nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet
a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
2018-07-28
infinity
22
Jogszabály

9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1–15., 24., 31–33., 36. és 39. pontjában,

a 187–189. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés m) pontjában,

a 286. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d) pontjában,

a 287. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. állomáshely: az a nem Magyarországon lévő település vagy földrajzilag körülhatárolt területrész, ahová a külföldi szolgálatra vezénylés szól, valamint ahová a béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól,

2. béketámogató művelet: műveleti területen, fegyveresen végrehajtott tevékenység, különösen a béketeremtés, a békefenntartás és a békekikényszerítés,

3. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárója,

4.1

5. fegyelmi vizsgálat: azon eljárási cselekmények összessége, amelyek a fegyelmi jogkört gyakorló döntését megalapozó, a fegyelemsértéssel összefüggő tények, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények feltárásához szükségesek, vagy azt elősegítik,

6.2 honvédelmi szervezet: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ),

7.3 katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szak: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam,

8. katonai megfigyelő: a hivatásos és a szerződéses állomány (a továbbiakban együtt: állomány) műveleti területen fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot teljesítő tagja,

9. képzési támogatás: a Honvédség által a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt részére nyújtott ösztöndíj, térítésmentes természetbeni ellátásként biztosított élelmezési, ruházati ellátás, és tanszertámogatás,

10. külföldi szolgálat:

a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás,

b) a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá a más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál Magyarország részére biztosított beosztásban teljesített szolgálat,

c) a Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és a külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat,

d) a béketámogató műveletben való részvétel,

e) a humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel,

f) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása,

g) a katonadiplomáciai tevékenység,

h) a pályázat alapján nemzetközi szervezetekben történő szolgálatteljesítés,

i) a külföldi képzésen történő részvétel,

j) a külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása,

k) a külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel,

l) a külföldi állomásozás,

m)4 a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen,

n)5 a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel, és

o)6 Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása vagy harcászati kiképzés végrehajtása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés.

11.7 munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, pszichikai követelményeket, illetve az egészségi korlátozásokat,

12. műveleti szabadnap: a műveletben történő részvételre vezényelt állomány pihentetése, rekreációja érdekében biztosítandó naptári nap, amelynek mértékét a vonatkozó nemzetközi megállapodások, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott műveleti utasítás, valamint a magyar állományra jellemző körülmények és a vezénylés alapján a miniszter határozzák meg,

13.8

14. szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős honvédelmi szervezet,

14a.9 személyügyi szerv vezetője: a honvédelmi szervezet személyügyi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti elemének vezetője, vagy – ennek hiányában – a központi személyügyi szerv vezetője által belső rendelkezésben kijelölt szakmai elöljáró vagy felettes,

15. szolgálati beosztás: az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona által betöltött munkakör,

15a.10 tandíj: a képző intézmény által a honvédelmi szervezet részére a tandíjról, illetve a vizsgadíjról kiállított számla szerinti összeg vagy – ennek hiányában – a HM képzési katalógusban a képzés leírásához rendelt belső vagy külső ár,

16.11 tanulmányi támogatás: a vezénylésben vagy a tanulmányi szerződésben rögzített, a Honvédség által az állomány tagjának a tanulmányai folytatásához jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott juttatás.

2. A munkáltatói jogkör gyakorlása

2. § (1) Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg.

(3) A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg.

(4)12 A Hjt. 108. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(5)13 A munkáltatói jogkört gyakorló részére címzett hatáskört – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja. A honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzata a munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a honvédelmi szervezettel állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást vagy munkakört betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.

(6)14 Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói döntésben fel kell tüntetni a munkáltatói jogkört gyakorló és a kiadmányozási jog gyakorlójának beosztását vagy munkakörét, valamint azt, hogy a kiadmányozási jog gyakorlója a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.

(7)15 A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, döntési jogát és felelősségét, valamint – ha a jogorvoslatot jogszabály biztosítja – a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, az elbírálás rendjét és jogosultját.

(8)16 A munkáltatói jogkört gyakorlót – távolléte vagy akadályoztatása esetén – az erre jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy vagy személyek helyettesíthetik.

3. § (1) Állományilletékes parancsnoknak minősül a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Honvédség katonai szervezetének vezetője.

(2) Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol

a) az általa vezetett honvédségi szervezet állománya tekintetében a honvédségi szervezet azon vezetője, aki nem szolgálati viszonyban áll,

b) a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti,

c)17 a szerződéses pályakezdő és a közkatona tekintetében a Hjt. 36. § (1) bekezdése szerint az első szolgálati beosztásba történő kinevezésig a tervezett szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet vezetője,

d)18 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) által kijelölt szolgálati elöljáró,

e)19 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), f)–p) és r)–u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

f) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,

g) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés q) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka,

h)20 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a KNBSZ főigazgatója,

i)21 az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok,

j)22 a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, továbbá a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet parancsnoka tekintetében a HVKF, és

(2a)23 A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatban a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezényléssel részt vevő állomány tekintetében a Hjt. 237/A. § (2) bekezdése szerinti belső rendelkezésben a szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokkal összefüggő egyes állományilletékes parancsnoki jogköröket a HVKF által kijelölt parancsnok gyakorolja.

(3)24 A (2) bekezdés d) pontja esetén, továbbá a (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén a HVKF, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény esetén a miniszter jelöli ki.

(3a)25 Ha a Hjt. 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

b) egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró

gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.

(3b)26 Ha a Hjt. 52/A. § (4) bekezdése alapján a Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) és (8) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 9. pontja szerinti felelős személy kezdeményezésére egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró

gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.

(4) Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell.

(5) Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki.

(6)27 Az állományilletékes parancsnoknak, az elöljáró parancsnoknak, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) parancsnokának, a központi személyügyi szerv vezetőjének és a HVKF-nek a munkáltatói jogköreit a miniszter, az állományilletékes parancsnoknak, az elöljáró parancsnoknak, az MH ÖHP parancsnokának és a központi személyügyi szerv vezetőjének a munkáltatói jogköreit a HVKF, az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szerve vezetőjének a munkáltatói jogköreit az állományilletékes parancsnok bármikor magához vonhatja.

4. §28 (1) Az illetmény megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) Az illetmény-megállapítás munkáltatói jogkörét az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja, ha a megállapításra kerülő illetményelemre való jogosultság, illetve annak mértéke, összege törvényben, illetve rendeletben – az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörétől független módon – meghatározott. E rendelkezés nem alkalmazható a személyügyi szerv vezetője illetményének megállapítására.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét

a) a HVKF-nek és helyettesének,

b) a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének,

c) a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek,

d) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és

e) a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek.

(4) Ha – az áthelyezést kivéve – a szolgálati viszony módosítását követően az állomány tagja távolléti díjba tartozó illetményelemeinek mértéke változatlan, az utolsó illetmény-megállapítás marad érvényben.

(5) A szolgálati viszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő járandóságok megállapításakor az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(6)29 Az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítés kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört

a) a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,

b) a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,

c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,

d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a (3) bekezdés c)–e) pontja szerinti vezetők tekintetében,

e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,

f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)–e) pontja alá nem tartozó tagja tekintetében.

4/A. §30 (1) A Hjt. 140. § (6) bekezdése szerinti céljuttatás alapjául szolgáló célfeladat (a továbbiakban: célfeladat) meghatározása tekintetében az európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátására jogosult kedvezményezett honvédelmi szervezet (a továbbiakban: kedvezményezett honvédelmi szervezet) vezetője gyakorolja az állomány célfeladattal érintett tagja vonatkozásában a munkáltatói jogkört.

(2) Ha az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében nem a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője minősül állományilletékes parancsnoknak, az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében a célfeladat meghatározása tekintetében a munkáltatói jogkört a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője és az érintett állományilletékes parancsnoka együttesen gyakorolja. Az érintett állományilletékes parancsnok e jogkörét a célfeladat meghatározására irányuló, (4) bekezdés szerinti megállapodáshoz adott előzetes írásbeli egyetértési jog útján gyakorolja. Az egyetértés megkérésével egyidejűleg az állományilletékes parancsnokot az elrendelni kívánt célfeladat kapcsán a (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti információkról kell tájékoztatni.

(3) A kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője számára – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az állományilletékes parancsnoka határozhat meg célfeladatot.

(4) A célfeladat meghatározása írásbeli megállapodás formájában történik, amely a 13. § (1) bekezdés a)–e) pontjában rögzítetteken túl tartalmazza különösen

a) az elvégzendő feladat részletes leírását, az ahhoz kapcsolódó hatásköröket és jogköröket, valamint a felelősségi viszonyokat,

b) a célfeladat szolgálatteljesítési időszükségletét órában,

c) a célfeladat teljesítésének kezdő időpontját és határidejét,

d) a célfeladathoz rendelt céljuttatás bruttó összegét összesítve és bruttó óradíjra lebontva,

e) a céljuttatás kifizetésének feltételeit és módját, és

f) részben vagy egészében európai uniós forrás terhére megvalósuló projekt kapcsán végzett célfeladat esetében a projekt számát és elnevezését.

