nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
2014-01-01
2014-12-31
3

445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5., 7., 10. és 13. pontjában,

a 25. § (5) és (6) bekezdése tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 13. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 4. pontjában, valamint

a 31. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az elemre és az akkumulátorra,

b) a hulladékká vált elemre és akkumulátorra,

c) az elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint

d) az elem- és akkumulátorhulladék kezelésére

terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az olyan elemre és akkumulátorra, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, lőszerekre, hadianyagokra, valamint a világűrben való felhasználásra gyártott berendezésekre, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elemet és akkumulátort.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. átvételi hely: a gyártó vagy a forgalmazó által fenntartott, a lakosság számára könnyen megközelíthető, közforgalmú helyen kialakított gyűjtőhely, amely az e rendeletben meghatározott gyártói kötelezettséggel érintett hulladék átvételére szolgál;

2. elektromos, elektronikus berendezés: az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, teljesen vagy részben elemről, akkumulátorról működtethető elektromos vagy elektronikus berendezés;

3. elem, akkumulátor: elektromos áramforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több elsődleges (nem újratölthető), illetve másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll;

4. elem-, akkumulátorcsomag: összekapcsolt, illetve külső borítással ellátott, a fogyasztó által szét nem bontható vagy fel nem nyitható, oszthatatlan egységet alkotó elemek, akkumulátorok csoportja;

5. elem-, akkumulátor-forgalmazó: bárki, aki vagy amely a fogyasztó részére üzletszerűen biztosít elemet, akkumulátort;

6. forgalmazás: elem, akkumulátor – ellenérték fejében vagy ingyenesen – üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása, ideértve az e célból való felkínálást is, továbbá az import;

7. gépjárműelem vagy akkumulátor: a gépjármű indításához, világításához, gyújtásához használt elem, akkumulátor;

8. gombelem: különleges célokra, így különösen hallókészülékekben, karórákban, kisméretű, hordozható berendezésekben, valamint tartalék áramforrásként felhasznált, kisméretű és köralakú hordozható elem, akkumulátor, amelynek nagyobb az átmérője, mint a vastagsága;

9. gyártó: az elem, akkumulátor előállítója, valamint az, aki vagy amely az értékesítési módszertől függetlenül (beleértve a távollevők között kötött szerződést is) elemet, akkumulátort – akár gépjármű, elektromos vagy elektronikus berendezés alkotórészeként vagy tartozékaként – Magyarország területén elsőként forgalomba hoz;

10. gyűjtési arány: a tárgyévben hulladékként átvett hordozható elem, akkumulátor, és a tárgyévben, valamint a tárgyévet megelőző 2 évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor átlagos tömegének hányadosa;

11. hordozható elem vagy akkumulátor: zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem, akkumulátor, kivéve az ipari elemet, akkumulátort, valamint a gépjárműelemet, akkumulátort;

12. import: a nem európai uniós helyzetű, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala;

13. ipari elem vagy akkumulátor: kizárólag ipari vagy szakirányú célra, valamint elektromos meghajtású gépjárműben használt elem, akkumulátor;

14. közvetítő szervezet: az a gyártók vagy forgalmazók által létrehozott és a környezetvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat lát el, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekre vonatkoznak;

15. speciális gyűjtőhely: az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgyűjtő pont;

16. tárgyév: szeptember 27-től a következő naptári év szeptember 26-ig terjedő időszak;

17. vezeték nélküli elektromos kézi szerszám: elemről, akkumulátorról működő, karbantartási, építési vagy kertészeti tevékenységre szolgáló, elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti kézi elektromos vagy elektronikus berendezés.

3. Az elem, az akkumulátor forgalmazására és jelölésére vonatkozó szabályok

3. § (1) A (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel

a) a 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanyt tartalmazó elem és akkumulátor, valamint

b) a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor

nem forgalmazható, beleértve az elektromos és elektronikus berendezés alkotórészeit, tartozékait is.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalom a 2 tömegszázalékot meg nem haladó higanytartalmú gombelemre, valamint az ilyen gombelemből álló elemcsomagra nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom

a) a vészjelző- és riasztórendszerben (beleértve a vészvilágítást is),

b) az orvosi felszerelésben, vagy

c) a vezeték nélküli elektromos kézi szerszámban

használt hordozható elemre és akkumulátorra nem vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalmat a 2008. szeptember 26-át megelőzően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén forgalomba hozott hordozható elemre, akkumulátorra nem kell alkalmazni.

