nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi CLXXX. törvény
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
2017-05-23
2017-12-31
15
Jogszabály

2012. évi CLXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről1

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. § A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2/A. §2 (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a jogosult – írásbeli kérelemre – a kapcsolódó eljárás bármely szakaszában betekinthet a kérelem benyújtásáig keletkezett, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kezelésében lévő eljárási iratokba. A miniszter az iratok megtekintésének határnapjáról haladéktalanul értesíti a jogosultat.

(2) Az eljárási iratról az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet. A miniszter az eljárási iratról a jogosult írásbeli kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül egy példányt térítésmentesen, minden további példányt költségtérítés ellenében ad ki. Ha a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a jogosult kérheti, hogy a miniszter a másolatot elektronikus úton vagy a jogosult által rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozón adja ki.

(3) Nem lehet betekinteni

a) a miniszteri döntés előkészítő iratába, tervezetébe,

b) az olyan iratba, amelyből megismerhetővé válnának a zártan kezelt személyi adatok vagy azokra vonatkozóan következtetés lenne levonható,

c) az olyan iratba, amelynek megismerése az eljárás meghiúsításával, megnehezítésével vagy veszélyeztetésével jár,

d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített vagy külföldi minősített adatot tartalmazó iratba,

e) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(4) Másolat, kivonat nem készíthető, illetve másolat nem adható arról az iratról, amelybe nem lehet betekinteni.

(5) Az iratbetekintés kezdő és befejező időpontjáról, a betekintés megtörténtéről, az érintett iratokról, a másolat vagy kivonat készítéséről, a másolatadásról, illetve az iratbetekintés indokolással alátámasztott elutasításáról emlékeztetőt kell készíteni.

2/B. §3 E törvény 2/A. §-a alkalmazásában

a) az I. Fejezet vonatkozásában

aa) jogosult alatt a keresett személyt és védőjét,

ab) kapcsolódó eljárás alatt az európai elfogatóparancs és az átadás végrehajtásához kapcsolódó eljárást,

b) a VIII. Fejezet vonatkozásában

ba) jogosult alatt az elítéltet és védőjét,

bb) kapcsolódó eljárás alatt a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegéllyel kapcsolatos eljárást

kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS AZ ÁTADÁS

I. FEJEZET4

ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRÓL

1. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei, az eljáró bíróság

3. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) Az európai elfogatóparancs alapján a terheltet az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott esetet kivéve, a cselekmény – (3) bekezdésében meghatározott – kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül át kell adni.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek (a továbbiakban: kettős büntethetőség).

(4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

4. § Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék az átadási eljárásban egyesbíróként jár el. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2. Megtagadási okok

5. § (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha

a) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki,

b) egy tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

c) a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető,

d) a 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a kettős büntethetőséget vizsgálni kell, és az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény, vagy

e) a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

(2) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,

b) a bíróság, az ügyészség (továbbiakban együtt: magyar igazságügyi hatóság) vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,

c) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült,

d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy

e) az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását elrendeli.

(4) Ha a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, és az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha a terhelt az átadásába nem egyezik bele.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtását a bíróság megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt,

c) a határozat kézbesítése megtörtént, a terhelt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d) a határozatot nem kézbesítették a terheltnek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.

(7) Ha az európai elfogatóparancsot a (6) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a terhelt kérheti, hogy az átadásának végrehajtását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozat egy példányát. Ezt a bíróság a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja – kizárólag tájékoztatás céljából – a terheltnek. A terhelt kérésének nincs halasztó hatálya az európai elfogatóparancs végrehajtására.

(8) Nem tagadható meg az európai elfogatóparancs végrehajtása a (2) bekezdés a) vagy e) pontja alapján, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport alakult, és a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot a közös nyomozó csoportban részt vevők megállapodása alapján bocsátotta ki. A bíróság a közös nyomozó csoport megállapodására nézve a közös nyomozó csoport magyar vezetőjének nyilatkozatát szerzi be.

3. Eljárás több európai elfogatóparancs, vagy harmadik ország kiadatási kérelmének egyidejű elbírálása esetén

6. § (1) Ha ugyanazon terhelt ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, és az átadás feltételei több tagállam vonatkozásában is fennállnak, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a terhelt melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön átadásra. A bíróság a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) A bíróság a terhelttel szemben egyidejűleg kibocsátott további európai elfogatóparancs vonatkozásában – ha az átadás feltételei fennállnak – az átadásról rendelkező határozatában előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a terheltet átvevő tagállam a terheltet a további európai elfogatóparancsot kibocsátó harmadik tagállamnak átadja, ellenkező esetben a további európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja. Ha a bíróság a terhelt átadását az (1) bekezdés alapján az egyik európai elfogatóparancs alapján elrendeli, a további elfogatóparancs tárgyában az e bekezdés szerinti határozatát az átadás elrendelését követően is meghozhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a bíróság – szükség esetén – beszerzi az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.

(4) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az európai elfogatóparancs végrehajtása feltételei vonatkozásában e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

4. Őrizet, tárgyalás

7. § (1) A Magyarország területén elfogott terheltet őrizetbe kell venni és a bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve, ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

(2) Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, az őrizetbe vételt foganatosító szerv a terhelt elfogását követően haladéktalanul védőt rendel ki.

(3) A foganatosító szerv – ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, tolmács közreműködésével – a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tartalmáról a terheltet tájékoztatja. A tájékoztatásról a védőt értesíteni kell. A foganatosító szerv az intézkedéséről jegyzőkönyvet készít.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítésekor a foganatosító szerv tájékoztatja a terheltet, hogy jogában áll az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban – annak szabályai szerint – ügyvédet megbízni, és ennek érdekében a kibocsátó tagállam illetékes hatóságától segítséget kérni. A terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy a kibocsátó tagállamban megbízott ügyvédnek lehetősége van kapcsolatba lépni a terhelt védőjével, és ennek során információk rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtani a terhelt eljárási jogainak gyakorlásában. A foganatosító szerv a terheltnek a kibocsátó tagállambeli ügyvéd megbízásával kapcsolatos figyelmeztetését és nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a terhelt a kibocsátó tagállamban ügyvédet kíván megbízni, a foganatosító szerv a terhelt nyilatkozatáról a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(5) Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyészség engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

(6) Az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

(7) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat:

a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),

b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,

c) születési hely és idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,

g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,

h) a bűncselekmény jogi minősítése,

i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a terhelt részvételének módja a bűncselekményben,

j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.

8. § (1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tárgyalást tart.

(2) A Fővárosi Törvényszék meghatározza a tárgyalás határnapját. A terhelt elfogása esetén a tárgyalást az őrizet határidején belül kell megtartani.

(3) A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról – a rendelkezésre álló iratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt – az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. A Fővárosi Törvényszék – a terhelt elfogása esetén a NEBEK útján, az őrizetbe vételt foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával – gondoskodik a terhelt megjelenéséről.

(4) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, a bíróság tolmácsot rendel ki a részére.

(5) A tárgyalás megkezdését követően a Fővárosi Törvényszék ismerteti az európai elfogatóparancsot, majd felhívására az ügyész ismerteti indítványát. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék

a) megállapítja a terhelt személyazonosságát,

b) tájékoztatja a terheltet az eljárás lényegéről, eljárási jogairól – beleértve a 7. § (4) bekezdésében megjelölt tájékoztatást –, valamint az egyszerűsített átadás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről, továbbá a specialitás szabályáról és annak alkalmazhatóságáról, valamint

c) a törvényes figyelmeztetéseket követően a terheltet kihallgatja.

(6) Ha a terhelt vallomást tesz, a Fővárosi Törvényszék a terheltet különösen az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre nézve hallgatja ki.

(7) A Fővárosi Törvényszék a terheltet nyilatkoztatja arra nézve, hogy

a) az átadásába beleegyezik-e, valamint

b) a specialitás szabályának alkalmazásáról lemond-e.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti beleegyezés, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerinti lemondás nem vonható vissza.

5. Ideiglenes átadási letartóztatás vagy más kényszerintézkedés elrendelése

9. § (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásának biztosítása céljából elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, ha

a) a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az európai elfogatóparancs megtagadási okainak valamelyike, és

b) a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt átadásáról nem lehet dönteni.

(2) Az ideiglenes átadási letartóztatás a terhelt átadási letartóztatásának elrendeléséig tart.

(3) Az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelése esetén óvadék alkalmazásának nincs helye.

(4) Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(5) A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek.

9/A. § (1) Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom is elrendelhető, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(2) A bíróság az ideiglenes átadási házi őrizet vagy az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza.

(3) Az ideiglenes átadási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom tartamára az ideiglenes átadási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4) A terheltet őrizetbe kell venni, ha

a) az ideiglenes átadási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi,

b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, vagy

c) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.

9/B. § (1) Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az ideiglenes átadási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a terheltet feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják. Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor más magyar büntetőeljárásban elrendelt enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt áll, az ideiglenes átadási letartóztatást kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelését követően

a) a terhelt előzetes letartóztatását vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendelik el,

b) a terhelt szabadságvesztés büntetés vagy elzárás letöltését kezdi meg, vagy

c) vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre,

és ezért az ideiglenes átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják.

(3) Ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom elrendelésekor az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

6. Kiegészítő információk, a menekültügyi hatóság értesítése

10. § (1) A bíróság kiegészítő információkat kér, ha megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz.

(2) A bíróság a miniszter útján kéri a szükséges kiegészítő információk rendelkezésre bocsátását.

(3) A bíróság az átadási eljárásra e törvényben meghatározott határidők figyelembevételével észszerű határidőt szabhat a tagállami igazságügyi hatóságnak a kiegészítő információk megküldésére.

11. § Ha a terhelt menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a bíróság haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy a terhelttel szemben átadási eljárás van folyamatban.

12. § (1) A terhelttel szemben elrendelt ideiglenes kényszerintézkedésről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2) Az európai elfogatóparancsot, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információkat a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) Az európai elfogatóparancs, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információk megérkezését követően a bíróság tárgyalást tart. A bíróság a terhelt részére átadja az európai elfogatóparancs másolatát, ha arra az átadási eljárás során még nem került sor.

7. A bíróság határozata az átadásról

13. § (1) Ha az átadás feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és átadását, vagy a 6. § (1) és (2) bekezdése esetén a bíróság előzetesen hozzájárul a terheltnek a további európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam részére történő átadásához.

(2) A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn.

(3) A tárgyaláson kihirdetett határozattal szemben az ügyész, a terhelt és a védője a fellebbezést nyomban jelentheti be.

(4) A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést az iratokkal együtt három napon belül közvetlenül terjeszti fel a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. § (1) Az átadási letartóztatás a terhelt átadásáig tart.

(2) Az átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés nem rendelhető el, óvadék alkalmazásának nincs helye.

15. § (1) A bíróság az átadási eljárást megszünteti,

a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották,

b) ha a terhelt tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c) ha a terhelt átadási letartóztatása az e törvényben meghatározott határidők elmulasztása miatt megszűnik,

d) ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot visszavonta, vagy

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2) A bíróság az átadási eljárás megszüntetéséről az iratok alapján is határozhat.

(3) A miniszter a bíróság jogerős határozata alapján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, vagy az átadási eljárást megszünteti.

(4) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (4) bekezdése alapján tagadta meg, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a 126/A. § alapján elrendelt kényszerintézkedésről, valamint a 109. § (1) bekezdésben meghatározott iratok megküldésére rendelkezésére álló határidőről.

16. § (1) Az átadásról szóló jogerős határozatot a terhelt elfogását követő hatvan napon belül kell meghozni.

(2) Ha kivételes esetben az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak közlése mellett – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A bíróság ebben az esetben a határidőt további harminc nappal meghosszabbítja.

(3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani a (2) bekezdésben előírt határidőt, a miniszter a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásával egyidejűleg a késedelem okainak közlése mellett az Eurojustot is tájékoztatja.

17. § Ha a terhelt az átadási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, vagy az átadási letartóztatás elrendelését követően előzetes letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését rendelik el, szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják, a 9/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

8. Egyszerűsített átadás

18. § (1) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, és az átadás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

(2) A Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendeléséről az európai elfogatóparancs megérkezését megelőzően is rendelkezhet.

(3) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, a Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról a terhelt beleegyezésétől számított tíz napon belül dönt.

(4) Ha kivételes esetben az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról szóló határozat az (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a 16. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék a határidőt legfeljebb tíz nappal hosszabbíthatja meg.

(5) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése esetén az egyszerűsített átadás végrehajtására e törvénynek az átadás végrehajtására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

9. Eljárás mentességet élvező személyek esetében

19. § (1) Ha a terheltet nemzetközi jogon vagy közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. és 18. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a mentesség felfüggesztéséről,

illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés a bíróságra érkezik.

(2) A bíróság mentesség felfüggesztése érdekében haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, a bíróság a szükséges intézkedés megtétele érdekében e tényről – a miniszter útján – értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

10. Az átadás végrehajtása

20. § (1) A bíróság haladéktalanul megküldi az átadásról szóló jogerős határozatot a miniszternek és a NEBEK-nek.

(2) A miniszter az átadásról szóló döntésről és a terhelt európai elfogatóparancs alapján történt fogvatartásának, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt állásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

(3) A terhelt átadásának végrehajtásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átadásnak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(4) A terheltet legkésőbb az átadásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(5) Ha a terhelt átadásának végrehajtása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A terheltet ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(6) A bíróság az átadás végrehajtását kivételesen ideiglenesen elhalaszthatja különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a terhelt életét vagy egészségét. A bíróság az ideiglenes elhalasztásról, annak okáról, és ha előre látható, annak feltételezett tartamáról – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését a bíróság állapítja meg, amelyről a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot. A terheltet az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követő tíz napon belül kell átadni. A bíróság az ideiglenes elhalasztással kapcsolatos döntését az iratok alapján is meghozhatja.

(7) Ha a terhelt átadásának végrehajtására nem került sor, az átadási letartóztatás a (4)–(6) bekezdésben említett határidők lejártával megszűnik.

11. Hozzájárulás, átadás végrehajtásának elhalasztása, ideiglenes átadás

21. § (1) Ha a terhelt nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, a Fővárosi Törvényszék hozzájárul, hogy a kibocsátó tagállam a terhelt átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, az átadás előtt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytasson le, illetve szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, ha ennek érdekében a kibocsátó tagállam által megküldött újabb európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában az átadás feltételeként megszabott jogi garanciát ebben az esetben is meg kell követelni.

(2) A Fővárosi Törvényszék a hozzájárulásról az iratok alapján dönt, határozatát legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további átadás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam által az átadást megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni.

22. § (1) A bíróság az átadásról szóló határozatában elhalaszthatja a terhelt átadásának végrehajtását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2) Ha a terhelt az átadás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(3) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott átadás végrehajtását elhalasztó határozatot az átadásról szóló határozatot követően is meghozhatja.

(4) Ha a terheltnek – az átadási letartóztatás elrendelését követően – az előzetes letartóztatását, az ideiglenes kényszergyógykezelését rendelik el, vagy a terhelt szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a (3) bekezdés alapján a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(5) A Fővárosi Törvényszék az átadás végrehajtásának elhalasztása esetén az elhalasztás indokoltságát a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja, és új határozatot hoz, amelyben

a) az átadás végrehajtásának elhalasztását fenntartja,

b) a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy

c) elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását.

(6) Ha a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát a bíróság

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három havonta,

b) egyéb esetben az átadási letartóztatás elrendelésétől számítva három havonta

hivatalból felülvizsgálja.

(7) A halasztás indokoltságának felülvizsgálatát

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) egyéb esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően az ügyész, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő a halasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

(8) A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során

a) a büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről történő tájékoztatás végett megkeresi azt a bíróságot, illetve ügyészséget, amely előtt a halasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás folyamatban van,

b) a halasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról tájékozódik.

(9) A bíróság elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) egyéb esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően egy év eltelt.

(10) A bíróság szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetében a (9) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően olyan időpontban rendeli el a terhelt átadásának végrehajtását, hogy a terhelt által Magyarországon ideiglenes vagy átadási letartóztatásban töltött időt figyelembe véve, a terhelt átszállítására a végrehajtásból még hátralévő idő letelte előtt sor kerüljön.

23. § (1) A Fővárosi Törvényszék az átadás végrehajtásának elhalasztása esetén– a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – elrendelheti a terhelt ideiglenes átadását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére.

(2) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes átadásról az iratok alapján határoz.

(3) A Fővárosi Törvényszék megállapodásának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a terhelt ideiglenes átadására;

b) az ideiglenes átadás végrehajtásának tervezett határnapját és az ideiglenes átadás határidejét;

c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terheltet a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett határidőn belül visszaszállítják Magyarországra;

d) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terhelt a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogvatartásban lesz;

e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a terhelt ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség viselését a megkereső tagállam vállalja;

f) annak meghatározását, hogy a terhelt által az ideiglenes átadással összefüggésben a kibocsátó tagállamban fogvatartásban töltött időt a kibocsátó tagállamban vagy Magyarországon számítják-e be a terhelttel szemben kiszabott büntetésbe.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére a Fővárosi Törvényszék meghosszabbíthatja.

(5) Az ideiglenes átadás végrehajtására az átadás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás végrehajtására legkorábban a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határnapon kerülhet sor. A terhelt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

12. Tárgyak lefoglalása és átadása

24. § (1) A bíróság a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által az európai elfogatóparancsban megjelölt tárgyak lefoglalását a terhelt elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.

(3) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárás megszüntetésének van helye.

(4) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

II. FEJEZET

ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRA

13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása

25. §5 (1) A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság európai elfogatóparancsot bocsáthat ki az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Európai elfogatóparancs kibocsátására a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancs kibocsátását követetően, vagy azzal egyidejűleg kerülhet sor. Ha a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot nem bíróság bocsátotta ki, az európai elfogatóparancs kibocsátására ügyész által kibocsátott, vagy a nyomozó hatóság által kibocsátott és ügyészi jóváhagyással ellátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor.

(2) Az európai elfogatóparancs büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, kivéve a 92/A. §-ban meghatározott esetet. Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3) Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádirat benyújtását követően a (2) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki európai elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.

(4) A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság a miniszternek és a NEBEK-nek küldi meg.

(5) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben szereplő tanúsítványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(6) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amennyiben a végrehajtó tagállam azt magyar nyelven nem fogadja el.

(7) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(8) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(9) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádirat benyújtása előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádirat benyújtását megelőzően európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, az európai elfogatóparancsot csak a terhelt átadásának végrehajtását követően lehet visszavonni. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.

26. §6 (1) A miniszter a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően az európai elfogatóparancsot haladéktalanul megküldi a végrehajtó tagállamnak.

(2) A terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően

a) az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, vagy

b) szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetén a büntetés-végrehajtási bíró

haladéktalanul védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és ezzel egyidejűleg erről a minisztert értesíti. A miniszter a terhelt tájékoztatása érdekében a védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a végrehajtó tagállam illetékes hatóságát.

14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén

27. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az első fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

15. Külföldi fogvatartás beszámítása

28. §7 Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát – beleértve a 23. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fogvatartást is – a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

16. Megállapodás ideiglenes átadásról

29. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 22. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

17. A specialitás szabálya

30. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b)8 a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d) a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e)9 a személy az átadási eljárás során lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(4)10 A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (5) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (6) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

18. Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak

31. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha

a) a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják;

c) a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

(4)11 Ha a keresett személy Magyarországra történt átadásának elrendelésekor az átadó tagállam több európai elfogatóparancs tárgyában hozott döntést, a harmadik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs vonatkozásában az átadási eljárást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megindítja.

