nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól
2019-04-18
infinity
18
Jogszabály

410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)–e) és g)–j) pontjában, valamint – a 8. és 11. alcím és a 33. § b) pontja tekintetében – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés c)–e), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kibocsátások engedélyezése, nyomon követése és jelentése

1. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) szerinti kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

(1a)1 A klímavédelemért felelős hatóság Ügkr. tv-ben megállapított feladatait országos illetékességgel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: hatóság) látja el. Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó kérelem kizárólag a hatóságnál nyújtható be, az e rendeletben foglalt kivételekkel.

(2)2 A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető nyújtja be a hatósághoz. A hatóság a kibocsátási engedélyezési eljárás lefolytatásához és a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők erre irányuló tájékoztatása mellett. A hatóság minden év december 31. napjáig a honlapján közzéteszi a kibocsátási engedélyezési eljárás kapcsán felmerülő egyéb követelményeket a következő évre vonatkozóan.

(3) Az Ügkr. tv. 4. § (4) bekezdése szerinti esetben az adatokat valamennyi, technológiailag nem egybetartozó – a 2. melléklet szerinti – tevékenységre külön-külön kell megadni.

(4)3 A kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ában meghatározott, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően lehet benyújtani a hatósághoz.

(5)4 A hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat alapján adja ki, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6)5 Az üzemeltető a kibocsátások nyomonkövetését a 601/2012/EU Bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzi az 5. mellékletben meghatározottakkal összhangban.

(7)6 Az üzemeltető és annak forrásanyag szolgáltatója, beszállítója köteles folyamatosan biztosítani

a)7 a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 127/1991. Korm. rendelet) szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőeszközöket, mérőberendezéseket és mérőrendszereket (a továbbiakban együttesen: mérőrendszerek) az üzemeltetőnél felhasznált forrásanyag mennyiségének számbavételére, és

b) a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőrendszerek hitelességét és kalibrációját igazoló érvényes hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat, amelyeken szerepel a pontosság vagy a hibahatár annak érdekében, hogy az üzemeltető számára biztosítsa a kibocsátási engedélyében feltüntetett meghatározási szinteknek való megfelelést.

(8)8 Az üzemeltetőnél felhasznált forrásanyag mennyiséggnek számbavételére szolgáló, a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőrendszerek hitelesítési és kalibrálási bizonyítványait kibocsátó szervezetek kötelesek feltüntetni a hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokon a pontosságot vagy a hibahatárt, az érvényességet, valamint a további kalibrációk javasolt gyakoriságát. Az üzemeltető és annak forrásanyag szolgáltatója, beszállítója csak az így kiállított hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat köteles befogadni a hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat kibocsátó szervezetektől.

(9)9 A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott mérőeszközök, mérőrendszerek érvényes hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványának a másolatát a felszerelés időpontjától számított 15 napon belül köteles átadni az üzemeltető részére.

(10)10 Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a hitelesítési bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hitelesítési bizonyítványt kiállító hatóságtól való beszerzése érdekében a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a mérőműszer szükséges adatainak közlésére. A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója által közölt adatok alapján a hitelesítési bizonyítványt a hatóság szerzi be.

(11)11 Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a kalibrálási bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a kalibrálási bizonyítvány hatóság részére történő átadására.

1/A. §12 Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a tárgyévet követő évben benyújtandó kibocsátási jelentése és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentésének hitelesítésére – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 600/2012/EU bizottsági rendelet 76. cikke által előírt kötelezettségének való megfelelése biztosítása érdekében – legkésőbb a tárgyév november 15-éig akkreditált hitelesítőt bíz meg.

2. §13 (1) A kibocsátási engedély alapján a létesítmény üzembe helyezhető:

a)14 a kibocsátási engedély véglegessé válásától számított 3 éven belül,

b)15 ha az 1. § (4) bekezdése szerinti határozat hatályának lejárta hamarabb következik be, mint a kibocsátási engedély közlésétől számított 3 év, úgy az 1. § (4) bekezdése szerinti engedély vagy határozat hatályának lejártáig, vagy

c)16 ha az 1. § (4) bekezdése szerinti határozat felfüggesztése, korlátozása vagy visszavonása iránt eljárás indul, az engedély vagy határozat felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását elrendelő döntés véglegessé válásáig.

(2)17 Üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése vagy a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti üzemszerű működés kezdete értendő. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak az üzembe helyezést megelőző 30 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az (1) bekezdésben előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(3) Az üzemeltető köteles

a)18 a 3. melléklet g) pontjában nevesített, a környezethasználat feltételeit megállapító, a tevékenység alapjául szolgáló engedély adataiban bekövetkezett változást a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

b)19 a 3. melléklet h) pontjában foglalt és a létesítményben a környezethasználat feltételeit megállapító határozat alapján folytatott tevékenységben bekövetkező változást

ba) a változást követő 15 napon belül,

bb)20 ha a tevékenységváltozás a már kiadott, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül

c)21 a 3. melléklet j) pont jd) és jh) alpontjában foglalt, a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását a változtatás tervezett időpontját megelőző 15 napon belül, vagy az előre nem látható változás miatt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének napját követő 15 napon belül

bejelenteni a hatóság részére.

(3a)22 Az üzemeltető a (3) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt bejelentéssel egyidejűleg a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet köteles benyújtani, ha e változás a már kiadott kibocsátási engedély módosítását is szükségessé teszi.

(4)23 Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b)–f) és m) pontjában – ideértve a normál üzemmódban, azaz folyamatos üzemeltetésben bekövetkező változást is – foglalt adatok megváltozását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

a) a változást követő 15 napon belül,

b)24 ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

a hatóság részére bejelenteni.

(4a)25 Az üzemeltető köteles

a) a 3. melléklet i) pontjában, valamint a j) pont jb)–jc), je)–jg) alpontjában foglalt, az engedélyezett kibocsátási kategóriában, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását megelőzően legalább 45 nappal, a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg;

b) a 3. melléklet j) pont ja) alpontjában foglalt kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások) változását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

ba) a változást megelőzően legalább 45 nappal,

bb)26 ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

a hatóság részére bejelenteni.

(5)27 Az üzemeltető haladéktalanul köteles a hatóság részére bejelenteni a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, ha a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

(6)28 A (3)–(5) bekezdésben meghatározott bejelentés és kérelem alapján a hatóság intézkedik a már kiadott kibocsátási engedély módosítása iránt úgy, hogy a korábbi engedély egyidejű visszavonásával ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki.

(7)29 A hatóság az üzemeltető (3) bekezdés c) pontja szerinti adatok bejelentését követően az adatváltozás tartalmát és annak hatásait mérlegelve vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi a bejelentést, vagy a bejelentő kérelemére a már kiadott kibocsátási engedély módosításáról dönt.

(8)30 Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomonkövetését jelentősen nem érinti, a hatóság az üzemeltető bejelentését tudomásul veszi.

(9)31 Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomon követését jelentősen érinti – így különösen, ha a mérőberendezés jellegében, számában változás történik, vagy ha a változás során módosul a felhasznált mennyiség meghatározására vonatkozó adatmeghatározási szint –, kérelem alapján az engedély módosítása szükséges.

(10)32 Ha a hatóság – a (9) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdés c) pontja szerinti üzemeltetői bejelentésről az ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(11)33 A hatósági ellenőrzés lehetséges eszközei:

a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) helyszíni ellenőrzés, valamint

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

(11a)34 A helyszíni ellenőrzésre a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szemlére vonatkozó, valamint az Ügkr. tv.-ben foglalt rendelkezéseket alkalmazza.

