nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről
2017-01-01
infinity
14

273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és a 17. pont c) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján,

a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében,

a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (5) bekezdés a) pontjában,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Hatály

1. § (1) E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központra terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a szakmai vezetőkre.

(4) A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)2 A rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a személyi állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1)3 E rendelet alkalmazásában:

a) felnőttképzési intézmény: a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott feltételeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező, felnőttképzést folytató intézmény;

b) belső továbbképzés: közigazgatási szerv, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által folytatott szakmai továbbképzés, amely a megrendelő közigazgatási szerv számára speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

c) egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;

d) egyszerűsített nyilvántartásba vétel: a belső továbbképzési program és az azt megvalósító közigazgatási szerv, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vétele, amelynek eredményeként a továbbképzési program felkerül a továbbképzési programjegyzékre;

e) éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;

f) képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;

g) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik;

h) minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

i) tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;

j) továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak;

k) továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó, logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

l) továbbképzési programjegyzék: a közszolgálati továbbképzési és belső továbbképzési programokat tartalmazó, az NKE által vezetett nyilvántartás;

m) továbbképzési programminősítés: továbbképzési programok megfelelőségének vizsgálata a minőségirányítási szabályzat és a szakmai követelményrendszer feltételei alapján.

(2) E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők.

(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.4 A közszolgálati továbbképzés ágazati irányítása

A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter feladatai

3. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat.

(2)5 A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésének ágazati irányítása a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata.

(3)6 A miniszter irányítási és felügyeleti jogkörében különösen:

a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét, kialakítja és működteti – az NKE közreműködésével – a továbbképzés minőségirányítási rendszerét;

b) felügyeli az NKE továbbképzési tervezéssel összefüggő, valamint módszertani és minőségirányítási tevékenységét;

c) felügyeli – az NKE bevonásával – a közigazgatási szervek éves továbbképzési tervezési tevékenységét, a tervek végrehajtását;

d) az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt továbbképzési programnak nyilváníthat;

e) egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program – ágazati miniszter által az adott ágazatban dolgozó közszolgálati tisztviselők számára – kötelezően előírt továbbképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban;

f) jóváhagyja a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

g)7 a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen kiadja az állami tisztviselői továbbképzés és a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatát az NKE – az Állami Tisztviselői Továbbképzési Kollégium és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) által véleményezett – javaslata alapján, és az NKE bevonásával ellenőrzi a továbbképzési programok minőségét;

h)8 15 munkanapon belül elbírálja a programminősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panaszt.

4. A közszolgálati továbbképzés szervezetrendszere

Közigazgatási Továbbképzési Kollégium

4. § (1)9 A KTK a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.

(2) A KTK elnöke az NKE mindenkori rektora, a KTK tagjait – az NKE rektorának javaslatára – a miniszter kéri fel. A KTK tagjainak megbízatását a miniszter – az NKE rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(4)10 A KTK feladatai:

a)11 meghatározza a minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket, és dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről;

b) véleményezi a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

c)12

d)13 dönt a programminősítési szakértői névjegyzékbe és az oktatói névjegyzékbe való felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről;

e)14 dönt a belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben benyújtott panaszról.

(4a)15 A KTK – a miniszter, az ágazati irányítást, illetve felügyeletet ellátó intézmények, valamint a közigazgatási szervek által meghatározott képzési igények alapján – képzésfejlesztési feladatot határoz meg az NKE számára.

(5)16 A KTK feladatainak ellátását a KTK Titkársága segíti. A KTK Titkársága a KTK ügyrendje alapján a KTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el.

(6)17 A KTK Titkárság feladatait – az NKE bevonásával – a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

5. §18

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem

6. §19 Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:

a) a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési programokat;

b) a továbbképzési tervezéssel összefüggő feladatai körében:

ba) működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét,

bb) kialakítja és működteti a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást,

bc) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,

bd) elvégzi a továbbképzési tervek összesítését,

be) a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére a tárgyévet követő év április 30-áig;

c) a közszolgálati továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:

ca) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket,

cb) a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a miniszter részére,

cc) éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére a tárgyévet követő év április 30-áig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;

d) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében:

da) fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a miniszter által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján,

db) a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi ellenőrzéseket végez,

dc) biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert,

dd) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát;

e) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;

f) közreműködik a továbbképzési programok minősítésében;

g)20 gondoskodik a belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételéről és a továbbképzési programjegyzék kezeléséről.

6/A. §21 Az NKE által szervezett továbbképzésen kizárólag olyan természetes személy lehet továbbképzési oktató, aki a NKE által kiírt pályázat alapján a 4. § (4) bekezdés d) pontjában szereplő oktatói névjegyzékbe felvételt nyert, és a 6. § e) pontjában megjelölt továbbképzésen részt vett.