19. A keresett személy átvétele

32. § A keresett személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGVISELÉS, ÁTSZÁLLÍTÁS

20. Költségviselés

33. § A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

21. Átszállítás

34. § (1) A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt Magyarország területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott

a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották;

b) az európai elfogatóparancs meglétéről;

c) a bűncselekmény jellegéről és jogi minősítéséről;

d) a bűncselekmény körülményeinek ismertetéséről, ideértve az elkövetés időpontját és helyét is.

(2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés végrehajtása vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a miniszter megtagadja az átszállítást.

(4) A légi úton történő átszállítás esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha nem tervezett leszállásra kerül sor.

(5) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1)–(2) és (4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben az európai elfogatóparancs alatt kiadatási kérelmet kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLYEK

IV. FEJEZET12

AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

35. § (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4) A bíróság vagy az ügyész csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § E fejezet alkalmazásában

1. európai nyomozási határozat: az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására – ha az európai nyomozási határozatból más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)–(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § (1) Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

39. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyész

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2) A bíróság és az ügyész a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4) Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a) a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b) adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(4) A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyész saját hatáskörben intézkedik az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére észszerű időn belül nem kerül sor.

(6) Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozócsoport létrehozására és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell végrehajtani. A bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

43. § (1) Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)–c), f) és i) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben

a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól, és erre – az eljárási határidőre is figyelemmel – határidőt tűzhet.

44. § (1) A bíróság vagy az ügyész abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.

(2) Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyész a megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.

45. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyész tájékoztatása alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyész a 37–44. § megfelelő alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról, valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.

(2) Az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül is átadhatja a bíróságnak vagy az ügyésznek. Az így előterjesztett európai nyomozási határozatot is szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(4) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyész a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a végrehajtás során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a végrehajtás teljesíthető.

(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő ütemezéséről.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

46/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(2) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(3) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a bíróság vagy az ügyész úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

47. § (1) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha

a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,

b) ez nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és

c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

48. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzését észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2) A bíróság vagy az ügyész az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről – az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzéséről, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyész az elhalasztással nem érintett eljárási cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.

49. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem kéri, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.

(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(5) A bíróság vagy az ügyész – a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(6) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak vagy az ügyésznek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.

(7) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.

(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

50. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) A bíróság vagy az ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyész a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

51. § A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. rendelkezései alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

52. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről, előlegezéséről vagy az európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.

23. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai

53. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, továbbá az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(2) Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság vagy ügyész bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel – ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is –, a határozat meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az elrendelésről a bíróság az ügyész indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával rendelkezik.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyész a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be. rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási határozatot. Ha a bíróság az ügyész indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az ügyész részére visszaküldi. Ha az ügyész indítványában megjelölt eljárási cselekmény elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.

54. § (1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.

(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

55. § (1) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján

a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,

b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,

a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat, információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok, információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.

(5) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását közvetlenül is átadhatja a tagállami hatóságnak. Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, ez nem mentesít az európai nyomozási határozat kiegészítésének vagy módosításának a központi hatóság számára történő megküldésének kötelezettsége alól.

(6) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészt, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási határozatot vissza kell vonni.

56. § (1) A bíróság vagy az ügyész az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint is jogosult lenne, illetve

c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.

(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy visszavonását.

(3) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

57. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyész, vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.

(2) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.

(3) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(4) Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz ideiglenes – a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló – átadását kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.

(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

58. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot a jogorvoslat elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.

59. § (1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot módosítja vagy kiegészíti.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot visszavonhatja.

24. Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös formáira vonatkozó szabályok

59/A. § Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:

a) ideiglenes intézkedés,

b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba,

d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba,

e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.

25. Ideiglenes intézkedés

60. § (1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.

(3) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ügyész a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről – lehetőség szerint – az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(5) Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyész megtalálja.

(6) Ha a Be. alapján az ügyész hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

61. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy

b) információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés végrehajtása

iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,

b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy

c) nem kéri.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

26. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

62. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

62/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat végrehajtását.

27. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba

62/B. § (1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról

a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész,

b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró

köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy

b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.

(4) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik tagállam területén is fogvatartásban marad.

(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,

d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,

e) a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a bíróság vagy ügyész tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(7) Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8) Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy ügyész a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.

(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

63. § (1) A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyész rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(4) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyész a megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b) a bíróság vagy az ügyész újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,

c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy

d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(8) A (6)–(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni kell.

(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

28. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba

63/A. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyész köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. § (3)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

63/B. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)–(8) bekezdését, valamint a 63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

63/C. § (1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(4) A bíróság az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához nem járult hozzá, vagy

b) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) Ha az európai nyomozási határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.

63/D. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő végzés megküldésével egyidejűleg a bíróság tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló jogaikról is.

(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy

a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,

b) az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az, aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,

c) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén – ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét a bíróság nem engedélyezte – csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek lehetnek jelen,

d) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(6) A bíróság az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(8) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

64. § (1) A bíróság európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a Be. 211. § (5) bekezdése alapján a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az európai nyomozási határozatot az 53. § (4)–(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával bocsátja ki. Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását elrendeli, az eljárási cselekmény elvégzését a tagállami hatósággal együttműködve az ügyész készíti elő. Ebben az esetben e § bíróságra vonatkozó rendelkezéseit az ügyész eljárására megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást a nyomozási bíró végzi.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az egyeztetés során a bíróság megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait, a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(5) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(6) A bíróság a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

64/A. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el azzal, hogy ha az illetékesség ez alapján nem állapítható meg, a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, a (3) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során a 63/C. § (5) bekezdését, valamint a 63/D. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

31. A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei

64/B. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

64/C. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.

(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdésének, a magyar hatóság tagjának vagy a fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

64/D. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

64/E. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha az ügyész és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó alkalmazásának részleteiről.

65. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

65/A. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével végezhető el, az ügyész indítványáról a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.

(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján.

(5) A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(6) A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyész elrendelheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását.

(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését felülvizsgálja, és – ha annak törvényi lehetősége fennáll – megszünteti.

(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként hajtható végre, az ügyész az európai nyomozási határozatot a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.

65/B. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása iránt.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes – lehetőség szerint az érintett személy tartózkodási helye szerinti – tagállamba lehet továbbítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Az európai nyomozási határozatnak a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(7) A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(8) Az ügyész indokolt esetben kérheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy

c) az adat minősítésének megszüntetését.

(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása iránt európai nyomozási határozat a (2)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.

65/C. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

65/D. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságát.

(2) Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/A. FEJEZET13

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT NEM ALKALMAZÓ TAGÁLLAMOKKAL

66. § (1) Az V–VII/A. Fejezetben foglalt eljárási jogsegélyt ide nem értve e fejezet állapítja meg

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint

b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére

vonatkozó rendelkezéseket.

(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) E fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is.

32. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai

66/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(4) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 62. §-ában foglalt esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.

(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(7) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)–(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés továbbításáról – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – a továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(9) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az eljárási jogsegélyben megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

66/B. § A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett nemzetközi együttműködés iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

66/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.

66/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

66/F. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (2) és (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.

(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és – erre vonatkozó kérelem esetén – a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamról.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését megszünteti.

(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/G. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

66/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

66/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(4) A magyar igazságügyi hatóság – a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

66/J. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

66/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

66/L. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

33. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai

67. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

67/A. § A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

67/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

67/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.

67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

67/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja részére adják át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

67/F. § Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

67/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

34. Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

67/H. § Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba,

c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

35. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

68. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

68/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését.

36. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba

68/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást a tagállammal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,

d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(3) A fogvatartott személy Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, ha az ideiglenes átadáshoz a fogvatartott személy nem járult hozzá.

(4) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(5) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül – bár erre lehetősége lett volna – nem hagyta el Magyarország területét, vagy Magyarország területére visszatért.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(9) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

68/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.

(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

36/A. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

68/D. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.

(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság folytatja le.

(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.

(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(8) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(9) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(10) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a tagállami igazságügyi hatóságnak.

(11) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság a költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.

68/E. § (1) A bíróság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére az ügyész jogosult.

(3) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(4) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(5) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(6) A bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság a költségek bíróság által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.

36/B. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

68/F. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a (3) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság illetékessége a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés csak a tanúként kihallgatandó vagy a szakértőként meghallgatandó személy előzetes hozzájárulása esetén teljesíthető.

(7) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal előzetesen egyezteti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 68/D. § (4)–(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(9) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, az (5) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

36/C. Ellenőrzött szállítás

69. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. § (1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról tájékoztatni kell.

(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

69/B. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

36/D. Fedett nyomozó alkalmazása

69/C. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

69/D. § (1) Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

36/E. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

69/E. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.

(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével hajtható végre, a titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.

(6) A tagállam indokolt kérelmére az ügyész az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elrendelheti a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása során rögzített adatok írásba foglalását.

(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként teljesíthető, az ügyész a megkeresést az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.

69/F. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Az ügyész az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat is tartalmaznia kell.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyész megjelöli, hogy a teljesítés eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(5) Az ügyész a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben – ha az indokolt – kérheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés, vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.

69/G. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható. A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a tagállami hatóságot.

69/H. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállami hatóságot.

(2) Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán – ha a tagállam él a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon – belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/B. FEJEZET14

KÖZÖS NYOMOZÓCSOPORT LÉTREHOZÁSA, KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁS, HIVATALOS IRAT KÉZBESÍTÉSE ÉS TÁRGY VISSZAADÁSA

70. § E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell.

36/F. Közös nyomozócsoport létrehozása

70/A. § A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

70/B. § (1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:

a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követték el;

b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

70/C. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a közös nyomozócsoport működési területéről,

c) a közös nyomozócsoport összetételéről,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i) a működés költségeinek viseléséről,

j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

70/D. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

70/E. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén a tagállami hatóság vagy a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet,

b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén – a 66/F. § (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki.

(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozócsoport működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.

(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

70/F. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

70/G. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság, illetve a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön sor.

(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.

(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.

(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.

(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét.

70/H. § (1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az Europoltól.

36/G. Közvetlen tájékoztatás

71. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

71/A. § (1) Ha a 71. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítésére

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

71/B. § (1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (3)–(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.

71/C. § (1) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a 71/A. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 71/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

36/H. Hivatalos irat kézbesítése

71/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.

(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási jogsegélyre a IV. Fejezet vagy a IV/A. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

36/I. Tárgy visszaadása

71/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja.

(2) Tárgy visszaadása esetén a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található.

(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(4) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és – szükség esetén – az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(5) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(6) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóságnál a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.

V. FEJEZET

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS HELYETT ALKALMAZANDÓ FELÜGYELETI INTÉZKEDÉST ELRENDELŐ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

37. Értelmező rendelkezés

72. § (1) E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára olyan kötelezettséget állapít meg, amely az előzetes letartóztatással elérni kívánt célt szabadságelvonás nélkül is biztosítja.

(2) Az e fejezetben szabályozott eljárás során e törvénynek a közvetlen tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az e fejezetben szabályozott eljárás során európai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor, e törvénynek a Második Részét megfelelően alkalmazni kell.

38. A végrehajtás átvétele

73. § (1) A bíróság elismeri és végrehajtja a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult.

(2)15 A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, valamint Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.

(3) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés végrehajtásának magyar hatóság általi ellenőrzését kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.

74. § (1) A bíróság 73. §-ban meghatározott feladatait a nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró határozata ellen benyújtott fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a kibocsátó tagállami hatóságot értesíti.

75. § A nyomozási bíró a következő felügyeleti intézkedéseket elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre:

a) a terhelt kötelezése a magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címében történő változás bejelentésére,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt Magyarországon vagy a kibocsátó tagállamban meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon,

d) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezésbe lépéstől,

f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.

76. § (1)16 A nyomozási bíró a rendelkezésére álló iratok alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat és tanúsítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül indokolt határozattal dönt a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról. A nyomozási bíró nem jogerős határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni. A kézbesítés útján közölt határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni. A nyomozási bíró a fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(1a)17 A nyomozási bíró a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a törvényszéknek, amely a kézhezvételt követően legkésőbb az iratoknak a törvényszékhez érkezésétől számított harminc napon belül jogerős határozatot hoz. A nyomozási bíró a jogerős határozatot a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(2)18 Ha az (1) és (1a) bekezdésben foglalt határozat az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a nyomozási bíró a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

(3) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok annak elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a nyomozási bíró erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A nyomozási bíró a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat és a tanúsítvány nem postai úton érkezett, a nyomozási bíró kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.

77. § (1)19 A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és a végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a határozat továbbításának a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, vagy a megküldött tanúsítvány nem a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedést tartalmazza;

c) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

d) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt;

e) Magyarországon, illetve egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a felügyeleti intézkedést már végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van;

f) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

g) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik;

h) a végrehajtás ellenőrzését magyar törvény kizárja;

i) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető;

j)20 a felügyeleti intézkedés megsértése miatt kibocsátott európai elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárásban a keresett személy átadása az 5. §-ban meghatározott okból megtagadható.

(2) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott megtagadási okok fennállása esetén a nyomozási bíró a megtagadó határozat meghozatala előtt egyeztet a tagállami hatósággal, és azt felkérheti a döntéséhez szükséges tájékoztatás megadására.

(4)21

78. § (1) A nyomozási bíró az elismerő határozatában a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnek a magyar jog szerint leginkább megfelelő felügyeleti intézkedést állapítja meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként, azonban az nem lehet szigorúbb a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnél.

(2) Ha ugyanazon terhelt ellen különböző bűncselekmények miatt több tagállam hatósága rendelt el felügyeleti intézkedést, és azok végrehajtását Magyarországtól kérik, a nyomozási bíró a szigorúbb felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre.

79. § (1) A nyomozási bíró a 75. § a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címének megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül jelentse be az elismerő határozatot hozó bíróságnál, és ezzel egyidejűleg a terheltet figyelmezteti arra, hogy ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

(2) A nyomozási bíró

a) a 75. § b) és e) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében távoltartást,

b) a 75. § c) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet,

c) a 75. § d) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást

állapít meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként.

(3) A nyomozási bíró a 75. § b), d), e) pontjaiban meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig a tagállami hatóság vagy a bíróság által meghatározott helytől, helységtől, területtől vagy személytől tartsa távol magát, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a távoltartás e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a távoltartás elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(4) A nyomozási bíró a 75. § c) vagy d) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetve a lakóhelyét nem változtathatja meg, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a lakhelyelhagyási tilalom e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(5) A nyomozási bíró a 75. § c) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által kijelölt lakásban és az ahhoz tartozó bekerített helyen tartózkodjék, és azt csak a bíróság által meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából a határozatban írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A nyomozási bíró a házi őrizet e törvényben meghatározott elrendelésekor a Be.-ben a házi őrizet elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(6) A nyomozási bíró a távoltartás, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályainak megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatását nem rendelheti el, azonban a 84. § (2) bekezdésének megfelelően a tagállami hatóságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről haladéktalanul értesíti. A lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése esetén házi őrizetet akkor rendelhet el, ha a 84. § (2) bekezdése szerint megküldött értesítése alapján a tagállami hatóság ezen alcím alapján olyan további határozatot hozott, amelynek értelmében a (2) bekezdés b) pontja szerint házi őrizet állapítható meg.

(7) A nyomozási bíró a 75. § f) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltnek megtiltja Magyarország területének elhagyását, továbbá a terheltet arra kötelezi, hogy úti okmányát az elismerő határozatot hozó bíróságnak adja át.

80. § (1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatban megjelölt időtartamnak megfelelően állapítja meg az elismert felügyeleti intézkedés tartamát, úgy, hogy az a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot nem haladhatja meg.

(2) Ha a nyomozási bíró felügyeleti intézkedésként

a) lakhelyelhagyási tilalmat állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hat hónapban,

b) házi őrizetet állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb három hónapban,

c) távoltartást állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hatvan napban

határozhatja meg.

(3) A Be.-nek a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet meghosszabbítására, fenntartására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) Ha a Be. 137. § (7) bekezdése alkalmazásának van helye, azt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti intézkedés részleges feloldását kizárólag a nyomozási bíró rendelheti el.

(5) Az elismert felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére a magyar jog az irányadó.

81. § (1) Az elismert felügyeleti intézkedés időtartamának lejárta előtt tíz nappal a nyomozási bíró a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével a tagállami hatóságot erről értesíti.

(2) Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedés fenntartására irányuló határozatát a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a bíróságnak megküldi, e tagállami határozat elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

(3) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírónak a (1) bekezdésben foglalt tájékoztatása ellenére nem kéri a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a felügyeleti intézkedés fenntartását, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést megszünteti.

82. § A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtása során bármikor megkereséssel fordulhat a tagállami hatósághoz azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzése a továbbiakban is indokolt-e.

83. § A nyomozási bíró haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha

a) a terhelt tartózkodási helye megváltozott, vagy

b) a végrehajtás ellenőrzése akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon.

84. § (1) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírót az elismert felügyeleti intézkedés módosításáról tájékoztatja, a nyomozási bíró a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a módosított felügyeleti intézkedés nem felel meg a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedéseknek. A nyomozási bíró a megtagadásról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(1a)22 Ha a tagállami hatóság a terhelt visszaszállítása érdekében európai elfogatóparancs kibocsátásáról értesítette a nyomozási bírót, a keresett személyt a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltétel vizsgálata nélkül át kell adni.

(2)23 A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés megsértéséről és minden olyan tényről, ami az ezen alcímben meghatározott további határozat meghozatalát indokolhatja, a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) Ha a nyomozási bíró (2) bekezdésben meghatározott értesítése ellenére a tagállami hatóságtól az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül nem kap visszajelzést arról, hogy az ezen alcímben meghatározott további határozatot hozott, a bíróság határidő tűzésével felkérheti a tagállami hatóságot a határozat meghozatalára. Ha a tagállami hatóság a megjelölt határidőn belül nem hoz határozatot, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(4) Ha a tagállami hatóság az ezen alcímben meghatározott további határozatot hoz, annak elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

85. § (1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, ha

a) a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a terhelt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

b) a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesítette,

c) a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását a 84. § (1) bekezdése alapján megtagadta,

d) a felügyeleti intézkedés határideje meghosszabbítás nélkül letelt.

(1a)24 Az (1) bekezdésben és a 84. § (3) bekezdésében meghatározott megszüntetést megelőzően a nyomozási bíró egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az ellenőrzés megszüntetésének elkerülése érdekében.

(2) A megszüntető határozatot a nyomozási bíró a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

86. §25 A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

39. A végrehajtás átadása

87. § (1) Ha a büntetőeljárás során a bíróság az előzetes letartóztatás helyett felügyeleti intézkedést rendel el, és

a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye valamely tagállam területén van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy

b)26 a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő határozatnak a lakóhelyétől vagy a tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő elismerését és végrehajtását kérte, feltéve, hogy e tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatósága a határozat továbbításához hozzájárult,

a bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(1a)27 A terhelt kérelmét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani az (1) bekezdésben meghatározott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. A bíróság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3)28 A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság a határozatot és a tanúsítványt nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát megküldi a tagállami hatóság számára.

