nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet
a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről
2015-04-15
2016-12-31
6
Jogszabály

8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben,

a legfőbb ügyész véleményének kikérésével

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. §1 A rendelet hatálya a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) és a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőkre terjed ki.

II. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY ÉS A KÖRNYEZETTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSE

1. Általános rendelkezések

2. §2 (1)3 Ha a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, vagy – fiatalkorúnak javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásának előkészítése során – a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, vagy a gyámhatóság megkeresést intéz környezettanulmány beszerzése céljából, annak elkészítésére a tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorú személy (a továbbiakban: gyermekkorú), a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt rendeli ki, illetve keresi meg. A pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt a kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.

(2)4 Ha a gyermekkorúnak, a terheltnek, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúnak Magyarországon nincs ismert lakóhelye, sem ismert tartózkodási helye, a feladat végrehajtására Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

3. §5 Ha ugyanazon gyermekkorú ügyében más megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárás során, vagy ugyanazon terhelt, illetve eljárás alá vont fiatalkorú ügyében más büntetőeljárás vagy más megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárás során három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre, az újonnan érkezett elrendelésnek a korábbi irat szükség szerinti aktualizálásával is eleget lehet tenni.

4. §6 A pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelőnek ki kell térni arra, ha a terhelt vagy a gyermekkorú, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tartózkodási helyének a megtekintése akadályba ütközött, illetve a meghallgatandó személy az együttműködést megtagadta.

5. §7 A pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az elrendelésnek a kormányhivatalhoz való érkezésétől számított 30 nap, kivéve, ha az elrendelő az eljárás jellegére figyelemmel a teljesítésre külön határidőt szabott.

6. §8 A pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére vonatkozó kezdőirat kijelölésnél lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeit a fiatalkorúak pártfogó felügyelője intézze.

2. A pártfogó felügyelői vélemény tartalmi elemei és elkészítésének általános szabályai

7. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény I. része az ügyre és a terheltre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az ügyre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a) a vélemény beszerzését elrendelő hatóság megnevezését, ügyszámát, az elrendelés idejét, az elrendelő végzés érkeztetésének napját, a vélemény elkészítésének határidejét, az elrendelés okát,

b) a megalapozott gyanú szerinti bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését és minősítését, valamint az elkövetés időpontját,

c)9 az illetékes kormányhivatal megnevezését, a vélemény elkészítésében közreműködő kormányhivatal megnevezését, a véleményt készítő pártfogó felügyelő nevét, telefonszámát, e-mail címét,

d) a beszerzett okiratokat, igazolásokat, egyéb mellékleteket.

(3) A terheltre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosításra alkalmas okmányának megnevezését és az okmány azonosító számát,

b) a családi állapotát,

c) a munkaviszony vagy az iskolarendszerű tanulói jogviszony adatait, így a munkáltató, illetve a tanintézmény megnevezését, címét, illetve telephelyét, továbbá a terhelt tényleges munkavégzésének helyét, beosztását, munkakörét, illetve tancsoportját,

d) a szakképzettségét, foglalkozását,

e) az egészségi állapotát,

f) esetleges káros szenvedélyeit,

g) a jövedelmi, vagyoni viszonyait,

h) a hozzátartozók közötti erőszakra vagy veszélyeztetettségre utaló tények leírását, az azok megszüntetése érdekében tett, vagy javasolt intézkedések bemutatását.

8. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény II. része a vizsgálati eljárást és módszert tartalmazza.

(2) A pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

a) a terhelt vagy más személyek személyes meghallgatása,

b) az ügy iratainak tanulmányozása,

c) felvilágosítás-, adat- vagy iratkérés,

ca) a sértettől, tanúktól, az eljárásba bevont más személyektől,

cb) nyomozó hatóságtól, ügyésztől, bíróságtól, büntetés-végrehajtási szervezettől, vagy

cc) más állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól, civil szervezettől,

d) a lakóhely vagy tartózkodási hely és a terhelt lakókörnyezetének (a továbbiakban együtt: közvetlen lakókörnyezet) megtekintése.

(3)10 Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelő az ügy iratainak tanulmányozását, a terhelt meghallgatását nem mellőzheti. A terhelt lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megtekintése mellőzhető, ha ugyanazon vagy más büntetőeljárás során, három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre és lakóhelyében illetve tartózkodási helyében változás nem következett be.

9. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény III. része a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére jellemző szakmai ténymegállapításokat tartalmazza, különösen

a) családi körülményei,

b) baráti és kisközösségi kapcsolatai,

c) egészségi állapota,

d) esetleges káros szenvedélyei,

e) lakhatási körülményei és lakókörnyezete,

f) iskolai végzettsége, szaktudása,

g) munkahelye, ennek hiányában foglalkoztatása vagy tanulmányai folytatása,

h) szabadidő-eltöltési szokásai,

i) jövedelmi, vagyoni viszonyai,

j) a cselekmény elkövetésekor jellemző és az azóta a)–i) pontban bekövetkezett változások adatai,

k) a korábbi pártfogó felügyelői tapasztalatok

vonatkozásában.

(2) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő szükség szerint bemutatja különösen

a) a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot,

b) a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségeket,

c) a terhelt egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátásának lehetőségeit,

d) a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés vagy kockázatértékelés eredményét, a bűnmegelőzésre vonatkozó javaslatokat.

10. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ennek során a pártfogó felügyelő különösen

a) javaslatot tesz a terhelttel szemben külön magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére,

b) bemutatja, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni,

c) leírja, hogy a terhelt hajlandó-e részben vagy egészben megtéríteni a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt, illetve más módon gondoskodna-e a sértettnek adandó jóvátételről,

d) tájékoztat arról, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez,

e) bemutatja, hogy a terhelt vállalja-e és képes-e meghatározott célra anyagi juttatást teljesíteni, vagy a köz számára munkát végezni,

f) javaslatot tesz a terhelt pszichiátriai, alkohol- vagy kábítószer-függőséget gyógyító, illetve más egészségügyi kezelésben, ellátáson vagy szolgáltatáson való részvételére,

g) javaslatot tesz a terhelt életvezetési tanácsadó, illetve más felvilágosító programon való részvételére,

h)11 javaslatot tesz a terhelt viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozáson, különösen agresszióhelyettesítő tréningen, szociális készségfejlesztő tréningen, munkaerőpiaci tréningen való részvételére,

i) javaslatot tesz a bűnismétlés elkerülése érdekében leginkább hatékony intézkedésekre,

j)12 javaslatot tesz a terhelt közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító programban (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása) való részvételére.

(2) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt is tartalmazza.

3. A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

11. § (1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntésének a meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban az alábbiakat mutatja be:

a) a terhelt vállalja-e és képes-e a sértettnek (a közvetítői eljárás során tisztázandó módon és mértékben) a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátenni,

b) a sértett hajlandó-e elfogadni a terhelt jóvátételi szándékát,

c) a terhelt és a sértett is hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához,

d) a terhelt és a sértett kész-e együttműködni a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelővel a közvetítői megbeszélésen egyeztetendő, a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás létrehozásában.

(2) A szakmai ténymegállapítások alapján a pártfogó felügyelő javaslatot tesz az ügy közvetítői eljárásra utalására vagy annak mellőzésére.

(3) A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt, a sértett, illetve cselekvőképtelen sértett esetében törvényes képviselőjének meghallgatása nem mellőzhető.

4. A közérdekű munkával és a jóvátételi munkával kapcsolatos pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

12. § (1) Ha az ügyész a közérdekű munka vagy a jóvátételi munka alkalmazására vonatkozó indítvány megtétele előtt vagy a bíróság a büntetéskiszabás körében az ilyen büntetés vagy intézkedés eredményes alkalmazhatósága kérdésében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében elsősorban a terhelt munkára való alkalmasságát és személyes adottságait mutatja be, így különösen

a) egészségi állapotát,

b) iskolai végzettségét, szakképzettségét vagy szaktudását,

c) munkaviszonyát, ennek hiányában foglalkoztatásának vagy tanulmányai folytatásának tényét,

d) a végrehajtás szempontjából lényeges egyéb személyes körülményeit,

e) azt, hogy a közérdekű munka vagy a jóvátételi munka teljesítését vállalná-e,

f) a terhelt személyes adottságaira és a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény jellegére figyelemmel a társadalmi jóvátételt is szolgáló munkalehetőségeket.

(2) A pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt meghallgatása nem mellőzhető.

5. A környezettanulmány elkészítésének általános szabályai

13. § (1)13 A környezettanulmány I. része az elrendelésre és a gyermekkorúakra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az elrendelésre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

a) az elrendelő megnevezését, az elrendelő irat számát, keltét,

b)14 a gyanú szerinti bűncselekmény Btk. szerinti, illetve a gyanú szerinti szabálysértésnek a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti megnevezését,

c) a kezdőirat érkeztetésének idejét, az elkészítésre rendelkezésre álló határidőt.

(3)15 A gyermekkorúra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

a) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosításra alkalmas okmányának megnevezését és az okmány azonosító számát,

b) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogási, illetve pártfogó felügyeleti ügyre vonatkozó adatokat.

14. § A környezettanulmány II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:

a) a környezettanulmány készítésének helyszínét és időpontját, több helyszín vagy időpont esetén valamennyit,

b) a környezettanulmány írásba foglalásának a napját,

c)16 a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megtekintése során esetlegesen felmerült akadály bemutatását,

d)17 az illetékes kormányhivatal megnevezését, a környezettanulmányt készítő és az abban közreműködő kormányhivatal és pártfogó felügyelő nevét, telefonszámát, e-mail címét,

e)18 környezettanulmány készítése során meghallgatott személyek megnevezését, a gyermekkorúhoz, a terhelthez, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúhoz fűződő kapcsolatuk, együttműködési készségük és az általuk közöltek bemutatásával,

f) a környezettanulmányhoz csatolt mellékletek megnevezését.

