nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet
a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
2013-09-01
2020-08-31
1

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet

a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nevelő-oktató munkát az e rendeletben meghatározottak szerint idegen nyelven (a továbbiakban: célnyelv) is folytató általános iskola, gimnázium, szakközépiskola (az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a továbbiakban együtt: iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a továbbiakban együtt: középiskola) nevelő-oktató tevékenységének megszervezésére.

2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata

2. § (1) A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja:

a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése,

b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,

c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,

d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása,

e) a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék.

(2) A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá.

(3) A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre.

(4) A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.

3. A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok

3. § (1) Az iskola helyi tanterve elkészítésénél és elfogadásánál

a) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet mellékleteként kiadott kerettantervben foglalt szempontokat,

b) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nat) foglalt szempontokat,

c) az 1–4. mellékletben foglalt szempontokat, valamint

d) középiskolában az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben a célnyelvi civilizáció érettségi vizsgatárgyra meghatározott követelményeket

a tantervébe beépíti.

(2) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül határozza meg:

a) az 1–2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és gyakorlat,

b) a 3–4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és gyakorlat,

c) az 5–6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, természetismeret, célnyelvi civilizáció, informatika, történelem,

d) a 7–8. évfolyamon: biológia, földrajz, fizika, kémia, célnyelvi civilizáció, matematika, informatika, történelem,

e) a 9–12. évfolyamon: matematika, informatika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, célnyelvi civilizáció, továbbá bármely szakközépiskolában választható még a helyi tanterv alapján tanított szakmai tantárgy.

(3) Ha az iskola a (2) bekezdés c)–e) pontja alapján a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven köteles tanítani.

4. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás sajátos oktatásszervezési szabályai

4. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető meg az iskolában, ha az adott iskola összes évfolyamára kiterjed.

(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatás során a célnyelv mellett mindegyik évfolyamon legalább három tantárgyat célnyelven tanít.

(3) A két tanítási nyelvű középiskola legalább két évig célnyelven biztosítja azoknak a tantárgyaknak a tanítását, amelyekből az iskola helyi tanterve alapján, továbbá a jogszabályban meghatározottak szerint célnyelven érettségi vizsgát lehet tenni.

(4) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt, a két tanítási nyelvű középiskola a felvételi eljárás során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi tájékoztatójában tájékoztatja a szülőket és a jelentkezőket.

(5) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás megszervezhető célnyelvi előkészítést nem igénylő és célnyelvi előkészítést igénylő formában.

(6) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás lehet:

a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás,

b) a kilencedik évfolyamtól kezdődő oktatás, amely a célnyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti B1 nyelvtudási szintről indul.

(7) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatást a középiskola abból a célból szervezheti meg, hogy annak során az érintett tanulók legalább a célnyelvi tudás KER szerinti B1 szintjére eljussanak.

5. § A két tanítási nyelvű középiskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a célnyelvből emelt szinten és a célnyelven tanított tantárgyakból az iskola helyi tanterve alapján az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek.

6. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve.

(2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni.

(3) Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat

a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel,

b) a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá

c) a célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel

rendelkező pedagógus taníthatja.

5. Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás

7. § (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.

(2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás az iskola első évfolyamán kezdődik, és a nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejeződik be.

6. A célnyelvi előkészítést nem igénylő két tanítási nyelvű középiskolai iskolai oktatás

8. § (1) A célnyelvi előkészítést nem igénylő négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(2) A kilencedik és a tizedik évfolyamon a célnyelv oktatása legalább heti hat órában folyik.

7. A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű középiskolai oktatás

9. § (1) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatás célja, hogy azok számára is esélyt nyújtson a célnyelv magas szintű elsajátítására és a kétnyelvű tanulmányok megkezdésére, akik korábbi tanulmányaik során nem sajátították el a célnyelvet a KER szerinti B1 szinten. A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak öt évfolyama van.

(2) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatásban a középiskola a kilencedik évfolyamot megelőzően egy évfolyamos intenzív, célnyelvi előkészítő évfolyamot szervez. A 3. melléklet tartalmazza az egyéves előkészítő évfolyam kerettantervét. Az iskola helyi tanterve alapján a tantárgyak célnyelven történő tanítása a kilencedik évfolyamtól kezdődik. A középiskolai nevelés-oktatás a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

10. § (1) A két tanítási nyelvű szakközépiskolában a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamon a kötelezően célnyelven tanított legalább három tantárgy közül az egyik egy olyan szakmai tantárgy, amelyből érettségi vizsga tehető.

(2) Az érettségi vizsgát követő teljes képzési idő alatt célnyelven kell megszervezni az oktatást azokból a szakmai tantárgyakból, továbbá a komplex vizsgatárgy valamennyi eleméből, amelyekből az Országos Képzési Jegyzékben foglalt követelmények szerint célnyelven szervezik meg a szakmai vizsgát.

8. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban elérendő célnyelvi szintek

11. § (1) A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka a célnyelvből

a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2,

b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1

szintet elérje.

(2) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás célja, hogy a célnyelv esetében az abban részt vevő tanulók

a) legalább ötven százaléka a tizedik évfolyamon a KER szerinti B2,

b) legalább kilencven százaléka a tizenkettedik évfolyamon a KER szerinti B2

szintet elérje.

9. Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő általános iskolák első és ötödik, valamint a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő középiskolák kezdő évfolyamán, majd az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A (3) bekezdés 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)1

1. melléklet a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelethez

Óratervi ajánlások a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz

I. Általános iskola

Éves óraszámok

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

 

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2

Célnyelv

180

180

180

180

180

180

180

180

3

Célnyelvi civilizáció

-

-

-

-

36

36

36

36

II. Középiskola

Éves óraszámok

Négy és öt évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatás

 

A

B

C

D

E

F

1

 

Előkészítő
évfolyam
(9/Kny) – ha van

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

Célnyelv

648

216

216

180

160

3

Célnyelvi civilizáció

-

36

36

72

64

2.melléklet a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz

I.    Bevezetés

A célnyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (a továbbiakban: KER) összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is nélkülözhetetlen motivációval.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezért ezeket integráltan tanítjuk.

A két tanítási nyelvű általános iskolában a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyszerre kezdődik, hogy már kisgyermekkorban kialakuljon és fenn is maradjon a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd, így az első és a további idegen nyelvek tanulása is sikeres legyen. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, melynek nyomán kialakul a tanulók önbizalma és beszédbátorsága. Ebben az oktatási formában kiváló lehetőség nyílik a nyelvi tehetség korai felismerésére, kibontakoztatására és fejlesztésére.

A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás jellemzője a kommunikációs helyzeteken alapuló, játékos nyelvtanulás korai megkezdése. A nyelvtanulás során a tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő érdekes nyelvi tevékenységekben vesznek részt. A célnyelvet, amellyel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak, kezdetben az anyanyelvi fejlődés mintájára sajátítják el. A célnyelvvel való ismerkedés középpontjában a kezdeti szakaszban a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció fejlesztése áll. Ennek következtében kialakul és folyamatosan fejlődik a tanulók beszédészlelése, beszédértése, spontán beszéde és beszédbátorsága, ami megfelelő alapot teremt a nyelvi készségek további fejlesztéséhez és fejlődéséhez.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű oktatásban anyanyelvi lektor is részt vesz, aki kiemelkedő szerepet játszik a tanulók mindennapi szóhasználatának, kommunikációs készségének, valamint kommunikációs stratégiáinak kialakításában és fejlesztésében. Jelenléte segíti az autentikus kommunikációs helyzetek kialakulását, a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy olyan embereket is meg kell érteniük, akik csak a célnyelvet beszélik. Az anyanyelvi lektor feladata elsősorban a kommunikációs készségek fejlesztése, de meghatározó szerepe van a kultúraközvetítés, az interkulturális kompetencia fejlesztésében is.

A célnyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot is.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) hangsúlyozza a tantárgyközi integráció szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv használata információszerzésre és -átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak. Ezek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A Nat minden képzési szakaszra előírja az elérendő minimumszinteket, és kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott elvárásokra is. A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit a „Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve” (továbbiakban: Irányelvek) szabályozza.

A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a Nat-ban és az Irányelvekben azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A két tanítási nyelvű iskoláknál a KER szerinti legalacsonyabb követelményszint a 4. évfolyam végén jelenik meg először. Ennek sikeres teljesítése érdekében ez a kerettanterv meghatározza a 2. évfolyam végére elérendő készségeket is, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció területén. A két tanítási nyelvű általános iskola kerettantervi fejlesztési céljai és a hozzárendelt tartalmak, első osztálytól kezdődően, mindvégig heti ötórás nyelvtanítással érhetőek el. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A Nat és az Irányelvek által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők2:

 

A

B

C

D

E

F

G

1

 

2. évf.

4. évf.

6. évf.

8. évf.

10. évf.

12. évf.

2

Két tanítási nyelvű képzés

KER-szintben nem megadható

A1

A2

B1

B2*

B2**

3

Első idegen nyelv (általános képzés esetén)

-

KER-szintben nem megadható

A1

A2

B1 mínusz

B1

4

Második idegen nyelv

-

-

-

-

A1

A2

* Az elvárt minimális követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják, az, hogy a tanulók legalább ötven százaléka a tizedik évfolyamon érje el a KER szerinti B2 szintet.

**Az elvárt minimális kimeneteli követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják, az, hogy a tanulók legalább kilencven százaléka érje el a KER B2 szintet, de a kerettanterv általános nevelési-fejlesztési célja a középiskolai nevelés-oktatás végére a KER C1 szint.

A két tanítási nyelvű általános iskola nyelvi fejlesztési céljait minden évfolyamon heti 5, összesen évi 180 órában kell teljesíteni.

A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe.

A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába, és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogírás élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanulók beszélgethessenek magáról a tanulásról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést. A siker egyik kulcsa a folyamatos, pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A nyelvtanítás, -tanulás sikeréhez hozzájárul, ha a nyelvtanulók ismereteit, érdeklődését, igényeit, nyelvi és nem nyelvi készségeit sikerül bekapcsolni a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiségfejlesztésre.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, olvasott szöveg értése és íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba.

Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket és a kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

Az 1–8. évfolyamok ajánlott témaköreinek koncentrikus bővülése lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett ismereteket gazdagítsák, elmélyítsék, új nézőpontokból vizsgálják meg a tanulók. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodó új témaköröket is javasol. Az ajánlott témakörök listája kitekintést ad a célnyelvi kultúrákra, és ily módon biztosítja az interkulturális kompetenciák fejlesztését is. Azon túl, hogy a tanulók magas szinten sajátítsák el a célnyelvet, az is fontos feladat, hogy tanulmányaik során a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek nem anyanyelve a célnyelv.

A kerettanterv a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez.

II.    1–2. évfolyam

A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára.

Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg, játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik.

A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését.

Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás, tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is használjanak a nyelvtanulás során.

A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal.

A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és célnyelvi kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír.

A nyelvtanulás során a tanuló sokszor találkozik más tantárgy, műveltségi terület tartalmaival, mint a nyelvtanulást segítő eszközzel vagy információforrással. Leggyakrabban a készségtárgyak, természetismeret tantárgyak tartalmai kerülnek be a tanórai munkába. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs célnyelvi órán való alkalmazására.

A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés, tolerancia), illetve a közösségformálásra.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elképzeléseit.
Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen támogatott, célnyelven történő óravezetést;
követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére;
felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat;
a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, hang, rajz) meg tudja jeleníteni;
képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat memoriterként elmondani;
tud egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni;
megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével, közvetlen környezetével kapcsolatosak.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése.
A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése.
Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése.
Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.).
A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának követése.
Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés.
A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek kifejezésével, mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elvárásait.
Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, motivációja.
Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi gyermekjátékokban;
részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb beszéden és ismétlésen alapul;
be tud kapcsolódni az egyszerű játékos feladatokba;
legyen képes megválaszolni egyszerű kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén, illetve azokra reagálni;
tudjon másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni;
képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári utasításokra pl. mozgás, rajzolás;
képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés, intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő elsajátítására.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid válaszokkal.
Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás.
Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa alapján.
A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata.
Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése.
Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra.
Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral.
Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel.
Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak, kifejezések ismétlésével.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek.

II.1.    Ajánlott témakörök

 

A

B

1

Ajánlott témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Személyes vonatkozások, család
Személyes bemutatkozás.
Család bemutatása rajzok, képek segítségével.

Környezetismeret: a család.
Erkölcstan: önismeret.

3

Környezetünk
Az otthon, lakás bemutatása (szobák, helyiségek megnevezése).
Időjárással kapcsolatos kifejezések.
Állatok, gyümölcsök megnevezése.

Környezetismeret: az otthonunk, évszakok, növények, állatok csoportosítása.
Technika, életvitel és gyakorlat: a lakás részei.

4

Az iskola
Személyes iskolai, illetve tantermi eszközök megnevezése.

Környezetismeret: az iskola helyiségei, az iskolában használt eszközök.

5

Életmód
Napirend, napszakok ismerete.
Mindennapi használati tárgyak, játékok megnevezése.
Alapvető ételek megnevezése, csoportosítása (pl. egészségesre, egészségtelenre).
Évszaknak megfelelő öltözködés, ruhadarabok neve.

Környezetismeret: a helyes napirend,
egészséges életmód, évszakok, időjárás, öltözködés.

6

Szabadidő, szórakozás
Ünnepek.
Szabadidős játékok, sportok megnevezése.
Közlekedési eszközök neve.
Játékok megnevezése.

Magyar nyelv és irodalom: ünnepek, jeles napok, ehhez kapcsolódó történetek, mondókák.
Testnevelés és sport: közösségi játékok.
Környezetismeret: közlekedési ismeretek.
Ének-zene: ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó dalok, zenék.

 

C

D

1

A fejlesztés várt
eredményei a
ciklus
végén

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, megérti az egyszerű utasításokat.
Alapvető szókincse van, melyet konkrét szituációkban fel tud használni.
Egyszerű, rövid mondatokat használ a bemutatkozás során.
A tanult szavakat, kifejezéseket hallás után megérti, rövid válaszokkal, tevékenységgel reagál azokra.
Aktívan részt vesz interakciót követelő nyelvi játékokban.
Megérti az illusztrációval, testbeszéddel alátámasztott rövid szövegek jelentését.
El tudja végezni a különböző forrásokból (tanár, magnó, video stb.) hallott egyszerű szöveghez tartozó feladatokat.
Fel tud idézni néhány dalt, verset, mondókát.

III. 3–4. évfolyam

A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első lépéseket a célnyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges nyelvhasználói önbizalmat.

A 3–4. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban.

A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése, amelyben most már nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Ezekhez a fejlesztési célokhoz társul az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése. Az előző szakasz végén a tanulók már nyomtatott formában is megismerkedtek egyszerű szavakkal, rövid mondatokkal. Ezek leírása, nyomtatott szövegben való biztos felismerése, kiolvasása ennek a szakasznak a feladata. A készségek fejlesztése komplex módon, valós kommunikációs helyzeteken alapul. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos feladatokat kapjanak, az ismeretek rögzítése tevékenykedtetés útján történjen.

A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de a tantárgyi tartalmak gazdagodásának megfelelően bővülnek is.

Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse, elkezd kialakulni tantárgy-specifikus szakszókincsük is a célnyelven tanult tantárgyak révén. A célnyelven tanult tantárgyak keretében megtanult szavak, kifejezések többségének használatára a célnyelvi órákon is van mód, ami kiváló lehetőséget teremt a kreativitás kibontakoztatására és az önálló nyelvhasználat fejlesztésére. A tantárgyi integráció kihasználásával a szókincsfejlesztés hatékonyabbá válik, több lehetőség adódik a szövegértő olvasás fejlesztésére is.

Az anyanyelvi lektor bevonásával megkezdődik az egyszerűsített szövegezésű, esetenként anyanyelven már ismert mesék, történetek feldolgozása. Ez a szövegértési feladatok megoldásán túl dramatizálásra, mesemondásra, mesék, történetek rajzos megjelenítésére is lehetőséget ad, teret enged a változatos munkaformáknak. Így az anyanyelvi kommunikációval kölcsönhatásban fejlődik a célnyelvi kommunikáció, hiszen ebben az életkorban ugyanazokat a játékos kommunikációs tevékenységeket végzik mind az anyanyelvi, mind a célnyelvi órákon. Az egyszerűsített formában leírt, feldolgozott alkotások révén kialakulhat a tanulók érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi és művészeti alkotásai iránt.

A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára. Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a következtetéseket.

Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni nyelvtanulási stratégiák kialakítása.

A szakasz végére az elérendő cél a KER szerinti A1-es szint.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést;
megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat;
megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat;
felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára;
a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből;
egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül.


 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése, eszközhasználat).
Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).
Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témákról.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok segítségével.
A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás.
Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.
Különböző beszélők, köztük a célnyelvet anyanyelvként használók egyre nagyobb biztonsággal történő megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat kihangsúlyozva, megismételve beszélnek.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát;
egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre;
rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;
rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról;
képes rövid, egyszerű szövegek másokkal való közös előadására;
képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.
Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva.
Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.
Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).
Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).
Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel.
Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet ad elő társaival közösen, tanári segítséggel;
egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;
használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát;
kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket;
munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be;
képes kreatívan alkalmazni a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét;
képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.
Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.
Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).
Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire megérti.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a célnyelven történő olvasás közti különbséget;
felismeri és megérti az egyszerű mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva;
megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;
egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető információt;
az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el;
képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott szövegek értelmezéséhez;
kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

 

 

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.
Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).
Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása.
Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.
Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése.
Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).
Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri, megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a tanult célnyelven történő írás közti különbséget;
ismeri az adott nyelv ábécéjét;
különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat, mondatokat másol, illetve ír le;
különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot, adott mintát követve;
írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol;
közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat végez el;
bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe;
képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon és a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írása során.

 

 

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.
Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).
Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).
Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.
Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).
Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása.
Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.

III.1. Ajánlott témakörök

Az 1–2. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban.

 

A

B

1

Ajánlott témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása.

Környezetismeret: együttélés a családban.

3

Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Kedvenc játékaim.
Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Környezetismeret: lakóhelyi környezet.
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

4

Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Egészséges táplálkozás.

Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend.
Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

5

Idő, időjárás
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és napszakok.
Az óra.
Időjárás.

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. A napszakok, az évszakok váltakozása.
Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

6

Öltözködés
Évszakok és ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.

Környezetismeret: egészséges életmód: öltözködés.
Matematika: halmazok.

7

Sport
Testrészek és mozgás.
Kedvenc sportom.

Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok.

8

Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim.
Osztálytársaim, barátaim.

Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

9

Szabadidő
Szabadidős tevékenységek.
Kedvenc időtöltésem.

Ének-zene: zenehallgatás.
Vizuális kultúra: kreatív alkotások.
Környezetismeret: napirend.

10

Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állatok a ház körül.
Vadon élő és állatkerti állatok.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág; környezetvédelem.
Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése.

11

Ünnepek és hagyományok
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.
Magyar nyelv és irodalom: jeles napok.

12

Fantázia és valóság
Kedvenc meséim, könyveim.
Képzeletem világa.
A cirkusz.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.
Vizuális kultúra: képzeletem világa.
Magyar nyelv és irodalom: mesék, legendák, mítoszok.

 

C

D

1

A fejlesztés várt eredményei a
két évfolyamos ciklus végén

A1 szintű nyelvtudás.
A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket.
Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.
Felkészülés után elmond rövid szövegeket.
Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.
Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

IV.    5–6. évfolyam

Az 5–6. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban – elsősorban osztálytermi keretek között – már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük. Megtanulták, hogy az írás a célnyelv tanulásának szolgálatába állítható, és egyszerű formában önkifejezésre is tudják használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, speciális kifejezéseit kreatívan használhatták a célnyelvi órákon.

