nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2/2013. (I. 30.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról
2015-07-01
2016-07-16
8

2/2013. (I. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési
és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 13. és 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), f), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. bejelentés-köteles továbbképzési program: minősítési eljáráshoz nem kötött továbbképzési pontértékkel bíró, a belügyi szerv által bejelentett, és az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során nyilvántartásba vett továbbképzési program;

2. bejelentés-köteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: a nyilvántartásba vett bejelentés-köteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

3.1 belügyi szerv: a Belügyminisztérium, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott – a belügyminiszter irányítása alatt álló – rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF), a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ;

4. egyéni továbbképzési terv: a hivatásos állomány tagja részére a belügyi szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek és egyéni fejlesztési igények teljesítését biztosító képzési terv;

5. egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás: a bejelentés-köteles továbbképzési program, valamint a továbbképzést végző képző szervezet továbbképzési jogosultságának kérelemre a továbbképzési programjegyzékre történő felvétele;

6. éves továbbképzési terv: a belügyi szervnél foglalkoztatott hivatásos állomány egyéni továbbképzési terveinek alapján összeállított terv;

7. központi továbbképzés: a miniszter vagy a belügyi szerv vezetője által elrendelt olyan továbbképzési program, amely valamennyi belügyi szerv vagy egyidejűleg több belügyi szerv teljes hivatásos állományának biztosítja az egységes felkészítést;

8. minőségirányítási szabályzat: a minősített továbbképzési programok minőségirányítás szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

9. minősített továbbképzési program: a minősítési eljárás követelményeinek megfelelő, minőségtanúsított, továbbképzési pontértékkel bíró képzési program, amely önálló tanulási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek, valamint gyakorlatok elsajátítását;

10. minősített továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: minősített továbbképzési program alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely a képzés kivitelezésén túl magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

11. Rendészeti Vezetőképzési és Tehetséggondozási Rendszer: egy olyan emberi erőforrás-gazdálkodási folyamat, amely a belügyi szerv hivatásos állományának arra alkalmas tagjai rendészeti vezetővé vagy rendészeti szakértővé válását segíti elő, valamint egyéb karriermenedzselési tevékenységeket tartalmaz;

12.2 továbbképzési programminősítés: a felsőoktatási, az akkreditált felnőttképzési, továbbá a köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: intézményi akkreditációval rendelkező képzőintézmények) által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, minőségi megfelelőségének tanúsítása.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített továbbképzési programok a közigazgatási és honvédelmi szerveknél foglalkoztatottak továbbképzése esetén igénybe vehetők.

(2)3 A KSZF együttműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE), különösen a közszolgálati továbbképzési rendszer és a belügyi szervek hivatásos állománya továbbképzési rendszerének összehangolása, a minősített továbbképzési programok fejlesztése, az oktatók felkészítése és továbbképzése, a vezetőképzés és tehetséggondozás terén, valamint minden olyan kérdésben, amelynek közös elvi alapokon nyugvó végrehajtása hozzájárul a közszolgálati életpálya kölcsönös átjárhatóságához, minőségi fejlesztéséhez.

(3)4 A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, valamint a nemzetközi konferenciára, tanulmányútra – mint továbbképzésre – a bejelentés-köteles továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a továbbképzési pontértéket a kérelmet benyújtó javaslatát figyelembe véve a KSZF határozza meg.

II. FEJEZET

A RENDÉSZETI TOVÁBBKÉPZÉS

1. A továbbképzés szintjei

3. § (1)5 A belügyi szervek hivatásos állományának továbbképzését a KSZF által szervezett és lebonyolított központi rendészeti és vezetői továbbképzési programokkal, a belügyi szerv által szervezett továbbképzésekkel, valamint az intézményi akkreditációval rendelkező képzőintézmények e rendelet alapján minősített képzési programjainak igénybevételével kell megvalósítani.

(2)6 A KSZF, valamint az intézményi akkreditációval rendelkező képzőintézmények által szervezett továbbképzésnek meg kell felelnie az e rendelet szerinti minősítési eljárásban meghatározott követelményeknek. A belügyi szerv által szervezett és lebonyolított egyéb továbbképzések bejelentés-kötelesek.

(3)7 Rendészeti vezetői továbbképzés szervezésére csak a KSZF jogosult. A belügyi szerv vezetőjének és helyettesének továbbképzését a KSZF az NKE bevonásával hajtja végre.

(4)8 A KSZF hatáskörébe tartozó továbbképzések megszervezésében és lebonyolításában a belügyi szervek együttműködnek a KSZF-el.

2. A továbbképzés szervezetrendszere

4. § (1) A Belügyi Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai testület.

(2)9 A Kollégium elnöke a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A Kollégium titkára a KSZF főigazgatója. A Kollégium elnöke az ügyrendben szabályozott keretek között egyes feladatok ellátását a titkárhoz delegálhatja. A Kollégium tagjait – az elnök javaslatára – a miniszter kéri fel. A Kollégium tagjainak megbízását a miniszter – az elnök javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A Kollégium a működési rendjének szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrendjében állapítja meg.

