nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2013. évi LXXXVIII. törvény
a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
2017-05-05
2017-07-25
10
Jogszabály

2013. évi LXXXVIII. törvény

a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról1

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) dolog: a számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, ezek kombinációjából, valamint elektronikus azonosítóból álló jelsorozattal megjelölt vagy egyéb egyedi ismérvei alapján ezek hiányában is kétséget kizáróan azonosítható tárgy, állat, növény,

b) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió egy tagállamában bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik európai uniós tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, vagy a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja,

c)2 kapcsolatba hozható személy: a körözési eljárás során a körözést elrendelő vagy a körözési eljárást lefolytató szerv által megjelölt, a körözött személy felkutatását elősegítő információval rendelkező személy, személyazonossággal visszaélés esetén a személyazonossággal visszaélés áldozata,

d) körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, valamint az elfogató parancs, európai elfogató parancs és a nemzetközi körözés,

e) körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek, valamint ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás,

f) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által Magyarország területén végzett körözési eljárás, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözési eljárást.

II. FEJEZET

A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

2. A körözési nyilvántartási rendszer felépítése

2. § (1)3 A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) – a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása kivételével – közhiteles, hatósági nyilvántartás.

(2) A nyilvántartás

a) a körözött személyek nyilvántartásából,

b) a körözött dolgok nyilvántartásából,

c) az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából,

d) a talált tárgyak nyilvántartásából,

e) a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásából

áll.

(3) A nyilvántartást a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti. A nyilvántartó ellátja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokat.

(4) A nyilvántartásban a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adat nem kezelhető.

(5) A körözés e törvényben meghatározott adatait a nyilvántartásba a körözést elrendelő rögzíti.

(6) A körözés visszavonásának a tényét a körözést elrendelő a nyilvántartásban rögzíti.

(7) Ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van, a körözést a körözést elrendelő a nyilvántartó részére megküldi. Ebben az esetben a körözés e törvényben meghatározott adatait a nyilvántartó rögzíti a nyilvántartásban.

(8) A nyilvántartás törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

3. A körözött személyek nyilvántartása

3. § (1) A körözött személyek nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása.

(2) A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a körözött személy

aa) családi nevét és utónevét,

ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) állampolgárságát vagy hontalanságát,

ah) lakcím adatát, továbbá annak megváltozása esetén korábbi lakcím adatát,

ai) értesítési címét,

b) a körözött személy

ba) álnevét, gúnynevét,

bb) személyleírását, különös ismertető jegyeit,

bc) képmását,

bd) ruházatának, a nála lévő tárgyaknak és az általa használt járműnek a leírását,

be) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,

c) a körözött személy faji eredetére, vallási meggyőződésére, szexuális magatartására és politikai véleményére utaló különleges adatot,

d) a körözött

da) személlyel szemben alkalmazandó intézkedést,

db) személlyel szemben alkalmazandó intézkedés biztonságos végrehajtására vonatkozó adatokat,

dc) személy életének, testi épségének, egészségének védelmére vonatkozó adatokat,

e) a körözött személy korábbi ismert tartózkodási helyeinek azonosítására alkalmas adatokat,

f) a körözött személy tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját, körülményeit,

g) a körözött személy vélt, valamint lehetséges tartózkodási helyeit,

h) a körözött személlyel kapcsolatba hozható személy

ha) a) pont aa)–af) és ai) alpontjában, ennek hiányában a b) pont ba)–bc) és be) alpontjában meghatározott adatait,

hb) és a körözött személy közötti kapcsolat jellegét,

i) a körözés elrendelésének

ia) okát,

ib) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a büntető törvénykönyv szerinti minősítését,

ic) időpontját,

j) a körözést elrendelő, valamint a körözési eljárást lefolytató szerv

ja) megnevezését,

jb) személy vagy szervezeti egység értesítési címét, telefonszámát és egyéb elérhetőségét,

jc) határozatának számát, valamint eljárásának iktatószámát,

jd) kapcsolattartójának elérhetőségeit,

k) az eltűntnek

ka) nyilvánítás időpontját,

kb) nyilvánító szerv megnevezését,

kc) nyilvánító határozat számát, iktatószámát,

kd) nyilvánítást követően az eltűntnek az adatai továbbítására vonatkozó korlátozásokat,

l) a körözési eljárás során megtett intézkedés

la) megnevezését,

lb) elrendelésének időpontját,

lc) befejezésének időpontját, valamint

ld) tartalmi leírását.

