nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
64/2012. (XII. 12.) BM rendelet
az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról
2018-04-28
infinity
6
Jogszabály

64/2012. (XII. 12.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

a)1 állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, a más szervhez vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;

b) igényjogosult: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának egyenruha-ellátásra jogosult tagja;

c) ruházati raktár: az Országgyűlés Hivatala által a hivatásos állomány alapfelszerelési és utánpótlási egyenruházati igényeinek kiszolgálása érdekében működtetett raktár;

d) ruházati termékek és felszerelési cikkek:

da)2 a hivatásos állomány egyenruházati termékei (felsőruházat, aláöltözet, lábbeli, sapka, ékítmények, ruházati kiegészítők, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai,

db) a munka- és védőruházat, valamint a védőeszközök, védőfelszerelések,

dc) a ruházati egységfelszerelési anyagok,

dd)3 a szolgálati azonosító jelvény, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény, a karjelvény, a testületi jelvény, a kitüntetések és tartozékai, valamint

de) a javító és karbantartó anyagok;

e) szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási norma:

ea) egyenruhás alapellátási norma, amely egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz, az e normába besoroltak szolgálati feladataikat egyenruhában látják el,

eb) vegyes ruhás alapellátási norma, amely egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz, az e normába besoroltak szolgálati feladatok ellátása során polgári ruházatot és egyenruházatot is viselhetnek,

ec) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében szolgálati ruházatot tartalmaz, az e normába besoroltak alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot;

f)4 ruházati protokoll szint: a személyvédelmi feladatok ellátása során alkalmazott, az Országgyűlés elnöke programjának protokolláris rendjéhez igazodó öltözeti fokozat.

2. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.

(2) A használatból kivont vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.

(3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek hivatásos használatból történő kivonása esetén polgári célra történő további felhasználása tilos, azokat az igényjogosult köteles a ruházati raktár részére visszaszolgáltatni.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kérelemre engedélyezheti az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek, vagy ezek utánzatának nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet, oktatási intézmény vagy személy általi felhasználását.

3. § (1)5 A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását a szolgálati elöljáró rendszeresen ellenőrzi. A ruházati termékek és felszerelési cikkek folyamatos utánpótlását az igényjogosult és – az Országgyűlési Őrség parancsnokának állományparancsa alapján, az általa kijelölt ruházati előadó felügyeletével – a ruházati raktár végzi.

(2)6 Ruházati szemlét évente legalább egy alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett hivatásos állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemle megtartására és a szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

(3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati öltözet, a munka- és védőruházat, valamint a riadócsomag hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelő viseletére.

(3a)7 A ruházati szemlén a pótlandó termékek körét a termékek használtsági foka alapján kell meghatározni, figyelembe véve a ruházati utánpótlási ellátmány összegét, terhelhetőségét.

(3b)8 Az egyenruházati termékeknél az 1. mellékletben meghatározott tervezett viselési idő azt az időtartamot határozza meg, aminek elteltét követően az állománynak az egyenruházati termékeket – ha a szolgálati feladatokat kizárólag az adott egyenruházatban látja el – a ruházati szemle eredményétől függően pótolni indokolt.

(4) A ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét.

(5) A végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről, valamint a ruházati termékek és felszerelési cikkek ellátási tapasztalatairól szóló jelentést az Országgyűlési Őrség parancsnoka minden év január 31-ig felterjeszti az Országgyűlés elnökének.

4. §9 A szolgálati elöljáró felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő egyenruha-viselésre jogosultak egységes öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére, a viselési alkalomra, továbbá az aktuális évszakra tekintettel kell meghatározni.

5. § (1) Nem kötelező egyenruházatot beszerezni:

a) az egyenruha-viselésre nem kötelezett állomány tagjának,

b) a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezően előírva a szolgálati egyenruha viselése és annak megvásárlása nem kerül részére elrendelésre,

c) a rendelkezési állományban lévőknek,

d) a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévőknek,

e) a felmentési idejüket töltőknek, valamint

f) a tárgyévben nyugállományba vonulóknak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény azért, mert egyenruházatot nem visel.

(3) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, akkor a ruházat biztosítása – amennyiben a ruházat az igényjogosult ruházati normájában nem szerepel – az elrendelő vagy a fogadó szerv költségvetése terhére történik.

6. § Az alapellátási normákat az 1. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A RUHÁZATI ELLÁTÁSBAN RÉSZTVEVŐK

1. A ruházati ellátásban közreműködők feladatai

7. § (1) Az Országgyűlési Őrség

a) kidolgozza és rendszeresen karbantartja az alapellátási ruházati normákat,

b) a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárását lefolytatja, a rendszeresítési jegyzőkönyveket elkészíti,

c) irányítja a ruházati szükségletek felmérését,

d) meghatározza a ruházati termékek méretmegoszlását,

e) összeállítja a ruházati termékek igénybejelentéseit,

f)10 évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a hivatásos állomány ruházatának meglétét és állapotát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttműködve bejelentett vagy be nem jelentett ruhaszemlét tart, a ruházati szemléről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a szemle lefolytatását, eredményét és az igényjogosultak észrevételeit,

g) figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra,

h) ellenőrzi a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását.

(2) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés Hivatalával együttműködve

a) gondoskodik az igényjogosultak felszereléséről, az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, valamint a leszerelők ruházattal kapcsolatos elszámoltatásáról,

b) karbantartja és nyilvántartja a ruházati anyagok, ruházati termékek és felszerelési cikkek műszaki leírásait,

c) szervezi az Országgyűlési Őrség zavartalan működéséhez szükséges ellátást,

d) meghatározza a ruházati termékek és felszerelési cikkek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat.

8. § Az Országgyűlés Hivatala

a) gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos rendelkezésre bocsátásáról, raktározásáról, valamint szerződést köt – méretre készítésére – a méretes ruhákat vagy lábbeliket készítő egységet üzemeltető cégekkel, továbbá figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését,

b) véleményt ad az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben,

c) az Országgyűlési Őrség igénye alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, tárolását, kiadását,

d) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az Országgyűlési Őrséget az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól,

e) elkészíti a beszerzési körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét,

f) a hivatásos állomány alapfelszerelési és utánpótlási egyenruházati igényeinek kiszolgálása érdekében ruházati raktárt tart fent és készletgazdálkodást folytat, valamint nyilvántartja az igényjogosultak járandóságait,

g) az Országgyűlési Őrséggel együttműködve ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését,

h) végzi az elszámolás keretében visszavételezett ruházat tisztíttatását.

9. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) biztosítja a feltételeket a 7. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásához,

b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (különösen az új felvétel, áthelyezés, vezénylés, leszerelés esetén) az Országgyűlés Hivatala az állományparancs útján értesüljön,

c) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje,

d) a szolgálati követelmények változásainak megfelelően – az Országgyűlés Hivatala főigazgatójával egyetértésben – kezdeményezi a ruházati ellátási-, szolgáltatási-, illetve készletezési normák módosítását, a korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését, meghatározza a fejlesztés irányát,

e) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért és az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért,

f) az Országgyűlés Hivatalánál kezdeményezi a raktárkészlet feltöltését a szükséges ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel.

2. Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelőssége

10. § Az igényjogosult

a) felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, állagmegóvásáért, továbbá a ruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek előírásoknak megfelelő felhasználásáért,

b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint az Országgyűlési Őrség tekintélyét ne sértse,

c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktől megfosztva (gombot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást eltávolítva) sem viselheti polgári öltözetként,

d) a használatra kiadott, valamint biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át.

3. A ruházati termékek csoportosítás és átadás-átvétele

11. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a cikkjegyzék részletezi.

(2) A ruházati anyagokat és a ruházati termékeket a számvitelről szóló törvény szabályai szerint kell értékelni.

12. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni.

III. FEJEZET

ELLÁTÁSI ALAPELVEK

4. A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai

13. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztásához és feladatainak, vagy munkakörének végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg.

(2) Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapfelszerelési ellátmányban, ezt követően évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül.

(3) Az alapfelszerelési ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását szolgálja.

(4)11

(5) Az egyenruhás, a vegyes és polgári ruhás normába sorolt állomány a ruházati utánpótlási kötelezettségének teljesítése után a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenőrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges.

14. § (1) Az igényjogosult az alapfelszerelési ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból a ruházati raktár és az Országgyűlés Hivatala által meghatározott méretes szabóságok útján kapja meg az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, és gondoskodik az elhasználódott vagy szolgálatban már nem viselhető alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról.

(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek tárgyévre érvényes, új és használt nyilvántartási értékéről (a továbbiakban: nyilvántartási értékek) az Országgyűlés Hivatala minden év január 31-ig tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát és a ruházati raktárban is kifüggeszti a nyilvántartási értékeket. Az évközi módosításokról az Országgyűlés Hivatala haladéktalanul értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát és gondoskodik a ruházati raktárban kifüggesztett nyilvántartási értékek aktualizálásáról.

15. § (1) Az alapfelszerelésben részesültek a besorolásuknak megfelelő, az előírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, valamint a ruházati utánpótlási ellátmány összegével kötelesek elszámolni.

(2)12 A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetett részének felhasználását igazoló számlával – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolnia.

(3)13 Ha az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és október 31. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeg felhasználását igazoló számlával tárgyév november 30-ig el kell számolnia. Ha a kifizetésre november vagy december hónapban kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeg felhasználását igazoló számlával tárgyév december 19-ig kell elszámolnia. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 26. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(4)14 Amennyiben az igényjogosult részére történő kifizetés dátuma november vagy december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyév december 19-ig történő elszámolási kötelezettségéről.

(5) Az adott naptári évre szóló számlát az Országgyűlési Őrség nevére és címére kell kiállíttatni.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében a 2. mellékletben meghatározott polgári ruházati termékek számolhatók el.

16. § (1) A számlát elszámolás céljából az Országgyűlési Őrséghez kell benyújtani.

(2) Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el, az Országgyűlési Őrség a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról.

5. Az ellátás módja

17. § (1) Az igényjogosultak részére az alapfelszerelési ellátmányt és a ruházati utánpótlási ellátmányt az Országgyűlési Őrség parancsnoka állapítja meg. A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetendő részét az illetményfolyósító szerv bocsátja az igényjogosult rendelkezésére.

(2) Az új felszerelők alapfelszerelési ellátmányának összegét az Országgyűlés Hivatala által kiadott nyilvántartási értékeket alapul véve kell kiszámítani. Az alapfelszerelési ellátmány az igényjogosult részére kizárólag természetben biztosítható.

(3) A ruházati raktár, valamint az Országgyűlés Hivatala által megbízott méretes szabóságok biztosítják a hivatásos állomány részére az utánpótlási jellegű igények ellátását.

(4) A ruházati raktár a kiadott egyenruházati termékekről és felszerelési cikkekről raktári kivételezési dokumentumot készít.

18. § (1) Alapfelszereléskor és alapfelszerelés-kiegészítés során az igényjogosultak részére – természetbeni ellátás keretében – konfekcionált termékeket kell biztosítani. A méretes ruházatok, valamint lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre.

(2) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, valamint a méretre igazítás költségét az alapfelszerelésben és az alapfelszerelés-kiegészítésben részesülőknek az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított számla ellenében ki kell fizetni. Ezen összeg elszámolását a 15. és 16. § alapján kell végrehajtani. Az alapfelszerelés és alapfelszerelés-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelő méret esetén – a ruházati raktár készletében lévő I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek a ruházati raktár használt készletéből is kiadhatók.

(3) A hivatásos állomány részére rendszeresített egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az igényjogosultak részére alapfelszerelésként természetben, térítésmentesen kell biztosítani. A térítésmentes természetbeni alapfelszerelést az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt, újonnan rendszeresített egyenruházat rendelkezésre bocsátása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet.

6. Az alapfelszerelés és az alapfelszerelés-kiegészítés általános szabályai

19. § (1) Az alapfelszerelési ellátmány egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek.

(2) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A normában előírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező.

(3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytáblázat alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az Országgyűlési Őrség parancsnoka határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban intézkedik.

(4) Az alapfelszerelést a kinevezési állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli engedélye alapján lehet, különösen takarékossági megfontolásból, ha már a kinevezéskor ismert, hogy a kinevezett rövid időn belül más beosztásba kerül áthelyezésre, amely alapján más alapellátási normára lesz jogosult.

(5) Az alapfelszerelésre való igényjogosultság kezdő időpontja az új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont.

(6) Az alapfelszerelés kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

(7)15 Teljes alapfelszerelésre a hivatásos állomány szolgálati viszonyt újonnan létesítő tagja, valamint a más rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől áthelyezett tagja jogosult.