4. § A gyártó gondoskodik arról, hogy az elemen, az akkumulátoron, valamint az elem- és akkumulátorcsomagon az 1. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő ábra, vegyjel és adat jól látható, felismerhető (olvasható) és letörölhetetlen legyen.

4. A gyártó átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége

5. § (1) A gyártó az elem- és akkumulátorhulladékot az általa vagy a forgalmazó által fenntartott átvételi helyen a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti (átvételi és gyűjtési kötelezettség).

(2) A gyártó az átvett és hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti mértékben gondoskodik.

(3) A gyártó az átvételi és gyűjtési kötelezettsége alapján az elem- vagy akkumulátor-forgalmazótól (a továbbiakban: forgalmazó), valamint a hulladékbirtokostól az elem- és akkumulátorhulladékot átveszi. A gyártó az átvételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(4) A gyártó – a (6) bekezdés szerinti eltérésekkel – gondoskodik arról, hogy lakott területen (a népsűrűséget is figyelembe véve), a fogyasztók mindennapi élete során használt területen, gyalogosan és gépjárművel könnyen megközelíthető speciális gyűjtőhelyek legyenek elhelyezve, ideértve azt az esetet is, amikor e kötelezettségét a forgalmazó vagy a gyártó a megbízottja közreműködésével teljesíti. A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.

(5) A speciális gyűjtőhelyre elem- és akkumulátorgyűjtő edényt vagy konténert kell telepíteni.

(6) A gyártó gondoskodik arról, hogy a hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor elkülönített gyűjtése céljából azokon a településeken, ahol a lakosság száma a 100 főt meghaladja, legalább 1 speciális gyűjtőhely a lakosság rendelkezésére álljon.

6. § (1) A gyártó gondoskodik az átvett és gyűjtött hulladék kezeléséről (kezelési kötelezettség).

(2) Az előkezelési, valamint újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének minősül az elem- és akkumulátorhulladék az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerinti kísérő dokumentummal igazolt kezelése is.

(3) Az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozási célú exportja abban az esetben tekinthető az e rendelet szerinti újrafeldolgozási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

5. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

7. § (1) A gyártó gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdés szerinti tájékoztató a fogyasztó és a forgalmazó rendelkezésére álljon (tájékoztatási kötelezettség).

(2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztói tájékoztató legalább a következőkre terjed ki:

a) az elemben, akkumulátorban felhasznált anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaira;

b) az elem- és akkumulátorhulladék települési hulladékkal együtt történő ártalmatlanításának káros hatásaira;

c) az elem- és akkumulátorhulladék elkülönítetten történő gyűjtésének fontosságára, annak érdekében, hogy az elem- és akkumulátorhulladék megfelelő kezelését biztosítsák, előmozdítsák és megkönnyítsék;

d) a közvetítő szervezet által szervezett és működtetett átvételi, gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekre;

e) a gyártó és a forgalmazó ingyenes visszavételi, átvételi és gyűjtési kötelezettségére;

f) a fogyasztó hozzájárulására az elem- és akkumulátorhulladék újrafeldolgozásához; valamint

g) az elemre és akkumulátorra vonatkozó, 1. melléklet szerinti jelölési szabályok szerint feltüntetett ábra, vegyjel és adat jelentésének ismertetésére.

(3) A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételéről, gyűjtéséről és kezeléséről – a gyártó részére történő átadás ösztönzése érdekében – évente legalább 2 alkalommal, országosan – így különösen országos napilapban, országosan sugárzott televízióban vagy rádióban –, általános tájékoztató közleményt tesz közzé. A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.

(4) A gyártó viseli az átvételi, gyűjtési, kezelési és tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban felmerült költségeket.

6. A gyártó gyűjtési és kezelési kötelezettségének átruházása

8. § (1) A gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –

a) megállapodás alapján részben vagy együttesen a 9. § szerinti átvevőre (a továbbiakban: átvevő),

b) közvetítő szervezetre, vagy

c) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre (a továbbiakban: OHÜ)

átruházhatja.

(2) A gyártó a gyűjtési és kezelési hányadra vonatkozó kötelezettségének a termékdíjköteles akkumulátorból képződött hulladék tekintetében a Ktdt. szerinti

a) egyéni hulladékkezelés,

b) OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés, vagy

c) termékdíjátalány-fizetés

útján tehet eleget.

