nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi CCXXIII. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról
2014-01-02
2014-05-05
14

2012. évi CCXXIII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról1

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezések

1. § (1) Ha e törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntető ügyben eljáró

a) bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg

aa) a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült,

ab) a szabálysértést elbírálja, vagy

ac) az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz teszi át;

b) ügyész vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő nyomozás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz teszi át.

(2) Az ügy áttétele esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során szerzett be.

2. § (1) A részben felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően állapítják meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövetőt a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a Btk. hatálybalépését követően súlyosan megszegi.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

3. § Ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, a Btk. 93–96. §-át kell alkalmazni.

4. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is.

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja alkalmazásában visszaesőnek minősül az is, akivel szemben korábban – az 1978. évi IV. törvény 90. §-a alapján – szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követett el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja szerinti bűncselekményeket is.

5. § A 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 3. és 4. §-a szerinti magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben az eljárást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint kell lefolytatni.

6. § A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. Fejezet);

b) az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. Fejezet);

c) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata];

d) az emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §);

e) az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet II. Cím);

f) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 211. §);

g) visszaélés minősített adattal (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet III. Cím);

h)2 a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §);

i) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §);

j) a fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §);

k)3 a Be. 554/B. § b) pontjában meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

l) a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §);

m) a bennfentes kereskedelem (1978. évi IV. törvény 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), a piramisjáték szervezése (1978. évi IV. törvény 299/C. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §);

n)4 a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pont és (8) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pont] és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pont];

o) az 1978. évi IV. törvény szerint a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.

7. § (1) A Be. 17. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §) bűncselekmények esetén is.

(2) A Be. 17. § (6) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) – kivéve a számvitel rendjének megsértését (1978. évi IV. törvény 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím) – miatt is.

8. § A Be. 29. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §); a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont, 175/A. § (2) bekezdés c) pont, 229. §, 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés c) és d) pont, (5) bekezdés b) pont]; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés], a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés második tétele], a vesztegetésnek az 1978. évi IV. törvény 255. §-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §) és a befolyással üzérkedés [1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdés]; a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény; az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233–236. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238–241. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés b) pont], az ügyvédi visszaélés (1978. évi IV. törvény 247. §), a zugírászat (1978. évi IV. törvény 248. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §); a külföldi hivatalos személy (1978. évi IV. törvény 137. § 3. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím).

9. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (1978. évi IV. törvény 309. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (1978. évi IV. törvény 326. §), és az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §) és bélyeghamisítás (1978. évi IV. törvény 307. §).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

(3) A Be. 36. § (4) bekezdése alkalmazásában külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön az 1978. évi IV. törvény 3. § (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben a bárki által elkövetett bűncselekmény miatt is a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

10. § A Be. 64/A. § alkalmazásában a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni az 1978. évi IV. törvény szerinti kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) miatt is.

11. § A Be. 68. § (1) bekezdés, 70. § (8) bekezdés, 128. § (3) bekezdés, 137. § (4) bekezdés, 138. § (5) bekezdés, 162. § (6) bekezdés, 470. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során katona az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

12. § A Be. 170. § (6) bekezdése az 1978. évi IV. törvény 274. § szerinti közokirat-hamisítás esetén is alkalmazandó.

13. § (1) A Be. 174. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja akkor is, ha magából a feljelentésből az 1978. évi IV. törvény 22. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg.

(2) A Be. 174. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

14. § A Be. 179. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint jár el a nyomozó hatóság abban az esetben is, ha a nyomozás adatai alapján az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból lehet helye az eljárás megszüntetésének.

15. § A Be. 190. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

16. § A Be. 191. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el az ügyész akkor is, ha a gyanúsítottat az 1978. évi IV. törvény 71. §-a alapján részesítették megrovásban.

17. § (1) A Be. 201. § (1) bekezdésének alkalmazásában titkos adatszerzésnek van helye az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés, a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,

f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi, az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekmények esetében van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

c) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,

d) a Be. 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,

f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)–e) pontban felsorolt bűncselekmények.

18. § A Be. 218. § (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a vádemelés az 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaélés (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §) miatt történik.

19. § (1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése szerinti közvetítői eljárás az 1978. évi IV. törvény szerinti személy elleni (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás is.

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. §-a alapján lehet helye az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének.

20. § A Be. 222. § (2) bekezdése alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének.

21. § A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el annak a tanúnak is, akinek sérelmére az 1978. évi IV. törvény szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

22. § (1) A bíróság az eljárást a Be. 266. § (2) bekezdése alapján akkor is felfüggeszti, ha az 1978. évi IV. törvény 236. § (1) bekezdése, illetve 240. §-a szerinti, az eljárás megindításához szükséges feljelentés hiányzik.

(2) A bíróság a Be. 266. § (6) bekezdése alapján jár el akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el.

(3) A Be. 266. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvény szerinti tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §) miatt indított eljárásban is.

23. § (1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja, a 274. § (2) bekezdése, illetve a 276. § (4) bekezdése alkalmazása során a bíróság a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 71. § szerint is megrovásban részesítheti.

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja alkalmazása során a bíróság az eljárást az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdés szerinti tevékeny megbánás esetén is megszüntetheti.

24. § A bíróság az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékeny megbánás, a Be. 332. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 32. § e) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok esetén is megszüntetheti.

25. § A Be. 354. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

26. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is helye van, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

27. § A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

28. § A Be. 446. § alkalmazásában fiatalkorú az 1978. évi IV. törvény 107. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

29. § A Be. 470. § alkalmazásában katonai büntetőeljárásnak van helye az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett, az 1978. évi IV. törvény XX. Fejezete szerinti katonai bűncselekmény esetén is.