(4) A határozatot és a tanúsítványt a bíróság egyidejűleg csak egy tagállamba továbbíthatja.

(5) Ha a bíróság nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat elismerésére és végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

88. § A bíróság a következő felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzését kérheti a tagállami hatóságtól:

a) lakhelyelhagyási tilalom,

b) házi őrizet,

c) távoltartás.

89. § (1) Ha a felügyeleti intézkedést másik tagállamban hajtják végre, és annak meghosszabbítása vagy fenntartása indokolt, az ügyész a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt tíz nappal a meghosszabbításra vagy a fenntartásra indítványt tesz a bíróságnak. A bíróság a felügyeleti intézkedés fenntartásáról határozatot hoz, amelyet a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt hét nappal megküld a tagállami hatóságnak.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a határidő lejártáról értesíti a bíróságot, a bíróság az ügyész indítványára dönt a felügyeleti intézkedés fenntartásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóságnak haladéktalanul megküldi.

90. § Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedésnek a tagállami jog szerinti leghosszabb időtartamáról vagy a felügyeleti intézkedés átalakításáról tájékoztatja a bíróságot, és a végrehajtó tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha így az általa elrendelt felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

91. § A tagállami hatóság azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és szükség esetén további határozatot hoz.

92. § Ha a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a bíróságot tájékoztatja a felügyeleti intézkedés megsértéséről, illetve bármely, a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő olyan körülményről, amelynek alapján a Be. szerint további határozat meghozatala válik szükségessé, a bíróság meghozza a szükséges határozatot, és azt a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

92/A. §29 A bíróság a felügyeleti intézkedést érintő büntetőeljárásban európai elfogatóparancsot bocsáthat ki a terhelt Magyarországra szállítása érdekében olyan bűncselekménnyel kapcsolatban is, amely nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltételnek.

VI. FEJEZET

A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESŐ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESŐ VAGYON MEGŐRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

40. A végrehajtás átvétele

93. § (1) A magyar igazságügyi hatóság elismeri és végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, vagy

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.

(3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

94. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor ismeri el és hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

95. § (1)30 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását a magyar igazságügyi hatóság megtagadhatja, ha

a) a 94. § (2)–(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;

c) Magyarországon vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

96. § (1)31 A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása feltételeinek fennállásáról 24 órán belül határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(2) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

97. § (1)32 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság 24 órán belül indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2)33 Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4) A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,

b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismeréséről és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának időtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt. Erről a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

99. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3)34 Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésre, illetve a zár alá vételre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

100. §35 (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat a magyar igazságügyi hatóság előtt a magyar jogszabályok szerinti jogorvoslattal nem támadható.

(2) Az érintetteket az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat ellen előterjeszthető jogorvoslatról a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött formanyomtatvány jogorvoslatra vonatkozó részében szereplő adatoknak megfelelően tájékoztatni kell.

(3) Ha a Be. szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság jogorvoslat vagy indítvány alapján, illetve hivatalból a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott határozatról a magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(4) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a kézhezvételtől számított 24 órán belül dönt.

41. A végrehajtás átadása

101. § (1)36 Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3)37 A határozat rendelkező része – a Be.-ben foglaltakon kívül – szükség szerint tartalmazza

a)38 a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a magyar igazságügyi hatóság részére,

b)39 az elkobzás iránti kérelmet, amely vagy a kibocsátó tagállamban kibocsátott, elkobzást elrendelő határozat végrehajtását, vagy a végrehajtó tagállamban foganatosított elkobzást és egy ilyen határozat későbbi időpontban való végrehajtását kéri, vagy

c)40 a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont az a) vagy b) pont szerinti kérelem, illetve az elkobzására vagy vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.

(4)41 Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.

102. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.

103. § (1) A határozatot és a tanúsítványt írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a tagállam hatáskörrel rendelkező és illetékes igazságügyi hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a végrehajtó tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a tagállami igazságügyi hatósággal.

VII. FEJEZET

A BÜNTETŐELJÁRÁSOK SORÁN FELMERÜLŐ, A TAGÁLLAMOK JOGHATÓSÁGÁNAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÖSSZEÜTKÖZÉSEK MEGELŐZÉSE, RENDEZÉSE

42. Tagállamok közötti információcsere

104. § (1) A tagállami hatóság írásbeli megkeresése alapján – a megkeresésben megjelölt határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor haladéktalanul – a legfőbb ügyész írásban tájékoztatást nyújt arról, hogy a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon folyamatban van-e büntetőeljárás.

(2) Ha Magyarországon a megkeresésben megjelölt személlyel szemben büntetőeljárás van folyamatban, a legfőbb ügyész arról is tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy az eljárás mely ügyészség vagy bíróság előtt van folyamatban. Ha a megkeresésben foglalt ügyben jogerős határozat született, a legfőbb ügyész erről a tényről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a legfőbb ügyészt, hogy a megkeresésben említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell teljesíteni.

(4) Ha a legfőbb ügyész az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges időtartamot.

(5) Ha magyar hatósághoz valamely tagállamból az (1) bekezdés szerinti megkeresés érkezik, a magyar hatóság a megkeresést haladéktalanul továbbítja a legfőbb ügyésznek, és erről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

105. § (1) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a terhelttel szemben ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, a vádirat benyújtása előtt az ügyész, azt követően a bíróság erről értesíti a legfőbb ügyészt. A legfőbb ügyész az adat megerősítése érdekében írásban megkeresi a tagállami hatóságot.

(2) Ha a legfőbb ügyész nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az (1) bekezdésben foglalt adat megerősítésére, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

(3) A legfőbb ügyész a megkeresésben ésszerű határidőt szab a megkeresés teljesítésére. Ha a terheltet Magyarországon fogva tartják, a legfőbb ügyész a megkeresés soron kívüli teljesítését kéri a tagállami hatóságtól.

(4) Megkeresésében a legfőbb ügyész legalább az alábbi adatokat közli a tagállami hatósággal:

a) a terhelt, valamint a sértett(ek) természetes személyazonosító adatai,

b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény(ek) és körülmények leírása,

c) a büntetőeljárás állása,

d) a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,

e) az a tény, hogy a terheltet fogva tartják.

43. A konzultációs eljárás

106. § (1) Ha a 104. és 105. §-ban foglalt eljárás során megállapítást nyert, hogy a terhelttel szemben a Magyarországon folyó büntetőeljárással párhuzamosan ugyanazon cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, erről a legfőbb ügyész a büntetőeljárást folytató ügyészt vagy bíróságot haladéktalanul tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg a legfőbb ügyész konzultációt kezdeményez vagy a tagállami hatóság kezdeményezése alapján konzultációt folytat – a büntetőeljárást folytató ügyész vagy bíróság bevonásával – a tagállami hatósággal a párhuzamos büntetőeljárások következményeinek elkerülése érdekében.

(2) A konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggeszti.

(3) A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész – ha lehetséges – teljesíti a tagállami hatóságnak a konzultáció elősegítése érdekében előterjesztett, információ átadása iránti megkeresését. A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha a teljesítés Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti.

(4) A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont lehet különösen a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más büntetőeljáráshoz, a terhelt fogva tartásának helye, illetve a terhelt állampolgársága.

107. § (1) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek nem jutottak megállapodásra azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb ügyész az Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében, feltéve, hogy az Eurojust a konkrét esetben hatáskörrel rendelkezik. A legfőbb ügyész az Eurojust megkereséséről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban Magyarország folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a büntetőeljárást folytatja. A büntetőeljárás befejezéséről a legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban a tagállam folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a nyomozást, illetve az eljárást megszünteti. Az ügyész vagy a bíróság ilyen döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A 106. és 107. §-ban foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a legfőbb ügyész nem a 104. és 105. §-ban meghatározott információcsere alapján, hanem más forrásból szerzett tudomást a másik tagállamban párhuzamosan folyó büntetőeljárásról.

VII/A. FEJEZET42

A FELJELENTÉS TOVÁBBÍTÁSA ÉS FOGADÁSA

43/A. A feljelentés továbbítása másik tagállamnak

107/A. § (1) Ha magyar hatóságnál más tagállam területén elkövetett bűncselekmény miatt tesznek feljelentést, és ez alapján a magyar hatóság a büntetőeljárást joghatóság hiányában nem folytatja le, az ügyész a sértett által tett feljelentést haladéktalanul a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz továbbítja és erről a sértettet értesíti.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállamban a feljelentés fogadására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a továbbításhoz szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

43/B. A feljelentés fogadása másik tagállamtól

107/B. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság a Magyarországon elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban a sértett által tett feljelentést a magyar hatóság részére továbbítja, a magyar hatóság a feljelentést a magyar jogszabályok alapján bírálja el.

NEGYEDIK RÉSZ

VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK

VIII. FEJEZET

A BÜNTETŐÜGYEKBEN HOZOTT, SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉST KISZABÓ VAGY SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉST ALKALMAZÓ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

44. A végrehajtás átvétele

108. § A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásával kapcsolatos bírósági eljárásra a Be. 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés nem alkalmazható.

109. §43 (1) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatot vagy annak hitelesített másolatát, a 8. számú melléklet szerinti magyar nyelvű tanúsítványt, az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet és – ha az elítélt Magyarországon tartózkodik – az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványt a miniszter fogadja.

(2) A miniszter, különösen a 111. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, a büntetés végrehajtásának átvétele feltételei és indokoltsága tárgyában a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal konzultálhat.

(3) Ha a 111. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, illetve a 111. § (3) bekezdése esetén az elítélt hozzájárulása rendelkezésre áll, és a miniszter véleménye szerint a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele az elítélt társadalomba való beilleszkedését szolgálja, a miniszter az iratokat megküldi a végrehajtó igazságügyi hatóságként hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek, ellenkező esetben a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja.

(4) A Fővárosi Törvényszék egyesbíróként jár el.

(5) Ha az iratoknak a Fővárosi Törvényszékhez érkezésekor a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat érvényének elismerése folyamatban van, a Fővárosi Törvényszék a külföldi ítélet elismerése tárgyában folyamatban lévő eljárást az e Fejezet alapján indult eljáráshoz egyesíti és egységesen e Fejezet rendelkezései szerint bírálja el.

(6) Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére is sor került, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(7) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a miniszternek és erről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

110. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama hosszabb, mint ami a határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre vonatkozóan – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított büntetés vagy intézkedés tartama nem lehet rövidebb, mint a határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a Btk. által előírt büntetési tételkeret felső határa.

(2) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai az irányadók.

(3) A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat magyarországi elismerése és végrehajtása esetén is csak a határozatot hozó tagállam hatósága jogosult a határozat bármilyen felülvizsgálatával kapcsolatos döntés meghozatalára.

111. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha a határozat és a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a) az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,

b) a magyar állampolgársággal rendelkező vagy a Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért, vagy

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatba, vagy a tagállami határozatra tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnának.

(3) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nem magyar állampolgár elítélttel szemben kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a végrehajtása az elítélt hozzájárulásával átvehető, ha

a) az elítélt a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat jogerőre emelkedésekor már legalább öt éve jogszerűen tartózkodott a magyar állam területén, és az állandó tartózkodási jogát nem veszíti el a határozat végrehajtását követően,

b) az elítélt Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett vagy Magyarország által menekültként elismert személy, vagy

c) Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik.

(4)44 A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben – indokolt esetben a 109. § (2) bekezdése szerinti konzultációt követően – a miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele az elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítését nem szolgálná. A (3) bekezdés szerinti esetben a miniszteri vélemény – szükség szerint – tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a tagállami határozat és a tanúsítvány megküldéséhez.

112. § (1)45 A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha

a) az elítélt gyermekkor miatt nem büntethető,

b) a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem bűncselekmény,

c) a magyar jog szerint a büntetés elévült,

d) Magyarországon, illetve egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely alapján a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

e) az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre,

f) az elítéltet egy másik tagállamban vagy egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették,

g) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt határozatnak,

h) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

i) az elítélt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve a diplomácia mentességét nem függesztették fel,

j) a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki,

k) a tagállami igazságügyi hatóság a 118. § (2) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján nem járul hozzá ahhoz, hogy az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék vagy egyéb módon vonják el a szabadságát,

l) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló, vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

(2)46 A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság államának jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b)47 a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

113. § A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásának átvétele nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a másik tagállam joga.

114. § Ha a Fővárosi Törvényszék a 112. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a tagállami határozat vagy a határozat lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását kéri, a végrehajtásról szóló határozat meghozatala elhalasztható a fordítás kézhezvételéig.

115. § A Fővárosi Törvényszék határozata ellen – ha e törvény nem zárja ki – fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

116. § Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló határozat meghozatalához további információ szükséges, a Fővárosi Törvényszék a miniszter útján keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot.

117. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány olyan hiányosságokat, pontatlanságokat tartalmaz, amelyek miatt az elismerés és a végrehajtás nem vagy csak részben lehetséges, illetve ha a tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatnak, a bíróság határidőt tűz a hiányzó, pontatlan adatok pótlására, kijavítására, továbbá megjelöli azokat az adatokat, amelyek a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek. A bíróság a hiánypótlás elintézéséig elhalasztja a határozathozatalt. A miniszter erről haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

118. § (1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a továbbiakban: a specialitás elve).

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az elítélt a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül – bár lehetősége lett volna rá – nem hagyja el Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér,

b) a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett,

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására,

d) az elítélttel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés az elítélt személyi szabadságának korlátozását eredményezheti,

e) az elítélt hozzájárult az átszállításhoz,

f) az elítélt az átszállítása után, az átszállítását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról,

g) a tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltakhoz a hozzájárulását adja, vagy

h) az elítélt Magyarországra szökött vagy ide visszatért.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondó nyilatkozatot a büntetés-végrehajtási bíró előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjék, miszerint azt az elítélt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. Az elítélt védőt vehet igénybe.

(4)48 A (2) bekezdés g) pont szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv és a 25. § (5) bekezdése szerinti európai elfogatóparancs kíséretében, a 25. § (6) bekezdése szerint kell a tagállami igazságügyi hatósághoz előterjeszteni.

119. §49 (1) Ha nem állnak fenn a végrehajtás elhalasztásának feltételei, a Fővárosi Törvényszék az iratok kézhezvételétől számított hatvan napon belül dönt a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.

(2) A Fővárosi Törvényszék határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni. A kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három napon belül jelenthető be. A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul, közvetlenül küldi meg a Fővárosi Ítélőtáblának.

(3) A Fővárosi Ítélőtábla az iratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb az iratoknak a Fővárosi Törvényszékhez érkezésétől számított kilencven napon belül dönt a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.

(4) Ha kivételes esetben a jogerős határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság – a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

120. §50 (1) A bíróság – indokolt határozatában – elrendeli a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását, ha annak feltételei fennállnak.

(2) A bíróság – indokolt határozatában – megtagadja a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn.

121. § A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

122. § A 111. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a miniszter kezdeményezheti a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.

123. §51 A Fővárosi Törvényszék – a miniszter útján – írásban értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot

a) ha a büntetés vagy intézkedés arra tekintettel nem hajtható végre, hogy a határozat és a tanúsítvány Magyarországra történő továbbítását követően az elítélt nem található az ország területén,

b) a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását elrendelő bírósági határozatról, beleértve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját is,

c) a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadó bírósági határozatról, beleértve a megtagadás indokát is,

d) ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadására közkegyelem miatt kerül sor,

e) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

f) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

g) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem vagy közkegyelem miatt befejeződött.

124. § A Fővárosi Törvényszék a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat és a tanúsítvány megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

125. § Az ülésen ügyész és védő részvétele kötelező.

126. § Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a büntetés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét – az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

126/A. §52 (1) Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta, az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a 109. § (1) bekezdésében meghatározott iratoknak a bírósághoz történő megérkezéséig, legfeljebb azonban harminc napig tart.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 109. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a Fővárosi Törvényszék a 125. § alapján haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.

(4) Ha a 111. § (1) bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvételének nincs helye, a miniszter a büntetés végrehajtásának átvételét a 109. § (3) bekezdése alapján megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a 109. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási letartóztatásra a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a 126. §-t megfelelően alkalmazni kell.

45. A végrehajtás átadása

127. § (1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság jogerős szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítélete és a 8. számú melléklet szerinti tanúsítvány az elítélt hozzájárulása nélkül továbbítható

a) az elítélt állampolgársága szerinti azon tagállamba, ahol az elítélt lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van,

b) abba a tagállamba, amelybe az elítéltet a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását követően, az ítéletbe, illetve az ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról szóló rendelkezés alapján kitoloncolják, vagy

c) abba a tagállamba, amelybe az elítélt a Magyarországon történt elítélését követően, vagy az ellene Magyarországon folyamatban lévő eljárásra tekintettel elszökött, vagy oda visszatért.

(2) Ha a szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek az (1) bekezdéstől eltérő más tagállamban történő végrehajtása – családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel – az elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja, az ítélet és a tanúsítvány az elítélt hozzájárulásával továbbítható ebbe a tagállamba.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, az ítélet és a tanúsítvány továbbítását megelőzően a miniszter előzetes egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány és az ítélet továbbításához.

(4)53 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az ítélet elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

128. § (1) A tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki. A hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.

(1a)54 Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a tanúsítványt a jogerős ítélet alapján az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.

(2) A bíróság által elítélt személy – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni – a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozatot tehet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a miniszternek továbbítja

a) a tanúsítványt,

b) az elítélt nyilatkozatáról készült jegyzőkönyvet,

c) az ítéletet.

129. § (1) A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot. A megkeresésben tájékoztatást kell kérni arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.

(2) A tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Ha a végrehajtó tagállam olyan nyilatkozatot tesz, hogy más nyelven készült fordítást is elfogad, a tanúsítvány azon a nyelven is továbbítható.

(3) Az ítéletet csak akkor kell lefordítani a (2) bekezdésben megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek vagy annak lényeges részeinek fordítását.

(3a)55 A miniszter a tanúsítványt és az ítéletet a tagállami igazságügyi hatóság számára továbbítja bármely olyan írásban dokumentált módon, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára a határozat hitelességének megállapítását. Ha a miniszter a határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a tanúsítvány és az ítélet eredeti példányát megküldi a tagállami igazságügyi hatóság számára.

(4) A miniszter a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

(5)56 A büntetés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítvány – indokolással – visszavonható.

(6)57 Ha

a) a büntetés végrehajtása még nem kezdődött meg, és

b) az (1) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el,

a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot az (1) bekezdés szerinti megkeresésre adott végrehajtó tagállami válaszról és erre tekintettel a végrehajtás átadásának megtagadásáról. A bíróság a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(7)58 Ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a továbbiakban az ítélet végrehajtására a magyar szabályok irányadóak.

(8)59 A végrehajtás átadásáról a miniszter dönt.

130. § A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

46. Végrehajtás érdekében történő átszállítás

131. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az elítéltet át kell adni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

132. § A tagállami igazságügyi hatóság által elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

47. Átmenő átszállítás

133. § (1) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személynek a végrehajtó tagállamba történő átszállítása esetén a miniszter engedélyezheti az elítéltnek a Magyarország területén történő átmenő átszállítását, feltéve, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az erre irányuló kérelmét és a határozat alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldte.