(3) A (2) bekezdés b) pontja a gyártó akkumulátorhulladék átvételére vonatkozó kötelezettségét nem érinti.

(4) A gyártó átvételi kötelezettsége másra nem ruházható át.

9. § (1) Átvevő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – lehet bárki, aki az átruházni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére hulladékgazdálkodási engedélye folytán jogosult.

(2) Nem lehet átvevő az, aki vagy amely gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmének általános szabályairól vagy a hulladékról szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban a gyártóval a gyűjtési és kezelési kötelezettség átruházása céljából megkötött megállapodástól számított 3 évnél nem régebben meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.

(3) Az átvevőre, valamint a közvetítő szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében – a biztosítékadási kötelezettség kivételével – a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10. § (1) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre átruházza, a gyártó és az átvevő között létrejött megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az átvállalt kötelezettségek megjelölését,

b) a kötelezettség teljesítésének módját,

c) a megállapodás szerinti hulladék típusát, fajtáját, jellegét és mennyiségét, valamint

d) az átvevőre átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

(2)1 A gyártó az átvevővel kötött megállapodást a megállapodás létrejöttét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTF) megküldi.

(3)2 A gyártó a megállapodás módosítását vagy megszűnését – a módosítást vagy megszűnést követő 15 napon belül – az OKTF-nek bejelenti.

(4)3 Az OKTF a megállapodást vagy annak módosítását határozatban jóváhagyja, ha a megállapodás vagy a módosítás tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

7. A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele

11. § (1)4 A gyártó a 3. melléklet szerinti adatok OKTF részére történő megküldésével kezdeményezi nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elem vagy az akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kezdeményezni.

(2) Ha a gyártó a gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítését az átvevőre vagy a közvetítő szervezetre átruházza, a gyártó a nyilvántartásba vételét úgy kezdeményezi, hogy az átvevővel vagy a közvetítő szervezettel kötött megállapodást a 3. melléklet szerinti adatokhoz csatolja.

(3)5 Az OKTF a gyártó nyilvántartásba vételével egyidejűleg a gyártónak nyilvántartási számot ad.

(4)6 A gyártó a nyilvántartásba vételt követően az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül az OKTF-nek – a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg – bejelenti.

(5)7 A gyártó e rendelet szerinti tevékenysége megszüntetését az OKTF-nek bejelenti. A bejelentés alapján az OKTF a gyártót a nyilvántartásból haladéktalanul törli.

12. § (1)8 Az elem- és az akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését végző közvetítő szervezetnek a tevékenysége megkezdéséhez, folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az OKTF részére kell benyújtania.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó és a közvetítő szervezet cégjegyzékszáma;

b) a kötelezettség teljesítésének módja;

c) az üzletszabályzat tervezete, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

d) a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók és forgalmazók listája; valamint

e) igazolás a (3) bekezdésben foglaltakról.

(3) Nyilvántartásba az a nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett közvetítő szervezet vehető,

a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy az alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

b) amely az alaptevékenységéhez szükséges mértékű – legalább 30 millió forint összegű – alaptőkével rendelkezik, valamint

c) amely gazdasági tevékenységével vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban 3 évnél nem régebben meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el.

(4)9 Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerint csatolandó, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, az OKTF a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz adatszolgáltatási kérelemmel fordul.

(5)10 Az OKTF a közvetítő szervezet nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közvetítő szervezetnek nyilvántartási számot ad.

(6)11 A közvetítő szervezet a nyilvántartásba vételt követően a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben bekövetkezett változásokat – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az OKTVF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. A bejelentés tényéről az OKTF a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket (a továbbiakban: felügyelőség) tájékoztatja.

(7)12 Az OKTF a közvetítő szervezetet törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartás feltételei már nem állnak fenn.

(8)13 A nyilvántartásba vételi, az adatmódosítási és a törlés iránti bejelentést formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTF honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, valamint azt a gyártó rendelkezésére bocsátani.

8. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége

13. § (1) A gyártó az elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettsége ellátásának biztosítására – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – vagyoni biztosítékot képez.

(2) A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem és akkumulátor kilogrammban kifejezett mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. Az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszeg értéke 1000 forint kilogrammonként.