5. § (1) A HVKF az állomány tagja tekintetében

a)31 e rendelet, különösen az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,

b) a 3. § (2) bekezdés i) pontja szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és

c) ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört

gyakorol.

(2)32 A HVKF az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogköreit a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HVKF a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja továbbá

a)33 az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, és az ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, és

b) a százados, az őrnagy vagy az alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot.

(3)34 A HM KÁT kezdeményezése nélkül a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntés a HM KÁT előzetes egyetértésével hozható meg. A HM KÁT előzetes egyetértése szükséges továbbá a Honvéd Vezérkarnál az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezéshez, és az ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízáshoz.

(4) A HVKF az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkörét a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja az állomány azon tagja esetén, aki a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, vagy a HM-ben, de nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HM KÁT kezdeményezése nélkül a miniszteri munkáltatói döntésre irányuló javaslat a HM KÁT előzetes egyetértésével terjeszthető elő. Ha az állomány tagja a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti javaslattételi jogkör gyakorlásához a HM KÁT előzetes egyetértése szükséges.

(5) Ha a HVKF a HM KÁT-al, vagy ha a HM KÁT a HVKF-el nem ért egyet, indokolt álláspontjának megküldésével – az irat beérkezését követő 15 napon belül – egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozataláról a miniszter határoz, a (4) bekezdés szerinti javaslatot pedig az egyet nem értés megjelölésével kell felterjeszteni.

(6)35 A Tábori Lelkészi Szolgálat állománya vonatkozásában a HM KÁT kezdeményezési és előzetes egyetértési jogköreit a HM parlamenti államtitkára gyakorolja.

3. Személyi javaslati lap

6. § (1) A személyügyi eljárásban a munkáltatói jogkört gyakorló részére az állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni.

(2)36 Nem készül javaslati lap

a) a Hjt. 32. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja,

b) a Hjt. 32. § (2) bekezdése,

c) a szerződéses állományba vétel, és

d) a hivatásos állományba visszavétel

esetén.

(3) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát – az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembe vételével – javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére. Ha az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkör gyakorlója, a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét az alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vonatkozásában intézkedésben határozza meg.

7. § (1) A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a javaslati lap aláírásának napja.

(2) Tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja.

(3)37

(4) Ha jogszabály a munkáltatói döntést kérelemhez köti, a személyügyi eljárás a kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg.

8. § (1) A javaslati lap tartalmazza különösen

a) az érintett személy nevét, rendfokozatát,

b) az érintett személy szolgálati beosztásának, munkakörének adatait,

c) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslatot és indokolását,

d) a munkáltatói döntéshez szükséges kiegészítő információkat,

e) a javaslattevő beosztását és

f) az érintett személy nyilatkozatát a szolgálati viszonyával kapcsolatos javaslatról.

(2)38 Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap – a 6. § (2) bekezdése kivételével – a döntési lap mellékletét képezi.

(3) Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell.

(4)39 Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét kéri, a javaslati laphoz csatolni kell a kérelmet és a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.

4. Személyi beszélgetés

9. § (1) Az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyügyi eljárás során a szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le.

(2) Jegyzőkönyvet kell felvenni,

a) ha ezt az állományilletékes parancsnok – a személyügyi eljárás összes körülményét mérlegelve – szolgálati érdekből elrendeli, vagy

b) ha az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyi beszélgetés lefolytatása kötelező, azonban arra nincs lehetőség.

(2a)40 A (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl kötelező a személyi beszélgetés lefolytatása a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi eljárás során is.

10. § (1) A személyi beszélgetést

a) az állományilletékes parancsnok, vagy

b) az állományilletékes parancsnok vagy – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatalmazott más, vezető beosztást betöltő személy (a továbbiakban: kijelölt személy)

folytathatja le.

(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, a HVKF, illetve – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja.

5. Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek

11. § (1) A Hjt. 43. § (4) bekezdése, 59. § (5) bekezdése, 108. § (1) bekezdés c) pontja, 205. § (3) bekezdése, 229. § (1) bekezdése és 230. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül

a) a szolgálati érdekkel összefüggő tanulmány folytatása,

b)41 az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira, élettársára vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó, élettárs eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését,

c)42 ha az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra, és

d)43 ha az állomány tagja szolgálatteljesítési helyének változása miatt a közös háztartásában élő közeli hozzátartozók, élettársak együttes költözése következtében igazolhatóan egészségi állapotuk romlásának kockázata áll fenn.

(1a)44 A Hjt. 59. § (5) bekezdése alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül, ha az állomány tagja a kérelmet egészségi alkalmatlanságának megállapítására figyelemmel, a Hjt. 68/A. § (6) bekezdése alapján nyújtja be.

(2)45 A szolgálati viszony Hjt. 59. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.

12. § (1) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni.

(2) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(3) Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával.

6. Munkáltató döntések, jognyilatkozatok tartalmi követelményei és kiadásuk rendje

13. §46 (1) A munkáltatói döntés, jognyilatkozat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tartalmazza különösen

a) a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét,

b) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát,

c) az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését,

d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák,

e) a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát,

f) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és

g)47 a Hjt. 7. § (9) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról.

(2) A Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tartalommal a központi személyügyi szerv készíti elő.

14. § Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható

a) a szolgálati viszony létesítéséről,

b) a szolgálati viszony megszüntetéséről,

c)48 a szolgálati viszony Hjt. 42. § (1) bekezdése és Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti módosításáról,

d)49 a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során, és

e)50 az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés esetén.

15. § (1) Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról.

(2) Az összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket.

(3) Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni.

(4) Az összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az összesítő határozat vagy parancs az állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a 13. § szerinti adatokat, rendelkezéseket.

(5) A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (4) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

16. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a Hjt. 2. § 29. pont c) alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az a 13. § a)–e) és g) pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A döntési lapról kivonatot az állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A kivonatot a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

(3) A döntési lapon rögzített döntésről a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az állomány érintett tagjával kizárólag a hiteles másolatot kell közölni.

(5) Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) a határozatot hozó személyügyi szerv megnevezését,

b) a döntési lap számát,

c) arra való utalást, hogy a határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörében eljárva került sor,

d) a kivonat készítésére vonatkozó kérelem lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, és

e) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a személyügyi szerv a határozatot hozta.

17. § (1)51 Az állomány tagja havi illetményéről kiadott illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) az illetmény-megállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó munkáltatói döntés számát,

b) az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét, a szolgálati beosztáshoz meghatározott előmeneteli rendet, rendszeresített rendfokozatot, valamint – a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti eset kivételével – a besorolási osztályt és a besorolási kategóriát,

c) az állomány Hjt. 123. § (4) bekezdés a), c) vagy f) pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén az alapilletmény alapját képező besorolási osztály és besorolási kategória számát,

d)52 a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) vagy e) pontjának hatálya alá, vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés f)–i), k)–s), u) és v) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetén az alapilletmény megállapításának alapját képező konkrét jogszabályhelyre történő utalást,

e) az alapilletmény szorzószámát és összegét,

f) a honvédelmi szolgálati díj szempontjából irányadó szolgálati idő tartamát, a fokozati vizsga szintjét, valamint a honvédelmi szolgálati díj összegét,

g) a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, a pótlékra való jogosultság alapját, a pótlék mértékét és összegét,

h) a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét,

i) az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és

j) a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdő napját.

(2)53 A Hjt. 122. § (4) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a)54 az értesítés okát,

b) a módosuló illetményelemek megnevezését,

c)55 az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti elemeket, és

d)56 az (1) bekezdés i) pontja szerinti elemet.

(3) Az állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen

a) a jogosultság megállapításának okát, a jogosultsági hónap megnevezését,

b) eseti illetménypótlék esetén a jogosultsági alapot képező szolgálati tevékenység teljesítéséről szóló igazolás számát,

c) a megállapított eseti illetménypótlék megnevezését, a pótlék összegének kiszámításához szükséges alapadatokat, a pótlék mértékét és összegét, és

d) a megállapított eseti kiegészítő illetmény megnevezését, és annak összegét.

(4)57 Szerződéses pályakezdő esetén az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából a tervezett beosztását kell figyelembe venni.

7. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása

18. § (1) Az állományilletékes parancsnok

a) a Hjt. 22. § (2) bekezdése szerinti döntését az állomány tagjának nyilatkozatán,

b) a Hjt. 25. § (1) bekezdése szerint döntését az állomány tagjának kérelmén

rögzíti a tudomásszerzést követő 8 napon belül.