(2) A miniszter tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a kibocsátó tagállam területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény vagy vele szemben kiszabott más büntetés miatt Magyarországon büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható.

(3) A miniszter az átmenő átszállítási kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül dönt az átmenő átszállításról. Ha a tanúsítványhoz nem csatoltak magyar nyelvű fordítást, a miniszter a megkereső államtól kérheti a tanúsítvány angol, német vagy francia nyelvre történő fordítását. Ebben az esetben az átmenő átszállításról szóló határozat meghozatala a fordítás megérkezéséig elhalasztható.

(4) Az átmenő átszállítás ideje alatt az elítéltet fogva kell tartani.

134. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy valamely tagállamon keresztül történő átmenő átszállítására van szükség, a miniszter az erre irányuló kérelmet és az ítélet alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldi az érintett tagállamnak.

(2) Ha az átmenő átszállítás érdekében megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy a Magyarország területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény vagy vele szemben kiszabott büntetés miatt a megkeresett tagállamban büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható, a kérelem visszavonható.

(3) Az átmenő átszállítást engedélyező tagállam erre irányuló kérése esetén a miniszter a tagállam által elfogadott nyelven továbbítja a tanúsítványt.

(4) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén egy tagállamban nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter megküldi az érintett tagállamnak az (1) bekezdés szerinti dokumentumokba foglalt információkat.

48. Költségviselés

135. § (1) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget az átmenő átszállítást kérelmező tagállam viseli, a megtérítés érdekében a miniszter intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az átmenő átszállítást kérelmező tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban a viszonossági elv érvényesül.

(3)60 A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerésével és végrehajtásának átvételével összefüggésben a fordítással kapcsolatban felmerült költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

(4)61 A szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával összefüggésben a fordítással, valamint a terhelt szállításával kapcsolatban felmerült költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

IX. FEJEZET

A FELTÉTELES SZABADSÁG, VALAMINT A PRÓBAIDŐ TARTAMÁRA ELŐÍRT MAGATARTÁSI SZABÁLYOK ÉS EGYÉB ALTERNATÍV SZANKCIÓK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

49. Értelmező rendelkezés

136. §62 E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő szankció.

50. A végrehajtás átvétele

137. § (1)63 A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,

a) közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

b) sportrendezvények látogatásától való eltiltást kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

c) jóvátételi jellegű munka elvégzését elrendelő határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,

d) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:

da) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;

db) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;

dc) Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;

dd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;

de) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;

df) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;

dg) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon;

dh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa;

di) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartson, vele együttműködjön;

dj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.

(2)64 A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben sportrendezvények látogatásától való eltiltást,

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben jóvátételi munkát,

d) az (1) bekezdés da), db), dd)–dj) alpontjában foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt,

e) az (1) bekezdés dc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat

határoz meg, rendel el, illetve szab ki.

(3) Az elismerés és végrehajtás feltétele, hogy a tagállami hatóság által hozott jogerős határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat) a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint az elítélt Magyarországra visszatért vagy vissza kíván térni.

(4)65 Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.

(5)66 Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály, közérdekű munka, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy jóvátételi jellegű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.

(6) Ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat nem postai úton érkezett, a bíróság kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.

(7)67 Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságra vagy a Budai Központi Kerületi Bíróságra, és erről a tagállami hatóságot írásban, haladéktalanul tájékoztatja.

138. §68 (1) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül indokolt határozattal dönt a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról. A határozat meghozatala előtt – ha az szükséges – a bíróság egyeztet a tagállami hatósággal. A bíróság nem jogerős határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni. A kézbesítés útján közölt határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni.

(2) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul, közvetlenül megküldi a törvényszéknek, amely a nyilatkozatok kézhezvételét követően legkésőbb az iratoknak a törvényszékhez érkezésétől számított harminc napon belül jogerős határozatot hoz. A bíróság a jogerős határozatot a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt határozat az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

139. § (1)69 A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a 137. § (1), (3) vagy (5) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;

c) Magyarországon, illetve egy tagállamban az elítélt ellen az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

e) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a kiszabott büntetés elévült;

f) az elítélt közjogi tisztség betöltésén alapuló vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;

g) az elítélt a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;

h) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, alternatív szankciót kiszabó határozatra vonatkozik;

i) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, pontatlan vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges;

j) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarország a magyar jognak megfelelő átalakítása ellenére sem tud végrehajtani;

k)70 az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik;

l)71 a felfüggesztett szabadságvesztés, a próbára bocsátás, vagy a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, tartama, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama nem éri el a hat hónapot.

(2)72 A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b)73 a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(4)74

(5)75 A bíróság írásban, haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik.

140. § (1)76

(2) A bíróság a határozatában az 137. § (2) bekezdése szerint állapítja meg az adott bűncselekményre alkalmazandó magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, és ennek megfelelően rendelkezik ennek végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a magatartási szabálynak vagy alternatív szankciónak, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(3)77 Ha a 137. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki,

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásként vagy jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása, illetve a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.

(4) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.

(5) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a tagállami határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.

(6) A bíróság a magatartási szabály vagy alternatív szankció időtartamát – a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével – a tagállami határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg.

(7) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A bíróság a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Ha a tanúsítvány hiányzik, a bíróság annak pótlásáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

141. § (1)78 Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése esetén – szabálysértés miatt – büntetés vagy intézkedés kiszabására vagy alkalmazására, illetve a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság írásban, haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(2) A bíróság a magatartási szabály vagy az alternatív szankció megsértéséről a 11. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható szabadságvesztés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a magyar jog szerint milyen szankciók szabhatók ki.

142. § (1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a bíróságot;

b) ha az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

c) az elítélt Magyarországon a végrehajtás megkezdése után kegyelemben részesül;

d) a tagállami hatóság a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról vagy végrehajthatóságának megszűnéséről értesíti a bíróságot.

(2) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha a tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, és a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri.

(3)79 A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság írásban, haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

143. § Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság a tagállami hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

144. § Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

144/A. §80 Ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság és a tagállami hatóság egyeztetést folytat egymással. A bíróság a tagállami hatósággal való egyeztetés során tájékoztatást kérhet az alternatív szankciók végrehajtásáért felelős szervtől.

51. A végrehajtás átadása

145. § (1)81 Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab)82 az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah)83

ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

aj)84 az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja;

ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg,

al)85 az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;

am)86 az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne használjon,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős határozatot és a 10. mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy az elítélt kérelmére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult.

(2) Az elítélt kérelmét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(3)87 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. Ha a bíróság a határozatot és a tanúsítványt nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

146. § (1) Ha

a) a tagállami hatóság a magatartási szabályt vagy alternatív szankciót a nemzeti jogának megfelelően átalakította,

b) a tagállami hatóság a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartamáról, valamint arról, hogy az előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen szankciók szabhatók ki,

és a tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha erre tekintettel az általa előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, az erről szóló tagállami tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(2)88 Ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;

b) az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette;

c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;

d) a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt büntetés vagy intézkedés kiszabása vagy alkalmazása, illetve jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt határozatok meghozataláról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4)89 Ha a (2) bekezdés alapján a továbbiakban a végrehajtást a magyar szabályok szerint a bíróság folytatja, akkor a 145. § (1) bekezdésében meghatározott, a magatartási szabályok alapjául szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankcióknak a bíróság által meghatározott tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.

147. § (1) Ha a határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság és a tagállami hatóság egyeztetést folytat egymással.

(2)90 A bíróság a határozatának hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről írásban, haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3)91 A bíróság írásban, haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását, a közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása esetén büntetés vagy intézkedés kiszabását vagy alkalmazását vagy jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabását alapozhatja meg.

X. FEJEZET

PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

52. A végrehajtás átvétele

148. § (1)92 Egy másik tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés),

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel

végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.

(2)93 A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt, a jóvátétel fizetésére kötelezett lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) A bíróság határozatában megállapítja a végrehajtandó összeget, amelynek előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(5)94 Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes járásbíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(7) A 12. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(8) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő jogsegély iránt megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság erről értesíti a megkereső tagállami hatóságot. Ha a tagállami hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a bíróság a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz.

149. § (1)95 A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető;

b) a 148. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült;

d) egy tagállamban a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

f) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;

g) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel;

i) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.

(2)96 A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b)97 a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb)98 számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt,

c)99 a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d)100 az érintett személy a kitűzött tárgyaláson való személyes részvétel lehetőségének ismeretében kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatásra vonatkozó jogáról és jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 96. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.

(4)101 A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

150. § (1) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.

(1a)102 A 149. § (1) bekezdés c) pontja és a 149. § (2) bekezdése esetén a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról döntő határozat meghozatala előtt a bíróság konzultál a tagállami hatósággal, és felkéri, hogy haladéktalanul küldje meg számára a határozat meghozatalához szükséges információkat a pénzbüntetést kiszabó határozat eredményes elismerése és végrehajtása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.

(4) A tagállami hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

151. § (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság jogszabályban meghatározott módon intézkedik ennek végrehajtása iránt.

(2) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

(3) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

152. § (1)103 Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 50. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke – a (2) bekezdés esetét kivéve – megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.

(1a)104 Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény miatt kiszabott tagállami pénzbüntetés mértéke nem éri el a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legkisebb mértékét, akkor a bíróság a pénzbüntetést a tagállami határozatnak megfelelően állapítja meg, amelynek során a pénzbüntetés napi tételeinek legkisebb mértékét és az egy napi tétel összegét a Btk. 50. §-ában megjelöltnél alacsonyabb mértékben és összegben is meghatározhatja.

(2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.

(3)105 Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 50. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(3a)106 Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik a magyar büntető joghatóság alá, és a tagállami hatóság a tanúsítványban az alternatív szankcióként kiszabható szabadságvesztés időtartama felső határának egyidejű meghatározásával megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatáshoz hozzájárul, a bíróság a pénzbüntetés napi tételének számát ezen időtartamnak megfelelően határozza meg. A bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének megfelelő összeget a tagállami pénzbüntetés összege és a meghatározott napi tétel számának hányadosa alapján határozza meg. Az így kapott összeg a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4)107 Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Bv. tvr. 68. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja.

(5) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(6)108 A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a tagállami hatóságot.

153. § (1) Az összeg megfizetéséről, illetve az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás eredményéről a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.

(3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar államra száll.

53. A végrehajtás átadása

154. § (1) A pénzbüntetésnek egy másik tagállamban való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet, feltéve, hogy a pénzbüntetés összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70 eurót.

(2)109 A bíróság kiállítja a 13. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal vagy annak hitelesített másolatával együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(2a)110 Ha a bíróság a határozatot és a tanúsítványt nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát megküldi a tagállami hatóság számára.

(3) Ha a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

155. § (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, továbbá a végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.

(2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.

155/A. §111 Ha

a) a tagállami hatóság a 149. §-ban – a 149. § (1) bekezdés d–e) pontja kivételével – meghatározott okból a bíróság pénzbüntetést kiszabó határozatának elismerését és végrehajtását megtagadja, vagy

b) a bíróság a tanúsítványt a 155. § (1) bekezdése szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.

XI. FEJEZET

VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

54. A végrehajtás átvétele

156. § (1) Egy másik tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban,

a) bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,

b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetve

c) bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog

végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló tagállami határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a jogerős vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a 14. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, ha a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(2)112 A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,

b) ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert

ba) a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

bb) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye

szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4)113 Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar igazságügyi hatóság a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 93–100. § szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság dönt.

(5)114 Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes járásbíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.

(6) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(7) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.

(8) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

157. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó feladata.

158. § (1)115 A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja,

a) a 156. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) ha Magyarországon vagy egy másik tagállamban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetve a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

c) ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

d) ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

f)116 ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 74. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;

g) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

h)117 ha a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése alapján nincs lehetőség.

(2)118 A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b)119 a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3)120 A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 96. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(3a)121 A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3b)122 A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról szóló határozat meghozatala előtt konzultációt folytat a tagállami hatósággal, ha valószínűsíthető, hogy a megtagadásra az (1) bekezdés c), f) és g) pontja, a (2) bekezdés vagy a (3) bekezdés miatt kerülne sor, valamint az (1) bekezdés h) pontja esetében is, ha nem került sor a tagállami hatóság 159. § (7) bekezdése szerinti értesítésére.

(4) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.

159. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában – ha a 158. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn – a 156. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 156. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(4) A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

(5) A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva

tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a tagállami hatóságot.

(8)123 A bíróság a pénzösszeg megfizetéséről, illetve a meghatározott vagyontárgyra vonatkozó végrehajtási eljárás eredményéről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

160. § (1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,

a) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;

b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;

c) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;

d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;

e) ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére értesítésként megküld.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását

a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b)124 megtagadhatja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a tagállami hatóság a megadott határidőig teljesítette;

b)125 a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.

(6)126 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(7)127 Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását úgy rendeli el, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a tagállami hatóságot, hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadhatja. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

161. § A tagállami hatóságnak a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

55. A végrehajtás átadása

162. § (1)128 A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 74. § (1) bekezdés a)–d) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.

(2) A bíróság kiállítja a 14. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3) A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bíróságához továbbítja, amelynek területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(5) Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bírósághoz továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy

a) a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,

b) meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam hatósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található.

(7) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha a bíróság megalapozottan feltételezi, hogy a határozata alapján

a) elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található;

b) elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé;

c) elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található;

d) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(8) Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban ennek okát megjelöli.

(9) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

163. § A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg.

XI/A.129 FEJEZET

AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

55/A. Értelmező rendelkezések

163/A. § E Fejezet alkalmazásában:

a) védett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

b) veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság a 163/B. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget vagy tilalmat előírta,

c) harmadik tagállam: a védett személy által lakóhelyként, tartózkodási helyként megjelölt, az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamtól eltérő azon tagállam, amelybe a távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabályt előíró határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra kerül.

55/B. Az európai védelmi határozat fogadása

163/B. § (1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által kibocsátott európai védelmi határozatot, ha annak alapja a tagállami hatóság által

a) büntetőeljárásban hozott távoltartásról rendelkező határozat vagy

b) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról, jóvátételi jellegű munkáról rendelkező határozat,

amelyben a tagállami hatóság egy vagy több, a (2) bekezdésben meghatározott, a veszélyeztető személyre előírt, a védett személy védelmét biztosító kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(2) A tagállami hatóság az (1) bekezdésben megjelölt határozatában a következő tilalmakat vagy kötelezettségeket fogalmazhatja meg:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy a védett személlyel bármely formában érintkezzen, ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,

c) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságon belül megközelítse a védett személyt.

(3) Ha a (2) bekezdésben megfogalmazott egy vagy több kötelezettséget vagy tilalmat a tagállami hatóság vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozatában állapítja meg, az e határozat alapján kibocsátott európai védelmi határozatot az ügyész elismeri és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében távoltartást,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás vagy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, vagy a jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt

rendel el, vagy határoz meg.

(5) Az ügyész a (3) bekezdés esetében a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz meg.

163/C. § (1) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a tagállami hatóság a 16. számú melléklet szerinti formanyomtatványt (európai védelmi határozatot) magyar nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldte, és a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a védett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (1) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság mellett működő ügyész, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (3) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész dönt.

(4) Ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét a bírósághoz vagy az ügyészhez nyújtja be, a bíróság vagy az ügyész azt haladéktalanul továbbítja az abban foglalt védelmi intézkedést meghozó tagállami hatósághoz, amely dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról.

(5) Ha az európai védelmi határozat nem postai úton érkezett, a bíróság vagy az ügyész kérheti a tagállami hatóságot, hogy az európai védelmi határozat eredeti példányát küldje meg számára.

(6) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, és erről a tagállami hatóságot írásban tájékoztatja.

(7) Ha az ügyészhez valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészhez, és erről a tagállami hatóságot írásban tájékoztatja.

55/C. Döntés az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról

163/D. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul – figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a védett személyt érintő kockázat mértékét – dönt az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról indokolt határozatot hoz, és erről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak vagy a magatartási szabályoknak a megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A bíróság által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. Az ügyész által hozott határozat ellen panasznak van helye, amelyet a felettes ügyész bírál el.

(4) A védett személy kérheti személyi adatainak zártan kezelését, kivéve azokat az adatokat, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

(5) Ha az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és emiatt az elismerésről és végrehajtásról vagy annak megtagadásáról döntés nem hozható, a bíróság vagy az ügyész erről írásban haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a hiánypótlásra, kijavításra ésszerű határidőt tűz.

55/D. Az elismerés és végrehajtás megtagadása

163/E. § (1)130 A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el vagy a kiegészített, javított európai védelmi határozat elismerése, végrehajtása továbbra sem lehetséges;

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a 163/B. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

e) a veszélyeztető személy közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát vagy a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;

f) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült;

g) Magyarországon vagy egy tagállamban a veszélyeztető személy ellen az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

h) a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már jogerősen elítélték, feltéve hogy az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt jogerősen felmentették;

i) a veszélyeztető személy a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;

j) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekményt egészben vagy jelentős részben Magyarország területén követték el.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság a veszélyeztető személy és a védett személy részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/E. Az európai védelmi határozat átalakítása

163/F. § (1) Az európai védelmi határozat elismerése esetén a bíróság a határozatában a 163/B. § (4) bekezdése, az ügyész a 163/B. § (5) bekezdése szerint állapítja meg a távoltartást vagy a magatartási szabályt, és ennek megfelelően rendelkezik a végrehajtásról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet az európai védelmi határozat tartalmaz.

(2) Ha a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) a tagállami hatóság a veszélyeztető személlyel szemben úgy alkalmazott próbára bocsátást, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítélt veszélyeztető személyt úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.

(3) Ha a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a tagállami hatóság a vádemelés elhalasztásáról úgy döntött, hogy annak a Be. szerint nincs helye, az ügyész az ilyen vádemelés elhalasztásáról hozott határozatot is úgy ismeri el, mintha a vádemelés elhalasztása a Be. rendelkezései szerint történt volna.

(4) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát a Be. vagy a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.

(5) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát az európai védelmi határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.

(6) A bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát – a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével – az európai védelmi határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg.

55/F. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

163/G. § (1) Az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt a bíróság vagy az ügyész – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a magyar jog szerint hajtja végre, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására és a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási szabály súlyos megszegése miatt a veszélyeztető személlyel szemben a magyar szabályok szerint vádemelés lenne indokolt, erről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, de vádat nem emel.

(3) Ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás szabályait szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki, a bíróság a veszélyeztető személyt rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el. A távoltartás szabályainak megszegéséről a bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak, az (1) és (3) bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti e harmadik tagállam illetékes hatóságát is.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon értesíti az (1)–(4) bekezdésben említett tagállami hatóságokat. A formanyomtatványt az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam, illetve a (4) bekezdésben foglalt esetben a harmadik tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre le kell fordítani.

55/G. Az európai védelmi határozat módosítása

163/H. § Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja, és erről a bíróságot vagy az ügyészt tájékoztatja, a bíróság vagy az ügyész a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt úgy módosítja, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján megtagadja.

