nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet
a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról
2012-09-21
2012-09-21
1

266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet

a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról

A Kormány

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)–d) és f) pontjában,

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában,

az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 19. § (5) és (8) bekezdése, valamint a 24. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

a 23. § és a 25. § b) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Kulturális örökségvédelmi hatóságok

1. § Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerveként (a továbbiakban: Iroda) országos illetékességgel kulturális örökségvédelmi iroda működik.

2. § (1) A Kormány az örökségvédelemmel kapcsolatos területi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos területi feladatainak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője az örökségvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal döntéséhez az Iroda – a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedéséhez szükséges költségvetési fedezet tekintetében megfogalmazott – előzetes jóváhagyása szükséges a következő esetekben:

a) a hatóság által a kulturális örökség védett elemének tulajdonosa helyett elvégeztetett munkáról szóló döntés,

b) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatok elrendelése.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti koordinációt a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) segíti elő. A Kollégium tagjai az Iroda vezetője és a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselők. A Kollégium ülését az Iroda vezetője hívja össze.

3. § (1) A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) a kulturális feladatokat ellátó központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A Központ irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el.

(3) A Központ székhelye Budapest.

(4) A Központot a kultúráért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Központ alkalmazottai felett.

2. Az Iroda, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a Központ hatósági és szakhatósági hatáskörei

4. § A Kormány a Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – az 5. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel –,

a) – a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként, valamint

b) másodfokú kulturális örökségvédelmi hatóságként

az országos illetékességű Irodát jelöli ki.

5. § A Kormány

a) a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított – 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

b) előadó-művészeti államigazgatási szervként

a Központot jelöli ki.

6. § (1) A Kötv.-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon az Iroda jár el, a másodfokú hatáskört a miniszter gyakorolja.

(2) A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat érintő ügyekben első fokon a Központ jár el. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatáskört a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.

7. § (1) A Kormány a Kötv.-ben meghatározott alábbi kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki:

1. a Kötv. 17. §-a szerinti, régészeti lelőhely ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;

2. régészeti feltárás engedélyezésével kapcsolatos, a Kötv. 20. §-a és 22. §-a szerinti, valamint egyedi hatósági ügyben a Kötv. 23. § (2) bekezdése szerinti hatósági feladatok;

3. a Kötv. 24. §-a szerinti, mentő feltárással kapcsolatos hatósági feladatok;

4. a Kötv. 27. §-a szerinti, a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok;

5. a Kötv. 31. §-a szerinti, műemléki érték ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;

6. a Kötv. 44. §-a szerinti hatósági jóváhagyás;

7. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (1)–(2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés;

8. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (3) bekezdés a) pontja, és – ha a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el – 67. § (3) bekezdés d) pontja szerinti feladatok;

9. a kulturális javak kivételével a Kötv. 68. §-a szerinti döntések;

10. a Kötv. 69. §-a szerinti tűrési kötelezettség kimondása;

11. a kulturális javak esetének kivételével az örökségvédelmi bírság kiszabása;

12. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzett, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) minden 30 cm mélységet meghaladó földmunka, így különösen: légvezeték, faültetés, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, szőlő és gyümölcsös telepítése,

b) a lelőhely rendeltetésének, művelési ágának megváltoztatása,

c) a lelőhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálatai,

d) a lelőhelyen lévő építmény vagy ennek maradványai bármely terepszinti vagy az alatti padlójának megbontása,

e) kerítés, oszlop földbeállítása, az 1 métert meg nem haladó tereprendezés,

f) kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítése;

13. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) kémény átalakítása,

b) járda készítése, javítása, cseréje, eltávolítása,

c) burkolatok, falfelületek felújítása, cseréje,

d) belső díszítmények, szerelvények, fűtőberendezések elhelyezése, eltávolítása, átalakítása, átszínezése,

e) az épülethez tartozó történeti értékű világítótestek és berendezések eltávolítása, felújítása, javítása, cseréje,

f) épületgépészeti és elektromos rendszerek, berendezések elhelyezése, felújítása, átalakítása, cseréje, eltávolítása,

g) kerítés létesítése, felújítása, átalakítása, átszínezése, eltávolítása,

h) utólagos falszigetelés készítése,

i) válaszfalak építése, bontása, átépítése;

14. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó kert vagy udvar megjelenését tartósan befolyásoló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött kertépítészeti munkák (kerti építmény, támfal, medence, tereplépcső, burkolatok építése) elvégzésének engedélyezése;

15. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó ingatlanterületen történő, más hatósági engedélyhez nem kötött fakivágás, fa- és növényzettelepítés engedélyezése;

16. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:

a) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata (elemzése),

b) a műemlék tartozékát (alkotórészét) képező műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata;

17. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység engedélyezése;

18. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezése;

19. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött elhelyezésének, illetve üzemeltetésének engedélyezése.