(2) Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a 3 napot meghaladja, köteles azt a külföldre utazás megkezdése előtt legalább 1 héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni.

(3)58 A Hjt. 25. § (3) bekezdése szerinti visszarendelést az állomány tagjával a szolgálatteljesítésre kötelezés előtt legalább 24 órával korábban, ha ezt a szolgálati érdek nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.

(4)59

(5)60 Ha a visszarendelés 1 napot meghaladóan engedélyezett szabadság ideje alatt történik, és a szolgálatteljesítés meghaladja az 1 munkanapot, a szabadságot ismételten ki kell adni.

7/A.61 Az élettársi kapcsolat igazolása

18/A. § (1) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában a honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható.

(2) Ha a Hjt. végrehajtására kiadott jogszabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

8. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

19. §62 (1) Nem létesíthető szerződéses szolgálati viszony azon honvéd tisztjelölttel, illetve honvéd altiszt-jelölttel, aki a honvéd tisztképzést, illetve a honvéd altiszt-képzést sikeresen befejezte.

(2) A legénységi állomány azon tagja, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, kérelmének megfelelően hivatásos állományba vehető.

9. Az állományba vétel

20. § (1) Az állományba vételi eljárást

a)63 a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával az MH Ludovika Zászlóalj illetékes szerve, és

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve,

folytatja le.

(2) Az állományba vételi okmány és szerződés egy eredeti példányát legkésőbb a szolgálati viszony létesítésének napján az állomány tagjának át kell adni.

(3)64 Az állományba vételt követően a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője a szolgálatteljesítés első napján, de legkésőbb harminc napon belül – a Hjt. 92. §-ára figyelemmel – megállapítja a szolgálati idő kezdő napját.

(4)65 A (3) bekezdés szerint megállapított szolgálati idő kezdő nap módosítására hivatalból vagy az érintett személy kezdeményezésére a Hjt. 92. §-ára figyelemmel kerülhet sor. A szolgálati idő kezdő napjának módosítására

a) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője, vagy annak hiányában a központi személyügyi szerv vezetője jogosult,

b) a központi személyügyi szerv vezetője jogosult a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője és az állományilletékes parancsnok esetén,

c) a HVKF jogosult a központi személyügyi szerv vezetője esetén, és

d) a miniszter jogosult a HVKF, a KNBSZ főigazgatója, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetői esetén.

21. § (1) Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges

a)66 a tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a Hjt. 33. § (1) bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és

b) az első rendfokozat Hjt. 40. § (2) bekezdése szerinti megállapításához akkor, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem hadnagyi vagy őrmesteri rendfokozattal tervezi a jelentkező állományba vételét.

(2) A tábori lelkész esetén a Hjt. 31. § (5) bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.

21/A. §67 Az állomány Hjt. 36. § (1a) bekezdése szerinti tagja esetében a szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, az állomány tagjának első rendfokozatát, a Hjt. 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az állományba vételt követően a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vezénylés útján tervezi foglalkoztatni.

22. §68 (1) A szerződéses pályakezdő, valamint a közkatona esetén a szerződésben, a 23. § b) pontja szerinti hivatásos állományba visszavétel esetén az állományba vételi okmányban a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.

(2) A jogszabály alapján alapkiképzésre kötelezettek esetében az alapkiképzés végrehajtása alól a kiképzésért felelős központi szervezet állásfoglalása alapján a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló mentesítést engedélyezhet.

(3)69 Az alapkiképzés teljesítésére vonatkozó – a Hjt. 38. § (9) bekezdés szerinti – határidő-halasztás az állomány tagjának az alapkiképzés időszakában történt megbetegedése vagy balesete miatt engedélyezhető. A határidő-halasztást a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezheti.

23. § Ha a szolgálati viszony a Hjt. 75. §-a szerint úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban

a)70

b) a próbaidő alatt a HVKF az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti.

24. § (1)71 Ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból a Honvédség szerződéses vagy hivatásos állományába történő áthelyezéssel létesül, a szerződésnek a Hjt. 35. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(2)72 Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be.

(3) Ha az érintett szerződéses pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a 22. §-t is alkalmazni kell.

25. §73 (1) Szerződéses állományba vétel, hivatásos állományba visszavétel, valamint a Hjt. 32. § (2) bekezdése szerinti állományba vétel során – ha a Hjt. eltérően nem rendelkezik – a korábbi hivatásos katonai, szerződéses-, önkéntes tartalékos-, továbbszolgáló-, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Hjt. 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján áthelyezett személy – Hjt. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított – rendfokozata nem lehet magasabb, mint tervezett beosztásának rendszeresített rendfokozata.

(3)74 A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos szolgálati viszonyt létesíteni kérelemre, – a hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőző – legalább 5 év egybefüggő tiszti, illetve altiszti szerződéses szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel lehet.

25/A. §75 (1) Ha a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő kettő éven belül szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a Honvédség központi személyügyi szervének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.

(3) A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a megtérítésre kötelezett az időarányosan fennálló tartozás megfizetésére köteles, ha a szolgálati viszonya az előírt időtartamból még fennálló idő előtt szűnik meg. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

10. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek

26. § (1)76 A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi korlátozásokat és pszichikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg. A fizikai alkalmassági követelményeket a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabály tartalmazza.

(2) A munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet.

(3)77 Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség, szakképzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.

(4) A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség – ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül – a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi.

(5)78 A 2. mellékletben a pszichikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(6) A repülőgép, a helikopter személyzet, a légi vezetés, a repülő harcbiztosító, valamint a repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül.

(7) Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a (6) bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani.

(8)79 A 2. mellékletben meghatározottak szerint közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás (a továbbiakban: közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás) – a munkáltatói jogkört gyakorló erre vonatkozó, különösen a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó rendszeres vagy ismétlődő munkaköri feladatokra tekintettel meghozott döntése esetén, a (10)–(11a) bekezdésben meghatározott feltételekkel – betölthető az állomány azon tagjával is, aki a közigazgatási vagy jogi szakvizsgára vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha a beosztás

a) hatósági hatáskörben kiadmányozási jogkör gyakorlására vagy jogi képviselettel járó tevékenység végzésére irányul, vagy

b) hatósági döntés előkészítését végző vagy jogi képviselet ellátására jogosult szervezet, vagy szervezeti egység vezetésére irányul.

(9)80 E rendelet alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti az állomány tagjának tudományos fokozatát, ebben az esetben az állomány tagja a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(10)81 A közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás csak olyan közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező személlyel tölthető be, aki írásban vállalja, hogy a beosztásba helyezését követő két éven belül teljesíti a beosztáshoz szükséges közigazgatási vagy jogi szakvizsgát, illetve a (9) bekezdés szerinti feltételt.

(11)82 Ha az állomány tagja a (10) bekezdésben meghatározottakat a beosztásba helyezését követő két éven belül nem teljesíti, olyan más beosztásba kell áthelyezni, amelyhez a (8) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítése nem szükséges.

(11a)83 Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztást betöltő személy hadnagy rendfokozatot visel, a munkáltatói jogkört gyakorló (8) bekezdés szerint meghozott döntése tekintetében nem kell alkalmazni a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit.

(12)84 A miniszter a sajtó, tájékoztatás, fegyvernemi szakági alcsoporton belül legfeljebb ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásban történő foglalkoztatást engedélyezheti, ha az érintett legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettséggel rendelkezik és a szolgálati beosztás folyamatos betöltése a Honvédség kiemelt stratégiai érdeke, továbbá ha a beosztás a Honvédség szempontjából kiemelt felkészültség, nehezen pótolható szakmai tapasztalat meglétét követeli meg.

27. §85 (1) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell.

(2) A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört a HVKF gyakorolja.

(3) A szolgálati beosztás az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, amelyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.

(4) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret szintjét és típusát, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.

28. § (1) A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól

a) szolgálati beosztásba történő kinevezés, valamint ezredes, vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén a HVKF,

b) alezredes, vagy annál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok

munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli engedélye szükséges, kivéve, ha az állományilletékes parancsnoki jogkört a HVKF gyakorolja.

(3)86 Az (1) bekezdés szerinti mentesítés legfeljebb a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szólhat.

29. § (1) Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. § (1) bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki.

(2) Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázat a HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre.

(3) Zárt pályázat esetén a pályázati kiírás csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre.

(4) A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki.

(5) A (4) bekezdéshez a központi személyügyi szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges.