55/H. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

163/I. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot vagy az ügyészt;

b) a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

c) az elrendelt távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama letelt;

d) a 163/H. §-ban foglalt esetben, ha a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a bíróság vagy az ügyész megtagadja;

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként, az európai védelmi határozat elismerését követően Magyarországnak továbbításra került.

(2) A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt. Az (1) bekezdés c) pontja esetében, a végrehajtás megszüntetése előtt a bíróság vagy az ügyész tájékoztatást kérhet a tagállami hatóságtól arról, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még.

(3) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban foglalt időtartama eltelt, az európai védelmi határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt haladéktalanul értesíti.

163/J. § Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.

163/K. § Az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek – a kizárólag az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam területén felmerülő költségek kivételével – bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

55/I. Az európai védelmi határozat kibocsátásának feltételei

163/L. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a védett személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a védett személy jár, továbbá a védett személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen,

ac) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személyt meghatározott távolságon belül megközelítse,

b) távoltartást rendelt el,

akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére – figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére – a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg, akkor e magatartási szabályoknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében az ügyész a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére – figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére – a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(3) A bíróság vagy az ügyész írásban tájékoztatja a védett személyt arról a lehetőségről, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását kérheti.

(4) A védett személy kérelmét, vagy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, illetve, hogy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni, a bíróság vagy az ügyész jegyzőkönyvbe foglalja.

163/M. § (1) A védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet – választása szerint – a bíróságnál vagy az ügyésznél, vagy annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújthatja be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú védett személy esetében a törvényes képviselő, eseti gyám, eseti gondnok nyújthatja be, egyébként meghatalmazott ügyvéd, nagykorú hozzátartozó vagy pártfogó ügyvéd is benyújthatja.

(3) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján a bíróságnál vagy az ügyésznél nyújtotta be, akkor a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(4) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújtotta be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van, akkor a bíróság vagy az ügyész azután dönt haladéktalanul az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról, hogy a tagállami hatóság a kérelmet a bíróságnak vagy az ügyésznek továbbította.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem elutasítása tárgyában haladéktalanul indokolt határozatot hoz, amelyet a védett személynek és a (2) bekezdésben megjelölt személynek, valamint a terheltnek haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/J. Az európai védelmi határozat kibocsátása és továbbítása

163/N. § (1) Ha a bíróság vagy az ügyész európai védelmi határozatot bocsát ki, kitölti a 16. számú melléklet szerinti formanyomtatványt.

(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul gondoskodik az európai védelmi határozat lefordításáról annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által megjelölt nyelvre, amelynek területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(3) A bíróság vagy az ügyész a lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján haladéktalanul megküldi. A számítástechnikai rendszer útján továbbított európai védelmi határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a lefordított európai védelmi határozat eredeti példányát megküldi a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára. Az európai védelmi határozatot egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.

55/K. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

163/O. § Ha a magyar szabályok szerint

a) a távoltartás elrendelt időtartama letelt,

b) a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,

c) a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,

d) az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,

e) a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,

f) a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,

g) a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,

h) jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,

i) a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,

j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy

k) vádat kell emelni,

a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.

163/P. § (1) Ha a távoltartásról rendelkező határozatot, mint felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre – ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is – a 87–92. § alkalmazandó.

(2) Ha a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős ítéletet a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre – ideértve a magatartási szabályok megsértését is – a 145–147. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben az ott megjelölt tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt magatartási szabályokat érintő további határozatokat hozott, és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság – ha az szükséges – az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

163/Q. § Ha

a) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/O. § szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette,

b) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/O. § szerint módosította, és erről a tagállami hatóságot értesítette, azonban a tagállami hatóság a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján megtagadta,

c) a védett személy a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

d) az elrendelt távoltartásnak vagy az előírt magatartási szabálynak a tagállam joga szerinti maximális időtartama letelt,

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként a védett személy által megjelölt tagállamnak továbbításra került, feltéve hogy e tagállam az európai védelmi határozatot már elismerte,

és a tagállami hatóság az európai védelmi határozat végrehajtását ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály végrehajtását a magyar szabályok szerint folytatja, feltéve hogy a védett személy Magyarország területére visszatért.

163/R. § Ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében elfogadott intézkedéseknek a tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális időtartamának lejárta előtt a tagállami hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a választ haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

163/S. § Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ EUROPOL ÉS AZ EUROJUST

XII. FEJEZET

AZ EUROPOL

56. Értelmező rendelkezések

164. § E fejezet alkalmazásában

1. hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek,

2.131 Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal,

3. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.

57. Az Europol jogállása és rendeltetése

165. § Az Europol jogi személy.

166. §132 Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai, pénzügyi információs egységként működő hatósága számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.

58. Az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat ellátó szerv és Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága

167. § (1) Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.

(2) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről – neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával – tájékoztatja a NEBEK-et.

(3) A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.

(4) A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.

(5) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.

(6) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, vagy a megkeresés megtagadásának (10) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (10) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.

(7) A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat – ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is – kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi Magyarország feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.

(9) A NEBEK a (7)–(8) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.

(10) A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás

a) veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,

b) sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

59. Az Europol által kezdeményezett nyomozás

168. § Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.

60. Összekötő tisztviselő

169. § (1)133 A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.

(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

61. Europol Információs Rendszer

170. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.

171. § A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 167. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.

172. § (1) Bármely természetes személy – annak megismerése érdekében, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatot – a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.

(2) A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja.

62. Nemzeti ellenőrző szerv

173. § A NEBEK e törvényben meghatározott, személyes adatok kezelését is magában foglaló tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásával ellenőrzi. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában foglalt megállapításokról és intézkedésekről tájékoztatja az Europol közös ellenőrző szervét.

XIII. FEJEZET

AZ EUROJUST

63. Az Eurojust eljárásának formái

174. § Az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy a tagállamokat képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként jár el.

175. § (1) Ha az Eurojust testületként jár el,

a) a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények és az azokkal együtt elkövetett más bűncselekmények vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti:

aa) meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelését,

ab) annak elfogadását, hogy az ügyész az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainál kedvezőbb helyzetben lehet meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelésére,

ac) az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való koordináció biztosítását,

ad) az együttműködés jogi eszközeinek megfelelően közös nyomozócsoport létrehozását az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival,

ae) az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ átadását,

b) biztosítja, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott olyan nyomozásról, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthet,

c) az ügyész kérésére segítséget nyújt a nyomozás lehető legmegfelelőbb összehangolásához.

(2) Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján jár el,

a) bármely bűncselekmény vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti:

aa) az (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában meghatározottak megtételét,

ab) a büntetőeljárás szempontjából indokolt nyomozási cselekmény elvégzését vagy intézkedés megtételét,

b) gondoskodik arról, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott nyomozásról,

c) az ügyész kérésére megteszi az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakat.

64. Intézkedés az Eurojust kérésének nem teljesítése esetén

176. § Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy testületként eljárva az indokai közlésével nyomozás elrendelését, az ügyésznek a nyomozás elrendelésére vonatkozó kedvezőbb helyzetének elfogadását, koordináció biztosítását, közös nyomozó csoport létrehozását vagy a feladatai ellátásához szükséges információ átadását, illetve a magyar nemzeti tagja útján nyomozással kapcsolatos intézkedés vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely más intézkedés megtételét kéri, a kérés nem teljesítése esetén az ügyész e döntésről és annak indokáról haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot. Ha a kérés elutasítása indokának közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely személy biztonságát veszélyeztetné, az ügyész működési indokokra hivatkozhat.

65. Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság közötti információcsere

177. § Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. Hatálybalépés

178. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–177. §, a 179. §, a 180. § (3)–(10) és (13)–(16) bekezdése, a 182–183. §, valamint az 1–15. számú melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

67. Az Európai Unió jogának való megfelelés

179. § Ez a törvény

1. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én elfogadott Egyezményének;

2. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

3. az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;

4. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvnek;

5. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak;

6. a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak;

7. az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak;

8. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározatnak;

9. a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak;

10. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;

11. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;

12. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak;

13. a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;

14. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;

15. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;

16. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;

17. az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak;

18. az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatnak;

19.134 a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak,

20.135 a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,

21.136 az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

22.137 a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

23.138 a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

24.139 a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

179/A. §140 Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

68. Módosító rendelkezések

180. § (1)–(2)141

(3) A Bv. tvr. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”

(5) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”

(6) A Be. 190. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,)

i) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le,”

(7) A Be. 207. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki.”

(8) A Be. 266. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást)

f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”

(9) A Be. 267. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti,)

m) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”

(10) A Be. 332. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A bíróság az eljárást megszünteti)

h) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”

(11)–(12)142

(13) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A NEBEK az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol Információs Rendszerbe az alábbi személyekre vonatkozó személyes adatokat továbbíthatja:

a) akiket magyar törvény értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek, vagy

b) akikről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni vagy készítenek elő Magyarország, illetve más tagállam területén.

(1b) Az Europol Információs Rendszerbe a következő, az (1a) bekezdésben meghatározott személyekre vonatkozó személyes adatok továbbíthatóak:

a) az érintett vezetékneve, leánykori neve, utóneve, illetve bármilyen álneve vagy felvett neve,

b) az érintett születési helye és ideje,

c) az érintett állampolgársága,

d) az érintett neme,

e) az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, illetve foglalkozása,

f) az érintett társadalombiztosítási azonosítását szolgáló magyar vagy külföldi azonosító jele,

g) az érintett járművezetői engedélyének, személyazonosítására szolgáló okmányának és útlevelének az adatai,

h) – szükség esetén – az érintett személyazonosítását valószínűleg elősegítő ismertetőjelére vonatkozó adat, ideértve bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjelre vonatkozó adatot is, így különösen a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti ujj- és tenyérnyomatot, illetve DNS-profilt, és

i) az érintett a)–h) pontba nem tartozó egyéb, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján az Europol Információs Rendszerbe bevihető, törvény alapján a NEBEK által kezelhető személyes adata.”

(14) A NEBEK tv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) Ha a 4. § (1a) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a büntetőeljárást megszüntették vagy vele szemben felmentő ítéletet hoztak,

a) az a szerv, amelynél e személyre vonatkozó, a NEBEK által az Europol Információs Rendszerbe továbbított adat keletkezett, illetve

b) az a szerv, amely e személyre vonatkozó, a NEBEK által az Europol Információs Rendszerbe továbbított adat továbbítását kezdeményezte,

haladéktalanul köteles a NEBEK-nél kezdeményezni ezen adatok törlését az Europol Információs Rendszerből.

(2) A NEBEK az Europol Információs Rendszerbe továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) erre vonatkozó értesítését követően haladéktalanul az adat további tárolása szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezi annál a szervnél, amelynél az adat keletkezett, illetve amely az adat továbbítását kezdeményezte.”

(15) A NEBEK tv. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § Ez a törvény az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.”

(16) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 35/B. §-sal egészül ki:

„35/B. § (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll, a menekültügyi hatóság érdemi döntését az átadás végrehajtása előtt hozza meg.

(2) A döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek az átadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

181. §143

69. Hatályon kívül helyező rendelkezések

182. § Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény.

70. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

183. § E törvény 180. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez144

E törvény 3. § (2)–(3) bekezdése, 25. § (5) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)–(7) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

A

B

C

D

E

A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások

a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint

1.

bűnszervezetben való részvétel

bűnszervezetben részvétel bűntette

321. § (1) bekezdés

bűnszervezetben részvétel bűntette

263/C. § (1) bekezdés

2.

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

459. § (1) bekezdés 1. pont

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

137. § 8. pont

3.

terrorizmus

terrorcselekmény bűntette

314. §, 315. § a (3) bekezdés kivételével, 316. §

terrorcselekmény bűntette

261. § a (6) bekezdés kivételével

4.

terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette

317. §

 

 

5.

terrorizmus finanszírozása bűntette

318. §

 

 

6.

emberkereskedelem

emberkereskedelem bűntette

192. § a (7) bekezdés kivételével

emberkereskedelem bűntette

175/B. §

7.

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

353. § (2) bekezdés a) pont

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (2) bekezdés a) pont

8.

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

353. § (3) bekezdés d) pont

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (3) bekezdés c) pont

9.

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

szexuális kényszerítés bűntette

196. §

 

 

10.

szexuális erőszak bűntette

197. §

erőszakos közösülés bűntette

szemérem elleni erőszak bűntette

197. §

198. §

11.

szexuális visszaélés bűntette

198. §

megrontás bűntette

201–202/A. §

12.

kerítés bűntette

200. §

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette

207. § (3) bekezdés a) pont

13.

prostitúció elősegítésének bűntette

201. §

kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette

205. § (3) bekezdés a) pont

14.

gyermekprostitúció kihasználásának bűntette

203. §

 

 

15

gyermekpornográfia bűntette

204. § a (6) bekezdés kivételével

tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette

204. §

16.

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

kábítószer-kereskedelem bűntette

176. § (1)–(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés

177. §

kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/A. §

282/B. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, (7) bekezdés b) pont

17.

kábítószer birtoklás bűntette egyes esetei (ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít)

178. § (1)–(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont,

179. § (1)–(5) bekezdés, (6) bekezdés b) pont

kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz);

282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont;

18.

kábítószer készítésének elősegítése bűntette

182. § (1)–(3) bekezdés

kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette;

anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (3) bekezdés b) pont;

282. § (4) bekezdés

19.

kábítószer-prekurzorral visszaélés bűntette

183. § (1) bekezdés

kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)

283/A. § (1) bekezdés

20.

 

 

 

kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282/C. § (2)–(4) bekezdés

21.

új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette

184. §

új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette

283/B. §

22.

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

324. §

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

263. §

23.

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette

325. § a (4) bekezdés kivételével

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette

263/A. §

24.

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

326. § a (7) bekezdés kivételével

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

264/C. § a (4) bekezdés kivételével

25.

nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék)

327. § (3) bekezdés a) pont

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette

261/A. § (3) bekezdés a) pont

26.

 

haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés bűntette

329. §

haditechnikai termékkel visszaélés bűntette

263/B. § (1) bekezdés b) pont

27.

korrupció

vesztegetés bűntette

290. § az (5) bekezdés kivételével

vesztegetés bűntette

254. § az (1) bekezdés kivételével

28.

vesztegetés elfogadása bűntette

291. § az (5) bekezdés kivételével

vesztegetés bűntette

252. §, 255/A. § (1) bekezdés

29.

hivatali vesztegetés bűntette

293. § (1)–(4) bekezdés

vesztegetés bűntette

vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

253. §, 255/A. § (2) bekezdés,

258/B. §

30.

hivatali vesztegetés elfogadása bűntette

294. § (1)–(4) bekezdés

vesztegetés bűntette

vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

250. §, 255/A. § (1) bekezdés

258/D. §

31.

vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette

295. § (1)–(2) bekezdés

vesztegetés bűntette

255. §, 255/A. § (2) bekezdés

32.

vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette

296. § (1)–(2) bekezdés

vesztegetés bűntette

255. §, 255/A. § (1) bekezdés

33.

befolyás vásárlása bűntette

298. § a (2) bekezdés kivételével

befolyás vásárlása bűntette

256/A. § (1) bekezdés

34.

befolyással üzérkedés bűntette

299. § (1), (2), (4) és (5) bekezdés

befolyással üzérkedés bűntette

256. §

35.

korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette

300. §

vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette

255/B. §

258/F. §

36.

csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

költségvetési csalás bűntette

396. § (2)–(7) bekezdés

költségvetési csalás bűntette,

310. § (2)–(7) bekezdés

37.

a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét

397. §

költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét

310/A. §

38.

bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el

282. § (2) bekezdés

bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el

244. § (2) bekezdés

39.

orgazdaság bűntette

379. § (3)–(6) bekezdés

orgazdaság bűntette

326. § (3)–(6) bekezdés

40.

pénzmosás bűntette

399. § (1)–(4) bekezdés

pénzmosás bűntette

303. § (1)–(4) bekezdés

41.

pénzmosás vétségének minősített esetei

400. § (2) bekezdés

pénzmosás vétségének minősített esetei

303/A. § (2) bekezdés

42.

pénzhamísítás, ideértve az euró hamisítását is

pénzhamisítás bűntette

389. § a (4) bekezdés kivételével

pénzhamisítás bűntette

hamis pénz kiadásának bűntette

304. § (1)–(3) bekezdés

306. § (2) bekezdés

43.

pénzhamisítás elősegítése bűntette

390. § (2) bekezdés

 

 

44.

számítógépes bűncselekmények

információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette

375. §

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

300/C. § (3)-(4 bekezdés

313/C. § (1)-(6)

45.

 

tiltott adatszerzés bűntette

422. § (1) bekezdés d) pont, (3)–(4) bekezdés

magántitok jogosulatlan megismerése

178/A. §

46.

információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette

423. § (2)–(4) bekezdés

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett

300/C. § (3)–(4) bekezdés

47.

környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

környezetkárosítás bűntette

241. § (1) bekezdés

környezetkárosítás bűntette

280. § (1)–(2) bekezdés

48.

 

helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége

241. § (2) bekezdés 3. fordulata

helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége

280. § (3) bekezdés 3. fordulata

49.

természetkárosítás bűntette

242. § (1)–(2) bekezdés

243. § (1)–(2) bekezdés

természetkárosítás bűntette

281. § (1)–(3) bekezdés

50.

állatkínzás bűntette

244. § (2) bekezdés

állatkínzás bűntette

266/B. §

51.

orvvadászat bűntette

245. §

állatkínzás

266/B. § (2) bekezdés

52.

tiltott állatviadal szervezésének bűntette

247. § (1) bekezdés

állatkínzás

266/B. § (2) bekezdés

53.

 

a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette

248. § (1)–(2) bekezdés

hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette

281/A. § (1)–(2) bekezdés

54.

 

ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés bűntette

249. § (1) bekezdés

környezetkárosítás

280. § (2) bekezdés

55.

segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

embercsempészés bűntette

353. § (1)–(3) bekezdés

embercsempészés bűntette

218. § (1)–(3) bekezdés

56.

szándékos emberölés, súlyos testi sértés

emberölés bűntette

160. § a (4) bekezdés kivételével

emberölés bűntette

166. § a (4) bekezdés kivételével

57.

erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

161. §

erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

167. §

58.

testi sértés bűntette

164. § a (2), (4), (7) és (9) bekezdés kivételével

testi sértés bűntette

170. § az (1), (5) és (7) bekezdés kivételével

59.

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bekezdés szerinti eredményt kivéve

165. § (3) bekezdés

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve

171. § (3) bekezdés

60.

közlekedés biztonsága elleni bűntett

232. § (2) bekezdés

közlekedés biztonsága elleni bűntett

184. § (2) bekezdés

61.

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette

233. § (2) bekezdés

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette

185. § (2) bekezdés

62.

közúti veszélyeztetés bűntette

234. § (2) bekezdés

közúti veszélyeztetés bűntette

186. § (2) bekezdés

63.

járművezetés ittas állapotban bűntette

236. § (2)–(3) bekezdés

ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette

188. § (2)–(3) bekezdés

64.

járművezetés bódult állapotban bűntette

237. § (2)–(3) bekezdés

ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette

188. § (2)–(3) bekezdés

65.