(11b)35 Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárásáról feljegyzést készít, és megállapításairól az ellenőrzés lezárásától számított 15 napon belül értesíti az ellenőrzés alá vontat.

3. §36 (1)37 Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszakban minden tárgyévet követő év január 20-ig

a) a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos, az Ügkr. tv. 2. § 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő jelentős, a tárgyévben bekövetkezett tényleges változásról akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített,

b) az Ügkr. tv. 2. § 12., 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő, továbbá a 12. § (1) bekezdése, valamint a 12/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tárgyévet követő évre vonatkozó bármely tervezett változásról, valamint

c)38 ha a létesítményben

ca) a tárgyévre vonatkozóan nem történt a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkentő, az a) pontban hivatkozott tényleges jelentős változás;

cb) az a) pontban hivatkozott ténylegesen jelentős változáson átesett létesítményrészen túlmenően olyan, legalább egy további létesítményrész is található, amelyre vonatkozóan a korábban kiosztásra megállapított kvótamennyiséget nem szükséges módosítani;

cc) korábban a kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget módosító jelentős változás következett be, és azóta nem következett be olyan újabb változás, amely ismét szükségessé tenné az egységek legutóbb elfogadott számának módosítását, akkor ennek tényéről

elektronikus jelentést nyújt be az iparügyekért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett módon.

(1a)39 Nem kell benyújtani az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot

a) annak a létesítménynek, amely az összes hőjét exportálja egy vagy több, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó létesítmény számára, valamint

b) az Ügkr. tv. 17. § (1) bekezdésében foglalt létesítménynek.

(2) A miniszter a tárgyévet követő év január 1-jéig köteles a honlapján közzétenni az (1) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez szükséges követelményeket.

(3) A jelentős változás megtörténtének megítélésekor

a) a Nemzeti Végrehajtási Intézkedésekben,

b) az Ügkr. tv. 2. § 12. és 13. pontja által definiált változásokon átesett létesítmények esetében a miniszter által határozatban jóváhagyott adatokkal módosított kérelemben vagy

c) az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontja szerinti új belépő esetében a miniszter által határozatban jóváhagyott új belépő kérelemben

a létesítményrészre meghatározott kezdeti tevékenységi szintet kell alapul venni.

(4) Ha egy létesítményben már a 2012. vagy az azt követő, a tárgyévet megelőző évek valamelyikében a kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét megváltoztató jelentős változás következett be, úgy a változás megítélésekor

a) a létesítmény részére utoljára kiosztásra került kibocsátási egységmennyiségek alapjául szolgáló, a miniszter által jóváhagyott adatok, vagy

b) ha a létesítményre vonatkozóan jelentős változás miatti adatszolgáltatás került benyújtásra, és emiatt a létesítmény térítésmentes egységkiosztásban nem részesült, úgy az utolsó alkalommal a miniszterhez benyújtott változásbejelentést követően a miniszter által jóváhagyott adatok

az irányadóak.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontja szerinti új belépő létesítmények számára is kötelező, amelyeknek e rendelet 11. § (1) bekezdésének megfelelően a miniszterhez benyújtott kérelme még nem került elbírálásra.

(6) A miniszter jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további információkat kérni az üzemeltetőktől.

(7) Ha az üzemeltető által az (1) és (6) bekezdés alapján tett jelentés a tárgyévet követő év vonatkozásában a térítésmentesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységek mennyiségében változást eredményez a tárgyévre vonatkozó utolsó nemzeti kiosztási táblában térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek számához képest, úgy a tárgyévre és az adott kereskedési időszak további éveire kiosztásra kerülő kibocsátási egységek mennyiségét az üzemeltető részére a miniszter határozatban állapítja meg.

(8)40 Ha a tárgyévet megelőző évben nem történt a létesítmény működésében a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egység mennyiségét csökkentő jelentős változás, úgy egyszerűsített eljárás keretében, az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentés alapján a miniszter tájékoztatását követően a hatóság az érintett létesítmény részére az adott évre vonatkozóan kiosztja a korábban megállapított kibocsátási egységmennyiséget. Ha a létesítményt érintően olyan, e rendelet szerinti eljárás van folyamatban, amely a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységmennyiségnél több egységmennyiséget állapít meg, egyszerűsített eljárás keretében a miniszter tájékoztatása alapján a hatóság az érintett létesítmény részére az adott évre vonatkozóan kiosztja a korábban megállapított kibocsátási egységmennyiséget, míg a többlet-egységmennyiség kiosztására a többlet-egységmennyiség megállapításáról szóló miniszteri határozat véglegessé válását követően kerül sor.

(9)41 A (7) és (8) bekezdés tekintetében az ügyintézési határidő az (1) bekezdésben meghatározott jelentés miniszterhez történő megérkezését követő napot követő hónap utolsó napja. Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

(10)42 Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(11)43

(12)44

(13)45 A hatóság a miniszter részére hozzáférést biztosít az 1. § (2) bekezdés, a 4. § (2) és (6) bekezdése szerinti önálló elektronikus rendszer információihoz.

(14)46 Ha az (1) bekezdés szerinti jelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel.

4. §47 (1) A kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által a hatóságnak jóváhagyásra benyújtott egyszerűsített nyomonkövetési terv a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(2)48 A légi jármű üzembentartó a nyomonkövetési tervet a hatóság honlapján közzétett nyomtatványok alkalmazásával, elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A nyomtatványok kitöltését segítő útmutatókat a hatóság a honlapján minden év december 31. napjáig közzéteszi.

(3) A hatóság

a) jóváhagyja a nyomonkövetési tervet, ha az megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak,

b) elutasítja a nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomonkövetési terv nem felel meg a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak.

(4) Ha a nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet a hatóság elutasítja, a légi jármű üzembentartó az elutasításról szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül, a határozatban foglaltaknak megfelelő nyomonkövetési tervet nyújt be a hatóságnak.

(5)49 Az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által honlapján közzétett kérelem és nyomtatványok alkalmazásával elektronikus úton nyújtja be a hatóság részére. A számításokat tartalmazó mellékleteket elektronikus úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani.

(6)50 A hatóság az (5) bekezdés szerinti jelentések elkészítését segítő útmutatókat a honlapján minden év november 2. napjáig közzéteszi, és gondoskodik annak az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók felé elektronikus úton történő közléséről. A hatóság a jelentések benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók megfelelő tájékoztatása mellett.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott hitelesített jelentéseken túl a hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

2. Az ÜHG-egységek nyilvántartása

5. § (1)51 A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlán lévő kibocsátási egységeket és légiközlekedési kibocsátási egységeket (a továbbiakban: ÜHG-egység) a miniszter a nemzeti tisztviselő útján tartja nyilván.

(2) A magyar nemzeti folyószámlákat a nemzeti tisztviselő (a továbbiakban: jegyzékkezelő) kezeli.

(3)52 A jegyzékkezelő feladatait a hatóság látja el.

3. Az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységekkel való rendelkezés

6. §53 (1)54 A miniszter minden évben – az Európai Bizottság erre vonatkozó közlésétől számított 30 napon belül – tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) az adott évben az állam által az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon értékesíthető ÜHG-egységek mennyiségéről.