(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a), b), d)–j) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti.

(4) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti, ha az adat a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.

(5) A körözött személyek nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés b) pontjában, d)–h) pontjában, j) pontjában valamint l) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv, vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti. A körözött személyek nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti, ha az adat a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.

(6) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az eltűntnek nyilvánító rendőri szerv rögzíti.

(7) A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat – azok változásának nyomon követése céljából – a (2) bekezdés a)–l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően elektronikus úton összehasonlítja

a)4 a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(8) Az adatváltozást a (7) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

(9) A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó

a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,

b) eltűnt személy esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor – a körözés elrendelésétől számított 90 évig,

c) eltűnt személy esetén az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig,

d) a körözött személy haláláig

kezeli.

4. A körözött dolgok nyilvántartása

4. § (1) A körözött dolgok nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő dolog felkutatása.

(2) A körözött dolgok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a dolog

aa) megnevezését,

ab) leírását, egyedi azonosítására vonatkozó adatokat,

ac) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,

ad) fényképét,

b) a körözött

ba) dolog megtalálása esetén alkalmazandó intézkedést, valamint az intézkedés biztonságos végrehajtására vonatkozó adatot,

bb) dolog állagának megóvása, – állat esetén életének, épségének, egészségének – védelmére vonatkozó adatokat,

c) a dolog helye ismeretlenné válásának

ca) időpontjára,

cb) körülményeire

vonatkozó adatokat,

d) a dolog utolsó ismert

da) tulajdonosának, valamint birtokosának a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac), ae), af), ah) és ai) alpontjában meghatározott adatait,

db) helyét,

e) a dolog vélt, valamint lehetséges helyeit,

f) az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,

g) a körözés elrendelésének

ga) okát,

gb) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,

gc) időpontját,

h) a körözési eljárás során megtett intézkedés

ha) megnevezését,

hb) elrendelésének időpontját,

hc) befejezésének időpontját, valamint

hd) tartalmi leírását.

(3) A körözött dolgok nyilvántartásába a (2) bekezdés a)–g) pontjában foglalt adatot a körözést elrendelő rögzíti.

(4) A körözött dolgok nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában, e), f) és h) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.

(5)5 A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat – azok ellenőrzésének és változásának nyomon követése céljából – a (2) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja

a) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartás adataival,

b) a talált dolgok nyilvántartásának adataival,

c) az útiokmány-nyilvántartás adataival, valamint

d) a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásának adataival.

(6) Az adatváltozást a (5) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött dolgok nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

(7) A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó

a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,

b) állatok esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor – a körözés elrendelésétől számított 20 évig,

c) a körözött közokirat érvényességi idejének lejártától számított 10 évig,

d) az a)–c) pontok alá nem tartozó olyan esetben, amikor a körözés elrendelésének oka elvesztés, 5 évig,

e)6 lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig

kezeli.

(8) A nyilvántartót a (7) bekezdés c) pontja szerinti feltétel bekövetkezéséről a közokirat körözését elrendelő értesíti.

5. Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása

5. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásának célja az ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosításának az elősegítése.

(2) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a holttest, holttestrész

aa) leírását, különös ismertető jegyeit,

ab) fényképét, képmását,

ac) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,

ad) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,

ae) tárolására vonatkozó adatokat,

b) a holttest, holttestrész megtalálási

ba) helyét,

bb) idejét,

bc) körülményeire vonatkozó adatokat,

c) az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,

d) a körözési eljárás során megtett intézkedés

da) megnevezését,

db) elrendelésének időpontját,

dc) befejezésének időpontját, valamint

dd) tartalmi leírását.

(3) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatot a körözést elrendelő rögzíti.