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

emberi test tiltott felhasználása bűntette

175. § (1)–(3) bekezdés

emberi test tiltott felhasználása bűntette

173/I. § (1)–(3) bekezdés

66.

emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés

emberrablás bűntette

190. § a (6) bekezdés kivételével

emberrablás bűntette

175/A. § a (6) bekezdés kivételével

67.

emberrablás feljelentésének elmulasztása bűntette

191. §

emberrablás bűntette

175/A. § (7) bekezdés

68.

személyi szabadság megsértése bűntette

194. §

személyi szabadság megsértése bűntette

175. §

69.

kényszerítés bűntette

195. §

kényszerítés bűntette

174. §

70.

jogellenes fogvatartás bűntette

304. §

jogellenes fogvatartás bűntette

228. §

71.

rasszizmus és idegengyűlölet

lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette

215. §

lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette

174/A. §

72.

közösség tagja elleni erőszak bűntette

216. § a (4) bekezdés kivételével

közösség tagja elleni erőszak bűntette

174/B. § a (3) bekezdés kivételével

73.

közösség elleni uszítás bűntette

332. §

közösség elleni izgatás bűntette

269. §

74.

a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette

333. §

a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

269/C. §

75.

szervezett lopás vagy fegyveres rablás

rablás bűntette

365. § (3) bekezdés a)d) pont, (4) bekezdés b)c) pont

rablás bűntette

321. § (3) bekezdés a) és c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés

76

 

kifosztás bűntette

366. § (2) bekezdés b)–c) pont, (3) bekezdés b) pont

kifosztás bűntette

322. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont

77.

kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme

bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette

370. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont

bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette

316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont, (7) bekezdés b) pont

78.

védett kulturális javakkal visszaélés bűntette

358. §

visszaélés kulturális javakkal

216/B. §

79.

 

orgazdaság bűntette egyes esetei

379. § (3) bekezdés b)–c) pont

orgazdaság bűntette egyes esetei

326. § (3) bekezdés b)-d) pont

80.

csalás

csalás bűntette

373. § a (2) bekezdés kivételével

csalás bűntette

318. § (1), (4)–(7) bekezdés

81.

gazdasági csalás bűntette

374. § a (2) bekezdés kivételével

 

 

82.

információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette

375. §

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

300/C. § (3)–(4) bekezdés

313/C. § (1)–(6) bekezdés

83.

költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét

396. § (2)–(7) bekezdés

költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét

310. § (2)–(7) bekezdés

84.

költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntette

397. §

költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette

310/A. §

85.

zsarolás és védelmi pénz szedése

kényszerítés bűntette

195. §

kényszerítés bűntette

174. §

 

zsarolás bűntette

367. §

zsarolás bűntette

323. §

86.

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése

bitorlás bűntette

384. §

bitorlás bűntette

329. §

87.

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette

385. § (3)–(4) bekezdés

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette

329/A. § (3)–(4) bekezdés

88.

védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette

386. § (3) bekezdés

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette

329/B. § (3) bekezdés

89.

iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette

388. § (2)–(3) bekezdés

iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette

329/D. § (2)–(3) bekezdés

90.

hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés

közokirat-hamisítás bűntette

342. § (1) bekezdés

közokirat-hamisítás bűntette

274. § (1) bekezdés

91.

hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette

343. §

hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette

275. §

92.

egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette

347. §

egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette

277/A. §

93.

jövedékkel visszaélés elősegítése bűntette (előállít, forgalomba hoz)

398. § (2) bekezdés

jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)

311/B. § (2) bekezdés

94.

fizetőeszközök hamisítása

pénzhamisítás bűntette

389. § (1)–(3) bekezdés

pénzhamisítás bűntette

304. § (1)–(3) bekezdés

95.

pénzhamisítás elősegítése bűntette

390. § (2) bekezdés

 

 

96.

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

393. § (2)–(3) bekezdés

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

313/C. § a (2) és a (7) bekezdés kivételével

97.

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme

teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűntette

185. § (1)-(3) bekezdés

 

 

98.

egészségügyi termék hamisítása

186. §

 

 

99.

nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

radioaktív anyaggal visszaélés bűntette

250. § a (4) bekezdés kivételével

radioaktív anyaggal visszaélés bűntette

264. § a (4) bekezdés kivételével

100.

lopott gépjárművek kereskedelme

orgazdaság bűntette

379. § a (2) bekezdés kivételével

orgazdaság bűntette

326. § a (2) bekezdés kivételével

101.

költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét

396. § (2)–(7) bekezdés

költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét

310. § (2)–(7) bekezdés

102.

erőszakos közösülés

szexuális kényszerítés bűntette

196. §

 

 

 

szexuális erőszak bűntette

197. §

erőszakos közösülés bűntette

szemérem elleni erőszak bűntette

197. §

198. §

103.

gyújtogatás

közveszély okozása bűntette

322. § az (5)–(6) bekezdés kivételével

közveszélyokozás bűntette

259. §

104.

robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette

371. § (4) bekezdés c) pont

robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette

324. § (4) bekezdés c) pont

105.

a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

a Btk. XIII. és XIV. Fejezetében felsorolt bűncselekmények

152. § és a 158. § kivételével

a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények

154. § és a 165. § kivételével

106.

légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

jármű hatalomba kerítése bűntette

320. §

légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette

262. §

107.

szabotázs

rombolás bűntette

257. §

rombolás bűntette

142. §

108.

 

fogolyzendülés bűntette

284. § (1)–(4) bekezdés

fogolyzendülés

246. §

109.

 

közveszély okozása bűntette

322. § az (5)–(6) bekezdés kivételével

közveszélyokozás bűntette

259. § (1)–(3) bekezdés

110.

közérdekű üzem működése megzavarása bűntette

323. § az (5) bekezdés kivételével

közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette

260. § (1)–(4) bekezdés

2. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS145

Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk: ................................................................

Név: ............................................................................................................................................................................

Utónév (utónevek): ....................................................................................................................................................

Leánykori név, ha van: ..............................................................................................................................................

Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak: .......................................................................................................

Nem: ...........................................................................................................................................................................

Állampolgárság: .........................................................................................................................................................

Születési idő: ..............................................................................................................................................................

Születési hely: ............................................................................................................................................................

Lakhely és/vagy ismert cím: ......................................................................................................................................

A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): ...........................................................................................

A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása: ................................................................................................

A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték).

b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:

1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:...........................................................................

Típus: ..........................................................................................................................................................................

2. Végrehajtható ítélet: ..........................................................................................................................................

Ügyiratszám: ...............................................................................................................................................................

c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok:

1. A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama: ..................................................................................................................................

2. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:

A még letöltendő büntetés időtartama: .....................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................

d) Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:

1. o Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

2. o Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

3. Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:

o 3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -án/-én (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa
választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;

VAGY

o 3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
o az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,

VAGY

o a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett;

VAGY

o 3.4. a határozatot személyesen nem kézbesítették az érintett személynek, de
- a határozatot az érintettnek az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják, valamint
- az érintettet a határozat kézbesítésekor kifejezetten tájékoztatják a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
- az érintettet tájékoztatják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amely ...nap.

4. Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:
……………………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………………….

e) Bűncselekmények:

Ez az elfogatóparancs összesen: ............................................................................ bűncselekményre vonatkozik.

A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben: ........................................................

A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/jogszabály:
......................................................................................................................................................................................

1. Adott esetben jelöljön meg az alábbi - a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott - bűncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:


o bűnszervezetben való részvétel;


o terrorizmus;


o emberkereskedelem;


o gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;


o kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;


o fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;


o korrupció;


o csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;


o bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása;


o pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;


o számítógépes bűnözés;


o környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is;


o segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;


o szándékos emberölés, súlyos testi sértés;


o emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;


o emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;


o rasszizmus és idegengyűlölet;


o szervezett lopás vagy fegyveres rablás;


o kulturális javak - ideértve régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme;


o csalás;


o zsarolás és védelmi pénz szedése;


o termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése;


o hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés;


o fizetőeszközök hamisítása;


o hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme;


o nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;


o lopott gépjárművek kereskedelme;


o erőszakos közösülés;

o gyújtogatás;


o a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;


o repülőgép/hajó hatalomba kerítése;


o szabotázs.

II. A fenti I. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése: ..............................................
......................................................................................................................................................................................

f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk):

(Megjegyzés: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülés megszakadásával és a bűncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) ...........................................................................................
......................................................................................................................................................................................

g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.
Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:

Tárgy leírása (és helye) (ha ismert): .........................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................

h) A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek:

- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára - kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével - a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából,
illetve

- a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza.

i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:

Hivatalos elnevezése:

Képviselőjének neve ................................................................................................................................................

Betöltött tisztség (beosztás/rang): ...........................................................................................................................

Ügyiratszám: ..............................................................................................................................................................

Cím: ............................................................................................................................................................................

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) .................................................................................................................

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) ................................................................................................................

E-mail: ........................................................................................................................................................................

Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében

kapcsolatba kell lépni: ...............................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................

Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:

Központi hatóság megnevezése: .............................................................................................................................

Kapcsolattartó személy, adott esetben (beosztás/rang és név): ...............................................................................

Címe: ..........................................................................................................................................................................

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) .................................................................................................................

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) .................................................................................................................

E-mail: ........................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................

A kibocsátó igazságügyi hatóság, és/vagy képviselőjének aláírása:

Név: ............................................................................................................................................................................

Betöltött tisztség (beosztás/rang): ............................................................................................................................

Kelt: ............................................................................................................................................................................

Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)

3. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 50. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA VONATKOZÓ KÉRELEM

Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál

I - Adminisztratív információ

Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail,
tagállam):

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

A kérelem címzettje a következő tagállam:

 

Ezen kérelem dátuma és időpontja:

 

E kérelem hivatkozási száma:

 

 

Előző kérelmek

o Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem

o A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ

Előző kérelem / kérelmek

Válasz(ok)

 

Dátum

Hivatkozási szám (a kérelmező tagállamban)

Dátum

Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését

o ENU/Europol összekötő tisztviselő

o Információért
o Végrehajtásért

 

o Interpol nemzeti központi iroda (NCB)

o Információért
o Végrehajtásért

 

o Sirene

o Információért
o Végrehajtásért

 

o Összekötő tisztviselő

o Információért
o Végrehajtásért

 

o Egyéb (kérjük, nevezze meg):

o Információért
o Végrehajtásért

 

Amennyiben ugyanazt a kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)

 

 

 

II - Határidők

Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők

A - A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik

és

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

Sürgősségi kérelem

› Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható

Nem sürgősségi kérelem

› Határidő: 1 hét (...)

B - Egyéb esetek: határidő: 14 nap (...)

 

 

o Sürgősségi kérelem

o NEM sürgősségi kérelem

A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé kell utalni):

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:

 

 

 

 

 

A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA:

Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját, helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív információt kérik:

A bűncselekmény(ek) természete

A - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása

o A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető

ÉS

A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:

o

Bűnszervezetben való részvétel

o

Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

o

Terrorizmus

 

 

o

Emberkereskedelem

o

Pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is

o

Gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

o

Számítógépes bűncselekmények

 

 

o

Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott

o

Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

 

kereskedelmét is

 

 

 

 

o

Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

o

Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

 

 

 

 

o

Korrupció

o

Szándékos emberölés, súlyos testi sértés

o

Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

o

Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

o

Szervezett vagy fegyveres rablás

o

Emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés

o

Kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme

 

 

 

 

o

Rasszizmus és idegengyűlölet

o

Csalás

o

Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

 

 

 

 

o

Zsarolás és védelmi pénz szedése

o

Lopott gépjárművek kereskedelme

o

Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás

o

Erőszakos közösülés

o

Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való

o

Gyújtogatás

 

kereskedés

o

A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

o

Fizetőeszközök hamisítása

 

 

o

Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme

o

Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

 

 

o

Szabotázs

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

› A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik › így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek) alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében

 

o B - A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.

Ez esetben, a bűncselekmény(ek) leírása:

Az információra vagy bűnüldözési operatív információra vonatkozó kérelem célja

 

 

Kapcsolat a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ célja és azon személy között, akire az információ vagy bűnüldözési operatív információ vonatkozik

 

 

Azon személy(ek) személyazonossága (amennyiben ismert), aki(k)re az a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet irányul, amely az információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló kérelem alapjául szolgál

 

 

Azon okok, amelyek alapján vélhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállamban található

 

 

Az e kérelemben található információ felhasználásának korlátozása a kérelem benyújtásának okától eltérő okokból, illetve a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzése érdekében

o a felhasználás engedélyezett

o a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül

o az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel

o a felhasználás nem engedélyezett

4. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 51. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A MEGKERESETT TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY AZ INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA/KÉSEDELME/ELUTASÍTÁSA ESETÉN

E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a kérelmező hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet engedélyezés céljából be kell nyújtani valamely igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ átadását elutasítják.

Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani egy igazságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).

Megkeresett hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam)

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

E válasz hivatkozási száma

 

Az előző válasz dátuma és hivatkozási száma

 

 

A válasz a következő kérelmező hatóságnak szól

 

A kérelem dátuma és időpontja

 

A kérelem hivatkozási száma

 

 

A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti rendes határidők a következők lettek volna:

A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
és

Sürgősségi kérelem

o 8 óra

a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

Nem sürgősségi kérelem

o 1 hét

Egyéb esetben

 

o 14 nap

 

A 2006/980/IB kerethatározat szerint átadott információ: a megadott információ és a bűnüldözési operatív információ

1. Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív információ felhasználása

o kizárólag az információ megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető esemény megakadályozására használható fel;

o egyéb célokra való felhasználása is engedélyezett, a következő feltételekre is figyelemmel (választható):

2. A forrás megbízhatósága

o megbízható

o többé-kevésbé megbízható

o nem megbízható

o nem megállapítható

3. Az információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága

o bizonyos

o a forrástól származik

o másodkézből való - megerősített

o másodkézből való - nem megerősített

4. A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere létrejött, jelenteni kell az információt átadó hatóságnak

o nem

o igen

5. Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében, megelőzésében vagy kivizsgálásában:

 

KÉSEDELEM - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerint alkalmazandó határidőn belül válaszadás nem lehetséges

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az alábbiakban szereplő okok miatt:

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:

o

1 nap

o

2 nap

o

3 nap

 

o

... hét

 

 

 

 

 

o

1 hónap

 

 

 

 

 

o

Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörtént.

 

Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (...) hetet vesz igénybe.

 

ELUTASÍTÁS - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása:

o nem lehetséges és nem kérelmezhető nemzeti szinten; vagy

o nem lehetséges az alábbiakban szereplő ok(ok) miatt:

A - A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé

 

o

az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy a bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét

 

o

a kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzeti jog szerint nem engedélyezett

 

o

az információ vagy bűnüldözési operatív információ

 

 

¦

nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy

 

 

¦

nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat

o

B - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.

Az „A” vagy „B” pont választása esetén, amennyiben szükségesnek ítéli, adjon további információt vagy indokot (...) az elutasításra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):

o

D - A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):

o

E - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre

o

F - A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak átadásához.

5. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

TANÚSÍTVÁNY

a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározat (146) 10. cikkében említettek szerint

a) Kibocsátó állam:

Végrehajtó állam:

b) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot kibocsátó hatóság:

Hivatalos megnevezés:

Jelölje meg, hogy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatban bármely további adat mely alábbi hatóságtól szerezhető be:

o a fentiekben meghatározott hatóság

o a központi hatóság; ennek megjelölése esetén adja meg e központi hatóság hivatalos elnevezését:

o egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:

A kibocsátó hatóság/központi hatóság/egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság elérhetősége

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)

A kapcsolattartó személy(ek) adatai:

Családnév:

Utónév (utónevek):

Munkakör (beosztás/rang):

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)

E-mail (ha van):

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

c) Jelölje meg, mely hatósághoz lehet megkereséssel fordulni, ha a felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése céljából további adatokra van szükség:

o a b) pontban említett hatóság

o más hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:

A hatóság elérhetősége, ha a b) pontban ezt még nem adta meg

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)

A kapcsolattartó személy(ek) adatai:

Családnév:

Utónév (utónevek):

Munkakör (beosztás/rang):

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)

E-mail (ha van):

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

d) Azon természetes személlyel kapcsolatos adatok, akire vonatkozóan a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot hozták:

Családnév:

Utónév (utónevek):

Leánykori név (ha van ilyen):

Felvett nevek (ha van ilyen):

Nem:

Állampolgárság:

Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):

Születési idő:

Születési hely:

Lakcímek/tartózkodási helyek:

- a kibocsátó államban:

- a végrehajtó államban:

- máshol:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

Adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:

- Az érintett személy személyazonosító okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító igazolvány, útlevél):

- Az érintett személy végrehajtó államban érvényes tartózkodási engedélyének típusa és száma:

e) Azon tagállamra vonatkozó adatok, amelynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, továbbá a tanúsítványt továbbítják

A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, tanúsítvánnyal együtt az a) pontban megjelölt végrehajtó államnak a következő okból továbbították:

o az érintett személy jogszerű és szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban van, és miután tájékoztatták az érintett intézkedésekről, kész visszatérni ebbe az államba

o az érintett személy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatnak a jogszerű és szokásos tartózkodási helyéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamba való továbbítását kérte, az alábbi ok(ok)ból:

f) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos információk:

A határozat meghozatalának dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):

A határozat jogerőre emelkedésének dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):

Ha a tanúsítvány továbbításakor jogorvoslatot terjesztettek elő a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal szemben, kérjük itt jelölje meg.