15. §19 A környezettanulmány III. része a gyermekkorúra, a terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozó szakmai ténymegállapításokat, illetve a vizsgált tényezők kockázati szempontú értékelését tartalmazza

a) a korábbi normaszegéseire, különösen a vele szemben indított büntetőeljárásokra, szabálysértési eljárásokra, iskolai konfliktusaira,

b) a lakókörnyezetére, lakhatási körülményeire,

c) a családi körülményeire, kapcsolataira,

d) az oktatásban, képzésben való részvételére, illetve munkaerő-piaci helyzetére, jövedelmére, vagyonára,

e) a baráti és kisközösségi kapcsolataira, szabadidő eltöltési szokásaira,

f) az esetleges káros szenvedélyeire,

g) a fizikai, mentális egészségi állapotára,

h) a gondolkodási és viselkedési mintáira

vonatkozóan.

16. §20 A környezettanulmány IV. része bemutatja, illetve értékeli

a) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogás, illetve pártfogó felügyelet tapasztalatait,

b) a gyanú szerinti bűncselekmény vagy szabálysértés illetve az esetleges korábbi bűncselekmények és szabálysértések jellegét,

c) a gyermekkorú vagy fiatalkorú és környezete viszonyát a gyanú szerinti bűncselekményhez vagy szabálysértéshez.

16/A. §21 A környezettanulmány V. része bemutatja a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú változás iránti motivációját, jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát.

16/B. §22 (1) A környezettanulmány VI. része tartalmazza a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló, a gyermekkorú, a terhelt, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének az 59. § (2) bekezdése szerinti háromfokú skála alapján történő megjelölését, illetve a kockázati besorolás indokolását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség magas foka esetén – ha a megelőző pártfogás elrendelését törvény nem zárja ki – a környezettanulmány VI. része tartalmazza a megelőző pártfogói feladatokat ellátó pártfogó felügyelővel (a továbbiakban: megelőző pártfogó felügyelő) történő személyes találkozás gyakoriságára, és a bűncselekménnyel vagy a szabálysértéssel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó, a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra (a továbbiakban: magatartási szabályok) vonatkozó javaslatot, valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a közreműködését a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(3) Ha a terhelt (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettsége magas fokú és törvény a megelőző pártfogás elrendelését kizárja, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány VI. részében a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó magatartási szabályokra javaslatot tehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség közepes foka esetén a pártfogó felügyelő – ha a megelőző pártfogás elrendelését nem javasolja – a veszélyeztetettség enyhítése céljából egyéb intézmények és személyek közreműködésére javaslatot tehet.

(5) A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni

a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetenciafejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások, különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerőpiaci tréning,

b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, illetve a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)

alkalmazását.

6.23

17. §

7. A bűnügyi költség vagy a rendbírság elengedése ügyében készített részleges környezettanulmány külön szabályai

18. §24 Ha a bűnügyi költség vagy a rendbírság elengedése ügyében kell környezettanulmányt készíteni, a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmaz IV–VI. részt, továbbá a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró körülményeket mutatja be. Ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez.

8.25 Gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének külön szabályai

19. §26 (1) A gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeiben a környezettanulmány és a kockázatértékelés, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a gyermekkorúval, illetve a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozót is meg kell hallgatni.

(2) A környezettanulmány és a kockázatértékelés, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú

a) törvényes képviselőjénél, gyermekvédelmi gyámjánál,

b) a lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál,

c) nevelésbe vett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál

a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú jelenlegi, esetleges korábbi gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének tapasztalatairól.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 453. § (2) bekezdése alapján a pártfogó felügyelő az oktatási intézménytől pedagógiai jellemzést szerez be a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve munkahelyi jellemzést a munkaviszonnyal rendelkező fiatalkorú terhelt ügyében.

19/A. §27 Ha a nyomozó hatóság a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, illetve a gyámhatóság a bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a gyermekkorúval vagy fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány beszerzése iránt intézkedik, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésével egyidejűleg elvégzi a gyermekkorú vagy fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését.

19/B. §28 (1) A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/D. § (5) bekezdésében foglaltak alapján lefolytatott felülvizsgálat ügyében készítendő ismételt kockázatértékelés (a továbbiakban: részleges kockázatértékelés) a megváltozott körülmények vizsgálatára irányul.

(2) A részleges kockázatértékelés során a pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

a) a gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve törvényes képviselőjének személyes meghallgatása,

b) az ügy iratainak tanulmányozása,

c) a felvilágosítás-, adat- vagy iratkérés.

(3) A részleges kockázatértékelés során a közvetlen lakókörnyezet megtekintése mellőzhető, kivéve, ha a megváltozott körülmények a közvetlen lakókörnyezetre vonatkoznak.

(4) A megváltozott körülmények vizsgálatára irányuló kockázatértékelés a környezettanulmány I–II., illetve VI. részében foglaltakat tartalmazza.

19/C. §29 (1) Ha az ügyész a megelőző pártfogás alatt álló vagy korábban megelőző pártfogás alatt állt fiatalkorúval szemben összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglaltakon túl a pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás végrehajtásának eredményére vonatkozó összefoglaló megállapításokat tesz.

(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló megállapítások során kitér különösen

a) a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, kapcsolattartásra, és

b) a megállapított magatartási szabályok betartására.

II/A. FEJEZET30

A MEGELŐZŐ PÁRTFOGÁS

8/A. A megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó gyámhatósági eljárásban való közreműködés szabályai

19/D. § (1)31 A gyámhatóság által a megelőző pártfogás elrendelése iránt tartott tárgyaláson (a továbbiakban: tárgyalás) az illetékes kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének

a) magas foka esetén részt vesz,

b) közepes foka esetén részt vehet.

(2) A tárgyaláson lehetőség szerint az a pártfogó felügyelő vesz részt, aki a gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében a kockázatértékeléssel kibővített környezettanulmányt készítette.

19/E. § (1) A tárgyaláson a kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú ügyében készített környezettanulmány és kockázatértékelés alapján, a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén javaslatot tesz a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására, illetve javaslatot tehet a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra; valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a közreműködésére, akiket a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(2) A tárgyaláson részt vevő pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének közepes foka esetén – amennyiben a megelőző pártfogás elrendelésre kerül – a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására javaslatot tesz, illetve a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra javaslatot tehet.

8/B. A megelőző pártfogás végrehajtásának előkészítése

19/F. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozatának kézhezvétele után haladéktalanul

a) értesíti a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút és szülőjét vagy más törvényes képviselőjét

aa) a megelőző pártfogást elrendelő határozatról,

ab) a megelőző pártfogás kezdő időpontjáról,

ac) a megelőző pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és

b) felhívja a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel.

(2)32 Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a határozat kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.

(3) Az egyéni meghallgatáson a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét tájékoztatja

a) a megelőző pártfogás céljáról, a megelőző pártfogó felügyelő szerepéről,

b) a gyámhatóság határozatának tartalmáról, különös tekintettel a megállapított magatartási szabályokra,

c) a megállapított magatartási szabályok megszegésének következményeiről,

d) a kapcsolattartás gyakoriságáról és módjáról.

19/G. § (1) A megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú esetében a kapcsolattartás elsősorban a gyermekkorú lakókörnyezetében történik.

(2) A 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülője vagy más törvényes képviselője részére át kell adni.

(3) A megelőző pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a megelőző pártfogást elrendelő gyámhatóságot tájékoztatni kell.

19/H. § A megelőző pártfogás előkészítése során a megelőző pártfogó felügyelő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el. A megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó az együttműködés keretében

a) egyeztet az egyéni pártfogási terv (a továbbiakban: Terv) és az egyéni gondozási-nevelési terv tartalmáról,

b) közösen hallgathatják meg a gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét, törvényes képviselőjét,

c) közösen végezhetnek családlátogatást.

8/C. Az egyéni pártfogási terv elkészítése

19/I. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogást a Terv alapján hajtja végre.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő a 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő harminc napon belül készíti el a Tervet.

(3) A megelőző pártfogó felügyelő a tervet a gyermekjóléti szolgálat kirendelt családgondozója által készített egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakra figyelemmel készíti el.

(4) A Terv tartalmazza

a) a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a kapcsolattartásra és együttműködésre vonatkozó kötelezettségeit, a megelőző pártfogó felügyelővel való személyes találkozás gyakoriságát,

b) a gyámhatóság határozatában megállapított magatartási szabályokat és annak megjelölését, hogy mely magatartási szabályok teljesítésének ellenőrzése a megelőző pártfogó felügyelő feladata,

c) – ha a megelőző pártfogást elrendelő határozat olyan magatartási szabályt tartalmaz, amelynek teljesítésének ellenőrzéséhez a megelőző pártfogó felügyelőnek és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának együttműködése szükséges – a megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó közötti együttműködés szempontjait, illetve az együttműködést igénylő magatartási szabály teljesítésének ellenőrzése során a megelőző pártfogó felügyelőre háruló feladatok meghatározását,

d) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a Terv megvalósításához célszerű igénybe venni.

8/D. A megelőző pártfogás végrehajtása

19/J. § (1)33 A megelőző pártfogást a gyermekkorú vagy fiatalkorú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal által kijelölt fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozata alapján látja el.

(2) A megelőző pártfogás végrehajtása során a megelőző pártfogó felügyelő feladata különösen

a) annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy a megelőző pártfogást elrendelő határozatban megállapított magatartási szabályokat a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú megtartja-e,

b) annak ellenőrzése, hogy az együttműködésre és kapcsolattartásra kötelezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve a szülő vagy más törvényes képviselő az erre vonatkozó szabályokat betartja-e,

c) a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú támogatása a kockázatértékelés során feltárt kockázati tényezők hatásának csökkentése, illetve a bűnismétléssel szembeni védő tényezők hatásának erősítése érdekében.

19/K. § (1) A megelőző pártfogás végrehajtása során a gyermekkorú vagy fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének csökkentése érdekében a megelőző pártfogó felügyelő, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermekotthon kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő és a családgondozó – a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával – az együttműködés keretében

a) egyeztetnek a megelőző pártfogás tartamára előírt egyes, az együttműködést igénylő magatartási szabályok végrehajtásának módjáról, a megelőző pártfogás során használt esetkezelési módszerekről,

b) szükség szerint közösen vesznek részt egyes esetkezelési módszerek alkalmazásában (például helyreállító konferenciamódszerek, mediáció, közösségi konfliktuskezelési technikák alkalmazása),

c) közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással, és a megelőző pártfogás végrehajtását érintő, megváltozott körülményekről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(3) A megelőző pártfogó felügyelő a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózat működtetője, illetve a gyermekotthon által az esetmegbeszélés tartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez biztosított helyszínt igénybe veheti.