(2) A Kormány

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 27. §-ában és 28. §-ában foglalt feladatok ellátására,

b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45/A. § -ában foglalt hatósági feladatok ellátására

a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességét valamely ügyben a kulturális örökségi elem fekvése, illetve őrzési (feltalálási helye) határozza meg.

(4) A hatáskörébe tartozó ügyben mind az Iroda, mind a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult előzetes nyilatkozatot kiadni.

8. § (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult,

a) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, az 1. melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésben,

b) a műemléki területen megvalósuló vagy a műemlék építményen, műemlék ingatlanán végzett tevékenység, építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, az 1. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdésben,

első fokú eljárásban az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, másodfokú eljárásban az Iroda jár el szakhatóságként.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

3. Eljárási szabályok

9. § (1) A 4. §, valamint a 7. § szerinti hatósági eljárásban a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal és az Iroda szakhatósági eljárásában az ügyintézési határidő harminc nap.

10. § (1) Az Iroda létrehozza és működteti a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek nyilvános adatbázisát, amely tartalmazza az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatokat, és biztosítja az adatok közötti keresés lehetőségét. Az adatok változását az Iroda haladéktalanul átvezeti az adatbázisban. E rendelkezés alkalmazásában azonosításhoz szükséges adat annak a földrészletnek a helyrajzi száma is, amelyen régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemléki terület vagy műemlék található.

(2) Az Iroda az (1) bekezdés szerinti adatbázis adott eljárástípusban releváns adatait – azonosító adatként a megye, a település elnevezését, helyrajzi számot és a védettség jellegét feltüntetve, vagy EOV vetületű vektoros térképfedvényt alkalmazva – kérésre átadja azon hatóságoknak, amelyek eljárásában kormányrendelet rendelkezése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az Iroda szakhatóságként vesz részt. Az Iroda a frissített adatbázist havonta elektronikus úton átadja az érintett hatóságoknak.

(3) A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében az Iroda havonta elektronikus úton átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére a régészeti lelőhelyek és a régészeti védőövezetek azonosító adatait tartalmazó havonként aktualizált adatbázist.

11. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalnak és az Irodának a Kötv. szerinti régészeti feltárások engedélyezésére irányuló eljárásában,

a) ha a régészeti feltárás termőföldön valósul meg – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint,

b) ha környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges azon tevékenység megkezdéséhez, amely miatt a régészeti feltárást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

ba) külterületen,

bb) természeti területen,

bc) egyedi tájértéket magába foglaló területen, vagy

bd) Natura 2000 területen

végzik – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalnak és az Irodának a 7. § (1) bekezdés 12. pont a) alpontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése iránti eljárásában – abban a kérdésben, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építésügyi hatósági ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntését az örökségvédelemmel összefüggő jogszabályok megtartásával, az örökségvédelemmel összefüggő szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül hozza meg.

12. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti az Iroda és a fővárosi és megyei kormányhivatal munkáját.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a régészeti lelőhelyet érintő következő eljárásokban köteles kikérni az Ásatási Bizottság véleményét:

a) régészeti feltárás engedélyezése,

b) szakhatósági állásfoglalás kiadása, amennyiben az ügy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket érint,

c) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő településrendezési eszközök véleményezése

esetén.

(3) A miniszter által vezetett minisztérium szakértő testületként működteti a Műemléki Tanácsadó Testületet, amely a műemlékekkel kapcsolatos hatósági, szakhatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti az Iroda és a fővárosi és megyei kormányhivatal munkáját.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal

a) a Kötv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben szakhatóságként eljárva, illetve

b) a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti hatósági engedélyezési eljárásában,

c) kéri ki a Műemléki Tanácsadó Testület véleményét.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásának határidejébe a Műemléki Tanácsadó Testület eljárási ideje beleszámít.

(6) Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) és a (4) bekezdés szerinti véleménytől eltérő döntést hoz, az indokolásban köteles kifejteni az eltérés okát.

(7) A fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) és a (4) bekezdés szerinti eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület véleményének kikérésére.