(4)10 A Kollégium működésével összefüggő feltételeket a KSZF biztosítja.

(5) A Kollégium

a) meghatározza a továbbképzések minőségügyi követelményeit, módszertani irányelveit,

b) meghatározza és felügyeli a továbbképzések minőségirányítási rendszerét,

c) meghatározza a továbbképzések nyilvántartási rendszerét,

d)11 jóváhagyja a KSZF által előterjesztett minősítési javaslatokat,

e)12 dönt a KSZF által előterjesztett továbbképzési programok programjegyzékbe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről, valamint

f)13 jóváhagyja a KSZF által készített, az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentést.

5. § (1)14 A KSZF a továbbképzési rendszer módszertani és minőségirányítási központjaként,

a) a továbbképzési programokkal összefüggésben

aa) kialakítja a minősítési és nyilvántartási eljárások rendszerét,

ab) lefolytatja a továbbképzési programok minősítési eljárását,

ac)15 az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel meghatározza a továbbképzési programok tanulmányi pontértékét,

ad) működteti a programjegyzéket;

b) a hivatásos állomány továbbképzésének tervezési és értékelési rendszere kialakításával és működtetésével összefüggésben

ba) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,

bb) összesíti és nyilvántartja a belügyi szervektől beérkező éves továbbképzési terveket,

bc) ellenőrzi az éves továbbképzési tervek végrehajtását,

bd) a továbbképzések és a továbbképzési tervek végrehajtása és értékelése alapján éves összefoglaló jelentést készít, és azt a tárgyévet követő év április 30-ig a Kollégium útján felterjeszti a miniszternek;

c) a továbbképzések minőségirányításával és informatikai támogatásával összefüggésben

ca) fejleszti és működteti a továbbképzésekkel összefüggő szervezési és nyilvántartási feladatokhoz, valamint az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportált,

cb) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg és elkészíti a továbbképzési rendszer minőségirányítási szabályzatát,

cc) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködők szakmai és oktatás-módszertani továbbképzéséről.

(1a)16 A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a rendészeti szakvizsga teljesítése 30 továbbképzési pontot ér.

(2)17 A KSZF az általa szervezett továbbképzési programok lebonyolításával összefüggésben

a) kifejleszti és jóváhagyásra a Kollégiumnak benyújtja, valamint aktualizálja a továbbképzési programokat,

b) az éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját továbbképzési programjait, azok megvalósításáról nyilvántartást vezet, valamint

c) a továbbképzéseken résztvevők számára igazolást ad ki a megszerzett továbbképzési pontokról.

6. § (1) A belügyi szerv évente elkészíti a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervét.

(2) A belügyi szerv az egyéni továbbképzési tervek alapján elkészíti a szerv éves továbbképzési tervét.

(3)18 A belügyi szerv előkészíti, kidolgozza, és nyilvántartásba vételre benyújtja a KSZF-hez a bejelentés-köteles továbbképzési programokat.

(4) A belügyi szerv a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében

a) az egyéni továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját szervezetén belül megtartásra tervezett továbbképzéseket,

b) az a) pontban meghatározott továbbképzésen résztvevők számára igazolást ad ki a megszerzett továbbképzési pontokról,

c)19 a továbbképzések megvalósításáról statisztikai célú adatszolgáltatást végez a KSZF részére, valamint

d)20 az általa megvalósított továbbképzésekről éves összefoglaló jelentést készít a tárgyévet követő év március 1-jéig a KSZF részére.

3. A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége

7. § (1)21 A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége a 3. §-ban meghatározott továbbképzéseken való részvétellel, és a rendészeti szakvizsga letételével járó továbbképzési pontérték beszámításával teljesíthető. A rendészeti szakvizsga letételével járó továbbképzési pontérték beszámítása a központi továbbképzéseken való részvétel alól nem mentesít.

(2)22 A továbbképzések teljesítésének mérése a KSZF főigazgatója által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat figyelembevételével, továbbképzési pontrendszerrel történik. Egy továbbképzési pont egy tanulmányi munkaórának felel meg.

(3) A továbbképzési időszak alatt

a) a hivatásos állomány vezetői beosztást vagy munkakört betöltő tagjának legalább 128,

b)23 a hivatásos állomány I. besorolási osztályba tartozó tagjának legalább 96,

c)24 a hivatásos állomány II. besorolási osztályba tartozó tagjának 64

továbbképzési pontot kell teljesítenie.