(4) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában c) pontjában és d) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.

(5) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó

a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,

b) a körözés elrendelésétől számított 90 évig – ha a körözés visszavonására nem került sor –,

kezeli.

6. A talált dolgok nyilvántartása

6. § (1) A talált dolgok nyilvántartásának célja a megtalált dolog tulajdonoshoz való visszakerülésének elősegítése.

(2) A talált dolgok nyilvántartása tartalmazza

a) a talált dolog

aa) megnevezését,

ab) egyedi azonosító nélküli leírását,

ac) fényképét, képmását,

ad) megtalálási helyét,

ae) megtalálásának időpontját,

b) a talált dolog őrzését ellátó jegyző

ba) címét,

bb) elérhetőségét,

c) a találó nyilatkozatát a talált dolog tulajdonjogára való igényéről,

d) a találó 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, ha igényt tart a talált dolog tulajdonjogára.

(3) A jegyző a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásban rögzíti.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat a talált dolgok nyilvántartásából

a) a tulajdonosnak történő átadással a jegyző,

b) a talált dolog (2) bekezdésben meghatározott adatainak talált dolgok nyilvántartásába történt rögzítését követő egy év elteltével a nyilvántartó

törli.

7. A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása

7. § (1) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásának célja a nyilvántartó, az adatrögzítésre kötelezettek, a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) történő adatátvételre jogosultak, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartó, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervek, az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szervek, valamint az adatrögzítésre kötelezett szervek

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

g) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)

ga) családi és utónevét,

gb) beosztását,

gc) szervezeti egységét,

gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

ge) hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját.

(3) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni.

8. A nyilvántartás közérdekből nyilvános adattartalma

8. § (1)7 Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs alapján elrendelt körözési eljárás esetén, amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul, a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad) és ag) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adatnak minősül.

(2) A bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság döntése alapján – tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében elrendelt dolog körözése esetén – a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pont ga) és gc) alpontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.

(3) A nyilvántartásban szereplő adatok közül közérdekből nyilvános adatnak minősül

a) az eltűnt személy 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában, j) pontjában, k) pont ka)–kc) alpontjában,

b) az 5. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, b) és c) pontjában,

c) a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározott adat.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a körözés elrendelésének jogalapját, a bűncselekmény megnevezését, annak a büntető törvény szerinti minősítését nem lehet nyilvánosságra hozni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat a nyilvántartó a honlapján közzéteszi.

(6)8 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során egyedi ügyhöz kapcsolódóan felhasználni. Az NBSZ az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.

9. A nyilvántartásból adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményei

9. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint

a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel adatátvételt biztosít a nyilvántartott adatokhoz,

b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c)9 a körözés tényére vonatkozóan adatot igazol.

(2) A nyilvántartó a nyilvántartásból

a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint

b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(3) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a nyilvántartót.

(5) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.

(6) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

10. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel a nyilvántartásból

10. § (1) A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a) a körözés elrendelésére feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy szervek a körözés elrendelése céljából,

b) a körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából,

c) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított szerv a más szervek részére történő adatszolgáltatás céljából,

e) az ügyészség a törvényességi felügyelet gyakorlása céljából,

f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a rendőrségről szóló törvényben meghatározott határrendészeti feladatainak ellátása céljából, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapítása céljából,

g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv bűnüldözési feladatai ellátása céljából,

h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,

i)10 a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából,

j)11 a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátása céljából.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából, valamint az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a jogsegélykérelem elintézése céljából, továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából, a körözött dolgok nyilvántartásából, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából.

(3)12 A menekültügyi hatóság, az idegenrendészeti hatóság és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(4) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(4a)13 A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a törvényben meghatározott személy- és létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(5) A bíróság a holttá nyilvánítási eljárása során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(6)14 A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából.

(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából.

(8)15 Az NBSZ a személyazonosítást elősegítő eszköz üzemeltetése során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 8. § (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat a körözött személy tartózkodási helyének meghatározása érdekében.