30. § (1) A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen

a) a pályázatot kiíró által vezetett honvédelmi szervezet megnevezését, a pályázatot kiíró nevét, szolgálati beosztását,

b) a betöltendő szolgálati beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát,

c) a szolgálati beosztás megnevezését, a rendszeresített rendfokozatot,

d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat, így különösen a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv-ismeretet,

e) ha előírás, szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, vagy vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettséget,

f) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket,

g) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,

h) a szolgálatteljesítés helyét,

i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

j) a pályázat benyújtásának helyét, időpontját, módját,

k) a pályázat elbírálásának időpontját,

l) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, és

m) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, elérhetőségét.

(3) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki.

31. § (1) A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt.

(3) A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni.

32. § (1) Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni.

(2) Az MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges.

11. Tájékoztatási kötelezettség

33. § (1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltató jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját

a) a szolgálati rendről,

b) az illetmény megállapításának és folyósításának szabályairól,

c) a szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről,

d) a felmentési idő megállapításának szabályairól,

e) a lemondás és az egyoldalú szerződésbontás szabályairól és korlátozásáról,

f) az adható egyéb juttatásokról,

g) a honvéd jogállásával összefüggő jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése céljából a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény (a továbbiakban: Adat tv.) szerinti kötelező adatkezelésről, a nyilvántartandó adatok köréről, és az adatok nyilvántartásának időtartamáról, és

h) a Hjt. 38. § (4) bekezdése esetén próbaidős rendfokozat elvesztéséről.

(1a)87 A Hjt. 36. § (1a) bekezdése szerinti állomány esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az (1) bekezdés d), e), g) és h) pontja szerinti tartalomra nézve kell megadni. A tájékoztatást az (1) bekezdés b), c), illetve f) pontja szerinti tartalomra nézve is meg kell adni, ha a szabadság megállapítására és kiadására a Honvédségnél irányadó szabályokat kell a vezényelt esetében alkalmazni, illetve az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti járandóságok költsége a Honvédséget terheli.

(2) Az (1) bekezdés a)–c), és f) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatásra az Adat tv. rendelkezéseire történő hivatkozással kerül sor.

12. Az eskü

34. § (1) Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni.

(3) A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

13. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai

35. § (1) Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának

a) kérelméhez köti, azt az állomány tagja a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,

b) beleegyezéséhez köti, akkor arról az állomány tagja a javaslati lapon nyilatkozik.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

36. § Az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az jogosult, aki az áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja.

36/A. §88 A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az áthelyezés időpontja az áthelyezésről szóló jognyilatkozat kiadmányozását követő 30. nap.

37. §89 (1) Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor

a)90 a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg, kivéve, ha az áthelyezés napjától a maximális várakozási idő meghosszabbításra kerül, és

b) az állomány tagjának viselt rendfokozata – az áthelyezést megelőzően – nem lehet alacsonyabb, mint az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő áthelyezés esetén az állomány tagjának viselt rendfokozata a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával megegyező is lehet, ha az áthelyezéskor az általános előmeneteli rend szerint a kötelező várakozási ideje nem telt le.

38. § (1) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat.

(2) Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni.

39. § (1) Az állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a kérelmet a 35. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A kérelemről a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A fogadó honvédelmi szervezet vezetője az elutasításáról vagy elfogadása esetén a tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(3) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kérelmet elfogadta, az állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

(4) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője az állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a szolgálati alá-fölérendeltség esetén a szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt.

40. §91 (1) A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett szolgálati beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.

(2)92 A 39. § (4) bekezdést a szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés, valamint kinevezés esetén is alkalmazni kell.

41. §93 Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét az érintett kérelmére évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.

42. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(2) A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani.

(3) A hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az állomány tagja számára – ha a Hjt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn – a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti.

43. § (1) A 33. § (1) bekezdés a)–d), és f) pontjában meghatározottak változásáról az állomány tagját a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(2) A változásról szóló írásos tájékoztatás akkor mellőzhető, ha az eredeti tájékoztatás a 33. § (2) bekezdése szerint történt, és a változás a 33. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések módosításának eredménye.

44. § (1)94 Pályázat útján szolgálati beosztás áthelyezéssel tölthető be.

(1a)95 Az (1) bekezdéstől eltérően – az előmenetel tervezés keretében – évente egy alkalommal, szeptember hónapban olyan pályázat is kiírható, mely alapján a szolgálati beosztás – a Hjt. 83. § (5) bekezdés alkalmazásának kivételével – kinevezéssel is betölthető.

(2) Ha a pályázó az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, pályázata érvénytelennek minősül.

(3) A pályázati kiírásban az (1) és a (2) bekezdés szerinti korlátozásra utalni kell.

(4) A pályázatra és a pályázati eljárásra a 29–32. §-t alkalmazni kell.

45. § (1) A 26–28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.

(2) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele

a) 2 év törzsbeosztásban és 2 év parancsnoki, vezetői szolgálati beosztásban teljesített szolgálat, és

b) műveleti területen vagy nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain, illetve katonai szervezeteinél teljesített tartós külföldi szolgálat, és

c) a közigazgatási szakvizsga sikeres letétele.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti időtartamok számításakor az őrnagy, az alezredes, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) A (2) bekezdés c) pontját kizárólag a HM-ben kell alkalmazni. A közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. § (9) bekezdése az irányadó.

(5)96 A 21. § (1) bekezdését állománycsoport-váltás során is alkalmazni kell.

46. § (1)97 A miniszter

a) a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, és

b)98 a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakra vonatkozó követelmény

teljesítése alól szolgálati beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.

(2)99 Nem feltétele a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre.

13/A.100 A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás

46/A. § (1)101 A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg.

(1a)102 A HVKF (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet – a szakmai felelős egyetértése esetén – az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, állományviszonyát,

b) az állomány tagja által betöltött, a megállapodás megkötésének alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését és munkakör azonosító kódját,

c) a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó kötelezettség időtartamát,

d) a c) pont szerinti időtartamra járó díjazás teljes összegét, annak évente esedékessé váló részleteit, valamint az éves részlet kifizetése esedékességének napját, továbbá

e) a Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötés esetén az ahhoz kapcsolódó szerződési feltételeket.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti díjazás teljes bruttó összege – a megállapodásban meghatározott, vállalt időtartam figyelembevételével – éves átlagban

a) tiszt esetében a hárommillió forintot,

b) altiszt esetében a kétmillió forintot

nem haladhatja meg.

(4) A Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az állomány tagja vállalja, hogy

a) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva egy évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás felének megfizetése alól, vagy

b) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva két évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás megfizetése alól.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában ellenérték fejében végzett tevékenységnek minősül

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, valamint

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

ba) szerinti vállalkozási vagy megbízási típusú szerződés alapján végzett tevékenység,

bb) alapján a gazdasági társaság vagy a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködés.

46/B. § (1) Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre vagy kinevezésre, a megállapodást a Honvédség felülvizsgálja.

(2) Ha az állomány tagjának új szolgálati beosztása megfelel a 46/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a megállapodás szolgálati érdekből módosítható az új szolgálati beosztásnak megfelelően, a megállapodás többi szerződéses feltételének változatlanul hagyása mellett.

(3)103 Ha az (1) bekezdésre figyelemmel a megállapodás fenntartásához már nem fűződik szolgálati érdek, a Honvédség a megállapodást a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

(4)104 Ha az áthelyezés vagy a kinevezés a honvédségi szervezet változásával is jár,

a) a megállapodás (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatát az áthelyezés vagy a kinevezés előtt az állományilletékes és a fogadó honvédségi szervezet együttműködve hajtja végre, beleértve a HVKF előzetes engedélyének beszerzését is, és

b) az áthelyezés vagy a kinevezés időpontjában a megállapodásban az eredeti szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet helyére az új szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet lép.

46/C. § A megállapodás megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a megállapodás megszüntetését az állomány tagja kezdeményezi, a részére addig kifizetett teljes díjazásra nézve megtérítési kötelezettsége keletkezik. Ha a megállapodás megszüntetését a Honvédség kezdeményezi, az állomány tagjának az addig kifizetett díjazásra megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

46/D. § (1) Az állomány tagja a megállapodás szerinti díjazás időarányos összegére nem jogosult a következő időtartamokra:

a) illetménynélküli szabadság,

b) a harminc napot meghaladó időtartamú egészségügyi szabadság harminc napot meghaladó része,

c) a szolgálati beosztásból felfüggesztés, valamint

d) a szolgálati viszony szünetelése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamok a megállapodás időbeli hatályát nem érintik.

46/E. § Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül, a Honvédség a megállapodást a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőző nappal, a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

46/F. § Mentesül az állomány tagja a részére kifizetett díjazás visszafizetése alól, ha

a) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt,

aa) a Hjt. 47. § (2) bekezdés a) pontja,

ab) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja,

ac) a Hjt. 62. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja,

ad) a Hjt. 62. § (2) bekezdés b) pontja,

ae) a Hjt. 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja

alapján szűnik meg,

b) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg, vagy

c) a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre.