(3)14 A gyártónak, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot kell képeznie. A biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg az OKTF részére megküldi.

(4) Ha a gyártó a tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a tárgyév végéig a tárgyévre tervezett termékforgalom mennyiségével arányos mértékű vagyoni biztosítékot hoz létre.

(5) A biztosíték formája a következő lehet:

a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, ezzel egyenértékű bankári kötelezettségvállalás;

b) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény;

c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, vagy

d) biztosítási szerződés.

(6) A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti.

(7)15 A tárgyévi biztosítékkal a gyártó az OKTF jóváhagyását követően szabadon rendelkezhet.

(8)16 A tárgyévi biztosíték feletti rendelkezés jogának megadására vonatkozó kezdeményezést az OKTF a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor hagyja jóvá, ha a gyártó

a) a tárgyévi átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint

b) az éves adatszolgáltatási

kötelezettségét teljesítette.

(9) A gyártónak nem kell biztosítékot képeznie a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek esetén, továbbá akkor, ha gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés vagy közvetítő szervezet útján tesz eleget.

9. A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

14. § (1)17 A gyártó, a közvetítő szervezet és az átvevő a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és arról a 4. mellékletben meghatározott határidőn belül az OKTF részére adatot szolgáltat. Ha a gyártó az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének, kizárólag a forgalomba hozatallal kapcsolatos adatokról szolgáltat adatot.

(2)18 Az adatszolgáltatási kötelezettséget formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTF honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, valamint a gyártó rendelkezésére bocsátani.

(3)19 Ha a gyártó az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének, az OKTF részére az OHÜ a 4. melléklet 1. pont f) és i) alpontjában meghatározott adattartalommal és határidőkkel adatot szolgáltat.

15. § (1)20 Az átvevő és a közvetítő szervezet az OKTF részére adatot szolgáltat:

a) a tárgyév február 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján átvett és gyűjtött hulladék tömegéről,

b) tárgyév február 20. napjáig arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodást elem- és akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére.

(2)21 Az átvevő és a közvetítő szervezet az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. mellékletben meghatározott tartalommal az OKTF felé teljesíti. Az átvevő és közvetítő szervezet a vele szerződésben álló gyártók 4. melléklet 1. pontjában meghatározott adatairól összesített adatot szolgáltat.

(3) A gyártó, az átvevő és a közvetítő szervezet a nyilvántartást legalább 5 éven keresztül megőrzi.

16. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját nyilvántartási rendszereivel, mérési megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(2) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározottak szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető.

17. § (1)22 Az OKTF minden év szeptember 1-jéig az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozza. Az adatszolgáltatásból származó, feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők.

(2)23 Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő adatot szolgáltató kötelezettet az OKTF az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belüli helyesbítésére szólítja fel.

10. A forgalmazó kötelezettségei

18. § (1) Az elem, az akkumulátor forgalmazója a hulladékbirtokostól a hulladékká vált

a) hordozható elemet vagy akkumulátort,

b) a gépjárműelemet vagy akkumulátort, valamint

c) az ipari elemet vagy akkumulátort

átveszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elkülönített gyűjtése céljából a gyártó vagy a közvetítő szervezet a forgalmazó részére gyűjtőedényt biztosít.

(3) A hordozható elem, akkumulátor forgalmazója a gyártó vagy a közvetítő szervezet által biztosított gyűjtőedényt a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti.

(4) A gépjárműelem vagy akkumulátor, ipari elem vagy akkumulátor forgalmazója a gyártó által biztosított, akkumulátorsavnak ellenálló – nagy kapacitású lúgos akkumulátorok átvétele esetén lúgálló –, zárható konténert a forgalmazás helyszínén a hulladékgyűjtés céljára kialakított speciális gyűjtőhelyre telepíti.

(5) Az elkülönített hulladékgyűjtés céljából kialakított speciális gyűjtőhelyen elhelyezett gyűjtőedényben, konténerben gyűjtött hulladék a gyártó, a forgalmazó, az átvevő, a közvetítő szervezet vagy a gyűjtőedény fenntartója közötti eltérő megállapodás hiányában a gyűjtőedény, konténer fenntartójának tulajdona.