11. A nyilvántartásba történő adatrögzítés, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel, valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylés feltételei

11. § (1) A nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételhez, valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges egyedi azonosítókat az adatrögzítésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv a nyilvántartóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 7. § (2) bekezdés a)–f) pontjában és g) pont ga)–ge) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a nyilvántartót.

(4) A nyilvántartó az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

a) az adatrögzítésre kötelezett szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,

b) a közvetlen hozzáférésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről,

c) az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges technikai ismeretekről.

12. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel követelményei

12. § (1) A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni:

a) a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv megnevezését,

b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,

c) a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel célját és jogalapját,

d) a közvetlen hozzáféréssel érintett, a nyilvántartott személynek a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatkörből legalább

da) az aa), ab), ad), ae),

db) az ab) és af), vagy

dc) az aa) és af) alpontok szerinti adatokat.

(2) A nyilvántartó a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szerv részére haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja azokat az adatokat, amelyek tekintetében a közvetlen hozzáférésre való jogosultság fennáll, ezzel egyidejűleg adatvédelmi záradékban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.

13. A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei

13. § (1) A nyilvántartó adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a nyilvántartásból, amely adatigénylő tekintetében törvény

a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint

b) az adatoknak a nyilvántartásból a nyilvántartó adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) a családi és utónevét,

ab) a születési családi és utónevét ,

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja születési családi és utónevét,

ae) az állampolgárságát,

af) a lakcímét, valamint

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

(3) A nyilvántartó az adatigénylésben megjelölt személy adatait kizárólag akkor továbbítja, ha a kérelemben megjelölt személy egyértelműen azonosítható.

(4) A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbításra jogosultak a technikai feltételek megléte esetén kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével is előterjeszthetik.

(5) Az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével előterjesztett adatigénylésre az adatokat a nyilvántartó elektronikus úton továbbítja.

14. Adattovábbítási nyilvántartás

14. § (1) A nyilvántartásból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,

c) hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,

d) az adattovábbítás időpontját,

e) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,

f) a továbbított adatok megnevezését.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó irányításáért felelős szerv,

b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az ügyészség,

c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá

e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

14/A.16 Az érintettek jogai és ezek érvényesítése

14/A. § (1) Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szereplő adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét bármely rendőri szervnél előterjesztheti. A rendőri szerv a kérelmet a nyilvántartóhoz továbbítja.

(2) A nyilvántartó az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése

a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza, vagy

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

(3) A tájékoztatás nem mellőzhető, ha a mellőzés (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka időközben megszűnt, és az érintett a tájékoztatásra vonatkozó kérelmét az erről való tudomásszerzését követően fenntartja.

(4) A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(5) Ha a nyilvántartó megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.

(6) A nyilvántartó a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.

(7) A (6) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

III. FEJEZET

A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁS

15. A körözési eljárásra vonatkozó általános szabályok

15. § (1) A körözési eljárás a körözésnek a nyilvántartásba történő rögzítésével indul úgy, hogy a nyilvántartó a körözésnek a nyilvántartásba vételéről értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.

(2) A körözési eljárást az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) folytatja le.

(3) Ha hatóság tagja olyan körözött személyről szerez tudomást, akinek a körözését elrendelték, erről a rendőrséget értesíti. Ha hatóság tagja olyan körözött dolog fellelési helyéről szerez tudomást, amelynek a körözését rendelték el, erről a rendőrséget értesíti.

(3a)17 Ha az NBSZ a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során olyan találatot észlel, amely olyan körözött személy azonosítását segíti elő, akinek az adatai közérdekből nyilvánosak és a találat jelzése a 8. § (6) bekezdése szerinti egyedi ügy érdekeit nem sérti, a rendszer értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet a találatról.

(4)18 A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását és a körözött dolgok nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.

(6) Ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetve az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították, a körözési eljárást lefolytató szerv köteles értesíteni a körözést elrendelőt a körözés visszavonása kezdeményezése céljából. Az értesítés tényét a körözési eljárást lefolytató szerv a nyilvántartásban rögzíti.