A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):

Az érintett személy az alábbi időszakban előzetes letartóztatás alatt állt (ha alkalmazható):

1. Az ítélet összesen .............................................feltételezett bűncselekményre vonatkozik.

A tényállás összefoglalása és az elkövetés körülményeinek leírása, amelyek között a feltételezett bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve az elkövetés idejét és helyét, valamint az érintett személy részvételének módját:

A feltételezett bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat meghozatalának alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:

2. Ha az 1. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) a következő egy vagy több, a kibocsátó állam joga szerint meghatározott olyan feltételezett bűncselekményeknek felel(nek) meg, amelyek a kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő(k), kérjük, jelezze a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:

o bűnszervezetben való részvétel

o terrorizmus

o emberkereskedelem

o gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

o kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

o fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

o korrupció

o csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

o bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása

o pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is

o számítógépes bűncselekmények

o környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

o segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

o szándékos emberölés, súlyos testi sértés

o emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

o emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés

o rasszizmus és idegengyűlölet

o szervezett vagy fegyveres rablás

o kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is

o csalás

o zsarolás és védelmi pénz szedése

o termékhamisítás és szerzői jog megsértése

o hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem

o fizetőeszközök hamisítása

o hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme

o nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

o lopott gépjárművek kereskedelme

o erőszakos közösülés

o gyújtogatás

o a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

o légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

o szabotázs

3. Ha az 1. pontban megjelölt, feltételezett bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve ha a határozatot, továbbá a tanúsítványt olyan tagállam részére továbbítják, amely nyilatkozatot tett, hogy vizsgálni fogja a kettős büntetendőséget (a kerethatározat 14. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az adott feltételezett bűncselekmény(ek)ről:

g) A felügyeleti intézkedés(ek) időtartamára és jellegére vonatkozó információk

1. Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot alkalmazni kell, és hogy ennek a határozatnak a megújítása lehetséges-e (ha alkalmazható):

2. Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére várhatóan még szükség van, figyelembe véve az ügynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozat továbbításakor ismert valamennyi körülményét (jelzésértékű információ):

3. A felügyeleti intézkedés(ek) jellege (több választ is meg lehet jelölni):

o az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát lakóhelye megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra szóló idézések átvétele érdekében

o arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre

o az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen tartózkodjon

o a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások

o az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen

o az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel

o egyéb olyan intézkedések, amelyeket a végrehajtó állam e kerethatározat 8. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítéssel összhangban kész felügyelni

Ha megjelölte az „egyéb intézkedésekre” vonatkozó mezőt, kérjük pontosítsa, mely intézkedésekről van szó, a megfelelő megjelölésével

o az érintett személy kötelezése arra, hogy az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez/kapcsolódó meghatározott tevékenységektől - többek között egy meghatározott szakmától vagy foglalkozási körtől – tartózkodjon

o járművezetéstől való eltiltás

o az érintett személy kötelezése arra, hogy egy meghatározott pénzösszeget letétbe helyezzen vagy más típusú biztosítékot nyújtson, amelynek teljesítése történhet meghatározott számú részletben vagy egyszerre, egy összegben

o az érintett személy kötelezése arra, hogy gyógykezelésnek vagy elvonókúrának vesse alá magát

o az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott tárgyakkal

o egyéb intézkedés (részletezze):

4. Adjon részletes leírást a 3. pontban jelzett felügyeleti intézkedés(ek)ről:

h) Az ügy egyéb lényeges körülményei, ideértve a felügyeleti intézkedés(ek) elrendelésének különös okait (nem kötelező információ):

A határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:

Név:

Munkakör (beosztás/rang):

Dátum:

Hivatkozási szám (ha van):

(adott esetben) Hivatalos pecsét:

6. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

FORMANYOMTATVÁNY

a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározat 19. cikkében említettek szerint

JELENTÉS A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS MEGSÉRTÉSÉRŐL ÉS/VAGY BÁRMELY MÁS OLYAN TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSRÓL, AMELY TOVÁBBI HATÁROZAT MEGHOZATALÁT EREDMÉNYEZHETI

a) A felügyelet alatt álló személy személyazonosságával kapcsolatos adatok:

Családnév:

Utónév (utónevek):

Leánykori név (ha van ilyen):

Felvett nevek (ha van ilyen):

Nem:

Állampolgárság:

Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):

Születési idő:

Születési hely:

Cím:

A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

b) A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos adatok:

A határozat meghozatalának dátuma:

Hivatkozási szám (ha van):

A határozatot hozó hatóság:

Hivatalos megnevezés:

Cím:

A tanúsítvány kiállításának napja:

A tanúsítványt kiállító hatóság:

Hivatkozási szám (ha van):

c) A felügyeleti intézkedés(ek) végrehajtásának ellenőrzéséért felelős hatóság adatai:

A hatóság hivatalos megnevezése:

A kapcsolattartó személy neve:

Munkakör (beosztás/rang):

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Fax: (országhívószám) (körzetszám)

E-mail:

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

d) A felügyeleti intézkedés(ek) megsértése és/vagy bármely egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat meghozatalát eredményezheti:

Az a) pontban említett személy megsértette a következő felügyeleti intézkedés(eke)t:

o az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát lakóhelye megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra szóló idézések kézhezvétele érdekében;

o arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre, helységbe vagy meghatározott területekre;

o az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen tartózkodjon;

o a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások;

o az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;

o az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel.

o egyéb intézkedés (részletezze):

A fentiek megsértésének leírása (hely, időpont és sajátos körülmények):

- egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat meghozatalát eredményezheti

A ténymegállapítások leírása:

e) Azon személy adatai, akihez megkereséssel lehet fordulni, ha a felügyeleti intézkedés megsértésével kapcsolatban adatok szükségesek:

Családnév:

Utónév (utónevek):

Cím:

Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)

E-mail:

A kapcsolattartás során használható nyelvek:

A formanyomtatványt kiállító hatóságnak és/vagy képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:

Név:

Munkakör (beosztás/rang):

Dátum:

Hivatalos pecsét (ha van):

7. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 101. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

(a) A biztosítási intézkedést elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság:

Hivatalos megnevezése: ............................................................................... ……...............................................................

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Képviselőjének neve: ……………………………………………………………………………………………………...

Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ………………………………………………………………………………………...

Ügyiratszám: ………………………………………………………………………………………………………………

Cím:……………………………………………………………………………………………………………..............................................................................................…………......................................................................................................

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (…) …………………………………………………………………………………

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (…) …………………………………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………………………………………………………………………..

A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i) …………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni: ……………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

(b) A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkező hatóság

Hivatalos megnevezése: ...........................................................................................……....................................................

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Képviselőjének neve: ……………………………………………………………………………………………………...

Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ………………………………………………………………………………………...

Ügyiratszám: ………………………………………………………………………………………………………………

Cím: ………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (…) …………………………………………………………………………………

Fax: (országhívószám) (körzetszám) (…) …………………………………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………………………………………………………………………..

A végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i): …………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni: ……………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

(c) Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság közül melyikkel kell, illetve mindkettővel szükséges-e kapcsolatba lépni: ……………………………………………………..

o Az (a) pontban említett hatóság

o A (b) pontban említett hatóság

(d) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó): ………………………………………...

Központi hatóság megnevezése: …………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelelő esetben): ……………………………………………...

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Cím: ………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………….……..

Ügyiratszám: ………………………………………………………………………………………………………………

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ……………………………………………………………………………………...

Fax: (országhívószám) (körzetszám) ………………………………………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………………………………………………………………………..

(e) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat:

1. Kelte és (megfelelő esetben) hivatkozási száma

2. A határozat célja

2.1. Későbbi elkobzás

2.2. Bizonyíték biztosítása

3. A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása során betartandó alaki követelmények és eljárások ismertetése (megfelelő esetben)

(f) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat tárgyát képező, a végrehajtó államban található vagyonra vagy bizonyítékra vonatkozó információ:

A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhetőségének helye:

1. (a) A vagyon pontos leírása és (megfelelő esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan)

(b) A bizonyíték pontos leírása

2. A vagyon vagy bizonyíték fellelhetőségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely)

3. A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték haszonélvezője, feltéve, hogy nem azonos a bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó)

………………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………….

(g) A bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek) (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek) személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendelő határozat vonatkozik:

1. Természetes személyek

Vezetéknév: ……………………………………………………………………………………………………………….

Keresztnév/keresztnevek: …………………………………………………………………………………………………

Leánykori név (megfelelő esetben): ………………………………………………………………………………………

Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek): ………………………………………………………………………...

Nem: ………………………………………………………………………………………………………………………

Állampolgárság: …………………………………………………………………………………………………………..

Születési idő: ……………………………………………………………………………………………………………...

Születési hely: …………………………………………………………………………………………………………….

Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím: …………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………………………………………...

Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): …………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………………………………………...

2. Jogi személyek

Cégnév: ……………………………………………………………………………………………………………………

Jogi forma: ………………………………………………………………………………………………………………...

Nyilvántartási szám: ………………………………………………………………………………………………………

Bejegyzett székhely: ………………………………………………………………………………………………………

.......................................................................................................... ……............................................................................

 

 

(h) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtását követően a végrehajtó államban foganatosítandó intézkedés

Elkobzás

1.1. A vagyont a végrehajtó államban kell tartani későbbi vagyonelkobzás céljából

1.1.1. A kibocsátó államban .....................-án/-én kelt, elkobzást elrendelő határozat végrehajtása iránti kérelem csatolva

1.1.2. A végrehajtó államban végzendő elkobzás és az azt elrendelő határozat későbbi végrehajtása iránti kérelem csatolva

1.1.3. Az 1.1.1., illetve az 1.1.2. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: …………………………...

vagy

Bizonyíték biztosítása

2.1. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó államnak

2.1.1. Az átadás iránti kérelem csatolva

vagy

2.2. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban bizonyítékként történő későbbi felhasználás céljából

2.2.2. A 2.1.1. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: ………………………………………………

 

(i) Bűncselekmények:

A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás összefoglalása: ……………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………….......

……………………………………………………………………………………………………………………………...

A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: ………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………………………………………...

1. Megfelelő esetben jelöljön meg az alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent meghatározott bűncselekmények kapcsolódnak, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztés:

o bűnszervezetben való részvétel;

o terrorizmus;

o emberkereskedelem;

o gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

o kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

o fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

o korrupció;

o csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;

o bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;

o pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;

o számítógépes bűncselekmények;

o környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;

o segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

o szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

o emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

o emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;

o rasszizmus és idegengyűlölet;

o szervezett vagy fegyveres rablás;

o kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is, tiltott kereskedelme;

o csalás;

o zsarolás és védelmi pénz szedése;

o termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás;

o hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés;

o fizetőeszközök hamisítása;

o hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

o nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

o lopott gépjárművek kereskedelme;

o erőszakos közösülés;

o gyújtogatás;

o a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

o légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;

o szabotázs.

2. A fenti 1. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése: ……………………………………...

…………………………………………………………………………………………………………………………......

(j) A biztosítási intézkedést elrendelő határozattal szemben az érdekelt felek – beleértve a jóhiszemű harmadik feleket is – részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek a kibocsátó államban:

A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is

A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható

Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek

A kereset benyújtásának határideje

A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó jogorvoslatra vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat:

A hatóság megnevezése

Kapcsolattartó személy (megfelelő esetben): ……………………………………………………………………………...

Cím: ………………………………………………………………………………………………………………………..

Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ……………………………………………………………………………………..

Fax: (országhívószám) (körzetszám) ……………………………………………………………………………………...

E-mail: …………………………………………………………………………………………………………………….

(k) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információ):

…………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………

(l) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.

A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………

Név: ………………………………………………………………………………………………………………………...

Betöltött tisztség (beosztás/rang): …………………………………………………………………………………………..

Dátum: ……………………………………………………………………………………………………………………...

Hivatalos bélyegző (ha van ilyen)

 

 

8. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez147

A kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/1B tanácsi kerethatározat 4. cikkében említett

TANÚSÍTVÁNY148

a) * Kibocsátó állam: .............................................................................................................................................................

* Végrehajtó állam:

..................................................................................................................................................................

b) A büntetést kiszabó, jogerőre emelkedett ítéletet meghozó bíróság:

Hivatalos megnevezés:

..................................................................................................................................................

Az ítélet meghozatalának napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):

........................................................................

Az ítélet jogerőre emelkedésének napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):

...........................................................

Az ítélet hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):

.......................................................................................................

c) Azon hatósággal kapcsolatos információk, amelyhez az ezen tanúsítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel lehet fordulni

1. A hatóság típusa: Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet:

o Központi hatóság ......................................................................................................................................................

o Bíróság .....................................................................................................................................................................

o Egyéb hatóság ..........................................................................................................................................................

2. A fenti c) 1. pontban feltüntetett hatóság elérhetősége:

Hivatalos megnevezés: ..................................................................................................................................................

Cím: ...............................................................................................................................................................................

Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám) ....................................................................................................................

Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) .....................................................................................................................

E-mail cím (ha van ilyen): .............................................................................................................................................

3. A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:

4. Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni az ítélet végrehajtásával vagy az átszállítási eljárásról szóló megállapodással kapcsolatban (név, beosztás/rang, telefonszám, faxszám, e-mail cím), amennyiben eltér a 2. pontban megadottaktól: ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

d) Azon személyre vonatkozó információk, akivel szemben a büntetést kiszabták:

Név: ...................................................................................................................................................................................

Utónév (utónevek): ...........................................................................................................................................................

Leánykori név (amennyiben van ilyen): ...........................................................................................................................

Felvett nevek (amennyiben van ilyen): .............................................................................................................................

Nem: ..................................................................................................................................................................................

Állampolgárság: ................................................................................................................................................................

Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van ilyen): .....................................................

Születési idő: .....................................................................................................................................................................

Születési hely: ...................................................................................................................................................................

Utolsó ismert lakcím(ek)/tartózkodási hely(ek): ...............................................................................................................

A személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll): ....................................................................

Az elítélt személy

o a kibocsátó államban tartózkodik, és át kell szállítani a végrehajtó államba.

o a végrehajtó államban tartózkodik, és a végrehajtásra abban az államban kerül sor.

További információ, adott esetben és ha rendelkezésre áll:

1. Az adott személy fényképe és ujjlenyomata, és/vagy azon személy elérhetősége, aki ezen információkkal kapcsolatban felvilágosítást tud adni:
.............................................................................................................................................................................................

2. Az elítélt személy személyazonossági igazolványának vagy útlevelének típusa és azonosítószáma:
.............................................................................................................................................................................................

3. Az elítélt személy tartózkodási engedélyének típusa és azonosítószáma:
.....................................................................................................................................................................................

4. Az elítélt személy családjára vagy az őt a végrehajtó államhoz fűző társadalmi vagy munkahelyi kapcsolataira vonatkozó egyéb releváns információk:
.....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................

e) Ideiglenes letartóztatás iránti kérelem a kibocsátó állam részéről (ha az elítélt személy a végrehajtó államban tartózkodik):

o A kibocsátó állam kérelmezi, hogy a végrehajtó állam tartóztassa le az elítélt személyt, vagy hozzon egyéb olyan intézkedést, amely biztosítja, hogy az elítélt személy az ítélet elismerésére és végrehajtására vonatkozó döntés meghozataláig a végrehajtó állam területén marad.

o A kibocsátó állam már kérelmezte, hogy a végrehajtó állam tartóztassa le az elítélt személyt, vagy hozzon egyéb olyan intézkedést, amely biztosítja, hogy az elítélt személy az ítélet elismerésére és végrehajtására vonatkozó döntés meghozataláig a végrehajtó állam területén marad. Kérjük, adja meg a végrehajtó állam azon hatóságának a nevét, amely az érintett letartóztatására irányuló kérelemre vonatkozó döntést hozta (adott esetben és amennyiben rendelkezésre áll):
..............................................................................................................................................................................................
................

 

f) Összefüggés egy esetleges korábbi európai elfogatóparanccsal (EEP):

o Szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a végrehajtó állam vállalja a büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását (az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 4. cikkének (6) bekezdése).

Az EEP kibocsátásának dátuma és - ha rendelkezésre áll - hivatkozási száma:
...................................................................................................................................................................................

Az európai elfogatóparancsot kibocsátó hatóság megnevezése: ...................................................................................

A végrehajtásról szóló határozat dátuma és - ha rendelkezésre áll - hivatkozási száma:
...................................................................................................................................................................................

Az ítélet végrehajtásáról szóló határozatot hozó hatóság megnevezése:
..................................................................................................................................................................................

o Büntetőeljárás lefolytatása céljából európai elfogatóparancs kibocsátására került sor egy olyan személlyel szemben, aki a végrehajtó állam állampolgára vagy lakosa, és a végrehajtó állam azzal a feltétellel adta át az érintettet, hogy őt az ellene a kibocsátó államban hozott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés letöltése érdekében vissza kell küldeni a végrehajtó államba (az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 5. cikkének (3) bekezdése).

A személy átadására vonatkozó határozat kiállításának dátuma: .............................................................................

Az átadásról szóló határozatot hozó hatóság megnevezése: .....................................................................................

A határozat hivatkozási száma, ha rendelkezésre áll: ...............................................................................................

A személy átadására vonatkozó határozat kiállításának dátuma, ha rendelkezésre áll: ................................................................................................

 

g) Az ítélet és a tanúsítvány továbbításának indokolása (ha a h) pontot már kitöltötte, ezt a pontot nem kell kitölteni):

Az ítélet és a tanúsítvány azért kerül továbbításra a végrehajtó államhoz, mert a kibocsátó hatóság meggyőződött arról, hogy az ítélet végrehajtó állam általi végrehajtása az elítélt személy társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja, és:

o a) A végrehajtó állam az elítélt személy állampolgársága szerinti állam, ahol a személy él.

o b) A végrehajtó állam az elítélt állampolgársága szerinti állam, ahova az elítélt személyt - büntetése végrehajtását követően - kitoloncolják az ítéletbe vagy az ítélet következményeként hozott bírósági vagy közigazgatási határozatba, vagy az ítélet következményeként hozott bármely egyéb intézkedésbe foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján. Ha nem az ítélet rendelkezik a kiutasításról vagy kitoloncolásról, adja meg az erről szóló végzést kibocsátó hatóság nevét, a határozathozatal dátumát és amennyiben rendelkezésre áll, a hivatkozási számát: .........................................................................................................................

o c) A végrehajtó állam az a) és b) pontban említetteken kívüli állam, amelynek illetékes hatósága hozzájárul az ítéletnek és a tanúsítványnak a részére történő továbbításához.

o d) A végrehajtó állam a kerethatározat 4. cikkének (7) bekezdése szerinti értesítést küldött, és:

o megerősítést nyert, hogy a kibocsátó állam illetékes hatóságának tudomása szerint az elítélt személy a végrehajtó államban él, legalább öt éve folyamatosan jogszerűen ott tartózkodik, és állandó tartózkodási jogát meg fogja tartani abban az államban, vagy

o megerősítést nyert, hogy az elítélt személy a végrehajtó állam állampolgára

 

h) A büntetést kiszabó ítélet:

1. Az ítélet összesen ...................... bűncselekményre vonatkozik.

A tényállás összefoglalása, a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül az elkövetés időpontja, helye; valamint az elítélt személy részvételének módja:
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................

A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az ítélet alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................

2. Amennyiben a fenti 1 .h) pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül a kibocsátó állam joga szerint meghatározott egy vagy több olyan bűncselekménynek felel(nek) meg, amely(ek) a kibocsátó államban legalább hároméves maximális időtartamú szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető(k), kérjük, jelezze ezt a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:

o bűnszervezetben való részvétel,

o terrorizmus,

o emberkereskedelem,

o gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,

o kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,

o fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

o korrupció,

o csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is,

o bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,

o pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is,

o számítógépes bűncselekmények,

o környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,

o segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,

o szándékos emberölés, súlyos testi sértés,

o emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

o emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,

o rasszizmus és idegengyűlölet,

o szervezett vagy fegyveres rablás,

o kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is,

o csalás,

o zsarolás és védelmi pénz szedése,

o termékhamisítás és szerzői jogi termékekkel történő kalózkodás,

o hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés,

o fizetőeszközök hamisítása,

o hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

o nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,

o lopott gépjárművek kereskedelme,

o erőszakos közösülés,

o gyújtogatás,

o a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,

o repülőgép/hajó jogellenes hatalomba kerítése,

o szabotázs.

3. Amennyiben az 1. pontban megjelölt bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve amennyiben az ítéletet és a tanúsítványt azon tagállam részére továbbítják, amely kijelentette, hogy vizsgálja a kettős büntetendőséget (a kerethatározat 7. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az érintett bűncselekmény(ek)ről:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

………

ł) A buntetést kiszabó ítélet jogi státusa:


1. Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:

1. o Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

2. o Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

3. Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:

o 3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -ára/-ére (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;

VAGY

o 3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint

o az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,

VAGY

o a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett.

4. Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, kérem, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:
………………………………………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. A büntetés időtartamának részletes jellemzői:

2.1. A büntetés teljes időtartama (napokban kifejezve): ............................................................................................