(2)55 A jegyzékkezelő az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek pontos mennyiségéről a kiosztásban részesült üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók megjelölésével a kiosztás megtörténtét követő 15 napon belül tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A tájékoztatás kézhezvételét követően a miniszter minden év június 30. napjáig tájékoztatja az MNV Zrt.-t az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek mennyiségéről a kiosztásban részesült üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók megjelölésével.

(3)56

7. §57 (1)58 A miniszter az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t az értékesítés tényéről, az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről és az ÜHG-egység vételáráról.

(1a)59 A miniszter az ÜHG-egységek értékesítéséből származó, a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény szerint felhasználható összegről minden hónap 20. napjáig tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. Ezen kötelezettség a minisztert az államháztartásért felelős miniszter külön kérelme alapján is terheli az előzőekben meghatározott határidőktől eltérően.

(2) Az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó szervnek árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

8–10. §60

4.61 Az ÜHG-egységek térítésmentes kiosztása üzemeltetők, légi jármű üzembentartók, valamint új belépők részére

8. §62

9. § (1)63 A CO2 kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának (a továbbiakban: szénszivárgási lista) módosulása esetén a miniszter az érintett létesítményeket illetően korrigálja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket vagy a megfelelő jelentős változást tartalmazó táblázatot, ez alapján elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, majd jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottság részére.

(2) Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan határozatban megállapítja az egyes létesítmények számára a szénszivárgási lista alapján megállapított új, térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(3)64 Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek növekedésével jár, a korábban kiosztásra meghatározott kvótamennyiség esetében a kiosztás a 3. § (8) bekezdése szerint hajtható végre, a többletkiosztásra pedig az Európai Bizottság jóváhagyását követően kerül sor.

(4)65 Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek csökkenésével jár az adott évre vonatkozóan, az Európai Bizottság jóváhagyásának megérkezéséig

a) a korábban, az adott kereskedési időszak egyes, a szénszivárgási lista utolsó módosulása által érintett éveire kiszámított és jóváhagyott mennyiség és

b) a módosított, újonnan hatályba lépett szénszivárgási lista alapján kiszámított új egységmennyiségek

nem oszthatók ki a létesítmény részére.

(5)66 Az (1) bekezdés szerinti korrigáláshoz a miniszter jogosult további, akkreditált hitelesítő által hitelesített információkat bekérni az érintett létesítményektől, amely információk a CO2-kitettség alátámasztásához szükségesek és megalapozzák a korrigálás véglegesítését.

10. § (1)67 Az új belépőnek minősülő létesítmény üzemeltetőjének a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét (a továbbiakban: új belépő kérelem) a Minisztérium honlapján közzétett útmutató alapján – összhangban a 2011/278/EU bizottsági határozattal –, létesítményrészenként kell elkészítenie.

(2) A kérelem részét képező adatszolgáltatást a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést.

(3) A miniszter az új belépő kérelem benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett.

11. § (1)68 A miniszter a benyújtott, hiánytalanul kitöltött új belépő kérelem alapján, létesítményrészenként ellenőrzi a benyújtott adatokat.

(2) A miniszter a kiosztható mennyiségeket a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) szakvéleményének beszerzése után határozza meg.

(3)69 Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra, ha a hiánypótlás során rendelkezésre álló adatok továbbra sem elegendőek a döntés meghozatalához tényállás tisztázására szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás.

(4)70 Az új belépőknek – az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontjai esetében – az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, hitelesítő által hitelesített kibocsátásai tekintetében az új belépő tartalékból a további kibocsátási egységek kiosztásának kiszámítása a széndioxid-tonna egyenértékben kifejezett múltbeli kibocsátások alapján történik.

(5) Az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított előzetes éves kibocsátási egység-mennyiségek összegével egyenlő. A (4) bekezdésben említett további kibocsátási egység-mennyiség növeli a kiosztás első évének előzetes összmennyiségét.

(6)71 A kérelmet a miniszter – az Ügkr. tv. 16. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatával együtt továbbítja az Európai Bizottságnak a kérelem beérkezését követő 60 napon belül.

(7)–(8)72

11/A. §73

4/A. Az ÜHG-egységek jóváírása és törlése74

11/B. § (1) Az ÜHG-egységek jóváírását a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatoknak megfelelően kell elvégezni, a jóváírás végrehajtásáért a jegyzékkezelő felel.

(2)–(4)75

5. A létesítmény működésében bekövetkező változások

12. §76 (1) A létesítmény bezárásának minősül:

a)77 ha a létesítmény kibocsátási engedélyét végleges döntéssel visszavonták;

b)78 ha a kibocsátási engedély alapjául szolgáló, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozatot végleges döntéssel visszavonták;

c)79 ha a kibocsátási engedély alapjául szolgáló, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozatban foglalt tevékenységet végleges döntéssel felfüggesztették;

d) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése;

e) a létesítmény kapacitásának az Ügkr. tv. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel;

f) ha a létesítmény üzemeltetése vagy az üzemeltetés újraindítása műszakilag nem lehetséges; vagy

g) ha a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt és az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően – okirattal – meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb 6 hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog.

(1a)80 Ha egy létesítmény esetében a 12. § (1) bekezdés a)–g) pontok közül több is teljesül, akkor a kibocsátási egységek kiosztása tekintetében az először teljesülő kritériumot kell a bezárás okának tekinteni.

(2)81 A miniszter az üzemeltető kérelmére az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a létesítmény 6 hónapon belül olyan kivételes és előre nem látott körülmények miatt nem tudta folytatni működését, amelyeket a legteljesebb gondosság mellett sem lehetett volna elkerülni, és amelyek kívül esnek az érintett létesítmény üzemeltetőjének hatáskörén. Ilyen körülménynek minősülnek különösen természeti katasztrófák, háború, háborús fenyegetés, terrorcselekmények, forradalom, lázadás, szabotázs, vandalizmus. A bezárttá-minősítés felfüggesztésére vonatkozó kérelmet a miniszterhez és tájékoztatásul a hatósághoz kell benyújtani. A hatóság a bezárttá minősítés ügyében a kérelem elbírálását követően jár el.. A kérelem tartalmazza a bezárttá-minősítés felfüggesztésének kezdő időpontját és a bezárttá-minősítés felfüggesztésének okát, amelyhez mellékelni kell a rendelkezésre álló, a bezárttá-minősítés felfüggesztésének okát alátámasztó dokumentumok másolatát. Kizárólag gazdasági okok nem indokolhatják a bezárttá minősítés felfüggesztését.

(3)82 Az (1) bekezdés g) pontja és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a tartalék- vagy készenléti, illetve szezonális üzemmódban tartott létesítményekre, ha:

a) az üzemeltető rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel és valamennyi más vonatkozó engedéllyel,

b) az üzemeltetés megindítása a létesítményen végzett fizikai változtatások nélkül műszakilag lehetséges, és

c) rendszeresen végeznek karbantartást.

(4)83 A létesítmény az (1) bekezdés g) pontja szerinti leállását követő 30 napon belül köteles a működés leállásának a tényét bejelenteni a miniszternek és a hatóságnak. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a miniszter a térítésmentes kiosztás végrehajtását a létesítmény újraindításának igazolásáig végzéssel felfüggesztheti.