16. Nemzetközi körözés

16. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

a) más állam hatósága által kezdeményezett, a személy, tárgy felkutatására vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján a körözést elrendeli,

b) magyar hatóság vagy szerv által elrendelt körözést más állam hatóságához továbbítja,

c) más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést visszavonja,

d) más állam hatóságát értesíti arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság vagy szerv visszavonta,

e) más állam hatóságát, illetve a körözést elrendelő magyar hatóságot vagy szervet értesíti arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetve a személy, holttest személyazonosságát megállapították.

(3) Ha a rendőrség nemzetközi körözés során a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy a holttest, holttestrész személyazonosságát megállapította, akkor a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül értesíti a kezdeményező állam hatóságát, illetve ha a másik állam hatósága állapítja meg a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy a holttest személyazonosságát akkor a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ értesíti az érintett magyar hatóságot vagy szervet.

(4) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a más állam hatósága által kezdeményezett körözést a megkeresés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzését és megállapítását követően haladéktalanul rendeli el.

(5) A más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést a kezdeményező hatóság erre irányuló megkeresése esetén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul visszavonja.

(6) Ha a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonására nem kerül sor, a nyilvántartásban az adatokat a kezdeményező által meghatározott ideig kell nyilvántartani.

(7) A más állam büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, valamint tárgy adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(8) A más állam nem büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, holttest, holttestrész, valamint tárgy adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig, ennek hiányában a körözés nyilvántartásba vételétől számított 20 évig kell nyilvántartani.

17. A körözési eljárás feletti felügyelet

17. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv felettes szerve a körözési eljárás szakszerű végrehajtását felügyeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása során a felettes rendőri szerv ellenőrzi a körözési eljárásra vonatkozó jogszabályok megtartását, amelynek során

a) a körözési eljárást lefolytató szervet határidő megjelölésével,

aa) meghatározott intézkedések végrehajtására,

ab) tájékoztatás adására

utasíthatja,

b) a körözési eljárást magához vonhatja,

c) elbírálja körözési eljárásban a körözési eljárást lefolytató szerv által végrehajtott eljárási cselekményekkel szemben előterjesztett panaszt,

d) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, annak irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

18. Felelősségi szabályok

18. § A körözési eljárásban

a) a megtett intézkedés jogszerűségért, a körözési eljárást lefolytató szerv,

b) az indokolt intézkedések elmulasztásáért a mulasztó szerv,

c) az intézkedés végrehajtásának jelentős késedelméért az intézkedés végrehajtásért felelős szerv

felelős.

19. Jogorvoslat

19. § A körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv által alkalmazott intézkedés elrendelése és végrehajtásának jogszerűsége miatti jogorvoslatra a rendőrségről szóló törvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. Az eltűnt személyekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok

20. § (1) A rendőrség körözését rendelheti, – eltűnt személy esetén – rendeli el

a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a rendőrségen bejelentették,

b) a személyazonosság megállapítása érdekében

ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,

bb) az ismeretlen holttestnek, holttestrésznek.

(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha

a) az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése – kivéve a terheltet – bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben,

b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni,

c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható,

d) az eltűnés természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben, vagy

e) az eltűnés az emberi szervezetet ért olyan külső hatással van összefüggésben, amely a sérült akaratától függetlenül következett be.

(3) Az eltűnt személy körözését a személy eltűnésére vonatkozó bejelentést vagy hatósági észlelést követően azonnal el kell rendelni. A körözés elrendelésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A magát azonosítani vagy lakóhelyét közölni nem képes személy körözését az azonosítása érdekében el kell rendelni.

(5) Külföldi állampolgár eltűnése miatti körözés elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell az állampolgársága szerinti konzuli képviseletet.

(6) Ha a bejelentés szerinti eltűnt személy

a) diplomáciai mentességet élvező személy,

b) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,

c) központi államigazgatási szerv vezetője,

d) ügyész vagy bíró,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának tagja,

f)19 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományának tagja,

g) a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja,

haladéktalanul tájékoztatni kell a körözés elrendeléséről a körözést elrendelő illetékessége szerinti ügyészséget, valamint az f) pontban meghatározott esetben a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a bűnüldözési feladatai céljából, a g) pontban meghatározott esetben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából.