20. § (1) Alapfelszerelés-kiegészítésre jogosult

a) az Országgyűlési Őrségen belül a hivatásos állomány

aa) polgári ruhás állományból vegyes vagy egyenruhás állományba,

ab) vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba

átsorolt tagja, vagy

b) a hivatásos állomány tábornokká kinevezett tagja.

(2) Az alapfelszerelés-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosultak.

(3)16 A hivatásos állomány tagja magasabb rendfokozatba történő kinevezésekor valamint előléptetésekor jogosult az 1. melléklet szerinti mennyiségben rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapra.

(4) Ugyanazon igényjogosultnak az Országgyűlési Őrségen belül, két éven belül történt ismételt vagy többszöri áthelyezése, illetve átsorolása esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról.

20/A. §17 A hivatásos állomány egyenruhás állományból vegyes vagy polgári ruhás állományba átsorolt tagja a meglévő társasági ruházatát, illetve szolgálati öltözetét az Országgyűlési Őrségnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya alatt megtarthatja.

7. Az alapfelszerelés utánpótlása

21. § (1) A teljes alapfelszerelés terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követően a 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni.

(2)18 A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethető részét tárgyév október 31-ig kell kifizetni. Az ellátmány természetbeni részét tárgyév december 31-ig kell kiadni.

(3)19

(4)20 A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, a társasági egyenruházat méretre igazítására, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt egyenruházat vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat és felszerelési cikk megvásárlására és méretre igazítására, továbbá a 2. melléklet szerinti polgári ruházati termékeknek a megvásárlására szolgál.

(5) A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az Országgyűlési Őrség parancsnokának intézkedése alapján – folyamatosan ellenőrizni kell.

(7) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek előírás szerinti tárolásáról és karbantartásáról az igényjogosult köteles gondoskodni.

22. § (1) Az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az Országgyűlési Őrséget terheli, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet.

(2) Az igényjogosultat terheli az átszerelési költség, ha az igényjogosult előléptetésére a rendfokozatban történő visszavetését követően került sor.

23. § (1) Illetmény nélküli szabadságon lévő, továbbá gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülő személy – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – ruházati utánpótlási ellátmányra a távolléte időtartama alatt nem jogosult. A távollét időtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. Az ezen személyek részére előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.

(2) A hivatásos állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett, előzetes letartóztatásba helyezett vagy katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítélt tagja részére – függetlenül a felfüggesztés, előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartamától – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani.

(3) Ha

a) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoznak, amely alapján az igényjogosult szolgálati viszonyát meg kell szüntetni, vagy

b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban érintett igényjogosult szolgálati viszonya a fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően egyéb okból megszűnik,

az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindításának első naptári hónapjának utolsó napjától visszamenőleges hatállyal kell elszámolnia a 25. és 26. §-ban meghatározottak szerint.

(4) Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenőlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt. A kifizetett ellátmánnyal a 15. és 16. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni.

(5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére:

a) akit állományviszonya fenntartása mellett más szervhez vezényeltek,

b) aki szülési szabadságát tölti,

c) aki betegállományban van.

(6) Az igényjogosult részére a más szervhez vezénylése esetén az ellátást az állományilletékes szerv és a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani.

24. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kár megtérítése érdekében a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az Országgyűlés Hivatala megelőlegezi.

(3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az Országgyűlési Őrség viseli. Az erre irányuló igényt a kártérítési felelősségre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

(5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslő vagy szakértő igénybe vehető.

7/A.21 A ruházati utánpótlási ellátmány terhére kiadott természetbeni ellátásról

24/A. § (1) Az igényjogosult a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány terhére ezen alcímben meghatározott módon és mértékben természetbeni ellátásban részesül.

(2)22 A 3. § (2) bekezdésében meghatározott, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően megtartandó ruházati szemle során a ruházati szemlét lefolytató személy meghatározza és a ruházati szemléről készült jegyzőkönyvben rögzíti azokat a ruházati termékeket, amelyeket az igényjogosult részére a ruházati utánpótlási ellátmány terhére természetben kell kiadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni ellátás az igényjogosult részére az 1. mellékletben meghatározott ruházati termékek és felszerelési cikkek köréből kerül meghatározásra. A ruházati termékek és felszerelési cikkek értékét a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartási érték alapján kell meghatározni.

(4) A ruházati szemlét lefolytató személy által a szemlén meghatározott ruházati termékek összértéke nem haladhatja meg a ruházati utánpótlási ellátmány tárgyévi mértéket, kivéve, ha olyan termék kerül meghatározásra, amelynek nyilvántartási értéke önmagában meghaladja az éves ruházati utánpótlási ellátmány teljes mértékét, ebben az esetben természetbeni ellátásként kiadandó termékként kizárólag ez a termék kerülhet meghatározásra és a ruházati utánpótlási ellátmány összegét meghaladó mértéket a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni.

(5) A ruházati szemlét lefolytató személy által természetbeni ellátásként kiadandó termékek körének meghatározását követőn a ruházati utánpótlási ellátmány tárgyévi összegéből még fennmaradó részösszegre vonatkozóan az igényjogosult – a 24/B. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a ruházati szemle során nyilatkozatban kérheti, hogy az 1. mellékletben meghatározott egyes ruházati termékeket a ruházati utánpótlási ellátmány terhére természetbeni ellátásként adják ki részére. Az igényjogosult nyilatkozatát a ruházati szemléről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)23

24/B. § (1) Nem részesül természetbeni ellátásban

a) aki felmentési idejét tölti,

b) aki szülési szabadságon van,

c) a rendelkezési állományban lévő állomány,

d) a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévő állomány, valamint

e) akinek a szolgálati viszonya a nyugdíjazására tekintettel a tárgyév december 31-ig megszűnik.

(2)24 A hivatásos állomány várandós nő tagja esetében – ha a várandósságot orvos igazolta – a 24/A. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, de az igényjogosult az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kérheti egyes ruházati termékek természetbeni ellátásként történő kiadását.

24/C. § (1) A ruházati utánpótlási ellátmány összegéből a 24/A. § szerinti természetbeni ellátás, valamint az esetleges túlellátás fedezetére együttesen a ruházati utánpótlási ellátmány összegének

a) az egyenruhás alapellátási normába sorolt állomány esetében a 100%-a,

b)25 a vegyes ruhás és polgári ruhás alapellátási normába sorolt állomány esetében legfeljebb az 50%-a

tartható vissza.