(5)84 A létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a létesítmény bezárttá-minősítésének tényét bejelenteni a hatóság honlapján közzétett módon a hatóságnak, valamint a Minisztérium honlapján közzétett nyomtatvány kitöltése útján a miniszternek. A hatóság felé történő bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja az (1) bekezdés a)–c) pontjában rögzített határozat véglegessé válásának napja, az (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott esemény bekövetkezésének a napja.

(6)85 A bezáró létesítmény üzemeltetője az (5) bekezdésben meghatározott bezárás napjától vagy – ha a hatóság a bezárás napját hivatalból észleli – a kibocsátási engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül köteles a bezárás évére vonatkozó, az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített jelentést tenni.

(7)86 Az (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott esetekben a hatóság a kibocsátási engedélyt az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül az (5) bekezdésben meghatározott bezárás napjáig fennálló nyomonkövetési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától vagy – ha a hatóság a bezárás napját hivatalból észleli – a kibocsátási engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül teljesítenie kell. Ha a bezárás évére vonatkozó hitelesített kibocsátási jelentéstétel időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó egységvisszaadás határideje a létesítmény részére történő kiosztás megtörténtét követő 30 nap.

(8)87 Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő az érintett üzemeltető forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, akkor a jegyzékkezelő az (5) bekezdésben rögzített bezárttá-minősítés tényének bejelentésétől vagy – ha a hatóság a bezárás napját hivatalból észleli – a kibocsátási engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 30 napon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti, amelyről tájékoztatja a minisztert az átvezetést követő 15 napon belül.

(9) A miniszter a kiosztás évét megelőző évben bezáró létesítmények listáját megküldi az Európai Bizottság részére, és nemzeti kiosztási táblában – annak esetleges újbóli kereskedelmi rendszer hatálya alá való kerülését követő új belépő kérelméig – többet nem szerepelteti a létesítményt.

12/A. §88 (1)89 Beolvadás legalább két létesítmény egy létesítménnyé történő egyesülése a (6) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesülése esetében. Létesítmény beolvadása a beolvadó létesítmény 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bezárásának és a beolvadással érintett másik létesítmény kapacitása bővítésének minősül, ekkor a beolvadó létesítmény kibocsátási engedélyét vissza kell vonni. A beolvadással összefüggésben a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása és a kérelem elbírálása az (5)–(11) bekezdésében meghatározott minősített eljárásban történik.

(2) Létesítményeknek az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő beolvadása esetében a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározására és a kérelem elbírálására az általános eljárási szabályok alkalmazandóak.

(3) Kiválás egy létesítmény legalább kettő létesítménnyé történő szétválása úgy, hogy azok a kiválást követően műszakilag önálló és működőképes egységet alkotnak. Kiválás esetében az eredeti létesítmény jelentős kapacitáscsökkentésen átesett létesítményként, a kiválással létrejövő legalább egy új létesítmény új belépő létesítményként minősítendő. A kiválással összefüggésben a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározása és a kérelem elbírálása az (5)–(11) bekezdésben meghatározott minősített eljárásban történik.

(4) Létesítménynek a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő kiválása esetében a kiosztandó kibocsátási egységmennyiség meghatározására és a kérelem elbírálására az általános eljárási szabályok alkalmazandóak.

(5) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti minősített eljárás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén alkalmazandó:

a) a beolvadásban vagy kiválásban részt vevő mindegyik létesítmény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozik, és a beolvadás, illetve a kiválás előtt és után is rendelkezik kibocsátási engedéllyel,

b)90 a beolvadásban vagy kiválásban részt vevő létesítmények kibocsátási engedélye jogerősen módosításra – a beolvadó létesítmény kibocsátási engedélye végleges döntéssel visszavonásra – került, és azok a változást követő állapotot tartalmazzák, valamint

c) a beolvadás és a kiválás nem eredményezi több kibocsátási egység kiosztását, mint amennyi a beolvadást és a kiválást megelőző vonatkozó nemzeti kiosztási táblában az Európai Bizottság részére benyújtásra került.

(6) Beolvadás esetén a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjával összhangban a beolvadás olyan létesítmények esetén vehető figyelembe, amelyekre az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

a) a beolvadást követően technológiailag kapcsolatban állnak egymással,

b) a létesítmények ugyanazon a telephelyen működnek,

c) a beolvadást követően a létesítmény ugyanazon azonosítóval rendelkező kibocsátási engedéllyel rendelkezik, mint a beolvadást megelőzően az a létesítmény, amelyikbe a másik beleolvadt.

(7) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti változás megtörténtét követően a létesítményekben az ott meghatározott jelentős változásokon túlmenően nem következett be egyéb, a kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget módosító további jelentős változás, úgy az érintett létesítmények vonatkozásában a Minisztérium honlapján közzétett, a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti változás-bejelentő formanyomtatványt csak külön felhívást követően kell benyújtani a miniszter részére.

(8) A beolvadást és a kiválást az érintett létesítmények vonatkozásában a Minisztérium honlapján közzétett módon, a tárgyévet követő január 20-ig kell bejelenteni a miniszternek.

(9) A miniszter jogosult a (8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további adatokat kérni az üzemeltetőktől.

(10) A miniszter a beolvadás és a kiválás esetén elkészíti a vonatkozó bejelentést és a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és azt jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak.

(11) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítményeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a módosított és jóváhagyott kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(12)91 Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembehelyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(13)92

(14)93

(15)94 Ha a (8) bekezdés szerinti bejelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel.

13. §95 (1)96 A működését részlegesen beszüntetett létesítmény számára történő kibocsátási egység kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve ha a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól úgy kell kiigazítani, hogy ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje a Nemzeti Végrehajtási Intézkedések szerinti, vagy a jóváhagyott új belépő kérelem szerinti, vagy a kapacitáscsökkentés figyelembe vételével meghatározott kezdeti tevékenységi szinthez képest

a) 50–75%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 50%-át kapja,

b) 75–90%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 25%-át kapja,

c) legalább 90%-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.

(2) A részleges működés-beszüntetést követő újraindítás esetén:

a) ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50%-át, a működését részlegesen beszüntető létesítményrész a tevékenységi szint 50%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg,

b) ha a mérvadó létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25%-át, a működését részlegesen beszüntető létesítményrész a tevékenységi szint 25%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg,

c) az a) és b) pontok szerinti esetek valamelyikének fennállása esetén a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyisége visszamenőlegesen nem korrigálható.

(3) A létesítmény üzemeltetője a részleges működésbeszüntetést és a részleges működésbeszüntetést követő újraindítást a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon jelenti be.

(4) A miniszter az (1) és (2) bekezdéssel összhangban elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra benyújtja az Európai Bizottság részére.

(5) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítményeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a módosított és jóváhagyott kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

14. §97 (1) Ha a létesítmény kapacitása jelentősen csökken, akkor a létesítmény számára történő kiosztás ennek megfelelően a kapacitáscsökkenés évét követő évtől, illetve ha a jelentős kapacitáscsökkentés 2013. január 1-je előtt történt, 2013-tól módosul.

(2)98 A létesítmény üzemeltetője a jelentős kapacitáscsökkentés tényét a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon jelenti be. Abban az esetben, ha a jelentős kapacitáscsökkentés tényének bejelentéséhez a létesítmény üzemeltetője számára nem áll rendelkezésre 6 hónapnyi hitelesített adat, akkor erről a tárgyévet követő év január 20-ig a miniszter részére elektronikus jelentést nyújt be a Minisztérium honlapján közzétett módon. A létesítmény üzemeltetője haladéktalanul benyújtja a jelentést, amint az ahhoz szükséges valamennyi adat a rendelkezésére áll.