13. § A Központ szakértő testületként működteti a Kulturális Javak Bizottságát, amely a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Központ munkáját.

14. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal köteles tudományos adatszolgáltatást kérni az Irodától az alábbi tevékenységekre kiterjedő tervek engedélyezésére irányuló örökségvédelmi eljárás, illetve szakhatósági közreműködés, továbbá véleményezés esetén:

a) az épület egészére, helyiségeinek, homlokzatainak, szerkezeteinek, vagy alkotórészeinek jelentős részére kiterjedő beavatkozás esetén;

b) műemlék tartószerkezetének átalakítása, helyreállítása, megerősítése;

c) műemléki környezetben történő olyan építkezés esetén, amely hatással lehet a műemlék tartószerkezetére;

d) műemlék gépészeti és elektromos berendezéseinek eltávolítása, átalakítása, cseréje;

e) műemlékek ingatlanán lévő kertet és történeti kertet érintő beavatkozások (így különösen növényzet eltávolítása és telepítése, kertépítészeti elemek építése, bontása, helyreállítása);

f) műemlék, műemlék tartozéka, alkotórésze, berendezése (így különösen képző- és iparművészeti alkotás) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata;

g) műemlék, műemlék tartozéka, alkotórésze, berendezése (így különösen képző- és iparművészeti alkotás, orgona) tervezett restaurálása, átalakítása;

h) műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő telekalakítás;

i) településrendezési eszközök véleményezése;

j) műemléki jelentőségű területen álló épület bontása.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat az Irodától köteles bekérni. Az Iroda az adatszolgáltatást tizenöt napon belül teljesíti.

4. Az Iroda, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a Központ egyéb feladatai

15. § A Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatokat – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Központ látja el.

16. § A Kötv.-ben meghatározott örökségvédelmi felügyeleti feladatokat a miniszter és az miniszter koordinációja mellett az Iroda vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el. Az örökségvédelmi felügyeleti feladatok különösen az alábbiak:

a) a kulturális örökség elemei és környezetük állapotának, valamint megfelelő használatának figyelemmel kísérése,

b) a kulturális örökség elemeinek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának elősegítése, így különösen a kulturális örökségvédelmi célzatú vagy a kulturális örökséget is érintő pályázatok, programok és projektek kezdeményezése és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés,

c) az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése.

17. § Az Iroda ellátja a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen:

a) végzi és irányítja az ország műemléki értékeinek feltárását és inventarizálását, közreműködik a régészeti örökség és a kulturális javak felkutatásában és inventarizálásában,

b) javasolja és előkészíti az kulturális örökségi ingatlan elemek védetté nyilvánítását,

c) gondoskodik az örökségi értékekkel összefüggő tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről,

d) végzi a műemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását,

e) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a műemlékek kutatását,

f) örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé,

g) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában,

h) együttműködik az örökségvédelmi érdekű kutatási programokban.

5. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

19. § (1) A miniszter által vezetett minisztériumot az e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.

(2) Ahol jogszabály Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt említ, azon a minisztert kell érteni e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által ellátott feladat- és hatáskörök tekintetében.

(3) Az Irodát az e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.

(4) Ahol jogszabály Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt említ, azon az Irodát kell érteni az e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által ellátott feladat- és hatáskörök tekintetében.

(5) Az Irodát a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, valamely beruházás kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére megállapított feladat- és hatáskörök tekintetében jogutódnak kell tekinteni.

(6) Az Iroda a jogutódlás keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás jogcímen – átvett 70 fős létszámmal látja el a feladatait.

(7) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően meghatározott illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveként működő kulturális örökségvédelmi iroda jogutóda az általa ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a korábbi illetékességi területén működő fővárosi és megyei kormányhivatalok.

(8) Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, valamely beruházás kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve részére megállapított feladat- és hatáskörök tekintetében jogutódnak kell tekinteni.

(9) Ahol jogszabály a fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveként működő kulturális örökségvédelmi irodát említ, azon a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt kell érteni az e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően az örökségvédelmi iroda által ellátott feladat- és hatáskörök tekintetében.

(10) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnevezése Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központra változik, és ellátja az e rendeletben a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak meghatározott feladatait.

(11) Ahol jogszabály Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt említ, azon Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot kell érteni e rendeletben meghatározott, e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által ellátott feladat- és hatáskörök tekintetében.

20. § (1) A kormányrendelettel műemlékké nyilvánított ingatlanok I. és II. kategóriába sorolásával kapcsolatos jogszabály-módosításokat a miniszter a kultúráért felelős miniszter véleményének figyelembevételével készíti elő.