19. § (1) A forgalmazó az átvételi és gyűjtési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem követelhet, továbbá nem kötheti az elem- vagy az akkumulátorhulladék átvételét, gyűjtését új termék vásárlásához, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében a hulladékbirtokos részére díjat fizethet.

(2) A forgalmazó a közte és a gyártó között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés) meghatározott elem- és akkumulátorhulladék mennyiséget a gyártónak vagy a gyártó megbízottjának átadja.

(3) A forgalmazó és a gyártó az értékesítési szerződésben megállapodik arról, hogy a gyártó a forgalmazó által a hulladékbirtokostól átvett elem- és akkumulátorhulladék gyűjtésének és elszállításának megszervezéséről gondoskodjon.

(4) A forgalmazó a 7. § (2) bekezdése szerinti fogyasztói tájékoztató elérhetőségét az elem, az akkumulátor forgalmazásakor a fogyasztók rendelkezésére bocsátja.

11. A hulladékbirtokos kötelezettségei

20. § (1) A hulladékbirtokos az elem- és az akkumulátorhulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt az átvételére szolgáló átvételi helyen vagy speciális gyűjtőhelyen a hulladék kezelése céljából gyűjtőedényben, konténerben elhelyezi, vagy a jogosultnak átadja.

(2) A gyűjtőedényben hordozható elem, gombelem, valamint kisméretű hordozható akkumulátor – így különösen tölthető elemméretű akkumulátor, mobiltelefon akkumulátor, hordozható számítógépben használt akkumulátor – gyűjthető. A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor közös gyűjtőedényben is gyűjthető, a hulladék típusától függetlenül. A gyűjtőedény csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.

(3) Konténerben ipari elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint olyan szünetmentes áramforrás akkumulátora gyűjthető, amely méreténél fogva hulladékgyűjtő edényben nem helyezhető el. A konténer csak a hulladék átvételére és elszállítására jogosult által nyitható fel.

(4) Hulladékká vált hordozható elem vagy akkumulátor, gépjárműelem vagy akkumulátor, valamint ipari elem vagy akkumulátor közterületen elhelyezett gyűjtőedényben, konténerben nem gyűjthető.

12. Az elem- és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos szabályok

21. § (1) A gyártó az átvett hulladékká vált

a) hordozható,

b) gépjármű- és

c) ipari

elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásra történő előkészítését a hulladék besorolása szerint, az elérhető legjobb technika alkalmazásával végzi.

(2) A gyártó – saját maga vagy megbízottja révén – gondoskodik az átvett hulladékká vált

a) hordozható,

b) gépjármű- és

c) ipari

elem vagy akkumulátor újrafeldolgozásáról, az 5. mellékletben előírt hatékonysági mutatók figyelembevételével.

(3) A hulladékká vált gépjárműelemet vagy -akkumulátort, az ipari elemet vagy akkumulátort, valamint a kémiai összetétele alapján azonosítható, hulladékká vált hordozható elemet és akkumulátort hulladéklerakóban lerakni, valamint termikus módon ártalmatlanítani – az 5. melléklet szerinti hatékonysági mutatóval végzett újrafeldolgozási eljárás alkalmazása során képződő maradékhulladék kivételével – tilos.

22. § (1) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítása során a folyadékot – különösen a savat és lúgot – az elemből, akkumulátorból el kell távolítani.

(2) Az elem- és az akkumulátorhulladék gyűjtésére, tárolására, valamint a kezelésére szolgáló helyet sav- és lúgálló bevonattal ellátott felülettel kell felszerelni.

(3) Az elem- és az akkumulátorhulladék hasznosítását zárt helyiségekben kell elvégezni.

13. Hatósági ellenőrzés

23. § (1)24 A gyártó 5. és 6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az e kötelezettségek átvállalása alapján tevékenységét végző átvevőt és közvetítő szervezetet az OKTF ellenőrzi.

(2)25 Az OKTF az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat a gyártó, az átvevő, a közvetítő szervezet az OKTF képviselőjének bemutatja.

24. § (1)26 Az elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére, valamint a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírások betartását az OKTF ellenőrzi.

(2) Az elem- és az akkumulátorhulladék behozatala és importja esetén a veszélyes anyag összetételre vonatkozó előírások betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve ellenőrzi.

14. Jogkövetkezmények

25. § (1)27 Ha a gyártó az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét nem vagy nem jogszabályszerűen teljesíti, a kötelezettség ellátásáról az OKTF a gyártó vagyoni biztosítékának terhére vagy a közvetítő szervezet költségére, az arra feljogosított kezelő útján gondoskodik.