(4) A pártfogó felügyelő egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtételére javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a megelőző pártfogás végrehajtása során.

19/L. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz az elrendelő gyámhatóság felé

a) a megelőző pártfogás megszüntetésére, ha a gyermekkorú, illetve fiatalkorú a megállapított magatartási szabályokat teljesíti és magatartása kedvező irányba változik, valamint az elrendelés óta legalább félév eltelt,

b) a megállapított magatartási szabályok módosítására, ha a megelőző pártfogás elrendelését követően a körülmények megváltoztak, vagy

c) további szükséges intézkedések megtételére, ha a 16/B. § szerinti veszélyeztetettség megszüntetésére tett intézkedések eredménytelennek bizonyultak és a gyermekkorút, illetve fiatalkorút fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza

a) az eljáró gyámhatóság megnevezését, határozatának számát és keltét,

b) a megelőző pártfogás – határozat szerinti – kezdetének és megszűnésének, valamint felülvizsgálatának időpontját,

c) a megállapított magatartási szabályokat,

d) a magatartási szabályok teljesítését vagy annak hiányát,

e) a veszélyeztetettség megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó megállapításokat, a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekkorúra, illetve fiatalkorúra gyakorolt hatását,

f) azoknak a megváltozott körülményeknek a bemutatását, amelyek a magatartási szabályok módosítását szükségessé teszik,

g) a gyermekkorúnak, illetve fiatalkorúnak és a szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát.

(3) A rendelkezésre álló dokumentumokat – különösen a magatartási szabály teljesítésére vonatkozó igazolást – csatolni kell az (1) bekezdés szerinti javaslathoz.

19/M. § (1) A gyámhatóságnak a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárásában a megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság kérésére a megelőző pártfogás tapasztalatairól – különösen a megelőző pártfogás tartamára előírt magatartási szabályok megtartásáról – összegző jelentést készít.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő részt vesz a gyámhatóság által a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránt tartott tárgyaláson és javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, szükség esetén a megelőző pártfogás eredményességét szolgáló új magatartási szabályokra.

(3) Ha a gyámhatóság megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú vagy fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy nevelésbe vétele iránt intézkedik, a gyámhatóság megkeresésére a megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy mellőzésére.

(4) A megelőző pártfogó felügyelő tájékoztatja a gyámhatóságot, ha a megelőző pártfogás alatt állóval szemben szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést illetve pártfogó felügyelet intézkedést rendeltek el.

III. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

20. § (1)34 Ha az ügyész, szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a székhelye szerint illetékes kormányhivatalt közvetítői eljárás lefolytatása érdekében keresi meg, azt a kormányhivatal által kijelölt, közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő vagy közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

(2)35 Ha a közvetítői eljárásban résztvevő eljárás alá vont személy, illetve terhelt vagy sértett fiatalkorú, akkor a kormányhivatal – pártfogó felügyelő kijelölése esetén – lehetőség szerint fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelőt jelöli ki.

(3)36

21. § (1) A közvetítő a közvetítői eljárás kezdetén tájékozódik arról, hogy készült-e az ügyben pártfogó felügyelői vélemény, ha igen, akkor intézkedik annak beszerzéséről és szükség esetén konzultál az azt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2)37 Ha a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le, és az ügyben korábban pártfogó felügyelői vélemény készült, akkor a kormányhivatal a közvetítői eljárás ügyiratainak megküldésével egyidejűleg a pártfogó felügyelői véleményt is továbbítja számára. A közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd szükség esetén konzultál a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(3)38 Ha a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII. 18.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése, illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, illetve, ha a kormánymegbízottal vagy a kormányhivatal valamennyi közvetítőjével szemben kizárási ok merül fel, akkor a területi illetékességtől eltérő kormányhivatal közvetítője is kijelölhető az illetékes kormánymegbízott megkeresése alapján.

22. § (1) Ha a közvetítői eljárás a Bkt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint fejeződik be, a megállapodás teljesítését – a (2) bekezdésben és a 41. §-ban foglalt kivétellel – a közvetítő ellenőrzi.

(2)39 Ha a megállapodásban foglaltak indokolják, akkor az ellenőrzésre

a) az illetékes kormányhivatal más pártfogó felügyelője vagy

b) az illetékes kormányhivataltól eltérő – elsősorban a terhelt vagy a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a teljesítés helye szerinti – kormányhivatal pártfogó felügyelője jelölhető ki, amelyről az érintett kormányhivatal – a b) pontban meghatározott esetben megkeresésre – dönt.

(3) Ha az ellenőrzésért felelős közvetítő, illetve pártfogó felügyelő megállapítja, hogy a terhelt nem teljesít vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, tájékoztatja az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyészt, illetve bíróságot, és a tájékoztatás tényéről egyidejűleg értesíti a sértettet, a terheltet, továbbá képviselőjüket.

23. § (1)40 Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától annak befejezéséig a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a tevékeny megbánást megalapozó megegyezés létrejöttéhez szükséges költség, így különösen:

a)41 a sértettnek, az eljárás alá vont személynek, illetve a terheltnek, ezek törvényes képviselőinek, illetve a Bkt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott segítőinek készkiadása,

b) a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselőjének készkiadása és díja,

c) a kirendelt védő készkiadása és díja,

d) a tolmács költségtérítése és díja.

(2)42 Azokat a költségeket és díjakat, amelyeket a Bkt. 17. § (2) bekezdése, illetve a Szabs. tv. 82/K. § (2) bekezdése alapján az állam visel, a Hivatal fizeti meg.

(3) A közvetítői eljárás során felmerült azon költségekről, amelyeket a Hivatal fizet meg vagy előlegez, a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A további költségeket a közvetítő feljegyzésben rögzíti. A közvetítő úti- és szállásköltségének megállapításánál a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az R. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kirendelt védőnek a közvetítői eljárás során felmerült készkiadásait az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.

(5) A közvetítői eljárás során felmerült, a Hivatal által fizetett vagy előlegezett költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg.

IV. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA

9. A közérdekű munka végrehajtásának általános szabályai

24. § (1)43 Az elsőfokú bíróság az értesítőlapot és az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát azzal küldi meg az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelme alapján tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak, hogy a kijelölt pártfogó felügyelő útján gondoskodjon a közérdekű munka végrehajtásáról.

(2)44 Ha a pártfogó felügyelő dokumentáltan arról szerez tudomást, hogy az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye megváltozott, a közérdekű munka végrehajtása ügyben keletkezett iratokat a kormányhivatal haladéktalanul megküldi az új lakóhely vagy tartózkodási hely szerint kormányhivatalnak.

(3)45 Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye, sem ismert tartózkodási helye, a közérdekű munka végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére Budapest Főváros Kormányhivatala illetékesek.

(4)46 A közérdekű munka végrehajtása során a kormányhivatal pártfogó felügyelői asszisztenseket és munkafelügyelőket foglalkoztat, akik a pártfogó felügyelő irányítása mellett részt vesznek

a) a közérdekű munka végrehajtásának előkészítésében,

b) a közérdekű munka ellenőrzésében,

c) a jelentések előkészítésében,

d) a közérdekű munka csoportos letöltésének szervezésében, végrehajtásában.

10. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, az első meghallgatás

25. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának előkészítése során megvizsgálja, hogy

a) tartalmaz-e az ítélet a közérdekű munka jellegéről szóló rendelkezést,

b) a beszámítás folytán az elítélt az előzetes fogva tartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel nem töltötte-e ki a közérdekű munka tartamát,

c) hogy az alapügyben eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására,

d) szükségessé vált-e a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása,

e) tölt-e az elítélt végrehajtandó szabadságvesztést, kényszergyógykezelést, javítóintézeti nevelést, előzetes letartóztatást, elzárást,

f)47 áll-e a fenn a közérdekű munka végrehajtását kizáró vagy a végrehajthatóság megszűnését eredményező ok [a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 27. § és 289. §,],

g) történt-e változás az illetékességben,

h) van-e folyamatban az elítélttel szemben más közérdekű munka büntetés végrehajtása,

és annak megfelelően intézkedik.

(2) Ha a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy

a) a közérdekű munka végrehajtását kizáró vagy a végrehajthatóság megszűnését eredményező ok áll fenn, vagy a beszámítás folytán az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel kitöltötte a közérdekű munka tartamát, az iratokat további intézkedés végett megküldi a bv. bírónak,

b) az alapügyben eljáró bíróság halasztást engedélyezett a közérdekű munka végrehajtására, az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

26. § (1)48 A kijelölt pártfogó felügyelő a bíróság értesítésének, illetve a közérdekű munkára ítélésről szóló ítéletnek az érkeztetésétől számított 8 napon belül az elítéltet megidézi [Bv. tv. 282. § (1) bekezdés].

(2) Az idézésben az elítéltet tájékoztatni kell

a) az ügyről, amelyben pártfogó felügyelői meghallgatása szükségessé vált,

b) a meghallgatás helyéről és időpontjáról, időpontjairól,

c) a pártfogó felügyelő személyéről, telefonszámáról, e-mail címéről,

d) az idézés elmulasztásának jogkövetkezményeiről,

e) az igazolás előterjesztésének a módjáról,

f)49 a lehetőség szerint bemutatandó iratokról, így különösen a legfeljebb egy éven belül végzett foglalkoztathatósági vizsgálatra, iskolai végzettségre, a szakképesítésre és az egészségi állapotra vonatkozó iratokról,

g)50 a Bv. tv. 8. § (3) bekezdése szerinti, a lakcímadatai változásának bejelentésével összefüggő, rendbírság terhe mellett teljesítendő kötelezettségéről,

h) a foglalkoztathatósági vizsgálat szabályairól.