30. § A Be. 485. § szerinti feljelentés elutasítására a katonai nyomozó hatóság az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is jogosult.

31. § A Be. 487. § szerinti eljárás megszüntetésének az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is helye lehet.

32. § A Be. 514. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli akkor is, ha a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 32. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg.

33. § A Be. 534. § (2) bekezdésének alkalmazásában szabadságvesztés kiszabásakor az 1978. évi IV. törvény 87. § (2) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel is irányadó.

34. §5 A Be. 554/B. §-a alkalmazásában kiemelt jelentőségű ügy az 1978. évi IV. törvény szerinti hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §); közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím); a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); a bűnszervezetben (1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény; és azok a bűncselekmények is, amelyek büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján nem évül el.

35. § A Be. 572. § (1) bekezdésének alkalmazása során a bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli akkor is, ha

a) az elkövetőt az 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet az 1978. évi IV. törvény 91/A. § c) pontja alapján a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

36. §6

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

37–88. §7

4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

89–90. §8

5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

91. §9

92. §10

93. § (1)11

(2)12

94. §13

95–104. §14

105. § (1)–(2)15

(3)16

106–141. §17

142. §18

143–151. §19

152. §20

153–173. §21

174. §22

175–176. §23

177. § (1)–(2)24

(3)25

178–179. §26

180. § (1)27

a)28

b)–d)29

(2)30

6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001. évi CIV. törvény módosítása

181–193. §31

7. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló
2006. évi CXXIII. törvény módosítása

194. §32

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

195–196. §33

197. § (1)–(2)34

(3)35

(4)–(5)36

198–199. §37

200. § (1)–(3)38

(4)39

(5)–(6)40

201–204. §41

205. §42

206–208. §43

209–211. §44

212. §45

213. §46

214. §47

9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

215–217. §48

218–219. §49

220. §50

221. §51

222–224. §52

225–227. §53

228. §54

229. §55

230. §56

231. §57

232. §58

233. § (1)59

a)60

b)61

c)62

(2)63

a)–c)64

d)65

e)66

f)67

10. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2012. évi CLXXX. törvény módosítása

234. §68

235–251. §69

11. Egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése miatt szükséges törvénymódosítások

252–255. §70

256. §71

257–260. §72

261. § (1)73

(2)–(5)74

(6)75

a)76

b)–d)77

262–287. §78

288. §79

289–290. §80

291. § (1)–(2)81

(3)82

(4)–(10)83

292–302. §84

303. § (1)85

(2)86

(3)87

304–309. §88

310. § (1)89

(2)90

311–313. §91

314. §92

315–317. §93

12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény eltérő tartalommal hatálybalépő rendelkezései

318. § (1) A Btk. 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.”

(2) A Btk. 11. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.”

(3) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.”

(4) A Btk. 47. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.”

(5) A Btk. 56. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.”

(6) A Btk. 68. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.”

(7) A Btk. 72. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”

(8) A Btk. 75. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”

(9) A Btk. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.

(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén

a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy

b) szabadságvesztésre

kell átváltoztatni.

(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.

(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.”

(10)–(11)94

(12) A Btk. 203. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(13) A Btk. 203. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(14) A Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt)

c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig”

(terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(15) A Btk. 204. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki)

b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,”

(16) A Btk. 248. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.”

(17) A Btk. 248. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást – , előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.”

(18) A Btk. 315. § (1)–(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(19) A Btk. 346. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(20) A Btk. 370. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –,

be) zsebtolvajlás útján,

bf) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,

bg) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

bh) hamis vagy lopott kulcs használatával,

bi) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy

bj) erdőben jogellenes fakivágással

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre vagy

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon,

bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,

bc) vallási tisztelet tárgyára,

bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,

be) nemesfémre

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.”

(21) A Btk. 393. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki

a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(22) A Btk. a 404. §-t követően a következő alcímmel és 404/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(23) A Btk. 462. § (2) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre”

(követik el.)

(24) Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése.

13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

319. §95

14. Záró rendelkezések

320. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 180. § (1) bekezdés a) pontja 2013. január 2-án lép hatályba.

(3) A 36. §, a 197. § (3) bekezdése, a 200. § (4) bekezdése, a 205. §, a 218–219. §, a 221. §, a 225–227. §, a 229. §, a 231. §, a 233. § (1) bekezdés a) és c) pontja, (2) bekezdés d) és f) pontja, a 256. §, a 314. § és a 318. § 2013. február 1-jén lép hatályba.

(4)96 Az 1–35. §, a 37–151. §, a 153–176. §, a 177. § (3) bekezdése, 178–179. §, a 180. § (1) bekezdés b)–d) pontja, a 180. § (2) bekezdése, a 181–196. §, a 197. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, a 198–199. §, a 200. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdése, a 201–204. §, a 206–208. §, a 212. §, a 214–217. §, a 220. §, a 222–224. §, a 228. §, a 230. §, a 232. §, a 233. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 235–255. §, a 257–260. §, a 261. § (2)–(5) bekezdése és (6) bekezdés b)–d) pontja, a 262–290. §, a 291. § (1), (2), és (4)–(10) bekezdése, a 292–309. §, 311–313. § és a 315–317. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 291. § (3) bekezdése 2013. július 2-án lép hatályba.

(5a)97 A 310. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba

(6) A 234. § a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a SIS II alkalmazhatóságáról szóló tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba.98

(7) A 319. § az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.

320/A. §99 E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését100 követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.

321. § E törvény

a) 18. §-a, 113. §-a, 258. § (1)–(10) és (13) bekezdése, valamint 263. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

b) 288. § (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,

c) 316. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

322. § E törvény 67. § (7) bekezdése és 68. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 77., 105., 163., 174., 283. és 288. §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

1–5. melléklet a 2012. évi CCXXIII. törvényhez101

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!