(4) A továbbképzési időszak alatt a (3) bekezdésben meghatározott továbbképzési pontmennyiséget a hivatásos állomány tagjának úgy kell összegyűjtenie, hogy

a) a továbbképzési pontok legalább 25%-át központi,

b) a továbbképzési pontok legfeljebb 25%-át a belügyi szerv vezetője által előírt minősített vagy bejelentés-köteles,

c)25 a továbbképzési pontok legfeljebb 20%-át a területi besorolású szerv vezetője által – az a) pontban meghatározott központi továbbképzés kivételével – kötelezően előírt bejelentés-köteles,

d) amennyiben a belügyi szervnek nincs területi besorolású szerve, akkor a továbbképzési pontok 45%-át a belügyi szerv vezetője által kötelezően előírt,

e) az a)–d) pont szerint, az ott meghatározott képzéseken szerzett továbbképzési pontok mellett az előírt továbbképzési pont mennyiségéhez még szükséges továbbképzési pontokat a továbbképzésre kötelezett által – szolgálati elöljárója beleegyezésével – önállóan választott,

ea) minősített vagy bejelentés-köteles,

eb) a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti

továbbképzésen történő részvétellel szerzi meg.

(4a)26 A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott központi továbbképzésen a hivatásos állomány tagja köteles részt venni.

(4b)27 A hivatásos állomány tagjának a továbbképzési időszak egyes éveiben kötelező megszereznie a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik éve végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnok egyetértésével a (3) bekezdésben előírtnál több továbbképzési pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a továbbképzési időszakban a számára előírtnál több továbbképzési pontot teljesít, az előírt pontmennyiséget meghaladó továbbképzési pontok – legfeljebb az adott továbbképzési időszakra előírt továbbképzési pontmennyiség 25%-ának megfelelő mértékben – a következő továbbképzési időszakra átvihetők, feltéve, hogy a többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó tizenkét hónapjában történt.

8. § (1)28 A hivatásos állomány tagja által teljesített továbbképzési pontokról az igazolást a továbbképzést végrehajtó KSZF, belügyi szerv vagy képzőintézmény állítja ki.

(2) Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a továbbképzést teljesítő nevét, születési nevét, születési idejét és helyét,

b) a továbbképzési program megnevezését,

c) a megszerzett továbbképzési pontok számát,

d) az igazolás kiállításának dátumát, és

e) az igazolás kiállítójának megnevezését.

(3) A továbbképzési pont igazolására akkor kerülhet sor, ha a résztvevő maradéktalanul teljesítette a továbbképzési programban előírt követelményeket.

(4) A belügyi szerv a továbbképzési pontokat a Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportál igénybevételével tartja nyilván.

4. A továbbképzési időszak

9. § (1) A továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a képzési kötelezettség a kinevezést követő nappal kezdődik.

(2) A továbbképzés a továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.

(3) A részmunkaidőben vagy rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatottak által teljesítendő továbbképzési pontok számát arányosan kell megállapítani.

(4) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja magasabb végzettséget szerez vagy őt vezetői beosztásba, munkakörbe nevezik ki, illetve ilyen beosztással bízzák meg, a továbbképzési időszak során megszerzendő továbbképzési pontok mennyiségét időarányosan kell megállapítani. A végzettség megszerzése, a vezetői kinevezés vagy megbízás előtti időszakra a korábbi továbbképzési kötelezettség időarányos részét, míg a változás bekövetkeztét követően a magasabb továbbképzési kötelezettség időarányos részét kell figyelembe venni.

(5)29 Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja vezetői kinevezését vagy megbízását visszavonják, a továbbképzési kötelezettségét az új beosztásának megfelelően kell teljesítenie.

(6) A hivatásos állomány éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésen való részvétellel járó távollét a 15 munkanapot nem haladhatja meg.

10. § (1)30 A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett szolgálati viszonya megszűnik. A továbbképzési időszak továbbfolytatódik és a megszerzett pontokat a továbbképzési pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a hivatásos állomány volt tagja a továbbképzési időszak alatt ismételten szolgálati viszonyt létesít.

(2)31 Amennyiben a hivatásos állomány tagja csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevétele, tartós külszolgálat teljesítése miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a továbbképzési időszakban szerzendő továbbképzési pontokat időarányosan kell teljesíteni.

(3)32 A hivatásos állomány tagjának megszűnik a továbbképzési kötelezettsége, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra.

5. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

11. § (1) A hivatásos állomány számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást – legalább az előírt kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben – a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja.

(2)33 A központi, a minősített, és a bejelentés-köteles továbbképzések, valamint a rendészeti szakvizsga felkészítési díját és első alkalommal a vizsgadíjat a belügyi szerv a KSZF-nek a hivatásos állomány létszáma alapján továbbképzési hozzájárulásként fizeti (a továbbiakban: normatív hozzájárulás). A normatív hozzájárulás alapja a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 60%-a, amelyet minden év január 31-ig, a belügyi szervnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 70%-ának alapulvételével, a belügyi szerv előirányzat-átadással teljesít. A 30% létszámarányos maradvány, a 7. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott továbbképzéseken történő részvétel költségfedezeteként a belügyi szervnél marad.

(3)34 Ha a belügyi szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a továbbképzésre kötelezettek nem vesznek részt a továbbképzésben, a KSZF utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az KSZF a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(4)35 Ha a belügyi szerv továbbképzési igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor a belügyi szerv többlet-normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében a KSZF részére. Ha a többlet-normatív hozzájárulást a belügyi szerv nem fizeti meg, akkor a KSZF nem köteles a továbbképzést biztosítani.