46/G. § (1) A megállapodás a szerződéses állomány tagjával való megkötéséhez, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz a HVKF előzetes engedélye szükséges.

(2) A Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításra a 46/A–46/F. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a megállapodás megszüntetése, illetve felmondása alatt a szerződés ez irányú módosítását kell érteni.

14. A szerződés módosítása

47. § (1) A szerződés Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását a szerződéses állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti.

(2)105 Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–d), f) és g) pontja szerinti vezénylések, illetve tanulmányi szerződések, továbbá a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás megkötése esetén.

48. § (1) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

15. A rendelkezési állomány

48/A. §106 (1)107

(2) Az állomány Hjt. 58/A. § (1) bekezdése szerint rendelkezési állományba tartozó tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

49. § (1)108 Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a), d)–l), o)–s) és v) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.

(2)109 Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), c), m), n), t) és u) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

50. § A Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. § (1) bekezdése, vagy a Hjt. 117. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

50/A. §110 (1) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja a Hjt. 47. § (1a) bekezdése szerinti kérelmét a központi személyügyi szerv vezetőjének nyújthatja be, legkésőbb 30 nappal a rendelkezési állomány Hjt. 47. § (1) bekezdése szerinti időtartamának leteltét megelőzően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

(3) A központi személyügyi szerv vezetője a Hjt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

16.111 Vezénylés szolgálati feladat ellátására és képzésre

51. § (1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb tíz nappal tájékoztatni kell.

(2) Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat-végrehajtás esetét kivéve, ha a honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre.

(3) Az állomány tagjának a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) és g) pontja szerinti hazai képzésre történő vezénylése kizárólag az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés esetén az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítés a képzés azon időtartamára vonatkozik, amely a vezényelt személyes megjelenési kötelezettségével jár.

(4) A Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, 30 napot meg nem haladó vezénylés esetén – ideértve az azonos és más helységbe történő vezénylést is – a munkáltató döntéséről az egyes költségtérítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti kiküldetési rendelvény készül.

17. Megbízás

52. §112 (1) Az állomány tagját a Hjt. 55. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagjának tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást elrendelni a megbízás helyére történő, a Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a megbízásra a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkört gyakorló jogosult.

53. §113 (1) Az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azonos rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(2) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül

a) a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy

b) a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe

tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(3) A legénységi állomány tagját állománycsoporton belül a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb, vagy azzal azonos rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával lehet megbízni.

54. §114 A 28. § és a 46. § az állomány tagjának megbízása esetén is alkalmazható.

55. §115

18. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés

56. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az állomány tagjának a Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed.

(2) Ha az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak.

19. A szolgálati viszony szünetelése

57. § Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

20. Közös szabályok

58. § (1) A Hjt. 59. § (1) bekezdése esetén a szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. A szolgálati viszony

a) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,

b) a Hjt. 59. § (1) bekezdés b) pontja esetén a törvényi feltétel beálltának napján,

c) a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja esetén a jogerőre emelkedés napján, és

d) a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja esetén a vállalt szolgálati idő letelte napján

szűnik meg.

(2) A Hjt. 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén

a) a szerződéses szolgálati viszony a hivatásos állományba vétel napját megelőző napon szűnik meg, és

b) a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben rögzíteni kell.

(3)116 A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a mentesítést megállapító döntés kiadmányozásától számított 30. nap.

(4)117 A Hjt. 68. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a munkaszerződés megkötését követő 30. nap.

(5)118 A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként a szolgálati viszony megszűnését követő napot kell meghatározni.

59. § (1)119 A szolgálati viszonyt – tábornok kivételével –

a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása,

b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás, és

c) a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja esetén

ca) ha az állomány tagja kezdeményezte, az erről szóló nyilatkozata, és

cb) ha a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezte, az erről szóló jognyilatkozat

szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.

(2) A Hjt. 59. § (2) bekezdés b) pontja esetén a szolgálati viszonyt a felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján.

(3) A Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja esetén a szolgálati viszonyt az állomány tagjának lemondását vagy a szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a lemondási idő utolsó napján, kivéve a Hjt. 61. § (3) bekezdése esetén.

(4) Nem alkalmazható az (1)–(3) bekezdés, ha a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva a Hjt. 59. § (5) bekezdése szerint meghosszabbodik.

(5)120 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban a Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszüntetésének időpontjaként a megállapodás megkötését követő 30. napot kell meghatározni.

59/A. §121 Ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés a), c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja vagy a Hjt. 62. § (2) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése előtt írásban tájékoztatni kell az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának lehetőségéről, típusairól, valamint az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról és járandóságokról.

60. § (1) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét,

b)122 a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

c) a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,

d)123 az állomány tagjának önkéntes tartalékos szolgálat vállalásával kapcsolatos nyilatkozatát.

(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget.

61. § A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen

a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímét,

b) a Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,

c) az illetményből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy az állomány tagjának tartozása nincs,

d) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett napok számát, és

e)124 a kifizetésre került végkielégítést vagy visszailleszkedési támogatást, valamint a kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét.

21. A közös megegyezés

62. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.

(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.

(4) A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is.

22. A lemondás

63. § Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

64. § (1) Az állomány tagja a rövidebb lemondási időben történő megállapodást a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti.

(2) Az állományilletékes parancsnok az ezzel kapcsolatos álláspontját a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti.

(3) A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok egyetértő záradékával jön létre.

(4) A rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az állomány tagja a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

23. A felmentés

65. § (1) A felmentésről szóló jognyilatkozat a Hjt. 63. §-ában és a Hjt. 66. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát.

(2) A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.

(3)125 A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően egyoldalúan nem módosítható.

(4) A Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat.

24. Az áthelyezés más jogviszonyba

66. § (1) Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az állomány tagja, az állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy

a)126 az állomány tagja kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,

b) az állomány tagja az a) pont szerinti kérelméhez köteles csatolni az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és

c) az a) pont alá nem tartozó kezdeményezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A javaslati laphoz csatolni kell

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az állomány tagjának kérelmét és az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és

b) a más jogviszonyba történő áthelyezésről előkészített megállapodást.

67. § (1) A személyügyi eljárás során az átvevő munkáltató kérésére – az állomány tagja hozzájárulása esetén – az érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető.

(2) Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja más jogviszonyba történő áthelyezésének elősegítése érdekében a központi személyügyi szerv folyamatosan vizsgálja az üres és a megüresedő közalkalmazotti és kormánytisztviselői munkaköröket.

25. Szolgálati viszony megszüntetése próbaidő alatt

68. § Az állomány tagja szolgálati viszonyának a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

26. A szolgálatteljesítés általános keretei

69. § (1)127 Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet

a)128 a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet,

b) a katonai szervezeteknél, a Honvédség rendelkezési állományába tartozók esetében és a nem katonai oktatási intézményeknél az 5. melléklet

határozza meg. A szolgálati beosztások megnevezése a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére, és funkciójára történő és a katonai hagyományokon alapuló utalással kiegészíthető.

(2)129 A honvédelmi szervezet munkaköri jegyzékében vagy állománytáblájában

a) a szakaszparancsnok,

b) a századparancsnok,

c) a zászlóaljparancsnok,

d) az ezredparancsnok,

e) a dandárparancsnok,

f) a dandárparancsnoknál magasabb szintű parancsnok, és

g) az a)–f) pont szerinti vezetőkkel azonos szintű vezető

esetében – azonos állománycsoport esetén – a b)–g) pont szerinti vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásokra.

(2a)130 A kezdő vezetői beosztások kivételével az altiszti állománycsoportba tartozó vezető esetén a vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásra.

(3)131 A (2) és a (2a) bekezdéstől szolgálati érdekből a miniszter eltérhet.

(4)132 A 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázata határozza meg azon vezetői szolgálati beosztásokat,

a) amelyek tekintetében a Hjt. 43. § (2a) bekezdése alkalmazható,

b) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,

c) amelyek tekintetében a Hjt. 110. §-a alapján vezetői pótszabadságra való jogosultság állhat fenn,

d) amelyek a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletmény szempontjából vezetői beosztásnak minősülnek, és

e) amelyek tekintetében a Hjt. 131. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazható,

azzal, hogy az a)–e) pontban foglaltaktól eltérően a 4. melléklet E) pontjához tartozó táblázat VII. besorolási osztálya, valamint G) és H) pontjához tartozó táblázata „(V)” toldattal határozza meg a vezetői szolgálati beosztásokat.

(5) A 4. és az 5. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt. 81. § (4) bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt.

(6) A 4. és az 5. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat.

(6a)133 A Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott felsővezetői szolgálati beosztások, valamint a vezénylő zászlósi beosztások besorolását a 4. melléklet A) pont II. és III. pontjához tartozó táblázat alapján a munkaköri jegyzékben, valamint az 5. melléklet A) és B) pontjához tartozó táblázat alapján az állománytáblában kell megjeleníteni.