A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján.

Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség kompetenciaterületével. A két tanítási nyelvű oktatás órakeretébe az 5–6. évfolyamon lép be a célnyelvi civilizáció tantárgy, melynek ismereteit felhasználva további lehetőség nyílik az interkulturális ismeretek fejlesztésére.

A tantárgyi integráció keretében a tanulók megtanulják célnyelven bemutatni hazánk ünnepeit, értékeit kortársaiknak. Így a szociális és állampolgári kompetencia árnyaltabban, bővebb tartalommal kerülhet fejlesztésre a célnyelvi órák során.

A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat.

Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.

Az 5–6. évfolyamon az anyanyelvi lektor a szóbeliség mellett egyre nagyobb szerepet vállal az írásbeli kommunikáció fejlesztésében, a célnyelvre jellemző formák, kifejezések használatának bemutatásában, gyakorlásában. A tanulók különböző szövegfajtákkal találkoznak ebben a szakaszban, olyanokkal is, melyeknek a formai követelményei eltérnek a hazaitól (pl.: levélírás).

A korábbi témakörök az 5–6. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a Nat-ban megadott más műveltségi területek tartalmaival, és lehetővé teszik, hogy a tanulók a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témákkal is foglalkozzanak, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat.

Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül a megismert és alkalmazott nyelvtanulási stratégiák köre. Ezek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a tanulók egyre inkább az iskolán kívül is hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás révén egyre inkább megtapasztalják azt is, hogy a nyelvtanulás nem öncélú tevékenység, s azt, hogy a nyelvnek fontos szerepe van az információszerzésben.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat;
megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket;
felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára, tartalmára;
követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét;
képes kiszűrni a lényeget és néhány alapvető információt az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva;
egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.
Rövid kérések és kijelentések megértése ismert témákról.
Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek előadásának, bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a megértést segítő, változatos feladatok segítségével a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése.
Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélő(k) gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembevételével.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló képes kommunikálni egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;
kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet folytat;
megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán használata útján;
képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét;
megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.
Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.
Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.
Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve azokra történő válaszadás.
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).
Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.
Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.
Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés fenntartása, követése, lezárása).
Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szöveg elmondása a tanuló számára ismert témában.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről;
saját munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be;
rövid, egyszerű történetet mesél el;
egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat fogalmaz meg;
egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ;

lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket és ok-okozati összefüggéseket fejez ki;
képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat;
beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után.
Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal.    
Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát).
A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).
Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket;
megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi szövegekben;
megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, kiszűri a szövegekből az alapvető információkat;
az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat végez el;
képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;
növekszik tájékozottsága a célnyelvi kultúráról;
fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).
Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).
Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.
Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.
Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.
Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz rövid, egyszerű mondatok írása ismert témákról; különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása mintát követve.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról;
az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban;
gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki;
kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról;
felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid szövegek másolása, diktálás utáni leírása.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).
Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet).
Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rapszöveg írása).

Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).
Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű készítése során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, e-mail, SMS.

IV.1.     Ajánlott témakörök

 

A

B

1

Ajánlott témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása.
Családi események, közös programok.
Családi ünnepek.
Napirend.

Magyar nyelv és irodalom: család és lakóhely.
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

3

Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.
Kedvenc játékaim.
Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Természetismeret: lakóhelyi környezet.
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Célnyelvi civilizáció: lakóhelyem jellegzetességei, összehasonlítása a célnyelvi országéval.

4

Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Egészséges táplálkozás.
Receptek, főzés, sütés.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.
Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Célnyelvi civilizáció: jellegzetes ételek itthon és a célnyelvi országokban.

5

Idő, időjárás
Az óra.
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és napszakok.
Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben.
Matematika: számok írása, olvasása.
Állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

6

Öltözködés
Évszakok és ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Divat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.
Matematika: halmazok.

7

Sport
Testrészek és mozgás.
Sportok, sportfelszerelések.
Kedvenc sportom.
Sportversenyek.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

8

Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim, tanáraim.
Osztálytársaim, barátaim.
Tanórán kívüli közös programjaink.
Iskolai élet más országokban.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Magyar nyelv és irodalom: ajánlott és kötelező szépirodalmi művek.
Célnyelvi civilizáció: iskolai élet a célnyelvi országokban.

9

Szabadidő, szórakozás
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.
Internet, interaktív játékok.
Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok.
Ének-zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

10

Természet, állatok
Kisállatok.
Kedvenc állataim.
Állatok a házkörül.
Vadon élő és állatkerti állatok.
Állatok a nagyvilágban.
Növények az otthonomban, iskolámban.
Kontinensek, tájegységek.

Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagy tájai, növénytakarója és élővilága.
Matematika: halmazok.

11

Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.
Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok ünnepei.

12

Város, bevásárlás
Városok, települések, falvak.
Épületek, utcák.
Tájékozódás, útbaigazítás.
Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.
Vásárlás.
Az én városom/falvam.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.
Hon- és népismeret: az én városom, falum.

13

Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás.
Táborok, osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.
Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.
Célnyelvi civilizáció: hazánk, s a célnyelvi országok látnivalói, nevezetességei.

14

Fantázia és valóság
Kedvenc olvasmányaim, könyveim.
Képzeletem világa.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.
Magyar nyelv és civilizáció: olvasóvá nevelés.
Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.

15

Zene, művészetek
Kedvenc zeném, együttesem.
Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás.

Ének-zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

16

Környezetünk védelme
Veszélyeztetett állat- és növényvilág.
Nevezetes napok: Fák és Madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.
Szelektív hulladékgyűjtés.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.
Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

17

Egészséges életmód
A rendszeres testedzés.
A helyes táplálkozás.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.
Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

 

C

D

1

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A2 szintű nyelvtudás.
A tanuló egyszerű, hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.
Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.
Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.
Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.
Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

V.    7–8. évfolyam

A 78. évfolyamon a célnyelvet tanuló diákok A2 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a KER megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Ebben a szakaszban a megalapozott kompetenciák további fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat.

A tanulók nyelvtudása lehetővé teszi, hogy célnyelven is szerezzenek információt a körülöttük lévő világról és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvoktatás lehetőséget biztosít bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. Az ott szerzett speciális tudás, szókincs integrálható különböző munkaformákban (projektmunka, önálló előadások), bemutatható a nyelvórákon is.

A Nat fejlesztési területei és nevelési céljai ebben a képzési szakaszban is a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Fontosak a korosztályi sajátosságok, építhet a tanár többek között az önkifejezés igényére és a nyelvi kreativitásra. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

A tanulók nyelvtudásuk, motivációjuk alapján már képesek célnyelven olvasni a korosztályuknak megfelelő regényeket, novellákat, s ez az egyik legjobb lehetőség a kontextuson alapuló szövegértés fejlesztésére. Egy-egy jól megválasztott irodalmi alkotás olvasása, feldolgozása során a tanulók sokkal többet tudnak meg a célnyelvről, mint amire a tanórai keretek lehetőséget adnak. Egy-egy irodalmi mű közös feldolgozása az anyanyelvi lektor kiemelt feladata lehet.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók elérjék a B1 szintet. Az eltelt időszak intenzív nyelvtanulása során kialakult a tanulók hatékony nyelvtanulási stratégiája. Ennek segítségével az általános iskolai tanulmányok befejezése után képesek lesznek önállóan is fejleszteni nyelvtudásukat.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű közlések lényegét.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló ismerős témákról folyik;
képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit két beszélő esetén;
képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése.
Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése.
Egyszerű műszaki információk megértése (pl. használati utasítások).
Részletes, összetett útbaigazítás követése.
Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése.
Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése.
A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése.
Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés, magyarázat kérése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: információk, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról;
részt vesz rövid beszélgetésekben;
kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben;
egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról.

3

A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai

A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni;
képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban;
ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és tudja alkalmazni ezeket;
stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve.
Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség).
Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam, stb.).
Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere.
Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről.
Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban).
Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés.
Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása.
Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése időnként segítség igénybevételével.
Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése.
Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven.
Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása.
A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra.
A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása.
A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás.
Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása.
A célnyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban.
A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata.
A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése.
Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció.
Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben ki tudja magát fejezni;
érthetően tud a folyamatoshoz közelítően beszélni, képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére, szükség szerinti módosítására;
képes valamely gondolat vagy probléma lényegét megközelítő tartalmi pontossággal kifejteni.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával.
Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása.
Történet elmondása.
Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról.
Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban.
A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivalója kifejezésére.

Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében;
megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegeket;
képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.

 

 

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben.
Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is.
Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben.
Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben.
Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése.
Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során.
A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

A2 nyelvi szint, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak;
ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi;
minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról;
tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, és véleményéről;
képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni;
tud jegyzetet készíteni olvasott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről;
minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

 

 

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás).
Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szöveg formájában.
Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak).
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.
Lényegre koncentráló leírás készítése.
Tényszerű információk összefoglalása.
Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése, saját ötletekről jegyzet készítése.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás.
Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése.
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapszövegek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

V.1.     Ajánlott témakörök

Az eddig/előző évfolyamokon feldolgozott témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, egy magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők. További ajánlott témakörök a 78. évfolyamra.

 

A

B

1

Ajánlott témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Család
Én és a családom.
Családtagok bemutatása, családfa.
Családi események, közös programok.
Családi ünnepek.
Nagyszüleim világa.

Erkölcstan: társas kapcsolatok; család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor.
Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

3

Otthon
Otthonom, szűkebb környezetem.
Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.
Lakóhelyem, tágabb környezetem.
Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban.
Otthontalanok.

Matematika: tájékozódás a térben.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.
Célnyelvi civilizáció: eltérő életmódbeli szokások a célnyelvi országokban.
Erkölcstan: társadalmi felelősségvállalás.

4

Étkezés
Napi étkezések.
Kedvenc ételeim, italaim.
Egészséges táplálkozás.
Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok.
Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Biológia-egészségtan: táplálkozás.
Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe.
Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.
Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes ételei, táplálkozási szokásai.

5

Idő, időjárás
Az óra.
Évszakok és hónapok.
A hét napjai és napszakok.
Időjárás.
Időjárási rekordok.
Időjárási jelenségek.
Természeti katasztrófák.

Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek.
Fizika: természeti katasztrófák.

6

Öltözködés
Ruhadarabok.
Kedvenc ruháim.
Divat világa.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.
Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok.

7

Sport
Testrészek és mozgás.
Kedvenc sportom.
Sportok, sportfelszerelések.
Extrém sportok.
Sportversenyek, olimpia.

Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.
Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes spotjai.

8

Iskola, barátok
Iskolám, osztálytermünk.
Tantárgyaim, tanáraim.
Osztálytársaim, barátaim.
Tanórán kívüli közös programjaink.
Iskolai élet más országokban.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

9

Szabadidő, szórakozás
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.
Internet, interaktív játékok, mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.
Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok.
Ének-zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

10

Természet, állatok
Kedvenc állataim.
Kisállatok, felelős állattartás.
Kontinensek, tájegységek.
Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései.
Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.
Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása.

11

Ünnepek és szokások
Az én ünnepeim.
Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Ünnepeinek eredete és szokásrendje
Célnyelvi civilizáció: szokások, ünnepek összehasonlítása a célnyelvi országokéval.

12

Város, bevásárlás
Városok, települések, falvak.
Épületek, utcák.
Tájékozódás, útbaigazítás.
Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.
Vásárlás.
Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen.
Híres városok és nevezetességeik.

Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok.
Földrajz: országok, városok, a hazai táj, a világörökség elemei.
életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.
Célnyelvi civilizáció: hazánk nevezetességeinek bemutatása célnyelven.

13

Utazás, pihenés
Vakáció, nyaralás.
Táborok, osztálykirándulás.
Közlekedési eszközök.
Utazás belföldön és külföldön.

Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.
Biológia-egészségtan: az erdők világa. A hazai táj, a világörökség elemei.
Célnyelvi civilizáció: hazai nevezetességek bemutatása, célnyelvi országok nevezetességeinek megismerése.

14

Fantázia és valóság
Kedvenc olvasmányaim, könyveim.
Képzeletem világa.
Utazás a jövőbe.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.
Vizuális kultúra: képzeletem világa.
Magyar nyelv és irodalom: kötelező és ajánlott irodalmi válogatás.

15

Zene, művészetek
Kedvenc zeném, együttesem.
Film- és színházi élményeim.
Kedvenc múzeumom.
Kiállítások, rendezvények, koncertek.
Zenei világnap.

Ének-zene: zenehallgatás.
Dráma és tánc: színház, előadások.
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

16

Környezetünk védelme
Veszélyeztetett állat- és növényvilág.
Nevezetes napok: Madarak és Fák Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.
Szelektív hulladékgyűjtés.
Környezettudatos viselkedés.

Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.
Fizika: energiatermelési eljárások.
Földrajz: globális problémák, Fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

17

Egészséges életmód
A rendszeres testedzés.
A helyes táplálkozás.
Betegségek és megelőzésük.

Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése.
Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

18

Felfedezések
Nagy földrajzi felfedezések.
Híres felfedezők és életútjuk.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók.
a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

19

Tudomány, technika
Feltalálók és találmányok.
Híres feltalálók és életútjuk.
A jövő technikai vívmányai.

Biológia-egészségtan: tudománytörténet.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

20

Múltunk és jövőnk
Családom múltja, gyökereim.
Az én jövőm.
Iskolám múltja, jelene.
A jövő iskolája.
Lakóhelyem régen és most.
A jövő városa.
Földünk jövője.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák.
Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem.
Erkölcstan: a munka világa.
Technika. életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások.

21

Média, kommunikáció
Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak.
Infokommunikációs eszközök a mindennapokban.
A média szerepe a hétköznapokban.
Testbeszéd.
Kommunikáció az állatvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés.
Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a média és a nyilvánosság szerepe.
Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

22

Földünk és a világűr
A naprendszer és a bolygók.
A Nap és a csillagok.
Utazások az űrben.

Földrajz: égitestek.
Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei.
Matematika: tájékozódás a térben.

 

C

D

1

A fejlesztés várt eredményei a
ciklus végén

B1 szintű nyelvtudás.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik.
A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni és stílusában a kommunikációs helyzethez alkalmazkodni.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét a kapott információhoz képest megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki.
A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már megjelennek a műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

3. melléklet a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz

I.     Bevezetés

A célnyelv oktatásának alapvető célja – a KER-rel összhangban – a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is elengedhetetlenek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás az idegen nyelvi képzés kiemelten kezelt, speciális területe, ahol a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyidejűleg történik. Ez a komplex képzési forma az átlagnál nagyobb terhet ró a tanulókra, ezért csak azoknak a tanulóknak javasolt, akik tudják vállalni az ezzel járó extra terhelést.

Ennek a képzési formának a legfőbb célja az, hogy az általános iskolában a nyelvtanulással kapcsolatban kialakult pozitív attitűdöt megerősítse, biztosítsa a célnyelv minél magasabb szintű elsajátítását, és megalapozza a további nyelvek sikeres tanulását. Ehhez szükséges a folyamatos megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, amely fokozza a tanulók önbizalmát, így magabiztosabban vesznek részt a szóbeli és az írásbeli kommunikációban.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatást is a valós kommunikációs helyzeteken alapuló nyelvtanulás jellemzi. A tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő, érdekes tevékenységekben vesznek részt. A célnyelvvel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak. A középiskolai nyelvoktatásban a tanár és a tanuló támaszkodhat az általános iskolában elsajátított nyelvtanulási készségekre és stratégiákra, amelyeket közösen fejlesztenek tovább.

A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és -alkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja mondandóját.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági formák, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulók több közismereti vagy szakmai tantárgyat célnyelven sajátítanak el, és az általános képzésben részesülő tanulóknál lényegesen több autentikus hangzó és írott szöveget dolgoznak fel. A tanulók az intenzíven fejlődő nyelvtudásuknak köszönhetően egyre összetettebb tartalmú és magasabb nyelvi szintű autentikus anyagokat ismernek meg, ami a célnyelv használatát élményszerűvé teszi.

A két tanítási nyelvű oktatásban az anyanyelvi lektornak nagy szerepe van a mindennapi szóhasználat, a kommunikációs készség kialakításában, fejlesztésében. Munkája révén a tanulók nyelvhasználata természetessé válik, gyakorlatot szereznek az anyanyelvi beszélő megértésében és a kizárólag célnyelvi kommunikációban. Az anyanyelvi lektor másik feladata a kultúraközvetítés és az interkulturális kompetencia fejlesztése. Közreműködésével autentikus szituációk alakulnak ki az osztályteremben, a tanulók kommunikációja gördülékenyebbé válik, és folyamatosan érzékelik nyelvi fejlődésüket.

A célnyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, valamint a kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció kiemelt szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás esetében az integráció lehetőségét növeli, hogy a tanulók néhány közismereti vagy szakmai tantárgyat célnyelven dolgoznak fel. Ezáltal nyilvánvalóvá válik számukra a nyelvórán kívüli nyelvhasználat és nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre, személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A nem két tanítási nyelvű képzésben résztvevők számára a NAT minden képzési szakaszra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit az „Irányelvek” szabályozza.

A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban és az „Irányelvekben” azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust.

A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe.

A NAT és az Irányelvek általános nevelési és fejlesztési célkitűzése a középiskolai tanulmányok befejezésének idejére a KER szerinti C1 nyelvi szint, az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek pedig a következők.2

 

A

B

C

D

E

F

G

1

 

2. évf.

4. évf.

6. évf.

8. évf.

10. évf.

12. évf.

2

Két tanítási nyelvű képzés

KER-
szintben nem megadható

A1

A2

B1

B2*

B2**

3

Első idegen nyelv (általános képzés esetén)

-

KER-
szintben nem megadható

A1

A2

B1 mínusz

B1

4

Második idegen nyelv

A1

A2

* Az elvárt minimális követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják az, hogy a tanulók legalább ötven százaléka a tizedik évfolyamon érje el a KER szerinti B2 szintet.

** Az elvárt minimális kimeneteli követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják az, hogy a tanulók legalább kilencven százaléka érje el a KER szerinti B2 szintet,– de a kerettanterv általános nevelési-fejlesztési célja a középiskolai képzés végére a KER szerinti C1 szint.

A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a 9–12. évfolyamon zajlik. Négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban azok a tanulók vesznek részt, akik két tanítási nyelvű általános iskolában tanulták a célnyelvet és/vagy nyelvtudásuk eléri az A2–B1-es nyelvi szintet. Ezek a tanulók a 8. osztály elvégzése után a két tanítási nyelvű középiskola 9. évfolyamán kezdik meg tanulmányaikat.

A négy évfolyamos képzést megelőzheti egy előkészítő évfolyam, amennyiben a tanulók nem érik el az A2–B1 szintet, azaz nyelvtudásuk nem teszi lehetővé, hogy célnyelven tanulják az iskola helyi tantervében meghatározott közismereti vagy szakmai tantárgyakat.

A kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskola fejlesztési céljainak és követelményeinek eléréshez a 9–10. évfolyamon heti 6, 11–12. évfolyamon heti 5 célnyelvi órát biztosít. Az iskola a tanulók előképzettségétől, hozott nyelvismeretétől függően előkészítő évfolyamot szervezhet, amelyre évi 648 (heti 18) óra áll rendelkezésre. Az „Irányelvek” lehetővé teszi, hogy az intézmény a célnyelv tanulására megszabott órakeretet átcsoportosítsa az évfolyamok között.

