nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet
a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről
2012-09-06
infinity
1

37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelet

a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről

A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A címer és a zászló védjegy- vagy formatervezési minta-elemként való használatára vonatkozó engedély megadásának részletes feltételei

1. § (1) A Magyarország címere (a továbbiakban: teljes címer) vagy annak elkülöníthető elemei (Szent Korona és címerpajzs), valamint Magyarország zászlaja (a továbbiakban: zászló) védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatára szóló engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megszerezni kívánt oltalom által érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellegének mérlegelésekor különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az áru vagy szolgáltatás igazolhatóan a magyar történelmi múlthoz, a magyar kultúrához köthető-e, vagy ha Magyarországon, illetve a magyar nemzethez kapcsolódóan a közelmúltban jött létre, akkor hazai vagy nemzetközi elismeréssel bír-e;

b) az árut vagy szolgáltatást belföldön a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el, az áru vagy szolgáltatás külföldön is magyar sajátosságként ismerhető-e meg, vagy az árut vagy szolgáltatást a külföldiek is a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el;

c) az áru gyártása magyar eredetű alapanyagokból, Magyarországon történik-e, összetételében, tulajdonságaiban, előállításában a magyar nemzeti hagyományokhoz kapcsolódik-e.

(2) Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kérelmező tevékenysége nemzetgazdasági jelentőségének mérlegelésekor a miniszter különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a kérelmezőnek az adott gazdasági ágazatban betöltött meghatározó szerepe;

b) a kérelmező által foglalkoztatottak száma;

c) a kérelmező vagy annak jogelődei fennállásának (működésének) időtartama;

d) a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért – éves nettó árbevétele;

e) a kérelmező által benyújtott tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti terv tartalma;

f) a kérelmező által igazolt nyertes pályázatok száma, az elnyert támogatások összege.

(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kiviteli nagyságrend tekintetében a miniszter a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért, illetve a kérelmező tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervében előirányzott – exportból vagy külföldön nyújtott szolgáltatásából származó bevételének nagyságát mérlegeli, és figyelembe veszi a külföldre irányuló értékesítésnek a kérelmező teljes kereskedelmi tevékenységéhez viszonyított arányát is.

2. § Az engedély iránti kérelmet a miniszter elutasítja, ha a címernek vagy elkülöníthető elemeinek védjegy vagy formatervezési minta részeként való használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti.

3. § A védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Címertv.) 10. § (1) bekezdése szerinti véleményének kialakítása során az 1–2. §-ban meghatározott szempontokat is mérlegeli.

4. § A Címertv. 1. § (1) bekezdésében felsorolt személyek és intézmények a címert, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót védjegy vagy formatervezési minta elemeként a Címertv. 10. §-a szerinti engedéllyel használhatják.

2. Az engedélyezés eljárási szabályai

5. § (1) A kérelmező kérelméhez csatolja azokat a bizonyítékokat, amelyekkel igazolni kívánja, hogy a kérelemmel érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége, illetve kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi a teljes címer, annak elkülöníthető eleme vagy a zászló védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatát. A kérelmező szükség szerint csatolhatja éves beszámolóit, üzleti terveit, a nyertes pályázatok, elnyert támogatások igazolására vonatkozó iratokat, valamint bármely olyan iratot, amelyet a kérelem elbírásához szükségesnek ítél.

(2) A kérelmező a kérelemben megjelöli:

a) a védjegyoltalomban részesíteni kívánt megjelölést, vagy az oltalomban részesíteni kívánt formatervezési mintát, továbbá

b) azon áruk és szolgáltatások felsorolását, illetve a minta szerinti terméket, amelyek vonatkozásában védjegy-, illetve formatervezési minta-oltalmat kíván szerezni.

(3) Az engedély csak a (2) bekezdés szerinti megjelölésre és árujegyzékre, illetve mintára tett bejelentés esetén minősül az illetékes szerv hozzájárulásának a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (3) bekezdése, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 8. § (2) bekezdése értelmében.

(4) Ha a kérelmező a kérelem benyújtása előtt a kérelem szerinti megjelölésre vagy mintára már megtette a védjegy- vagy formatervezési minta-oltalmi bejelentést, a kérelemben – a (2) bekezdésben foglaltak helyett – elegendő a bejelentés ügyszámát megjelölnie.

6. § (1) Az 1–4. §-t és az 5. § (1)–(3) bekezdését kell alkalmazni a teljes címert, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót tartalmazó megjelölésekre és formatervezési mintákra az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: PUE) részes államaiban vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagjaiban nemzeti vagy nemzetközi bejelentés alapján megszerezni kívánt oltalomhoz, valamint a közösségi védjegy- vagy formatervezési minta-oltalomhoz szükséges engedély iránti kérelem elbírálása esetén is, azzal, hogy az 5. § (3) bekezdése alkalmazásában a Vt. 3. § (3) bekezdése és az Fmtv. 8. § (2) bekezdése helyett az alkalmazandó külföldi jogszabálynak vagy európai uniós aktusnak a PUE 6ter cikk (1) bekezdés a) pontját végrehajtó rendelkezését kell érteni. Az e bekezdés szerinti kérelmek esetén a kérelmezőnek azt is meg kell jelölnie a kérelemben, hogy milyen földrajzi területre nézve kíván oltalmat szerezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben, ha a kérelmező annak benyújtása előtt a kérelem szerinti megjelölésre vagy mintára már megtette a védjegy- vagy formatervezési mintaoltalmi bejelentést, meg kell jelölni a nemzeti, nemzetközi vagy közösségi bejelentés azonosítására alkalmas adatokat is.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!