(5)36 Ha a belügyi szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a hivatásos állomány létszámával arányosan fizetendő normatív hozzájárulás összegét, akkor a KSZF a következő évi továbbképzésre beszámítja a többletet.

(6) A hivatásos továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.

(7)37 A KSZF által készített beszámoló részletesen tartalmazza a továbbképzésekre fordított források felhasználását.

(8)38 A 7. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerint elrendelt továbbképzés során felmerülő utazási, szállás- és étkezési költségeket a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja. A 7. § (4) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott képzésekkel kapcsolatos költségeket a belügyi szerv és a továbbképzésben résztvevő megállapodása alapján a belügyi szerv átvállalhatja.

6. A továbbképzési programok

12. §39 A hivatásos állomány továbbképzése kizárólag a továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.

13. § (1) Az intézményi akkreditációval rendelkező képzőintézmények által kifejlesztett továbbképzési programok programjegyzékbe történő nyilvántartásba vételét sikeres továbbképzési programminősítési eljárásnak kell megelőznie.

(2)40 A KSZF a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel-e a minőségirányítási szabályzatban foglaltaknak, valamint a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályainak.

(3)41 A képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályait a KSZF dolgozza ki és a honlapján közzéteszi.

14. § (1) A továbbképzési programminősítési eljárás díjköteles. A minősítési díj mértékét a Kollégium által kiadott díjtáblázat tartalmazza.

(2)42 A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg a KSZF részére fizeti meg.

(3)43 A KSZF a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel.

15. § (1)44 A továbbképzési programminősítésre irányuló kérelmet a KSZF-hez kell benyújtani.

(2)45 A minősítésre benyújtott továbbképzési programot a KSZF a kérelem benyújtását követő harminc napon belül minősíti. A határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

(3)46 A KSZF a lefolytatott minősítési eljárás eredményeként megfelelő vagy nem megfelelő minősítést javasol a Kollégiumnak.

(4)47 A Kollégium dönt a továbbképzési program minősítéséről és a megfelelőnek minősített továbbképzési program nyilvántartásba vételéről. A KSZF ezt követően a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető továbbképzési pontértékről.

16. § (1) Amennyiben a minősítésre benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési programokkal szemben támasztott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a továbbképzési programminősítésre benyújtott továbbképzési programot nem megfelelőre kell minősíteni.

(2)48 A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét a KSZF az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően a továbbképzési program ismételten benyújtható a minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.

17. § (1)49 A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében a megfelelőnek minősítését követő huszonnégy hónapon belül a képzés lebonyolítására vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot a KSZF kérelmére a Kollégium törli a programjegyzékről.

(2) A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata.

(3)50 Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a továbbképzési program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a Kollégium jogosult a KSZF javaslatára a továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.

(4)51 A továbbképzési program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően a KSZF 30 napon belül ismételten lefolytatja a minősítési eljárást.

(5)52 Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, a KSZF javaslatára a Kollégium azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg a minősítésen, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékből.

18. § (1)53 A minősítési eljárásban a KSZF felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről a KSZF névjegyzéket vezet. A névjegyzékbe történő felvételhez a szakértő hozzájárulása szükséges.

(2) A szakértői névjegyzékbe az a szakértő vehető fel, aki

a)54 felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

b) az adott szakterületen szerzett legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és

c)55 a KSZF által szervezett módszertani felkészítő foglalkozásokon részt vett.

(3)56 Amennyiben a szakértő a KSZF ismételt felszólítására sem vesz részt a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertani felkészítő foglalkozásokon, a szakértőt az KSZF törli a névjegyzékből.

19. § (1) A hivatásos állomány tagja továbbképzési kötelezettségének mérhetősége és a továbbképzési pontok megállapítása érdekében a bejelentés-köteles továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékébe.

(2) A bejelentés-köteles továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a programjegyzékbe, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt továbbképzési pontértéket is.

(3)57 Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást a KSZF folytatja le. A nyilvántartásba vételről a Kollégium a KSZF előterjesztése alapján dönt.

(4) A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a) a nyilvántartásba vételt belügyi szerv kezdeményezi és

b) a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.

(5)58 Ha a bejelentés-köteles továbbképzési programnak a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a KSZF megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről.

(6)59 Ha a bejelentés-köteles továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles a KSZF részére tizenöt napon belül a változás bejelentésére.

(7) A bejelentés-köteles továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

(8) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás nem díjköteles.

7. A továbbképzések ellenőrzése, a minőségirányítás

20. § (1) A továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát a Kollégium előterjesztésére a belügyi szervet irányító miniszter adja ki.