(3) A miniszter a jelentős kapacitáscsökkentést megelőző előzetes éves összmennyiség meghatározásához alkalmazott módszertan alapján kiszámítja az érintett létesítmény előzetes módosított éves összmennyiségét, valamint az érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek módosított végleges éves összmennyiségét, elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és azt jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak.

(4)99 Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítménynek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, valamint a jegyzékkezelő útján gondoskodik a nemzeti kiosztási tábla európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben történő módosításáról és a módosított kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

5/A. A légi jármű üzembentartó működésében bekövetkező változások100

14/A. § (1)101 Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. § (3) és (4) bekezdése szerint kivételnek minősülve kikerül a rendszer hatálya alól, a légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(1a)102 A hatóság a minisztert a bejelentés tényéről és az eljárás nyomán hozott döntésről a bejelentéstől és a döntés meghozatalától számított 15 napon belül tájékoztatja.

(2)103 Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a légiközlekedési kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 30 napon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.

(3)104 Az érintett légi jármű üzembentartó a megszűnés vagy a kivétellé válás napjától számított 60 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni.

(4)105 A légi jármű üzembentartó megszűnésének alapjául szolgáló esemény napjáig fennálló nyomonkövetési, jelentéstételi kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A tevékenység megszűnésének napjáig a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak legkésőbb a megszűnés napjától számított 60 napon belül teljesítenie kell. Ha a bezárás évére vonatkozó hitelesített kibocsátási jelentéstétel időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó egységvisszaadás határideje a légi járművek részére a bezárás évében történő kiosztás megtörténtét követő 30 nap.

(5)106 A miniszter a bezárásra vonatkozó bejelentést követően gondoskodik a légi jármű üzembentartó megszűnése tényének Európai Bizottság részére történő bejelentéséről és a vonatkozó nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosításáról.

(6)107 Az Ügkr. tv. 22. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti változás esetén a jegyzékkezelő – az egyes évekre az érintett légi járművek részére térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek érintett légi jármű üzembentartókhoz tartozó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének változatlanul hagyása mellett – az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben módosítja a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.

(7)108 Az Ügkr. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti olyan változás esetén, amelyben egy olyan légi jármű üzembentartó olvad be egy eltérő tagállam által igazgatott légi jármű üzembentartóba, amely esetében Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam, úgy a jegyzékkezelő a másik tagállam jegyzékkezelőjének előzetes beleegyezését követően kezdeményezi a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítását a másik tagállam jegyzékkezelőjénél.

6.109 A nemzetközi jóváírási jogosultságok felhasználása, valamint a kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása és átváltása

15. § (1) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az Ügkr. tv. 29. § (1)–(4) bekezdése alapján kérheti nemzetközi jóváírási jogosultságainak ÜHG-egységekre történő átváltását.

(2) Az átváltást az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó kezdeményezi a forgalmi jegyzékben a jegyzékkezelőnél.

(3)110 A jegyzékkezelő minden év május 31. napjáig írásban tájékoztatást ad a miniszter részére az átváltás eredményéről, így különösen az átváltás tényéről és az átváltás egységmennyiségéről.

7. A forgalmi jegyzék

16. § (1) Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

8. Számlavezetési díj

17. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a 4. mellékletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.

(2)111 A számlavezetési díjat a miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett ITM igazgatás 10032000-00290713-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni.

(3)112 A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla, légijármű-üzembentartói számla, közönséges ügyfélszámla, kereskedési számla, külső kereskedési platform számla, valamint árverési kézbesítőszámla esetében a számlavezetési díjat – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – a számlatulajdonos évente, a hatóság által kiállított számla alapján a számlán meghatározott fizetési határidőig köteles megfizetni.

(4)113 A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG-engedély-azonosító).

(5) A számlavezetési díj a hatóság bevétele, amelyet az a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos költségekre fordít.

(6) A hatóság a számlavezetési díj fizetési kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet.

18. § (1)114 A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben a 4. mellékletben meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4)115 Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és közönséges ügyfélszámlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a hatóság a számla megszüntetését követő 15 napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

9. Jogkövetkezmények

19. §116 Ha a miniszter az Ügkr. tv. 33. § (5) bekezdése alapján kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy egy légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) bizonyíték arról, hogy a légi jármű üzembentartó nem teljesítette az Ügkr. tv. szerinti kötelezettségeit;

b) a hatóság által hozott végrehajtási intézkedésre vonatkozó részleteket;

c) a közösségi szintű működési tilalom bevezetésének indokolását; és

d)117 a közösségi szintű működési tilalom hatályára és az esetlegesen alkalmazandó feltételekre vonatkozó ajánlást.

20. §118 (1) Ha a 2. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet az üzemeltető kibocsátási engedély, vagy a légi jármű üzembentartó nyomon követési terv nélkül folytatja, a hatóság – az Ügkr. tv. 32. § és 33. §-ában rögzítetteket figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély megszerzése iránti, a légi jármű üzembentartót a nyomon követési terv jóváhagyása iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi 20 000-től 100 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 2. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem a 601/2012/EU bizottsági rendeletben, az Ügkr. tv.-ben, e rendeletben, valamint a kibocsátási engedélynek vagy a nyomon követési tervnek megfelelően végzi, a hatóság – az Ügkr. tv. 33. § (2) bekezdésében rögzítetteket figyelembe véve – az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót 50 000-től 500 000 forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a hatóság vagy a miniszter által előírt, a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság vagy a miniszter – az Ügkr. tv. 33. § (2) bekezdésében rögzítetteket figyelembe véve – az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót 50 000-től 500 000 forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ez a jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5)119 Ha a hatóság a benyújtott éves hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, arról 15 napon belül tájékoztatja a minisztert. A miniszter a hatóság tájékoztatását követő 30 napon belül erről a tényről tájékoztatja az Európai Bizottságot. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a hatóság az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek az általa kiadott határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszautalására. A visszautalási kötelezettség nem vonatkozik azon létesítményekre, melyek az Ügkr. tv. 1. melléklete értelmében a rendszer hatálya alá tartoznak, azonban a létesítmény műszaki adottságai miatt tevékenységük kizárólag közvetett üvegházhatású gázkibocsátással jár.

(6)120 Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a kibocsátási egységmennyiség visszautalására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi. A bírság mindenkori összege az Eurostat által meghatározott európai fogyasztói árindexszel összhangban növekszik.

(7)121 A hatóság a miniszter részére minden év május 31-ig elküldi azon létesítmények listáját, amelyek április 30-ig nem tettek eleget a visszaadásra irányuló kötelezettségüknek.

(8)122 A hatóság az (1), (3), (4) és (6) bekezdésekben és az Ügkr. tv.-ben szabályozott bírságok megfizetéséről szóló határozat másolatát tájékoztatásul továbbítja a miniszter részére, és a kiszabott bírság megfizetésének tényéről tájékoztatja a minisztert.

21. §123 (1) A (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásrend követendő

a) bezárás,

b) jelentős kapacitáscsökkentés,

c) részleges működésbeszüntetés,

d) kiválás,

e) beolvadás

bejelentésének elmulasztása vagy téves adatszolgáltatás esetén, ha a mulasztás a létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi az adott létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult.