Éves óraszámok négy évfolyamos és az előkészítő évfolyamot tartalmazó ötéves két tanítási nyelvű középiskolai oktatás esetén:

 

H

I

J

K

L

M

1

 

Előkészítő évfolyam
(9/Kny) – ha van

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

Célnyelv

648

216

216

180

160

A két tanítási nyelvű középiskola fejlesztési céljait és követelményeit a 10. és a 12. évfolyam végére írja elő az „Irányelvek” és a kerettanterv. A rugalmas felzárkóztatás érdekében, valamint amiatt, hogy az egyes nyelvek alapszintű elsajátítása nem egyforma tempóban történik, az esetleges előkészítő évfolyam kimeneti szintjét nem határozza meg a dokumentum, de a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításához szükséges nyelvi szintet el kell érniük a tanulóknak.

Az öt évfolyamos két tanítási nyelvű középiskola előkészítő évének helyi tantervét úgy kell e kerettanterv alapján elkészíteni, hogy az előkészítő évre megadott szintek közül a tanulók előképzettségének, nyelvi szintjének megfelelőről induljon az oktatás.

A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, és a célnyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.

Csakúgy, mint a többi tantárgy, a célnyelvek esetében is elmondható, hogy az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanulók beszélgethessenek a tanulásról magáról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség fejlesztésre. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól, a hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható, így ezek követelményként is felfoghatók. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba.

Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket, és a kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

Két témalista készült, egy az előkészítő szakaszra, egy pedig a 9–12. évfolyamra. Az ajánlott témák feldolgozásának sorrendjét, elmélyítésük, bővítésük idejét az adott intézmény helyi tanterve határozza meg. Ez a spirális felépítés alapozza meg, hogy a tanulók a B2 kimeneti szint elérésekor képesek legyenek bármelyik témáról a megfelelő részletességgel és színvonalon megnyilvánulni.

A célnyelvek tanulásának fő célján, egy idegen nyelv magas szintű elsajátításán túl az is fontos feladat, hogy a tanulók a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek sem anyanyelve a célnyelv.

A kerettanterv az előkészítő évfolyamon, majd kétéves fejlesztési ciklusokra bontva a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez.

II.    Előkészítő évfolyam

Az előkészítő szakaszban nagyon intenzíven foglalkoznak a tanulók a célnyelvvel. Ez nyújt lehetőséget az célnyelvi, valamint az általános nyelvtanulási készségek és stratégiák gyors és hatékony továbbfejlesztésére.

    A két tanítási nyelvű középiskolába különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók az előkészítő évfolyam végére ideális esetben eljutnak a B1 szintre, hogy ugyanolyan eredményesek lehessenek a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításában, mintha anyanyelvükön tanulnák azokat. Az első, előképzettségtől független egységes kimeneti követelményszintet – akár szerveznek előkészítő évfolyamot, akár nem – a 10. évfolyam végére határozza meg a kerettanterv.

A célnyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a NAT-ban megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A különböző célok és tartalmak célnyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozásán keresztül valósulnak meg.

Az előkészítő szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok (az önkeresés, az önkritikusság, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek. A motiváció fenntartása ebben a szakaszban különösen fontos, hiszen a tanulók az átlagnál sokkal több célnyelvi órán vesznek részt, ezért különös jelentősége van a változatos interakciós formáknak, a személyre szabott differenciált fejlesztésnek, a nyelvi órák elfogadó légkörének, a pozitív visszajelzéseknek, a konstruktív támogatásnak, valamint a tanulók számára is átlátható értékelésnek.

A kerettanterv az előkészítő szakaszra A1, A2, B1 szinten adja meg a fejlesztési táblázatokat. A tanulók előzetes tudásának figyelembevételével ezek alapján kell meghatározni a kiinduló szintet.

II.1.    A1-es fejlesztési ciklus

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében vagy első tanult idegen nyelvében is használatosak.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes követni az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetést, megérti a rövid, egyszerű tanári utasításokat;
megérti az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közléseket és kérdéseket;
képes az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatokat kiszűrni.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése.
Egyszerű, konkrét, mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése jól érthető beszédkörnyezetben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben.
Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése.
A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan.
A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése.
Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben az ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva kifejezni beszédszándékát;
személyes adatokra vonatkozó kérdéseket tesz fel, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre;

képes nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel kommunikálni;
megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél.
A tanulóhoz intézett gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése.
Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással.
Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció.
Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (pl. bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre).
Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás.
Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról.
A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése.
Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása.
A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás.
Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének korlátozott mértékű alkalmazása, szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal.
Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások.
Egyszerű jelenetek közös előadása.
Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel.
Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.


A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal röviden megnyilatkozni;
munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be;
beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) szóbeli bemutatása.
Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása.
Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal.
Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal.
A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, témakifejtés, dalok, versek, mondókák, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.
A tanuló jártas a különböző szövegfajták olvasásában anyanyelvén és az első idegen nyelven.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes megérteni az ismert neveket, szavakat és mondatokat egyszerű szövegekben;
megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatait, az ismerős szavak, esetleg képek segítségével;
megérti a korosztályának megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg lényegét, kiszűr a szövegből néhány alapvető információt.

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Egyszerű, mindennapi szövegekben (pl. feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése.
Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban.
Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése.
Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése.
Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése.
Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése.
Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.
Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete.
Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat írni;
írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol;
tud minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

 

 

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása.
Lista írása.
Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (pl. hol lakik és mit csinál a tanuló vagy mások).
Adatok kérése és megadása írásban (pl. számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése.
Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása.
Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (pl. címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása.
Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük.
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása.
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internetes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

II.1.1.    Ajánlott témakörök az előkészítő szakaszra

 

A

B

1

Témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás.
Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet.

3

Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.
Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás.
Földrajz: biotermékek.

4

Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Növények és állatok a környezetünkben.
Időjárás, éghajlat.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz- és energia- takarékosság, újrahasznosítás.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretetek: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom.
Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág, a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége.
Földrajz: településtípusok; globális problémák, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai.

5

Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

6

A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, állásinterjú.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

7

Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok).
Életmód nálunk és más országokban.
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek.
Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

8

Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.

Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői.
Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.
Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése.

9

Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi és más kultúrák.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben.
Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

10

Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet a személyes és szakmai életben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik.

11

Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.
Matematika: alapműveletek, grafikonok értelmezése.
Történelem, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

 

C

D

1

A fejlesztés várt eredményei az A1 fejlesztési ciklus végén

A1 szintű nyelvtudás.
A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megért ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.
Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és ezeket megválaszolni.
Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkezetekkel.
Megérti az ismert neveket, szavakat és az egyszerű szövegek egyszerű mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolatmenetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével.
Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

II.2.    A2-es fejlesztési ciklus

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló már megért ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló megérti az ismert szavakat, a leggyakoribb fordulatokat, ha közvetlen, személyes dolgokról van szó;
megérti a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések lényegét;
egyre önállóbban néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát alkalmaz.

 

C

 

A fejlesztés tartalma
Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.
A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (pl. alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás).
A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek.
Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése.
Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése.
Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével.
Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén.
Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.).
A tényközlő televíziós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése.
Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.
Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése.
A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: üzenetek, útbaigazítás, közlemények, párbeszédek a médiából (pl. időjárás-jelentés, interjúk, riportok), dalok, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, történetek, versek.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.
Személyes adatokra vonatkozó kérdéseket tesz fel és válaszol meg.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál;
rövid beszélgetésekben vesz részt;
képes kérdéseket feltenni és megválaszolni kiszámítható, mindennapi helyzetekben;
tud gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról;
képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét;
megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása.
Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon.
A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (pl. utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank).
Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (pl. barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása.
Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása.
Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés kifejezése, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés kifejezése)
Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata.
A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására.
A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal.
Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel.
Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában.
Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló leírja magát és környezetét egyszerű fordulatokkal és mondatokkal.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről;

képes megértetni magát a szintnek megfelelő témakörökben;
beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után.
Egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal történet elmesélése, élménybeszámoló.
A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása.
Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása.
Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.
Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát).
Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben egyszerű átrendezése, kibővítése.
A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:
rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló megérti egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatait.
Alapvető információkat keres nagyon egyszerű szövegekben.
Tudja, hogy a szövegek címe, megformálása, a hozzá tartozó képek segítenek a szöveg megértésében.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes megtalálni az adott helyzetben fontos információkat, egyszerű, ismerős témákról írt autentikus szövegekben;
képes megérteni egyszerű instrukciókat, kiszűrni a fontos információkat egyszerű magánlevelekből, e-mailekből és rövid eseményeket leíró szövegekből.

 

 

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (pl. hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend).
Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben.
A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában.
A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése.
Közismert témákról konkrét információk keresése honlapokon.
Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.
Alapvető stratégiák használata a szövegértéshez, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése elbeszélésben.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hirdetések, plakátok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, étlapok, menetrendek, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek, hagyományos és elektronikus magánlevelek, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló minta alapján néhány közismert műfajban nagyon egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír őt érdeklő, ismert témákról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló tud összefüggő mondatokat írni a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról;
az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban;
képes ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezni;
tud minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

 

 

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid, jól olvasható szövegek lemásolása és diktálás utáni leírása.
Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése.
Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).
Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük.
Formanyomtatvány kitöltése saját és mások alapvető személyes adataival.
Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás.
Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával.
Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Egyszerű levél, e-mail írása (pl. köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (pl. megszólítás, elköszönés).
Rövid, egyszerű önéletrajz írása.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása).
Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása saját írásában.
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatványok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, leírások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

II.2.1.     Ajánlott témakörök

Az előkészítő évfolyamra az egységes ajánlott témakörlista a II.1. A1-es fejlesztési ciklus leírásának végén található.

 

A

B

1

A fejlesztés várt eredményei az A2 fejlesztési ciklus végén

A2 szintű nyelvtudás.
A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt.
Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról.

Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő beszéd létrehozására egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével.
Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalál információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban.
Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

II.3.    B1 fejlesztési ciklus

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó.
Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet, ha az számára ismerős témákról folyik;
megérti egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit több beszélő esetén is;
megért fontos információkat azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témákról.
A hallott szöveg gondolatmenetének követése nagy vonalakban, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos, és ismerős kiejtéssel folyik.
Mindennapi társalgás követése szükség esetén visszakérdezések segítségével.
Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése.
Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése.
Telefonbeszélgetésekben a főbb információk megértése.
Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek többségének megértése.
Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik.
A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat jelentésének kikövetkeztetése.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hosszabb használati utasítások, közlemények, párbeszédek, instrukciók, előadások, beszédek, viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, tévé- és rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek.

 

D

E

1

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról.
Részt vesz rövid beszélgetésekben.
Kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben.
Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni;
gondolatokat cserél, véleményt mond és érvel érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is;
ismeri és alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket;
alkalmazkodik stílusában, regiszterhasználatában a kommunikációs helyzethez.

 

 

 

F

 

A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.
Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm.
Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, nézetek kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.
Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek.
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.
Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.
Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi utazás során.
Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció.
Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni).
Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál).
Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel.
Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása.
Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert, semleges stílusú nyelvi megfelelőikkel.
Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása.
A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása.
Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat.
A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata.
Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: társalgások, megbeszélések, eszmecserék, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták, szerepek eljátszása.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre;
tud érthetően folyamatosan beszélni, megtervezi mondanivalójának szókincsét és tartalmát, és szükség esetén módosítsa azt tudatosan;
tartalmilag pontosan kifejti egy gondolat vagy probléma főbb pontjait.

 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával.
Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása.
Álmok, remények és ambíciók elmondása, történetmesélés.
Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.
Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.
Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása.
Kompenzáció alkalmazása az összefüggő beszédben, például körülírás elfelejtett szó esetén.
Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.
A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekre.
A közlés bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel, magabiztosan.
Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés (pl. vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében; megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket;
megérti az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek gondolatmenetének lényegét;
követi nagy vonalakban a véleményeket, érveléseket, és kiszűri a részinformációkat.

 

 

 

L

1

A fejlesztés tartalma
A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban.
A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is.
A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben.
Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben.
A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése a sikeres írásbeli kommunikációhoz szükséges mértékben.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése.
Ismert témájú hivatalos levélben az ügyintézéshez szükséges információk megértése.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során.
A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során.
Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak;
ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi;
minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról;
írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről, alátámasztja véleményét;
legyen hatékony írásbeli interakciót folytatni;
jegyzetet készít olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez tartozó szövegről, illetve saját ötleteiről;
több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket hoz létre a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.


 

O

1

A fejlesztés tartalma
Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témáról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.
Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak).
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.
Életrajz, lényegre törő leírás, elbeszélés készítése.
Riport, cikk, esszé írása.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Saját ötletekről jegyzet készítése.
Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, illetve problémák elmagyarázása.
Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése.
Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.
Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záróformula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük.
Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása saját írásban.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.
Az írásbeli feladat tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok; tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/email-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

II.3.1.      Ajánlott témakörök

Az előkészítő évfolyamra az egységes ajánlott témakörlista a II.1. A1-es fejlesztési ciklus leírásának végén található.

 

A

B

1

A fejlesztés várt eredményei a B1 fejlesztési ciklus végén

B1 nyelvi szint.
A tanuló főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérti a köznyelvi beszédet, ha az számára ismerős témákról folyik.
A tanuló önállóan boldogul, véleményt mond és érvel a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.
A tanuló kifejezi magát a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő.
A tanuló megérti a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.
A tanuló több műfajban részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.

III.    9–10. évfolyam

A két tanítási nyelvű oktatásban a 9. évfolyamot olyan diákok kezdhetik el, akik általános iskolában vagy a középiskola előkészítő szakaszában minimum A2–B1 szintre jutottak. Ez szükséges ahhoz, hogy a célnyelven tudjanak tanulni bizonyos közismereti tantárgyakat.

A két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelvből a középiskola 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER hatfokú skálájának negyedik, B2-es szintjére. Ez biztosítja, hogy olyan fejlődés valósuljon meg az általános iskolai vagy a nyelvi előkészítő év tanulmányai után eltelt két évben, amely lehetőséget ad a szaktárgyak növekvő nyelvi és tartalmi követelményeinek teljesítésére. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a további két évben minden tanuló eljusson a két tanítási nyelvű középiskolai tanulmányok végére várható C1 szintre.

A tanulókat komplex motiváló tényezők segítik az előrehaladásban; a nyelvórákon is foglalkoznak a szaktárgyak terminológiájával, míg a kommunikációs és információs technológiák ésszerű és kritikus alkalmazása a differenciált, személyre szabott tanulás lehetőségét biztosítja.

A célnyelv tanulásának ebben a szakaszában is fontosak a korosztályi sajátosságok (önkeresés, önkritikusság, a kortárs csoport hatásai), amelyekre a tanárnak szintén építenie kell a nyelvi kreativitás, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás erősítése mellett. A nyelvoktatás sikerét meghatározzák a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat, amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl. a munka, az iskola, a szabadidő;
ki tudja szűrni a fontos információkat azokból a rádió és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről vagy érdeklődési körének megfelelő témáról szólnak.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes megérteni a köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédeket, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek;
megért konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak;
követi az összetettebb érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető;
viszonylag könnyedén követi az anyanyelvi beszélők közötti társalgást.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
A mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegének megértése.
A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi beszéd és tanulmányokkal kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése.
Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a tanulmányi munka során előforduló standard dialektusú bejelentések és üzenetek megértése.
Rádiós dokumentumműsor és egyéb felvett vagy közvetített hanganyagok megértése standard dialektus esetén.
Konkrét és elvont témájú hírműsorok, dokumentumfilmek, televíziós műsorok, színdarabok, beszélgető műsorok megértése.
Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén.
Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése.
A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, például szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése.
A megértés ellenőrzése kontextuális jelek segítségével.


A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós hírek, beszélgető műsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések, tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk, filmek, anyanyelvűek közti társalgás.

 

D

E

1

Fejlesztési cél

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely külföldi utazás során adódik;
előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család, szabadidő, munka, utazás, aktuális események).

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes általános és tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet;
pontosan fejezi ki gondolatait, véleményét és érveit, valamint az érzelmek különböző fokozatait;
hatékonyan részt vesz a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben;
stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi, iskolai vagy szabadidővel kapcsolatos témák körében.
Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes jelentőségének kifejezése.
Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok értékelése mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel, információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra.
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal.
A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása.
Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner véleményének kikérése.
Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések megvitatása és hatékony megoldása.
Összetett információ és tanács megértése és cseréje.
Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása.
Hatékony részvétel interjúban, folyamatos kezdeményezés, gondolatok kifejtése, tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása.
Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a beszélgetésbe.
Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének elősegítése.
Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata.
A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása.
A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és alkalmazása.
Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának elősegítése.
Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások bevonása a beszélgetésbe.
Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő stílusban.
Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos hatékony jelzése.
A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság.
Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg megfogalmazza mondanivalóját.
Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül.
Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással.
Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú, vita, szerep eljátszása.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű mondatokkal élményeit, álmait, reményeit, céljait;
röviden meg tudja magyarázni és indokolni a véleményét;
el tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és véleményt tud nyilvánítani ezekről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást adni, előadást tartani érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó témák széles skálájában;
kiemeli megfelelően a fontos gondolatokat, és példákkal, érvekkel támasztja alá mondanivalóját;
megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon, valamint figyelembe veszi a hallgatóságra tett hatását;
legyen természetes módon eltérni egy előre elkészített szövegtől.



 

 

 

I

1

A fejlesztés tartalma
Szisztematikusan kifejtett előadás bemutatása, a fontos gondolatok kiemelése.
Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása példákkal, érvekkel.
Tényszerű és irodalmi szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése.
Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a legtöbb általános témában.
A különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.
Ellentétes nézetek és a főbb gondolatok megvitatása.
Egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatának összefoglalása.
Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak.
Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása.
Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat.
Hallgatóságra tett hatás figyelembevétele.
Aktuális témával kapcsolatos nézőpontok elmagyarázása.
Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és kijavítása körülírással és átfogalmazással.
Jellegzetes hibák feljegyzése, és a beszéd tudatos ellenőrzése a hibák alapján.
Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, párbeszéd és társalgás, nyilvános viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven megírt, tevékenységéhez, tanulásához kapcsolódó szövegek megértésére;
magánlevélben megérti az események, érzelmek és kívánságok leírását.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes az érdeklődési köréhez kapcsolódó szövegeket elolvasni és megérteni;
hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvas, megtalálja a lényeges részleteket;
önállóan olvas, olvasási stílusát és sebességét változtatja a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően;
bonyolultabb és hosszabb szövegekben is megéreti az író álláspontját, nézőpontját.

 

 

 

 

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a lényeg megértése.
Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasítások, feltételek és figyelmeztetések megértése.
Különböző tantárgyakkal kapcsolatos cikkek megértése esetenként szótár használatával.
Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően.
A megfelelő források szelektív használata.
Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.
Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben és beszámolókban.
Széles körű szókincs kialakítása.
Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből, szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével.
Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata.
Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, tantárgyakkal kapcsolatos forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget alkotni ismerős, érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról;
be tud számolni élményeiről és benyomásairól.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes világos, részletes szövegeket írni érdeklődési körével és tanulmányaival kapcsolatos számos témakörben és műfajban;
érveit, gondolatait és véleményét kifejti elvont témákról is;
képes feljegyezni tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzeneteket;
követi az adott műfaj hagyományait.