(7)134 A honvédelmi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az (1)–(6a) bekezdésre figyelemmel kell összeállítani.

69/A. §135 (1)136 A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.

(2) A (3) és a (4) bekezdésbe nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá a Magyarországon települő katonai szervezethez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás az I. besorolási osztályba,

b) vezetői szolgálati beosztás a IV. besorolási osztályba

tartozik.

(3)137 A HM (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hivatalának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a Honvédség középszintű vezető szerve, a Honvédség hadrendje szerinti más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezet, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá az NKE-hez és a NATO Erőket Integráló Elemhez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba vagy

b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba

tartozik.

(4)138 A HM, a Honvédség központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási, beszerzési feladatokat ellátó szervezete, a Honvédség hadfelszerelés-fejlesztési feladatot ellátó szervezete munkaköri jegyzékében szereplő, a KNBSZ állománytáblájában szereplő, valamint a Honvédség rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,

b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba

tartozik.

(5)139 A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével

a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy

b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél

létrehozott szolgálati beosztás besorolására – ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el – a (3) bekezdés a) és b) pontját kell megfelelően alkalmazni.

70. § (1)140 Egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében, ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább három órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.

(2) A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg.

71. §141

72. § Új munkakör

a) a munkakör jellemzőit vizsgálva a munkakörhöz kapcsolódó feladatok, hatáskörök, jogkörök, felelősségek, a munkakör kapcsolatrendszere, valamint a betöltéséhez szükséges kompetenciák feltárására vonatkozó, a kockázati tényezők felmérésére is kiterjedő eljárást (a továbbiakban: munkakör-elemzés), és

b) a munkakör-elemzés megállapításai alapján a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának, és súlyának meghatározására vonatkozó értékelést

követően hozható létre.

73. §142

27. Összeférhetetlenség

74. § (1) Az állomány tagja a Hjt. 80. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes.

75. § (1) Az állomány tagja a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az előzetes engedély iránti kérelem a 13. §-on túl tartalmazza különösen a tevékenység kezdő időpontját, a munkáltató megnevezését, a fő tevékenység és a jogviszony meghatározását, a tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a Honvédség feladataival, nem akadályozza a szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a Honvédség tekintélyét. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a 13. §-on túl tartalmazza különösen a szervezet megnevezését, a fő tevékenység meghatározását, valamint a beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését.

(2) A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat.

(3) Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt.

(4) A korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat.

76. § (1) Az előzetes engedély a visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az előzetes engedélyt, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. § (7) bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására.

(2) A visszavonás időpontját és indokát a 75. § (3) bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell.

77. § Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi.

28. A teljesítményértékelés

78. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja.

79. § (1) Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén

a) az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó közvetlen szolgálati elöljárója, vagy közvetlen hivatali felettese,

b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Magyarországon települő katonai szervezet állományából kijelölt vezető, és

c)143 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés f)–i), l)–m), p), q) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a vezénylés szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka vagy az általa kijelölt, legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó vezető.

(2) Értékelő vezetőnek minősül az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagja (a továbbiakban: tisztesi állomány) esetén az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó szolgálati elöljárója.

(3) Az értékelő vezetőket az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy felkészítő foglalkozás keretében készíti fel a teljesítményértékelés elvégzésének feladataira.

80. § (1) Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést

a) a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról minden év január 1-je és január 31-e között, és

b) a tisztesi állomány tagjáról a Hjt. 87. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban

készíti el.

(2)144 A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző 1 évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe.

81. § (1) A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 2 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.

(2)145 A 80. § (1) bekezdésétől eltérően a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról év közben csak akkor lehet teljesítményértékelést készíteni, ha új szolgálati beosztásba kerül, vagy ha az értékelő vezető személye év közben megváltozik, és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, valamint ha szolgálati beosztásra való alkalmatlanság merül fel. A teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.

(3) Ha az értékelési időszak alatt az állomány tagja a szolgálati beosztás ellátásából adódó napi feladatait nem az értékelő vezető irányítása alatt végzi, vagy legalább 2 hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést az eredeti szolgálati beosztása szerinti értékelő vezető készíti el a napi feladatvégzését közvetlenül irányító személy véleményének kikérése mellett.

(4)146 Nem kell teljesítményértékelést készíteni

a) az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött,

b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)–t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról, ide nem értve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a központi államigazgatási szervek területi vagy helyi szerve védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagját, és

c) a közkatonáról az első rendfokozatba történő kinevezése előtt a Hjt. 39. § (1) bekezdésére figyelemmel.

82. §147

83. § (1)148 A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a formai és tartalmi elemeket a 8. melléklet határozza meg.

(2) A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, a kompetencia alapú munkamagatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(3)149 A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó – munkaköri leírás hiányában a számára meghatározott – feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket

a) ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának szolgálati viszonya év közben keletkezik, az állományba vételt követő 6. hónapig,

b) a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt hivatásos állományba vételét követően 2 hónapon belül,

c) más szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy áthelyezés esetén a szolgálati beosztás betöltésétől számított 1 hónapon belül, és

d) az éves teljesítményértékelés során a következő évre vonatkozóan

kell megállapítani, és a tiszti vagy az altiszti állomány tagjával közölni.

(4) Az állományilletékes parancsnok biztosítja, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen.

84. § (1) Az értékelő vezető ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők esetén a teljesítményértékelés végrehajtása előtt rendelkezhet úgy, hogy az értékelt személy végezzen önértékelést.

(2) Önértékelés során a kompetencia alapú magatartás-értékelést, illetve az egyéb kompetenciák értékelését kell végrehajtani.

(3) Az értékelő vezető az önértékelést nem köteles figyelembe venni.

(4) Az önértékelést kizárólag az értékelő vezető jogosult megismerni, és azt a teljesítményértékelés eredményét ismertető beszélgetésen köteles az értékelt személy részére visszaadni.

85. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0–100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:

a) a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye 0,3-szeresen,

b) a kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés eredménye 0,3-szeresen,

c) az egyéb kompetenciák értékelésének eredménye 0,1-szeresen,

d) a fizikai állapotfelmérés eredménye 0,2-szeresen, és

e) az éves kiképzési feladatok eredménye 0,1-szeresen.

(2) A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani.

86. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján

a) „A” teljesítményszint: Kiemelkedő 91–100%

b) „B” teljesítményszint: Jó 71–90%

c) „C” teljesítményszint: Megfelelő 51–70%

d) „D” teljesítményszint: Átlag alatti 41–50%

e) „E” teljesítményszint: Elfogadhatatlan 0–40%

állapítható meg.

(2) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” az értékelés, ha

a) „E” teljesítményszintű, vagy

b) magasabb, mint „E” teljesítményszint, de az értékelt személy a kompetencia alapú munkamagatartás és az egyéb kompetenciák külön-külön értékelése során kevesebb, mint 40%-ot ér el.

(3) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja „szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan” értékelést kapott, 2 hónapon belül ismételten értékelni kell. Az értékelést a személyügyi vezető és az értékelő vezető közvetlen felettesének bevonásával kell elvégezni. Ha az ismételt értékelés eredménye

a) nem „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagját szolgálati beosztásában kell továbbfoglalkoztatni,

b) „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, az állományilletékes parancsnok az ismételt értékelést követő 15 napon belül megvizsgálja a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának honvédségi szervezeten belül más, azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezésének lehetőségét.

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén, ha a honvédségi szervezetnél azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztás nem biztosítható,

a) az állományilletékes parancsnok az érintett személyi anyagát kérelemére a (3) bekezdés b) pontja eredménytelenségének megállapítását követő 15 napon belül felterjeszti a központi személyügyi szerv részére, és

b) a központi személyügyi szerv vezetője a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának kérelmére megvizsgálja a más honvédségi szervezetnél történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezése lehetőségét, és ennek megfelelően kezdeményezi az áthelyezést, vagy ennek hiányában a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a Hjt. 46. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.

(5) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a (3) és a (4) bekezdés szerinti eljárás során nem kéri továbbfoglalkoztatási lehetőségének vizsgálatát, vagy arra nincs lehetőség, a munkáltatói jogkör gyakorló az érintett szolgálati viszonyát megszünteti.

87. § (1) A tisztesi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján

a)150 előléptetésre vagy kinevezésre javasolt vagy nem javasolt,

b) altiszti tanfolyamra vezénylésre javasolt vagy nem javasolt, vagy

c) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan

lehet.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a honvédségi szervezeten belül más beosztás nem biztosítható, akkor a szolgálati viszony megszüntetésre kerül.