27. § (1) A meghallgatáson az elítéltet részletesen ki kell oktatni

a) az ítélet rendelkező részében foglaltakról, kötelezettségeiről, jogairól, a letöltésre váró órák számáról,

b) arról, hogy a közérdekű munkát önként, személyesen és díjazás nélkül a szabadidejében kell végeznie,

c) a napi és a heti munkaidőről,

d) arról, hogy legkésőbb a meghallgatáson kérheti a tartózkodási helyén lévő munkahely kijelölését,

e) a foglalkoztathatósági vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségéről, önhibájából történő elmaradásának jogkövetkezményéről,

f) az önhibából le nem töltött büntetés, illetve a közérdekű munka elvégzése megtagadásának jogkövetkezményeiről,

g) a munkahely kijelöléséről és a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségekről,

h) fiatalkorú esetében a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során arról is, hogy

ha) a pénzbüntetést vagy annak egy részét bármikor megfizetheti,

hb) a pénzbüntetés megfizetéséről a pártfogó felügyelőt a befizetést tanúsító szelvény bemutatásával tájékoztatnia kell.

(2) A meghallgatáson az elítéltet nyilatkoztatni kell

a)51 a Bv. tv. 76. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakról,

b) arról, hogy személyi adatainak a munkahely felé történő továbbításához hozzájárul-e,

c) arról, hogy a közérdekű munkát szándékában áll-e elvégezni,

d) a közérdekű munka végrehajtása szempontjából jelentős körülményekről,

e) fellebbezési szándékáról, amennyiben a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő a meghallgatáson határozott.

(3) A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a pártfogó felügyelő és az elítélt aláír. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát az elítélt számára át kell adni.

11. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzése, a munkahely nyilatkozatának beszerzése

28. § (1)52 A pártfogó felügyelő a meghallgatást követően kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését, egyúttal közli a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval az elérhetőségeit.

(2) A foglalkoztathatósági vizsgálaton való megjelenés kötelezettségéről, illetve az elítélt hibájából történő elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint a vizsgálat helyéről és időpontjáról a pártfogó felügyelő az elítéltet külön felhívásban tájékoztatja.

(3)53 Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a pártfogó felügyelő által a (2) bekezdés szerinti felhívásban, vagy a 27. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben meghatározott időpontban, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatni a pártfogó felügyelőnek, amelynek eredeti példányát az elítélt a munkahelynek adja át.

29. § (1)54 Ha a foglalkoztathatóságnak nincs akadálya, a pártfogó felügyelő haladéktalanul beszerzi a munkahely Bv. tv. 283. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

(2)55 Ha a kormányhivatal és a munkahely együttműködési megállapodást kötött, a pártfogó felügyelő által készített feljegyzésben is rögzíthető a munkahely eseti ügyben kinyilvánított együttműködési szándéka.

12. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése, a munkahely kijelölése

30. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított 15 napon belül a pártfogó felügyelő kijelöli a közérdekű munka végrehajtásában együttműködő munkahelyet, amelynek során figyelemmel van

a) az ítélet rendelkezéseire,

b) az elkövetett bűncselekmény jellegére,

c) az elítélt lakóhelyére, tartózkodási helyére,

d) a foglalkoztathatósági szakvéleményben foglaltakra, az elítélt egészségi állapotára,

e) az elítélt szakképzettségére, szakképesítésére és munkára való alkalmasságára,

f)56 a Bv. tv. 283. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokra,

g) az állami foglalkoztatási szerv honlapján szereplő, a közérdekű munka végrehajtásában való együttműködést vállaló munkahelyekre.

(2)57 A munkahely kijelöléséről szóló határozatban a pártfogó felügyelő meghatározza a munkavégzés munkahellyel és elítélttel egyeztetett kezdő időpontját, az elítéltet felhívja a munkavégzésre, továbbá annak elmulasztásának jogkövetkezményeire.

(3) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul megküldi

a) az ügyésznek,

b) az elítéltnek,

c) az elítélt védőjének,

d)58

(4)59 Ha az ügyész, az elítélt, illetve védője a felülvizsgálati határidőn belül nem nyújtott be a Bv. tv. 283. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet, a határidő leteltét követően a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát megküldi a munkahelynek és az állami foglalkoztatási szervnek.

(5)60 A pártfogó felügyelő a felülvizsgálati kérelmet a rendelkezésre álló iratokkal együtt, a felülvizsgálati határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes törvényszék bv. bírójának. A kormányhivatalnál a kísérőlevél és a felterjesztett iratok részletes jegyzéke marad.

(6)61 Ha a munkahely kijelöléséről a felülvizsgálat folytán a bv. bíró dönt, a bv. bíró a határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek, aki a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul kézbesíti azt az elítéltnek, az ügyésznek, a munkahelynek és az állami foglalkoztatási szervnek.

(7)62 Ha az elítélt kéri, hogy a munkahelyet a tartózkodási helye szerint jelöljék ki, és ez a pártfogó felügyelő illetékességi területén kívül van, a kormányhivatal az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes kormányhivatalhoz.

(8)63 A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozat kézbesítésével egyidejűleg az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban felhívja az elítéltet, hogy a közérdekű munka végrehajtását kezdje meg és kitűzi a munkavégzés kezdő időpontját, mely nem lehet korábbi, mint a kézbesítést követő nyolcadik nap.

31. § (1) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozat kézbesítésével egyidejűleg a munkahelyet tájékoztatja a kiszabott közérdekű munka tartamáról, továbbá arról, hogy az elítélt mikor köteles a munkahelyen megjelenni, egyúttal megküldi a közérdekű munka végrehajtása során használatos, a 2–4. melléklet szerinti formanyomtatványokat.

(2) A nyilvántartó lap tartalmazza:

a) az elítélt nevét, természetes személyazonosító adatait és elérhetőségeit,

b) a kijelölt munkahely megnevezését,

c) az ügy számát, az összesen ledolgozandó órák számát.

(3) A jelenléti ív tartalmazza:

a) a munkanapok időpontját, az adott munkanapon ledolgozott órák számát,

b) az elítélt és a munkahely képviselőjének, csoportos letöltés esetén a pártfogó felügyelői asszisztens, munkafelügyelő megnevezését, aláírását.

(4) A jelenléti ívet folyamatosan kell vezetni.

(5)64 A munkahely a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pontja szerinti esetekben a nyilvántartó lapot és a jelenléti ívet a letöltött munkaórák összegzését követően cégszerű aláírásával lezárja, és a pártfogó felügyelőnek megküldi.

13. Eljárás új munkahely kijelölése esetén

32. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő az ügyész vagy a bv. bíró indítványára, illetve a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére határoz. A határozat kézbesítésére a 30. § (3)–(6) és (8) bekezdése az irányadó.

(2)65 Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más kormányhivatal az illetékes, a kormányhivatal az ügy iratait annak a kormányhivatalnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az új munkahely működik.

(3)66 Más kormányhivatalhoz illetékességből történő áttétel esetén a pártfogó felügyelő 15 napon belül értesíti erről az elítélt korábbi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(4) Ha az új munkahely kijelölésére a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzését követő egy éven túl kerül sor, a pártfogó felügyelő új foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését kezdeményezi.

14. A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése

33. § (1) Ha a munkahely a büntetés letöltésének megkezdésére biztosított határnaptól számított 15 napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a pártfogó felügyelő tájékozódik.

(2)67 A büntetés letöltésének megkezdésétől számított 30 napon belül a pártfogó felügyelő ellenőrzést végez a munkahelyen annak megállapítása érdekében, hogy a Bv. tv. 287. §-ában foglalt kötelezettségek teljesülnek-e. Az ellenőrzés tapasztalatait a pártfogó felügyelő jegyzőkönyvben rögzíti. Szabálytalanság észlelése esetén ennek megfelelően intézkedik.

(3) Az első ellenőrzést követően a pártfogó felügyelő szükség szerint végez a helyszínen újabb ellenőrzést, amelynek tapasztalatairól feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készít.

(4) Ha az elítélt a közérdekű munkát önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő figyelmezteti és felhívja a letöltés folytatására, illetve megkezdésére.

15. A közérdekű munka végrehajtásának befejeződése

34. § (1) A közérdekű munka végrehajtása azon a napon fejeződik be, amikor

a) az elítélt a bíróság által kiszabott tartamban – figyelembe véve a szükségessé váló beszámításokat – a közérdekű munkát letöltötte,

b) a bíróság a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét jogerősen szabadságvesztésre változtatta át,

c) a bíróság jogerős határozatában megállapította a közérdekű munka végrehajthatóságának a megszűnését,

d)68 a Bv. tv. 27. §-ában meghatározott okok valamelyike bekövetkezik,

e) a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát töltő fiatalkorú a pénzbüntetést vagy annak hátralévő részét megfizette.

(2) A közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről a pártfogó felügyelő értesíti

a) az elsőfokon eljárt bíróságot,

b) az ügyészt,

c)69 a kijelölt munkahelyet – kivéve, ha a közérdekű munkát az elítélt már letöltötte,

d)70 a Bv. tvr. 17. § a) pontja szerinti esetet kivéve az elítéltet,

e)71 az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet – amennyiben nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre és

f) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.

16. Az elítélt tényleges tartózkodási helyének a megállapítása

35. §72 Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő életvitelszerű tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

a) az elítélt lakcímadatainak beszerzése,

b) az elítélt fogvatartása és a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adatainak megismerése,

c) rendbírság kiszabásának kezdeményezése,

d) körözés vagy elfogató parancs kibocsátása

érdekében.

17. A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

36. § A pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést tesz az ügyésznek a közérdekű munka vagy annak hátralévő része szabadságvesztésre történő átváltoztatásának indítványozására, ha

a) az elítélt a számára meghatározott munka elvégzését megtagadja,

b) az elítéltet a közérdekű munkára ítélése után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el,

d) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg, és távolmaradását – a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott vizsgálati időponttól számított 8 napon belül a pártfogó felügyelő felé – nem igazolja,

e) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból

ea) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg, és az elmaradás okát a kijelölt kezdőnaptól számított 8 napon belül a pártfogó felügyelő vagy a munkahely felé nem igazolja,

eb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget, és az elmaradás okát a felhívás kézhezvételétől-, vagy a felhívásban megjelölt időponttól számított 8 napon belül a pártfogó felügyelő felé nem igazolja,

ec) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

ed) a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a közérdekű munkát az elítélt hibájából nem lehetett végrehajtani.