 




 

 

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Világos, részletes szövegek írása számos témakörben.
Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok érthető közlése.
Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek.
Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire.
Esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető írása.
A különböző érzelmi fokozatok kifejezése és az események és élmények személyes jelentőségének kiemelése levelezésben.
Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban.
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve átírása.
Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése.
Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről.
Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése.
A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó információk és érvek szintetizálása.
A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak követése.
Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás.
Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a könnyebb megértés támogatására.
Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése.
A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással.
A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép).
Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus stíluselemeinek alkalmazása.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása, SMS-ek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás), tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., megállapodások, szerződések, közlemények szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára, cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése.

III.1.    Ajánlott témakörök a 9–12. évfolyamra

Szakközépiskolai képzés esetén az egyes témaköröket a szakmai tantárgyak, a választott szakirány kapcsolódási pontjainak felhasználásával kell feldolgozni.

 

A

B

1

Témakörök

Kapcsolódási pontok

2

Személyes vonatkozások, család
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai).
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
A család szerepe az egyén és a társadalom életében.
Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; generációk kapcsolata.
Etika: ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor.

3

Ember és társadalom
A másik ember külső és belső jellemzése.
A tizenévesek világa: baráti kör, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése.
Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság).
Női és férfi szerepek.
Rászorulók segítése/Felelősségvállalás másokért.
Ünnepek, családi ünnepek, az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
Öltözködés, divat, az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése.

Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők.
Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése.
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi viselkedésformák, társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
A fogyasztói társadalom, reklámok.
Törvény és rend.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás.
Etika: előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; szegények és gazdagok.
Történelem, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz; fogyasztói társadalom, bűn és büntetés.
Földrajz: biotermékek.

4

Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
A lakóhely és környéke fejlődésének problémái.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Növények és állatok a környezetünkben.
A természet és az ember harmóniája.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért, vagy a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?
A környezetvédelem lehetőségei és problémái.
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.

Technika, életvitel és gyakorlat: víz- és energiatakarékosság, újrahasznosítás.
Ember és természet: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág, a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége.
Földrajz: településtípusok; globális problémák.

5

Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).
Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban.
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

Történelem, társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, élethosszig tartó tanulás.
Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

6

A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás, munkanélküliség.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák.

Matematika: gazdasági és pénzügyi nevelés.
Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

7

Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).
Az étkezési szokások, ételspecialitások hazánkban és más országokban.
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
A kulturált étkezés feltételei, fontossága.
Ételek, kedvenc ételek.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak).
A gyógyítás egyéb módjai.
Életmód nálunk és a célországokban.
Függőségek, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka, balesetek megelőzése, egészséges életmód.
Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

8

Szabadidő, művelődés, szórakozás
A szabadidő jelentősége az ember életében.
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
A művészet szerepe a mindennapokban: színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési formák.
Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok: sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban; a könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.
Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

Földrajz: saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, más népek kultúrájának ismeretén keresztül.
Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete, médiatudatosságra nevelés.
Informatika: e-könyvek.

9

Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Az idegenforgalom jelentősége.
Célnyelvi kultúrák.

Fizika, kémia: fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság.

10

Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.
A világháló a tanulásban, szakmában, szabadidőben
Rádiótelefon és elektronikus levelezés, a média hatása a tömegekre, médiaetika.
Az orvostudomány fejlődése (klónozás, géntechnika stb.).

Fizika; kémia, biológia-egészségtan: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.
Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik.

11

Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Az Európai Unió tagországai és az unió szervezete, Magyarország és az EU.
Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; tudatos vásárlás; pénzügyi ismeretek.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: banki ügyletek, tőzsde, gazdasági problémák, a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.

 

C

D

1

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

B2 szintű nyelvtudás
A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét.
A tanuló képes aktívan részt venni az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő.
A tanuló képes világos, részletes leírást adni az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.
A tanuló képes elolvasni a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket.

A tanuló több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

IV.    11–12. évfolyam

A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át.

A két tanítási nyelvű oktatásban célnyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER ötödik szintjére, azaz a C1 szintre. Bár ez a kimeneti szint egy teljes szinttel az emelt szintű érettségi B2 szintje és két szinttel a középszintű érettségi B1-es szintje felett van, a sikeres vizsga érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék a feladattípusokat és az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során.

A tanulók motivációját növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvórai munka segíti a szaktárgyi tartalmak elsajátítását. Továbbra is fontos motiváló tényező a kommunikációs és információs technológiák használata, amely tovább segíti az egyéni érdeklődés kielégítését.

A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.

 

A

B

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

2

Előzetes tudás

B2, azaz a tanuló már megérti a hosszabb beszédeket, vagy előadásokat, az ezekbe foglalt érvelést, amennyiben ismert témáról szólnak;
Megérti a legtöbb televíziós hírműsort és az aktuális eseményekről szóló adásokat, valamint a legtöbb standard nyelven beszélő filmet.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen képes összetett gondolatmenetű és rejtett jelentéstartalommal is rendelkező hosszú szöveget is megérteni;
megbeszélés és vita során kövesse könnyedén a mások között folyó összetett interakciót, és érzékelje a sugallt attitűdöket és a beszélők közötti kapcsolatot;
szűrje ki a beszéd apróbb részleteit, értsen meg összetett műszaki információkat;
értse meg az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek általános vagy részinformációit.

 

 

 

C

1

A fejlesztés tartalma
Az előadások, viták, hosszú és összetett szövegek megértése köznapi és elvont, összetett témák esetében is.
Felvett és közvetített hanganyagok széles körének megértése.
A hallott szöveg gondolatmenetének követése, apró részletek, tényleges információk megértése, még elvont, összetett, ismeretlen témákban is.
Csoportos megbeszélés és vita során a mások között folyó összetett interakció könnyed követése.
Közérdekű bejelentésekben elhangzó összetett műszaki információk, ismerős termékekről és szolgáltatásokról szóló bemutatók megértése.
Olyan filmek megértése, amelyek jelentős mértékben tartalmaznak szleng és idiomatikus kifejezéseket.
A nem világosan szerkesztett beszéd megértése, még akkor is, ha az összefüggésekre csak utalnak.
A szövegekben a sugallt attitűdök és a beszélők közötti kapcsolat megértése.
Az idiómák és köznyelvi fordulatok széles körének, valamint stílusrétegbeli váltásoknak megértése és használata.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós hírek, beszélgető műsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések, színdarabok, tanulmányaival kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk, filmek, anyanyelvűek közti társalgás, médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír).

 

D

E

1

Fejlesztési cél

Szóbeli interakció

2

Előzetes tudás

B2, azaz a tanuló anyanyelvű beszélővel is természetes, könnyed és spontán kapcsolatteremtésre képes;
aktívan részt tud venni az ismert témájú társalgásban;
véleményét ki tudja fejteni, és álláspontját meg tudja védeni.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen képes csoportos eszmecsere esetén követni a mások között zajló összetett interakciót, és hozzászólni még elvont, összetett és ismeretlen témákhoz is;
fejezze ki magát folyékonyan, természetes módon, majdnem erőfeszítés nélkül;
adja elő álláspontját, válaszoljon meg kérdéseket és reagáljon ellenérvelésekre;
alkalmazza a szövegszervező nyelvi eszközök széles körét;
használja a kontextuális, grammatikai és lexikai jeleket;

az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben legyen képes zökkenőmentes kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján.

 

 

 

F

1

A fejlesztés tartalma
Könnyed részvétel csoportos megbeszélésben és vitában, még elvont, összetett, ismeretlen témákban is.
Információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra.
Ügyek, problémák világos felvázolása, okok és következmények megfontolása, és a különböző megközelítések előnyeinek és hátrányainak mérlegelése.
Saját álláspont meggyőző kifejtése, kérdések megválaszolása és reagálás az ellenérvekre.
Összetett információ és tanács megértése, részletes információ átadása és cseréje mindenféle ügyben.
A részletes instrukciók megbízható megértése, a partnerek bevonása a munkába, véleményük kikérése, hatékony együttműködés.
Érvelés meggyőző nyelvhasználattal nézeteltérés, kártérítési ügy vagy egyéb probléma megoldásának során.
Hatékony részvétel interjúban akár interjúkészítőként, akár interjúalanyként, a megvitatott téma segítség nélküli folyékony és jól felépített kifejtése, valamint a közbeszólások megfelelő kezelése.
Beszélgetésben elhangzottak összegezése több forrásból származó információ esetén.
Rákérdezés az elhangzottakra, a megértés ellenőrzése és a homályos pontok tisztázása céljából.
Kontextuális, grammatikai és lexikai jelek használata az attitűdök, hangulatok és szándékok kikövetkeztetéséhez és a folytatás előrevetítéséhez.
Megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása megjegyzései megfelelő bevezetéséhez, annak érdekében, hogy átvegye a szót, vagy időt nyerjen, és magánál tartsa a szó jogát, amíg gondolkodik.
Saját gondolatok hatékony kapcsolása a többi beszélőéhez.
Széles körű szókincs birtoklása és a hiányok körülírással és elkerülő stratégiák használatával való pótlása.
Rugalmas és hatékony nyelvhasználat társasági célokra, beleértve az érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó nyelvhasználatot is.
A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák ismerete és alkalmazása.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciós és informális párbeszéd, utasítás, interjú, vita.

 

G

H

1

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

2

Előzetes tudás

B2, azaz a tanuló világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos témában;
ki tudja fejteni véleményét valamilyen aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat;
mondanivalója létrehozásakor megtervezi, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon;
összefüggő beszéd megvalósításakor képes eltérni az előre elkészített szövegektől.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen képes folyékonyan, természetes módon, majdnem erőfeszítés nélkül kifejezni magát;
adjon részletes leírást és bemutatást összetett témákról, fejtse ki az egyes alpontokat és zárja le megfelelően a beszédét;
a beszéd menetének teljes megszakítása nélkül kerülje ki a felmerülő problémát, és fogalmazza át mondanivalóját;
az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben legyen képes önálló beszéd létrehozására, önálló témakifejtésre.

 



 

I

1

A fejlesztés tartalma
Részletes leírás és bemutatás összetett témákkal kapcsolatban.
Altémák kifejtése és összekapcsolása, a beszéd megfelelő befejezése.
Részletes információk pontos átadása, eljárások lebonyolításának részletes leírása.
Több forrásból származó információ és érvek összefoglalása.
Világos, jól szerkesztett előadás tartása összetett témában.
A gondolatok alátámasztása adatokkal, érvekkel és példákkal.
Bejelentések megfogalmazása folyékonyan, szinte erőfeszítés nélkül.
A jelentés finomabb árnyalatainak kifejezése hangsúllyal és hanglejtéssel.
Előadás közben a közbeszólások kezelése, kérdések megválaszolása természetes módon.
Mondandó megtervezése, eszközök kiválasztása.
A hallgatóságra tett hatás figyelembevétele.
A felmerülő probléma kikerülése a beszéd menetének teljes megszakítása nélkül, és a mondanivaló átfogalmazása.
A nyelv természetes, rugalmas, gördülékeny, érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó használata.
Széles körű szókincs kialakítása, a hiányok kompenzálása átfogalmazással, vagy elkerülő stratégiák alkalmazásával.
Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, hallgatóság előtti megnyilvánulás (előadás iskolában, szórakoztatás, bemutató stb.), párbeszéd és társalgás, nyilvános viták és eszmecserék, telefonbeszélgetés, informális tolmácsolás ismerősöknek, elpróbált szerep eljátszása, versek, rapszövegek.

 

J

K

1

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

2

Előzetes tudás

B2, azaz a tanuló már képes elolvasni azokat a cikkeket és jelentéseket, amelyek aktuális, jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük álláspontját vagy véleményét fejtik ki;
megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen képes minden részletükben megérteni hosszú és összetett szövegek széles körét;
határozza meg gyorsan bármilyen szöveg tartalmát és fontosságát, találja meg a lényeges részleteket;
értse meg a szöveg részleteit, ismerje fel az attitűdöket és érzéseket;
legyen képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek általános vagy részinformációinak megértésére.

 

L

1

A fejlesztés tartalma
Hosszú és összetett szöveg részleteinek megértése.
Magánjellegű vagy tanulmányokhoz kapcsolódó szövegek megértése.
Társadalmi, tanulmányi és magánéletben előforduló autentikus szövegek megértése.
Időnkénti szótárhasználattal bármilyen levelezés, gépekkel/eljárásokkal kapcsolatos összetett útmutatás megértése.
Hírek, cikkek és beszámolók gyors átolvasása bármilyen témakörben annak eldöntésére, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni.
Hosszú és összetett szövegekben a lényeges részletek megtalálása.
Az adott feladat megoldásához szükséges információk kikeresése a szövegből.
Az apró részletek, érzések, attitűdök, valamint a burkolt és kifejtett vélemények felismerése.
Számos szövegfajta felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások, instrukciók, összetett használati útmutatók, tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tájékoztató táblák, utcai és filmfeliratok, játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, tantárgyakkal kapcsolatos tudományos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek, forrásirodalom.

 

M

N

1

Fejlesztési egység

Íráskészség

2

Előzetes tudás

B2, azaz a tanuló tud világos és részletes szövegeket írni az érdeklődési körének megfelelő számos témáról;
tud tájékoztató és érvelő szöveget írni;
rá tud világítani arra, hogy milyen jelentőséget tanúsít az eseményeknek vagy élményeknek.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló legyen képes világos, részletes, jól szerkesztett szövegeket írni összetett témákról a lényeges kérdéseket hangsúlyozva;
hozzon példákat, érveket gondolatai alátámasztására, és fejezze be a szöveget a megfelelő módon;
kövesse a műfajnak megfelelő személyes vagy hivatalos stílus jegyeit, írjon természetesen, a műfajnak és az olvasónak megfelelő stílusban;
fejezze ki magát világosan és pontosan, kommunikáljon a címzettel rugalmasan és hatékonyan;
legyen képes az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására és az értékelési kritériumok alkalmazására.

 

O

1

A fejlesztés tartalma
Világos, jól szerkesztett szövegek írása összetett témákról.
Gondolatok világos és pontos kifejezése magánlevelezésben.
Gondolatok, problémák, felvetések, vélemények pontos és meggyőző kifejtése hivatalos levélben.
A nyelv rugalmas és hatékony használata, beleértve az érzelmeket kifejező, humoros és célzásokat tartalmazó nyelvhasználatot.
A lényeges, fontos kérdések hangsúlyozása.
Kiegészítő gondolatok, érvek, példák felhozása és a szövegek megfelelő befejezése.
Alapos részletességű, összetett, világos leírás készítése.
Hagyományos vagy online újságcikk, blogbejegyzés írása.
Hivatalos hangvételű beszámoló írása.
Önéletrajz, motivációs levél írása.
Elbeszélés létrehozása, részletgazdag szövegek írása.
Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, feljegyzések készítése bármilyen szituációban.
Elvont és gyakorlati témákról szóló, számos összefüggést megvilágító előadásról, írott szövegről jegyzetek készítése, információk pontos rögzítése.
Hosszú, komplex szövegek összefoglalása.
Az olvasónak és a szövegfajtának megfelelő stílus alkalmazása.
Az adott stílushoz illő magas szintű szókincs és nyelvhasználat magabiztos alkalmazása.
Saját írásmű szerkesztése: hibák tudatos keresése és javítása, a szükséges változtatások elvégzése.
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, képaláírások, emlékeztetők, jegyzetek, diktált üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás), tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, megállapodások, szerződések, közlemények, cikkek magazinok, újságok és hírlevelek számára, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon stb., cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások, jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése, beszédek, előadások, hivatalos beszámolók, tudományos, ismeretterjesztő cikkek, kifejtő, érvelő, magyarázó esszé, folyamat, eseményleírás, önéletrajz, motivációs levél.

IV.1.    Ajánlott témakörök

Lásd a III.1. (B2 szint) leírásánál.

 

A

B

1

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

C1 nyelvi szint
A tanuló megért igényesebb és hosszabb beszédeket a különböző típusú szövegek széles körében akkor is, ha nem világosan tagoltak, és az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fejtik ki.
A rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli.
A tanuló folyékonyan és természetes módon fejezi ki magát, anélkül hogy feltűnően gyakran keresgélné a szavakat. Társasági és szakmai célokra rugalmasan és hatékonyan használja a nyelvet. Pontosan megfogalmazza gondolatait és véleményét, és azokat más beszélők gondolataihoz kapcsolja.
Összetett témákat világosan és részletesen mutat be úgy, hogy az egyes alpontokat összekapcsolja, a szempontokat kifejti, és a végén mondandóját megfelelő befejezéssel lekerekíti.
A tanuló megért hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket, és észleli a stílusbeli különbségeket. Megérti a szakcikkeket és a hosszabb műszaki leírásokat akkor is, ha nem kapcsolódnak az érdeklődési köréhez.
A tanuló több műfajban világos, jól szerkesztett, részletes szöveget alkot, és eközben megbízhatóan alkalmazza a szövegszerkesztési mintákat, kötőszavakat és szövegösszekötő elemeket. Összetett témákról levelet, esszét vagy beszámolót ír, és a fontos szempontokat kiemeli. Megválasztja az olvasónak megfelelő stílust.
A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek.

4. melléklet a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

I.    Bevezetés

Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja, hogy a célnyelv használatával a tanulók tájékozottá váljanak a célnyelvi országok legtágabb értelemben vett kultúrájában. Ez felöleli a célországok földrajzát, gazdaságát, társadalmi viszonyait, történelmét, tudománytörténetét, tudományos-technikai vívmányait, irodalmát, művészetét, valamint a mindennapi élet kultúráját is. A tantárgy kiváló lehetőséget kínál a tantárgyközi integráció megvalósítására és a célnyelv iránti érdeklődés fenntartására.

A műveltségi tartalmak feldolgozása a kulcskompetenciák fejlesztésével együtt hozzájárul a tanulók személyiségfejlődéséhez; az önálló ismeretszerzés, a tájékozódás, a véleményformálás képessége mellett csiszolja a társas kompetenciákat; növeli az elfogadás, a tolerancia képességét; fejleszti a célnyelvi kommunikációs kompetenciát.

A célnyelvi civilizáció tantárgy - komplex jellegéből fakadóan – a tanulók életkorához igazítva szintetizálja a NAT nevelési célkitűzéseit.

A tanulók a tanulmányozott országok kultúrájának jellegzetességeit összehasonlítják a magyar kultúra értékeivel, így kiteljesedik az egyetemes és a magyar műveltségről alkotott képük, és el tudják helyezni a célnyelvi kultúrát a magyarság kultúrájával együtt az egyetemes értékrendben. Tanulmányaik segítségével felfedezik és megértik a célországokban honos etikai elveket, és összevetik ezeket a különböző kultúrák – köztük saját nemzetük – etikai elvárásaival, így gazdagodik erkölcsi világképük.

A tanulók értelmezik az anyanyelvi kultúrától eltérő társadalmi szokásokat és szabályokat (udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok), ezáltal hatékonyabb kapcsolatteremtésre lesznek képesek magánemberként és munkájuk során is.

Tájékozódnak arról, hogyan valósul meg a demokrácia a célnyelvi országokban, ismereteket szereznek a más országokban folyó civil társadalmi tevékenységekről, az adott országok nemzetközi szervezetekhez és az Európai Unióhoz való viszonyáról, valamint arról, hogy a helyi közösségek milyen társadalmi problémákkal küzdenek. A célnyelvi országokban oly népszerű önkéntes mozgalmak, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők számára teremtett esélyek megismerésével a tanulók felelősségtudata is fejlődhet.

A tanulók képet kapnak a célországok gazdaságának globális és lokális problémáiról, a munka világáról, az életszínvonalról, foglalkoznak a fenntartható fejlődés kérdéseivel. Megismerik a célnyelvi országok munkaerőpiacának előnyös és kockázatos jellemzőit, így jobban el tudják dönteni, hogy vállalnának-e munkát külföldön, s ha igen, akkor hol, milyet és mennyi időre.