20/A. §20 (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.)

a) a lefoglalásra,

b) a tanúra és a hatósági tanúra,

c) a szemlére,

d) a szakértőre,

e) a tolmácsra,

f) a jegyzőkönyvre,

g) az eljárás akadályozásának következményeire,

h) a határidő számítására, valamint

i) az igazolási kérelemre

vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Akinek az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekmény végrehajtása alapvető jogát sértette, a végrehajtástól számított nyolc napon belül panasszal fordulhat a végrehajtást elrendelő rendőri szerv vezetőjéhez.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy felkutatása céljából – a tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kivételével – a tanúként kihallgatott személy által elmondottak valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az érintett előzetes, írásos hozzájárulásával poligráfot alkalmazhat.

20/B. §21 (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a hatóság határozatot hoz

a) lefoglalás elrendeléséről, illetve a lefoglalás megszüntetéséről,

b) a szakértő, illetve a tolmács kirendeléséről,

c) a szakértő, illetve a tolmács díjának megállapításáról,

d) a szakértő kizárásáról,

e) az eljárási bírság kiszabásáról, valamint

f) az eltűntté nyilvánításról.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,

b) a rendelkező részben

ba) a hatóság döntését, továbbá azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot meghozta,

bb) a jogorvoslat lehetőségéről, a jogorvoslati kérelem benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,

bc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, továbbá

bd) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

c) az indokolásban

ca) a határozat rendelkezéseire okot adó tényeket,

cb) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, valamint

cc) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(3) A határozatot írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni és szóban is közölni kell, egyéb esetben pedig kézbesítés útján kell közölni.

(4) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, a hatóság a határozat kijavítását elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.

20/C. §22 (1) A körözési eljárást lefolytató szerv azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetve azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző körözési eljárást lefolytató szerv előtt megjelenni.

(2) Az idézés és az értesítés írásban, illetve más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – a körözési eljárást lefolytató szerv előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetve az értesítésnek tartalmaznia kell

a) a kibocsátó hatóság megnevezését,

b) azt, hogy a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,

c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,

d) az idézés, illetve az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény órákban meghatározott várható időtartamát, valamint

e) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(3) Az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.

(4) Az idézett személy felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

(5) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni.

(6) A kiskorú idézésében, illetve értesítésében egyidejűleg – a kiskorú korára, érettségére figyelemmel – számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés, illetve értesítés tartalmáról.

(7) A kiskorú idézéséről az őt gondozó törvényes képviselőt vagy más személyt azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését, illetve értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint idézett személy nem jelenik meg, és törvényes képviselője nem igazolja, hogy ez neki nem róható fel, a törvényes képviselő a Ket. szerinti eljárási bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtható.

20/D. §23 (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.

(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű.

(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, elővezettethető. Az elővezetés foganatosítását a körözési eljárást lefolytató szerv vezetője rendelheti el.

(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.

(5) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.

(6) Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.

20/E. §24 Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot adók módjára kell behajtani.

21. § (1) A rendőrség arról a kiskorúról, akinek eltűnését bejelentették, valamint arról, aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetve a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól engedély nélkül kivonta magát, haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

(2) Ha a rendőrség olyan tartalmú bejelentést kap, hogy a gyermekjóléti alapellátást, illetve gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személy vagy intézmény által gondozott, vagy egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza, a rendőrség a körözés elrendelésével egyidejűleg áttekinti a gyermek részére ellátást nyújtó intézmény és a törvényes képviselő által a felkutatás érdekében jogszabályban előírtak szerint megtett intézkedéseit.