(2) A minőségirányítási szabályzat előírja

1. a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását,

2. a továbbképzési programok minősítési folyamatát,

3. az éves tervezés folyamatát,

4. a képzéstervezés folyamatát,

5. a képzésfejlesztés folyamatát,

6. a képzésszervezés folyamatát,

7. a képzés-megvalósítás folyamatát,

8. a továbbképzések oktatásának módszerét,

9. a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását,

10. a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségére vonatkozó előírásokat,

11. a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását,

12. a számonkérési folyamatokat,

13. az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását,

14. a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását,

15. az értékelési folyamatokat, a résztvevői és oktatói elégedettség mérését,

16. a továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését,

17. a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását,

18. a panaszkezelési eljárásokat,

19. a nem megfelelőség kezelését,

20. a dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését,

21. a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzéseket, valamint az elfogadási kritériumokat, továbbá

22. az önértékelést, az éves működés értékelését.

21. § (1)60 A továbbképzési rendszer felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonként és módon a Kollégium által kijelölt, a KSZF személyi állományába tartozó, e feladat ellátására felkészített minőségügyi ellenőr által elvégzett helyszíni ellenőrzés biztosítja.

(2)61 Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel a KSZF készíti el és a Kollégium hagyja jóvá.

(3) A Kollégium elnöke jogosult az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelésére.

(4)62 A helyszíni ellenőrzés a továbbképzés végrehajtásának teljes folyamatára kiterjed. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet a KSZF készít el és a Kollégium hagy jóvá.

22. § (1) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi ellenőr megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a programjegyzékre felvett továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg.

(2)63 A nem megfelelőségről a KSZF tájékoztatja a továbbképzési program minősítésének kezdeményezőjét és a Kollégiumot. A Kollégium jogosult a KSZF javaslatára a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. A továbbképzési program felfüggesztése esetén a 17. § (3)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

(3)64 A helyszíni ellenőrzésekről készített éves összefoglaló jelentését a KSZF a tárgyévet követő év január 20-áig készíti el és a Kollégiumnak megküldi. A Kollégium az összefoglaló jelentés ellenőrzését és véleményezését követően, egyetértését vagy annak hiányát jelezve, a jelentést jóváhagyás céljából nyolc munkanapon belül felterjeszti a miniszternek.

8. A továbbképzés tervezése

23. § (1) A hivatásos állomány továbbképzése tervszerűen az éves és egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2)65 A továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót a KSZF adja ki és a honlapján közzéteszi.

(3) A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat.

24. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik. Az éves és egyéni továbbképzési tervet az állományilletékes parancsnok az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

(2)66 Az egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év teljesítményértékelésének eredményét, illetve a hivatásos állományú legutolsó minősítésének a további előmenetelre vonatkozó javaslatait.

25. §67 A belügyi szerv vezetője által jóváhagyott éves továbbképzési tervet a belügyi szerv a tárgyév február 15-éig megküldi a KSZF részére.

III. FEJEZET

A RENDÉSZETI VEZETŐKÉPZÉSI ÉS TEHETSÉGGONDOZÁSI RENDSZER

26. § (1) A Rendészeti Vezetőképzési és Tehetséggondozási Rendszerbe

a) a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok javasolhatja, a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével, vagy

b)68 a hivatásos állomány tagja önként jelentkezhet.

(2)69

(3)70 A Rendészeti Vezetőképzési és Tehetséggondozási Rendszerbe a hivatásos állomány azon tagja jelölhető, illetve jelentkezhet, aki legalább négy év szolgálati viszonnyal rendelkezik és a legutolsó éves teljesítményértékelése „kivételes” vagy „jó” teljesítményfokozatú.

9. A vezető-kiválasztási eljárás

27. § (1)71 A hivatásos állomány tagja a Rendészeti Vezetőképzési és Tehetséggondozási Rendszerbe a KSZF által végzett vezető-kiválasztási eljárás útján kerülhet be. A vezető-kiválasztási eljárás részletes szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2)72 A vezető-kiválasztási eljárást a KSZF a miniszter, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának, vagy a belügyi szerv vezetőjének kezdeményezésére soron kívül megindítja.

(3)73 A Rendészeti Vezetőképzési és Tehetséggondozási Rendszerbe önként jelentkező a vezető-kiválasztási eljárásban a KSZF munkatervének megfelelő ütemezésben vesz részt.

(4)74 A hivatásos állomány tagja a vezető-kiválasztási eljárásban való részvétel idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

28. § (1)75 A vezető-kiválasztási eljárás első szakaszában a hivatásos állomány tagja felmérésen vesz részt. A kiválasztási eljárás első szakaszát a KSZF tréneri vagy szakértői beosztású munkatársai folytatják le.

(2) A felmérés akkor eredményes, ha a jelölt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott szintet legalább 55%-osan teljesíti.

(3)76 A felmérés eredményét – az érintettnek a kiválasztási eljárás megkezdése előtt tett írásbeli hozzájárulása alapján – a KSZF tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki.

29. §77 A hivatásos állománynak a felmérést eredményesen teljesítő tagja felvételre kerül a belügyi szerv által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank utánpótlási nyilvántartásába.