(3)151 Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés eredménye szerint a tisztesi állomány tagja előléptetésre, kinevezésre vagy altiszti tanfolyamra vezénylésre nem javasolt, a tisztesi állomány tagját legkorábban az értékeléstől számított 6 hónap elteltével lehet újra értékelni.

88. §152

89. § (1) A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.

(2) A papír alapú éves teljesítményértékelést 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint meg kell semmisíteni.

(3) A KGIR rendszerben

a) az éves teljesítményértékelés eredményeit a tárgyév február 15-ig, és

b) az a) pont alá nem tartozó teljesítményértékelést az (1) bekezdés szerinti ismertetést követő 30 napon belül

rögzíteni kell.

29. Minősítő vizsga

90. § (1) Az állomány hadnagy, főhadnagy, százados vagy őrnagy, valamint őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében – egyéni jelentkezés alapján – minősítő vizsgát tehet.

(2) Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet.

(3) A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

91. § (1) A minősítő vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át.

(3)153 A minősítő vizsgák eredményét a tárgyévben legkésőbb december 15-ig a KGIR rendszerben rögzíteni kell.

(4)154 A minősítő vizsga eredménye a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe. Ettől eltérően a tárgyévben tett minősítő vizsga eredménye is figyelembe vehető

a) a speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásban a rendszeresített rendfokozat eléréséig történő előléptetésnél,

b) a 106. § szerinti esetben vagy

c) a Hjt. 247/B. §-a szerinti esetben.

(5) Minősítő vizsga évente legfeljebb 2 alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül – az eredménytől függetlenül – a később tett minősítő vizsga eredménye vehető figyelembe.

30.155 A tiszti és az altiszti állomány előmenetele és előmenetelének tervezése

92. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal – a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki.

(2) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha

a) legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és

b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.

(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti magasabb beosztásba kinevezéshez készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(4) Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.

(5) A Hjt. 83. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(6) A Hjt. 84. § (3) bekezdés b) pontja esetén az előléptetéshez vagy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezéshez 2 hónapnál nem régebbi, legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(7) A Hjt. 77. § (1) bekezdése szerinti kezdő beosztások esetén a várakozási idő leteltekor a főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint – a teljesítményértékelésben szereplő – kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.

(8) A Hjt. 83. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(9) A Hjt. 247/B. §-a szerinti előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(10) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben – függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől – az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető.

93. § (1) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést, és végrehajtotta az éves kiképzési feladatokat.

(2) A teljesítményértékelésben a tiszti és az altiszti állomány tagja megjelölheti azokat a helyőrségeket, amelyeket az előmenetelének tervezése során előnyben részesít.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat

a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy

b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.

(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.

(6) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Hvt. 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni, vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell

a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I–III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt,

b) a teljesítményértékelés elmaradásának okát és

c) a (2) bekezdés szerinti helyőrségeket.

(7) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.

(8) A (6) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezése során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni.

94. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány előmenetelének tervezése

a) őrnagy vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások, valamint a zászlósi rendfokozati csoportba tartozó szolgálati beosztások esetében központi szinten,

b) az a) ponttól eltérő rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében helyi szinten

ba) a honvédségi szervezeten belül vagy

bb) a honvédségi szervezetek között

történik.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat

a) a tábori lelkészi szolgálat beosztásai,

b) az oktatás, képzés, kiképzés munkakörcsalád miniszteri utasításban meghatározott egyes fegyvernemi, szakági azonosítója szerinti beosztások és

c) a külszolgálati munkakörcsaládokba tartozó szolgálati beosztások, továbbá az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatra történő vezénylések

esetében.

(3) A KNBSZ az előmenetel tervezését saját hatáskörében hajtja végre.

95. § (1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés figyelembevételével történik.

(2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltéséhez az MH vezénylő zászlós előzetes egyetértése szükséges.

96. § (1) Az előmenetel központi tervezése minden év március 1-je és június 30-a között, helyi tervezése minden év március 1-je és november 30-a között kerül végrehajtásra.

(2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkésőbb december 1-jei időponttal kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetében nem kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a kinevezésre legkésőbb a kinevezés kezdeményezését követő év január 1-jei időponttal kerülhet sor azzal, hogy a központi előmenetel tervezés esetén kezdeményezni, helyi előmenetel tervezés esetén intézkedni legkorábban július 15-ét követően lehet.

(5) A központi előmenetel-tervezés alá tartozó – és a 98. § (1) bekezdése figyelembevételével összeállított jegyzékben szereplő – beosztásokba február 1-je és június 30-a közötti időponttal történő, azonos vagy alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez – a központi előmenetel tervezés biztosításának érdekében – a központi személyügyi szerv előzetes engedélye szükséges.

97. § (1) A központi személyügyi szerv – a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával – minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező

a) honvéd tisztjelölt,

b) honvéd altiszt-jelölt és

c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának

szolgálati beosztását.

(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tervezi meg.

98. § (1) A központi személyügyi szerv minden év január 31-éig – az önálló munkaköri jegyzékkel, illetve állománytáblával rendelkező honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel együttműködve – összeállítja az adott évben a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztások jegyzékét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéken szereplő beosztásokra az állományilletékes parancsnok előzetesen jelöltet állíthat.

99. § (1) Az előmenetel központi tervezését a központi személyügyi szerv hajtja végre a szakmai felelősökkel és az állományilletékes parancsnokokkal együttműködve.

(2) Az előmenetel helyi tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve hajtja végre. Az előmenetel helyi tervezésekor a százados, illetve a főtörzsőrmester rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetében figyelembe kell venni az állomány más honvédségi szervezet állományába tartozó főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagját, ha a 93. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adott helyőrséget megjelölte.

(3) Az állomány (2) bekezdésben foglalt főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagjáról az állományilletékes honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év március 1-jéig tájékoztatja a helyi előmenetel-tervezést végrehajtó személyügyi szervet.

(4) Ha az állomány főhadnagy, illetve törzsőrmester rendfokozatú tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségben több honvédségi szervezet is települ, a megjelölt helyőrség szerinti összes honvédségi szervezetet tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

100. § (1) Az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól minden évben előmeneteli rangsor készül.

(2) Az előmeneteli rangsort a központi személyügyi szerv állítja össze a tárgyévi – vagy ha ilyen nincs, akkor a tárgyévet megelőző évi – teljesítményértékelés, valamint a sikeres és érvényes minősítő vizsga eredményeként megállapított előmeneteli minősítés alapján.

(3) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve az állomány előmenetelre tervezhető tagjairól, a feltölthető üres beosztásonként, a rendfokozati és szakmai követelményeknek megfelelés, valamint az állomány tagja által a teljesítményértékelésben megjelölt helyőrségek alapján szakmai előmeneteli jegyzéket készít, amelyet megküld az üres beosztás szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka részére.

(4) Az állományilletékes parancsnok a megküldött szakmai előmeneteli jegyzékből a honvédségi szervezet üres beosztásai vonatkozásában – szolgálati beosztásonként – legfeljebb három jelöltet választ. Az állományilletékes parancsnok a jelöltválasztását a szakmai előmeneteli jegyzék kézhezvételét követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi a központi személyügyi szerv részére.

(5) A központi személyügyi szerv a szakmai felelősökkel együttműködve a beérkezett jelöltválasztások alapján elvégzi az előmenetelre tervezett jelöltek üres szolgálati beosztásokhoz történő hozzárendelését.

101. § (1) A központi személyügyi szerv tájékoztatja az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnokát, illetve a tervezett beosztás szerinti parancsnokot a tervezett szolgálati beosztásról.

(2) Az állományilletékes parancsnok nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztás kézhezvételét követő 10 napon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a központi személyügyi szerv részére.

(3) Az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét. Ha a különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételre kerül, az előmenetelre tervezett személy a tárgyévben további előmenetelre nem tervezhető.

(4) Az előmenetel helyi tervezésekor, ha az előmenetelre tervezett személy más honvédségi szervezet állományába tartozik, az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

102. § (1) A HVKF egyedi döntése alapján a szolgálat érdekében, minősítő vizsga nélkül is történhet magasabb szolgálati beosztásba kinevezés, ha a szolgálati beosztásra tervezett személy az előmenetel általános feltételeivel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható – ide nem értve a 106. § szerinti esetet –, ha a szolgálati beosztásra sem a 100. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti szakmai előmeneteli jegyzékben, sem a 44. § (1a) bekezdése szerinti pályázatot követően nem volt megfelelő jelölt.

103. § (1) A 92. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a tiszti és az altiszti állomány tagja akkor nevezhető ki

a) kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával azonos, vagy

b) speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata. Ettől szolgálati érdekből a HVKF engedélyével el lehet térni.

(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött.