A célnyelvi civilizáció tantárgy tartalma megköveteli a folyamatos tájékozódást a célnyelvi országok hírforrásaiban. A tanulók nyomon követhetik a változásokat, megérthetik az egyes országok fejlődésének folyamatát, közben pedig gyakorolják a digitális és hagyományos médiumok használatát. Eleinte segítséggel, később önállóan értékelik a talált információk hitelességét. A hagyományos könyvtárhasználatot is gyakorolják, hogy magabiztosan tudjanak tájékozódni az idegen és a magyar nyelvű könyvtári gyűjtemények anyagaiban.

A célnyelvi civilizáció tanulása valós élethelyzetekre készíti fel a tanulókat, feladatok megoldása során fejleszti a problémamegoldó képességet. A tanulók információszerzés közben megtanulnak a célnyelven jegyzetelni, rendszeresen használják az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikákat a hangzó és az írott szövegek feldolgozásakor. Civilizációs tanulmányaik hozzájárulnak ahhoz, hogy gondolataikat, megállapításaikat kifejezzék és szabatosan indokolják a célnyelven. A tantárgy jó lehetőséget kínál a kooperatív tanulási technikák alkalmazására (mozaik módszer, projektmunka, szakértői csoport stb.).

A célnyelvi civilizáció tantárgy komplex jellegéből adódóan számos kulcskompetencia fejlesztését támogatja. A tanulók idegen nyelvű kommunikációja hitelesebbé válik azáltal, hogy szociokulturális ismereteik és interkulturális készségeik fokozatosan fejlődnek, gyakorlatot szereznek a kultúrák közötti párbeszédben. Ezek a készségek később is nagy segítséget jelentenek a kapcsolatteremtésben és a kapcsolatok fenntartásában, valamint a munkaerőpiacon való helytállásban.

Célnyelvi tanulmányaik során a tanulók megfigyelik, leírják, magyarázzák a szóban forgó területek természeti és mesterséges környezetét, azok jelenségeit és folyamatait, kutatják a környezettudatos életmód és fenntarthatóság legjobb gyakorlatát a célországokban, bővítik természettudományos műveltségüket a célországok tudományos-technikai vívmányainak megismerésével.

Megismerik a célnyelvi országok történelmének kulcsfontosságú eseményeit, az állam demokratikus felépítését, az állampolgári jogokat, az aktuális politikai és társadalmi törekvéseket. Megtanulják az emberi jogok tiszteletét, az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség megbecsülését. Tájékozódnak más országok kulturális örökségéről az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A tantárgy tanulására jellemző produktív és interaktív tevékenységek támogatják a művészeti alkotások értő és beleérző értelmezését a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. A tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy a tanulókban pozitív attitűd alakuljon ki a művészetek, a művészi kifejezés sokfélesége iránt, nyitottakká váljanak az esztétikai élmények befogadására.

Az önálló és csoportos problémamegoldó tevékenységek, a kooperatív módszerek alkalmazása felkészíti a tanulókat a csoportban folyó közös munkavégzésre. Megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz, hogyan osszák meg ismereteiket, hogyan fogadják el, vagy hogyan vitassák mások véleményét. Kialakul reális önértékelésük, megtanulják elfogadni a kritikát, és mások értékelésének kulturált módját is gyakorolhatják. A folyamat eredményeképpen fejlődik személyiségük, erősödik belső motivációjuk, és kialakulnak önálló tanulási stratégiáik, ami az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen feltétele.

Az Irányelvek szerint a két tanítási nyelvű általános iskolai képzésben a célnyelvi civilizáció óraszáma az 5–8. évfolyamon heti 1 óra, míg a középiskolai képzésben a 9–10. évfolyamon heti 1 óra, a 11–12. évfolyamon heti 2 óra. A középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy nem építhet az általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgyra, így a készségeket és ismereteket a középiskolában is el kell sajátítani. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

A célnyelvi civilizáció tantárgy fejlesztési feladatai:

1.    Ismeretszerzés célnyelven

2.    Kritikai gondolkodás

3.    Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven

4.    Tájékozódás időben és térben

Bontásban lásd lent:

1. Ismeretszerzés célnyelven

 

A

B

C

D

1

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–10. évfolyam

11–12. évfolyam

2

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, célnyelven hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Ismeretszerzés célnyelven írt információs szövegekből, ezek rendszerezése és értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, célnyelven írott, vagy audio(vizuális) forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, képi forrásokból. A megszerzett ismeretek rendszerezése, értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése.

Ismeretszerzés célnyelven írott, vagy hallott forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, szépművészeti és képzőművészeti alkotásokból, képi forrásokból.

3

Információgyűjtés segítséggel. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben, ezek felhasználásával, tanári segítséggel vázlat készítése célnyelven.
Információgyűjtés könyvtárban.
A megismert információk csoportosítása, a különbségek és hasonlóságok felismerése.

Önálló információgyűjtés célnyelven adott témához különböző szövegekből, médiumokból, ezekhez rövid szöveges tartalmi ismertető készítése célnyelven.
A megismert információk csoportosítása, rendszerezése, összehasonlítása.


Információgyűjtés célnyelven az adott témához a különböző szövegekből, médiumokból. Az információk értelmezése, a lényeges információk felismerése és rendszerezése. A különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Jegyzetkészítés, tartalmi összefoglalók és vázlatok írása célnyelven.

Önálló információgyűjtés célnyelven az adott témához a különböző médiumokból, az információk önálló értelmezése, összevetése, az ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése, lényeges és specifikus információk felismerése, kiemelése, rendszerezése és értékelése, valamint különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Önálló jegyzetkészítés célnyelven.

4

Autentikus szövegek, a célországokra jellemző dalok, mondókák felhasználása a célországban élők szokásainak megismeréséhez.

Filmek, képek, egyszerűsített szövegezésű szépirodalmi alkotások felhasználása a célországokban élők szokásainak, hagyományainak, életmódjának megismeréséhez.

Autentikus szövegek, filmek és képi források (fényképek, karikatúrák stb.) felhasználása a célországokban élő emberek gondolkodásmódjának, szokásainak, életvitelének megértéséhez és bemutatásához.

Szépirodalmi és képzőművészeti alkotások, filmek és képi források (fényképek, karikatúrák stb.) felhasználása a célországokban élő emberek gondolkodásmódjának, szokásainak, életvitelének megértéséhez és bemutatásához.

5

Atlaszok, gyermeklexikonok használata.

Segédkönyvek, kézikönyvek, digitális és nyomtatott atlaszok, térképek, digitális és nyomtatott lexikonok használata.
Az olvasmányok lényegét kiemelő vázlat készítése célnyelven.

Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok, használata mind nyomtatott, mind digitális formátumban.
Az olvasottak alapján lényeget kiemelő vázlat és jegyzet készítése célnyelven.

Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata.
Az olvasottak alapján lényeget kiemelő jegyzetek készítése célnyelven.

6

Közös forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva.

Az interneten található digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.

Közös, majd önálló forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva. Ezen digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.

Az interneten található digitális források önálló felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.

2. Kritikai gondolkodás

 

A

B

C

D

1

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–10. évfolyam

11–12. évfolyam

2

A célnyelv országai hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése.

A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján kérdések megfogalmazása.

A célnyelvi országok hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése. A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján társadalmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása.

A célnyelvi országok társadalmi, politikai, erkölcsi problémáinak felismerése, megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése.

3

Híres emberek, történelmi hősök külső és belső tulajdonságainak bemutatása, véleményezése.

Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése.
Sorsdöntő események hatásainak elemzése.

A lényeg kiemelése, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.

A lényeg kiemelése, tételmondat megfogalmazása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.
Sorsdöntő események hatásainak elemzése.

4

Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények értékelése.

Tények és vélemény megkülönböztetése újságcikkekben.

Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények felismerése és értékelése. Tények és vélemények megkülönböztetése a hagyományos és a digitális médiumokban.

Elfogultság, manipulatív szándékok, érvelési hibák felismerése a hagyományos és digitális médiumokban.

5

Kitalált személyek és történelmi szereplők megkülönböztetése.

Igaz történetek és legendák valóságtartalmának, összefüggéseinek vizsgálata.

Igaz történetek és legendák valóság-tartalmának, összefüggéseinek vizsgálata.
Különböző források vizsgálata a hitelesség szempontjából.

Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából.

6

Kérdések önálló megfogalmazása az adott témával kapcsolatban.

Feltevések meg-fogalmazása a célnyelvi országok-ról tanult ismeretek kapcsán.

Kérdések, felvetések önálló megfogalmazása a célnyelvi országokról tanult ismeretek kapcsán. Az egyes társadalmi jelenségek hátterének, okainak keresése.

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi jelenségekről, azok hátteréről, okairól, érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen, valamint azok kritikai értékelése.

7

Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről.

Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről.

A kultúrák és értékrendek közötti különbségek felismerése, összehasonlítása.

A kultúrák és értékrendek közötti különbségek felismerése, összehasonlítása a saját kultúrával és értékrenddel.

3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven

 

A

B

C

D

1

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–10. évfolyam

11–12. évfolyam

2

Beszélgetés a célnyelvi országok szokásairól, hagyományairól.

Összefüggő szövegalkotás írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával.

Összefüggő szöveg alkotása írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával.

Összefüggő szöveg alkotás önállóan írásban és szóban a célnyelvi országokra jellemző fogalmak azonosításával és helyes használatával.

3

Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése, ezekhez rövid magyarázat adása célnyelven.

Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven, ahol a cél a tanultak összefoglalása, önálló kiegészítése.

Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven változatos források alapján, adott szempontok szerint.

Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven változatos forrásokból származó szövegek alapján, megfelelő szó- és mondathangsúlyozással, interferencia nélkül.

4

A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felsorolása. Egy-egy cselekvés mellett vagy ellen szóló érvek gyűjtése.

A tény és a vélemény megkülönböztetése.

A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felismerése. A tény és a vélemény megkülönböztetése.
Részvétel informális vitákban. Cáfolat és ellenérvek megfogalmazása.

Az érvelés szerkezetének, a bizonyítás módjainak ismerete, cáfolat és ellenérvek megfogalmazása, érvrendszer felépítése, logikus és tárgyilagos érvelés. Részvétel formális és informális vitákban, döntéshozatali folyamatokban.

5

Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.

Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönbözteté-se.

Saját vélemény megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése, véleménykülönbségek tisztázása.

Saját vélemény érthető, árnyalt megfogalmazása, mások érvelésének megértése, elfogulatlan összefoglalása, véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont továbbfejlesztése.

6

Tanultak kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írása.

Fogalmazás írása valamely célnyelvi országban meglévő szokásról, hagyományról, összehasonlítás.

Fogalmazás írása valamely tanult témakörben, összehasonlítás.

Esszé- és újságcikkírás; saját nézőpont kifejtése, ellentétes álláspontok ütköztetése, a probléma világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása.

4. Tájékozódás időben és térben

 

A

B

C

D

1

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

9–10. évfolyam

11–12. évfolyam

2

Célnyelvi országok és fontosabb városaik azonosítása térképen.

Célnyelvi országok és a legfontosabb történelmi helyszínek azonosítása térképen.

A célnyelvi országok és fontosabb városaik, történelmi helyszínek azonosítása térképen.

A célországok fejlődése, kultúrája szempontjából fontos helyszínek azonosítása a térképen.

3

Kronológiai adatok rendezése segítséggel.

Eseménye csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása.

Kronológiai adatok rendezése, események csoportosítása korok szerint. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről.

Különböző korszakok térképeinek összehasonlítása, a történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről.

4

A földrajzi környezet életmódra, a szokások kialakulására gyakorolt hatásának felismerése.

A földrajzi elhelyezkedés és a történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése.

A földrajzi környezet életmódra, a szokásokra gyakorolt hatásának felismerése. A földrajzi, történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése.

A földrajzi környezet szerepe az egyes kultúrák és államok kialakulásában. Geopolitikai következmények megfogalmazása.

5

A megismert események időrendbe állítása.

Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete.
A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest.

A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest.

Tájékozódás a történelmi időben.

6

Egyes események, szokások megkülönböztetése aszerint, hogy a jelenhez, a múlthoz vagy a régmúlthoz tartoznak-e.

A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban.

Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban, kronológiai számítások.

A célországok fejlődése szempontjából fontos események időrendi sorrendbe állítása, néhány dátum ismerete, kronológiai számítások.

7

Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai között.

Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) társadalmi eseményei között térben és időben.

Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai, társadalmi eseményei között térben és időben.

A célországok történelmének összevetése a magyar történelem (eltérő) időbeli ritmusával és a kölcsönhatások elemzése.

II.    5–6. évfolyam

Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már négy éve tanulják a célnyelvet, így rendelkeznek alapvető információkkal a célnyelvi országokról. Nyelvi szintjük eléri a KER szerinti A1-es szintet.

A célnyelvi civilizáció tantárgy kiemelkedő szerepet játszik a kulcskompetenciák fejlesztésében, a nevelési célok elérésében. A tanítás során kulturális, technikai, történelmi, művészeti és természettudományos ismeretekhez jutnak a tanulók. Nem az ismeretek egyszerű befogadása a cél, hanem az ok-okozati összefüggések felismerése, az egyes események, szokások, jelenségek összehasonlítása. Az ismeretek elsajátítása során kialakul a tanulókban az érdeklődés a célnyelvi országok kultúrája iránt. A saját és a célnyelvi kultúrák megismerése, összehasonlítása révén bővül műveltségük, szélesedik látókörük, így fokozatosan kialakul elfogadó magatartásuk, és megbecsüléssel tekintenek az eltérő kultúrákra.

A célnyelvi civilizáció tantárgy esetében a tanulás, az információszerzés eszköze a célnyelv, így annak készségszintű felhasználására, célorientált gyakorlására ad lehetőséget. A tantárgy tartalma szoros kölcsönhatásban van más közismereti tárgyakkal. A célnyelvi országok sokoldalú megismerése természetes kapcsolódási pontokat kínál a tanulók számára földrajzi, történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismereteik kreatív és interaktív felhasználásához. A tanulók az infokommunikációs technológiai eszközökkel (IKT) támogatott információszerzést és -feldolgozást is gyakorolhatják, kezdetben segítséggel, majd képessé válnak az önálló kutatómunkára és a megszerzett információk produktív alkalmazására.

A tananyag feldolgozása közben lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók pár- és csoportmunkával, illetve a projektfeladatok során kibontakoztassák kreativitásukat, fontos a kreatív megnyilvánulások ösztönzése, elismerése.

A megjelölt témakörök nem választhatók mereven szét egymástól, közöttük tartalmi összefüggés, egymásra épülés, esetenként átfedés van. A tantárgy tanítása heti egy órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

 

A

B

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok természetföldrajza, gazdasága

2

Előzetes tudás

A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok elhelyezkedéséről, legalapvetőbb földrajzi adottságairól.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló térképen azonosítja a célországokat, képes megmutatni azok nagyobb városait, folyóit, tavait, hegyeit;
következtetni tud a földrajzi elhelyezkedésből az életmódra; információt tud szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások) segítségével;
ismeri a célnyelvi országok főbb közlekedési lehetőségeit, jellemzőit és a célnyelvi országok fizetőeszközeit, azok viszonyát a magyarországiéhoz.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok főbb városainak, legfontosabb domborzati és vízrajzi jellemzőinek felismerése, értelmezése térképen.
Ok-okozati összefüggések megállapítása az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód között.
A célnyelvi országok fizetőeszközének megismerése.
Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák megismerése.
A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedés megismerése, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai.
Autentikus anyagok felhasználása ismeretszerzésre.
Térkép, vázlat segítségével a tanuló bemutat egy-egy célországot, vagy annak egy-egy területét.

5

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
fogyasztói termékek, közlekedés.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Topográfiai jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, településtípusok, a pénz világa, közúti közlekedés.

 

C

D

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok történelme, társadalmi viszonyai

2

Előzetes tudás

A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok jellegzetességeiről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes meghatározni a célnyelvi országok államformáját,
időrendbe helyezi a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, ismeri az azokhoz köthető legfontosabb személyeket;
össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok hazai eseményeit a célnyelvi országokban történtekkel;
össze tudja hasonlítani a célnyelvi és magyarországi iskolai élet főbb vonásait, felismeri az azonosságokat és különbségeket.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok államformáinak, legfontosabb szimbólumainak (zászló, címer) megismerése.
Legfontosabb történelmi események megismerése, kronológiai sorrendbe helyezése.
A magyar és a célnyelvi országok tanult történelmi eseményeinek összehasonlítása.
Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk az ország életére.
Diákélet, iskolai szokások a célnyelvi országokban és Magyarországon.

5

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tanult történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; események időrendbe állítása.
Erkölcstan: ember az időben: gyermekkor, serdülőkor; társas kapcsolatok; egyén és közösség.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Társadalom, jelképek, a társadalmi együttélés szabályai, erkölcs, illem, jogok és kötelességek az iskolában.

 

E

F

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban

2

Előzetes tudás

A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok hagyományairól, szokásairól, ünnepeiről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes segítséggel információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről;
ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésük módját és szimbólumait;
tud röviden ismertetni néhány, a célnyelvi országokra jellemző népszokást, kialakulásukkal és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel;
röviden be tudja mutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket, és ismer néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő szokást;
képes ismertetni néhány tipikus tájjellegű ételt és italt; tudja egy-egy tipikus étel elkészítési módját, receptjét.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országokban lakó emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. A vidéki és a városi életmód jellegzetességei.
Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása.
A célnyelvi országok családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése.
Népszokások, hiedelmek elmondása, kialakulásuk ismertetése vázlat segítségével.
Vendégvárás, vendéglátás társadalmi szokásai nálunk és néhány célországban.
Az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások ismertetése, jellemző ünnepi menü összeállítása.

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők.
Magyar nyelv és irodalom: népszokások kialakulása.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: szokás, hagyomány, illem.
Erkölcstan: családi élet.
Természetismeret: egészséges életmód.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Városi és vidéki élet, család, állami és családi ünnepek, népszokás, hiedelem, életmód, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek, gyorséttermek.

 

G

H

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Szabadidő, sport a célnyelvi országokban

2

Előzetes tudás

A célnyelv tanulása során a tanulóknak előzetes ismeretei vannak a célnyelvi országok jellemző, tradicionális sportágairól.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős és hobbitevékenységeit;
tud példát mondani kulturált szórakozási, szabadidős tevékenységekre;
be tudja mutatni a célországokra jellemző nemzeti sportokat, ismeri a legjelentősebb sporteseményeket;
képes összehasonlítani a célnyelvi országok és a hazai iskolai élet jellemző sporttevékenységeit.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Jellemző szabadidős tevékenységek bemutatása, összehasonlítása a hazaiakkal.
A kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása.
Nemzeti sportok, sportágak megismerése, a szabályok bemutatása, a sport szerepe a mindennapi életben.
Iskolai sporttevékenységek bemutatása, a különböző országok iskolai lehetőségeinek összehasonlítása.
Ismert és eredményes sportolók bemutatása.

5

Kapcsolódási pontok

Testnevelés és sport: sportágak, szabályrendszerek; játékszabályok; életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek.
Erkölcstan: sportszerűség.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Egészséges életmód, sportolás, fair play, szabadidő hasznos eltöltése, kulturált szórakozás, hobbi.