30. § (1)78 Az eredménytelenül záródó kiválasztási eljárás első alkalommal hat hónap elteltével megismételhető.

(2) Az ismételten eredménytelenül záródó kiválasztási eljárás három évenként ismételten megkísérelhető.

31. § A kiválasztási eljárás eredményéről az érintett személy állományilletékes parancsnokát is tájékoztatni kell.

31/A. §79 Az e rendelet hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a személyügyi nyilvántartás részeként a Hszt. 277. §-a szerinti utánpótlási és vezetői adatbankot, ennek részeként

a) utánpótlási nyilvántartást, valamint

b) vezetői nyilvántartást

vezet.

10. A rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank

32. § A hivatásos állománynak az adatbank utánpótlási nyilvántartásába felvett tagja

a)80 rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vehet részt, vagy

b)81 – amennyiben a kiválasztási eljárás során a felmérést kiemelkedő teljesítménnyel zárta – részt vehet a rendészeti tehetséggondozási programban.

33. § Ha a hivatásos állomány tagját az adatbank vezetői nyilvántartásából azért kell törölni, mert a vezetői megbízását visszavonták és azt követően nem kapott más vezetői megbízást, akkor – amennyiben korábban eredményesen vett részt a vezető kiválasztási eljárásban – hozzájárulásával az adatbank utánpótlási nyilvántartásába kerül felvételre.

34. § A hivatásos állomány tagja a törlést követő két év elteltével jelentkezhet ismét

a)82 a kiválasztási eljárásra, ha az adatbank utánpótlási nyilvántartásából a Hszt. 279. § (4) bekezdés b) pontja alapján került törlésre,

b) a mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérésre, ha az adatbank vezetői nyilvántartásából a vezetői megbízás visszavonása miatt került törlésre.

11. Rendészeti vezetővé képző tanfolyam

35. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített vezetői beosztások betöltéséhez előírt, iskolarendszeren kívüli, középvezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

(2)83

(3)84

36. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon való részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kötelezése alapján,

b) önkéntes jelentkezés alapján, vagy

c) a tehetséggondozási program részeként

kerülhet sor.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki

a) a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankban (a továbbiakban: adatbank) szerepel és

b) rendelkezik rendészeti szakvizsgával, vagy mentesül annak letétele alól.

(3)85 A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon önkéntes jelentkezéssel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az vehet részt, akinek a legutolsó éves teljesítményértékelése „kivételes” vagy „jó” teljesítményfokozatú.

37. §86

38. § (1) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő záró felmérésen és vizsgagyakorlaton vesz részt.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3)87 A rendészeti vezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a KSZF tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a KSZF végzi.

(4)88 A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, a záró felmérés és a vizsgagyakorlat idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

12. A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés

39. § (1)89 A rendészeti vezetővé képző tanfolyam vizsgagyakorlatával és a záró felmérésével egyidőben a hivatásos állomány tagja részt vesz a mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérésen. A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés részletes szabályait a KSZF főigazgatója által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2) A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérésre önként az a vezető beosztású is jelentkezhet, aki e rendelet hatálybalépése előtt a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot elvégezte vagy annak teljesítése alól mentesült.

40. § (1)90 A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérést a KSZF szakértői és tréneri beosztású munkatársai folytatják le. Az egyéni, páros és csoportos kompetenciaszint-felmérések végrehajtásába a Belügyminisztérium és a belügyi szervek főosztályvezetői, vagy ennél magasabb besorolású vezetői is bevonhatók.

(2) A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés akkor eredményes, ha a jelölt a felmérésen legalább 70%-ot teljesít.

(3)91 A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérések vizsgálati eredményeit a KSZF tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki.

41. § A hivatásos állománynak a kompetencia-megfelelést mérő felmérést eredményesen teljesítő tagja jogosult részt venni a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon.

42. § (1) Az eredménytelenül záródó mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés első alkalommal három hónap elteltével megismételhető.

(2) Az ismételten eredménytelenül záródó felmérés három évenként ismételten megkísérelhető.

43. § A mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés végső eredményéről az érintett személy állományilletékes parancsnokát is tájékoztatni kell.

13. A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam

44. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású beosztások betöltéséhez előírt, iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési, felsővezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

(2)92

45. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kötelezése alapján, vagy

b) a tehetséggondozási program részeként

kerülhet sor.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki

a) a mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérést eredményesen teljesítette és

b) a rendészeti vezetővé képző tanfolyam követelményeinek eleget tett, vagy annak teljesítése alól mentesül.

46. §93

47. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint egyéni és csoportos felmérésen vesz részt.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3)94 A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a KSZF tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a KSZF végzi.

14. A rendészeti tehetséggondozási program

48. § (1) A rendészeti tehetséggondozási program egy komplex, kompetencia alapú továbbképzési rendszer, amelynek célja a vezetői utánpótlás tervszerű biztosítása, valamint a tehetségek felkarolása és előmenetelük elősegítése. A rendészeti tehetséggondozási program keretében a résztvevő

a)95 vezetőképzési programban,

b) szakértői karrierfejlesztő programban, felsőfokú szakirányú képzésben vagy

c) logisztikai, idegennyelvi, vagy informatikai képzésen

vesz részt.