(2)26 A természetbeni ellátás fedezetéül visszatartott összeg tárgyév szeptember 30-ig fel nem használt részét tárgyév október 31-ig ki kell fizetni a hivatásos állomány részére.

24/D. § (1) A természetbeni ellátás cikkösszetételének méretbesorolásához szükséges méretfelvételt és az igények összesítését a 3. § (1) bekezdése alapján kijelölt ruházati előadó szervezi meg.

(2) A méretek pontos besorolásáért az igényjogosult a felelős.

(3) A gyártáshoz szükséges személyre szóló és összesített méretek közléséért a méreteket megadó ruházati előadó a felelős.

(4) A hivatásos állomány természetbeni ellátásban részesülő tagjait – legkésőbb az ellátás időpontjáig – írásban tájékoztatni kell a ruházati termékek áráról.

24/E. § Ha a hivatásos szolgálati jogviszonyt létesítő állomány az alapfelszerelés vagy alapfelszerelés-kiegészítés során az alapellátási normájának megfelelő kiváltásra kerülő szolgálati ruházat cikkeit nem kapta meg, akkor az ellátást az újonnan bevezetett és rendszeresített termékekből kell biztosítani.

24/F. § Ha a hivatásos állomány tagjának természetbeni ellátásra szóló jogosultsága a 24/B. § alapján megszűnik, részére a természetbeni ellátás visszatartott ellenértékét ki kell fizetni, továbbá a kiosztott ruházati termékeket be kell vonni.

8. A szolgálati viszony megszűnése esetén követendő eljárás

25. § (1)27 Attól, akinek a szolgálati viszonya megszűnt, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – az egyenruha-jellegtől megfosztott kesztyű, lábbeli, aláöltözet, zokni, társasági hosszú ujjú fehér póló és ing kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására fel lehet használni. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminősítés figyelembevételével kell végrehajtani.

(2)28 Arra a személyre, akinek a szolgálati viszonya a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az egyenruha-jellegtől megfosztott társasági ruházatot is megtarthatja.

(3) A szolgálati viszony létesítésétől számított egy éven belüli leszerelőnek vissza kell fizetnie azon összeget is, amelyet ruházati termékek és felszerelési cikkek vásárlása céljából fizettek ki részére, de amely összegből ruházati terméket vagy felszerelési cikket még nem vásárolt.

(4) A leszerelők a szolgálati viszony megszűnése esetén, a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre jogosultak.

26. § (1) A hivatásos állomány elhunyt tagjának ruházati termékeire és felszerelési cikkeire a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére az adózási szabályok betartása mellett ki kell fizetni. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell.

(2)29 Annak az igényjogosultnak, aki a leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel nem tud elszámolni, a cikkek tárgyévi forintértékének 100%-át kell visszafizetnie.

9. Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai

27. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a ruházati alapfelszerelésről és a ruházati utánpótlási ellátmányról, valamint annak felhasználásáról – egyénenkénti nyilvántartást vezet, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponton kívül a nyilvántartást le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor. Az elszámolást a záráskor a nyilvántartásban szereplő készletek alapján, a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell elvégezni.

(3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következő évre átvinni.

(4)30 Az elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor, valamint más rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez történő áthelyezéskor a 25. és 26. § előírásai szerint kell végrehajtani.

(5) Az alapfelszerelés, az alapfelszerelés-kiegészítés és a ruházati utánpótlási ellátmány raktári kiadásának tényét, továbbá a kifizetett összeg számlával történő elszámolásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban kell szerepeltetni.

IV. FEJEZET

A MUNKARUHÁZATI-, A VÉDŐRUHÁZATI-, VÉDŐESZKÖZ- ÉS VÉDŐFELSZERELÉSI-,
ILLETVE A RUHÁZATI EGYSÉGFELSZERELÉS-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI

10. Az ellátás alapelvei

28. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó kockázatelemzés alapján védőruházat, védőeszköz és védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg.

(2)31 Az igényjogosultat nagy fokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó, a 3. mellékletben meghatározott szolgálati feladatok esetében munkaruházat illeti meg.

(3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, valamint közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg.

(3a)32 A viselési időn belül felmerülő mérethelyességi eltérés miatt nincs mód a munkaruházati termék cseréjére.

(3b)33 A munkaruházati termékeket az igényjogosult kizárólag a szolgálati feladatok ellátása során használhatja. A szolgálaton kívül használt munkaruházati termék kopása nem rendeltetésszerű használatból eredő elhasználódásnak minősül.

(4) Az egyéni védőfelszerelés kiválasztása munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősül. A védőeszközök körének meghatározása és biztosítása érdekében – a munkafeladatok, valamint használt eszközök figyelembevételével – kockázat-értékelést kell készíteni.

(5) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítő vagy annak ellátását szolgáló ruházati egységfelszerelés biztosítható.

29. § Az igényjogosultat a 28. § alapján megillető munkaruházatot, egyéni védőfelszerelést, valamint ruházati egységfelszerelést az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok alapján a szolgálati beosztásba kinevezéssel egyidejűleg állományparancsban állapítja meg.

30. § Az állományparancsban meg kell határozni

a) az igényjogosultság alapját képező munkakört,

b) az adott munkakör ellátásához szükséges munkaruházati termékek, egyéni védőfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét,

c) a juttatás jellegét: munkaruha, egyéni védőfelszerelés vagy ruházati egységfelszerelés, valamint

d) az egyéni védőfelszerelés kivételével a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési, használati vagy tervezési idejét.

11. A készletek kialakítása

31. § (1) A készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. Az Országgyűlési Őrségnél kizárólag olyan egyéni védőfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal, EK megfelelőségi nyilatkozattal vagy homologizációs típusbizonyítvánnyal rendelkezik.

(2)34

(3)35 A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti.

(4) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész időtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől – a munka végzése során előforduló minden ártalomra biztosítani kell.

(5) Ha az igényjogosult egészségének, testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, az Országgyűlési Őrség – az Országgyűlés Hivatala útján – az állományparancsban meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani.

32. § Az ellátási szükségletek fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében kell megtervezni.

33. § A tervezett viselési, használati időt teljes szolgálati idő, a ruházati egységfelszerelések körében a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

12. A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása

34. § (1) Az igényjogosult akkor válik a 28. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha kinevezés áthelyezés vagy más szervhez vezénylés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lép.