(2) A miniszter határozatban kötelezi az üzemeltetőt

a) a határozat kézhezvételétől számított 45 napos határidő tűzésével a mulasztás okáról való nyilatkozattételre és ezzel egyidejűleg a benyújtani elmulasztott adatok benyújtására, valamint

b)124 a bejelentés elmulasztása miatt az üzemeltető részére jogosulatlanul jóváírt többlet térítésmentes kibocsátási egységnek a hatóság (6) bekezdés szerinti határozatát követő visszautalására.

(3) A miniszter az üzemeltetői nyilatkozat és a benyújtott adatok kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a mulasztás tényéről,

b) az üzemeltetővel szemben megindított kötelező eljárás tényéről,

c) a határozat tartalmáról és annak üzemeltető általi átvételét igazoló adatról,

d) az üzemeltetői nyilatkozat beérkezésének időpontjáról és annak tartalmáról.

(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg benyújtja a vonatkozó nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottságnak.

(5) Ha az üzemeltető a teljesítésre előírt határidőn belül a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a miniszter a határidő eredménytelen elteltét követően a 20. § (1) bekezdésében meghatározott bírságtétel megfizetésére kötelezi.

(6) A (3) bekezdés szerinti miniszteri tájékoztatás és módosítási javaslat Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a hatóság – a miniszter tájékoztatását követően – az üzemeltetőt határozatban kötelezi

a) a határozat kézhezvételétől számított 30 napos teljesítési határidő megjelölésével az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egységmennyiség visszautalására, amennyiben annak az üzemeltető még nem tett eleget,

b) a visszautalás napjáig napi 20 000-től 100 000 forintig terjedő bírság megfizetésére, továbbá

c) a (2) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmulasztásáért a 20. § (1) bekezdése alapján meghatározott bírságtétel megfizetésére.

(7) A hatóság a miniszteri döntés alapján indított eljárásról és annak eredményéről a minisztert az eljárást lezáró döntés megküldésével értesíti.

(8)125 Ha nem az üzemeltető mulasztásából eredően van a számláján a jogoshoz képest többlet kibocsátási egységmennyiség, akkor a miniszter határozatban megállapítja a kibocsátási egységek mennyiségét, valamint kötelezi az üzemeltetőt a többlet-egység visszautalására a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.

21/A. §126 (1)127 Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó az Ügkr. tv. 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti egységvisszaadásra irányuló kötelezettségének önhibájából határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt vagy légi jármű üzembentartót a mulasztással érintett minden egyes tonna széndioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi, továbbá a visszaadást nem teljesített üzemeltetők és légi jármű üzembentartók névsorát a honlapján közzéteszi. A többletkibocsátási bírság mindenkori összege az Eurostat által meghatározott európai fogyasztói árindexszel összhangban növekszik.

(2) A 20. § (6) bekezdésében, a 21. §-ban és a 21/A. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha az üzemeltető a bejelentési, visszautalási vagy visszaadási kötelezettségét önhibáján kívül nem teljesíti, és ezt hitelt érdemlően igazolja. Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a 20. § (6) bekezdésében, a 21. §-ban és a 21/A. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét, a mulasztás okáról az akadály megszűnését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül értesíti a hatóságot, és az akadály elhárulását követően a hatóság újabb határidő kitűzésével – amely határidő nem lehet korábban, mint a tájékoztatást követő második munkanap – kötelezi az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót a vonatkozó kötelezettségének teljesítésére.

(3) Az euróban kiszabott bírságösszegnek megfelelő forintösszeg megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a teljesítés napját megelőző napon közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(4)128 Ha a hatóság – az egyes létesítmények vonatkozásában – az ÜHG-egység jóváírásának időpontjában bármely olyan tény, információ birtokában van, amely a térítésmentesen kiosztható ÜHG-egységmennyiségek csökkentéséhez vezethet, akkor haladéktalanul felfüggeszti a vonatkozó ÜHG-egységek kiosztását és erről 15 napon belül tájékoztatja a minisztert.

(5)129 A miniszter a hatóság tájékoztatása alapján felülvizsgálja az egyes évekre térítésmentes kiosztás szerint meghatározott ÜHG-egységek mennyiségeit.

(6)130 Ha a miniszter megállapítja, hogy a jóváhagyott nemzeti kiosztási táblában lévő kvótamennyiségek

a) a valóságnak megfelelnek, akkor a miniszter határozatban felhívja a hatóságot a kiosztás végrehajtására;

b) módosítása szükséges, a miniszter benyújtja az Európai Bizottság részére a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és annak jóváhagyását követően határozatban hívja fel a hatóságot a kiosztás végrehajtására.

21/B. §131 (1)132 A hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.

(2)133

(3)134 A jegyzékkezelő a számlához való hozzáférést a számlavezetési díj megfizetéséig zárolja. A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék hatósághoz történő beérkezését követő 15 napon belül oldja fel.

(4)135 A 17. § és 18. §-ban, továbbá a (3) bekezdésben rögzített számlavezetési díj üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolás és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.

10. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 34. § 2013. május 1-jén lép hatályba.

22/A. §136 E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (1) bekezdését, 4. § (2) és (5) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. §137 (1) 2014. március 31-ig hitelesítőként olyan hitelesítő szervezet is eljárhat, amely rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület által kiállított dokumentummal arról, hogy az akkreditálás iránti kérelmet benyújtotta, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Ez nem vonatkozik az Ügkr. tv. 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti jelentés hitelesítésére, amelynek vonatkozásában kizárólag akkreditált hitelesítő szervezet járhat el.

(2)138 Ha az üzemeltetők részére történő ingyenes kibocsátási egységmennyiség-kiosztás nem történik meg az Ügkr. 15. § (5) bekezdésében és 20. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig, a hatóság az Európai Bizottság által jóváhagyott és a létesítmény részére a tárgyévet megelőző évre megállapított kibocsátási egységmennyiséget alapul véve a 4. mellékletben meghatározott számlavezetési díjak 70%-ának megfelelő előlegszámlát jogosult kiállítani.

(3) A számlatulajdonos az előlegszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az előlegszámla alapján a számlavezetési díjelőleget megfizetni.

(4)139 A létesítmény részére a tárgyévre történő térítésmentes kibocsátási egységkiosztást követő 20 napon belül a hatóság a jóváhagyott kibocsátási egységmennyiségeket alapul véve a 4. mellékletben foglaltak szerint a számlavezetési díjat meghatározza és végszámlát állít ki.

(5) A számlatulajdonos a végszámla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a végszámla alapján a számlavezetési díjat megfizetni.

(6) Ha az előlegszámla alapján a számlatulajdonos által befizetett összeg a végszámlában meghatározott számlavezetési díj összegét meghaladja, a hatóság a végszámla kiállítását követő 15 napon belül a különbözetet a számlatulajdonos által megadott bankszámlaszámra visszautalja.