(2) A rendészeti tehetséggondozási programban résztvevő a végzettsége és a kiválasztási eljárás során elvégzett felmérés eredménye alapján vesz részt a tehetséggondozási program (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott valamely részében.

(3) A vezetőképzési program keretében a hivatásos állomány vezetői irányultságú tagja a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot, – az adatbank vezetői részébe történő felvételt követően – a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot végzi el.

(4) A szakértői karrierfejlesztő program a hivatásos állomány nem vezetői irányultságú tagjának szakmai fejlődését támogató, tudásbővítésre irányuló program.

(5)96 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott képzéseken történő részvétel támogatásának, az ilyen képzésekre történő beiskolázás vagy az ilyen képzések szervezésének és lebonyolításának célja, hogy a tehetséggondozási programban résztvevő személy megszerezze a szükséges végzettségeket, illetve képzettségeket annak érdekében, hogy a vezetőképzési programban vagy a szakértői karrierfejlesztő programban részt vehessen.

49. §97 A rendészeti tehetséggondozási programban a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki

a) legalább négy év szolgálati viszonnyal rendelkezik,

b) nem tölt be vezetői beosztást,

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

d) rendelkezik angol, német, vagy francia nyelvből legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával,

e) a jelentkezését megelőző utolsó minősítésén kiváló értékelést kapott, vagy akinek a három éven belüli teljesítményértékelései a két legmagasabb értékelési kategória valamelyikébe tartoztak, valamint

f) a kiválasztási eljárás során jogosultságot szerzett a rendészeti tehetséggondozási programra történő jelentkezésre.

50. §98 A rendészeti tehetséggondozási program felvételi keretlétszámát a KSZF főigazgatója a belügyi szerv vezetőjével egyeztetve évente meghatározza. A 49. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő jelentkezők a keretlétszám mértékéig nyerhetnek felvételt a rendészeti tehetséggondozási programba.

51. § (1)99 A rendészeti tehetséggondozási programot a KSZF szervezi és bonyolítja le. A rendészeti tehetséggondozási program részletes felépítését és működési szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2)100 A rendészeti tehetséggondozási programtanfolyam tanulmányi követelményét a KSZF főigazgatója által jóváhagyott képzési program tartalmazza.

(3)101 A rendészeti tehetséggondozási program eredményes befejezéséről és a résztvevő előmenetelére vonatkozó javaslatáról a KSZF tájékoztatja a belügyi szerv vezetőjét.

(4)102 A hivatásos állomány tagja a rendészeti tehetséggondozási program képzéseinek idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

15. A rendészeti vezetői továbbképzés

52. § (1)103 A hivatásos állománynak a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot, továbbá a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot eredményesen teljesítő, vezetői beosztást betöltő tagja (a továbbiakban: rendészeti vezető) vezetői továbbképzésen köteles részt venni.

(2) A rendészeti vezetői továbbképzésre e rendeletnek a rendészeti továbbképzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

16. A rendészeti vezetőképzéssel és a Rendészeti Tehetséggondozási Programmal kapcsolatos költségek

53. § (1)104 A rendészeti vezetőképzés és a Rendészeti Tehetséggondozási Program működtetésével kapcsolatos költségeket a KSZF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 200%-a.

(3) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 150%-a.

(4) A Tehetséggondozási Programban való részvétel egy főre eső díja a rendészeti vezetővé képzés és a rendészeti mestervezetővé képzés egy főre eső díjának együttes összege.

(5) Az adatbankban szereplők rendészeti vezetőképzésével és tehetséggondozásával kapcsolatban felmerülő utazási, étkezési és szállásköltséget az őket foglalkoztató szerv költségvetéséből kell fedezni.

(6) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamra történő önkéntes jelentkezés esetén a rendészeti vezetővé képző tanfolyam díja az önként jelentkezőt terheli, kivéve azt az önként jelentkezőt, aki a 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján a rendészeti tehetséggondozási program résztvevőjeként vesz részt a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon. Ez esetben a részvétel költségeit úgy kell viselni, mintha az önként jelentkező személy rendelkezne vezetői beiskolázási javaslattal.

(7) A rendészeti vezetővé képző tanfolyam díjának legfeljebb 50%-át – az önként jelentkező kérelmére – a belügyi szerv saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(8)105 Akit önhibájából a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vagy a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam költségeit megfizetni.

(9)106 A 3. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésre a KSZF és az NKE közötti megállapodás alapján kerül sor. A teljesített továbbképzésről kiadott NKE igazolás alapján a KSZF megtéríti a megállapodásban rögzített költségeket.

54. § (1)107 A KSZF főigazgatója által felkért, a rendészeti vezetőképzésben közreműködő előadót, a trénert, a vizsgáztató bizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg.

(2) Az előadók óradíja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 15%-a.

(3) A trénerek óradíja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 30%-a.