(2) Az igényjogosultak ellátását az Országgyűlési Őrség a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása útján teljesíti.

(3) Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű termékekből és cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs.

(4)36 Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az Országgyűlés Hivatala tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek viselési ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártó művi bizonylat szavatossági időt határoz meg. A védőképességet az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatait ellátó – az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott – munkavédelmi megbízott rendszeresen ellenőrzi, a szükséges védőfelszerelés cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.

(5) A lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét.

(6) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az Országgyűlés Hivatala, ezt követően a használó tulajdonát képezi.

13. Az ellátás szüneteltetése és a viselési idő módosítása

35. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam – amennyiben a munkaruházatot nem használják –, és a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésének időtartama, valamint az egészségügyi, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a viselési idő a távollét időtartamával meghosszabbodik. A meghosszabbítás időtartamát egész hónapokban kell számolni.

14. Elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikkek pótlása

36. § (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell.

(2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani.

(3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

15. Az igényjogosultság megszűnésekor követendő eljárás

37. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

a) a szolgálati viszonya megszűnésekor,

b)37 más rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez történő áthelyezésekor, vagy 3 hónapot meghaladó vezénylésekor,

c) 3 hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint

d) olyan munkakörbe kerülésekor, amelyben az ellátás már nem illeti meg,

köteles visszaszolgáltatni.

(2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat bekerülési értékét osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatja.

(4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amely kimondja az Országgyűlési Őrség kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor a munkaruházatot be kell vonni.

16. Nyilvántartási előírások

38. §38 Az Országgyűlés Hivatala a használatra természetben kiadott munkaruházat mennyiségét, viselési idejét és bekerülési értékét, valamint a természetben kiadott egyéni védőruha, védőfelszerelés mennyiségét és bekerülési értékét a személyi leltárban tartja nyilván.

V. FEJEZET

A RIADÓCSOMAGGAL VALÓ ELLÁTÁS RENDSZERE, SZABÁLYAI

39. § (1) Az igényjogosultat kinevezésekor a riadócsomag összetételének megfelelő ellátás illeti meg.

(2) A riadócsomag egyszeri ellátás, amit az illetményfolyósító szerv – az Országgyűlési Őrség költségvetésének terhére – pénzben bocsát az igényjogosult rendelkezésére. A kifizetett összeg elszámolás köteles. Az elszámolást a ruházati utánpótlási ellátmánnyal megegyező módon kell végrehajtani.

(3) A riadócsomag értéke 6800 Ft.

(4) A hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja a riadócsomagot a kinevezését követő 30 napon belül köteles összeállítani.

(5) A riadócsomag összetétele:

a) tisztálkodó felszerelés (törölköző, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésű, borotválkozó felszerelés/intim csomag),

b) kétnapi hidegélelem (legalább 2 db melegíthető 400 gr-os készételkonzerv, 2 db 65 gr-os és 2 db 150 gr-os húskészítmény konzerv), konzervnyitó,

c) tisztító, karbantartó felszerelés (lábbeli tisztító- és varrókészlet),

d) füzet (A/5), íróeszköz.

40. § (1) A riadócsomagot az igényjogosultnak a szolgálati helyén kell tárolnia. A riadócsomagban tárolt cikkek, felszerelések és eszközök karbantartását, és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a pótlását – a szavatossági idővel rendelkezők szavatossági frissítését is beleértve – az igényjogosult saját költsége terhére hajtja végre.

(2) Riadó elrendelése esetén az igényjogosult köteles a rendkívüli feladat elrendelésére felkészülni, a riadócsomagot, az esővédő öltözetet és az évszaknak megfelelő szolgálati öltözetet magához venni.

(3) Az elrendelt rendkívüli feladatok végrehajtása során, amennyiben az igényjogosult élelmezési ellátásban nem részesül, a felhasznált hidegélelem (1400 Ft/nap) visszapótlásra kerül (reggeli 25%, ebéd 45%, vacsora 30%).

(4) A szolgálati viszony megszűnése esetén – amennyiben a szolgálati viszony a létesítésétől számított egy éven belül megszűnik – az igényjogosult köteles a kifizetett összeget visszatéríteni. Az egy évet elérő vagy meghaladó hivatásos szolgálat után történő leszerelés esetén a leszerelőt visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(5) A riadócsomag ellenőrzését a ruházati szemle során kell végrehajtani. Az ellenőrzésnek ki kell térnie a riadócsomag összetételére, minőségére és a szavatossági időre. A tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának azonnal intézkedni kell.

VI. FEJEZET

ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZAT

17. Az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai

41. § (1)39 Egyenruha viselésére jogosultak az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjai. A hivatásos állományból nyugállományba helyezettek kizárólag a társasági ruházatot viselhetik (nyugállományú kiegészítő jelzéssel), amennyiben az egyenruha viselésétől nem tiltották el őket.

(2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekből polgári ruha viselését rendeli el.

(3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát viselhet. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti. A tábornoki állomány normabesorolása vegyes ruhás alapellátási norma.

(4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia.

(5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

(6) Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha

a) beosztásából felfüggesztették, vagy

b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik, kivéve, ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka azt előzetesen írásban engedélyezte számára.

(7)40 Nem engedélyezett

a) az egyenruházat polgári ruházattal történő vegyes viselése,

b) a szolgálati egyenruházatnak a társasági ruházattal történő vegyes viselése, a többfunkciós kabát kivételével,

c) az Országgyűlési Őrség tekintélyét sértő, elhasznált, kopott, szennyezett, kirívóan nem mérethelyes ruházat viselése,

d) a ruházati termékeknek az előírástól eltérő formában való elkészíttetése,

e) a jelzéseknek, díszítőelemeknek, jelvényeknek és kitüntetéseknek a 47. és 48. §-ban meghatározottaktól eltérő viselete,

f) az öltözködési rendszabályok önkényes megváltoztatása, az egyenruházat 42. §-ban meghatározottakon túli könnyítése,

g) a közterületen történő szolgálatellátáskor – a halasztást nem tűrő intézkedések és az öltözködési könnyítés kivételével – a sapka vagy kalap levétele,

h) az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül, szolgálaton kívül az egyenruházat, a munka-, illetve védőruházat viselete,

i) az alapellátási normából kivont vagy nem rendszeresített ruházati cikkek viselése, valamint

j) az egyenruházati termék és felszerelési cikk polgári öltözetként történő viselése, még egyenruha jellegétől megfosztva is.