 

I

J

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok irodalma, művészete

2

Előzetes tudás

A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok gyermekirodalmáról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismer a célországokhoz köthető legendákat, történeteket, irodalmi alkotásokat, tudja ezeket valóságtartalmuk alapján csoportosítani (mondák, legendák vagy valós megtörtént események);
ismeri a legjelentősebb legendákban, történelmi leírásokban szereplő személyeket;
ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető írót, költőt, gyerekverset, irodalmi alkotást;
ismeri a célnyelvi országok leghíresebb múzeumait, néhány, ezekben kiállított tárgyat;
ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető képzőművészt, zeneszerzőt és zenészt.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Különböző műfajú irodalmi szövegek megismerése, azok tartalmának felhasználása a célnyelvi országok történelmének feldolgozásában.
A valóságon és a legendákon alapuló történetek szétválasztása.
Irodalmi alkotások (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások) megismerése.
A legjellemzőbb képzőművészeti műalkotások, múzeumi tárgyak felismerése.
A célnyelvi ország leismertebb képzőművészeinek, íróinak, költőinek megismerése.
Zenekari művek, dalok, népdalok, rigmusok megismerése, célnyelvi országok szerinti csoportosítása.

5

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete; gyermek és ifjúsági irodalom.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.
Ének–zene: népzene, klasszikus zene, popzene.
Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái;
Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Legenda, mítosz, történelmi szemelvény, irodalmi műalkotás, meghatározó képzőművészeti alkotás, klasszikus és
popzene.

 

K

L

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Magyarország bemutatása külföldieknek

2

Előzetes tudás

Az iskolai tanulmányok során és az iskolán kívül szerzett tapasztalatok a hazai ünnepek köréről.
A tanuló ismeri szülőhelyét, azt el tudja helyezni az ország térképén. Ismeri az ország főbb hegy- és vízrajzi jellemzőit.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló rendelkezik alapvető célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében;
képes bemutatni hazánk földrajzi jellemzőit;
fel tudja sorolni, egy-két mondattal ismerteti hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit a már megismert időszakokból;
bemutatja nemzeti jelképeinket, ünnepeinket; legfontosabb hagyományainkat;
tud leírást adni arról az iskoláról és településről, ahol tanulmányait folytatja;
képes bemutatni kedvenc magyar íróját.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Ismeri és használja a történelmi események, földrajzi adottságok, jellegzetességek bemutatásához szükséges célnyelvi szókincset.
Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájegységeinek, hegyeinek, folyóinak megnevezése, bemutatása.
Történelmi csomópontok, azok hatásainak, következményeinek bemutatása.
Idegenvezetői szerepjáték arról a városról, ahol tanul (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói).
Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal.
Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása.

5

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; tudomány, technika, kultúra: Semmelweis Ignác, Kőrösi Csoma Sándor, Szent-Györgyi Albert, a magyar Nobel-díjasok. magyar találmányok.
Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények.
Vizuális kultúra: a legjelentősebb múzeumok, műalkotások leírása.
Hon- és népismeret: Magyarország néprajzi hagyományai.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város és a vidék természeti, kulturális értékei.

 

M

N

1

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló ismeri a célországok földrajzi elhelyezkedését, geográfiai jellemzőit.
Időrendbe tudja helyezni a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, személyeket, észreveszi az ok-okozati összefüggéseket.
Ismeri a célnyelvi országok és hazánk nemzeti jelképeit, szimbólumait, a legfontosabb nemzeti és családi ünnepeket, szokásokat, ezeket összehasonlítja a magyarországiakkal.
Össze tud hasonlítani célnyelvi országokhoz, illetve hazánkhoz köthető népszokásokat, hiedelmeket.
Felismer célországokhoz köthető művészeti, zenei alkotásokat, ismer híres múzeumokat.

III.    7–8. évfolyam

Ebbe a szakaszba érve a diákok már két éve tanulják a célnyelvi civilizáció tantárgyat, nyelvtudásuk a KER szerinti A2 szinten van. Nyelvtudásuk lehetővé teszi, hogy idegen nyelven is szerezzenek információkat a körülöttük lévő világról, és ezzel a lehetőséggel tudatosan éljenek. Motivációjukat növeli, hogy a célnyelvi civilizáció tanulása során a már meglévő földrajzi, történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket felhasználhatják, továbbfejleszthetik. Ez kreativitásra, elemző, analizáló gondolkodásmódra ad lehetőséget, s egyben segíti őket a megfelelő, egyéni tanulási stratégia kialakításában.

A tantárgy tanulása során mélyebben megismerik a célnyelvi országok történelmét, gazdaságát, hagyományait, kultúráját, művészetét. Párhuzamot vonnak ezek hazai vonatkozásaival, s megtanulják a célnyelvi és a magyarországi jellemzőket összehasonlítani, bemutatni. A tudományos életben elért magyar eredmények, világhírű tudósaink munkásságának megismerése, bemutatása hozzájárul a nemzet szellemi és tárgyi öröksége iránt érzett megbecsülés kialakulásához. Ezek a tevékenységek erősítik interkulturális készségeiket és a nemzeti öntudatot is.

A feladatok jellege, tartalma egyre több lehetőséget biztosít az önálló kutatómunkára, egyéni és csoportos előadásokra. A tanulók megfogalmazhatják feltevéseiket, következtetéseiket, gyakorolhatják a kulturált vitát, a tényeken alapuló érvelést.

A 7–8. évfolyamon az előző szakaszok témakörei életkoruknak, s a más tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteknek megfelelően koncentrikusan bővülnek, egymásra épülnek.

A 8. évfolyam végére a tanulók képessé válnak arra, hogy a célnyelv használatával önállóan is megismerkedjenek más kultúrákkal, és összehasonlítsák ezeket, valamint be tudják mutatni Magyarország természeti, történelmi, szellemi értékeit. Nyitottabbá válnak a világra, interperszonális kapcsolataikban elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.

 

A

B

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok természetföldrajza

2

Előzetes tudás

A célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretek (fekvés, főváros, folyók, éghajlat). A tanuló ismeri a nemzeti jelképeket, szimbólumokat.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, térképekből;
tud következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az ország jellemzőire: az életmódra, a kulturális szokásokra, a mindennapi életre;
tud információt szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások, ismeretterjesztő filmek) segítségével.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek bemutatása, jelölése kontúrtérképen.
Ok-okozati összefüggések megállapítása a földrajzi helyzet, az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód és a kulturális szokások között.
Autentikus anyagok felhasználása, értelmezése, mint az ismeretszerzés egyik forrása.
Egyéni vagy csoportos előadások készítése, információszerzés célnyelven egy-egy adott témáról.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; éghajlat-módosító tényezők; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése.
Célnyelv: lényegkiemelés.
Matematika: logikai következtetések, grafikonok, adatok értelmezése.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Topográfia, nemzeti jelképek, szimbólumok, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, településtípusok, időjárási és éghajlati tényezők.

 

C

D

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok gazdasága

2

Előzetes tudás

A tanuló már foglalkozott egyes célnyelvi országok gazdaságával a Földünk és környezetünk műveltségterület keretében.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri a célnyelvi országok alapvető gazdasági ágazatait, a főbb, idehaza is ismert márkákat;
ismeri a jelentős ipari találmányokat, feltalálókat, ezeknek az ország gazdaságára gyakorolt hatását;
képes információt gyűjteni aktuális és alapvető gazdasági kérdésekről;
képes megérteni a célnyelv országainak célnyelven írott gazdasági híreit.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok gazdasági adottságainak, jellemzőinek megismerése.
Néhány ipari találmány, ezek hatása az ország gazdaságára.
Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák, és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok ismerete.
A lakosság életszínvonalának megismerése, néhány összefüggés felismerése az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény között.
Önálló ismeretszerzés nyomtatott termékek és a média segítségével.
Hírek, információk megértése célnyelven.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: gazdaságföldrajz.
Technika, életvitel és gyakorlat: találmányok, feltalálók.
Matematika: grafikonok, adatok gyűjtése, következtetések.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, ipari találmány, globalizáció, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok.

 

E

F

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok történelme, politikai, társadalmi viszonyai

2

Előzetes tudás

A tanuló már ismeri a célnyelvi országok államformáját, meghatározó történelmi eseményeit.
A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külföldi politikai híreket.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes időrendbe helyezni a történelmi eseményeket, ismeri azoknak az országra, világra gyakorolt hatásait;
össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok meghatározó, hazai és célnyelvi országokhoz kötődő eseményeit, észreveszi az azok közötti összefüggéseket;
ismeri a vallás és a legnagyobb működő egyházak szerepét egyes célnyelvi országokban.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok elhelyezése, összehasonlítása a nemzetek közösségében (államforma, méret stb.) .
Magyarország és a célnyelvi országok történelmi eseményeinek, politikai berendezkedésének összehasonlítása. A legfontosabb vallások, egyházak megismerése.
Kulturális sajátosságok, különbségek felismerése.
A társadalmat érintő alapvető globális problémák tudatosítása (bűnözés, droghelyzet), és a segítségnyújtás lehetőségeinek feltárása.
Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk a társadalmi folyamatokra.

5

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; események párhuzamba állítása; vallások kialakulása.
Erkölcstan: történelmi egyházak.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Társadalom, államfő, politikai intézményrendszer, az emberi alapjogok, vallás, történelmi egyházak.

 


G


H

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban

2

Előzetes tudás

A tanulónak vannak ismeretei a célnyelvi országok mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a hagyományokról, ünnepekről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes információkat gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről;
tud a társadalmi érintkezés, az etikett legfontosabb szabályainak megfelelően viselkedni;
ismeri a tipikus célnyelvi családmodellt;
ismerteti a célnyelvi országokra jellemző népszokásokat, népzenei műveket, népművészeti jellegzetességeket, összehasonlítja ezeket a magyarországiakkal;
tud példát mondani kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményekre, fesztiválokra;
ismeri az állami és családi ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országokban élő emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése.
Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása, összehasonlítása.
A célnyelvi országok társadalmi érintkezési formáinak megismerése, a reagálás gyakorlása.
Jellemző népzenei, népművészeti alkotások ismerete.
Kulturális események, fesztiválok jelentőségének megismerése, összekapcsolása különböző művészeti ágakkal.
Gasztronómia, az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások, tipikus étel elkészítési módjának ismertetése.

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők.
Magyar nyelv és irodalom:
népszokások, hiedelmek.
Hon- és népismeret: szokás, hagyomány, illem.
Erkölcstan: családi élet.
Ének-zene: népzene.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Városi és vidéki élet, család, nagycsalád, életmód, népzene, népművészet, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, tradicionális ételek.

 

I

J

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Szabadidő, sport a célnyelvi országokban

2

Előzetes tudás

A tanuló saját tapasztalatainak és tanulmányainak megfelelően számos ismerettel rendelkezik a sport- és szabadidős tevékenységekről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk gyűjtésére;
tud logikusan, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekben;
tisztában van a sport jelentőségével és szerepével a célnyelvi országban és hazánkban;
képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző szabadidős tevékenységeit, legfontosabb kulturális eseményeit, fesztiváljait;
tud példát mondani a kulturált szórakozási, szabadidős lehetőségekre, helyszínekre.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A sport jelentősége, szerepe a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében.
Sporthoz kötődő fogalmak megismerése (pl. versenyszellem, csapatszellem, veszíteni tudás képessége).
A fair play fogalmának ismerete és jelentőségének felismerése az élsportban és a tömegsportban.
Az olimpiai eszme megismerése; a célnyelvi országok és hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon.
A legjellegzetesebb, tradicionális sportesemények a célnyelvi országokban és hazánkban.
Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országban és hazánkban.

5

Kapcsolódási pontok

Erkölcstan fair play; dopping.
Biológia-egészségtan: a sport élettani hatásai; sportsérülések, doppingszerek hatásai; egészséges életmód, helyes táplálkozás.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az olimpiai játékok története.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Szabadidősport, tömegsport, élsport, fair play, dopping, életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, élettani hatások, szabályok, felszerelések.


K

L

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok irodalma, művészete, tudományos élete

2

Előzetes tudás

A tanulónak már vannak ismeretei a célnyelvi országok irodalmi alkotásairól (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások).
Megismerte a legjellemzőbb képzőművészeti műalkotásokat, múzeumi tárgyakat.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri a célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét;
ismeri a célnyelvi országok legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait és tudósait, képes bemutatásukra;
be tudja mutatni a célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületét, a korszak és az épület jellemzőivel;
ismeri a tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepét a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban;
ismer néhány humoros írást, viccet, melyek a célnyelvi országok jellemzőit mutatják be.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjének, képző- és előadóművészének megismerése.
Tudományos-technikai felfedezések, tudósok megismerése, a felfedezések hatásainak bemutatása.
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületének, a korszaknak és az épület jellemzőinek bemutatása.
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú múzeumának, színházának megismerése.
A tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepe a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban.

Néhány humoros írás, vicc megismerése, mely a célnyelvi országok jellemzőit mutatja be.

5

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudományos, technikai felfedezések.
Rajz és vizuális kultúra: művészi korszakok, építőművészet.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáció hatása, értékek kiválasztása.
Célnyelv: humoros írások.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Klasszikus és kortárs irodalom, képzőművészeti korok, festészet, építészeti stílusok, tömegkommunikáció, tudomány, technika, találmányok, vívmányok, előadó-művészet: zene, filmművészet, színházművészet, klasszikus és kortárs művészek.

 

M

N

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Magyarország bemutatása más országokban élő embereknek

2

Előzetes tudás

A tanuló az iskolai tanulmányok során megismerte Magyarország természetföldrajzát, történelmét, legfontosabb irodalmi és művészeti értékeit, a tudományos életben betöltött szerepét.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló rendelkezik az információgyűjtéshez szükséges célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében;
képes hazánk földrajzi jellemzőit, tájegységeit bemutatni; összehasonlítani a célországok földrajzi adottságaival;
kronológiai sorrendbe tudja állítani, jellemzi hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit, és azokat összehasonlítja a célnyelvi országok történelmi eseményeivel;
ismeri és be tudja mutatni a hazai tudományos élet kiemelkedő szereplőit (pl.: Nobel-díjasok) és munkásságuk hatását a világra;
képes bemutatni a legjelentősebb magyar városokat, a fővárost és annak nevezetességeit;
képes bemutatni kedvenc magyar íróját, néhány irodalmi, képző- és filmművészeti alkotást.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájainak, hegyeinek, folyóinak bemutatása.
Történelmi események időrendbe állítása, azok hatásainak, következményeinek bemutatása.
A főváros és nagyobb városok bemutatása (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói).
Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal.
Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása.
Tudományos eredmények, találmányok megismerése, tudósok bemutatása.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza.
Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek: magyar történelem.
Matematika: a Bolyaiak, Neumann János.
Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudomány, technika, kultúra: Nobel-díjas atomtudósok, magyar találmányok, pl. villanymozdony.
Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények.
Vizuális kultúra: múzeumok, műalkotások leírása.
Technika, életvitel és gyakorlat: technikai vívmányok.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város természeti, kulturális értékei, tudomány és technika, Nobel-díj.

 

O

P

1

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló be tudja mutatni a célnyelvi országok és Magyarország földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit.
Ismeri a célnyelvi országok gazdasági fejlődésének legfontosabb állomásait, ennek az életszínvonalra gyakorolt hatásait.
Időrendbe helyezi és összehasonlítja az azonos történelmi időszakok hazai és célnyelvi országbeli meghatározó eseményeit, felfedezi az azok közötti összefüggéseket.
Célnyelven végez önálló gyűjtőmunkát a hagyományos és a digitális médiumok segítségével.
Ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésének módját és a megemlékezések szimbólumait.
Ismeri a sport jelentőségét, szerepét a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében.
Ismeri a célnyelvi országok és a hazai élet néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és
előadóművészét.
Ismeri és bemutatja a célnyelvi országok és Magyarország legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait, tudósait.
Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

IV.    9–10. évfolyam

A 9. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább öt évig tanulták a célnyelvet általános iskolában, öt évfolyamos képzés esetén pedig egy éve az előkészítő évfolyamon. Az általános iskola, illetve az előkészítő évfolyam nyelvóráin alapvető információkat szereztek a célnyelvi országokról, kialakult bennük az érdeklődés a célnyelvi országok kultúrája iránt. Nyelvi szintjük eléri a Közös európai referenciakeret (KER) szerinti A2-es, illetve B1-es szintet. Nyelvtudásuk tehát lehetővé teszi, hogy idegen nyelven is szerezzenek információkat a körülöttük lévő világról. Motivációjukat növeli, hogy a célnyelvi civilizáció tanulása során a már meglévő földrajzi, történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteiket felhasználhatják, továbbfejleszthetik. Ez kreativitásra, elemző, analizáló gondolkodásra ad lehetőséget, s egyben segíti őket a megfelelő, egyéni tanulási stratégia kialakításában.

A célnyelvi civilizáció tantárgy kiemelkedő szerepet játszik a kulcskompetenciák fejlesztésében, a nevelési célok elérésében. A tanítás során kulturális, technikai, történelmi, művészeti és természettudományos ismeretekhez jutnak a tanulók. A cél az ok-okozati összefüggések felismerése, az egyes események, szokások, jelenségek összehasonlítása. A saját és a célnyelvi kultúrák megismerése, összehasonlítása révén bővül a tanulók műveltsége, szélesedik látókörük, így fokozatosan kialakul elfogadó magatartásuk, és megbecsüléssel tekintenek az eltérő kultúrákra.

A tantárgy tanulása során mélyebben megismerik a célnyelvi országok történelmét, gazdaságát, hagyományait, kultúráját, művészetét. Párhuzamot vonnak ezek hazai vonatkozásaival, s megtanulják a célnyelvi és a magyarországi jellemzőket összehasonlítani, bemutatni. A tudományos életben elért magyar eredmények, világhírű tudósaink munkásságának megismerése, bemutatása hozzájárul a nemzet szellemi és tárgyi öröksége iránt érzett megbecsülés kialakulásához. Ezek a tevékenységek erősítik interkulturális készségeiket és a nemzeti öntudatot is.

A célnyelvi civilizáció tantárgy esetében a tanulás, az információszerzés eszköze a célnyelv, így annak készségszintű felhasználására, célorientált gyakorlására ad lehetőséget. A tantárgy tartalma szoros kölcsönhatásban van más közismereti tárgyakkal. A célnyelvi országok sokoldalú megismerése természetes kapcsolódási pontokat kínál a tanulók számára földrajzi, történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismereteik kreatív és interaktív felhasználásához. A tanulók az IKT-eszközökkel támogatott információszerzést és -feldolgozást is gyakorolhatják, képessé válnak az önálló kutatómunkára és a megszerzett információk produktív alkalmazására.

A tananyag feldolgozása közben lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók pár- és csoportmunkával, illetve a projektfeladatok során kibontakoztassák kreativitásukat, fontos a kreatív megnyilvánulások ösztönzése, elismerése. A feladatok jellege, tartalma sok lehetőséget biztosít az önálló kutatómunkára, egyéni és csoportos előadásokra. A tanulók megfogalmazhatják feltevéseiket, következtetéseiket, gyakorolhatják a kulturált vitát, a tényeken alapuló érvelést.

A 10. évfolyam végére a tanulók képessé válnak arra, hogy a célnyelv használatával önállóan is megismerkedjenek más kultúrákkal, és összehasonlítsák ezeket, valamint be tudják mutatni Magyarország természeti, történelmi, szellemi értékeit. Nyitottabbá válnak a világra, interperszonális kapcsolataikban elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.