(2)28 Ha a gyártó és a közvetítő szervezet az e rendeletben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az OKTF a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hbr.) meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3)29 Az OKTF a gyártót a nyilvántartásból törli, ha a gyártó az elem, az akkumulátor gyártását vagy forgalmazását megszünteti. Az OKTF a közvetítő szervezetet a nyilvántartásból törli, ha közvetítői tevékenységét megszünteti.

(4)30 Az OKTF a kötelezettet a Hbr.-ben megállapított hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére

a) kötelezi, ha a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

b) kötelezheti, ha a kötelezett nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelő adatot szolgáltat.

(5) A 7. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(6) A 4. §-ban, a 7. § (3) bekezdésében, valamint a 19. §-ban és a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

26. § (1)31 Ha a közvetítő szervezet vagy a gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az OKTF a gyártót, a közvetítő szervezetet a Hbr.-ben meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezheti.

(2)32 Ha az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, az OKTF az eredménytelenség megállapítását követő 90. napon a közvetítő szervezetet a nyilvántartásból törli. A nyilvántartásból történő törlésről rendelkező határozat közlése és jogerőre emelkedése közötti időszakban a közvetítő szervezet a tevékenységével összefüggő, új szerződést már nem köthet.

15. Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

27. § A 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében, 12. cikk (1) és (5) bekezdésében, 22. cikkében, valamint 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

16. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó átvételi és gyűjtési kötelezettségének megállapításához a 2. melléklet szerinti számítási képletben a gyűjtési arányt a tevékenység megkezdésének évében forgalmazott mennyiséggel kell megszorozni, az ezt követő évben pedig csak a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben forgalmazott mennyiség átlagával.

(4) Az e rendelet szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdő gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során

a) a 4. melléklet 1. pont a), e) és f) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő évben,

b) a 4. melléklet 1. pont b) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő második évben,

c) a 4. melléklet 1. pont c) alpontja szerinti adatokat első alkalommal a tevékenység megkezdését követő harmadik évben

nyújtja be.

29. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor működő közvetítő szervezet, amely az elem- és az akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését nyilvántartásba vételi határozat birtokában jogszerűen végzi, tevékenységét a határozatban meghatározott időpontig végezheti.

(2) Az e rendelet hatálybelépésekor működő gyártóra, átvevőre és közvetítő szervezetre a 11. § szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség nem vonatkozik.

30. § (1) Ez a rendelet

a) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlament és tanácsi irányelvnek;

b) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelvnek az elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elemek és akkumulátorok gyártóinak nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. augusztus 5-i 2009/603/EK bizottsági határozatnak;

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

31. §33

1. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az elem és az akkumulátor jelölése

1. Az elkülönített hulladékgyűjtésre utaló áthúzott, kerekes gyűjtőedény ábrája:

2. Az 1. pontban meghatározott ábrának – a 3. pont kivételével – az elem, az akkumulátor, valamint az elem- és akkumulátorcsomag legnagyobb oldalának területét legalább 3%-ban, henger alakú cella esetében az elem, az akkumulátor felszínét legalább 1,5%-ban le kell fednie. Az ábra egyik esetben sem haladhatja meg az 5x5 cm-es méretet.

3. Ha az elem, az akkumulátor vagy az elem- és akkumulátorcsomag mérete miatt az ábra mérete kisebb lenne, mint 0,5x0,5 cm, az ábrát az elemen, az akkumulátoron, valamint az elem- és akkumulátorcsomagon nem kell feltüntetni. Ebben az esetben egy legalább 1x1 cm méretű ábrát kell elhelyezni a csomagoláson.

4. Nehézfém-tartalommal rendelkező elemen, akkumulátoron – beleértve a gombelemet is –

a) 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanytartalom esetén a ”Hg”,

b) 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumtartalom esetén a ”Cd”,

c) 0,004 tömegszázalékot meghaladó ólomtartalom esetén a ”Pb”

vegyjelet az 5. pontban foglalt módon kell feltüntetni.