22. § (1) A rendőrség a bejelentés alapján eltűnés miatt körözött és felkutatott személyt tájékoztatja arról, hogy bejelentés alapján körözés hatálya alatt áll, és írásban nyilatkoztatja arról, hogy hozzájárul-e az általa közölt tartózkodási, illetve az igazoltatás helyének a bejelentő részére történő közléséhez. Ha a felkutatott személy a nyilatkozattételt megtagadja, azt a hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerint felkutatott személy nyilatkozatának megfelelően az általa közölt tartózkodási helyéről vagy életben létéről és a tartózkodási helyének közlését tiltó nyilatkozatáról, illetve a nyilatkozattétel megtagadásáról tájékoztatja az eltűnés bejelentőjét.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a 20. § (1) bekezdése szerinti körözést visszavonja.

21. Eltűntnek nyilvánítási eljárás

23. § (1) Ha a bejelentés vagy hatósági észlelés alapján eltűnés miatt körözött személy felkutatására, hollétének megállapítására tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a rendőrség a 20. § (1) bekezdése alapján körözött személyt a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével határozattal eltűntnek nyilvánítja.

(2) Az (1) bekezdésben hozott határozatot a rendőrség megküldi

a) az eltűnés bejelentőjének,

b) az eltűnt személy házastársának, élettársának, törvényes képviselőjének, ezek hiányában egyéb cselekvőképes hozzátartozójának,

c) kiskorú esetében a kiskorú utolsó ismert lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak.

(3) Az eltűntnek nyilvánításra vonatkozó határozat meghozatalával a körözési eljárás nem zárul le. A 20. § (1) bekezdése szerinti körözés elrendelésétől számítva legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés megtétele.

(4) Ha az eltűntnek nyilvánított személy bármely magyar hatóságnál vagy külképviseletnél kétséget kizáró módon igazolja személyazonosságát, írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e az általa közölt tartózkodási helyének a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyekkel történő közléséhez, majd haladéktalanul értesíteni kell az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szervet. A nyilatkozat megtagadását az adatközléshez való hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti, eltűntnek nyilvánító szerv az eltűntnek nyilvánító határozatot visszavonja, és erről a nyilvántartót értesíti.

22. A rendőrség körözési eljárása során tett intézkedései

24. § (1) Az intézkedések végrehajtásának sorrendjét az ismeretlen helyen lévő, illetve azonosítandó személlyel vagy dologgal kapcsolatos kockázatelemzés alapján a körözést lefolytató szerv határozza meg.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a végrehajtott intézkedést a nyilvántartásban rögzíti.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során együttműködhet az érintett területen működő polgárőr szervezettel, helyi önkormányzattal a rendelkezésére álló információk beszerzése érdekében.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen helyen lévő személy és dolog felkutatása, illetve az ismeretlen személyazonosságú személy vagy holttest, ismeretlen eredetű dolog azonosítása érdekében a közszolgálati médiaszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, valamint a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé.

(5) A rendőrség szervei hatáskörtől és illetékességtől függetlenül gondoskodnak a körözött személlyel vagy dologgal kapcsolatban tudomásukra jutott információ ellenőrzéséről, a nyilvántartásban való rögzítésről.

(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során elektronikus hírközlési szolgáltatótól helymeghatározási adatot kérhet.

(7) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során a pénzügyi intézménytől és a pénzforgalmi intézménytől adatokat igényelhet a készpénzt-helyettesítő fizetési eszköz használatának helyszínére és időpontjára vonatkozóan.

25. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából az adott személy, holttest, holttestrész vagy dolog felkutatása érdekében a nyilvántartás adatállományait a rendőrségről szóló törvényben meghatározott adatállományaival, valamint más bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolhatja. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos körözési eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a körözési eljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

(2) Ha a körözési eljárás lefolytatásához szükséges adattal más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy – ha törvény lehetővé teszi – egyéb szerv vagy személy rendelkezik, a körözési eljárást lefolytató szerv e szervet megkeresheti a szükséges adat megismerése érdekében. A megkeresést harminc napon belül teljesíteni kell.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásokból, valamint az Interpol nyilvántartásából automatizált rendszer-rendszer kapcsolat, valamint közvetlen hozzáférés vagy adatigénylés útján adatot igényelhet a körözési eljárás lefolytatása céljából.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a nemzetközi szerződés részes államainak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó gépjárműadat-nyilvántartásaiban a nemzetközi szerződés által meghatározott automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a körözési eljárást lefolytató szervet. A keresés tényéről és eredményéről az intézkedés befejezését követően értesíteni kell a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot.