A megjelölt témakörök nem választhatók mereven szét, közöttük tartalmi összefüggés, egymásra épülés, esetenként átfedés van. A tantárgy tanítása heti egy órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

 

A

B

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok természetföldrajza

2

Előzetes tudás

A tanuló már rendelkezik a célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretekkel (fekvés, főváros, folyók, éghajlat) az anyanyelvén és célnyelven is. Ismeri a topográfiai fogalmakat, tudja használni a hagyományos és az online térképeket. A nemzeti jelképeket ismeri.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes a célnyelvi országok földrajzi fekvésére, felszínére, felszínformáira, tájegységeire és legfontosabb vízrajzi jellemzőire vonatkozóan tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, hagyományos és online térképekből;
tud a topográfiai fogalmakhoz tartalmi elemeket rendelni és természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképeket összehasonlítani;
következtet a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az élővilágra, a népességre, valamint a kultúra jellemzőire;
ismeri az adott terület élővilágának legfontosabb jellemzőit;
szabatosan, a szükséges szaknyelv felhasználásával mutatja be a célnyelv országainak alapvető természetföldrajzát digitális eszközök alkalmazásával is.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek megismerése és kontúrtérképen történő elhelyezése.
Az éghajlat és az időjárás változásának és a célnyelvi országok legjellemzőbb élővilágának ismerete – a többi tantárgyra is építve.
Geopolitikai következmények felismerése, megfogalmazása, a közigazgatási régiók (autonómiák, tartományok, államok) azonosítása térkép segítségével.
Nemzeti jelképek (zászlók, címerek) és szimbolikájuk értelmezése.
Népességi adatok (lakosságszám, népsűrűség) elemzése térkép alapján.
A népesség eloszlásának területi sajátosságai, ennek természeti, társadalmi, gazdasági okai és következményei; a bevándorlók szerepe az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás és a bevándorlás korlátozásának okai.
A célnyelvi országok leghíresebb városainak, turisztikai központjainak, nevezetességeinek megismerése, bemutatása.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége; településtípusok; globális problémák, életminőségek különbségei.
Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.
Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Topográfia, nemzeti jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, élővilág, a településtípusok.

 

C

D

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok gazdasága

2

Előzetes tudás

A tanuló már foglalkozott országok gazdaságával a Földrajz tantárgy keretében. Ismeri az alapvető gazdasági folyamatokat, jelenségeket.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulóban kialakul az érdeklődés a célnyelvi országok gazdasági és pénzügyi helyzete iránt, és tud célnyelven információt gyűjteni a hagyományos és digitális médiumokban;
a szükséges szaknyelv felhasználásával beszél a célnyelv országainak alapvető gazdasági ágairól, a célországok Magyarországgal fenntartott kapcsolatáról;
összehasonlító elemzéseket végez statisztikai táblázatok, grafikonok, diagramok, folyamatábrák, térképek alapján.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok gazdasági adottságainak és jellemzőinek, főbb gazdasági ágazatainak, a világ társadalmi-gazdasági rendszerében betöltött szerepének, a magyar vonatkozásoknak a megismerése.
Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok megismerése.
A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságainak megismerése.
A lakosság életszínvonalának megismerése.
Önálló információszerzés és az információk értelmezése az aktuális és alapvető gazdasági kérdések területén.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: iparágak, nemzetközi szervezetek, pénzügyi fogalmak, tőke és a munkaerő mobilitása, közlekedés.
Matematika: grafikonok, adatok gyűjtése, következtetések levonása.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, nemzetgazdaság, közúti közlekedés, ökonómia és ökológia, fenntartható fejlődés, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, infláció, GDP.

 

E

F

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok politikai berendezkedése

2

Előzetes tudás

A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külpolitikai híreket, ami jó kiindulási pontként szolgálhat a további tanulmányokhoz.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes gyűjtőmunkára a célnyelven, értelmezi a hagyományos és a digitális médiumok politikai híreit;
összehasonlítja a célnyelvi országok és Magyarország politikai berendezkedését;
bemutatja a célnyelv országainak politikai rendszerét, az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokat, kötelezettségeket.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok politikai berendezkedésének megismerése.
Tájékozódás a célországok állam- és intézményrendszerének felépítéséről, a kormány- és az államfő hatásköréről.
A jelentős politikai pártok a célországokban.
A társadalmi, politikai, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása.
A civil szervezetek szerepe a társadalomban, a civil mozgalmak jelentősége a célországokban.

5

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formái.
Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Államformák, alkotmányosság, hatalmi ágak: a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom, államfő, demokrácia, politikai intézményrendszer, társadalmi és politikai konfliktus, autonómia, szolidaritás, politikai és szociális jogok, a kisebbségi jogok, civil szféra.

 

G

H

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok társadalmi viszonyai

2

Előzetes tudás

A történelem és állampolgári ismeretek tanulása során a tanuló megismerte a társadalmi rétegek, nemzetiségek, kisebbségek fogalmát, hallhat a médiában az Európai Unió kisebbségi és bevándorlási problémáiról; célnyelvi tanulmányai során szerzett információt az oktatásról, játék- és dokumentumfilmekből, a hírekből értesülhet a nagyvárosok társadalmi problémáiról, a bűnözésről, a droghelyzetről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes információt gyűjteni a társadalmi viszonyok és problémák bemutatására a különböző médiumok és képi források felhasználásával;
ismeri a célnyelvi kultúra társadalmi berendezkedését;
felismer társadalmi és erkölcsi problémákat, ezeket megfogalmazza;
tud véleményt nyilvánítani társadalmi kérdésekben, képes logikusan és tárgyilagosan érvelni, az eltérő véleményeket meghallgatja, megérti;
felismeri a kultúrák és értékrendek közötti különbségeket és összeveti azokat a saját kultúrájával és értékrendjével.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok társadalmi viszonyai, a különböző kultúrák, társadalmi rétegek, csoportok, eltérő kultúrák tanulmányozása.
A célnyelvi országokban létező társadalmi rétegek, csoportok (öregek, fiatalok, gyerekek, nők, kisebbségek, bevándorlók) aktuális helyzetének, együttélési formáinak, civilizációs konfliktusainak, társadalmi feszültségeinek megismerése és helyzetük összehasonlítása, az eltérések, illetve párhuzamok keresése.
A hazai és a célnyelvi országok oktatási rendszere közti különbségek és hasonlóságok feltárása, megértése.
A tanulás, a tudás és a műveltség mai szerepének értelmezése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák, valamint a történelemből tanultak alapján.

5

Kapcsolódási pontok

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz; a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, egész életen át tartó tanulás.
Földrajz: társadalomföldrajz.
Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Társadalom, osztály, réteg, csoport, a társadalmi együttélés szabályai, szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem, kisebbségek, bevándorlás, emberi alapjogok, a jogegyenlőség elve, a gyermekek jogai, diákjogok és kötelességek, egészség és társadalombiztosítás, munkanélküliség, élethosszig tartó tanulás, demográfia, demográfiai robbanás, elöregedés, túlnépesedés.

 

I

J

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Hagyományok, szokások, életmód

2

Előzetes tudás

A tanuló célnyelvi tanulmányainak köszönhetően ismeretekkel rendelkezik a célnyelvi civilizáció mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a hagyományokról. Ezek kiegészülnek a médiából vett példákkal és saját tapasztalataival.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes a hírekből, audio(vizuális) anyagokból, fényképekről információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, életviteléről;
felismeri a társadalmi, erkölcsi problémákat, összeveti ezeket a hasonló hazai problémákkal;
a társadalmi érintkezés szabályai szerint viselkedik, megfelelően reagál az általánosan használt gesztusokra, tisztázza a számára esetleg ismeretlen gesztusok jelentését;
életstratégiákról, jövőképekről beszélget különböző minták és példaképek alapján.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok családmodelljeinek elemzése, a családi szereposztás azonosítása.
A gyermekek helyzetének, legfontosabb jogainak és kötelességeinek bemutatása a családban, ezek összevetése a hazai viszonyokkal.
A célnyelvi országok nemzeti és családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése.
A célnyelvi országok hagyományos ételei, tipikus alapanyagok, régiók tipikus ételei. Étkezési szokások.
A szabadidő eltöltése, a kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása. A turizmus hatása a célnyelvi országokra.
A vidéki és városi élet.

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; testi és lelki egészség, egészséges ételek.
Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet.
Biológia-egészségtan: egészséges életmód, fogyatékkal élők.
Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Család, nagycsalád, háztartás, időbeosztás, állami és családi ünnepek, gyermeki jogok, kötelességek, elöregedés, egészséges életmód, urbanizáció, gasztronómia, gyorséttermek, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek.

 

K

L

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Környezetvédelem

2

Előzetes tudás

A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően ismeretekkel rendelkezik a környezetvédelemről, és célnyelvi tanulmányai révén ismeri a témához kapcsolódó alapszókincset is.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló használja a hagyományos és digitális hírforrásokat ismeretszerzésre; rendszerezi az információkat;
ismeri a környezetszennyezés fajtáit, okait és hatásait, valamint a környezetvédelem lehetőségeit és eredményeit, tud ezekről véleményt mondani;
tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szakszókincs használatával érvelni a környezetszennyezéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Az éghajlati változások és a hozzájuk kapcsolódó ártalmak (pl. üvegházhatás, felmelegedés) kialakulásának és folyamatának ismerete, a változások okainak értelmezése.
A környezetszennyezés fajtáinak megismerése (pl. levegő-, talaj- és vízszennyezés).
A környezetszennyezés hosszú távú következményeinek felismerése (pl. édesvíz hiánya, energiaforrások kimerülése, életlehetőségek megszűnése, migráció).
A háztartási, ipari és veszélyes hulladék kezelése és újrahasznosítása a célnyelvi országokban és hazánkban.
A hagyományos energiaforrások és a nukleáris energia előnyeinek és veszélyeinek ismerete, valamint az alternatív energiaforrások ismertetése (pl. megújuló energiaforrások).
A célnyelvi országokban és hazánkban leggyakrabban előforduló környezeti katasztrófák ismerete (pl. árvíz, vízszennyezés).
A célnyelvi országokban és hazánkban működő legfontosabb környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek és tevékenységük megismerése (pl. Greenpeace, zöld mozgalmak).

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, újrahasznosítás, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben.
Biológia-egészségtan: természetvédelem, a biológiai sokféleség védelme, a környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés.
Földrajz: településtípusok, globális problémák, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai.
Etika: etikus kereskedelem (fair trade).
Kémia: vegyi anyagok hatásai a környezetre.
Földrajz: talajerózió, felmelegedés hatásai az éghajlatra.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: természetes erőforrások változásának hatása a gazdaságra.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Környezetszennyezés, környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, megújuló energiaforrások, erózió, urbanizáció, felelősségvállalás, ökológia, éghajlatváltozás, globális és regionális problémák, közlekedés.

 

M

N

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Tömegkommunikáció, média

2

Előzetes tudás

A tanuló célnyelvi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a tömegkommunikációs forrásokról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri és használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit információgyűjtésre, az információkat rendszerezi és értelmezi;
tud a tömegkommunikáció társadalmi hatásairól, pozitív és negatív aspektusairól;
tud a megfelelő szókincs használatával véleményt megfogalmazni a médiával kapcsolatos kérdésekről;
ismeri a sajtószabadság fogalmát a célnyelvi országokban és hazánkban.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A kereskedelmi és a közszolgálati médiumok.
A célnyelvi országok egyes televíziós és rádióműsorainak megismerése, bemutatása. Tévézési szokások a célnyelvi országokban és hazánkban.
A célnyelvi országok egyes nyomtatott sajtótermékeinek és néhány, a célnyelvi országokhoz kötődő internetes portálnak a megismerése és bemutatása.
A média tömegformáló szerepének felismerése és értékelése.
A tömegkommunikációs csatornákból szerzett információk kritikus kezelése, hitelességük ellenőrzése más források, pl. az internet segítségével.
Az internet szerepe a tömegkommunikációban, az online források hatása a jövő tömegkommunikációjára.
A reklámok, hirdetések értelmezése a célországok kultúrájának, társadalmi szokásainak ismeretében.
Műsorkészítés, lapszerkesztés.

5

Kapcsolódási pontok

Etika: újságírói etika; reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep kialakítása; információs önrendelkezési jog; manipuláció, médiaszabályozás.
Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikációs források nyelvezete; a média hatása a nyelv változására.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a cenzúra és sajtószabadság a történelem folyamán.
Informatika: az internet mint tömegkommunikációs forrás, az internet szerepe a XXI. század tömegkommunikációjában.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Sajtó, sajtószabadság, cenzúra, nyomtatott, hangzó és digitális sajtótermékek, bulvársajtó, minőségi újságírás, internet, közszolgálati és kereskedelmi csatornák, reklámok, hirdetések, véleményformálás, manipuláció, média, tömegkommunikáció.

 

O

P

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Sport

2

Előzetes tudás

A tanuló élettapasztalatának és tanulmányainak köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a sportokról és az egészséges életmódról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk összegyűjtésére, rendszerezi és értelmezi ezeket az információkat;
felismeri a sport pozitív élettani hatásait, valamint az élsport esetleges negatív hatásait, és tud ezekről kritikus véleményt mondani;
tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekben;
tisztában van a sport múltbéli és jelenlegi szerepével a célnyelvi országokban és hazánkban.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országokban és hazánkban.
A legjellegzetesebb sportágak a célnyelvi országokban és hazánkban.
Sporthoz kötődő fogalmak ismerete (pl. fair play, versenyszellem, csapatszellem, veszíteni tudás képessége); a sport személyiségformáló szerepe.
Az olimpiai eszme és az olimpiai játékok; a célnyelvi országok és hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon.
A célnyelvi országokban és hazánkban megrendezett legjelentősebb sportesemények bemutatása.
Néhány, a célnyelvi országokból és hazánkból származó sikeres sportoló, illetve csapat bemutatása.
Új tendenciák a sportban; a küzdősportok és az extrém sportok elterjedése és ezek hatása.
Az élsport negatív aspektusainak kritikus szemlélete (pl. durvaság, teljesítménynövelő szerek, a túlzott anyagi ellenérték romboló hatásai).
A sportolók sztárrá válásának hatása az emberekre és a sportra (pl. reklámok, anyagi előnyök, divatteremtés).

5

Kapcsolódási pontok

Etika: fair play; dopping, sportszerűség
Testnevelés és sport: sportágak, szabályrendszerek; játékleírások, játékszabályok; életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Szabadidősport, tömegsport, szabályok, élsport, csapatszellem, versenyszellem, fair play, győzelem, vereség, dopping, egyéni- és csapatsport, extrém sport, életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, sportsérülések, élettani hatások, szabályok, felszerelések, sportközvetítések.

 

Q

R

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Tudományok

2

Előzetes tudás

A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően ismerettel rendelkezik számos tudományos-technikai vívmányról és ezek mindennapi életre gyakorolt hatásáról.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló használja a hagyományos és a modern tömegkommunikációs eszközöket a tudományokkal kapcsolatos információgyűjtésre;
felismeri a tudományos-technikai vívmányok fontosságát, tud megfelelő szókincs használatával beszélni az ezekhez kapcsolódó kérdésekről;
ismeri a legfontosabb tudományos-technikai vívmányokat, a célnyelvi országok és hazánk néhány felfedezőjét, feltalálóját, tudósát.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Ismeretszerzés a tudomány fejlődéséről, hatásairól (pl. ipari forradalom, XX. századi technikai forradalom).
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű tudósának, feltalálójának megismerése és bemutatása.
Logikus, érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása a modern technikai eszközök elterjedésének okairól, hatásáról, pozitív és negatív aspektusairól.

5

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudománytörténeti jelentőségű felfedezők (Arisztotelész, Kopernikusz, Newton, Galilei, Watt, Darwin, Pasteur stb.), a biotechnológia lehetőségei és etikai kérdései.
Informatika: az infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai. Netikett.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Tudomány, technika, találmányok, vívmányok, űrkutatás, kozmológia, nukleáris fizika, orvostudomány, IKT, pszichológia, agykutatás, evolúció.

 

S

T

1

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló a szükséges szókincs felhasználásával, esetenként digitális eszközök alkalmazásával, érthetően be tudja mutatni a tanulmányai során feldolgozott témákat.
Ismeri a célnyelvi országok földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit. Magyarországot be tudja mutatni egy célnyelvi beszélő számára, összehasonlításokra képes.
Ismeri a célnyelvi országok gazdasági jellemzőit, értelmezi a különböző gazdasági mutatókat. Alapvető összehasonlításokra is képes.
Ismeri a célnyelvi országok politikai rendszerét, össze tudja hasonlítani azokat a magyar politikai berendezkedéssel.
Ismeri a célnyelvi országok jellemző társadalmi viszonyait, a leggyakoribb szociális problémákat.
Tájékozott a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, gondolkodásmódjáról, életviteléről. Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.
Érti a környezetszennyezés következményeit és a környezetvédelem fontosságát.
Használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit az információgyűjtésben, képes az információk rendszerezésére, kérdések megfogalmazására.
Tájékozott a célnyelvi országok legjellegzetesebb sportágai és sporteseményei területén.
Ismer a célnyelvi kultúrákból néhány kiemelkedő jelentőségű tudományos-technikai vívmányt, valamint azok alkotóit.
Képes hazáját több szempontból bemutatni a célnyelven.
Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.

V.    11–12. évfolyam

A tanulók már több éve tanulják a célnyelvi civilizáció tantárgyat, számos olyan ismerettel rendelkeznek a célnyelvi országokról, azok társadalmáról, kultúrájáról, melyek további ismeretek megszerzésére, a már meglévő tudás bővítésére, más szempontú vizsgálatára motiválják őket. Eljutottak a Közös európai referenciakeret hatfokú skálájának (KER) minimum negyedik szintjére (B2). Kellő tapasztalattal, tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű célnyelvi információszerzésre és viszonyításra képesek. A nevelési célok közül ezen a szinten a tanulás tanítása kiemelt fontosságú, hiszen a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik az önálló és kritikus ismeretszerzést idegen nyelven, valamint nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik és munkájuk során, egész életükön át.

A 11–12. évfolyamon az előző szakasz témakörei életkoruknak, s a más tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteknek megfelelően koncentrikusan bővülnek, egymásra épülnek.

A tanulók a tantárgy tanulása közben mélyebben megismerik a célnyelvi országok történelmét, gazdaságát, hagyományait, kultúráját, művészetét. Összehasonlítják magyar megfelelőikkel, és megtanulják ugyanilyen szempontok szerint hazánkat is bemutatni. Az így megszerzett tapasztalatok erősítik interkulturális készségeiket, és segítik őket abban, hogy hazájuk értékeit is felfedezzék, tudatosabban kezeljék.

A tanulók a tantárgy komplex jellegéből adódóan a különböző tantárgyak keretében szerzett meglévő és új ismereteiket szintetizálják, más nézőpontokból vizsgálják, és kipróbálják valós életfeladatokat idéző helyzetekben. A tantárgy tanítása során lehetőséget kell biztosítani az önálló kutatómunkára, az egyéni és csoportos előadásokra, tárgyilagos és kulturált vitákra, döntéshozatali folyamatok, üzleti tárgyalások szimulációjára, prezentációk, audiovizuális műsorok vagy weblap készítésére stb. Továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kooperatív tanulásszervezési eljárások és az IKT-kompetenciák alkalmazása. A jól megválasztott tanórai feladatok és témák segíthetik a tanulókat a jövőjüket érintő fontos döntések meghozatalában is.

A tantárgy tanítása heti két órában történik. Az éves óraszám témakörönkénti felosztása a helyi tantervben jelenik meg, amelynek elkészítése és az arányok kialakítása során figyelembe kell venni a célnyelven tanított tantárgyakhoz kapcsolódó, már meglévő és fejlesztendő célnyelvi készségeket, ismereteket.