(8)41 Az egyenruházat elkészíttetése, a kapott ruházati termékek átalakítása, fazonigazítása kizárólag az Országgyűlés Hivatalával szerződéses viszonyban álló vállalkozás vagy személy közreműködésével történhet.

42. § (1) A hivatásos szolgálattal össze nem függő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhető.

(2) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével – a szolgálati követelmények figyelembevételével – hajtható végre.

(3)42 A közvetlen szolgálati elöljáró engedélye alapján az országgyűlési őr, ha azt a körülmények – így különösen a szolgálati feladat jellege, időjárási körülmények – indokolják, a sapkáját leveheti. Az öltözködési könnyítésre okot adó körülmények megszűnését követően az öltözködési könnyítést meg kell szüntetni.

(4)43 Szolgálatban vonaton, távolsági autóbuszon, hajón, repülőgépen, zárt fülkében, egyenruhában utazó országgyűlési őr az utastér hőmérsékletéhez igazodva a zubbonyát, kabátját kigombolhatja, lecipzárazhatja, illetve leveheti, továbbá nyakkendőjét és sapkáját is leveheti. Az utazás befejezése előtt az öltözködési könnyítéseket meg kell szüntetni. A gépjárművüket egyenruhában vezetők, valamint a járműben egyenruhában utazók a zubbonyukat, kabátjukat kigombolhatják, lecipzárazhatják vagy levehetik, a sapkájukat levehetik. A járműből történő kiszállást követően az öltözködési könnyítéseket meg kell szüntetni.

43. § (1)44 A rendszeresített egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és az aktuális évszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőséget kell biztosítaniuk.

(2) Viselési alkalom szerint az egyenruházat

a) díszelgő,

b) társasági vagy

c) szolgálati

öltözet.

(3)–(4)45

(5)46 Az aktuális évszakban megszokottól eltérő időjárási viszonyok vagy szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén a ruházat meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik.

44. § (1) A szolgálati öltözet a hivatásos állomány ruházata a szolgálati és kiképzési feladatok végrehajtása során.

(2) A társasági öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, szolgálati eseményeken, jelentős társadalmi rendezvényeken, és egyéb ünnepi alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (például házasságkötés, keresztelő) alkalmával is viselhető.

(3) A díszelgő öltözet az az öltözet, amelyet a hivatásos állománynak a protokolláris díszelgési feladatok ellátására kijelölt tagjai a díszelgési feladatok ellátása során, alkalmi ruházatként viselnek állami és nemzeti ünnepeken, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghatározott esetekben egyéb eseményeken.

45. § Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az Országgyűlési Őrség parancsnoka biztosítja.

46. § A szolgálati elöljáró felelős beosztottai öltözködéséért. A szolgálati elöljáró ellenőrzi, hogy beosztottai ruházata megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek. A szolgálati elöljáró köteles megkövetelni, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta legyen.

47. § (1) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, a bal oldalon lévő zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető.

(2)47 A köztársasági elnök, a Kormány, az Országgyűlés elnöke, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket – az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályozókban meghatározottaknak megfelelően – a társasági zubbonyon a bal zsebtakaró felett elhelyezve kell viselni.

(3)48 Kitüntetések viselésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a kitüntetéseket és szalagsávot a zubbony bal oldalán, a zsebfedő felett, a viselési sorrend szerint balról jobbra – belülről kifelé –, több sor esetén felülről lefelé kell elhelyezni;

b) egy kitüntetést a zubbony bal oldalán, a felső zseb fölé kell helyezni úgy, hogy a kitüntetés ékítménye a zsebtakaró felső szélét érintse, középvonala pedig a zsebtakaró középvonalával egybeessen;

c) két kitüntetést a zseb középvonalától jobbra és balra, a viselési sorrendben megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a magasabban sorolt kitüntetés szalagjából 2 cm látható legyen, ha a kitüntetések hossza különböző, akkor úgy kell elhelyezni, hogy a zsebtakaró felső szélét a hosszabb kitüntetés ékítményének alsó széle érintse, a szalagok felső szélét pedig azonos magasságban kell elhelyezni;

d) kettőnél több kitüntetés elhelyezésénél az első kitüntetés szalagjától a zubbony kihajtása alól 2 cm látható kell, hogy legyen, a legszélső kitüntetés szalagja pedig a zseb bal oldali varrásával kell, hogy egybeessen;

e) ha egy sorban több kitüntetés elhelyezésére kerül sor, a 2 cm távolságot a kitüntetések számának megfelelően arányosan csökkenteni kell;

f) a kitüntetéseket két sorban úgy kell viselni, hogy az alsó sor egyezzen meg az egysoros viselési formával, a felső sorban elhelyezett kitüntetés ékítményének alsó széle pedig az alsó sorban elhelyezett kitüntetések szalagjának közepéig érjen;

g) tizenkettőnél több kitüntetés esetén egy sorban legfeljebb négy kitüntetés helyezhető el, ebben az esetben a sorok közötti távolságot úgy kell arányosan csökkenteni, hogy a felső sorban elhelyezett kitüntetés ékítményének közepéig érjen;

h) több sor esetén a felső sor vagy sorok mindig négy szalagsávból áll, a négynél kevesebb szalagsávot az előbbiekben szabályozott módon, a legalsó sorban kell elhelyezni.

48. § (1) A szolgálati azonosító jelvényt a szolgálati ruházaton kell viselni.

(2) A hivatásos állomány a szolgálati azonosító jelvényt az egyenruházati felsőruházat mellzsebén, bal oldalt a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva viseli. A szolgálati azonosító jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen.

(3)49 Kiképzési feladatok ellátása során a szolgálati azonosító jelvény viselésére a közvetlen szolgálati elöljáró utasítása az irányadó.

(4)50 A tépőzáras nyakszegély viselése a társasági zubbonyon kötelező.

(5)51 A hímzett karjelvényt a társasági zubbony, a tépőzáras hímzett karjelvényt a fehér ing bal felkarjának külső részén, a szolgálati ingen a bal zseb felett tépőzáras Országgyűlési Őrség feliratot kötelező hordani.

49. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult.