18. A közérdekű munka végrehajtásának fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai

37. § (1) A 27. § szerinti meghallgatásra a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell idézni, ha a meghallgatás időpontjában az elítélt a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A meghallgatásról készített jegyzőkönyv egy példányát a törvényes képviselő számára át kell adni, távolmaradása esetén postai úton kell továbbítani azt.

(3) A fiatalkorú ügyében a munkahely kijelölésénél a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokra és az elítélt életkori sajátosságaira is figyelemmel kell lenni.

(4)73 A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát a Bv. tv. 292. § (5)–(6) bekezdésére és 293. §-ára figyelemmel kell szervezni és végrehajtani.

V. FEJEZET

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA

19. A pártfogó felügyelet végrehajtásának általános szabályai

38. § (1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet

a) vádemelés elhalasztása esetén az ügyész,

b) próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés és jóvátételi munka alkalmazása esetén a bíróság,

c)74 javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén a bv. bíró

határozata alapján látja el.

(2) A pártfogó felügyelet tartamába annak kezdő napja – a vádemelés elhalasztása esetén megállapított pártfogó felügyelet kivételével – beszámít.

39. §75 (1)76 A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti kivétellel – a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hajtja végre.

(2)77 Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére – a 62/B. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

(3)78 A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – az (1) bekezdés vagy (2) bekezdés alapján illetékes kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő látja el.

40. § A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladata különösen

a) annak ellenőrzése és rendszeres figyelemmel kísérése, hogy a pártfogolt megtartja-e a külön magatartási szabályokat, eleget tesz-e az előírt kötelezettségeknek, továbbá hogy milyen viselkedést tanúsít a munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve a lakóhelyén,

b) a pártfogolt rendszeres beszámoltatása életkörülményeiről és életviteléről,

c) segítség nyújtása a pártfogolt számára a társadalomba való beilleszkedéshez, a bűnismétlés elkerüléséhez,

d) indokolt esetben a pártfogolt segélyben részesítése.

41. § A 40. § c) pontjában foglalt segítségnyújtás keretében a pártfogó felügyelő tanácsot ad a pártfogolt iskolai, munkahelyi, egészségi, szociális és egyéb problémái megoldásához, az ehhez szükséges támogatások igénybevételéhez, valamint szükség esetén a bűnismétlés valószínűségének csökkentése, az integrációs esély növelése érdekében közbenjár a pártfogolt életvezetési problémáinak rendezésével összefüggő ügyeiben.

20. A pártfogó felügyelet végrehajtásának előkészítése

42. § (1) A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben a bíróság, illetve az ügyész határozatának vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele után haladéktalanul

a) értesíti a pártfogoltat

aa) a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról,

ab) a pártfogó felügyelet kezdő időpontjáról,

ac) a pártfogó felügyelő személyéről és elérhetőségéről, és

b) felhívja a pártfogoltat, hogy a megjelölt időpontban és helyen keresse fel.

(2)79 Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot, legkésőbb a kezdőirat kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.

(2a)80 Ha a pártfogó felügyelő a bíróság, illetve az ügyész határozata vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele során arról szerez tudomást, hogy a pártfogolt előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a pártfogó felügyelő a bv. intézeten vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

(3) Az egyéni meghallgatáson a pártfogó felügyelő a pártfogoltat tájékoztatja

a) a pártfogó felügyelet céljáról, a pártfogó felügyelő szerepéről,

b) a bíróság, illetve az ügyész határozatának tartalmáról, különös tekintettel a rendelkező részre,

c)81 a Btk. 71. §-ában és a Bv. tv. 313. §-ában meghatározott magatartási szabályokról,

d) a bíróság, illetve az ügyész által megállapított külön magatartási szabályokról, kötelezettségekről,

e) a magatartási szabályok megszegésének, a kötelezettség nem teljesítésének a jogkövetkezményeiről,

f) a kötelező jelentkezések időpontjáról, illetve azokról az időpontokról, amikor a pártfogolt szükség esetén felkeresheti a pártfogó felügyelőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni és annak egy példányát a pártfogolt részére át kell adni.

(4a)82 Ha a pártfogolt előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az egyéni meghallgatásra a szabadulását követően kerül sor; időpontjaként legkésőbb a pártfogolt szabadulását követő ötödik napot kell megjelölni.

(5) A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről, a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről a pártfogó felügyelő értesíti a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot.

(6) A pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a pártfogó felügyeletet elrendelő bíróságot, illetve ügyészt is tájékoztatni kell.

43. §83 A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a bv. bíró határozatának, illetve a büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) vagy a javítóintézet értesítésének kézhezvételét követően, a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a pártfogó felügyelő a bv. intézeten vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

21. Az egyéni pártfogó felügyelői terv elkészítése

44. § (1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet egyéni pártfogó felügyelői terv (a továbbiakban: terv) alapján hajtja végre.

(2) A pártfogó felügyelő a pártfogolt tájékoztatását követő harminc napon belül készíti el a tervet.

(3) A terv tartalmazza a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a terheltet veszélyeztető körülmények kockázatelemzésen vagy kockázatértékelésen alapuló megnevezését, valamint a megszüntetésükhöz szükséges teendőket, így különösen

a) a pártfogolt kötelezettségeit,

b) a pártfogó felügyelő feladatait,

c) azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a segítségét a terv megvalósításához célszerű igénybe venni.

(4) A pártfogó felügyelet végrehajtását követően a pártfogó felügyelő a tervben foglaltak megvalósulásáról rövid összegzést készít.

22. A pártfogó felügyelet végrehajtása

45. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el.

(2) Ha a pártfogó felügyelet ellátása a pártfogolt vagy a környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a pártfogó felügyelő igénybe veheti a rendőrség segítségét.

46. § (1) A pártfogó felügyelő feladatainak ellátása során a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságából eredő kötelezettségeire figyelemmel végzi munkáját.

(2) A pártfogó felügyelő javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a pártfogó felügyelet végrehajtása során.

47. § (1) Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat megszegi, az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, vagy a külön magatartási szabályok módosítása válik szükségessé és emiatt további intézkedésnek lehet helye, a pártfogó felügyelő az illetékes ügyésznek javaslatot tesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő a vádemelés elhalasztásáról rendelkező ügyészhez terjeszti elő

a) az ügyész által megállapított külön magatartási szabályok megváltoztatására, vagy

b) vádemelésre, ha a pártfogolt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi vagy az ügyész által előírt kötelezettségét nem teljesítette.

(3) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő az első fokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes ügyészhez terjeszti elő

a) szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének indítványozására, ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi,

b) a próbára bocsátás megszüntetésének, büntetés vagy javítóintézeti nevelés kiszabásának, a próbára bocsátás időtartama meghosszabbításának indítványozására, ha a próbára bocsátott a magatartási szabályokat megszegi,

c) a jóvátételi munka hatályon kívül helyezésének és büntetés kiszabásának indítványozására, ha a pártfogolt egy éven belül nem mutatja be a jóvátételi munka elvégzéséről szóló igazolást.

(4)84 Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a bv. ügyészhez terjeszti elő

a) a Btk. 70. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelet idő előtti megszüntetésének indítványozására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésének indítványozására,

c) a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetésének indítványozására.

(5) A pártfogó felügyelő az illetékes bv. bírónak tesz javaslatot a bíróság által megállapított magatartási szabályok megváltoztatására.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti javaslatban a részletes indokolás mellett meg kell jelölni a bizonyítékokat, az eljáró bíróság, ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet – határozat szerinti – kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a javaslathoz.

48. §85 A pártfogó felügyelő szükség szerint tájékoztatja rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a pártfogolt magatartásáról, körülményei alakulásáról a pártfogó felügyelet alkalmazásáról döntést hozó bíróságot, illetve az ügyészt – ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet –, továbbá arról is, ha a pártfogó felügyelet letelt, és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy az egyéb okból megszűnt. A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet leteltéről a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot is tájékoztatja.

49. § A pártfogó felügyelet végrehajtása szünetel, ha

a) a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el [Btk. 40. § (4) bekezdés],

b) az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, beleértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés],

c)86 a próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel kapcsolatban a bíróság a próbára bocsátást nem szüntette meg [Bv. tv. 308. § (3) bekezdés].

23. A terhelt tényleges tartózkodási helyének a megállapítása

50. § (1)87 Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő az életvitelszerű tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

a) beszerzi az elítélt lakcímadatait,

b)88 az elítélt más büntető ügyben lévő fogvatartása, illetve a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adatainak megismerése érdekében a Bv. tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott körben adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől,

c) a bv. bírónál az elítélttel szemben rendbírság kiszabását kezdeményezi,

d) a bv. bírónál körözés elrendelését kezdeményezi.

(2) Vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet esetén, ha a terhelt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről eltávozott a pártfogó felügyelő az életvitelszerű tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket, és ha ezek nem vezetettek eredményre, vagy a terhelt más ügyben fogva van, azt jelzi az ügyésznek.

24. A pártfogó felügyelet végrehajtásának a közvetítői eljárással összefüggő külön szabálya

51. § (1) Ha a közvetítői eljárás befejezése után a közvetítői eljárással összefüggő büntetőeljárásban az ügyész a terhelt pártfogó felügyeletét rendeli el, a pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését is.

(2) A pártfogó felügyelet végrehajtására kijelölt pártfogó felügyelő tájékozódik a közvetítői eljárás előkészítése során keletkezett pártfogó felügyelői véleményről, felvilágosítást kér az ügyben eljárt közvetítőtől, továbbá – ha a megállapodásban foglaltak végrehajtása a pártfogó felügyelet megállapítása előtt megkezdődött – a megállapodás teljesítésének ellenőrzését ellátó pártfogó felügyelőtől.

(3) A 42. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kiterjed a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltakra és a megállapodás megszegésének következményeire is.

(4) A pártfogó felügyelő a 48. §-ban foglaltakon túl tájékoztatja az ügyészt, ha a pártfogolt a megállapodásban vállalt kötelezettséget nem teljesíti, vagy az a sértett magatartása miatt nem teljesíthető.

