat elnyerése esetén a megkötésre kerülő termőföld-haszonbérleti szerződésben foglalt kötelezettséggé válik.
GAZDÁLKODÁSI TERV
A)
ALAPADATOK
1.    Az ajánlattevő neve:
    ………………………………………………………………………………
2.    Az ajánlat tárgyát képező birtoktest pályázati azonosító száma:
    …………………………………
B)
A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE
(legfeljebb 3 oldal)

1. A gazdálkodás célja, illeszkedése a vidékfejlesztési stratégiához és földbirtok-politikai irányelvekhez, valamint a haszonbérleti pályázat céljához:



2. A gazdálkodási tevékenység rövid leírása, a természeti, technológiai és piaci körülményeinek ismertetése (a gazdaság elhelyezkedése, termőhelyi viszonyok, természeti kockázatok, különböző jogcímeken használt mezőgazdasági területek kiterjedése és hasznosításának módja, technológiai háttér/fejlesztések, feldolgozó tevékenység, tevékenységek bővítése, új tevékenység indítása, a termelt termények és termékek/feldolgozott termékek helyi és más piaci értékesítési lehetőségei):



3. A gazdálkodás pénzügyi helyzetének alakulása (saját pénzügyi források, pénzintézeti források, integrátori előfinanszírozás, támogatások elérhetősége, a gazdálkodás finanszírozásában betöltött %-os aránya):


4. Foglalkoztatás alakulása (éves létszámszükséglet, állandó foglalkoztatottak száma, idény-foglalkoztatottak száma és foglalkoztatásuk időszaka, az ajánlattevő szakmai végzettsége, gyakorlata és szakterülete)
(100 hektár feletti birtoktestméret esetén alkalmazandó kiegészítés: a teljesítési segédként bevont partnerekkel való együttműködések):


C)
INFORMÁCIÓK AZ AJÁNLAT ÉRTÉKELÉSÉHEZ
(Kérjük, hogy a választ „X”-szel jelölje meg a sor utolsó kockájában, illetve adja meg a kért számszaki és szöveges adatokat!)
1. A pályázó gazdálkodási helyzete
1.1. A pályázó gazdálkodási szervezeti és jogi formája:

– Családi gazdálkodó

 

– Egyéni mezőgazdasági vállalkozó

 

– Őstermelő (ha csak ezzel a jogcímmel rendelkezik!)

 

– Szövetkezet, gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet

 

1.2. A pályázó bejelentett lakóhelye, székhelye szerinti település közigazgatási határa és a megpályázott földrészletek által érintett települések közigazgatási határa közötti távolság [a Pályázati Kiírás 11.2. pont h) alpontja szerint]:

– 0–10 km között

 

– 10–20 km között

 

1.3. A pályázó szakirányú végzettséggel rendelkezik (igazolás csatolása szükséges):

– Igen

 

– Nem

 

A szakirányú végzettség megnevezése, megszerzésének helye, ideje:
1.4. A pályázó gazdálkodási gyakorlattal rendelkezik (igazolás csatolása szükséges):

– Igen: 3–5 év között

 

– Igen: 5–10 év között

 

– Igen: 10 év felett

 

– Nem

 

A szakterület megnevezése, gazdálkodási gyakorlat kezdete, helye:
1.5. A pályázó fiatal gazdálkodó, megfelel a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételeknek:

– Igen

 

– Nem

 

1.6. A pályázó pályakezdő mezőgazdasági termelő az 1.5. pontban az „Igen” választ jelölte meg és a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített gazdálkodási tevékenységet jelen haszonbérleti pályázat benyújtási határidejét megelőző 3 éven belül kezdte meg vagy a birtokba lépés évében megkezdi:

– Igen

 

– Nem

 

Jelölje meg a gazdálkodási tevékenységet:

– Mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal kezd gazdálkodni*:

 

– Új gazdaságot hoz létre**:

 

– Gazdaságot vesz át***:

 

2. A természetvédelmi követelményeknek való megfelelés
2.1. Összes állatállomány (ÁE)

 

ÁE*

Kérődzők, lófélék

– Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lófélék

 

– Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól kétéves korig

 

– Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék

 

– Szamár, öszvér

 

– Juh

 

– Kecske

 

Sertésfélék

– Tenyészkoca >50 kg

 

– Egyéb sertés

 

Baromfifélék

– Tojótyúk

 

– Egyéb baromfi

 