(2) A 24. §-sal megállapított rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

21. § E rendelet 5. § a) pontja és 6. § (2) bekezdése a kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló – a 2004. április 7-i 656/2004/EK bizottsági rendelettel módosított –, 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

22. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv):]

„14. a műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerve az örökségvédelmi feladatok ellátására,”

23. § (1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 37. §-a következő y) ponttal egészül ki:

[A belügyminiszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]

y) örökségvédelemért”

(felelős tagja)

(2) A Kr. 39. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A miniszter

a) előkészíti a régészeti örökség és a műemlék védelmével összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki,

b) összehangolja, ellenőrzi és szakmailag irányítja a régészeti és műemlékvédelmi hatósági tevékenységet.”

(3) A Kr. 40. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter az építésügyért való felelősségi körében)

c) egyetértési jogot gyakorol az emberi erőforrások miniszterével a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság munkájában,”

(4) A Kr. 40. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5c) A miniszter az örökségvédelemért való felelőssége körében

a) összehangolja, felügyeli és szakmailag irányítja az örökségvédelmi hatóságok tevékenységét, a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatósági jogalkalmazási tevékenységét és közreműködik a tevékenységek ellenőrzésében;

b) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában;

c) ellátja a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: VÁTI) örökségvédelemmel összefüggő feladatai szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat;

d) gondoskodik a régészeti örökség

da) számbavételéről, nyilvántartásáról,

db) védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról,

dc) védelméről, megőrzéséről,

dd) védelme körében az Ásatási Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

e) a műemlékvédelem körében

ea) dönt a műemléki értékek, védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről,

eb) a műemlékek, és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról,

ec) ellátja a Műemléki Tanácsadó Testület működtetésével kapcsolatos feladatokat.”

(5) A Kr. 52. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

b) ellátja a közművelődési, közgyűjteményi tevékenységgel, a művészeti alkotó munka és előadói tevékenység állami támogatásával kapcsolatos feladatokat,”

(6) A Kr. 52. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

i) hatáskörébe tartozóan gondoskodik a kulturális javak számbavételéről, nyilvántartásáról és a tudományos feladatok ellátásáról,”

24. § (1) Az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szőkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat

a) D:1 mezőjében a „Marcali Város Jegyzője” szövegrész helyébe a „Somogy Megyei Kormányhivatal” szöveg,

b) E:1 mezőjében a „Somogy Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

(2) A DUNA-ETANOL Zrt. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Dunaalmás község közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) D:3 mezőjében a „Tata város jegyzője” szövegrész helyébe a „Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal” szöveg,

b) E:3 mezőjében a „Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

(3) Az EM-Bioetanol Kft. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Kaba város közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 61/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) D:3 mezőjében a „Kaba város jegyzője” szövegrész helyébe a „Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal” szöveg,

b) E:3 mezőjében a „Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

(4) A magyar–horvát összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) C:21 mezőjében

aa) a „Bátaszék Város Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Tolna Megyei Kormányhivatal” szöveg,

ab) a „Siklós Város Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Baranya Megyei Kormányhivatal” szöveg,

b) D:21 mezőjében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

(5) A Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) C:3 mezőjében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) D:3 mezőjében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

(6) A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(7) Az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 27/2012. (III. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) D:2 mezőjében a „Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,

b) E:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszter” szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti

a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet,

b) a Kr. 50. § f) pontja, 52. § e), n) és t) pontja.

1. melléklet a 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelethez

Az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések

A. Régészeti lelőhelyet, illetve régészeti védőövezetet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban

I. A régészeti lelőhelyeket érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.

2. A régészeti lelőhely jellege, ezen belül:

2.1. történeti jelentősége,

2.2. védettségi fokozata,

2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése,

2.4. állapota, bolygatottságának mértéke,

2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,

2.6. a régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,

2.7. kutatottsága, feltártsága.

3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen:

3.1. nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,

3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,

3.4. állapotváltozással járó elfedés esetében.

4. A régészeti lelőhely elkerülése lehetőségének vizsgálata, tekintettel a Kötv. 19. §-ára és 22. §-ára.

II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely esetében, az I. pontban felsorolt szakkérdéseken túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

III. A régészeti védőövezetet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely:

1.1. tájképi megjelenését,

1.2. megközelíthetőségét,

1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

1.4. esetleges bemutathatóságát,

1.5. rövid- és hosszú távú kutathatóságát.

B. Műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, valamint történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban

I. A műemléki környezetet, érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett műemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében.

2. A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, berendezés illeszkedése az egyedileg védett műemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához.

3. A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett műemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez.

4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

II. A műemléki jelentőségű területet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében:

1.1. a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.2. a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetőség szerinti megtartása, illetve visszaállítása,

1.3. a történetileg kialakult utcai térfalak megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.4. a jellegzetes beépítési mód – sűrűség, beépítési jelleg és hely – megőrzése.

2. A terület egységes történeti építészeti megjelenésének – beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén megvalósuló látványt is – hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag- és színhasználat védelme érdekében:

2.1. illeszkedés a történeti épületek tömegképzéséhez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz,

2.2. illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához,

2.3. illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához.

3. A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentőségének megóvása és továbbvitele érdekében:

3.1. a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata,

3.2. a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása,

3.3. az utcabútorok és egyéb közterületi műtárgyak, illetve az időszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedő kialakítása,

3.4. a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedő alkalmazása.

4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért – így különösen hagyományos (történeti) települések bel és külterületén – a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

III. A történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A történeti táj teljes területén azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítása, amelyek a történeti tájjá nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározásra kerültek.

2. A történeti táj területén a természeti, illetve az épített elemek minőségének, mennyiségének és arányának, azok történetileg kialakult, vallási, kultúrtörténeti, történelmi szempontból jelentős eseményhez kapcsolódó vagy tájhasználattal összefüggő viszonyrendszerének fenntartása az értékek fennmaradását szolgáló fenntartható használat és fejlődés figyelembevételével; ezen belül

2.1. a táj jellegének, egységességének, történelmileg kialakult szerkezetének, valamint a történetileg kialakult hagyományos tájhasználat által formált összképének, továbbá a környezetével való kapcsolatának megőrzése;

2.2. a történeti hagyományokon alapuló folytonosság és folyamatosság fenntartása a táj- és területhasználatban, beleértve ebbe a kulturális és táji örökség tárgyi és nem tárgyiasult elemei és tényezői összességét, így különösen a településépítészeti és az építészeti hagyományok, a régészeti, a hagyományos épített, a műemléki, a művészeti vagy a műszaki környezet anyagi megnyilvánulásának megőrzését;

2.3. a természet és az emberi tevékenység egymásra hatása eredményeként kialakult tájkép és annak jellegzetes elemeinek, valamint esztétikai minőségének – a táj- és természetvédelem szempontjainak figyelembevételével megvalósuló – kulturális örökségvédelmi szemléletű megőrzése.

IV. A műemléken megvalósuló tevékenységre irányuló, más hatóságok előtt indult eljárásokban az Iroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. Szakhatósági állásfoglaláshoz minden esetben vizsgálandó, hogy a tervezett építési munka

1.1. teljesíti-e a műemléki érték anyagi valóságában történő megőrzésének alapkövetelményét; és

1.2. tiszteletben tartja-e a műemlék történeti, kulturális értékének elsődlegességét a jelenkor használati követelményeinek kielégítése során; továbbá

1.3. a műemléki értéket kellő mértékben és hitelesen érvényre juttatja-e.

2. A műemlékek funkciójával kapcsolatosan vizsgálandó, hogy a műemléki ingatlanon, épületben vagy építményben tervezett funkció az eredeti, illetve a jelenlegi funkcióhoz képest

2.1. nem méltatlan-e a műemlék kulturális, történeti értékéhez; és

2.2. elhelyezése (kialakítása) nem jár-e a műemléki értékek súlyos veszélyeztetésével; továbbá

2.3. a használat nem okoz-e akár közvetlenül, akár közvetve műemléki értékcsökkenést, értékvesztést.