24. § (1) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b)140 a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet,

c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

d) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,

e)141 a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet,

f)142 a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok 2015–2019-es időszakra vonatkozó listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló 2014/746/EU európai bizottsági határozat és

g)143 az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h)144 az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i 2018/2066/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet,

i)145 az 1031/2010/EU rendeletnek a piaci stabilitási tartalékból 50 millió ki nem osztott kibocsátási egységnek az innovációs alap számára árverés útján való értékesítése tekintetében és egy Németország által kijelölendő aukciós platform bejegyzése céljából történő módosításáról szóló, 2018. október 30-i 2019/7/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

11. Módosító rendelkezések

25–32. §146

12. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §147

34. §148

1. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A.1 AZ ÜZEMELTETŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Az üzemeltető (engedélykérő) cégjegyzékszáma, levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlázási címe.

A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPRTR jelentésre való kötelezettség.

A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK

A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 2. melléklet szerinti tevékenység (tevékenységek) megnevezése.

A.3.2.149 A létesítmény telephelyére kiadott, a környezethasználat feltételeit megállapító határozat megnevezése, engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély véglegessé válásának dátuma.

A.3.3150 A próbaüzem és az üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása (folyamatos működés, tartalék üzemmód, készenléti üzemmód vagy szezonális üzemmód).

A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA

A létesítmény jövőbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése:

a) A kategóriájú létesítmény: 50 000 vagy kevesebb tCO2(e)

b) B kategóriájú létesítmény: 50 000 tCO2(e) és 500 000 tCO2(e) között

c)151 C kategóriájú létesítmény 500 000 tCO2(e)-nél nagyobb.

B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv – NykT)

B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

B.1.1 A kibocsátó forrás (források) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota – próbaüzem előtt vagy alatt álló, szakaszosan működő, tartalék, folyamatosan működő stb.), összes névleges bemenő hőteljesítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia).

B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredő kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek.

B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK

B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredő kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fűtőérték (tüzelőanyagoknál), a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők vonatkozásában a 601/2012/EU bizottsági rendelet iránymutatásai alapján.

B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fűtőérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelőanyagból és más anyagokból történő mintavételi módszerek leírása.

B.2.3 Az egyes forrásanyagok fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének, oxidációs tényezőjének, konverziós tényezőjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külső MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát.

B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fő vagy kisebb jelentőségű forrásanyag-e figyelembe véve a 601/2012/EU bizottsági rendelet iránymutatásait.

B.2.5.152 A mennyiségi adatokat mérő mőrőberendezés mérési pontossága, és annak megjelölése, hogy rendelkezik-e a fővárosi és megyei kormányhivatal által mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljárva, a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, érvényes visszavezetettségű mérőrendszerek hitelességét és kalibrációját igazoló érvényes hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokkal.

B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépő összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területéről kilépő összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket.

C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS(EK)RŐL

D. KIVÉTELES ELJÁRÁS

Akkor, ha az úgynevezett kivételes eljárást (601/2012/EU bizottsági rendelet 22. cikke) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása.

E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indokolása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás.

E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérő rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyűjtési és -tárolási eljárások, és az ellenőrző számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezők és hasonlók jelentésének elve.

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETŐ, NEM TECHNIKAI JELLEGŰ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

F.1. Csatolandó dokumentumok az A. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.1.1 A környezethasználati jogosultságot megalapozó engedély másolata.

F.1.2 A létesítményben végzett főtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKHE kódja.

F.1.3 Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemző adatok 5 évre visszamenőleg informatikai úton újraszámolható formátumban (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai).

F.1.4 A jövőben tervezett termelési szintet jellemző adatok informatikai úton újraszámolható formátumban az adott kereskedési időszak hátralevő éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelőanyagok mennyisége; tervezett közbenső vagy késztermék mennyiségi adatok).

F.1.5 Az F.1.3 és az F.1.4 számítógéppel feldolgozható adat munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (például termékeladási és tüzelőanyag-beszerzési szerződések).

F.1.6 A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérő berendezések helyét.

F.1.7 Technológiai folyamatábra megjelölve a mérőberendezések helyét és a mintavételi pontokat.

F.1.8 A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott műszaki dokumentumok.

F.2. Csatolandó dokumentumok a B. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.2.1 A mérőrendszerek leírása és a nyomon követendő forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérőműszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai.

F.2.2 Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

F.2.3 Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések felsorolását is.

F.2.4 A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelősségi rendszeréről szóló információk (szervezeti diagram).

F.2.5 Az adatgyűjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak leírása.

F.2.6 Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségirányítási, valamint egyéb minőségirányítási rendszerrel, továbbá ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenőrzési elemekről.

F.2.7 A 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott egyéb adatok és dokumentumok.

F.3. Csatolandó dokumentumok a C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minősülő anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítményből, átadás létesítménybe/létesítményből), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

Megjegyzés:

Hulladékégetés esetén tüzelőanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

2. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez153

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

1. A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKHE) sorszámai

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Tevékenység

Üvegház-
hatású gáz

Tevé-
kenység
IPCC
kódja

Tevékenység IPCC
megnevezése

Tevé-
keny-
ség
EKHE
kódja

Tevékenység EKHE megnevezése

2.

Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek

3.

I.

Tüzelőanyagok égetése
a 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményű létesítményekben

(kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket, az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)

Szén-
dioxid

1.A.1.a

Közcélú villamos energia- és hőtermelés

1.1

Tüzelőberende-zések

4.

 

 

 

1.A.1.c

Egyéb energiaipar

 

 

5.

 

 

 

1.A.3.e

Egyéb szállítás (csővezeték)

 

 

6.

 

 

 

1.B.2.c

Fáklyázás

 

 

7.

 

 

 

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

 

 

8.

 

1.A.2.e

Élelmiszer-ipari hőtermelés

(élelmiszer, italgyártás, dohánygyártás)

9.

 

1.A.2. g

Egyéb ipari hőtermelés

10.

 

1.A.4.a

Intézményi hőtermelés

11.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

12.

II.

Ásványolaj-feldolgozás

Szén-
dioxid

1.A.1.b

Olajfinomítás

1.2

Ásványolaj- és gázfinomítók

13.

 

 

 

1.B.2.c

Fáklyázás

 

 

14.

III.

Kokszolás

Szén-
dioxid

1.A.1.c

Szilárd
tüzelőanyag-előállítás

1.3

Kokszoló kemencék

15.

Fémek termelése és feldolgozása

16.

IV.

Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.1

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és színterelő létesítmények

17.

2.C.1.

Vas- és acélgyártás-
technológia

18.

V.

Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.2

Vas és acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

19.

 

2.C.1.

Vas- és acélgyártás-
technológia

 

20.

V.a

Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, ha
20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.3

Vasfém feldolgozó létesítmények

21.

2.C.2

Vasötvözet előállítása-
technológia

2.4

Vasfémöntödék

22.

V.b

Elsődleges alumínium előállítás

Szén-
dioxid és

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

2.5. a

Létesítmények nem vas nyersfémek ércből,

23.

perfluor-
szénhid-
rogének

2.C.3

Alumínium előállítás-
technológia

koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítására

24.

V.c

Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben
20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

25.

2.C.3

Alumínium előállítás-
technológia

26.

V.d

Nem vasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., ha (a redukáló-anyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

2.5.b

Létesítmények nem vasfémek, ezen belül visszanyert termékek (finomítás, öntés céljából történő) olvasztására (ötvözésére is)

27.

 

2.C.5

Egyéb fém előállítása-
technológia

28.

Ásványanyagipar

29.

VI.a

Cement-klinker napi
500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

Szén- dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek - hőtermelés

3.1

Cement-klinker napi
500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

30.

2.A.1.

