nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet
a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról
2018-05-06
infinity
27
Jogszabály

127/1991. (X. 9.) Korm.
rendelet

a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

(Tv. 2. §-hoz)

Vhr. 1. §1 (1)–(2)2

(3)3

(Tv. 3. §-hoz)

Vhr. 2. §4

(Tv. 5. §-hoz)

Vhr. 3. § (1)5 Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2)6 A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

(3)7 A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.

(Tv. 6. §-hoz)

Vhr. 4. § (1)8 Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt – közvetlenül vagy közvetett módon – országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2)9 Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5)10 A mérésügyi hatóság — a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján — nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.

Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2)11 A használati etalonnak hatályos hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.

(3)12

(4)13

Vhr. 5/A. §14 Kötelező hitelesítésű mérőeszköz a hitelesítés hatályán belüli, de legfeljebb 2 évesnél nem régebbi első hitelesítést tanúsító jellel vagy hitelesítési bizonyítvánnyal, illetve megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal hozható forgalomba.

(Tv. 7. §-hoz)

Vhr. 6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2)15 A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés hatályát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés hatályát a mérésügyi hatóság a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3)16 Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) kell kérnie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)17

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

(4)18 Az időszakos hitelesítés iránti eljárást – gazdaságossági és szervezési szempontok alapján – a mérésügyi szerv hivatalból is megindíthatja. Időszakos helyszíni hitelesítés meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5)19 A mérésügyi szerv hitelesítési bizonyítványt kiállíthat külföldi vizsgálati eredmények alapján, ha az adott mérőeszköz hitelesítésének technikai feltételei a mérésügyi szerv joghatóságán belül nem biztosítottak, és a külföldi vizsgálati eredmények alapján a mérőeszköz megfelelősége eldönthető.

(6)20 A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg a mérésügyi hatóság egyéb rendelkezései az irányadók.

(7)21

(8)22

(9)23

(10)24 A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja.

(11)25 A hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

Vhr. 6/A. §26 (1)27 A mérőeszköz első hitelesítése iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a mérőeszközt belföldi piacra vagy az Európai Unió piacára szánja az ügyfél. A mérésügyi hatóság a kérelemben írt nyilatkozattól függően látja el a mérőeszközt a (2) bekezdésben megjelölt törvényes tanúsító jelek megfelelőjével.

(2)28 A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek:

a) a nemzeti tanúsító és lezáró jelek,

b) a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések29,

c) a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló külön jogszabályban, valamint a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések.30

A nemzeti tanúsító és lezáró jelek a mérőeszköznek csak a belföldi forgalomba hozatalára, valamint használatára jogosítanak.

(3)31

(4)32 A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(5)33

(6)34

(Tv. 8. §-hoz)

Vhr. 7. § (1)35 A hitelesítési engedély hatálya a kiállításától számított legfeljebb 10 év.

(2)36 A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(3)37

(4)38 A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.

(Tv. 9. §-hoz)

Vhr. 8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,

b)39 a külföldön végzett nemzeti típusvizsgálat hazai hatályát a mérésügyi hatóság elismeri,

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,

d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.

(4)40 A (3) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén a mérésügyi hatóság felmentést ad a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(5)41 A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja a mérésügyi hatóság rendelkezésére.

(6)42

(7)43 Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

(8)44 Ha a mérőeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetőleg a mérőeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.

(Tv. 10. §-hoz)

Vhr. 9. § (1)45 A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára. A mérésügyi hatóság az Európai Unióból származó mérőeszköz időszakos, valamint javítás utáni hitelesítési kérelme esetén felhívja az ügyfelet a mérőeszköz európai uniós tanúsításáról szóló okirata csatolására, ha azzal a hatóság nem rendelkezik.

(2)46 Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték47 céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.

(3)48 A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló. A mintavételes eljáráson alapuló időszakos hitelesítés csak hatályos hitelesítéssel rendelkező mérőeszközön végezhető.

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.

(6)49 A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője láthatja el.

(7)50 A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8)51 Mérőeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típus-jóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be első hitelesítésre, kivéve, ha azok hatálya rövidebb.

(9)52 A hitelesítési előírás a mérőeszköz időszakos hitelesítését megelőző karbantartáshoz, felújításhoz, javításhoz kötheti.

Vhr. 10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez — a mérésügyi szerv által meghatározott — alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeletetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2)53 A mérőeszközt használatának helyszínén hitelesíti a mérésügyi szervezet,

a) ha az ügyfél kérelmében igényli az eszköz használatának helyszínén történő hitelesítését, valamint vállalja annak költségeit, vagy

b) ha az eszközzel kapcsolatos, kérelemre végzett hatósági feladat csak a mérőeszköz használatának helyszínén teljesíthető.