* ÁE = a pályázat jelen gazdálkodási terve aláírásának napját megelőző 12 hónapra vetített átlagos állományi létszám állategységben
(Összes állatállomány)/(összes saját használatban lévő terület**) = ……… (ÁE/ha)
** Amennyiben a pályázónak nincsen saját használatban lévő területe, a 0-val történő, nem értelmezhető osztás elkerülése érdekében az állatállomány értékét 1-gyel kell osztani.
2.2. A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének
megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tartása:

Faj

Fajta

ÁE*

Szarvasmarha és bivaly:

magyar szürke szarvasmarha

 

magyar tarka szarvasmarha

 

magyar házibivaly

 

Ló:

gidrán

 

hucul

 

kisbéri félvér

 

lipicai

 

furioso-north star

 

nóniusz

 

magyar hidegvérű

 

shagya arab

 

Szamár:

magyar parlagi szamár

 

Sertés:

szőke mangalica

 

fecskehasú mangalica

 

vörös mangalica

 

Juh:

hortobágyi (magyar) racka

 

gyimesi racka

 

tejelő cigája

 

cigája

 

cikta

 

Kecske:

magyar parlagi kecske

 

Tyúk:

sárga magyar tyúk

 

kendermagos magyar tyúk

 

fehér magyar tyúk

 

fogolyszínű magyar tyúk

 

fehér erdélyi kopasznyakú tyúk

 

fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

 

kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

 

Gyöngytyúk:

magyar parlagi gyöngytyúk

 

Lúd:

fodros tollú magyar lúd

 

magyar lúd

 

Kacsa:

fehér magyar kacsa

 

tarka magyar kacsa

 

Pulyka:

bronz pulyka

 

réz pulyka

 

* ÁE = a pályázat jelen gazdálkodási tervének napját megelőző 12 hónapra vetített átlagos állományi létszám állategységben
Összes, a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet szerinti védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatállomány (ÁE) / a 2.1. pontban megadott összes állatállomány (ÁE) = ……………
2.3. Környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelő tevékenység:

– Igen: A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés zonális célprogramjában és annak előírásait teljesítette.

 

– Igen: A pályázó korábban részt vett/vesz agrár-környezetgazdálkodási intézkedés horizontális célprogramjában és annak előírásait teljesítette.

 

– Nem

 

Dátum, ………………………………………
……………………………………………
pályázó aláírása
D)
NYILATKOZAT
Kijelentem, hogy a fenti A), B) és C) pontokban foglalt gazdálkodási terv és kiegészítő adatok a ……………………… termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatom elválaszthatatlan részei és az ajánlati kötöttség tárgyát képezik. Tudomásul veszem, hogy a gazdálkodási tervben és a kiegészítő adatokban foglaltak a pályázat elnyerése esetén a megkötésre kerülő termőföld-haszonbérleti szerződésben mint haszonbérlő által vállalt kötelezettségekké válnak.
Dátum, ………………………………………
………………………………………………………
pályázó aláírása
1

Az utasítást a 8/2017. (VII. 6.) FM utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2017. július 7. napjával. E hatályon kívül helyező utasítás 3. §-a alapján a hatályos szerződések módosítása tekintetében is alkalmazni kell.

2

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

Az 1. melléklet 2.2.4. pont c) alpontja a 6/2013. (III. 8.) VM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1. melléklet 2.2.4. pont c) alpont ca) alpontja a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. melléklet 3. pontja a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

6

Az 1. melléklet 6.10.2.1. pont e) alpontját a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-a iktatta be.

7

Az 1. melléklet 6.10.2.5. pontja a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

8

Az 1. melléklet 1. függelék a 6/2014. (V. 5.) VM utasítás 1. §-ával megállapított, a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

9

Az 1. melléklet 2. függelék a 6/2014. (V. 5.) VM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 1. melléklet 7. függeléke a 2/2014. (VII. 28.) FM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

1,

A megfelelő válasz aláhúzandó.

2.

A nyilvántartásba vételt bizonyító dokumentumot csatolni kell.

3.

A nyilatkozathoz kötelezően csatolandó melléklet a képzettség meglétét igazoló, ügyvéd vagy közjegyző által hitelesített dokumentum vagy a kiállító intézmény által hitelesített másolat.

4.

A nyilvántartásba vételt bizonyító dokumentumot csatolni kell.

5.

A megfelelő válasz aláhúzandó.

1,

A megfelelő válasz aláhúzandó.

2.

A nyilvántartásba vételt bizonyító dokumentumot csatolni kell.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére