nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet
a szén-dioxid geológiai tárolásáról
2018-01-01
infinity
10
Jogszabály

145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet

a szén-dioxid geológiai tárolásáról

A Kormány

az 1–38. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pontjában,

a 39. § tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés c) pontjában,

a 40. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 41. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. elvándorlás: a szén-dioxid mozgása a tároló-komplexumon belül;

2. hidraulikai egység: hidraulikailag összefüggő pórustér, amelyben a nyomásátadás műszaki módszerekkel mérhető, és amelyet záró rétegek, úgymint vetők, sódómok, litológiai határok, vagy a geológiai formáció kiékelődése vagy felszínre bukkanása határol;

3.1 hulladék: a hulladékról szóló törvényben meghatározott hulladék;

4. szén-dioxid kibocsátó: az, aki ipari vagy energetikai eredetű szén-dioxidot leválaszt;

5. kutatási blokk: a kutatási területen belüli olyan kutatási területegység, amelynek térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög, vagy az államhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala;

6. szén-dioxid csóva: a geológiai formációban szétáramló szén-dioxid halmaz.

II. FEJEZET

A TÁROLÓHELY LÉTESÍTÉSE

1. A tárolókapacitások felmérése

2. § (1) A bányafelügyelet ötévenként az 1. mellékletben meghatározottak szerint felmérést végez a szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetekről és ezek becsült kapacitásáról, valamint térben lehatárolja a potenciális tároló-komplexumokat és meghatározza ezek felszíni vetületét.

(2) A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek listáját a honlapján közzéteszi.

2.2 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély

3. § (1)3 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését,

b) a kutatási tervtérképet és

c) javaslatot a kutatási biztosíték összegére.

(2) A kutatási munkaprogramnak tartalmaznia kell:

a) a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,

b) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

c) az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek és azok elhárítására tervezett intézkedések leírását,

d)4 a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, valamint

e) a részletes kutatási költségtervet.

(3)5

(4) A kutatási tervtérképnek a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslatnak tartalmaznia kell a kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését. A kérelmező a kutatási biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolást a bányafelügyelet által megállapított határidőn belül megküldi a bányafelügyeletnek.

(6) A kutatási biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek esetében a hitelintézet székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.

4. §6 (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási területtel érintett település nevét és az érintett ingatlanok helyrajzi számát és a kutatási terület sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint elfogadja a kutatási munkaprogram tartalmát.

(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási területet a 2. melléklet I. pontja szerint blokkokban kell megállapítani úgy, hogy egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldallal érintkezzen a szomszédos blokkal.

(3) Egy kutatási blokk területe legfeljebb 400 km2 lehet.

(4) A bányafelügyelet a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, amelyre másnak a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt adtak ki.

(5)7 A kutatási engedély időtartama alatt a kutatási területtel lehatárolt térrészt más, a szén-dioxid geológiai tárolásával ellentétes célra igénybe venni nem lehet, az ilyen igénybevételre irányuló engedély iránti kérelmeket el kell utasítani.

5. § (1)8 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély engedélyese köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyelet részére írásban bejelenteni.

(2)9 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély engedélyese a tárolóhely szén-dioxid geológiai tárolására való alkalmasságát a 3. mellékletben felsorolt adatokkal és az ott meghatározott vizsgálatok elvégzésével igazolja.

(3) A 3. melléklet 1. pontja szerinti adatgyűjtésnek a tároló-komplexum és a körülötte elhelyezkedő azon területekre kell kiterjednie, amelyek természetes állapotát a szén-dioxid tárolóhelyen történő geológiai tárolása befolyásolhatja.

6. § (1)10 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás eredményéről az engedélyes kutatási zárójelentést készít a 2. melléklet II. pontjában meghatározottak szerint, amelyet földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie.

(2) A kutatási zárójelentésnek az (1) bekezdésben előírtak mellett tartalmaznia kell az arra vonatkozó megállapítást és az annak alapjául szolgáló kutatási eredményeket és adatokat, hogy a vizsgált geológiai formációnak szén-dioxid geológiai tárolására történő használata esetén, fennáll-e a szivárgásnak, az emberi egészség veszélyeztetésének és a környezetkárosodásnak a jelentős kockázata.

(3) Ha az engedélyes tárolási engedély iránti kérelmet nem nyújt be, a kutatási zárójelentést a bányafelügyeletnek a kutatási időszak leteltét követő 3 hónapon belül kell megküldeni.

3.11 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítása és átruházása

7. § (1)12 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumok módosított változatát, amennyiben a változtatás érinti azokat.

(2)13 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyt a bányafelügyelet akkor hosszabbítja meg, ha a kérelmező a kutatási munkaprogramban jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és

a) igazolja, hogy a kutatást neki fel nem róható okból határidőre befejezni nem tudja, vagy

b) a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése indokolt.

8. § (1)14 A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházása iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)15 a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodást,

b)16 az átvevő közokiratba, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglalt nyilatkozatát a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben foglalt tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról,

c) az átvevő ajánlatát a kutatási biztosítékra, amely nem lehet kevesebb az átadó által nyújtott biztosítéknál,

d) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását,

e) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást,

f) az átadó nyilatkozatát a kutatási engedélyt terhelő jogokról,

g) az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, a számvitelről szóló törvénynek megfelelő – éves beszámolóját, vagy új szervezet esetében a 3 évre szóló auditált üzleti tervét,

h) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó, az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését bemutató beszámolót, valamint

i) az átvevő fizetőképességét igazoló pénzintézeti igazolást.

(2)17 Ha az átvevő cégjegyzékben nyilvántartott cég a cég cégkivonatát a bányafelügyelet a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

4. A tárolási engedély

9. § (1)18 Tárolási engedélyt csak olyan létesítményre lehet kérelmezni, amelyre az üzemeltető végleges környezetvédelmi engedéllyel vagy végleges egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik.

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 42/E. § (3) bekezdésében a tárolási engedély benyújtására megállapított határidőbe nem számít bele a tárolási engedély megszerzése érdekében kezdeményezett környezetvédelmi hatósági eljárás időtartama.

(3) A tárolási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a leendő üzemeltető nevét és címét vagy székhelyét,

b) a kutatási zárójelentést,

c) a tárolóhely és a tárolókomplexum körülhatárolását és adatait, valamint a tárolás várható biztonságosságának értékelését a 3. melléklet alapján,

d) a szén-dioxid lezárást követően várható tulajdonságára vonatkozó modellt,

e) a besajtolni és tárolni kívánt szén-dioxid összmennyiségét, a várható forrásokat és szállítási módokat, a szén-dioxid áramok összetételét, a besajtolási sebességet és nyomást, valamint a besajtoló-berendezések elhelyezkedését,

f) a jelentős rendellenességek megelőzésére irányuló intézkedések leírását,

g)19 a 3. melléklet 3. pontja szerint elvégzett kockázatértékelési elemzéssel összhangban a 4. melléklet szerint elkészített monitoringtervre vonatkozó javaslatot,

h) a korrekciós intézkedési tervre vonatkozó javaslatot,

i) a bezárást követő időszakra a 4. melléklet szerint készített előzetes tervre vonatkozó javaslatot, valamint

j) a tárolási tevékenység leírását az alábbiak szerint:

ja) az üzemeltetés helyére, a tárolóhely és a tároló-komplexum kialakítására és méretére vonatkozó információkat és

jb) a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és a lehetőség szerinti ellensúlyozására tervezett intézkedések leírását.

(4) A tárolási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a pénzügyi biztosíték összegére vonatkozó költségszámítást, a biztosítékadás módjára vonatkozó javaslatot,

b)20 a tárolási tevékenységre vonatkozó végleges környezetvédelmi engedélyt vagy végleges egységes környezethasználati engedélyt,

c) a leendő üzemeltető műszaki alkalmasságának igazolását,

d) az üzemeltetésben részt vevő személyek végzettségének és szakmai gyakorlatának igazolását,

e) a leendő üzemeltetőnek a földalatti gáztárolás, a szénhidrogén bányászat, vagy a szén-dioxid besajtolás területén szerzett gyakorlatának bemutatását, valamint

f) a tárolóhely 10. § szerint elkészített térképét.

(5) A tárolási engedélyben tárolóhelyként csak olyan geológiai formációt lehet kijelölni, ahol az engedélyben előírt feltételek betartása mellett a szivárgásnak, az emberi egészség veszélyeztetésének és a környezetkárosodásnak a jelentős kockázata nem áll fenn.

10. § (1) A tárolóhelyet élekben egymást metsző függőleges síkokkal, vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal, valamint alap- és fedősíkok meghatározásával kell körülhatárolni.

(2) Az államhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározható a tárolóhely határvonalaként.

(3) A töréspontokat EOV rendszer szerinti koordinátákkal, az alap és fedő síkokat mBf értékkel kell megadni.

11. § (1) A bányafelügyelet a tárolási engedély iránti kérelmet és annak mellékleteit a beérkezéstől számított 30 napon belül megküldi az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

(2) A bányafelügyelet a tárolási engedélyt kiadja, ha

a)21 a kérelmező rendelkezik a tárolási tevékenységre végleges környezetvédelmi engedéllyel vagy végleges egységes környezethasználati engedéllyel,

b) a kérelmező az üzemeltetésre és az ellenőrzésre műszakilag felkészült,

c) a kérelmező a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos munkát végző személyek számára biztosítja a szakmai és műszaki képzést és továbbképzést,

d) a tárolóhelyre más üzemeltető részére tárolási engedélyt, vagy a szén-dioxid geológiai tárolásával össze nem függő egyéb tevékenyégre engedélyt nem adtak ki,

e) ha egy adott hidraulikai egységben egynél több tárolóhely található és a lehetséges kölcsönhatások nem befolyásolják azt, hogy a két tárolóhely egyaránt megfeleljen az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

f) a szén-dioxid geológiai tárolásának az adott geológiai formációban nincs jelentős kockázata és

g) a kérelmező

ga)22 az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-ában felsorolt feltételeket teljesíti és ezt 30 napnál nem régebbi közokirattal igazolja, vagy

gb) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)23

(4)24 A bányafelügyelet a határozat tervezetét és a döntés meghozatalánál figyelembe vett dokumentumokat véleményezés céljából megküldi a Bizottságnak.

(5)25 A bányafelügyelet a határozat meghozatala során a Bizottság véleményét figyelembe veszi. A bányafelügyelet a végleges tárolási engedélyben foglaltakról és ha a Bizottság véleményétől eltért, az eltérés indokairól a tárolási engedély véglegessé válásától számított 15 napon belül értesíti a Bizottságot.

12. § A tárolási engedély tartalmazza:

a) az üzemeltető nevét és címét vagy székhelyét,

b) a tárolóhely és a tároló-komplexum kijelölését EOV rendszer szerinti koordinátákkal, az alap- és fedősíkok meghatározásával, valamint az érintett hidraulikai egységre vonatkozó információkat, valamint a kijelölt terület közigazgatási megjelölését,

c) a tárolóhely üzemeltetésére vonatkozó követelményeket, a szén-dioxid geológiai tárolásra engedélyezett összmennyiségét, a tárolónyomás határértékeit, a legnagyobb besajtolási sebességet és nyomást,

d) a szén-dioxid áram összetételére és a szén-dioxid áram befogadási eljárására vonatkozó követelményeket, valamint a besajtolásra és a tárolásra, a jelentős rendellenességek megelőzésére vonatkozó további követelményeket,

e) a jóváhagyott monitoringtervet, a monitoringterv végrehajtására vonatkozó kötelezettséget és a monitoringterv átdolgozására vonatkozó követelményeket, valamint a jelentéstételi kötelezettséget,

f) a jóváhagyott korrekciós intézkedési tervet, valamint a szivárgás és jelentős rendellenesség esetében a korrekciós intézkedési terv szerinti eljárásra vonatkozó, valamint a bányafelügyelet tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget,

g) a bezárás feltételeit és a bezárást követő időszakra vonatkozó jóváhagyott előzetes tervet,

h) a tárolási engedély felülvizsgálatának, módosításának és visszavonásának szabályait,

i) a pénzügyi biztosíték összegének és formájának elfogadására, valamint szolgáltatásának módjára vonatkozó rendelkezést,

j) az egyéb szükséges engedélyekről szóló tájékoztatást,

k) a pénzügyi hozzájárulás évenként fizetendő mértékét és

l) a tárolóhely biztonsági övezetének kijelölését.

5. A tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosíték

13. § (1) A pénzügyi biztosítékot az üzemeltető az alábbi formákban teljesítheti:

a) hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás, ezzel egyenértékű kezesség vagy bankgarancia,

b) biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,

c) hitelintézetnél biztosíték céljából óvadéki szerződés alapján elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg vagy

d) biztosítási szerződés.

(2) Az óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni.

(3) A pénzügyi biztosíték összegét a kérelmező javaslatának figyelembevételével a bányafelügyelet állapítja meg.

(4) A pénzügyi biztosítéknak olyannak kell lennie, hogy feltétel nélkül, közvetlenül és azonnal felhasználható legyen és megfelelő fedezetet nyújtson a felelősség átvételét megelőzően:

a) a kibocsátási egységek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény alapján történő visszaadására,

b) a korrekciós intézkedésekre, valamint

c) a tárolási engedélyben előírt, valamint a bezárásra és a bezárás utáni időszakra vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.

(5) A pénzügyi biztosítéknak érvényesnek és hatályosnak kell lennie, valamint az üzemeltetőnek a pénzügyi biztosíték teljes összegét fenn kell tartania:

a) a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (1) bekezdése alapján végrehajtott bezárását követően mindaddig, amíg a bányafelügyelet át nem veszi a tárolóhelyért való felelősséget,

b) ha a bányafelügyelet visszavonta a tárolási engedélyt:

ba) az új tárolási engedély kiadásáig, vagy

bb) a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (2) bekezdése szerinti bezárását követően a bányafelügyelet részére történő felelősségátadásig, feltéve, hogy a Bt. 42/T. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást az üzemeltető teljesítette.

(6) Ha az üzemeltető az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet felhívja a pénzügyi biztosíték pótlására.

(7) A pénzügyi biztosíték összegének csökkentéséhez és felhasználásához a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A csökkentéshez és felhasználáshoz történő hozzájárulás szükségességét a fedezeti megállapodásnak, a készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénynek, az óvadéki szerződésnek vagy a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

(8) A bányafelügyelet a tárolási engedély felülvizsgálata során a biztosíték összegét a szivárgási kockázat és a becsült költségek változásának figyelembevételével felülvizsgálja, és szükség esetén a biztosíték nagyságára vonatkozóan a tárolási engedélyt módosítja.

6. A szén-dioxid áram összetétele és besajtolása

14. § (1) A szén-dioxid áramnak túlnyomórészt, de legalább 95%-ban szén-dioxidból kell állnia.

(2) Hulladékot vagy más anyagot e hulladék vagy más anyag ártalmatlanítása céljából tilos a szén-dioxid áramhoz adagolni.

(3) A szén-dioxid áram csak olyan, abba véletlenül belekerült anyagokat tartalmazhat, amelyek a szén-dioxidot kibocsátó forrásból, a leválasztási vagy a besajtolási eljárásból származnak, továbbá olyan anyagokat, amelyeket a szén-dioxid nyomon követése és ellenőrzése céljából adtak a szén-dioxid áramhoz.

(4) A szén-dioxid áramban lévő (3) bekezdés szerinti anyag koncentrációja nem érheti el azt a szintet, amely a tárolóhely integritását vagy a kapcsolódó szállítási infrastruktúrát kedvezőtlenül befolyásolná, vagy a környezetre vagy az emberi egészségre jelentős kockázatot jelentene, vagy sértené az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(5) Ha a bányafelügyelet a Bt. 42/Q. §-a alapján a tárolási engedélyt visszavonja, a szén-dioxid besajtolási tevékenység folytatása esetén, az új tárolási engedély kiadásáig gondoskodik az e §-ban foglalt követelmények betartásáról.

15. § (1) Az üzemeltető köteles a szén-dioxid áram összetételének vizsgálatát és a kockázatértékelést a besajtolás megkezdése előtt elvégezni.

(2) A kockázatértékelésnek és a vizsgálatnak ki kell terjednie a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti maró (korrozív) anyagok veszélyességi csoportjába tartozó anyagokra is.

(3) Nem sajtolható be olyan szén-dioxid-áram, amely a vizsgálat és a kockázatértékelés alapján nem felel meg a 14. § (1)–(4) bekezdésében, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben foglaltaknak.

(4) A kockázatértékelés során értékelni kell a szén-dioxid áram szennyezettségének a szállítóhálózat és a tárolóhely védelmére és biztonságára, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását.

(5) Az üzemeltető a szén-dioxid áram összetételét köteles a besajtolási tevékenység folytatása során folyamatosan vizsgálni.

(6) Az üzemeltető a szállított és besajtolt szén-dioxid áramról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a szén-dioxid mennyiségére, jellemzőire és összetételére vonatkozó adatokat.

7. A szállítóhálózathoz való hozzáférés

16. § (1) A hozzáférés biztosítása során az üzemeltetőnek és a szállítóhálózat üzemeltetőjének figyelembe kell venni:

a) a bányafelügyelet által kijelölt területeken rendelkezésre álló vagy ésszerűen rendelkezésre bocsátható tároló- és szállítókapacitást,

b) azt, hogy a jogszabály alapján fennálló szén-dioxid kibocsátás-csökkentési kötelezettségnek mekkora hányada teljesítendő szén-dioxid elkülönítése és geológiai tárolása révén,

c) a hozzáférés megtagadásának szükségességét abban az esetben, ha a műszaki előírások között olyan jellegű összeegyeztethetetlenség áll fenn, amely ésszerűen nem szüntethető meg, valamint

d) a szállítóhálózat tulajdonosának, üzemeltetőjének indokolt és ésszerű igényeit, valamint a tárolóhely, a szállítóhálózat vagy a kapcsolódó feldolgozó- és kezelőlétesítmények vélhetően érintett többi felhasználójának érdekeit.

(2) A szállítóhálózat üzemeltetője vagy az üzemeltető a szállítóhálózathoz vagy a tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadását köteles megindokolni.

8. Együttműködési megállapodás

17. § (1) A Bt. 42/J. §-a szerinti együttműködési megállapodásban a felek rendelkeznek:

a) a mérésről és elszámolásról,

b) a szállítóhálózat karbantartására vonatkozó felelősségről, a hozzáférésből adódó felelősség megosztásáról,

c) a rendkívüli helyzetekben történő együttműködésről,

d) a kapacitásfejlesztésnél történő eljárásokról, valamint

e) a rendszerek kapcsolódási pontjainál a normál és rendkívüli üzemmenetnél követendő szabályokról.

(2) Az üzemeltető az együttműködési megállapodást az együttműködési tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal, a megállapodás hiányáról szóló tájékoztatást pedig haladéktalanul megküldi a bányafelügyeletnek.

18. § (1) A harmadik személy hozzáférésének biztosításához szükséges tároló, vagy szállító kapacitást bővítő vagy összeköttetést megteremtő fejlesztésekhez a tárolási engedélyt módosítani kell.

(2) A kapacitást bővítő vagy összeköttetést megteremtő fejlesztések a szén-dioxid szállításának és geológiai tárolásának biztonságosságát hátrányosan nem befolyásolhatják.

III. FEJEZET

A TÁROLÓHELY ELLENŐRZÉSE

9. Az üzemeltető által végzett ellenőrzés

19. § (1) Az üzemeltető rendszeres ellenőrzést végez annak érdekében, hogy:

a) a szén-dioxid és a felszín alatti víz a tárolóhelyen belüli tényleges és a modell alapján várt állapota összehasonlítható legyen,

b) a jelentős rendellenességek haladéktalanul észlelhetőek legyenek,

c) kimutatható legyen az esetleges szén-dioxid elvándorlás és szivárgás,

d) kimutathatók legyenek a tároló-komplexumot körülvevő környezetre, az ivóvízre, az emberi egészségre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen hatások, figyelemmel az egységes környezeti hatásvizsgálatban megállapított kockázatokra,

e) a megtett korrekciós intézkedések értékelhetőek legyenek és

f) a tároló-komplexum rövid és hosszú távú biztonságosságának értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre álljanak, valamint annak értékelése érdekében, hogy a szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad-e.

(2) Az ellenőrzést a tárolási engedélyben jóváhagyott monitoringterv alapján, a 4. melléklet szerinti követelményeknek megfelelően kell végezni.

(3) A monitoringtervben részletesen ismertetni kell a tevékenység megkezdésekor fennálló állapotra vonatkozó, az üzemeltetés közbeni és a bezárást követő időszakban lefolytatandó ellenőrzést.

20. § (1) Az ellenőrzéshez használandó műszaki eszközöket a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazásával, a 4. melléklet 2. pontjának figyelembevételével kell megválasztani.

(2) A mérési eredményeket össze kell hasonlítani a térbeli nyomás–térfogat viselkedés és telítődési viselkedés dinamikus szimulációja révén a 3. melléklet 3. pontja szerint végrehajtott érzékenységi vizsgálat és kockázatértékelés során kapott értékekkel.

(3) Ha a mért és a számított viselkedés között jelentős különbség áll fenn, a térbeli modellt újra kell kalibrálni oly módon, hogy az a mért viselkedést tükrözze. Az újrakalibrálásnak a monitoringterv szerinti megfigyelések során nyert adatokon kell alapulnia, és ha az újrakalibrálás alapfeltevéseinek megbízhatósága szükségessé teszi, további adatokat is be kell szerezni.

(4) Az újrakalibrált modell vagy modellsorozat felhasználásával ismételten végre kell hajtani a 3. melléklet 2–3. pont szerinti vizsgálatot, és új veszélyességi forgatókönyvet és kiáramlási sebességet kell meghatározni, valamint felül kell vizsgálni és módosítani kell a kockázatelemzést.

(5) Ha a múltillesztés és a modell újrakalibrálása során új szén-dioxid forrás megjelenésére, áramlási útvonalára, áramlási sebességére vagy a korábbi értékelésektől való jelentős eltérésekre lehet következtetni, a monitoringtervet ennek megfelelően módosítani kell.

21. § (1) A monitoringtervet az értékelt szivárgási kockázattal kapcsolatos változások, a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztető értékelt kockázatokkal kapcsolatos változások, az új tudományos ismeretek, valamint az elérhető legjobb technológiák terén elért fejlődés figyelembevételével, a felelősség átadás időpontjáig, legalább ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a 4. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően kell elvégezni.

(2) A felülvizsgált monitoringtervet jóváhagyásra be kell nyújtani a bányafelügyelethez.

(3) Ha a felülvizsgált monitoringterv e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, a bányafelügyelet legalább 30 napos határidővel felhívja az üzemeltetőt, hogy a monitoringtervet módosítsa. Ha az üzemeltető a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, a bányafelügyelet a Bt. 42/P. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.

(4) Ha bányafelügyelet a felülvizsgált monitoringtervet jóváhagyja, a tárolási engedélyt annak megfelelően módosítja.

10. Jelentéstétel

22. § (1) Az üzemeltető a Bt. 42/K. § (2) bekezdése szerinti jelentést a felelősségátadás időpontjáig, a tárgyévet követő év február 28. napjáig küldi meg a bányafelügyeletnek. Ha a bányafelügyelet az éves jelentésnél gyakoribb jelentéstételi kötelezettséget állapít meg, a jelentéstétel teljesítésének időpontját a tárolási engedélyben kell megállapítani.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyidőszakban a monitoringterv szerint végzett ellenőrzés eredményét, beleértve az alkalmazott monitoring-technológiára vonatkozó tájékoztatást,

b) a tárgyidőszakban átvett és besajtolt szén-dioxid mennyiségére, jellemzőire és összetételére vonatkozó nyilvántartást,

c) a pénzügyi biztosíték meglétének igazolását, valamint

d) a bányafelügyelet által a tárolási engedélyben meghatározott egyéb adatokat, amelyek igazolják a tárolási engedélyben foglaltak teljesülését.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok alapján a besajtolt szén-dioxid állapota nem határozható meg, a bányafelügyelet annak meghatározásához szükséges további adatokat kérhet az üzemeltetőtől.

(4) Ha az üzemeltető a jelentéstételi kötelezettségét az (1) bekezdésben vagy a tárolási engedélyben meghatározott határidőre nem teljesíti, vagy a jelentés tartalma e rendeletben foglaltaknak nem felel meg, a bányafelügyelet a Bt. 42/P. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.

11.26 A bányafelügyelet által végzett a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti ellenőrzés

23. § (1)27 A a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti ellenőrzés során a bányafelügyelet megvizsgálja a felszíni berendezések és a besajtoló berendezések állapotát, értékeli az üzemeltető által végzett besajtolási és ellenőrző tevékenység eredményességét, valamint megvizsgálja az üzemeltető által vezetett nyilvántartást.

(2)28 A bányafelügyelet rendkívüli ellenőrzést tart, ha:

a) szivárgásról vagy jelentős rendellenességről értesítették vagy arról tudomást szerzett,

b) az üzemeltető által benyújtott jelentés alapján megállapítja, hogy a tárolási engedélyben foglalt feltételek nem teljesültek,

c) a környezettel vagy az emberi egészséggel kapcsolatos panaszt vizsgál, vagy

d) minden olyan esetben, amikor a bányafelügyelet azt indokoltnak tartja.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az arra vonatkozó megállapításokat, hogy az üzemeltető a tevékenységét a Bt., valamint e rendelet előírásainak megfelelően végzi-e és további intézkedések szükségesek-e.

(4)29 A bányafelügyelet az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az ellenőrzést követő két hónapon belül a honlapján közzéteszi.

24. § (1)30 A bezárást követően végzett ellenőrzésen meg kell vizsgálni a besajtoló- és monitoring-berendezéseket.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a bezárt szén-dioxid tárolóhely környezetre gyakorolt hatásai a környezeti hatásvizsgálati vagy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, vagy ezek összevont vagy összekapcsolt eljárásaiban megállapítottnál súlyosabbak, a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet alapján tényfeltárást végez.

12. A bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás és a Bizottságnak megküldendő jelentés

25. § (1) A bányafelügyelet a kiadott tárolási engedélyeket, a bezárt tárolóhelyeket és az azokat övező tároló-komplexumot tartalmazó nyilvántartást a honlapján közzéteszi.

(2)31 A nyilvántartásba a tárolási engedély és a bezárási engedély véglegessé válásától számított 5 napon belül, az azokra vonatkozó adatokat be kell vezetni.

(3) A nyilvántartásnak ki kell terjednie a tárolóhelyek térbeli kiterjedését ábrázoló térképekre és mellékletekre, valamint azokra az adatokra, amelyek igazolják, hogy a szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad.

(4) A tárolóhelyek térbeli kiterjedését ábrázoló térképeket elektronikusan letölthető formában kell a honlapon nyilvánosságra hozni.

(5) A bányafelügyelet, a környezetvédelmi hatóság, a terület- és településrendezési és építési-engedélyezési eljárások tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság, a telekalakítási eljárások során pedig a szakhatóságként bevonandó építésügyi hatóság köteles az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmát figyelembe venni minden olyan esetben, amikor az eljárás tárgya olyan tevékenység engedélyezése, amely a nyilvántartott tárolóhelyen a geológiai úton tárolt szén-dioxid állapotát befolyásolhatja, vagy ha a tevékenységre a geológiai úton tárolt szén-dioxid hatással lehet.

26. § A bányászatért felelős miniszter a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti jelentést a bányafelügyelet javaslata alapján a 2011/92/EU bizottsági határozatban foglaltaknak megfelelően készíti el.

13. Korrekciós intézkedés

27. § (1) Szivárgás vagy jelentős rendellenesség esetében a szükséges korrekciós intézkedéseket a tárolási engedélyben jóváhagyott korrekciós intézkedési terv alapján kell megtenni.

(2) A korrekciós intézkedési terv tartalmazza:

a) szivárgás vagy jelentős rendellenesség csökkentésére tervezett intézkedéseket,

b) az emberi egészség és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket,

c) az intézkedések várható eredményét és

d) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.

(3) Ha a bányafelügyelet az üzemeltetőt kötelezte a korrekciós intézkedések megtételére, vagy ha azokat az üzemeltető helyett a bányafelügyelet végezte el, az intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket az üzemeltető köteles megtéríteni.

(4) Ha a költségek megtérítése a pénzügyi biztosíték felhasználásával történt, az üzemeltetőnek a költségek fedezetéül felhasznált pénzügyi biztosítékot a felhasználástól számított 90 napon belül, a tárolási engedélyben jóváhagyott összeg mértékéig ki kell egészítenie.

14. Tárolási engedély módosítása

28. § A Bt. 42/O. § b) és c) pontja szerinti tárolási engedély módosítása iránti kérelemhez mellékelni kell a módosított környezetvédelmi engedélyt vagy egységes környezethasználati engedélyt vagy azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély módosítása nem szükséges.

15. Az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése

29. § (1)32 A bányafelügyelet a Bt. 42/R. §-a szerinti pályázatot a korábbi üzemeltető tárolási engedélyének visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásától vagy a tárolási engedély hatályvesztésének napjától számított 60 napon belül hirdeti meg. A bányafelügyelet azokat a pályázatokat bírálja el, amelyek a pályázati hirdetményben foglaltaknak megfelelnek.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a tárolóhely és a tároló-komplexum földrajzi elhelyezkedését és EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő körülhatárolását,

b) felhívást a korábbi üzemeltető által nyújtott pénzügyi biztosíték átvállalására és a pénzügyi biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolás benyújtására,

c) a tárolással kapcsolatos további pénzügyi biztosíték összegére vonatkozó tájékoztatást,

d) a tároló üzemeltetésére vonatkozó felhívást,

e) a pályázat kiírásáig folytatott tárolási tevékenység bemutatását,

f) a részletes pályázati anyag megvásárlásának díját és helyét,

g) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit,

h) a pályázatok benyújtásának helyét, módját, határidejét és

i) a pályázatok elbírálásának szempontjait, valamint határidejét.

(3) A bányafelügyelet a beérkezett pályázatokat a pályázati hirdetményben meghatározott határidőtől számított 30 napon belül elbírálja, és az elbírálás napját követő naptól számított tizedik napon közli a pályázókkal.

(4) A nyertes pályázónak az átvállalt pénzügyi biztosítékot az eredmény közlését követő nyolc napon belül rendelkezésre kell bocsátania. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a pályázata érvénytelen, és a tárolási engedély megszerzésére benyújtott többi pályázatot öt napon belül újra értékelni kell.

(5) A bányafelügyelet az eredmény közlésétől számított tíz napon belül határozatot hoz az új tárolási engedélyes kijelöléséről.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha a pályázati hirdetményben foglaltakat figyelembe véve az új tárolási engedélyes nem jelölhető ki.

(7)33 Új tárolási engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes nevére szóló környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély jogosultja az új tárolási engedélyes lesz. A bányafelügyelet a kijelölést tartalmazó végleges határozatot az engedélyes személyében bekövetkező változás átvezetése céljából megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

IV. FEJEZET

A TÁROLÓHELY BEZÁRÁSA ÉS A FELELŐSSÉG ÁTADÁSA

16. A tárolóhely bezárása

30. § (1) Az üzemeltető a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárása előtt a tárolási engedélyben jóváhagyott bezárást követő időszakra vonatkozó tervet az elérhető legjobb technikára és a kockázatelemzésre figyelemmel köteles felülvizsgálni, szükség esetén módosítani és azt jóváhagyásra benyújtani a bányafelügyeletnek.

(2)34 Ha a bányafelügyelet a bezárást követő időszakra vonatkozó felülvizsgált tervet végleges tervként jóváhagyja, a határozatban meghatározza a biztonságos tárolási jelentés elkészítésére vonatkozó határidőt.

(3) A tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (2) bekezdése alapján történő bezárása esetén a bányafelügyelet a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségeit a tárolási engedélyben jóváhagyott bezárást követő időszakra vonatkozó terv szerint látja el. A bányafelügyelet szükség esetén a tervet felülvizsgálja és módosítja.

(4) A bányafelügyelet megtérítteti az üzemeltetővel a Bt. 42/S. § (5) bekezdése alapján megtett intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, amelyre a Bt. 42/F. §-a szerinti biztosíték felhasználható.

17. A felelősség átadása

31. § (1) Az üzemeltető a tárolóhelynek a Bt. 42/S. § (1) bekezdése szerinti bezárása után a biztonságos tárolási jelentést a felelősségátadás jóváhagyása iránti kérelmével együtt nyújtja be a bányafelügyeletnek.

(2) A biztonságos tárolási jelentést abból a célból kell elkészíteni, hogy az alapján megállapítható legyen, hogy a tárolt szén-dioxid teljesen és tartósan a tárolóhelyen belül marad. A biztonságos tárolási jelentésnek igazolnia kell, hogy

a) a besajtolt szén-dioxid tulajdonsága megfelel a tárolási engedélyben jóváhagyott modell alapján vártaknak,

b) nincs észlelhető szivárgás és

c) a tárolóhely állapota a hosszú távú stabilitás irányába fejlődik.

(3) A biztonságos tárolási jelentést a bányafelügyelet 30 napon belül megküldi a Bizottságnak.

(4) Ha a bányafelügyelet a biztonságos tárolási jelentés vizsgálata alapján úgy ítéli meg, hogy nem bizonyítható, hogy a tárolt szén-dioxid teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad, határidő tűzésével felszólítja az üzemeltetőt a korrekciós intézkedések megtételére.

(5) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a Bt. 42/T. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt követelmények teljesülnek, elkészíti a felelősség átadásának jóváhagyására vonatkozó határozat tervezetét.

(6) A bányafelügyelet az (5) bekezdés szerinti határozat-tervezetet, valamint minden olyan információt, amelyet a felelősség átadásáról hozott határozat tervezetének előkészítésekor figyelembe kell vennie, megküldi a Bizottságnak.

32. § (1) A bányafelügyelet a Bizottság részére történő megküldéssel egyidejűleg a határozat-tervezetet a honlapján közzé teszi.

(2) A bányafelügyelet határozata tartalmazza a Bt. 42/T. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására használt módszert, a tárolóhely műszaki lezárására és a besajtoló-berendezések eltávolítására vonatkozó felülvizsgált követelményeket.

(3)35

(4)36 A bányafelügyelet a határozatot a véglegessé válásától számított 15 napon belül megküldi a Bizottságnak. Ha a határozat a Bizottság véleményétől eltér, a bányafelügyelet ennek indokáról tájékoztatja a Bizottságot.

(5) A felelősségnek a Bt. 42/T. § (2) bekezdése alapján történő átvétele előtt a tárolóhelyet műszakilag le kell zárni és a besajtoló berendezéseket el kell távolítani.

33. § (1) A felelősség átvételét követően a bányafelügyelet az ellenőrzést olyan gyakorisággal végzi, hogy lehetőség legyen a szivárgás vagy jelentős rendellenesség észlelésére.

(2) Szivárgás vagy jelentős rendellenesség észlelése esetén az ellenőrzést a szivárgás vagy jelentős rendellenesség nagyságának megfelelő és a korrekciós intézkedések eredményének megállapításához szükséges gyakorisággal kell végezni.

34. § (1)37 A Bt. 42/T. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást az üzemeltetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 10032000-01417179-00000000 számon vezetett letéti számlájára, a besajtolás megkezdésétől a tárolóhely bezárásáig évente, a tárolási engedélyben meghatározott összegekben kell teljesítenie.

(2)38 A pénzügyi hozzájárulás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az figyelemmel legyen a 3. melléklet kritériumaira, valamint a felelősségátadás utáni kötelezettségek meghatározása szempontjából releváns korábbi, CO2-tárolásra vonatkozó paraméterekre, és legalább 30 évre fedezetet nyújtson a tárolóhely ellenőrzésének várható költségeire.

(3) A pénzügyi hozzájárulás időarányos teljesítéséről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(4) A pénzügyi hozzájárulást – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a bányafelügyelet akkor használhatja fel, ha a felelősség átadása megtörtént.

(5) A pénzügyi hozzájárulás hatósági letétnek minősül.

(6) Ha a tárolóhelyet a bányafelügyelet a tárolási engedély visszavonása miatt zárja be és a pénzügyi biztosíték az ehhez szükséges költségeket nem fedezi, és a költségek megtérítésére vonatkozó kötelezettségét az üzemeltető nem teljesíti, a bányafelügyelet a pénzügyi hozzájárulást felhasználhatja.

V. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

35. § (1) Ha az üzemeltető

a)39 a szén-dioxid geológiai tárolása érdekében a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet kutatási engedély nélkül folytatja 100 000 000 forintig,

b) a szén-dioxid geológiai tárolására irányuló tevékenységet tárolási engedély nélkül folytatja 500 000 000 forintig,

c) szivárgás esetében bejelentési és intézkedési kötelezettségét megszegi 100 000 000 forintig,

d) a szén-dioxid áram összetételére vonatkozó követelményeket megszegi a szén-dioxid minden besajtolt tonnája után 100 000 forint, de összesen legfeljebb 50 000 000 forintig,

e) jelentős rendellenesség esetében a bejelentési és intézkedési kötelezettségét megszegi 10 000 000 forintig,

f)40 a bányafelügyelet ellenőrzése alapján elrendelt kötelezéseket a megadott határidőig nem teljesíti 5 000 000 forintig,

g) a pénzügyi hozzájárulás fenntartásával vagy helyreállításával kapcsolatos kötelezettségét megszegi 5 000 000 forintig,

h) a jelentős változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja 5 000 000 forintig,

i) jogosulatlanul megtagadja a tárolóhelyhez való hozzáférést 5 000 000 forintig,

j) a Bt. 42/J. §-a szerinti együttműködési megállapodást a bányafelügyeletnek nem küldi meg 500 000 forintig,

k) az ellenőrzési vagy a rendszeres jelentéstételi kötelezettségét megszegi 5 000 000 forintig

terjedhet a bányafelügyelet által kiszabható bírság mértéke.

(2) Ha a szállítóhálózat üzemeltetője a szállítóhálózathoz való hozzáférést jogtalanul megtagadja, a bányafelügyelet által kiszabható bírság mértéke 5 000 000 forintig terjedhet.

(3)41 A bányafelügyelet az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben meghatározottakon túl – mérlegelni kell

a) a jogsértő magatartás felróhatóságának mértékét és

b) a jogsértő magatartás veszélyeztető jellegét.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 35. § e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

19. Átmeneti rendelkezések

37. § (1) A bányafelügyelet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatát első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül végzi el.

(2) A miniszter a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2012. július 30-ig, második alkalommal pedig 2014. június 30-ig küldi meg a Bizottságnak.

20. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. § (1) Ez a rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentéshez használandó kérdőív bevezetéséről szóló, 2011. február 10-i 2011/92/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

21. Módosító rendelkezések

39–41. §42

1. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek országos felmérésének követelményei

1.

Adatbázis építés és informatikai feldolgozás

1.1.

Általános adatok

1.1.1.

A földtani kutatásokból, az ásványinyersanyag-kutatásokból és vízkutatásokból, valamint kitermelési jelentésekből származó földtani, geofizikai és bányászati adatok kigyűjtése, megkutatottsági kategória meghatározása és digitalizált térinformatikai feldolgozása.

1.2.

Speciális adatok

1.2.1.

Hidrogeológiai, rezervoármechanikai, fluidumdinamikai információk összegyűjtése és feldolgozása.

1.2.2.

Vízgeokémiai, egyéb fluidumgeokémiai, kőzetgeokémiai információk összegyűjtése és feldolgozása.

1.2.3.

Tektonikai, szeizmicitási és geomechanikai információk összegyűjtése és feldolgozása.

1.2.4.

Környezetvédelmi információk összegyűjtése és feldolgozása.

 

 

2.

A vonatkozó nemzetközi és európai uniós kísérleti és demonstrációs projektek eredményeinek feldolgozása.

 

 

3.

Előzetes szűrés az elméletileg alkalmas földtani szerkezetek listájának összeállítására, elterjedésük meghatározására, a besajtolandó szén-dioxidot befogadó pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás közelítő számítására.

 

 

4.

Az előzetes szűrés eredményeként kijelölt földtani szerkezetekre vonatkozóan

4.1.

Terhelhetőségi és érzékenységi vizsgálat

4.1.1.

A potenciális szén-dioxid kibocsátók közelsége, a gazdaságosan tárolható szén-dioxid várható mennyisége, a szállítóhálózatok elérhetősége.

4.1.2.

Amennyiben volt ilyen, a földtani szerkezet korábbi funkciójának és termeléstörténetének ismertetése (úgy mint olaj- vagy gáz mező, földalatti tároló, stb.) bemutatása.

4.1.3.

A közelben elhelyezkedő védendő természeti erőforrások, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek, a védett természeti területek.

4.1.4.

A potenciális tárolószerkezetek környezetében zajló, a felszín alatti földtani térrészt érintő tevékenységek, valamint az e tevékenységek esetleges kölcsönhatásai, továbbá a hidrodinamikai, szerkezeti kapcsolatok, különösen a szénhidrogének kutatása, kitermelése és tárolása; a vízadók felhasználása geotermikus energia előállítására vagy ivóvíz és egyéb vizek kinyerésére.

4.1.5.

Földrengés-veszélyeztetettségi felmérés.

4.1.6.

Potenciális tárolóhely feletti területen élő lakosság területi eloszlása.

4.1.7.

Természetes és mesterséges szivárgási útvonalak, törésrendszerek, kútszerkezetek, vizsgálata, az esetleges szivárgás kockázatának és lehetséges következményeinek becslése.

4.1.8.

A lehetséges monitoring metodika meghatározása.

 

 

5.

Részletező vizsgálat mintaterület vagy kijelölt terület esetében

5.1.

A tároló földtani szerkezete.

5.2.

Rendelkezésre álló, és effektív pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás számítása.

5.3.

A tároló-komplexum, azaz a tároló és fedőrétegek, valamint az ezeket körülvevő formációk geomechanikai, geokémiai, hidrogeológiai és egyéb jellemzői.

5.4.

A földtani formációkban bekövetkező fluidumgeokémiai változások és az ezek folytán fellépő ásvány-kőzettani, geokémiai reakciók és geomechanikai változások általános meghatározása.

5.5.

Természetes és mesterséges szivárgási útvonalak meghatározása.

5.6.

Megnövekedett földrengésveszély és felszínemelkedés kockázatának becslése.

5.7.

A tárolóhely rövid és hosszú távú biztonságának és integritásának meghatározása, beleértve a szivárgási kockázat, valamint a környezeti és egészségi hatások általános elemzését.

2. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A kutatási terület megállapítása és a kutatási zárójelentés tartalma

I. A kutatási terület megállapítása

A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az államhatár, illetve más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is.

II. A kutatási zárójelentés tartalma

a) a kutatásra jogosult megnevezése, a kutatási jogot adományozó határozat száma, vásárolt adatok esetében a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználására jogosító igazolás;

b) a kutatás konkrét célja és a kivitelezők megnevezése;

c) a kutatási terület földtani felépítésének leírása;

d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatások, azok módszerei és eredménye;

e) a tárolóhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyai;

f) a kutatás során esetlegesen kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatai;

g) a bányaföldtani adatok összefoglalása.

A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell:

a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatai, a geofizikai mérések alapdokumentációi, a hidrogeológiai vizsgálatok adatai);

b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat;

c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét.

3. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez43

A potenciális szén-dioxid tároló-komplexum és az azt körülvevő terület jellemzésének és vizsgálatának földtani kutatási követelményei

1. Első szakasz: Adatgyűjtés

Kellő mennyiségű adatot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a tárolóhelyről és a tároló-komplexumról olyan volumetrikus és statikus háromdimenziós (térbeli) földtani modell legyen készíthető, amely magában foglalja a fedőkőzetet és a környező területet, így a hidraulikailag kapcsolódó területeket is.

1.1. Ezek az adatok legalább a tároló-komplexum következő, belső jellemzőire terjednek ki:

a) geológia és geofizika;

b) hidrogeológia (különösen vízhasználat céljára igénybevett vagy arra előirányzott felszín alatti víz);

c) rezervoár tervezése (ideértve a besajtolandó szén-dioxid részére rendelkezésre álló pórustérfogat és a teljes tárolókapacitás volumetrikus számítását is);

d) geokémia (oldódási sebességek, ásványosodási sebességek);

e) geomechanika (áteresztőképesség, nyomásszilárdság);

f) földrengés-veszélyeztetettség;

g) azon természetes és mesterséges útvonalak jelenléte, ideértve a kutakat és a fúrólyukakat is, amelyeken keresztül szivárgás következhet be.

1.2. Dokumentálni szükséges továbbá a tároló-komplexum környezetének következő jellemzőit:

a) a tároló-komplexum körül elhelyezkedő azon területeket, amelyeket a szén-dioxidnak a tárolóhelyen történő tárolása befolyásolhat;

b) a tárolóhely feletti területen élő lakosság eloszlását;

c) a közelben elhelyezkedő értékes természeti erőforrásokat (például a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket, az ivóvízbázist, a szénhidrogéneket);

d) a tároló-komplexum környezetében zajló tevékenységeket, valamint az e tevékenységekkel való esetleges kölcsönhatásokat (például szénhidrogének kutatása, kitermelése és tárolása, a vízadók felhasználása geotermikus energia előállítására, valamint a felszín alatti víztartalékok felhasználása);

e) a potenciális szén-dioxid kibocsátók közelségét (ideértve a gazdaságosan tárolható szén-dioxid becsült várható teljes mennyiségét is) és a megfelelő szállítóhálózatok közelségét.

2. Második szakasz: A háromdimenziós statikus geológiai modell elkészítése

Az 1. pont szerint összegyűjtött adatok alapján, számítógépes tárolószimulátor felhasználásával el kell készíteni a potenciális tároló-komplexum (beleértve a fedőkőzetet és a hidraulikailag kapcsolódó területeket és fluidumokat is) háromdimenziós statikus geológiai modelljét, illetve ilyen modellek sorozatát.

2.1. A statikus geológiai modellnek, illetve modellsorozatnak a tároló-komplexumot a következő szempontok figyelembevételével kell leírnia:

a) a fizikai csapda geológiai szerkezete;

b) a tároló fedőrétegeinek (fedőkőzet, zárórétegek, porózus és áteresztő rétegek), valamint az ezeket körülvevő formációknak a geomechanikai, geokémiai és hidrogeológiai jellemzői;

c) a törési rendszer jellemzése és bármely mesterséges útvonal jelenléte;

d) a tároló-komplexum vízszintes és függőleges kiterjedése;

e) a pórustérfogat (ideértve a pórus-téreloszlást is);

f) fluidumok alapállapota;

g) minden más lényeges jellemző.

A modellparaméterek bizonytalanságát minden paraméter tekintetében vizsgálni kell oly módon, hogy az egyes paraméterekre különböző forgatókönyveket veszünk figyelembe, és ezek alapján konfidenciahatárokat határozunk meg. Elemezni kell továbbá a magában a modellben rejlő bizonytalanságokat is.

3. Harmadik szakasz: A tároló dinamikus viselkedésének jellemzése, érzékenységi vizsgálat, kockázatértékelés

A jellemzés és az értékelés dinamikus modellezés alapján történik oly módon, hogy a számítógépes tárolókomplexum-szimulátor révén a 2. pont szerint előállított háromdimenziós statikus geológiai modell vagy modellsorozat felhasználásával, egymást követő időpontokban szimuláljuk a szén-dioxid tárolóhelyre történő besajtolását.

3.1. A tároló dinamikus viselkedésének jellemzése

3.1.1. Ennek során legalább a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) a lehetséges besajtolási sebességeket és a szén-dioxid áram jellemzőit;

b) a kölcsönhatások modellezésének hatékonyságát [vagyis azt, hogy a szimulátor(ok)ban előállított egyes következmények egymásra is kihathatnak];

c) a kémiai reakciókat (vagyis azt, hogy a besajtolt szén-dioxid és a helyi kőzet közötti reakciók visszahatnak a modellre);

d) a felhasznált tárolószimulátort (egyes eredmények érvényességének megállapításához több tárolószimuláció is szükséges lehet);

e) a rövid és a hosszú távú szimulációt (annak meghatározására, hogy évtizedes és évezredes távlatban mi történik a szén-dioxiddal, figyelembe véve a szén-dioxid vízben való oldódásának arányát is).

3.1.2. A dinamikus modell segítségével a következő folyamatokat kell leírni:

a) a tárolóhelyként használt geológiai formációban fellépő nyomás és hőmérséklet időbeli alakulását a besajtolási sebesség és a besajtolásra került mennyiség kumulált nagysága függvényében;

b) a szén-dioxid vízszintes és függőleges kiterjedésének időbeli alakulását;

c) a tárolón belüli szén-dioxid-áramlás jellegét és a fázisviselkedést;

d) a szén-dioxid csapdázódásának mechanizmusait és sebességét (beleértve a túlcsordulási pontokat és az oldalirányú és a függőleges lezárásokat is);

e) a teljes tároló-komplexumon belül a másodlagos gátak rendszerét;

f) a tárolóhelyen rendelkezésre álló tárkapacitást és a nyomás-gradienseket;

g) a repedezettség kockázatát a tárolóhelyként felhasznált geológiai formáció(k)ban és a fedőkőzetben;

h) annak kockázatát, hogy a szén-dioxid bejut a fedőkőzetbe;

i) a tárolóhelyekről történő (pl. az elhagyott vagy elégtelenül lezárt kutakon keresztüli) szivárgás kockázatát;

j) az elvándorlás sebességét (nyitott végű tárolókban);

k) a repedezettség záródási sebességeit;

l) a geológiai formációkban bekövetkező folyadékkémiai változásokat és az ezek folytán fellépő reakciókat (pl. a pH megváltozása, ásványképződés), valamint a reakcióknak a modellre gyakorolt hatását a következmények vizsgálata céljából;

m) a geológiai formáció fluidumainak kiszorítási folyamatait;

n) megnövekedett földrengésveszélyt és felszínemelkedést.

3.2. Érzékenységi vizsgálat

Szimulációkat kell végezni annak megállapítására, hogy a számítás mennyire érzékeny az egyes paraméterek kapcsán tett alapfeltevésekre. A vizsgálatot a statikus geológiai modellben vagy modellsorozatban a paraméterek módosításával, a dinamikus modellezésben a sebességfüggvények és a kiindulási feltételezések változtatásával kell elvégezni. Ha jelentős érzékenységet tapasztalunk, azt a kockázatelemzésben figyelembe kell venni.

3.3. Kockázatértékelés

A kockázatértékelés többek között az alábbiakra terjed ki:

3.3.1. A veszélyesség jellemzése

A veszélyességet úgy kell jellemezni, hogy a fent leírt módon elvégzett dinamikus modellezés és biztonságjellemzés eredményeinek felhasználásával megvizsgáljuk a tároló-komplexumból megvalósuló szivárgás lehetőségét. Ennek során figyelembe kell venni egyebek mellett:

a) a lehetséges szivárgási útvonalakat;

b) a meghatározott szivárgási útvonalakon keresztüli szivárgás várható intenzitását (a kiáramlási sebességeket);

c) a lehetséges szivárgás kritikus paramétereit (például a legnagyobb tárolónyomást, a legnagyobb besajtolási sebességet, a hőmérsékletet, a számítás érzékenységét a statikus geológiai modell vagy modellsorozat különböző alapfeltevéseire stb.);

d) a szén-dioxid-tárolás másodlagos hatásait, így különösen a geológiai formációban lévő folyadékok kiszorítását és a tárolás folytán létrejövő új anyagokat;

e) minden más olyan tényezőt, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget vagy a környezetet (például a projekthez kapcsolódó műtárgyakat).

A veszélyesség jellemzése érdekében minden olyan lehetséges üzemeltetési feltételt figyelembe kell venni, amely a tároló-komplexum biztonságosságát próbára teszi.

3.3.2. A kitettség elemzése – a tároló-komplexum feletti környezet jellemzői és a területen élő lakosság eloszlása és tevékenységei, valamint a 3.3.1. pontban meghatározott lehetséges útvonalakon elszivárgó szén-dioxid várható viselkedése és sorsa alapján.

3.3.3. A következmények elemzése – az egyes fajok, populációk és élőhelyek érzékenysége és a 3.3.1. pontban meghatározott lehetséges szivárgási forgatókönyvek alapján. Adott esetben kiterjed a bioszférában előforduló megnövekedett szén-dioxid-koncentrációknak való expozíció hatásaira is (beleértve a talajokat, a tengeri üledékeket és a bentikus vizeket (fulladás, hiperkapnia), valamint a szén-dioxid-szivárgás következtében e környezetekben kialakuló pH-érték-csökkenést. A vizsgálatnak ki kell terjednie a szivárgó szén-dioxiddal együtt távozó esetleges más anyagok (a szén-dioxid árammal együtt besajtolt anyagok, a szén-dioxid tárolása során képződött anyagok) hatásainak elemzésére is. Ezeket a hatásokat különböző időtartományok és térbeli kiterjedések, illetőleg különböző erősségű szivárgások feltételezésével kell vizsgálni.

3.3.4. A kockázat jellemzése – ennek során elemezni kell a tárolóhely rövid és hosszú távú biztonságosságát és integritását, beleértve a javasolt használati feltételekhez tartozó szivárgási kockázat és az elképzelhető legrosszabb környezeti és egészségi hatások elemzését is. A kockázatot a veszélyesség, a kitettség és a következmények elemzése alapján kell jellemezni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia a tárolóhely jellemzésének és értékelésének szakaszai során azonosított bizonytalansági források elemzését is, valamint – amennyiben elvégezhető – a bizonytalanság csökkentésére vonatkozó lehetőségek számbavételét.

4. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez44

Követelmények a monitoringterv összeállításához, átdolgozásához,
valamint a bezárást követő időszakban elvégzendő monitoringhoz

1.