(4) A vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatásért járó díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 7%-a, a vizsgabizottság tagjainak a vizsgáztatásért járó díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 5%-a.

(5) A jegyző díja az illetményalap szociális hozzájárulási adóval növelt összegének 2%-a.

17. A rendészeti vezetőképzési és tehetséggondozási rendszer működésével összefüggő egyéb képzések

55. § (1)108 A KSZF jogosult minősített trénerek képzésére tanfolyamot szervezni.

(2)109 A résztvevő a minősítő tréner-képző tanfolyam elvégzésével jogosulttá válik – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon résztvevő állomány felkészítését végezni, illetve abban közreműködni.

56. § (1)110 A minősítő tréner-képző tanfolyamon a hivatásos állomány tagja a KSZF által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a képzésen való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2)111 A minősítő tréner-képzésre való felvétel feltétele a KSZF főigazgatója által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

57. § (1)112 A minősítő tréner-képző tanfolyamon a képzés a képzési programban meghatározott tanfolyami program és tematika alapján, valamint meghatározott időkeretben történik.

(2) A képzés végén a résztvevő kompetencia alapú vizsgagyakorlatokon vesz részt.

(3)113 A minősítő tréner-képzés eredményes teljesítéséről a KSZF tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a KSZF végzi.

58. §114 A KSZF tréner beosztású munkatársa, a főigazgató írásbeli megbízó levele alapján – az állományilletékes parancsnok előzetes tájékoztatása mellett – a minősített tréner által vezetett, a rendészeti vezetővé képző tanfolyamra történő helyi felkészítésen helyszíni monitoring tevékenységet folytathat. A KSZF trénere a monitoring eredményéről készült értékelő jelentés alapján a minősített tréner részére szóbeli visszajelzést ad.

59. § (1)115 A KSZF a rendészeti vezetők képességének kibontakoztatása és teljesítményének fokozása érdekében jogosult minősítő tanácsadó (coach) képző tanfolyam szervezésére.

(2)116 A hivatásos állománynak a minősítő tanácsadóképző tanfolyamot elvégző tagja jogosult – a KSZF szakmai protokollját betartva – tanácsadói tevékenységet (coaching) folytatni a rendészeti vezetők munkájának segítése, támogatása, teljesítményük növelése, a szervezeti működés javítása, valamint a rendészeti mestervezetővé képzés hatékonyságának növelése érdekében.

60. § (1)117 A minősítő tanácsadóképző tanfolyamon a hivatásos állomány minősített trénere vagy igazolt tréneri gyakorlattal rendelkező tagja a KSZF által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a tanfolyamon való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2)118 A minősítő tanácsadóképzésre való felvétel feltétele a KSZF főigazgatója által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

61. § (1)119 A minősítő tanácsadóképző tanfolyamon a képzés a képzési programban meghatározott tanfolyami program és tematika alapján, valamint meghatározott időkeretben történik.

(2) A képzés végén a résztvevő kompetencia alapú vizsgagyakorlatokon vesz részt.

(3)120 A minősítő tanácsadóképzés eredményes teljesítéséről a KSZF tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a KSZF végzi.

62. §121 A KSZF ellátja a minősített trénerek és a minősített tanácsadók továbbképzését, valamint tevékenységük minőségellenőrzését.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A 36. § (2) bekezdés a) pontja, a 49. § e) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

64. § (1)122 A belügyi szerv az éves továbbképzési tervet első alkalommal 2014. február 15-ig küldi meg a KSZF részére.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló személyek esetében az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul.

(3)123 A KSZF az 5. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) alpontjában és c) pont cb) alpontjában meghatározott, a Kollégium a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat első alkalommal a rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül hajtja végre. A KSZF az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott feladatot 2013. december 31-ig teljesíti.

65. § (1)124

(2)125

(3) Aki a rendelet hatálybalépésekor a belügyi szervnél úgy tölt be osztályvezetői, vagy főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosító beosztást, hogy a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot nem teljesítette és nem mentesül annak kötelezettsége alól, annak 2014. december 31-ig el kell végeznie a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot.

66. § (1)126

(2)127 Aki a rendelet hatálybalépésekor úgy tölt be főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, vagy ilyen illetményre jogosító beosztást, hogy a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot nem teljesítette, és nem mentesül annak kötelezettsége alól, annak – a 45. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése nélkül – 2014. december 31-ig el kell végeznie a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(3)128

(4)129 A hivatásos állomány azon tagja, aki a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot e rendelet hatálybalépése előtt végezte el, jogosult a KSZF-nél a mestervezető-kiválasztási eljárás elvégzésére jelentkezni.

67. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok képzési és továbbképzési rendszerére e rendelet előírásai irányadóak azzal, hogy a képzéseket saját objektumaikban végzik, a szükséges adatszolgáltatást pedig az adatok minősítését követően a Kollégium elnökének teljesítik.

68. §130 E rendelet alkalmazásában csecsemőgondozási díj alatt terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni akkor, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!