 

A

B

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok gazdasága

2

Előzetes tudás

A tanuló már foglalkozott a célnyelv országainak gazdaságával az előző szakaszban a célnyelvi civilizáció, valamint a földrajz tantárgy keretében. Tisztában van az alapvető gazdasági folyamatokkal, jelenségekkel. Már jártasságot szerezett a világháló kritikus és körültekintő használatában.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulóban kialakul az érdeklődés a célnyelvi országok gazdasági és pénzügyi helyzete iránt, és tud tájékozódni célnyelven a hagyományos és digitális médiumokban;
szabatosan, a szükséges szaknyelv felhasználásával beszél a célnyelv országainak alapvető gazdasági ágairól, ezek szerepéről a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, a célországok Magyarországgal fenntartott kapcsolatáról, valamint a fenntarthatóságról;
rendelkezik mindennapi gyakorlati gazdasági és pénzügyi ismeretekkel,
összehasonlító elemzéseket végez statisztikai táblázatok, grafikonok, diagramok, folyamatábrák, térképek alapján.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok gazdaságának a világ társadalmi-gazdasági rendszerében betöltött szerepe, a magyar vonatkozások, valamint a fenntartható gazdaság lehetőségeinek megismerése.
A célnyelvi országokban való munkavállalás lehetőségei és a lehetséges kockázatok számbavétele.
Mindennapi gyakorlati gazdasági és pénzügyi ismeretek (fizetőeszköz, számlanyitás, bankrendszer, adózás).
A célországok kapcsolatának megismerése a nemzetközi gazdasági szervezetekkel (IMF, Világbank, WTO, Európai Unió), e kapcsolatok bemutatása.
A tőke és a munkaerő-mobilitás előnyeinek, hátrányainak számbavétele.
A fogyasztóvédelem, a fogyasztói kifogások orvoslási lehetőségeinek megismerése.
Néhány összefüggés felismerése az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság között.
Önálló információszerzés és az információk értelmezése, az ismeretlen nyelvi elemek jelentésének kikövetkeztetése, a különböző típusú hírforrások összevetése az aktuális és alapvető gazdasági kérdések területén.

5

Kapcsolódási pontok

Földrajz: iparágak, nemzetközi szervezetek, pénzügyi fogalmak, tőke- és a munkaerő-mobilitás, közlekedés.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a pénz és formái, pénzintézetek és tevékenységük, vállalkozói alapismeretek, a gazdaság szerkezete, nemzeti, uniós és globális gazdaság.
Matematika: grafikonok, adatok gyűjtése, következtetések levonása.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, globalizáció, integráció, regionális folyamatok, nemzetgazdaság, közúti közlekedés, ökonómia és ökológia, fenntartható fejlődés, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, a pénz világa, adók,
euróövezet, euróválság, infláció, GDP, IMF, Világbank, WTO.

 

C

D

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok politikai berendezkedése

2

Előzetes tudás

A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy keretében a tanuló foglalkozott már a politikai felépítmények különböző rendszereivel. A célnyelvi civilizáció tantárgy előző szakaszában megismerte a célnyelvi országok alapvető jellemzőit. A médiumokban már egyre több tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külpolitikai híreket.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes önálló gyűjtőmunkára a célnyelven, tárgyilagosan értelmezi a hagyományos és a digitális médiumok politikai híreit, elfogulatlan véleményt alkot;
a szükséges szaknyelv használatával bemutatja a célnyelv országainak politikai rendszerét, az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokat, kötelezettségeket, a demokratikus gondolkodásmód jellemzőit.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célországok és Magyarország választási rendszerének sajátosságai, ezek összevetése.
A jelentős politikai pártok szerepe a célországokban, a tevékenységüket meghatározó jogrend.
A társadalmi, politikai, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása, lehetséges javaslatok a konfliktusok elrendezésére.
Politikai események elemzése és értelmezése segítséggel és önállóan, következtetések levonása.

5

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formái, az állampolgári jogok és kötelességek, országgyűlési választások.
Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Államformák, politikai és választási rendszerek, alkotmányosság, hatalmi ágak: a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom, államfő, demokrácia, politikai intézményrendszer, társadalmi és politikai konfliktus, autonómia, szolidaritás, politikai és szociális jogok, a kisebbségi jogok, civil szféra.

 

E

F

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

A célnyelvi országok társadalmi viszonyai

2

Előzetes tudás

A történelem, az állampolgári és a társadalmi ismeretek tanulása során a tanuló megismerte a társadalmi rétegek, nemzetiségek, kisebbségek fogalmát és jellemzőit. A célnyelvi civilizáció tantárgy előző szakaszában megismerte a célnyelvi országok társadalmainak főbb jellemzőit. A médiából ismeri az Európai Unió kisebbségi és bevándorlási problémáit, játék- és dokumentumfilmekből, a hírekből nap mint nap értesülhet a nagyvárosok társadalmi problémáiról, a bűnözésről, a droghelyzetről.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes önállóan információt gyűjteni a társadalmi viszonyok és problémák bemutatására a különböző médiumok, kortárs szépirodalmi és képzőművészeti alkotások, filmek és képi források felhasználásával;
ismeri a célnyelvi kultúra társadalmi és szociális intézményrendszerét;
felismer társadalmi és erkölcsi problémákat, ezeket megfogalmazza, mérlegeli a segítségnyújtás lehetőségeit és megoldást javasol;
tud elfogulatlan véleményt nyilvánítani társadalmi kérdésekben, képes logikusan és tárgyilagosan érvelni, az eltérő véleményeket meghallgatja, megérti;
felismeri a kultúrák és értékrendek közötti különbségeket és összeveti azokat a saját kultúrájával és értékrendjével.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A célnyelvi országok társadalmi viszonyainak tanulmányozása, problémák feltárása, megoldáskeresés a feszültségek oldására.
A munka világának bemutatása (pályaválasztás, munkavállalás, a célországba irányuló munkaközvetítés, munkanélküliség kérdései, érdekképviseletek); munkaerő-piaci információk gyűjtése, a célnyelvi országok munkaerő-piaci lehetőségeinek feltérképezése (pl. állások és elvárások).
Egészségügyi, társadalombiztosítási ismeretek a célországokról.
Leggyakoribb civilizációs és környezeti ártalmak, mentálhigiénés problémák felismerése.
A vallás és az egyházak szerepének megértése a társadalomban.
A társadalmat érintő alapvető globális problémák tudatosítása (pl. bűnözés, droghelyzet), és a segítségnyújtás lehetőségeinek feltárása.
A célnyelvi dialektusok ismerete, szerepe a nyelvhasználatban, néhány példa említése.

5

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz; a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, egész életen át tartó tanulás.
Földrajz: társadalomföldrajz.
Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége, magatartása és lelki egészsége;
Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.
Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Társadalom, osztály, réteg, csoport, a társadalmi együttélés szabályai, szokás, erkölcs, jog, kisebbségek, bevándorlás, emberi alapjogok, a jogegyenlőség elve, jogorvoslat, büntetés, a büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai, segítségkérés lehetőségei, pályaválasztás, munkába lépés, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú, munkavállalói stratégia, munkaerőpiac, munkaadók, munkavállalók, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, egészség- és társadalombiztosítás, munkanélküliség, élethosszig tartó tanulás, demográfia, demográfiai robbanás, elöregedés, túlnépesedés, történelmi vallások és új keletű vallási közösségek.

 

G

H

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Hagyományok, szokások, életmód

2

Előzetes tudás

A tanuló célnyelvi ás célnyelvi civilizációs tanulmányainak köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a célnyelvi civilizáció mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a hagyományokról. Ezek kiegészülnek a médiából vett példákkal és saját tapasztalataival.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló képes a hírekből, szépirodalmi és képzőművészeti alkotásokból, filmekből és fényképekből információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, gondolkodásmódjáról, életviteléről;
felismeri a társadalmi, politikai, erkölcsi problémákat, összeveti ezeket a hasonló hazai problémákkal, és megoldási javaslatokat tesz;
a társadalmi érintkezés és üzleti etikett szabályai szerint viselkedik, megfelelően reagál a különböző társadalmi rétegekben használt gesztusokra, tisztázza a számára esetleg ismeretlen gesztusok jelentését;
életstratégiákról, jövőképekről beszélget különböző minták és példaképek alapján.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A gyermekek helyzetének bemutatása a társadalomban, ezek összevetése a hazai viszonyokkal, valamint a gyermekvállalással és a gyermekneveléssel kapcsolatos közvélekedés megismerése.
A célnyelvi országok tradicionális és modern konyhaművészetének tanulmányozása; az életmód változásának hatása a modern konyhára.
A kultúrára jellemző gondolkodásmód, ideálok, értékek feltárása, a célnyelvi országokban elvárt magatartásformák megismerése, gyakorlása.
A városiasodás és az életminőség alakulásának bemutatása.

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; testi és lelki egészség, egészséges ételek.
Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet.
Biológia-egészségtan: egészséges életmód, fogyatékkal élők.
Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.
Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Család, családtervezés, „szingli”, nagycsalád, háztartás, időbeosztás, állami és családi ünnepek, gyermeki jogok, kötelességek, esélyteremtés, elöregedés, egészséges életmód, fogyatékkal élők, életminőség, urbanizáció, gasztronómia, gyorséttermek, kiegyensúlyozott táplálkozás.

 

I

J

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Környezetvédelem

2

Előzetes tudás

A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a környezetvédelemről, és célnyelvi, valamint célnyelvi civilizációs tanulmányai révén ismeri a témához kapcsolódó alapszókincset is.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló használja a hagyományos és digitális hírforrásokat önálló ismeretszerzésre; rendszerezi és értelmezi az információkat;
ismeri a környezetszennyezés fajtáit, okait és hatásait, valamint a környezetvédelem lehetőségeit és eredményeit, tud ezekről kritikus véleményt mondani;
tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szakszókincs használatával érvelni a környezetszennyezéssel, a környezetvédelemmel, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A környezetszennyezés fajtái, az éghajlati változások ismerete, a változások okainak értelmezése. A hosszú távú következmények felismerése. Hulladékkezelés. Energiaforrások. Környezetvédelmi szervezetek. Környezetvédelem.
Ökológiai szemlélet és felelősségvállalás a mindennapi életben, a környezettudatos magatartás fontosságának felismerése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás).
A fogyasztói társadalom és az urbanizáció új jelenségeinek felismerése, érvelés ezek mellett vagy ellen (pl. környezetkímélő közlekedés, túlfogyasztás).
A célnyelvi országok és hazánk törekvései a környezeti károk enyhítésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére; ezek eredményei és kudarcai.
A genetika legújabb eredményei és ezek veszélyei (pl. génmódosított élelmiszerek); az alkalmazás dilemmái.

5

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, újrahasznosítás, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben.
Biológia-egészségtan: természetvédelem, a biológiai sokféleség védelme, a környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés.
Földrajz: településtípusok, globális problémák, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai.
Etika: etikus kereskedelem (fair trade).
Kémia: vegyi anyagok hatásai a környezetre.
Földrajz: talajerózió, felmelegedés hatásai az éghajlatra.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: természetes erőforrások változásának hatása a gazdaságra.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Környezetszennyezés, környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, újrahasznosítás, megújuló energiaforrások, erózió, urbanizáció, felelősségvállalás, ökológia, éghajlatváltozás, globális és regionális problémák, közlekedés, génmanipuláció.

 

K

L

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Tömegkommunikáció, média

2

Előzetes tudás

A tanuló célnyelvi és célnyelvi civilizációs tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a tömegkommunikációs forrásokról, a média szerepéről és a mindennapi életre gyakorolt hatásairól.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló ismeri és használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit önálló információgyűjtésre, az információkat rendszerezi és értelmezi;
képes a tömegkommunikáció társadalmi hatásait, pozitív és negatív aspektusait felismerni, és ezekről kritikus véleményt mond;
tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szókincs használatával érvelni a médiával kapcsolatos kérdésekről;
tisztában van a sajtószabadság fogalmával, szerepével a célnyelvi országok és hazánk múltjában és napjainkban.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A kereskedelmi TV-csatornák, a hírcsatornák és a közszolgálati TV helyzete, szerepe és feladata a célnyelvi országokban és hazánkban.
A média tömegformáló szerepének felismerése és értékelése; önálló véleményalkotás példákkal és érvekkel alátámasztva.

A tömegkommunikációs csatornákból szerzett információk kritikus kezelése, hitelességük ellenőrzése más források, pl. az internet segítségével.
A reklámok etikusságának vizsgálata.
A tömegkommunikációra és médiára vonatkozó törvények és a sajtószabadság fogalmának megbeszélése.
A sajtó politikai függetlensége és a sajtószabadság megvalósulása, a sajtószabadság és a média szerepének összehasonlítása a célnyelvi országok és hazánk viszonylatában a különböző történelmi korokban.
Logikus, érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása a sajtó teljes szabadsága mellett vagy ellen.

5

Kapcsolódási pontok

Etika: újságírói etika; reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep kialakítása; információs önrendelkezési jog; manipuláció, médiaszabályozás.
Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikációs források nyelvezete; a média hatása a nyelv változására.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a cenzúra és a sajtószabadság a történelem folyamán.
Informatika: az internet mint tömegkommunikációs forrás, az internet szerepe a XXI. század tömegkommunikációjában.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Sajtó, sajtószabadság, cenzúra, nyomtatott, hangzó és digitális sajtótermékek, bulvársajtó, minőségi újságírás, felelősségteljes tájékoztatás/tájékozódás, internet, közszolgálati és kereskedelmi csatornák, reklámok, hirdetések, véleményformálás, manipuláció, média, tömegkommunikáció.

 

M

N

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Irodalom, történelem, művészetek

2

Előzetes tudás

A tanuló célnyelvi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően számos ismerettel rendelkezik a történelemről, irodalomról, képző- és előadó-művészetekről és ezek szerepéről a mindennapi életben.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló használja a tömegkommunikációs eszközöket információgyűjtésre és általános műveltségének szélesítésére;
tud logikusan, érvekkel alátámasztva, a megfelelő szókincs használatával beszélni az általános műveltséghez tartozó témákhoz kapcsolódó kérdésekről;
tisztában van az általános műveltséghez tartozó témákkal, és ismeri a célnyelvi országok és hazánk kiemelkedő művészeit, tudósait.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

A legfontosabb történelmi korszakok megnevezése, és az ezekhez kapcsolódó művészeti stílusok azonosítása; a történelem és művészetek kapcsolódási pontjai (pl. középkor: román és gótikus stílus).
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjének, képző- és előadóművészének, történelmi személyiségének megismerése és bemutatása.
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő irodalmi és filmművészeti alkotásának megismerése, értelmezése, az alkotók bemutatása.
Irodalmi és filmművészeti alkotások olvasása/megtekintése célnyelven; drámarészletek előadása célnyelven.
A célnyelvi országok legfontosabb történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése és bemutatása.
A célnyelvi országokra jellemző építészeti, képzőművészeti stílusok ismerete és néhány kiemelkedő fontosságú épület, műalkotás jellemzőinek bemutatása.
A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú múzeumának, színházának megismerése és bemutatása; lehetőség szerint színházi előadások megtekintése célnyelven.
A tömegkommunikáció fejlődésének hatása a kultúra közvetítésére és népszerűsítésére a célnyelvi országokban és hazánkban.
A kulturális élet és a kultúra intézményei, eseményei, szerepe a célnyelvi országokban és hazánkban.
Logikus, érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, művészeti alkotásokról és tudományos témákról.

5

Kapcsolódási pontok

Ének-zene: zenei műfajok; hangszerek; klasszikus és populáris zene, zeneirodalom kiemelkedő alakjai, művei.
Dráma és tánc: színház- és drámatörténet, színházi előadás megtekintése, beszélgetés a látottakról.
Vizuális kultúra: műalkotások elemzése, művészettörténeti korszakok stílusjegyei.
Magyar nyelv és irodalom: epikai, lírai, drámai művek olvasása és értelmezése, színház; filmművészet.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok, események; a kultúra és a történelem összefüggései.
Művészetek: képzőművészet; előadó-művészet; építészet.
Informatika: az internet-kultúra közvetítő szerepe.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Irodalom, műfajok, műelemzés, zenei műfajok, hangszerek, történelmi korszakok, események, építészeti stílusok, képzőművészet: festészet, grafika, szobrászat, építészet, fotóművészet; előadó-művészet: zene, filmművészet, színházművészet, tánc, klasszikus és kortárs művészek.

 

O

P

1

Tematikai egység /
Fejlesztési cél

Tudományok

2

Előzetes tudás

A tanuló természettudományi tanulmányainak és élettapasztalatának köszönhetően sok ismerettel rendelkezik a tudományos-technikai vívmányokról és ezek mindennapi életre gyakorolt hatásáról. A célnyelvi civilizáció első szakaszában átfogó képet szerzett a célnyelvi országok technikai és tudományos vívmányairól.

3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló használja a hagyományos és a modern tömegkommunikációs eszközöket a tudományokkal kapcsolatos önálló információgyűjtésre;
felismeri a tudományos-technikai vívmányok pozitív és negatív társadalmi szerepét, tud érvekkel alátámasztva, megfelelő szókincs használatával beszélni az ezekhez kapcsolódó kérdésekről;
tisztában van a legfontosabb tudományos-technikai vívmányok céljával, hatásával.

4

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Az emberiség történetének legfontosabb, új korszakot nyitó, a célnyelvi országokhoz és hazánkhoz kötődő találmányainak, vívmányainak megismerése és bemutatása (pl. penicillin, gravitáció, elektromosság, műtéti technikák).
Tudományetikai kérdések megvitatása, pl. tanulói felvetések vagy aktuális hírek alapján. Logikus, érvekkel alátámasztott vélemények/ellenvélemények megfogalmazása, viták összefoglalása.

5

Kapcsolódási pontok

Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudománytörténeti jelentőségű felfedezők (Arisztotelész, Kopernikusz, Newton, Galilei, Watt, Darwin, Pasteur stb.), a biotechnológia lehetőségei és etikai kérdései.
Informatika: az infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai; netikett.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ipari forradalom találmányai és hatásuk.

6

Kulcsfogalmak / fogalmak

Tudomány, technika, találmányok, vívmányok, űrkutatás, kozmológia, nukleáris fizika, orvostudomány, IKT, genetika, klónozás, pszichológia, agykutatás, etológia, evolúció.

 

Q

R

1

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló szabatosan, a szükséges szaknyelv felhasználásával, esetenként digitális eszközök alkalmazásával is be tudja mutatni a tanulmányai során feldolgozott témákat.
Ismeri a célnyelvi országok földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit.
Érti a célnyelvi országok gazdasági folyamatait, látja a világ társadalmi-gazdasági rendszerében betöltött szerepüket.
Járatos a célnyelvi országok politikai rendszerében, össze tudja hasonlítani azokat a magyar politikai berendezkedéssel.
Tisztában van a célnyelvi országok társadalmi viszonyaival, a leggyakoribb szociális problémákkal, és képes javaslatokat tenni a feszültségek oldására.
Tájékozott a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, gondolkodásmódjáról, életviteléről. Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.
Érti a környezetszennyezés következményeit és a fenntartható fejlődés fontosságát.
Magabiztosan használja a célnyelvi ország tömegkommunikációs csatornáit az információgyűjtésben, képes az információk rendszerezésére és kritikus értelmezésére.
Tájékozott a célnyelvi országok legjellegzetesebb sportágai és sporteseményei területén.
Ismer a célnyelvi kultúrákból néhány kiemelkedő jelentőségű műalkotást és tudományos-technikai vívmányt, valamint azok alkotóit.
Képes hazáját sokoldalúan bemutatni a célnyelven.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!