3. Műemlékeket érintő beavatkozások körében figyelembe kell venni, hogy

3.1. műemléken műemléki értékkel bíró épület, építmény, épület-, illetve építményrész nem bontható el, bontás a Kötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kivételesen engedélyezhető, amely esetekben az engedélyezésre benyújtott dokumentációban foglaltaknak igazolniuk kell a jogszabályi követelményeknek való megfelelést;

3.2. műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék ingatlanán új építmény, építményrész építése különösen akkor engedélyezhető, ha a tervezett beavatkozás a műemléki érték fenntartásához elengedhetetlenül szükséges (szerkezeti megerősítés, védőépület), azonban csak annak mértékéig, hogy az új építmény, építményrész ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását, érvényesülését, hitelességét;

3.3. műemlék egészét vagy jelentős hányadát érintő átalakítás különösen akkor engedélyezhető, ha a műemléki értékek fenntartása azt indokolja, addig a mértékig, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek (térkapcsolatok, tömegalakítás, felületek kialakítása, díszítések) érvényesülését, hitelességét;

3.4. műemlékeken az egymást követő egyes beavatkozások (átalakítás) összeadódó hatásukban sem járhatnak a műemlék hitelességének csökkentésével, nem veszélyeztethetik értékeinek érvényesülését;

3.5. egyenértékű beavatkozások lehetősége esetén a hozzájárulás megadása során előnyben kell részesíteni a visszafordítható megoldásokat.

4. Műemlékek esetében vizsgálandó, hogy az épület-energetikai hatékonyságot javító, a megújuló energia alkalmazására, illetve az akadálymentesítésre irányuló beavatkozások összhangban vannak-e a műemléki értékek megőrzésének elsődlegességével, biztosítják-e annak érvényesülését.

5. Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során

5.1. az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni; amennyiben az a pusztulás mértéke vagy a használhat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás;

5.2. azok eltávolítása csak kivételes esetben engedélyezhető, ha ez mégis elkerülhetetlen, és az adott műemlékben nem biztosított vagy biztosítható a megőrzése;

5.3. arra kell törekedni, hogy azok helyébe azonos korú és jellegű történeti építőanyagok kerüljenek.

6. A szakhatóságnak vizsgálnia kell annak a feltételnek a teljesülését, hogy műemlékek megjelenését befolyásoló fényforrások, reklámok, útbaigazító-, cég- és jelzőtáblák, utcabútorok, pavilonok és más szabadtér-építészeti elemek egyenként vagy összességükben nem eredményezhetik a műemlék tájban vagy településképben feltáruló látványának, a műemlékből és műemlékről élvezhető kilátásnak, illetve általában a műemléki érték érvényesülésének vagy hitelességének sérelmét.

7. Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során tekintetbe kell venni, hogy történeti kertben, illetve műemléki ingatlan kerttörténeti értéket hordozó részén csak szakági kutatásokon alapuló kert (park) helyreállítási, felújítási munkák engedélyezhetők. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, csak a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülésének, hitelességének sérelme nélkül engedélyezhető.

8. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség) az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért

8.1. műemléki ingatlan megosztásához (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) kivételes esetben adható hozzájárulás, különösen akkor, ha az tudományos kutatás alapján bizonyítottan történeti állapot visszaállítását szolgálja;

8.2. a történetileg igazoltan összetartozó ingatlanok, ingatlanrészek újra-egyesítésétől eltekintve műemléki ingatlannak más (védett vagy nem védett) ingatlannal történő összevonásához, egyesítéséhez (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) hozzájárulás kivételesen, abban az esetben adható, ha az az örökségvédelem érdekét is szolgálja.

2. melléklet a 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelethez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek

 

A

B

C

D

E

1.

Beruházás megnevezése

Beruházás azonosítója

A beruházás megvalósításával kapcsolatos engedélyezési eljárások

Első fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

2.

Kiemelt nagyberuházásként lakóépületek és közintézmények, valamint sajátos építményfajták körébe tartozó (közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási) építmények

Az Ócsa település külterületén fekvő, az ingatlan-nyilvántartás szerint 0128, 0129/2, 0130, 0131, 0137, 0138, 0140, 0141, 0142, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0106, 0112, 0113/3, 0113/4, 0113/30, 0113/31, 0113/32, 0113/33, 0113/38, 0113/39, 0117/1, 0117/2, 0121/9, 0121/10, 0121/11, 0124/1, 0124/3, 0124/7, 0198/4 helyrajzi számú földrészletek, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészletek.

általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárások

Pest Megyei Kormányhivatal

építésügyért felelős miniszter

3.

környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárások

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

útügyi hatósági engedélyezési eljárások

Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárások

Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

6.

vízjogi hatósági eljárások

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

7.

hírközlési hatósági eljárások

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

8.

földvédelmi, telekalakítási, földmérési, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások

Dabasi Körzeti Földhivatal

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala

9.

talajvédelmi hatósági eljárások

Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

10.

erdészeti hatósági eljárások

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

11.

beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárásai

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

12.

tűzvédelmi hatósági ügyekben eltérési engedélyezési eljárások

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

nincs

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!