(5) A rendőrség a 2008/615/IB tanácsi határozat alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban bűnüldözés és bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.

(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a (4) bekezdés alapján átvett személyes adatokat kizárólag az adatok átvételének az (1) bekezdés szerint meghatározott célja érdekében kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az állományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. Ilyen engedély abban az esetben adható, ha az egyéb célokat szolgáló adatkezelés az adatátadással érintett adatállományt kezelő tagállam nemzeti joga szerint megengedett.

26. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §, 29–34. §, 35/A. §, 35/B. §, 38. §, 39. §, 41. §, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §, 46/C. §, 58. § (1) bekezdés e) pontja, 63–74. §, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést,

b) a nemzetközi körözés elrendelését

alkalmazhatja.

(2)25 A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 73. § (6) bekezdése, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. és 139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a)26 az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 33. §, 35/A. §, 35/B. §, 40. §, 41. §, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése,

b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az európai elfogató parancs vagy büntető ügyben elrendelt nemzetközi körözés végrehajtása során a 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

27. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 33. §, 35/A. §, 35/B. §, 38. §, 39–41. §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, 63–74. §, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése,

b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §,

b) a 26. § (2) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) a 27. § (2) bekezdése,

b) az Rtv. 33. §, 34. §, 39. § és 40. §, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja,

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi körözés végrehajtása során az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában, a (3) bekezdés b) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

28. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. § alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, 35/B. §, 41. §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, 63–74. §, valamint a 91/C. § (1)–(2) bekezdése,

b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 30. §, 32. §, 39–41. §, 42. § (1) bekezdése,

b) az 26. § (1) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során körözési eljárást lefolytató szerv az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

29. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 73. § (7) bekezdése, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §, 30. §, 32. §, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. 91/C. §-ban meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő – és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti,

c) a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(2) A dolgok nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

(3)27 A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése, valamint

b) a 26. § (1) bekezdés b) pontja

szerinti intézkedést alkalmazhatja.

29/A. §28 A körözési eljárást lefolytató szerv jogosult az általa kezelt arcképmás adat felhasználásával a 8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az eltűnt személyek felkutatása érdekében az arckép profil nyilvántartást kezelő szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nyilvántartót kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájára és módjára vonatkozó szabályokat,29

b) a körözési eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait,30

c)31 – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének szabályait.32

24. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) 2014. január 1. napján lép hatályba

a) az 1–30. §,

b) a 31. § (4) és (5) bekezdése,

c) a 33. §,

d) a 34. § (12), (15)–(17) és (19) bekezdése,

e) a 37–38. §,

f) a 41. §,

g) a 43–44. §,

h) a 46. §,

i) a 47. § (1) és (2) bekezdése,

j) a 47. § (5) bekezdés c) pontja.

(3) A 47. § (5) bekezdés a) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint folyamatban lévő személy és tárgykörözéseket a törvény rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(5) A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint nyilvántartatott adatokat 2014. január 1-jétől a nyilvántartásban kell kezelni e törvény rendelkezései szerint.

25. Sarkalatossági záradék

32. § E törvény

a) 34. § (1)–(10), (18) bekezdése, 45. § (2) bekezdése és 47. § (4) bekezdése, 47. § (5) bekezdés a)–c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, valamint

b) 44. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § (1) E törvény 25. § (4)–(6) bekezdése a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. cikke, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 15. cikke, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 6. és 26–45. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27. Módosuló jogszabályok

34. § (1)–(11)33

(12)34

(13)–(14)35

(15)–(17)36

(18)37

(19)38

35–36. §39

37–38. §40

39–40. §41

41. §42

42. §43

43–44. §44

45. §45

46. §46 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartó az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig a nyilvántartó vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. § (1)–(2)47

(3)–(4)48

(5) Hatályát veszti

a)49

b)50

c)51

d)52

(6)53

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!