nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1991. évi XLV. törvény
a mérésügyről
2018-01-01
infinity
14
Jogszabály

1991. évi XLV. törvény

a mérésügyről1

Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési — valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi — kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

Tv.1. §2 E törvény hatálya a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.

Mérésügy3

Tv.2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik.

(2)–(3)4

(4)5

Hatáskör és illetékesség

Tv.3. §6

A mérésügyi szerv feladata7

Tv.4. § (1)8 A mérések pontossága és egységessége érdekében a mérésügyi szerv a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről;

b)9 hitelesítési előírásokat bocsát ki, részt vesz a mérésügyi szabványok és műszaki irányelvek kidolgozásában, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, részt vesz a kalibráló laboratóriumok akkreditálásában, gondoskodik a kötelező hitelesítés alá tartozó mérőeszközök közösségi típusvizsgálatáról, hitelesítéséről és felügyeletéről, továbbá gondoskodik e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről,

c)10 képviseli Magyarországot a mérésügyi nemzetközi szervezetekben és az Európai Unió mérésügyi szervezeteiben, együttműködik más államok mérésügyi szervezeteivel, gondoskodik a mérésügyi nemzetközi szerződésekből, valamint az Európai Unió mérésügyi szerződéseiből adódó feladatok végrehajtásáról.

(2)11

II. Fejezet

Mértékegységek

Tv.5. §12 (1)13 Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni.

(2) Törvényes mértékegységek:

a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,

b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek,

c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,

d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:

a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,

b) nemzetközi megállapodások alapján,

c) a tudományos kutatásban.

III. Fejezet

Joghatással járó mérés és eszközei

Tv.6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására — a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására — vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.

(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.

(3) Hiteles az a mérőeszköz

a)14 amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,

b)15 amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.

(4)16 A közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is.

IV. Fejezet

KÖTELEZŐ HITELESÍTÉSŰ MÉRŐESZKÖZÖK

Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés

Tv.7. § (1)17 A hitelesíttetési kötelezettség kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozik.

(2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről

a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalombahozónak,

b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek,

c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.

(4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembehelyező szerv (személy) feladata.

(5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése.

(6)18 A mérésügyi szerv csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól.

(7)19 A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel a mérésügyi szerv — az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén — feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti.

Hitelesítési engedély, típusvizsgálat

Tv.8. § (1)20 A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt a mérésügyi szerv típusvizsgálat alapján adja ki.

(2)21 A mérőeszköz hitelesítési engedély nélkül akkor hitelesíthető, ha

a) az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabály ezt kifejezetten megengedi, vagy

b) a mérőeszköz a 6. § (4) bekezdése alapján került hazai forgalomba.

(3)22

(4)23 A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni.

(5)24 A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.

(6)25 A mérésügyi szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

Tv.9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2)26

(3)27 Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a mérésügyi szerv felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(4)28 A hitelesítési engedélyt a mérésügyi szerv visszavonhatja, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszközhasználatot újabb feltételekhez kötheti.

Hitelesítési eljárás

Tv.10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.

(3)29 A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja.

(4)30

V. Fejezet31

Akkreditálás

Tv.11. §32 A mérésügyi szerv az akkreditáló szervvel együttműködve – a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel összhangban – részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.

VI. Fejezet

Mérésügyi ellenőrzés és piacfelügyelet33

Tv.12. § (1)–(2)34

(3)35 A mérésügyi szerv a mérésügyi piacfelügyeleti jogkörében eljárva

a) a hitelesítési engedélyezési eljárásával biztosítja, hogy ne kerüljenek forgalomba,

b) más piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve elősegíti, hogy ne maradjanak a forgalomban

a fogyasztók jogi érdekeit sértő vagy veszélyeztető, kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök.

VII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Hitelesített mérőeszközök használata

Tv.13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen.

(2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről.

(3) A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

Mérésügyi díjak

Tv.14. § (1)36 A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat37 kell fizetni.

(2)38

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Tv.15. § (1)39 Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.

(2a)40 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)41 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a mérésügyi szerv vagy szervek kijelölését, a mérésügyi szerv hatósági eljárásának részletes szabályait,42

b) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységeit,

c) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységeit,

d) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységeket,

e) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységeket,

f) a kötelező hitelesítésű mérőeszközöket,

g) a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzőket, valamint a hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját

rendeletben állapítsa meg.

(4)43 Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazó szabályokat, a mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalának feltételeit, illetve az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatmértékeit és az ellenőrzés módszereit rendeletben állapítsa meg.44

(5)45 Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a mérésügyi hatóság részére a mérésügyi eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, rendeletben állapítsa meg.

(6)46 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.47

1–2. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez48

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!