(2) A társasági egyenruhát az öltözködési előírások figyelembevételével kell viselni.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezettet az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától utólag el kell tiltani, amennyiben a bíróság jogerősen lefokozta vagy a közügyektől eltiltotta. Amennyiben a nyugállományba helyezett e rendeletben meghatározott öltözködési szabályokat durván megszegi (például megszégyenítő módon, más nem egyenruházati cikkel együtt hordva viseli), az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától eltiltható. Az eltiltásról a nyugállományba helyezésről rendelkező elöljáró, tábornok esetében az Országgyűlés elnöke határozatban jogosult dönteni.

(4) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati terméket és felszerelési cikket az Országgyűlési Őrség parancsnokának jóváhagyásával viselheti.

49/A. §52 Az egyenruhán viselhető jelzések, díszítőelemek, jelvények, kitüntetések, felszerelési tárgyak felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

49/B. §53 A személyvédelmi szolgálati ág állománya szolgálati feladatainak ellátása során az 5. melléklet szerinti ruházati protokoll szinteket alkalmazza.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(3)54

(4)55 A 3. § (3b) bekezdése, valamint a 3. mellékletben meghatározott viselési idő az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2018. (IV. 25.) BM rendelet hatálybalépését56 követően kiadott egyenruházati termékek, illetve munkaruházati termékek esetében alkalmazandó.

1. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez57

1.    Ruházati alapellátási normák

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

 

Termék megnevezése

Mennyiségi egység

E1

E2

E1-T

E3

V1

V1-K

V1-KB

V2

V2-K

V2-KB

T1

T2

P1

P2

Tervezett viselési idő (év)

1.

Szolgálati zubbony

db

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

2.

Tépőzáras rf. jelzés szolgálati zubbonyra

pár

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

5

3.

Szolgálati ing

db

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

4.

Tépőzáras Országgyűlési Őrség felirat

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5.

Szolgálati póló

db

6

6

6

6

3

3

3

3

3

3

6

6

3

3

2

6.

Szolgálati nadrág

db

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

7.

Szolgálati többfunkciós nadrág

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

8.

Szolgálati többfunkciós kabát

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

9.

Tépőzáras rf. jelzés többfunkciós kabátra

db

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

5

10.

Szolgálati esővédő kabát

db

1

1

1

1

3

11.

Szolgálati sapka

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

12.

Szolgálati téli sapka

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

13.

Szolgálati csősál

db

1

1

1

1

2

14.

Szolgálati bakancs

pár

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

15.

Szolgálati bakancstalpbetét

pár

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

16.

Szolgálati zokni, vékony

pár

6

6

6

6

2

2

3

2

2

3

6

6

2

2

1

17.

Szolgálati zokni, vastag

pár

6

6

6

6

2

2

3

2

2

3

6

6

2

2

1

18.

Szolgálati kesztyű

pár

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

19.

Szolgálati aláöltözet, felső, vékony

db

1

1

1

1

1

1

2

20.

Szolgálati aláöltözet, alsó, vékony

db

1

1

1

1

1

1

2

21.

Szolgálati aláöltözet, alsó, vastag

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

22.

Szolgálati aláöltözet, alsó, vastag

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

23.

Szolgálati aláöltözet, alsó, speciális

db

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

24.

Szolgálati aláöltözet, felső, speciális

db

 

 

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

25.

Szolgálati derékszíj

db

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

26.

Szolgálati belsőöv

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

27.

Szolgálati fegyvertok

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

28.

Szolgálati tártok

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

29.

Szolgálati bilincstok

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

30.

Szolgálati könnygáztok

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

31.

Szolgálati rendőrbottartó

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

32.

Szolgálati jegyzettok

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

33.

Társasági zubbony, főtiszti

db

2

1

1

2

1

1

2

5

34.

Társasági zubbony, tábornoki

db

2

2

5

35.

Társasági póló

db

6

3

3

6

3

3

6

6

6

1

36.

Társasági ing

db

2

2

2

3

2

2

3

2

2

3

3

3

2

37.

Nyakkendő

db

1

1

1

2

1

1

2

1

1

2

2

2

3

38.

Nyakkendőtű

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

39.

Hímzett karjelvény

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

40.

Társasági pantalló

db

1

1

1

2

1

1

2

1

1

2

2

41.

Társasági szoknya

db

1

1

1

5

42.

Társasági pantalló, tábornoki

db

2

2

2

43.

Társasági szoknya, tábornoki

db

1

5

44.

Társasági öv

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

45.

Társasági sapka

db

1

1

2

1

1

2

2

46.

Társasági kalap

db

1

1

1

2

2

47.

Társasági tábornoki sapka

db

2

2

48.

Társasági tábornoki kalap

db

2

2

49.

Társasági félcipő

pár

1

1

2

1

1

2

2

3

50.

Társasági félcipő, női

pár

1

1

1

2

2

3

51.

Társasági téli cipő

pár

1

2

52.

Társasági zokni

pár

3

3

6

3

3

6

6

1

53.

Társasági harisnyanadrág

db

10

10

10

10

2

54.

Társasági köpeny

db

1

1

1

1

5

55.

Társasági tábornoki köpeny

db

1

1

5

56.

Társasági kesztyű

pár

1

1

1

5

57.

Társasági díszelgőköpeny

db

1

5

58.

Díszelgőkesztyű

pár

6

1

59.

Málhazsák

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

60.

Taktikai lámpa

db

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2.    Az 1. pontban foglalt táblázat alkalmazásában a ruházati alapellátási normák megjelölései:

2.1.    E1: férfi egyenruhás alapellátási norma

2.2.    E2: női egyenruhás alapellátási norma

2.3.    E3: díszelgő egyenruhás alapellátási norma

2.4.    E1-T: tűzoltó férfi egyenruhás alapellátási norma

2.5.    V1: férfi vegyes ruhás alapellátási norma

2.6.    V1-K: férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel

2.7.    V1-KB: férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel, bővített

2.8.    V2: vegyes ruhás női alapellátási norma

2.9.    V2-K: vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel

2.10.    V2-KB: vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel, bővített

2.11.    T1: férfi egyenruhás tábornoki alapellátási norma

2.12.    T2: női egyenruhás tábornoki alapellátási norma

2.13.    P1: férfi polgári ruhás alapellátási norma

2.14.    P2: női polgári ruhás alapellátási norma

2. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

Az utánpótlási ruházati ellátmány terhére számla ellenében elszámolható polgári ruházati termékek

I. Férfi ruházati termékek

Felnőtt férfi

1. hosszú/rövid ujjú ing

2. hosszú/rövid ujjú póló

3. mellény

4. hosszú/rövid ujjú pulóver

5. kardigán

6. nyakkendő

7. hosszú nadrág

8. rövid nadrág

9. zokni

10. lábbeli (félcipő, szandál, csizma, bakancs)

11. atlétatrikó

12. alsónadrág

13. sapka

14. kalap

15. sál

16. kesztyű

17. öv

18. táska

19. télikabát

20. átmeneti kabát

21. ballon kabát

22. öltöny

23. zakó

24. hosszú ujjú szabadidő felső

25. hosszú szárú szabadidő alsó

26. edzőpóló

27. sporttrikó

28. edzőnadrág

29. sportcipő

A férfi állomány csak férfi ruházattal számolhat el.