25. A fiatalkorúak pártfogó felügyelete végrehajtásának külön szabályai

52. §89 A kormányhivatal fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelője látja el a pártfogó felügyeletét – a Btk. 119. § a) pontja szerinti kivétellel – a pártfogó felügyelet alatt álló

a) fiatalkorúnak, abban az esetben is, ha a fiatalkorú

aa) a pártfogó felügyelet tartama alatt tölti be a 18. életévét,

ab) a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése, próbára bocsátása, jóvátételi munka intézkedés alkalmazása, javítóintézetből ideiglenes elbocsátása, illetve a vele szemben alkalmazott vádemelés elhalasztás időpontjában a 18. életévét betöltötte,

b) azon felnőtt korúnak, aki az a) pont aa) alpontban vagy az ab) alpontban foglaltak miatt is – más ügyben – pártfogó felügyelet alatt áll.

53. § (1)90 A pártfogó felügyelő feladatai ellátása során együttműködik a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával addig az időpontig, amíg a fiatalkorú a 18. életévét be nem tölti. Ennek keretében a pártfogó felügyelő

a) a pártfogó felügyelet kezdetekor tájékozódik a pártfogolt esetleges korábbi gondozásának, védelembe, illetve nevelésbe vételének tapasztalatairól,

b) a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság meghívására részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve pártfogoltja ügyében esetmegbeszélés tartását kezdeményezi,

c) kezdeményezheti, hogy a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság javasolja a helyi önkormányzatnak olyan új ellátások bevezetését, amelyek speciális képzésekkel, foglalkoztatási lehetőségekkel, hasznos szabadidő programokkal segítik a pártfogolt fiatalkorúak iskolai hátrányainak leküzdését, szakképzettségének megszerzését, munkafoglalkoztatását és szabadidejének hasznos eltöltését,

d) szakmai javaslatot készít a c) pontban jelzett új ellátási formák kialakítására.

(2) A pártfogó felügyelő gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a fiatalkorú pártfogoltja érdekében a gyámhatóságnál, ha az a fiatalkorú pártfogolt környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzete megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükségesnek látszik.

54. § (1) A 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, vagy a fiatalkorú egyéb okból tartott jegyzőkönyv felvételét megkövetelő meghallgatására a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell hívni, ha a fiatalkorú a meghallgatás időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A törvényes képviselő távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, de részére a jegyzőkönyvet utóbb meg kell küldeni.

(3) A pártfogó felügyelő a fiatalkorú pártfogolt gyermekvédelmi gondozását ellátó gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó utógondozás esetén a fiatalkorú pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot, nevelésbe vett gyermek esetén az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot is értesíti.

(4)91 Ha a fiatalkorú pártfogolt korábban megelőző pártfogás alatt állt, az egyéni pártfogó felügyelői tervet a megelőző pártfogás tapasztalataira figyelemmel kell elkészíteni.

55. §92

56. §93 A Bv. tv. 313. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pártfogó felügyelői rendelkezések körében előnyben kell részesíteni

a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások, különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerő-piaci tréning,

b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)

alkalmazását.

VI. FEJEZET94

57–58. §

VII. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉGEK

26. A kockázatelemzés és a kockázatértékelés

59. § (1) A pártfogó felügyelő az eredményesség és a források hatékony felhasználása érdekében, az egyes ügycsoportok és az egyedi ügy sajátosságainak megfelelően kockázatelemzést vagy statisztikai alapú kockázatértékelést végez.

(2)95 A kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés alapján a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú besorolása és a beavatkozások intenzitásának tervezése háromfokozatú skálán történik,

a) alacsony kockázati fok – alacsony intenzitású beavatkozás,

b) közepes kockázati fok – közepes intenzitású beavatkozás,

c) magas kockázati fok – magas intenzitású beavatkozás.

(3) A megállapított kockázathoz mérten a párfogó felügyelői beavatkozás

a) egyéni,

b) csoportos,

c) közösségi foglalkoztatóra alapozó, vagy

d) az a)–c) pontok kombinációja.

27. A közösségi foglalkoztató

60. § (1)96 A közösségi foglalkoztató a Hivatal szakmai ellenőrzése mellett működő intézmény, amelyet az illetékes kormányhivatal működtet.

(2) A közösségi foglalkoztató feladatait pártfogó felügyelői munkakörben dolgozó munkatársak látják el.

(3) A közösségi foglalkoztató részt vesz

a) a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése szerinti, egyes külön magatartási szabályok,

b) a pártfogó felügyelőnek a magatartási szabályok megtartására vonatkozó rendelkezései,

c)97 a Gyvt. 68/D. § (4) bekezdése ac) pontja szerinti magatartási szabályok,

d)98 a Btk. 67. § szerinti jóvátételi munka Bv. tv. 309. § (5) és (7) bekezdése szerinti

végrehajtásában.

(4)99 A pártfogó felügyelet, és a megelőző pártfogás eredményes végrehajtása, a pártfogó felügyelet, illetve a megelőző pártfogás hatálya alatt állók társadalmi beilleszkedésének segítése érdekében a közösségi foglalkoztató részt vesz az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel továbbá oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés létrehozásában, fenntartásában.

61. §100 (1) A közösségi foglalkoztató programjai különösen

a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére irányuló csoportos és egyéni foglalkozások, így különösen az agresszióhelyettesítő tréning, a szociális készségfejlesztő tréning és a munkaerőpiaci tréning,

b) a tanulássegítő programok,

c) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok és a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák) alkalmazása,

d) a strukturált szabadidő eltöltését elősegítő programok,

e) az egyéni tanácsadások, így különösen a pszichológiai és a mentálhigiénés tanácsadások.

(2) A közösségi foglalkoztató elsősorban a megelőző pártfogás hatálya alatt állók, illetve a fiatalkorú pártfogó felügyelet hatálya alatt állók számára előírt külön magatartási szabályok végrehajtásában vesz részt, illetve szervez programokat.

(3) Aki a közvetítői eljárásban mint terhelt vett részt, a közösségi foglalkoztató programjain a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak szerint részt vehet.

(4) A közösségi foglalkoztató tanúsítványt állít ki a résztvevőknek a különböző programokban való eredményes részvételről, amely közokiratnak minősül.

62. §101 A közösségi foglalkoztató a bíróság, illetve az ügyész által előírt külön magatartási szabályok végrehajtása érdekében egy-egy programot évente legalább kétszer biztosít.

VII/A. FEJEZET102

A BÜNTETÉS-VÉGREHATJÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG

28. A pártfogó felügyelői tevékenység általános szabályaitól eltérő rendelkezések

62/A. § (1) Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás során

a) pártfogó felügyelői vélemény beszerzését [Bv. tv. 57. § (2) bekezdés], illetve

b) az elítélt pártfogó felügyeletét [Bv. tv. 57. § (4) bekezdés]

rendeli el, a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére az elítélt magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetet rendeli ki. A pártfogó felügyelői véleményt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő (a továbbiakban: büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő) készíti el.

(2)103 A fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a bv. intézet megkeresésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében azt mutatja be, hogy a nevelési terv és az abban foglalt intézkedések a szabadulás után miként szolgálhatnák a legkedvezőbben a bűnismétlés megelőzését. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez; a környezettanulmány ilyenkor nem tartalmaz IV–VI. részt.

(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, továbbá annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.

(3a)104 A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében elrendelt környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében és az összegző értékelésben azt mutatja be, hogy a befogadó környezet megfelelően szolgálja-e az elítélt társadalmi visszailleszkedését, és hogy a büntetés célja a reintegrációs őrizet elrendelése esetén megvalósulhat-e. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében végzi.

(4) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőre, illetve az általa készített pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra, valamint az általa végzett pártfogó felügyeletre e jogszabály pártfogó felügyelőre, pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra és pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit e fejezetben lévő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(5) E rendelet

a)105 2. § (2) bekezdésében, 5. §-ban és 42. § (2) bekezdésében az illetékes kormányhivatalra vonatkozó rendelkezést az Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP) kell megfelelően alkalmazni,

b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény helyett az elkövetett bűncselekményt kell érteni,

c)106 7. § (2) bekezdés c) pontjában az illetékes kormányhivatalra vonatkozó rendelkezést az illetékes bv. intézetre kell megfelelően alkalmazni,

d) 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat a szabadságvesztést megelőző állapotnak megfelelően kell rögzíteni,

e) 9. §-ban foglalt adatokat a fogva tartás előtti, alatti és a szabadulást követően várható állapotnak megfelelően kell rögzíteni,

f)107 14. § d) pontjában az illetékes kormányhivatalon, a környezettanulmányt készítő és az abban közreműködő kormányhivatalon bv. intézetet is, a pártfogó felügyelőn büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is érteni kell,

g) 42. §-ának alkalmazása során a bíróság, illetve az ügyész határozata alatt a bv. bíró határozatát kell érteni,

h) 42. § (6) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében az ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészt (a továbbiakban: bv. ügyész) kell érteni,

i) 48. §-ban a döntést hozó bíróság, illetve ügyész alatt a bv. bírót, illetve bv. ügyészt kell érteni.

(6) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vonatkozásában nem kell alkalmazni e rendelet

a) 47. § (2)–(3) bekezdésében,

b) 47. § (4) bekezdés c) pontjában,

c) 49. § b)–c) pontjában,

d) 52. § a) pont ab) alpontjában

foglalt rendelkezéseket.

62/B. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet a feltételes szabadságra bocsátás esetén a bv. bíró határozata alapján látja el.

(2) A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetnél működő pártfogó felügyelő hajtja végre; ha a megyében nincs bv. intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő pártfogó felügyelő jár el.

(3) Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére a BVOP illetékes.

(4) A pártfogó felügyeletet a (2) bekezdés alapján illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő látja el. A (3) bekezdésben foglalt esetben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának illetékességi helyét.

(5)108 A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró határozatának kézhezvételét követően a bv. intézet útján továbbítja a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a pártfogolt számára.

(6)109 A Btk. 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pártfogó felügyelet végrehajtása során a fiatalkorú pártfogó felügyeletét olyan büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő láthatja el, aki a fiatalkorú életkori sajátosságait figyelembe véve speciális képesítéssel és e területen megszerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(7)110 A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében is végzi.

62/C. §111 (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakással kapcsolatosan az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól szóló 10/2015. (III. 30.) BM rendelet 4. §-ában meghatározott, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának a feltételeit a helyszínen ellenőrzi.