Ekkor a mérésügyi szervezet gondoskodik a hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelésnek a hatósági feladat helyszínére juttatásáról.

(3)54 Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik.

(4)55 A hatóság helyszínre való kiszállásának költsége és a műszaki felszerelés szállításával járó költségek eljárási költségnek minősülnek.

Vhr. 10/A. §56 A 2. számú melléklet I/3. pontjában meghatározott villamos fogyasztásmérők mintavételes eljárással történő időszakos hitelesítésének hatálya 5 év.

(Tv. 11. §-hoz)

Vhr. 11. § (1)–(2)57

(3)–(5)58

(Tv. 12. §-hoz)

Vhr. 12. § (1)59 A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter – az iparügyekért felelős miniszter véleményének kikérésével – szabályozza.60

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:

a) a helyes mértékegység-használatra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3)61 A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv a következő intézkedéseket teheti:

a) a felelős személy írásbeli figyelmeztetése,

b) a felügyeleti szerv vagy felelős személyek tájékoztatása a hiányosságokról és felelősségrevonás kezdeményezése,

c) a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása,

d) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedély visszavonása,

e) döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,

f) szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezése a felelős személy ellen.

Vhr. 12/A. §62 (1)63 A nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkében és a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 42. cikkében meghatározott piacfelügyeleti hatóság a mérésügyi hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság, a jogszabályban meghatározott feladatkörükből adódó munkamegosztásnak megfelelően.

(2) A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Unió többi tagállamát az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságokról.

(Tv. 13. §-hoz)

Vhr. 13. § (1)64

(2)65 A mérőeszköz hitelesítése – függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem – hatályát veszti, ha

a)66 a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,

b)67 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,

c)68 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhezkötött mérőeszközt áthelyezték.

(3) A közüzemek (víz-, gáz-, hő- és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

(Tv. 14. §-hoz)

Vhr. 14. §69

(Tv. 15. §-hoz)

Vhr. 15. §70

Vhr. 16. §71 Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.

Vhr. 16/A. §72 E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit azokra a már felszerelt mellékvízmérőkre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr. hatálybalépése73 napján még nem járt le.

Vhr. 16/B. §74 E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2016. (XI. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit azokra a hiteles mérőeszközökre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr2. hatálybalépése75 napján még nem járt le.

Vhr. 16/C. §76 A 3. számú melléklet szerinti tanúsító jelek 2018. december 31-ig a „HITELES” helyett az „MKEH” felirattal is alkalmazhatóak.

Vhr. 17. §77 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv;

b) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1984. december 18-i 85/1/EGK tanácsi irányelv;

c) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1989. november 27-i 89/617/EGK tanácsi irányelv;

d) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. január 24-i 1999/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

e) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

f) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez78

Törvényes mértékegységek

I. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer (továbbiakban: SI) egységei

Az SI rendszer alapegységei

1.    A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.

A méter annak az útnak a hosszúsága, melyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz.

2.    A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.

A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sčvres-ben őrzött platina-irídium henger tömege.

3.    Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.

A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

4.    A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.

Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny, kör keresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2 × 10–7 newton erőt hozna létre.

5.    A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.

A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 273,16-od része, olyan vízre vonatkozóan, amelynél a következő izotóparányok állnak fenn: 1 mól 1H-ra 0,00015576 mól 2H jut, 1 mól 16O-ra 0,0003799 mól 17O jut és 1 mól 16O-ra 0,0020052 mól 18O jut.

6.    Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.

A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben.

A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet.

7.    A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540 × 1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.

II. Fejezet

Az SI rendszer származtatott egységei

(1)    Az SI-alapegységekből és a kiegészítő SI-egységekből koherens módon származtatott egységek, amelyek a SI-alapegységek és/vagy kiegészítő SI-egységek hatványainak az 1 numerikus tényezővel képzett szorzatainak algebrai kifejezései.