Cement/klinker
gyártás-technológia

 

31.

VI.b

Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi
50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.1

Mésznek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett vagy egyéb égetőkemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett

32.

VI.c

 

2.A.2.

Mészgyártás-technológia

33.

VI.d

Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.1

-

34.

VII.

Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Szén-dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.3

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is,
20 tonna/nap olvasztó-kapacitáson felül

35.

 

2.A.3.

Üveggyártás-technológia

36.

VII.a

Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi
20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.4

Ásványi anyagok olvasztására, ideértve az ásványi szálakat is, előállítására szolgáló létesítmények
20 tonna/nap olvadási kapacitás felett

37.

2.A. 4.d.ii

Egyéb ásványanyag ipari termelés

38.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

39.

Kerámia termékek égetéssel történő gyártása

40.

VIII.a

Tetőcserép, tégla, tűzálló tégla gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

Szén-
dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.5

Kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása
75 tonna/nap kapacitáson felül és/vagy ahol

41.

 

 

 

2.A.4.a

Kerámiaégetés- technológia

 

 

42.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

43.

VIII.b

Csempe, kőáru vagy porcelán gyártása
75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

a kemence térfogata
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

44.

 

 

 

2.A. 4.a

Kerámiaégetés- technológia

 

 

45.

Egyéb tevékenységek

46.

IX.

Faanyagból származó pép (cellulóz), vagy egyéb szálas anyagok gyártása

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Cellulózgyártás

6. a)

Ipari üzemek (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártására

47.

X.

Papír és karton gyártása
20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Papírgyártás

6. b)

Ipari üzemek papír és karton gyártására
20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

48.

Vegyipar

49.

XI.

Salétromsav előállítás

Szén- dioxid és dinitro-
génoxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.b

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például savak: salétromsav

50.

2.B.2

Salétromsav előállítás-
technológia

51.

XII.

Adipinsav (dikarbonsav) előállítás

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.1.b

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például oxigéntartalmú szénhidrogének: karbonsavak, aldehidek

52.

2.B.3

Adipinsav előállítás-
technológia

53.

XIII.

Glioxál és glioxálsav előállítás

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

54.

 

2.B.4

Egyéb vegyipari termelés

55.

XIV.

Ammónia előállítás

Szén-

dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: ammónia

56.

2.B.1

Ammónia előállítás-
technológia

57.

XV.

Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátriumhidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítás

Szén-

dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.d

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például sók: nátrium-karbonát

58.

2. B.7.

Nátrium-karbonát előállítás-technológia

59.

XVI.

Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.1

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

60.

2.B.8.

Egyéb vegyipari termelés / Petrolkémia

61.

XVII.

Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: hidrogén

62.

2.B.

Egyéb vegyipari termelés

63.

XVIII.

Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.f

Egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű gyártására

64.

 

2.B. 8.f

Egyéb vegyipari termelés / Koromgyártás

65.

XIX.

Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények

Szén-
dioxid

66.

XX.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása

Szén-
dioxid

67.

XXI.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása

Szén-
dioxid

68.

XXII.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése

Szén-
dioxid

2.    Megjegyzések:

2.1.    IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.

2.2.    EKHE sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.

2.3.    Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Ha egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy létesítményen belül, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Az oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetében a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.

2.4.    Ha az egység olyan tevékenységet szolgál, amelynek küszöbértéke nincs teljes névleges bemenő hőteljesítményként kifejezve, akkor az ilyen tevékenység küszöbértéke a közösségi rendszerbe történő beillesztéssel kapcsolatos döntéskor elsőbbséget élvez.

2.5.    Ha egy létesítmény tevékenységre vonatkozó kapacitása meghaladja az 1. mellékletben meghatározott küszöbértéket, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi, a létesítmény részét képező tüzelőanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.

2.6.    Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti 2.3. pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik a hőbontás (pirolízis, krakkolás) is.

2.7.    Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszer hatálya alá tartozás meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi – beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is – üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi – beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is – típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, továbbá a kizárólag biomasszát használó egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A „kizárólag biomasszát használó egységekbe” azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz vagy leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.

2.8.    Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.

2.9.    Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.

2.10.    Üveggyártás (XIII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetében a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

3. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:154

a) ÜHG engedélyazonosító;

b) az üzemeltető azonosító adatai;

c) a létesítmény azonosító adatai;

d)155 a létesítmény névleges kapacitása a 2. melléklet szerinti, tevékenység-specifikus mértékegységben;

e) a villamosenergia- és hőtermelés során használt technológia;

f)156 az engedélyezett üvegházhatású gáz (vagy gázok) megjelölése;

g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése;

h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása;

i)157 az engedélyezett kibocsátási kategória (A; B; C);

j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések (jóváhagyott nyomon követési terv):

ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások),

jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelőanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok),

jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérőberendezések,

je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen),

jf) a határozat által előírt minimális adatmeghatározási szinttől való egyedi eltérések (ha van ilyen),

jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen),

jh)158 a jóváhagyott adatkezelő és adatminőség-ellenőrzési tevékenység;

k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása;

l) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet visszaadni;

m)159 a létesítmény üzemmódjának megnevezése tartalék, készenléti, vagy szezonális üzemmód esetén.

4. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez160

1.    A számlavezetési díj mértéke és alapja üzemeltetői számla esetében

 

A

B

C

1.

Sorszám (fő)/
alszám

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlák
(kibocsátási egységmennyiség/év)

A számlavezetési díj mértéke
(forint/év)

2.

1.

Üzemeltetői számla

3.

1.1

1–10 000

27 000

4.

1.2

10 001–100 000

82 000

5.

1.3

100 001–1 000 000

191 000

6.

1.4

1 000 001 kibocsátástól

384 000

7.

2.

Légijármű-üzemeltetői számla

100 000

8.

3.

Közönséges ügyfél számla

80 000

9.

4.

Kereskedési számla

150 000

10.

5.

Külső kereskedési platform számla

250 000

11.

6.

Árverési kézbesítőszámla

100 000

2.    A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetében

Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a tárgyévre a létesítmény részére térítésmentesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db)/év] létesítményenként, a nemzeti kiosztási táblával összhangban.

5. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez161

A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

Egyes tüzelőanyagok országspecifikus értékei

A) Ha a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, az alábbi 1. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, akkor a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Ha egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi 1. táblázat, sem a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők

 

A

B

C

D

1

Tüzelőanyag megnevezése

Tüzelőanyag kódjele
(LAIR)

Fűtőérték
[MJ/kg]

Kibocsátási tényező
[tCO2/TJ]

2

Hazai feketeszén

17

18,9

96,1

3

Hazai barnaszén

12

11,9

101

4

Lignit

13

7

110

5

Tüzelőolaj

60–61

42

74,1

6

Fűtőolaj

70–77

40,4

77,4

7

Földgáz

31

34a,b

56,1

8

Kamragáz (kokszolásból)

33

17a

44,4

9

Kohógáz

34

3,1a

260

10

Biogáz

36

22,7a

(54,6)c

a A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/m3 15 °C-ra vonatkoztatva 1013,25 hPa nyomáson.

b 0 °C-ra vonatkoztatott érték 35,87 MJ/Nm3 1013,25 hPa nyomáson.

c A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

B) Amennyiben a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők

 

A

B

1

Tüzelőanyag

Oxidációs tényező

2

Szilárd

1

3

Folyékony

1

4

Gáz

1

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!