A belső továbbképzési programmal rendelkező képzőintézmények

7. §22 (1)23 Belső továbbképzési program folytatásának feltétele, hogy azt az NKE egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében felvegye a továbbképzési programjegyzékre.

(2)24 A nyilvántartásba vételt a képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezi. A kérelem elutasításával szemben a kezdeményező részéről a 15. § (5a) bekezdésben foglalt panasznak van helye.

(3) Ha a képzés szolgáltatója felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény, a nyilvántartás a képzés szolgáltatójának adatait is tartalmazza.

(4) A nyilvántartásba vett belső továbbképzési programot más közigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételi eljárás nélkül veheti igénybe. A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított belső továbbképzést másik közigazgatási szervnél foglalkoztatott számára belső továbbképzésként nyújtani, feltéve, hogy a belső továbbképzési program a kormánytisztviselő, köztisztviselő egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.

(5) A képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezheti a belső továbbképzési program e rendelet szerinti minősítését (a továbbiakban: minősített belső továbbképzés).

A közigazgatási szerv feladatai

8. §25 (1) A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési tervét, valamint az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét.

(2) A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő belső, választható továbbképzésekről

a) saját vagy más közigazgatási szerv, illetve a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett, vagy minősített belső továbbképzés lebonyolításával,

b) felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással.

(3) A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a képzések eredményét rögzíti az NKE által biztosított informatikai alkalmazásban.

5. A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége

9. § (1)26 A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati, valamint belső továbbképzési programokkal teljesíthető.

(2) A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik.

(3) A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.

(4) A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból maximum 32 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.

(5)27 A továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe – legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-áig – beszámíthatóak a kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok.

(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt.

(7) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:

a)28 a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét,

b) a program megnevezését,

c) a megszerzett tanulmányi pontok számát,

d) a tanúsítvány kiállításának dátumát,

e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.

(8) A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani.

9/A. §29 A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, a korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.

9/B. §30 A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, az Alaptörvény értékeit bemutató közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.

6. A továbbképzési időszak

A továbbképzési időszak kezdete, tartama

10. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(1a)31 Az egységes államigazgatási telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatnál ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.

(2a)32 A kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik évének végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

(3) A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani.

A továbbképzési időszak megszakadása, megszűnése

11. § (1) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít.

(2)33 Amennyiben a továbbképzésre kötelezett csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénz ellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni.

(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

12. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a közigazgatási szerv biztosítja.

(2)34 A közszolgálati továbbképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségeit a közigazgatási szerv az NKE-nek a foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizeti. A normatív hozzájárulás alapja az illetményalap 73%-a, amelyet a közigazgatási szerv két egyenlő részletben minden év január 31-éig, illetve június 30-áig a közigazgatási szervnél tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámának alapulvételével fizet meg az NKE részére. Az NKE a közigazgatási szerv részére igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről.

(3) Ha a közigazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselői, köztisztviselői nem vesznek részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(4)35 A közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán intézményi szinten legfeljebb 25%-kal haladhatják meg a továbbképzési kötelezettség időarányos teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontszámot.

(5) Ha a közigazgatási szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámarányosan befizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor az NKE a következő továbbképzési időszakra beszámítja a többletet.

(5a)36 Ha

a) a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra,

b) végleges áthelyezésre,

c) a Kttv. 72. § (10) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának közszolgálati jogviszonnyá alakulására, vagy

d) a Kttv. 229. § (3) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulására

kerül sor, a jogutód, illetve az áthelyezés szerinti közigazgatási szerv a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét megfizeti a jogelőd, illetve az áthelyező közigazgatási szerv részére.

(5b)37 Ha a közigazgatási szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a kormánytisztviselő, köztisztviselő után a közigazgatási szerv a normatív hozzájárulást időarányosan fizeti meg az NKE részére a tárgyév végéig.

(5c)38 Az NKE a tárgyév kezdetén intézményi éves tanulmányi pontkeretet számol.

(5d)39 Az (5a) bekezdésben meghatározott esetekben a kormánytisztviselő részére megszerezni ajánlott éves tanulmányi pontmennyiségből a tárgyévben még nem teljesített továbbképzési pontok a jogelőd vagy áthelyező közigazgatási szerv intézményi pontkeretéből levonásra, a jogutód vagy az áthelyezés szerinti közigazgatási szerv intézményi pontkeretébe jóváírásra kerül.

(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.

(7)40 A normatív hozzájárulás az NKE költségvetésében meghatározott mértékben az NKE működési kiadásainak fedezetet biztosít. A normatív hozzájárulás felhasználásával az NKE éves költségvetési beszámolójában kell elszámolni.

(8)41 A munkakörhöz kapcsolódó speciális szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett belső továbbképzésekkel teljesíti.