2.2. Az ítéletben kiszabott büntetésből már letöltött szabadságvesztés teljes időtartama (napokban kifejezve):

.........................................a megadott időpontban (...) (kérjük azon időpont megadását, amelyen a számítást

végezték: éééé-hh-nn) ..........................................................................................................................................

2.3. A 2.2. pontban említettektől eltérő okok (pl.: az ítélet tekintetében már megadott amnesztia, közkegyelem és kegyelmi intézkedések) alapján a büntetés teljes idejéből levonandó napok száma:

.............................. a megadott időpontban (kérjük azon időpont megadását, amelyen a számítást

végezték: éééé-hh-nn) ..........................................................................................................................................

2.4. A büntetés kitöltésének időpontja a kibocsátó államban:

o Nem alkalmazandó, mivel az elítélt személy jelenleg nincs fogva tartva.

o Az elítélt személy jelenleg fogva van tartva, és a büntetés a kibocsátó állam joga szerint az alábbi időpontban tekintendő kitöltöttnek (adja meg az időpontot): (éééé-hh-nn)149: ............................................

3. A büntetés típusa:

o szabadságvesztés-büntetés

o szabadságelvonással járó intézkedés (kérjük, részletezze):.................................................................................................................................................................................

j) A korai vagy feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos információk:

1. A kibocsátó állam joga szerint az elítélt személy korai vagy feltételes szabadságra bocsátásra jogosult, ha letöltötte

o a büntetés felét

o a büntetés kétharmadát

o a büntetés egyéb hányadát (kérjük meghatározni):

2. A kibocsátó állam illetékes hatóságát kérelemre tájékoztatni kell az alábbiakról:

o a végrehajtó állam jogának az elítélt személy korai vagy feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó rendelkezéseiről,

o a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időtartamának kezdetéről és végéről.

k) Az érintett véleménye:

1. o Az elítélt személyt nem lehetett meghallgatni, mert már a végrehajtó államban tartózkodik.

2. o Az elítélt személy a kibocsátó államban tartózkodik és

a. o kérelmezte az ítélet és a tanúsítvány továbbítását

o hozzájárult az ítélet és a tanúsítvány továbbításához

o nem járult hozzá az ítélet és a tanúsítvány továbbításához (nevezze meg az elítélt személy által megadott okokat):
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................

b. o Az elítélt személy véleményét csatolták.

o Az elítélt személy véleményét már továbbították a végrehajtó állam részére (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):
.................................................................................................................................................................................

: I) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk)
.................................................................................................................................................................................
.................................................................................................................................................................................

m) Egyéb információk

Az ítélet(ek) szövegét csatolták a tanúsítványhoz150

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása…………………………………………………………………………………………………….

Név: ............................................................................................................................................................................

Betöltött tisztség (beosztás/rang): ................................................................................................................................

Kelt: .............................................................................................................................................................................

Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)............................................................................................................................

9. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

AZ ELÍTÉLT SZEMÉLY ÉRTESÍTÉSE

Ezúton értesítjük a ...................... -nak (a kibocsátó állam illetékes hatósága) határozatáról, amely szerint a ...................... (a kibocsátó állam illetékes bírósága) ......................................... -én kelt (az ítélet időpontja), .......................................... számú (ha rendelkezésre áll, a hivatkozási szám) ítéletének a kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat végrehajtására vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, a kiszabott büntetés elismerése és végrehajtása céljából megküldésre kerül .................................részére (végrehajtó állam).

A büntetés végrehajtását ........................... (végrehajtó állam) joga szabályozza. Ezen állam hatóságai jogosultak dönteni a végrehajtási szabályokról és az összes, ezekkel kapcsolatos intézkedés meghatározásáról, beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás okait is.

A .................. (végrehajtó állam) illetékes hatósága a letöltendő szabadságvesztés-büntetés teljes időtartamából levonja az ítéletben kiszabott büntetésből már letöltött szabadságvesztés teljes időtartamát. A büntetésnek a ................... (végrehajtó állam) illetékes hatósága által történő átalakítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a büntetés időtartama vagy jellege tekintetében nem egyeztethető össze azon állam jogával. Az átalakított büntetés nem súlyosbíthatja a .................................................. (kibocsátó állam) kiszabott büntetést a büntetési tétel jellege vagy időtartama tekintetében.

10. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 137. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

(a) Kibocsátó állam:
Végrehajtó állam:

(b) A felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást vagy alternatív szankciót kiszabó ítéletet hozó bíróság:

Hivatalos megnevezés:

Kérjük, jelölje meg, hogy az ítélettel kapcsolatban be kell-e szerezni bármely további információt az alábbiaktól:
o a fentiekben meghatározott bíróság
o a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét:
o egyéb, illetékes hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e hatóság hivatalos nevét:
A bíróság/központi hatóság/egyéb, illetékes hatóság elérhetősége
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:

(c) A próbaidőt megállapító határozatot kibocsátó hatóság (adott esetben)

Hivatalos megnevezés:
Kérjük, jelölje meg, hogy a próbaidőt megállapító határozattal kapcsolatban be kell-e szerezni bármely további információt az alábbiaktól:
o a fentiekben meghatározott hatóság
o a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét, ha a b) pontban ezt még nem tette meg:
o egyéb, illetékes hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e hatóság hivatalos nevét:
A hatóság, központi hatóság vagy egyéb illetékes hatóság elérhetősége, ha ezeket az adatokat a b) pontban még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:

(d) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletére illetékes hatóság
A próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletére a kibocsátó államban illetékes hatóság:
o a b) pontban említett bíróság/hatóság
o a c) pontban említett hatóság
o egyéb hatóság (kérjük adja meg a hivatalos nevet):


Kérjük jelölje meg, mely hatósághoz lehet megkereséssel fordulni, ha a próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy az alternatív szankció(k) felügyelete céljából további adatokra van szükség:
o a fentiekben meghatározott hatóság
o a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét, ha a b) vagy a c) pontban ezt még nem adta meg:


A hatóság vagy a központi hatóság elérhetősége, ha a b) vagy a c) pontban ezt még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:

(e) Azon természetes személlyel kapcsolatos információk, akire vonatkozóan az ítéletet, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot hozták
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Utolsó ismert lakcím(ek)/tartózkodási hely(ek) (ha van ilyen):
– a kibocsátó államban:
– a végrehajtó államban:
– máshol:
A természetes személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Kérjük adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:
– Az elítélt személy személyazonossági okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító igazolvány, útlevél):
– Az elítélt személy végrehajtó államban érvényes tartózkodási engedélyének típusa és száma:

 

(f) Azon tagállamra vonatkozó információ, amelynek az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot a tanúsítvánnyal együtt továbbítják


Az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, tanúsítvánnyal együtt az a) pontban megjelölt végrehajtó államnak a következő okból továbbították:
o az elítélt személy törvényes és szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban van, és visszatért vagy vissza akar térni ebbe az államba
o az elítélt személy a végrehajtó államba költözött vagy oda kíván költözni az alábbi ok(ok)ból (kérjük, jelölje meg a megfelelőt):
o az elítélt személy a végrehajtó államban munkaszerződést kapott;
o az elítélt személy a végrehajtó államban törvényes és szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy családtagja;
o az elítélt személy a végrehajtó államban tanulmányokat kíván folytatni vagy képzésben kíván részt venni;
o egyéb ok (kérjük, részletezze):

 

(g) Az ítélettel és adott esetben a próbaidőt megállapító határozattal kapcsolatos információk
Az ítélet meghozatalának napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat meghozatalának napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet jogerőre emelkedésének napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet végrehajtása megkezdésének napja (ha nem azonos az ítélet jogerőre emelkedésének napjával): (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat végrehajtása megkezdésének napja (amennyiben nem azonos a próbaidőt megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával): (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
1. Az ítélet összesen ............................ bűncselekményre vonatkozik.
A tényállások összefoglalása és az elkövetési körülmények leírása, a bűncselekmény elkövetésének ideje és helye, valamint az elítélt személy részvételének módja:
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az ítélet alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:

 



2. Ha az 1. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül a kibocsátó állam joga szerint meghatározott egy vagy több olyan bűncselekménynek felel(nek) meg, amelyek a kibocsátó államban legalább hároméves maximális időtartamú szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető(k), kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzet(ek)et:


o bűnszervezetben való részvétel
o terrorizmus
o emberkereskedelem
o gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
o kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
o fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
o korrupció
o csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
o bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
o pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
o számítógépes bűncselekmények
o környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
o segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
o szándékos emberölés, súlyos testi sértés
o emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
o emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés
o rasszizmus és idegengyűlölet
o szervezett rablás vagy fegyveres rablás
o kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
o csalás
o zsarolás és védelmi pénz szedése
o termékhamisítás és szerzői jogi termékekkel történő kalózkodás
o hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés
o fizetőeszközök hamisítása
o hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
o nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
o lopott gépjárművek kereskedelme
o erőszakos közösülés
o gyújtogatás
o a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
o repülőgép/hajó jogellenes hatalomba kerítése
o szabotázs

3. Ha az 1. pontban megjelölt bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve ha az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, továbbá a tanúsítványt azon tagállam részére továbbítják, amely kijelentette, hogy vizsgálja a kettős büntetendőséget (a kerethatározat 10. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az érintett bűncselekmény(ek)ről:

 

(h) Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:

1. o Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

2. o Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.

3. Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:

o 3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -ára/-ére (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;

VAGY

o 3.2. az érintett a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;

VAGY

o 3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintettnek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát – beleértve az új bizonyítékokat – és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
o az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,

VAGY

o a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett.

4. Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, kérem, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:

…………………………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………………………...

(ł) Az itéletben vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozatban kiszabott büntetés jellegével kapcsolatos információk

1. Ez a tanúsítvány az alábbiak valamelyikére vonatkozik:
o felfüggesztett büntetés (= olyan szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, amelynek végrehajtását az ítélethozatalkor részben vagy egészben feltételesen felfüggesztették)
o Próbára bocsátás:
o a büntetés kiszabása egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály megállapításával feltételesen elhalasztásra került
o a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés helyett egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály megállapítására került sor
o Alternatív szankció:
o az ítélet tartalmaz az érintett kötelezettség(ek) vagy utasítás(ok) nem teljesítése esetén végrehajtandó, szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
o az ítélet nem tartalmaz az érintett kötelezettség(ek) vagy utasítás(ok) nem teljesítése esetén végrehajtandó, szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
o feltételes szabadságra bocsátás (= az elítélt személy korai – a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos részének letöltését követő – szabadlábra helyezése, illetve próbára bocsátása)


2. További információ
2.1. Az elítélt személy a következő időszakban előzetes letartóztatásban volt:
2.2. A személy a következő időszakban szabadságvesztés büntetést/szabadságelvonással járó intézkedést töltött le (kizárólag feltételes szabadságra bocsátás esetén töltendő ki):
2.3. Felfüggesztett büntetés esetén
– azon kiszabott szabadságelvonás időtartama, amely feltételesen felfüggesztésre került:
– a felfüggesztés időtartama:
2.4. Ha ismert, a letöltendő szabadságelvonás időtartama, a következő esetekben:
– az ítélet végrehajtása felfüggesztésének visszavonása esetén,
– a feltételes szabadságra bocsátás visszavonása esetén, vagy
– az alternatív szankció megsértése esetén (ha erre az esetre az ítélet tartalmaz végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést):

(j) A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) időtartamával és jellegével kapcsolatos információ


1. A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) felügyeletének teljes időtartama:

2. Adott esetben a próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) részeként elrendelt minden egyes kötelezettség időtartama:

3. A próbaidő teljes időtartama (ha eltér az 1. pontban feltüntetett időtartamtól):

4. A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) jellege (több választ is meg lehet jelölni):
o az elítélt személy számára előírt azon kötelezettség, amely szerint bármilyen lakóhely- vagy munkahely-változást meghatározott hatóság részére be kell jelenteni
o arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területekre
o a végrehajtó állam területének elhagyására vonatkozó korlátozás
o a magatartásra, a lakóhelyre, az oktatásra és képzésre, a szabadidős tevékenységre vonatkozó,illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy módját előíró utasítások
o meghatározott időpontokban jelentkezési kötelezettség egy meghatározott hatóságnál
o meghatározott személyekkel való érintkezés tilalma
o azon tárgyakkal való érintkezés tilalma, amelyeket az elítélt személy bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált
o a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség és/vagy az ilyen kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatásának kötelezettsége
o közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség
o az elítélt személyekért felelősséget vállaló pártfogó felügyelővel vagy szociális szolgálat képviselőjével való együttműködés kötelezettsége
o gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvétel kötelezettsége
o egyéb olyan intézkedések, amelyeket a végrehajtó állam e kerethatározat 4. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítéssel összhangban kész felügyelni

5. Kérjük, adjon részletes leírást a 4. pontban jelzett, próbaidő alatti magatartási szabály(ok)ról vagy alternatív szankció(k)ról:

6. Kérjük, jelölje meg a következő négyzetet, ha rendelkezésre állnak a vonatkozó, próbaidővel kapcsolatos jelentések:
o Ha megjelölte ezt a választ, kérjük jelezze, mely nyelv(ek)en készültek e jelentések151:

 

(k) Az ügy egyéb lényeges körülményei, ideértve a korábbi elítélésekkel kapcsolatos vonatkozó információkat vagy a próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) megállapításának konkrét okait (nem kötelező információk):


Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatkozási szám (ha van):
Hivatalos pecsét (adott esetben):

11. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

E törvény 141. §-a értelmében a jelentés az alábbi adatokat tartalmazza:

(a) A felügyelet alatt álló személy személyazonosságával kapcsolatos adatok:

Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Cím:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):

 

(b) A felfüggesztett büntetéssel, próbára bocsátással, alternatív szankcióval vagy feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos ítéletre, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatra vonatkozó adatok:

Az ítélet meghozatalának napja:

Hivatkozási szám (ha van):


Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat meghozatalának napja:

Hivatkozási szám (ha van):


Az ítéletet hozó bíróság:

Hivatalos megnevezés:

Cím:


Adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot hozó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Cím:

A tanúsítvány kibocsátásának napja:

A tanúsítványt kiállító hatóság:

Hivatkozási szám (ha van):

(c) A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy az alternatív szankció(k) felügyeletéért felelős hatóság adatai: A hatóság hivatalos megnevezése:
A kapcsolattartó személy neve:
Munkakör (beosztás/rang):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:

 

(d) Próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k):


Az a) pontban említett személy megsértette a következő kötelezettség(ek)et vagy utasítás(ok)at:
o az elítélt személy számára előírt azon kötelezettség, amely szerint bármilyen lakóhely- vagy munkahely-változást meghatározott hatóság részére be kell jelenteni
o arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területekre
o a végrehajtó állam területének elhagyására vonatkozó korlátozás
o a magatartásra, a lakóhelyre, az oktatásra és a képzésre, a szabadidős tevékenységre vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésénekkorlátozását vagy módját előíró utasítások
o meghatározott időpontokban jelentkezési kötelezettség egy meghatározott hatóságnál
o meghatározott személyekkel való érintkezés tilalma
o azon tárgyakkal való érintkezés tilalma, amelyeket az elítélt személy bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált
o a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség és/vagy az ilyen kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatásának kötelezettsége
o közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség
o az elítélt személyekért felelősséget vállaló pártfogó felügyelővel vagy szociális szolgálat képviselőjével való együttműködés kötelezettsége
o gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség
o egyéb intézkedések:

 

(e) A fentiek megsértésének leírása (hely, időpont és konkrét körülmények):

(f) Egyéb ténymegállapítások (ha vannak):

A ténymegállapítások leírása:

 

(g) Azon személy adatai, akihez megkereséssel lehet fordulni, ha e kötelezettségek vagy utasítások megszegésével kapcsolatban további információkra van szükség:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):

A formanyomtatványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatalos pecsét (ha van):

12. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez152

E törvény 148. § (6) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

A

B

C

D

E

 

A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint

1.

bűnszervezetben való részvétel

bűnszervezetben részvétel bűntette

321. § (1) bekezdés

bűnszervezetben részvétel bűntette

263/C. § (1) bekezdés

2.

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

459. § (1) bekezdés 1. pont

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

137. § 8. pont

3.

terrorizmus

terrorcselekmény bűntette

314. §, 315. § a (3) bekezdés kivételével, 316. §

terrorcselekmény bűntette

261. § a (6) bekezdés kivételével

4.

terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette

317. §

terrorcselekmény bűntette

261. § (8) bekezdés

5.

terrorizmus finanszírozása bűntette

318. §

terrorcselekmény bűntette

261. §

6.

emberkereskedelem

emberkereskedelem vétsége és bűntette

192. §

emberkereskedelem bűntette

175/B. §

7.

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

353. § (2) bekezdés a) pont

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (2) bekezdés a) pont

8.

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

353. § (3) bekezdés d) pont

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (3) bekezdés c) pont

9.

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

szexuális kényszerítés bűntette

196. §

 

 

10.

szexuális erőszak bűntette

197. §

erőszakos közösülés bűntette

szemérem elleni erőszak bűntette

197. §

198. §

11.

szexuális visszaélés bűntette

198. §

megrontás bűntette

201–202/A. §

12.

kerítés bűntette

200. §

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette

207. § (3) bekezdés a) pont

13.

prostitúció elősegítésének bűntette

201. §

kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette

205. § (3) bekezdés a) pont

14.

gyermekprostitúció kihasználásának bűntette

203. §

 

 

15.

gyermekpornográfia vétsége és bűntette

204. §

tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette

204. §

16.

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

kábítószer-kereskedelem vétsége és bűntette

176–177. §

kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/A. §

282/B. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, (7) bekezdés b) pont

17.

kábítószer birtoklás vétsége és bűntette egyes esetei (ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít)

178–179. §

kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz);

282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont;

18.

kábítószer készítésének elősegítése vétsége és bűntette

182. § (1)–(4) bekezdés

kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette;

anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (3) bekezdés b) pont;

282. § (4) bekezdés

19.

kábítószer-prekurzorral visszaélés vétsége és bűntette

183. §

kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)

283/A. § (1) bekezdés

20.

 

 

 

kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282/C. §

21.

új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette

184. §

új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette

283/B. §

22.

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

324. §

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

263. §

23.

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés vétsége és bűntette

325. §

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette

263/A. §

24.

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

326. § a (7) bekezdés kivételével

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

264/C. §

25.

 

nemzetközi gazdasági tilalom megszegésének bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék)

327. § (3) bekezdés a) pont

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette

261/A. § (3) bekezdés a) pont

26.

haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés bűntette

329. §

haditechnikai termékkel visszaélés bűntette

263/B. § (1) bekezdés b) pont

27.

vesztegetés

vesztegetés bűntette

290. §

vesztegetés bűntette

254. § az (1) bekezdés kivételével

28.

vesztegetés elfogadása bűntette

291. §

vesztegetés bűntette

252. §, 255/A. § (1) bekezdés

29.

 

hivatali vesztegetés vétsége és bűntette

293. §

vesztegetés bűntette

vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

253. §, 255/A. § (2) bekezdés,

258/B. §

30.

hivatali vesztegetés elfogadása bűntette

294. §

vesztegetés bűntette

vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

250. §, 255/A. § (1) bekezdés

258/D. §

31.

vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette

295. §

vesztegetés bűntette

255. §, 255/A. § (2) bekezdés

32.

vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette

296. §

vesztegetés bűntette

255. §, 255/A. § (1) bekezdés