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának az (1) bekezdés szerinti felmérését a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi. A felmérés időpontját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt által megjelölt személlyel vagy a befogadó nyilatkozatot tevővel előzetesen egyezteti. Szükség esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a folyamatos áramellátás meglétének a vizsgálata körében az előbb felsorolt személyektől kérheti a legutolsó fogyasztói számlakivonat bemutatását. A felmérés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a felmérés elvégzése akadályba ütközött, ennek tényét és körülményeit kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében kért környezettanulmányt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő készíti el. A környezettanulmány elkészítésekor a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető. A környezettanulmány I. része a kezdőiratra, az elítéltre és a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásra vonatkozó következő adatokat tartalmazza

a) a megkereső bv. intézet megnevezését,

b) az elítélt által elkövetett bűncselekmény megnevezését,

c) az elítélt által töltött szabadságvesztésre vonatkozó alapadatokat,

d) az elítélt természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

e) az elítélt által megjelölt lakás lakcím adatait, a tulajdonjogi viszonyokra és a lakáshasználati jogosultságra vonatkozó adatokat,

f) az elítélt által a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel való kapcsolattartásra megjelölt személy nevét és elérhetőségét.

(4) A környezettanulmány II. részében a 14. § e) pontjában foglaltakat a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásban lakókra vonatkoztatva külön-külön kell feltüntetni.

(5) A környezettanulmány III. része

a) az elítélt családi körülményeire, baráti és kisközösségi kapcsolati helyzetére,

b) az elítélt vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

c) az elítélt egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire,

d) elítélt iskolai végzettségére, szaktudására, tanulmányai folytatására,

e) foglalkoztatására, munkatapasztalatára, várható munkaerő-piaci helyzetére,

f) munkavállalási, illetve tanulmányai folytatásának lehetőségeire,

g) a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás

ga) méretére és a bent lakó személyek számára,

gb) tulajdonjogi és lakáshasználati viszonyaira,

gc) elrendezésére és állapotára,

h) a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásban lakóknak az elítélthez fűződő kapcsolatára és az elítéltnek a lakásba történő befogadásához való viszonyulására,

i) az elítéltnek a reintegrációs őrizet során megvalósítandó, visszailleszkedését célzó terveiről,

j) a befogadó környezetre, a befogadó környezetnek az elítélt által elkövetett bűncselekményhez való viszonyára,

k) az elítélt visszailleszkedését célzó segítségnyújtási-támogatási igényekre és a társadalmi visszailleszkedése elősegítésébe bevonható személyekre, szervezetekre, lehetőségekre

vonatkozó szakmai ténymegállapításokat tartalmazza.

(6) A környezettanulmány IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt tartalmaz a 62/A. § (3a) bekezdésében megjelölt kérdésekben. Az összegző vélemény részét képezi a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés eredménye.

(7) Ha a reintegrációs őrizet elrendelését az elítélt vagy védője kezdeményezte, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a környezettanulmány elkészítésekor azt is vizsgálnia kell, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak.

(8) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a meghatározott magatartási szabályok betartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a szabadon bocsátó bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője a reintegrációs őrizet végrehajtása alatt visszatérően, de legalább havonta ellenőrzi és értékeli. A reintegrációs őrizet ellenőrzését annak a bv. intézetnek a parancsnoka által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője végzi, amely az elítéltet szabadította. Az ellenőrzésről jelentést kell készíteni és abban tényszerűen rögzíteni kell a tapasztaltakat.

(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzési feladata körében

a) ellenőrzi a büntetés-végrehajtási bíró határozatában foglalt magatartási szabályok és az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályainak megtartását,

b) a Bv. tv. által megjelölt adatkörben adatokat gyűjthet

ba) az elítélt közvetlen lakókörnyezetében,

bb) az elítélt munkahelyén,

bc) az elítélt által látogatott oktatási intézményben,

bd) szükség szerint az elítélt sikeres reintegrációját támogató szervezetektől,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri az elítélt kisközösségi-, családi-, baráti kapcsolatait és értékeli az azokból eredő, esetlegesen bűnismétléshez vezető veszélyforrásokat, valamint

d) szükség szerint egyéni tanácsadás keretében segítséget nyújt az elítélt társadalomba történő visszailleszkedése elősegítésére.

(10) A reintegrációs őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készülő előterjesztés megalapozása érdekében az ellenőrzési tapasztalatok alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést készít,

a) amely szakmai ténymegállapításokat tartalmaz

aa) a büntetés-végrehajtási bíró határozatába foglalt magatartási szabályok és az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályainak megtartásának tapasztalatairól,

ab) az elítélt társadalmi visszailleszkedésének eredményéről,

ac) a (3) bekezdés szerinti környezettanulmány szakmai ténymegállapításaihoz képest bekövetkezett adatváltozásokról,

ad) a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés eredményéről,

b) amelyben javaslatot tehet az elítélttel szemben külön magatartási szabály elrendelésére és

bemutatja, hogy az elítélt a kilátásba helyezett külön magatartási szabályok teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni.

29. A gondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység

62/E. § (1) A bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek reintegrácós program keretében történő gondozása (a továbbiakban: reintegrációs gondozás) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata.

(2) A reintegrációs gondozás kiterjed a Bv. tv. 57. § (3) bekezdésében, a 103. § (2) bekezdés d) pontjában, a 109. § (4) bekezdésében, a 185. §-ban, a 186. § (1) bekezdésében, és a 187. § (1) bekezdésben érintett elítéltekre.

(3) A reintegrációs gondozás – a Bv. tv. 186. § (1) bekezdése kivételével – az elítélt kérelmére vehető igénybe.

(4) A reintegrációs gondozás célja, hogy a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt időponttól kezdődően az elítélt társadalmi beilleszkedését segítő támogatásban részesüljön. A támogatás formái különösen:

a) egyéni tanácsadás keretében az elítélt tájékoztatása,

aa) elveszett iratai pótlásának,

ab) ha szükséges, egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének,

ac) munkaerő-piacon való elhelyezkedésének, munkavégzésének,

ad) oktatásban, képzésben, szakképzésben való részvételének,

ae) letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának,

af) tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvételének

lehetőségeiről és szabályairól,

b) egyéni esetkezelés keretében az elítélt

ba) szociális ügyintézésre való felkészítésének elősegítése,

bb) életviteli problémáinak feltárásával azok csökkentése,

bc) szenvedélybetegségeihez kapcsolódó szociális és mentális deficitek kezelésével az ártalmas következmények csökkentése,

bd) rosszul berögzült vagy hiányzó szocializációs készségeinek és képességeinek feltárása, elemzése és fejlesztése,

be) jövőképének felmérése, elemzése és közreműködés reális terv kialakításában,

c) csoportos tájékoztatás nyújtása az elítélt részére

ca) a reintegrációs gondozásról és az abban igénybe vehető szolgáltatásokról,

cb) a szabadulást követő utógondozásról és az ott nyújtott támogatás formáiról,

cc) a jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról,

d) az elítélt számára csoportos foglalkozások, készségfejlesztő tréningek szervezése, illetve közreműködés azok megtartásában,

e) az elítélt családjának, gondozójának a felkészítése az elítélt lehetőség szerinti visszafogadására.

(5) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részt vesz a bv. intézet által az elítéltek részére szervezett fórumokon és a szabadulásra való felkészítés tekintetében felmerült kérdésekre megadja a szükséges tájékoztatást.

(6) A rendelkezésére bocsátott nyilvántartás alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő meghallgatja a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésben meghatározott időpontok figyelembevételével a szabadulásuk előtt álló valamennyi elítéltet, és nyilatkoztatja, hogy kérelmezi-e a reintegrációs gondozás keretében végzett támogatási lehetőségeket.

(7) Az elítélt társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az együttműködő helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek tevékenységét koordinálja.

(8) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs gondozásban résztvevő elítéltet – a társadalomba való visszailleszkedése további támogatása, figyelemmel kísérése és ezáltal a visszaesési kockázat csökkentése érdekében – ösztönzi a szabadulását követő, önkéntes utógondozás igénybevételére.

30. Az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység

62/F. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő akkor is társadalmi beilleszkedését segítő támogatást nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után egy éven belül kéri.

(2) Az elítélt szabadulása után a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője látja el az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenységet (a továbbiakban: utógondozás).

(3) A szabaduló személy indokolt esetben, segélyben részesíthető.

(4) Az utógondozás során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felügyeleti funkciót nem érvényesít, az utógondozás kizárólag az utógondozott önkéntes kérelmére nyújtható.

(5) Az utógondozottat megilletik mindazon támogatási formák, amelyet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a 62/E. § (4) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában biztosít az elítélt részére.

(6) Az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a munkáltatók, a karitatív és más civil szervezetek az utógondozásban közreműködhetnek, ennek során velük a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet.

(7) A Bv. tv. 191. § (5) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, eredményes reintegrációja elősegítése érdekében a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal és területi szervezeti egységeivel.

(8) Ha a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tudomására jut, hogy a korábban hatáskörében pártfogó felügyelet alatt állt, vagy börtönpártfogolást igénybe vett magyar állampolgár külföldön szabadságvesztését tölti, – az illetékes nemzeti hatóság engedélyével – írásban értesíti az elítéltet az utógondozás keretében nyújtható szolgáltatásokról.

(9) A (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a külföldön fogva tartott hozzátartozója keresi meg a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, és segítséget kér a kapcsolattartásuk és az elítélt visszailleszkedésének elősegítése céljából.

62/G. § (1) A BVOP és a bv. intézet a pártfogó felügyelet alatt álló és az utógondozott társadalomba történő sikeres visszailleszkedése elősegítésére közösségi foglalkoztatót működtethet.

(2) A közösségi foglalkoztató szakmai irányítását és felügyeletét a BVOP a bv. intézet útján gyakorolja.

31. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatszolgáltatás

62/H. § E fejezet alkalmazásában:

a) statisztikai adat: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység (a továbbiakban: ügycsoport) során az erre rendszeresített nyomtatványon vezetett, személyazonosításra nem alkalmas tény, valamint az e tényből levont következtetés,

b) statisztikai adatgyűjtők: a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetek, valamint a BVOP-nak az általuk szolgáltatott statisztikai adatok összesítésére és elemzésére kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: kijelölt szervezeti egység).