(9)42 Minősített belső továbbképzés esetén a minősítést kérő közigazgatási szerv, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti esetben más közigazgatási szerv is jogosult arra, hogy a képzés megvalósítását követően, költségelszámolás alapján az adott képzés lebonyolításának költségeit visszaigényelje az NKE-től a közigazgatási szerv által befizetett normatíva 15%-ának erejéig. Az NKE az igénylés benyújtásától számított 60 napon belül köteles a visszaigénylésnek eleget tenni.

(10)43 A költségek megtérítése kizárólag olyan mértékben igényelhető az NKE-től, amely megfelel a közszolgálati programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjaknak. Amennyiben az NKE vitatja a költségek mértékét, egyeztetést folytat az érintett közigazgatási szervvel.

8. A továbbképzési programok

A továbbképzési programjegyzék

13. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.

(2)44

A továbbképzési programok minősítése

14. §45 (1)46 A közszolgálati továbbképzési program, illetve a 7. § (5) bekezdése szerinti belső továbbképzési program programminősítési eljárás alapján kerül a programjegyzékben nyilvántartásba vételre – az NKE által – a beérkezéstől számított 60 napon belül.

(2) Az e rendelet szerinti szakértő a KTK-nak javaslatot tesz a program minősítésére és ennek részeként a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékre vonatkozóan.

(3) A KTK dönt a program minősítéséről, illetve annak elutasításáról. A minősített program a döntéssel válik a továbbképzési programjegyzék részévé.

(4) Az elutasító döntéssel szemben a kérelmező a 7. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül – jogsértésre hivatkozással – panasszal élhet. A panaszt a miniszternek címezve a KTK Titkárságához kell benyújtani, amely 15 napon belül javaslatot tesz a miniszternek a döntés megalapozottságáról.

(5) A panasz megalapozottsága esetén a miniszter a KTK-t a panaszban foglaltaknak megfelelő intézkedésre utasítja. A miniszter a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja, a döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) A KTK jogosult a továbbképzési program programjegyzékről való törlésére, amennyiben a továbbképzési program nem felel meg a minőségirányítási szabályzatban előírt feltételeknek.

A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vétele

15. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére.

(2) A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is.

(3)47 Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le.

(4)48 A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a) a nyilvántartásba vételt az arra jogosult intézmény kezdeményezi és

b) a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel a minőségirányítási szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek.

(5)49 Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a nyilvántartásba vételt elutasítja.

(5a)50 A belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben a kérelmező a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül – jogsértésre hivatkozással – panasszal élhet. A panaszt a KTK elnökének címezve kell az NKE-nél benyújtani. Az NKE a panaszt az azzal kapcsolatos álláspontjával együtt 5 munkanapon belül a KTK titkárságán keresztül terjeszti fel a KTK-hoz, amely a döntés megalapozottságáról 15 napon belül dönt.

(5b)51 A KTK a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja, a döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére.

(7) A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

(8)52

A programminősítésben közreműködő szakértők

16. § (1) A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet.

(2) A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki

a) felsőfokú iskolai végzettséggel,

b) általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

c) az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.

(3)53 A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani továbbképzéseken a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani felkészítőkön, akkor az NKE törli a névjegyzékről.

9. A közszolgálati továbbképzések ellenőrzése (minőségirányítás)

17. §54 (1) A minősített továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni.

(2) A minősített továbbképzési programok minőségirányítási folyamatairól, így különösen a képzésfejlesztés, a képzésmegvalósítás folyamatáról, az ellenőrzés módjáról, az ellenőrzés végzésére jogosult személyekről, az ellenőrzési megállapítások következményeiről, a minőség értékelésének módjáról, a panaszkezelési eljárásról és az ellenőrzési jelentésről a minőségirányítási szabályzat rendelkezik.

(3) A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási szabályzatát – az NKE és a KTK közreműködésével – a miniszter adja ki.

10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése

A tervszerű továbbképzés

18. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.

(2) Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.

(3) A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.

(4)55 A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati és belső továbbképzési programokat.

(5)56 Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – módosíthatja. Az év közbeni módosítás során nincs lehetőség az intézmény éves tervének teljes körű, átfogó módosítására.

(6)57 Az éves továbbképzési tervet az NKE által működtetett informatikai rendszer útján módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója.

Egyéni továbbképzési terv

19. §58 (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés figyelembevételével, az NKE által biztosított informatikai alkalmazás használatával, tárgyév február 1-je és március 15-e között. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéséhez szükséges útmutatót az NKE adja ki és teszi közzé.

(2) Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyeket

a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez a munkáltató szükségesnek ítél,

b) a Kormány, a miniszter vagy az ágazati miniszter elrendel.

A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve

20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik.

Az éves továbbképzési tervek összesítése

21. §59 (1) A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét tárgyév március 15-éig megküldi az NKE részére.

(2) Az NKE tárgyév március 31-éig elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a KTK részére, továbbá nyilvánosságra hozza az összesített országos terveket.