A monitoringtervnek – minden egyes szakaszra vonatkozóan – tartalmaznia kell:

 

a)

az ellenőrizendő célterületeket és célcsoportokat (3.1. táblázat), valamint a mérendő paramétereket,

 

b)

a monitoring céljára alkalmazandó műszaki eszközöket és ezek megválasztásának indokait és a monitoring során alkalmazandó technológiákat (3.2. táblázat),

 

c)

a monitoring helyeit és a mintavételi helyek felvételének indokait,

 

d)

az ellenőrzések gyakoriságát és a mintavételi időpontok felvételének indokait,

 

e)

a besajtoló berendezésből ellenőrizetlenül eltávozó szén-dioxid mennyiségét,

 

f)

a besajtoló kút kútfején belépő szén-dioxid térfogatát,

 

g)

a szén-dioxid nyomását és hőmérsékletét a besajtolókút kútfején a tömegáram meghatározása céljából,

 

h)

a besajtolt anyag kémiai összetételét,

 

i)

a tározó hőmérsékletét és nyomását a szén-dioxid fázisviselkedésének és fázisállapotának meghatározása céljából.

2.

Az ellenőrző technológiák kiválasztásánál figyelembe kell venni következő lehetőségeket:

 

a)

a szén-dioxid földfelszín alatti és felszíni jelenlétének, elhelyezkedésének és vándorlási útvonalainak kimutatására képes technológiák,

 

b)

olyan technológiák, amelyek a tároló formációkról a 2., 5., 6., és a 9. §-ban foglaltak és a 3. melléklet alapján összeállított térbeli geológiai modelleken végrehajtott térbeli numerikus szimuláció finomítása érdekében információkat szolgáltatnak a szén-dioxid csóva nyomás-térfogat viselkedéséről, és alaprajzi vagy térbeli eloszlásáról,

 

c)

olyan technológiák, amelyek – jelentős rendellenességek vagy a szén-dioxidnak a tároló-komplexumon kívülre távozása esetén – nagy területet átfogva, a tároló-komplexum teljes vízszintes vetületi területére vonatkozóan és azon túlmenően is képesek információkat szolgáltatni az esetleg korábban figyelmen kívül hagyott szivárgási útvonalakról, különös tekintettel az alábbiakra:

 

 

ca)

szén-dioxid csóva mozgása a tároló formációban,

 

 

cb)

felszín felemelkedése,

 

 

cc)

gerjesztett szeizmicitás és a fedőréteg mechanikai reakciói,

 

 

cd)

törések,

 

 

ce)

felhagyott kutak,

 

 

cf)

tároló formáció feletti víztartó rétegek – tekintettel a sósvíz esetleges kipréselődésére a tároló formációból,

 

 

cg)

ivóvizes víztartó formációk tekintettel a sósvíz esetleges kipréselődésére a tároló formációból,

 

 

ch)

felszín közeli ökológiai rendszerek.

3.

Monitoring a bezárást követő időszakra:

3.1.

A monitoring során ellenőrizendő célterületekről és célcsoportokról

 

 

A

B

C

D

 

1.

Célterületek

 

2.

Működtetés

CO2-csóva

Szivárgási útvonalak

Környezet (szivárgás)

 

3.

Célcsoportok a célterületeken belül

 

4.

Besajtolási műveletek

Nyomás és hőmérséklet

Kutak

Szivárgás-detektálás

 

5.

Kútfej nyomás

Térbeli elhelyezkedés

Korrózió

Víz mintázás és geokémiai elemzés

 

6.

Tároló formáció fizikai állapota

CO2-telítettség

Cement

Nyomás interferencia

 

7.

Besajtolási ráta

Felszíni deformáció

Talajgáz

Talaj- és felszíni gázmintázás és elemzés

 

8.

Tömegáram

Vízgeokémia

Fedőkőzet

Szivárgás mértéke

 

9.

Összetétel és fázis

 

Törések és repedések

Légköri fluxus

 

10.

Mikroszeizmicitás

 

Tároló

Vegetációs stressz

 

11.

 

 

Mikroszeizmicitás

Felszíni deformáció

 

12.

 

 

Nyomás interferencia

Ökológiai rendszer vizsgálata

 

13.

 

 

Egyéb víztartók

 

 

14.

 

 

Vízgeokémia

 

3.2.

A monitoring során alkalmazandó technológiák

 

 

A

B

C

D

E

F

 

1.

Technológia

Módszer

Vizsgálandó területek

 

2.

Működtetéssel kapcsolatos mérések (kútfej, kút)

Kútfej nyomás és hőmérséklet

Működtetés

 

 

 

 

3.

 

Kútfej áramlás és összetétel

Működtetés

 

 

 

 

4.

 

Kútnyomás és hőmérséklet

Működtetés

 

 

 

 

5.

 

Béléscső és annulus nyomás

Működtetés

 

Szivárgási útvonalak

 

 

6.

Fúrólyuk-geofizika

Besajtoló kút lyukgeofizikai szelvényezése (kábeles mérés)

Működtetés

Csóva

 

 

 

7.

 

Akusztikus fúrólyuk szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

8.

 

Cementpalást szelvényezés (ultrahangos mérés)

Működtetés

Csóva

Szivárgási útvonalak

 

 

9.

 

Pulzált neutron befogás szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

10.

 

Sűrűség szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

11.

 

Optikai szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

12.

 

Gamma sugárzás szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

13.

 

Ellenállás szelvényezés

Működtetés

Csóva

 

 

 

14.

CO2 mintavétel a kútban

 

Működtetés

 

 

 

 

15.

 

Mintavétel és kémiai elemzés

Működtetés

 

 

 

 

16.

 

Nyomjelzők

Működtetés

 

 

 

 

17.

Szeizmika

2-D szeizmikus mérés

Működtetés

 

 

 

 

18.

 

3-D multi komponenses és idősoros szezimkus mérés

Működtetés

 

 

 

 

19.

 

4-D szeizmikus hálózat

Működtetés

 

 

 

 

20.

 

VSP szelvényezés

Működtetés

 

 

 

 

21.

 

Lyukközi szeizmikus mérés

Működtetés

 

 

 

 

22.

 

Mikorszeizmikus mérés

Működtetés

Csóva

 

 

 

23.

Sekély, nagy felbontású geofizikai mérések

Sekély 2-D szeizmika

 

Csóva

Szivárgási útvonalak

 

 

24.

Gravitációs mérések

Idősoros gravitációs mérés

 

Csóva

 

 

 

25.

 

Kút-gravimetria

 

Csóva

 

 

 

26.

Elektromos és elektromágneses mérések

Felszíni elektromos és elektromágneses mérések

 

Csóva

 

 

 

27.

 

Indukált polarizáció

 

Csóva

 

 

 

28.

 

Természetes potenciál

 

Csóva

 

 

 

29.

 

Légi elektromos és elektromágneses mérések

 

Csóva

 

 

 

30.

 

Magnetotellurikus szelvényetés

 

Csóva

 

 

 

31.

 

Ellenállás-mérés

 

Csóva

 

 

 

32.

 

Elektromágneses mérések állandó fúrólyukban

 

Csóva

 

 

 

33.

 

Lyukközi elektromos mérések

 

Csóva

 

 

 

34.

 

Lyukközi elektromos ellenállás tomográfia

 

Csóva

 

 

 

35.

Vízösszetétel és geokémia

Talajvíz-monitoring

 

 

 

Környezet

 

36.

 

Kútban mért fluidum-összetétel

 

 

 

Környezet

 

37.

 

Hosszú-távú pH mérés fúrólyukban

 

 

 

Környezet

 

38.

Talajmintázás és geokémia

Talaj- és vadózus zóna gázmonitoringja

 

 

 

Környezet

 

39.

Növényzet vizsgálata

Termális hiperspektrális felvételek (műhold)

 

 

 

Környezet

 

40.

 

Termális hiperspektrális felvételek (légifelvétel)

 

 

 

Környezet

 

41.

 

Infravörös hamis színes felvétel

 

 

 

Környezet

 

42.

Felszíni deformáció

Műholdas interferometria

 

 

 

Környezet

 

43.

 

Dőlésmérő

 

 

 

Környezet

 

44.

Atmoszferikus CO2 fluxus és koncentráció monitoring

CO2 detektor

 

 

 

Környezet

 

45.

 

Eddy kovariancia

 

 

 

Környezet

 

46.

 

Szivárgás-érzékelő rendszerek

 

 

 

Környezet

 

47.

 

Lézer-rendszerek

 

 

 

Környezet

 

48.

 

Izotópos nyomjelzők a CO2 mintákban

 

 

 

Környezet

 

49.

 

Fluxus akkumulációs cellák

 

 

 

Környezet

 

50.

 

Buborékáram kémiai összetétele

 

 

 

Környezet

 

51.

 

Hordozható infravörös gázanalizátorok

 

 

 

Környezet

 

52.

 

Légi lézerrendszerek

 

 

 

Környezet

 

53.

Egyéb

Ökoszisztéma monitoring

 

 

 

Környezet

5. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Intenzív állattartó telep

a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára

b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára

c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára

2.

Erdő igénybevétele

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól

3.

Vadaskert

védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

Halászat

4.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben

országos jelentőségű védett természeti területen

Bányászat

5.

Szénbányászat

a) 100 ezer t/év szén bányászatától

b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül

6.

Tőzegkitermelés

a) 25 ha területnagyságtól

b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül

7.

Kőolaj-, földgázkitermelés

a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében

b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében

8.

Uránércbányászat

100 ezer t/év uránérc kitermelésétől

9.

Fémtartalmúérc-bányászat

a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől

b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől

c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

10.

Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)

a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében

b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

11.

Papír- és kartongyártó üzem

200 t/nap késztermék gyártásától

12.

Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból

méretmegkötés nélkül

13.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása

500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától

14.

Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket

méretmegkötés nélkül

15.

Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény

méretmegkötés nélkül

16.

Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény

méretmegkötés nélkül

17.

Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló

méretmegkötés nélkül

18.

Radioaktív hulladékot feldolgozó telep

méretmegkötés nélkül

19.

Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra

méretmegkötés nélkül

20.

Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:

méretmegkötés nélkül

– szerves vegyi alapanyagok gyártása,

– szervetlen vegyi alapanyagok gyártása,

– foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása,

– növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása,

– biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy

– robbanóanyag-gyártás

21.

Cementgyár

500 t/nap termelési kapacitástól

22.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem

20 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem

50 t/év késztermék előállításától

24.

Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem

200 t/év azbeszt felhasználásától

25.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

10 000 db/év késztermék előállításától

26.

Kohómű (vas, acél)

méretmegkötés nélkül

27.

Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem

méretmegkötés nélkül

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

28.

Hőerőmű, egyéb égető berendezés

a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél

b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél

29.

Vízerőmű

országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül

30.

Szélerőmű, szélerőmű park

10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen

31.

Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása,
azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény
egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítása

méretmegkötés nélkül

32.

Villamos légvezeték

220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól

33.

Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítását

méretmegkötés nélkül

34.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból

5 millió m3/év vízkivételtől

35.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés

100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól

Szállítás, raktározás

36.

Vasúti pálya

országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát)

37.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt

b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba]

c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól

38.

Víziút

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

39.

Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével)

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására

40.

Repülőtér

2100 m alaphosszúságú futópályától

41.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- , vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték

800 mm átmérőtől és 40 km hossztól

42.

Földgáztároló

200 000 m3 össztároló-kapacitástól

43.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló

200 000 t össztároló-kapacitástól

44.

Vegyi termék tárolása

200 000 t össztároló-kapacitástól

45.

A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely

méretmegkötés nélkül

46.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények

a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében

b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől

47.

Állandó árvízvédelmi mű

országos jelentőségű védett természeti területen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

48.

Szennyvíztisztító telep

50 000 lakosegyenérték-kapacitástól

49.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény

a) napi 200 t hulladék lerakásától

b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól

50.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény

100 t/nap kapacitástól

51.

Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

52..

Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

méretmegkötés nélkül

53.

Duzzasztómű vagy víztározó

2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

54.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe

3 millió m3/év víz bejuttatásától

55.

Halastó vagy tórendszer

ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

56.

Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont
B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti

 

6. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A Khv. rendelet 2. számú melléklet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Egyéb létesítmények

14.1. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

14.2. Az e mellékletben felsorolt létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.”

7. melléklet a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelethez

„3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Birtokrendezés, ha az nem csak a

tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel

a) 300 ha-tól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól

2.

Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való

áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken

a) 50 ha felett

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

3.

Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi
(a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés

a) 500 ha-tól síkvidéken

b) 300 ha-tól dombvidéken

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

4.

Öntözőtelep

a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

5.

Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna

a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

6.

Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára

b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára

c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól

f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében
50 számosállattól

7

Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

8.

Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése

30 ha-tól

Halászat

9.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés feltétel nélkül

Bányászat

10.

Szénbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

11.

Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem

méretmegkötés nélkül

12.

Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

13.

Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

14.

Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)

méretmegkötés nélkül

15.

Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

16.

Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

17.

Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

18.

Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő,
-zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

19.

Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet

méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

20.

Húsfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

21.

Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)

25 t/nap vágottsúly-kapacitástól

22.

Halfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

24.

Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

25.

Tejtermékgyártó üzem

200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől

26.

Keményítőgyártó üzem

100 t/nap késztermék előállításától

27.

Cukorgyár

5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól

28.

Édességgyártó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

29.

Sörgyár

30 millió l/év kapacitástól

30.

Malátagyártó üzem

25 ezer t/év késztermék előállításától

31.

Egyéb élelmiszergyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

32.

Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés)

10 t/nap textil kikészítésétől

33.

Nyersbőrcserző üzem

12 t/nap kikészített bőr előállításától

34.

Papír- és kartongyártó üzem

20 t/nap késztermék gyártásától

35.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

36.

Kokszolómű (száraz szénlepárlás)

méretmegkötés nélkül

37.

Kenőanyag előállítása kőolajból

15 ezer t/év késztermék előállításától

38.

Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

39.

Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

1000 t/év késztermék előállításától

40.

Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

41.

Cellulózgyártás

méretmegkötés nélkül

42.

Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

43.

Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

44.

Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

45.

Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

46.

Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

47.

Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény

méretmegkötés nélkül

48.

Szénszálgyártó üzem

20 t/nap késztermék előállításától

49.

10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

5 ezer t/év gumioldattól

50.

Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem

20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától

51.

Üveg- és üvegszálgyártó üzem

20 t/nap olvasztókapacitástól

52.

Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem

a) 75 t/nap gyártási kapacitástól

b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

53.

Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

54.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

55.

Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

56.

Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

57.

Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is

20 t/nap olvasztókapacitástól

58.

Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is

2,5 tonna/óra kapacitástól

59.

Meleghengermű

20 t/óra nyersacél feldolgozásától

60.

Kovácsolóüzem

50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől

61.

Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem

2 t/nap kapacitástól

62.

Vas- és acélöntöde

20 t/nap termelési kapacitástól

63.

Bevonatolt termékeket gyártó üzem

2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól

64.

Alakformázás robbantással

méretmegkötés nélkül

65.

Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem

a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől

b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a
30 m3-t

66.

Akkumulátorgyár

méretmegkötés nélkül

67.

Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem

méretmegkötés nélkül

68.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

5000 db/év késztermék előállításától

69.

Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását)

méretmegkötés nélkül

70.

Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem

méretmegkötés nélkül

71.

Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem

5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

72.

Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

50 MW kimenő teljesítménytől

73.

Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 5 MW villamos teljesítménytől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

74.

Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény

a) 20 MW teljesítménytől

b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)

75.

Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 600 kW villamos teljesítménytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől

76.

Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

légvezetéknél 20 kV-tól

77.

Földgázelosztó vezeték

40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól

78.

Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket)

a) 10 km hossztól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól

79.

Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

b) 1 km hossztól belterületen

80.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1000 m3/naptól talajvízből

b) 500 m3/naptól termál karsztvízből

c) 5000 m3/naptól rétegvízből

d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből

e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből

f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből

g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi
50 m3-t meghaladó esetben forrásból

h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

81.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt

b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át

c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át

d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át

Kereskedelem, járműjavítás

82.

Közútigépjármű-javító telep

20 db egy időben javítható gépjárműtől

83.

Bevásárlóközpont

parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

84.

Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes
(a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen

a) 500 szállásférőhelytől vagy 3 ha területfelhasználástól

b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

85.

Kemping

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől

Szállítás, raktározás

86.

Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya

b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót)

c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

87.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól

c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

88.

Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

89.

Vasúti pályaudvar, állomás

a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy
120 vonat/nap tervezett forgalom fölött

b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött

c) állomás

– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,

– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,

– kocsimosó berendezéssel

d) határállomás

90.

Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény

3 ha területfoglalástól

91.

Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs

20 (induló és érkező) gépkocsiállástól

92.

Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is

a) 300 parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől

93.

Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével

a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára

b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

94.

Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) szilárd burkolatú futópályával

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül

95.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

96.

Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója

a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében

b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében

c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

97.

Szén, lignit önálló felszíni tárolója

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

98.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

99.

Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

100.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Közigazgatás, védelem

101.

Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere

a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében

b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

102.

Állandó árvízvédelmi mű

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

103.

Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól

b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén

c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

104.

Szennyvízgyűjtő hálózat

a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól

 

 

b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől

105.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) napi 10 t hulladék lerakásától

b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

106.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

107.

Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

108.

Fémhulladékgyűjtő, -feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket)

a) 5 t/nap kapacitástól

b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén
(ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

109.

Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) önálló telepként méretmegkötés nélkül

b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól

110.

Állatihulladék-temető

méretmegkötés nélkül

Szórakoztatás, kultúra, sport

111.

Stadion, sportcsarnok

a) 1500 fő befogadóképességtől

b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől

112.

Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények

a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 3 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól

113.

Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

114.

Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével)

a) 18 vagy többlyukú pálya esetén

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül

115.

Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

116.

„A” típusú izotóplaboratórium

méretmegkötés nélkül

117.

Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része)

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

118.

Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és
reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához

a) 500 kN tolóerőtől

b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén

119.

Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére

méretmegkötés nélkül

120.

Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen

a) 3 ha-tól

b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól

121.

Távközlési adó (antennatorony)

védett természeti területen, Natura 2000 területen

122.

Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

123.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül

124.

Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 ha-tól

b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

125.

Állóvíz- és holtágszabályozás

a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

126.

Folyószabályozás vagy folyócsatornázás

a) 1 fkm-től

b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

127.

Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést)

a) 1 km vízfolyáshossztól

b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

128.

Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen

a) 3 ha területfoglalástól

b) 300 parkolóhelytől

c) 50 m-es épületmagasságtól

d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől

129.

Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre

 

130.

Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az
1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

131.

Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

132.

A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!