62/I. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetek folyamatosan gyűjtik az ügycsoportokra vonatkozó statisztikai adatokat.

(2) A büntetés-végrehajtási intézetek az erre rendszeresített táblázatokban az adatokat összesítik és minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton megküldik a BVOP kijelölt szervezeti egységének.

(3) A BVOP gondoskodik a (2) bekezdés szerinti táblázatok rendelkezésre állásáról.

62/J. § (1) A BVOP kijelölt szervezeti egysége a hozzá beérkezett statisztikai adatokat feldolgozza, összesíti és az adatok változásáról negyedévente elemzést készít.

(2) A BVOP az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött és összesített statisztikai adatokat tartalmazó adattáblázatokat ügycsoportonként a tárgyfélévet követő hónap tízedik napjáig a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak elektronikus úton megküldi.

(3) A BVOP a (2) bekezdésben meghatározott, ügycsoportok szerint nyilvántartott statisztikai kimutatásokat kutatási célokra felhasználhatja és a hozzá érkező adatkéréseket teljesíti.

62/K. § A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatokat, az azokból készített adatfeldolgozásokat, összesítéseket, leválogatásokat, kimutatásokat és elemzéseket, valamint az egyéb adatösszesítéseket a BVOP tárolja és őrzi.

32. Egyéb rendelkezések

62/L. § (1)112 Ha az elítélt vagy a szabadult elítélt arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy más ügyben illetékességébe nem tartozó pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, vagy ellene közérdekű munka büntetés végrehajtása van folyamatban, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítését, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtását, továbbá az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység ellátását megelőzően megkeresi az elítélt vagy szabadult elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt az alábbi adatok beszerzése céljából

a) a pártfogó felügyeletet elrendelő hatóság megnevezése, határozatának száma, kelte, és a jogerőre emelkedésének napja,

b) az előírt magatartási szabályok tartalma,

c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,

d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése,

e) a közérdekű munka büntetést kiszabó bíróság megnevezése, határozatának száma, kelte és a jogerőre emelkedésének napja,

f) a közérdekű munka letöltésének várható időpontja.

(2)113 Ha a feltételesen szabaduló elítélt – amennyiben a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben pártfogó felügyelet alatt áll – arról tájékoztatja a kormányhivatal pártfogó felügyelőjét, hogy a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással egyidejűleg elrendelte a pártfogó felügyeletét, megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az alábbi adatok beszerzése céljából

a) a pártfogó felügyeletet elrendelő törvényszék megnevezése, a bv. bíró pártfogó felügyeletet elrendelő határozatának száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja,

b) az előírt magatartási szabályok tartalma,

c) a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének napja,

d) az elkövetett bűncselekmény Btk. szerinti minősítése.

(3)114 Ha a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet hatálya alatt álló szabadult elítélt a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben is pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai konzultációt kezdeményezhet a pártfogó felügyelet végrehajtásának hatékonysága, és a visszaesési kockázatok csökkentésének eredményessége érdekében.

62/M. §115 A BVOP és a Hivatal, valamint a bv. intézetek és a kormányhivatalok együttműködési megállapodást vagy szerződést köthetnek egyes pártfogó felügyelői tevékenységek hatékonyságának növelésére, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

63. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

64. § (1)116 E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a pártfogó felügyelő
a Bv. tv. 313. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt akkor kezdeményezheti rendbírság kiszabását, ha az elítélt figyelmét igazoltan felhívták e kötelezettségre és tájékoztatták annak elmulasztása jogkövetkezményeire.

(2)117 A pártfogó felügyelőnek azon ügyekben, amelyekben a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 58. §-a szerinti, a közérdekű munka végrehajtásáról szóló értesítőt még a büntetés-végrehajtási csoporttól kapta, a munkahely kijelölésről a büntetés-végrehajtási csoportot is értesítenie kell.

65. §118

1. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez

FELHÍVÁS

A ....................................... Járásbíróságnak/Törvényszéknek az ........... év ....................... hó ........ napján kelt ................/20.........../........ számú, a ...................................................... Törvényszéknek/Ítélőtáblának/, mint másodfokú bíróságnak a 20 ....... év ........................ hó ........... napján kelt .................../20......../...................... számú, illetve az Ítélőtábla / Kúria, mint harmadfokú közérdekű munkát kiszabó ítélete, illetve a Törvényszék bv. bírójának ......... számú végzése alapján

felhívom

............................................................................................ (születési név: .................................................) elítéltet (aki ................-n 19....... évi ............................. hó ............ napján született, anyja neve: ........................................................................................), hogy a közérdekű munka megkezdése végett ............................................................................ napján a kijelölt munkahely (....................................................................................................) igazgatójánál - vezetőjénél - munkaügyi osztályán személyesen jelentkezzék.

Ha ennek a felhívásnak alapos ok nélkül nem tesz eleget, magát a közérdekű munka büntetés-végrehajtása alól kivonja, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a közérdekű munkát, illetve a munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

........................................, 20........ évi .......................... hó ..... napján.

................................................

pártfogó felügyelő

Címzett:......................................................

..................................................................

2. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez

Munkáltató vezetőjének értesítése közérdekű munkáról

........................................... Pártfogó Felügyelői Szolgálat

.................../20............/................. szám

Közlöm, hogy .................................. vádlottat (aki .......-n 19...... évi ................. hó ...... napján született, anyja neve: ..................................................., lakása: .................................................) a ....................................... Járásbíróság/Törvényszék a 20......... év ................................... hó ............ napján kelt ...................../20............./............. számú ítéletével, a másodfokon eljárt ................................... Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria, illetve a harmadfokon eljárt Ítélőtábla/Kúria a 20......... év .......................................... hó .............. napján kelt .........................../20............./.............. számú ítéletével, illetve a Törvényszék bv. bírójának .......................................... számú végzésével jogerősen ............................ óra közérdekű munkára ítélte.

A közérdekű munka végrehajtásának helyéül ..............................................................

.............................................................................. (.................................................................

..........................................................................................) munkahelyet jelöltem ki.

Az elítéltet a mai napon felhívtam, hogy 20......... évi ............................. hó ....... napján a kijelölt munkahelyen a közérdekű munka megkezdésére jelentkezzen.

A kiszabott közérdekű munkából a bíróság az elítélt által 20........ évi ...................................... hó ............ napjától ............................ évi .................................. hó ............. napjáig előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben eltöltött idővel ................ óra közérdekű munkát kitöltöttnek vett.

A közérdekű munka végrehajtását a ............................................................................ megyei (fővárosi) szolgálat ellenőrzi.

Kérem, hogy a közérdekű munka kijelölt napon való megkezdését közölje.

A közérdekű munkát kiszabó ítélet(ek) egy kiadmányát, valamint a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatót csatoltan megküldöm.

A tájékoztató megküldését mellőzöm, mert azt .......................................................................... elítélt ügyében Kmv ............................................................. szám alatt már megküldtem.

Az elítélt jogaira és kötelezettségeire az 1979. évi 11. tvr. 60-67/D. §-aiban írtak irányadók. A közérdekű munka végrehajtásáért a munkáltató szerv vezetője felelős.

..................................., 20......... évi .............................. hó ....... napján.

..................................................

pártfogó felügyelő

....................................... Igazgatójának (Vezetőjének)

.................................................................................

3. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez119

A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó nyilvántartólap

Az elítélt neve:

Születési helye, ideje:

Anyja neve:

Lakóhelye:

A végrehajtásra kijelölt munkahely:

Kijelölt új munkahely:

Meghatározott munkakör:

Meghatározott új munkakör:

    -t a

     Járásbíróság/Törvényszék a

20................... évi ............................................. hó ............. napján kelt B.     /20................/............... számú ítéletével,

a .................................................................................................. Törvényszék/Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, illetve

az Ítélőtábla/Kúria

a 20........évi ............................................................. hó ......... napján kelt Bf.     /20.........../...............számú határozatával

......................................miatt....................óra közérdekű munkára ítélte,

melyet .................................................. munkakörben kell eltölteni.

Egy napi közérdekű munkának .................. munkavégzés felel meg.

A határozat 20.......... évi .................................................. hó ............................... napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.

A közérdekű munka megkezdésének ideje:

................... évi ....................................... hó .......... nap

A büntetés befejezésének várható ideje:

................... évi ....................................... hó .......... nap

A büntetés letöltésének ideje:

Intézkedések:

Feljegyzés a közérdekű munkára ítéltről, tapasztalatok, új munkahely kijelölés indokáról:

Megjegyzés:

4. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez

A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó jelenléti ív

Sorszám

Dátum

Kezdés –
befejezés

Ledolgozott

óra

Km-re ítélt aláírása

Elvégzett munka igazolása

1.

 

-

 

 

 

2.

 

-

 

 

 

3.

 

-

 

 

 

4.

 

-

 

 

 

5.

 

-

 

 

 

6.

 

-

 

 

 

7.

 

-

 

 

 

8.

 

-

 

 

 

9.

 

-

 

 

 

10.

 

-

 

 

 

11.

 

-

 

 

 

12.

 

-

 

 

 

13.

 

-

 

 

 

14.

 

-

 

 

 

15.

 

-

 

 

 

16.

 

-

 

 

 

17.

 

-

 

 

 

18.

 

-

 

 

 

19.

 

-

 

 

 

20.

 

-

 

 

 

21.

 

-

 

 

 

22.

 

-

 

 

 

23.

 

-

 

 

 

24.

 

-

 

 

 

25.

 

-

 

 

 

26.

 

-

 

 

 

27.

 

-

 

 

 

28.

 

-

 

 

 

29.

 

-

 

 

 

30.

 

-

 

 

 

31.

 

-

 

 

 

32.

 

-

 

 

 

33.

 

-

 

 

 

34.

 

-

 

 

 

35.

 

-

 

 

 

Ténylegesen ledolgozott
munkanapok (órák) száma:

……… nap (……. óra)

A jelenléti ívet a mai napon lezártam, és a pártfogó felügyelőnek megküldtem.

…………………………………………………..

........................................................

munkahely cégszerű aláírása

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!