(3) A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-éig megküldik az NKE részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek az NKE által kiadott útmutató alapján állítják össze. Az NKE a beérkezett jelentések alapján a tárgyévet követő év április 30-áig a miniszternek jelentést készít.

11. A kormánytisztviselők, köztisztviselők vezetői utánpótlás képzése, a vezető rendszeres továbbképzése és a vezető kiválósági képzése

22. § (1) A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában.

(2)60 A közszolgálati vezetőképzés programjait a közszolgálati továbbképzési programkínálaton belül az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre.

(3) A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében.

12. A 2013. évre vonatkozó átmeneti rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

23. § (1) A személyügyi központ a 2013. évi továbbképzések tervezésének támogatására 2012. november 15-ig módszertani útmutatót bocsát ki.

(2)61 A közigazgatási szerv a 2013. évre vonatkozó éves továbbképzési terveit a továbbképzési programjegyzéken szereplő képzési programok kínálata alapján készíti el 2013. március 15-ig.

(3)62 A közigazgatási szerv a 2013. éves továbbképzési tervét 2013. március 31-ig megküldi a személyügyi központ részére.

(4)63 A továbbképzések minősítésére vonatkozó, a 14. § (6) bekezdésében megjelölt határidő 2013. évben 2013. szeptember 15-én kezdődik akkor is, ha ezen időpontot megelőzően nyújtja be a kérelmező szervezet a minősítési kérelmét.

Továbbképzési kötelezettség

24. § A továbbképzési kötelezettséget 2012–2013. évben

a) a közigazgatási szakvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga sikeres letételével teljesíti,

b)64 a közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti.

13. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 32. § (2) és (3) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 9–12. § és a 19–22. § 2014. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni.

26. § Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul és 2017. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk.

27. §65 (1) A 2014. évben teljesített közszolgálati továbbképzés, vezetőképzés és az NKE által nyújtott minősített szakmai továbbképzés egységesen közszolgálati továbbképzésnek, a 2014. évben teljesített belső továbbképzés, illetve felnőttképző vagy az NKE-n kívüli felsőoktatási intézmény által nyújtott minősített szakmai továbbképzés egységesen belső továbbképzésnek tekintendő.

(2) Amennyiben a 2014. évben teljesített belső, illetve minősített szakmai továbbképzések tanulmányi pontértéke meghaladja a tanulmányi pontkötelezettség 25%-át, az ezen felüli részt közszolgálati továbbképzésként kell figyelembe venni a képzési kötelezettség teljesítésének kiszámításánál.

28. §66 Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelettel megállapított 9/A. §-ban előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azután indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó, azzal, hogy az a 2017. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/A. §-ban meghatározott továbbképzést 2019. december 31. napjáig köteles teljesíteni.

29. §67 E rendeletnek a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 443/2016. (XII. 16.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-ában előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó azzal, hogy az a 2017. december 31-én jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki – a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban – 2017. január 1. és 2017. december 31. között az Alaptörvény értékeit bemutató témakörben közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/B. §-ban meghatározott továbbképzést 2018. december 31. napjáig köteles teljesíteni.

30. §68

31. §69

32. § (1)70

(2) Hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)–g) pontja.

(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)–g) pontjaiban foglalt feladatokat e rendelet 6. §-a alapján 2012. október 1-jétől a továbbiakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem látja el. E feladatok, valamint e feladatokkal érintett jogviszonyokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal általános jogutódja, ide nem értve a foglalkoztatottak tekintetében a munkajogi jogutódlást.

33. §71

34. §72

35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez

Az R1. 1. számú melléklet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, s a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. Feladatai: 1. gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; 2. az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat és segédleteket a jelöltek rendelkezésére bocsátja; 3. az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában; 4. gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek (2. függelék) és bizonyítványok (2. számú melléklet) kitöltéséről, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; 5. vezeti a vizsganyilvántartó könyvet (3. függelék). A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.”

2. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez

Az R1. 3. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet – ideértve az önkormányzati rendszert is – tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési alapismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.”

3. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez

1.    Az R2. 2. melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:

„10. A vizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat – zárt borítékban – a vizsgaelnök rendelkezésére bocsátja a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.”

2.    Az R2. 2. melléklet 3. függeléke helyébe a következő függelék lép:

„3. függelék

Szám:

(a Magyarország címere többszínnyomással)

BIZONYÍTVÁNY

Családi és utónév:

Születési hely, idő:

Anyja születési család és utóneve:

...................................................(vizsgaszervező neve)............................................................. , mint vizsgaszervező előtt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján .............................................. minősítéssel

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁT

tett.

Kelt: ...................., ............ év ................. hó ....... nap

P. H.

    .................................................................    .................................................................
    vizsgáztató bizottság tagja    vizsgáztató bizottság tagja

 

...............................................................
vizsgáztató bizottság elnöke”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!