Az I. pontban meghatározott ruházati termékeket gyűjtőfogalmakként kell értelmezni.

II. Női ruházati termékek

Felnőtt női

1. hosszú/rövid ujjú blúz

2. hosszú/rövid ujjú póló

3. mellény

4. hosszú/rövid ujjú pulóver

5. kardigán

6. hosszú nadrág

7. rövid nadrág

8. halásznadrág

9. szoknya

10. zokni

11. harisnya, harisnyanadrág

12. lábbeli (félcipő, szandál, csizma, bakancs)

13. kombiné, kombi dressz, trikó

14. melltartó (sport melltartó)

15. alsó

16. sapka

17. kalap

18. sál

19. kendő

20. kesztyű

21. öv

22. táska

23. télikabát

24. átmeneti kabát

25. ballon kabát

26. kosztüm, nadrágkosztüm

27. blézer

28. hosszú ujjú szabadidő felső

29. hosszú szárú szabadidő alsó

30. edzőpóló

31. sporttrikó

32. edzőnadrág

33. sportcipő

A női állomány csak női ruházattal számolhat el.

A II. pontban meghatározott ruházati termékeket gyűjtőfogalmakként kell értelmezni.

3. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez58

A munkaruházati termékek

 

A

B

C

D

1.

igényjogosultság alapja

munkaruha megnevezése

mennyiség db/pár

viselési idő (év)

2.

személyvédelmi feladatokat ellátók, a kiképzési feladatok végrehajtásához

nadrág

1

5

3.

zubbony vagy ing

1

5

4.

softshell dzseki vagy többfunkciós kabát

1

6

5.

téli sapka

1

5

6.

öv

1

10

7.

bakancs

1

5

8.

galléros póló

3

2

9.

nyári sapka

1

5

10.

speciális gépjárművezetői feladatokat ellátók

kétrészes munkaruha vagy kertészöltöny

1

4

11.

rövid ujjú póló

2

4

12.

nadrág

1

5

13.

zubbony vagy ing

1

5

14.

softshell dzseki vagy többfunkciós kabát

1

6

15.

téli sapka

1

5

16.

öv

1

10

17.

bakancs

1

5

18.

galléros póló

3

2

19.

nyári sapka

1

5

20.

kiképzési feladatokat ellátók

nadrág

2

4

21.

zubbony vagy ing

2

4

22.

softshell dzseki vagy többfunkciós kabát

1

6

23.

téli sapka

1

4

24.

öv

1

10

25.

bakancs

1

4

26.

galléros póló

3

2

27.

nyári sapka

1

4

28.

biztonságtechnikai és ellátási feladatokat ellátók

kétrészes munkaruha vagy kertészöltöny

1

2

29.

rövid ujjú póló

3

2

30.

nadrág

1

5

31.

zubbony

1

5

32.

softshell dzseki vagy többfunkciós kabát

1

6

33.

téli sapka

1

5

34.

öv

1

10

35.

bakancs

1

5

36.

galléros póló

2

3

37.

nyári sapka

1

5

38.

levélátvevő munkakört ellátók

kétrészes munkaruha vagy kertészöltöny

1

2

39.

rövid ujjú póló

3

2

4. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez59

Az egyenruhán viselhető jelzések, díszítőelemek, jelvények, kitüntetések, felszerelési tárgyak

1. Rendfokozati jelzések csillaggal hímezve, szerelve:

1.1. tépőzáras rendfokozati jelzés,

1.2. társasági paroli (társasági zubbonyon),

1.3. tépőzáras Országgyűlési Őrség felirat.

2. Díszítőelemek:

2.1. egyenruhagomb (köpenyen, zubbonyon): füles fémgomb, rugós fémgomb, fém övtartó horgony, franciakapocs, tépőzáras nyakszegély, ujja gomb,

2.2. négyszögzsinór (társasági sapkán, kalapon),

2.3. fém sapkajelvény (sapkán, kalapon),

2.4. átszúrós fémgomb (sapkán, kalapon),

2.5. vállfődísz (zubbonyon),

2.6. lándzsahegyékítmény (köpenyen),

2.7. hímzett karjelvény / tépőzáras hímzett karjelvény,

2.8. nyakkendőtű, parlamenti.

3. Általános felszerelési tárgyak:

3.1. szolgálati azonosító jelvény,

3.2. szolgálati igazolvány,

3.3. szolgálati fegyvertok,

3.4. szolgálati tártok,

3.5. bilincstok,

3.6. taktikai bottartó,

3.7. könnygázpalacktartó,

3.8. jegyzettömbtartó.

4. Speciális felszerelési tárgyak a díszelgő öltözethez:

4.1. rejtett kardtartó, fekete (zubbonyhoz),

4.2. kardtartó csatlék, fekete (díszelgő köpenyhez),

4.3. díszszablya,

4.4. kardbojt,

4.5. zsinóröv, parlamenti, bordó (tiszti: aranyozott, tiszthelyettesi: ezüstözött).

5. Kitüntetések: a 47. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján.”

5. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez60

Ruházati protokollszintek a személyvédelmi feladatok ellátása során

a) Ünnepi: fekete vagy sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő, sötét kabát;

b) I.: fekete vagy sötét öltöny, egyszínű ing, nyakkendő, sötét kabát;

c) II.: öltöny, ing, nyakkendő, kabát;

d) III.: sportos öltöny, ing vagy garbó, nyakkendő, kabát;

e) IV.: sötét színű farmer vagy vászonnadrág, ing, garbó vagy pulóver, sportzakó, kabát;

f) V.: farmernadrág, póló, pulóver, ing, sportcipő, kabát;

g) VI.: időjárásnak és alkalomnak megfelelő polgári ruházat.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!