A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű és jelű származtatott egységek a következők:

1.    A frekvencia mértékegysége a hertz;

jele: Hz. 1 Hz = 1 s–1

2.    Egy radionuklid aktivitásának mértékegysége a becquerel;

jele: Bq. 1 Bq = 1 s–1

3.    Az erő mértékegysége a newton;

jele: N. 1 N = 1 m × kg × s–2

4.    A nyomás és felületi feszültség mértékegysége a pascal;

jele: Pa. 1 Pa = 1 N × m–2

5.    Az energia, munka, hőmennyiség mértékegysége a joule;

jele: J. 1 J = 1 N × m

6.    A teljesítmény mértékegysége a watt;

jele: W. 1 W = 1 J × s–1

7.    Az elnyelt sugárdózis, a fajlagos átadott energiamennyiség, kerma, elnyelt dózisindex mértékegysége a gray;

jele: Gy. 1 Gy = 1 J × kg–1

8.    A dózisegyenérték, mértékegysége a sievert;

jele: Sv. 1 Sv = 1 J × kg–1

9.    A villamos (elektromos) töltés mértékegysége a coulomb;

jele: C. 1 C = 1 A × s

10.    A villamos (elektromos) feszültség, feszültségkülönbség, elektromotoros erő mértékegysége a volt;

jele: V. 1 V = 1 W × A–1

11.    A villamos (elektromos) kapacitás mértékegysége a farad;

jele: F. 1 F = 1 C × V–1

12.    A villamos (elektromos) ellenállás mértékegysége az ohm;

jele: W 1 W = 1 V × A–1

13.    A villamos (elektromos) vezetőképesség mértékegysége a siemens;

jele: S. 1 S = 1 W–1

14.    A mágneses fluxus mértékegysége a weber;

jele: Wb. 1 Wb = 1 V × s

15.    A mágneses indukció mértékegysége a tesla;

jele: T. 1 T = 1 Wb × m–2

16.    Az induktivitás mértékegysége a henry;

jele: H. 1 H = 1 Wb × A–1

17.    A fényáram mértékegysége a lumen;

jele: lm. 1 lm = 1 cd × sr

18.    A megvilágítás mértékegysége a lux;

jele: lx. 1 lx = 1 lm × m–2

19.    A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal;

jele: kat. 1 kat = 1 mol × s–1

20.    A síkszög mértékegysége a radián;

jele: rad. 1 rad = 1 m × m–1 = 1

21.    A térszög mértékegysége a szteradián;

jele: sr. 1 sr = 1 m2 × m–2 = 1

22.    A hőmérséklet származtatott SI egységének speciális megnevezése és jele a Celsius hőmérséklet kifejezésére: A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius-fokokban kifejezhető. A „Celsius-fok” egység a ,,kelvin” egységgel egyenlő. Jele: oC.

(2)    Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

Prefixum neve

Prefixum jele

A prefixummal jelképezett szorzó

yotta

Y

1024

zetta

Z

1021

exa

E

1018

peta

P

1015

tera

T

1012

giga

G

109

mega

M

106

kilo

k

103

hekto

h

102

deka

da

101

deci

d

10–1

centi

c

10–2

milli

m

10–3

mikro

m

10–6

nano

n

10–9

piko

p

10–12

femto

f

10–15

atto

a

10–18

zepto

z

10–21

yocto

y

10–24

Az SI egységek decimális többszöröseinek és osztóinak külön engedélyezett nevei és jelei

Mennyiség

neve

jele

értéke

térfogat

liter

l vagy L

1 l = 1 dm3

tömeg

tonna

t

1 t = 103 kg

(3)    SI egységek alapján meghatározott egységek, amelyek azonban azok nem decimális többszörösei vagy osztói

Mennyiség

neve

jele

értéke

Síkszög

fordulat

(nincs)

1 fordulat = 2 p rad

újfok

újfok

 

fok

°

 

szögperc

 

szögmásodperc

 

Idő

perc

min

1 min = 60 sec

óra

h

1 h = 3600 sec

nap

d

1 nap = 86 400 sec

Sebesség

kilométer/óra

km/h

 

Munka, energia

wattóra

Wh

1 Wh = 3600 J

III. Fejezet

Az SI alapegységektől függetlenül meghatározott mértékegységek

(1)    Atomi tömegegység; jele: u.

Az atomi tömegegység a szabad és nyugalmi állapotú szén 12C atom tömegének 12-ed része.

(2)    Elektronvolt; jele: eV.

Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.

IV. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek

HOSSZÚSÁG

(1)    Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld = 1852 m

(2)    Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496 × 1011 m

(3)    Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parszek; jele: pc.

1 pc = 3,0857 × 1016 m (közelítő érték)

(4)    Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460 × 1015 m (közelítő érték)

(5)    A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parszekkel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

TERÜLET

(1)    Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m2 = 104 m2

(2)    A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

NYOMÁS

(1)    Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

(2)    Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg.

1 mmHg = 133,322 Pa

TELJESÍTMÉNY

(1)    Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2)    Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W.

2. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez79

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Sor-
szám

Megnevezés

A hitelesítés
hatálya (év)

 

I. fejezet

 

 

A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatosan mérési feladatokra használt:

 

1.

Vízmérők

 

 

a) bekötési és törzshálózati

8

 

b) mellékvízmérő elszámolásra

8

 

c) mellékvízmérő költségmegosztásra

korlátlan

 

d) telki vízmérő

8

2.