5. A vegyjel mérete az e melléklet szerinti ábra méretének legalább egynegyede, amelyet az ábra alatt kell elhelyezni.

6. A hordozható akkumulátoron, a gépjárműelemen, valamint a gépjármű-akkumulátoron annak kapacitását fel kell tüntetni.

2. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A gyűjtési kötelezettség mértéke

 

A

B

1

Tárgyév

A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor
gyűjtési aránya (K)

2

2008. december 31-ig

0,18

3

2009. december 31-ig

0,19

4

2010. december 31-ig

0,21

5

2011. december 31-ig

0,23

6

2012. szeptember 26-ig

0,25

7

2013. szeptember 26-ig

0,30

8

2014. szeptember 26-ig

0,35

9

2015. szeptember 26-ig

0,40

10

2016. szeptember 26-ig

0,45

A gyűjtési kötelezettség megállapítására a következő képletet kell alkalmazni:

ahol:

B: a tárgyévben átvételre és gyűjtésre meghatározott hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F1: a gyártó által a tárgyévben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F2: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

F3: a gyártó által a tárgyévet megelőző második évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

K: a tárgyévre vonatkozó gyűjtési arány.

3. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A gyártó nyilvántartásba vételéhez szükséges adatok

1. A gyártó neve, cégjegyzékszáma, KÜJ-azonosítója, székhelye, elérhetősége, kapcsolattartójának neve

2. A gyártó által Magyarországon képviselt, forgalmazott márkanevek, amennyiben vannak ilyenek

3. A gyártó által forgalmazott elem, akkumulátor típusa (hordozható, ipari, gépjármű)

4. A kötelezettség teljesítésének módja (egyéni, termékdíjátalány-fizetés, az OHÜ-n keresztül történő kollektív vagy közvetítő szervezeten keresztül történő teljesítés)

5. A nyilvántartásba vételi kérelem keltezése, és a gyártó nyilatkozata a megadott adatok valódiságáról

4. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A gyártó, a közvetítő szervezet és az átvevő adatszolgáltatási kötelezettsége során közölt adatok

1. A gyártó és az átvevő adatszolgáltatási kötelezettsége a tárgyévet követő év február 20-ig:

a)    a gyártó által a tárgyévben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

b)    a gyártó által a tárgyévet megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

c)    a gyártó által a tárgyévet kettővel megelőző évben forgalmazott elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm);

d)    a gyártó által a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben és a tárgyévet megelőző második évben forgalmazott hordozható elem, akkumulátor mennyiségének átlaga;

e)    a gyártó tárgyévi gyűjtési kötelezettsége (kilogramm) és a tárgyévi gyűjtési arány;

f)    a gyártó által a tárgyévben átvett, gyűjtött és kezelt elem- és akkumulátorhulladék mennyisége (kilogramm) hasznosítónként megbontva, újrafeldolgozási hatékonysági mutatóval, Magyarország területén kívüli hulladékkezelés esetén a kiviteli engedély száma;

g)    az átvevő, a közvetítő szervezet által megállapodásban átvállalt hulladékmennyiség (kilogramm);

h)    a gyártó átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összege és típusa, ha a gyártó biztosíték képzésére köteles;

i)    az átvevővel, illetve a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók (partnerek) adatai és az átvállalt hulladékmennyiség (kilogramm).

2. Az elemek és az akkumulátorok adatszolgáltatásban feltüntetendő típusai:

a)    savas ólomakkumulátor,

b)    lúgos akkumulátor (ebből Ni-Cd akkumulátor),

c)    gombelem és akkumulátor (ebből 0,0005-2% közötti higanytartalmú),

d)    egyéb elemek és akkumulátorok,

e)    összesített mennyiség.

5. melléklet a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az újrafeldolgozási eljárás és annak hatékonysági mutatói

Az ólom-, kadmiumtartalom újrafeldolgozásának – az ésszerű költségráfordítás figyelembevételével – az elérhető legjobb technika szerint, a legmagasabb újrafeldolgozási arányt el kell érnie.

 

 

Az átvett és gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék tömegéhez viszonyított újrafeldolgozási hatékonysági mutató:

A hulladékká vált gépjármű- és ipari elem akkumulátor:

A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor:

2008. szeptember 26-tól:

2011. szeptember 26-tól:

1.

A hulladékká vált savas, ólomtartalmú elem, akkumulátor:

65%

2.

A hulladékká vált nikkel-kadmium tartalmú elem, akkumulátor:

75%

3.

Az egyéb hulladékká vált elem, akkumulátor:

50%

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!