Gázmérők és számító egységek

 

 

a) 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú

10

 

b) 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú

5

3.

Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők

10

4.

Hőfogyasztás-mérők

4

5.

Víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek ásványolajtermék, sör, pezsgő és köztes termék, LPG, cseppfolyósított kriogén gáz üzemanyag, alkoholtermék, tej mérésére

1

6.

Automatikus mérlegek

2

7.

Viteldíjjelzők

2

8.

Anyagi mértékek

 

 

a) tartályszintmérő szalag és mérőléc

10

 

b) egyéb anyagi mérték (hosszmérték, italkiszolgáló térfogatmérték)

korlátlan

9.

Kiterjedést mérő műszerek (hosszúságmérő, területmérő, térbeli kiterjedésmérő)

2

10.

Kipufogógáz-elemző műszerek

1

 

II. fejezet

 

11.

Nem automatikus működésű mérlegek

 

 

a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak

 

 

–    kereskedelmi ügyleteknél

 

 

–    vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél

 

 

–    jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során

 

 

–    gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során


2

 

b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása, illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során


2

 

III. fejezet

 

12.

Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú, valamint a “közepes” pontosságú)

2

13.

Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők, tengelyterhelés-mérők alatt értve a mozgásban lévő közúti járművek tengelyterhelésének hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használt mérésére szolgáló automatikus működésű mérőeszközöket is

2

14.

Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők

2

15.

Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők

2

16.

folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók

2

17.

Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők

2

18.

Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági ellenőrzésre használt zajszintmérők

2

19.

Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök

2

20.

Áram- és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók, vagy pontosabbak

korlátlan

21.

a jövedéki adóról szóló törvény végrehajtását biztosító, folyékony halmazállapotú jövedéki termékek raktározási és tárolási folyamatai során a minőség és mennyiség megállapítását ellenőrzés céljából szolgáló I/5 pontban nem szereplő eszközök

 

a) tartály első hitelesítés

5

b) tartály további hitelesítés

15

c) tároló- és szállítótartályban használt tartályszintmérő készülék

2

d) szeszmérőgép

10

e) szeszfokmérő

korlátlan

22.

Légzési alkoholmérők

1

23.

Az I/5. pontba nem tartozó üzemanyagmérők

1

4 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.

3. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez80

A mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzai és alkalmazásuk módja

    1.    A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz

a)    külső felületén vagy

b)    adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy

c)    burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral – plomba)

helyezi el a hitelesítést végző kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő.

A törvényes nemzeti tanúsító és lezáró jelek típusai:

1.1.    A hitelesítettség tanúsítására szolgáló bélyegzések

a)    A hitelesítő fémzár (plomba), valamint a hitelesítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

    Körkeretben a Szent Korona stilizált jele.

    A Szent Korona két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegye.

    A Szent Korona alatt középen a hitelesítő azonosító jelölése.

b)    A hitelesítő öntapadó matrica leírása, rajzolata:

    Fekvő téglalap alakú, keretes mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált jele. A Szent Korona mellett a ,,HITELES” felirat. A keretes mező alsó részén egyedi azonosító jelölés.

    A keretes mező körül a mérésügyi szervezet - tájékoztatás céljából - feltüntetheti a hitelesítés évének két utolsó számjegyét a hitelesítés hónapja megjelölésével.

1.2.    A hitelesített mérőeszköz háza szerkezeti egységeinek felbontása elleni lezáró lenyomatok (bélyegzések) és lezáró matricák

a)    A lezáró lenyomatok (bélyegzések) leírása, valamint rajzolata megegyezik az 1.1. a) pont alatti hitelesítő lenyomat leírásával, rajzolatával.

b)    A lezáró öntapadó matrica leírása, rajzolata:

    Fekvő téglalap alakú mezőben a ,,LEZÁRÓ” felirat. A felirat alatt azonosító jelölés.

    2.    Mérőeszköz-minősítés tanúsítására szolgáló bélyegzések

2.1.    A minősítő fémzár (plomba), valamint a minősítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

    Hatszög keretben a Szent Korona stilizált jele.

    A Szent Korona két oldalán a minősítés évének két utolsó számjegye.

    A Szent Korona alatt a minősítő azonosító jelölése.

2.2.    Öntapadó minősítő matrica leírása, rajzolata:

    Fekvő, hosszúkás nyolcszög alakú mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált rajzolata.

    A Szent Korona mellett a „MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS” felirat.

    A mező alsó részén azonosító jelölés, alatta a minősítés éve található.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!