(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a Hjt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megfelelő betölthető magasabb beosztásnak minősül az a szolgálati beosztás, amely

a) a központi előmenetel-tervezés során feltölthető beosztásként volt megjelölve, és

b) az adott beosztásra nem volt megfelelő jelölt.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a helyi előmenetel-tervezés során megfelelően alkalmazni kell.

104. § A 96. § (2) bekezdése szerinti határidő figyelembevételével az állomány előmenetel feltételeivel rendelkező tagja kinevezhető

a) a központi vagy a helyi előmenetel tervezés keretében feltöltésre nem került, vagy annak során megürült beosztásba vagy

b) a tárgyévben a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése miatt megüresedett és a 98. § (1) bekezdés szerinti feltölthető beosztások jegyzékében nem szereplő beosztásba.

105. § (1) Ha az üres beosztásra megfelelő jelölt hiányában a 104. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak, a 104. § a) és b) pontja szerinti beosztásra a 44. § (1a) bekezdése szerinti pályázat írható ki. Ha a pályázaton megjelent beosztás feltöltésére kinevezéssel kerül sor, a kinevezésre – a 96. § (2) bekezdéstől eltérően – legkésőbb a tárgyévet követő január 1-jei hatállyal kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának koordinálását a központi személyügyi szerv végzi.

106. § (1) Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül,

a) nem kell alkalmazni az előmenetel tervezésére vonatkozó eljárási szabályokat, azonban az állomány tagjának ebben az esetben is meg kell felelnie az előmenetel jogszabályban előírt feltételeinek,

b) nem kell alkalmazni a 103. § (3) bekezdését,

c) nem kell alkalmazni a 101. § (3) bekezdése szerinti korlátozást, és

d) alkalmazható a 102. § (1) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány tagjának kinevezése esetében is, ideértve az állomány 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően rendelkezési állományba helyezett tagját is.

107. § (1) A tisztesi állomány előmenetelének tervezése honvédségi szervezeten belül történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztesi állomány tagjának előmenetele honvédségi szervezetek között is történhet.

(3) A tisztesi állomány tagja – állománycsoporton belül – a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.

(4) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az 1 éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.

(5) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.

(6) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.

30/A.156 Fokozati vizsga

107/A. § (1) Fokozati vizsgára kötelezett a tiszti és az altiszti állomány

a) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozattal rendszeresített nem vezető beosztásban szolgálatot teljesítő tagja, ha a viselt rendfokozata azonos a beosztása rendszeresített rendfokozatával, és

b) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozatú tagja, ha a viselt rendfokozata magasabb, mint a nem vezető beosztásához rendszeresített rendfokozat.

(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.

(3)157 Az állomány vezetői beosztásból vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)–i) vagy k)–v) pontja szerinti rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjának az áthelyezés napjával, a korábban teljesített fokozati vizsga alapján – vagy ha ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján – meg kell állapítani, hogy mely fokozati vizsgára vonatkozó vizsgakötelezettsége áll fenn az áthelyezés évében. Így kell eljárni az állomány külföldi szolgálatra vezénylést követően hazai nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja esetén is, ha az egy évet meghaladó külföldi szolgálat idejére – szolgálati beosztás betöltésére figyelemmel – nem került a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba.

(4) Az állomány (3) bekezdés szerinti tagjának a (3) bekezdés szerinti fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettségét legkésőbb az áthelyezés évét követő évben kell teljesítenie.

(5) Ha az állomány (3) bekezdés szerinti tagjának az áthelyezést követő évben keletkezik a (3) bekezdésben foglaltaknál magasabb fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettsége, akkor a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően kell teljesítenie az áthelyezést követő évben.

(6) Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II., vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.

(7)158 Az állomány azon tagjának, akinek a Hjt. 247/G. § (1) bekezdés szerint fokozati vizsgakötelezettségét megállapították, de a vizsgakötelezettség alól részére halasztást engedélyeztek, és a halasztás évében magasabb fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettsége keletkezik, a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően kell teljesítenie.

107/B. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tesz.

(2) A legénységi állomány tagja a viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül fokozati vizsgára kötelezett.

(3) A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás esetén a vizsgakötelezettség az állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása szerint áll fent. A vizsgakötelezettséget a megbízás időtartama alatt is teljesíteni kell.

(4) A következő fokozatra vonatkozó vizsgakötelezettséget – az állománycsoport-váltás, illetve a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele, valamint a Hjt. 247/G. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – a sikeresen teljesített vizsga évétől kell számítani.

107/C. § (1) Nem kötelezett fokozati vizsgára az állomány tagja, ha

a)159 a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), e)–i) vagy k)–v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik, a rendelkezési állomány időtartama alatt,

b) egy évet meghaladó külföldi szolgálatra vezényelték és – szolgálati beosztás betöltésére figyelemmel – nem került a Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba, a külföldi szolgálatra vezénylés időtartama alatt,

c) a Hjt. 57. §-a alkalmazására kerül sor, annak időtartama alatt,

d)160 a szolgálati viszonya megszüntetésére elkezdődött az eljárás,

e)161 a Tábori Lelkészi Szolgálat tagja, vagy

f)162 a tárgyévre vonatkozóan a vizsgakötelezettség alól a munkáltatói jogkört gyakorló mentesíti.

(2) A vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.

107/D. § (1) A fokozati vizsgát az állomány

a) tiszti és altiszti tagja esetében a Katonai Vizsgaközpont,

b) legénységi tagja esetében a honvédségi szervezetének vezénylő zászlósa által vezetett vizsgabizottság

hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka – a Katonai Vizsgaközpont által felkészített – vizsgafelügyelőt jelöl ki.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.

(4)163 A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve – a honvédségi szervezetek személyügyi szerveivel történt egyeztetést követően – minden év január 31-ig megküldi az adott évben fokozati vizsgára kötelezett tisztek és altisztek névsorát a Katonai Vizsgaközpont részére. Az adott évben fokozati vizsgára kötelezett legénységi állomány névsorát a honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 15-ig küldi meg a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa részére.

(5) A honvédségi szervezet személyügyi szerve minden év február 15-ig – a helyben szokásos módon – kiértesíti az adott évben fokozati vizsgára kötelezetteket.

(6) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.

107/E. § (1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

a) I. fokozat estén az 50%-ot,

b) II. fokozat esetén a 60%-ot,

c) III. fokozat esetén a 70%-ot, és

d) IV. fokozat esetén a 75%-ot

eléri vagy meghaladja.

(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

a) I. fokozat estén az 50%-ot,

b) II. fokozat esetén a 60%-ot, és

c) III. fokozat esetén a 70%-ot

eléri vagy meghaladja.

(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.

(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.

(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.

107/F. §164 (1) Az állomány fokozati vizsgára kötelezett tagjának a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének – a (3) bekezdés szerinti halasztás esetén a halasztás évének, mentesítés esetén a mentesítést követő évnek – október 31. napjáig kell letennie.

(2) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (1) bekezdés szerinti határidőben nem teszi le vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi kötelezettséget követő év január 31-én szűnik meg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja

a) a tárgyévi vizsgakötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkört gyakorló – az érintett kérelme nélkül – fokozati vizsgánként legfeljebb két alkalommal, alkalmanként egy-egy év halasztást engedélyez;

b) a 107/C. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítését kéri, a munkáltatói jogkört gyakorló fokozati vizsgánként egy alkalommal mentesíti az állomány tagját a tárgyévi fokozati vizsgakötelezettség alól.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti mentesítést az állomány tagja a tárgyév augusztus 10-ig kérheti.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a mentesítésről szóló munkáltatói döntést legkésőbb a vizsgakötelezettség évének augusztus 25. napjáig, a halasztás engedélyezéséről szóló munkáltatói döntést legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig készíti el.

(6) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára engedélyezett mentesítésről a vizsgakötelezettség évének augusztus 31. napjáig, a halasztás engedélyezéséről a vizsgakötelezettség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.

31. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés

108. §165 (1) Az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylés alapján vesz részt a HM képzési katalógusban szereplő

a) katonai mesterképzésen,

b)166 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon,

c) az NKE által indított tanfolyamon,

d) a (3) bekezdés szerinti képzés kivételével a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő képzésen, és

e) az általa betöltött szolgálati beosztáshoz jogszabályban, illetve munkaköri leírásban előírt képzésen.

(2) A Honvédség – vezénylés helyett – az állomány tagjának a HM képzési katalógusban szereplő

a) a doktori (PhD) képzésen,

b) a honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, az állomány tagjának a tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és

c) az (1) bekezdés c) és d) pontja kivételével a katonai képzés keretében nem induló polgári képzésen

történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(3)167 A Honvédség a tanfolyamrendszerű másod-helikoptervezető vagy légijármű-vezető képzésen való részvételt – a kiképzésért felelős központi szervezet által kiírt és elbírált pályázat alapján – tanulmányi szerződéssel támogatja.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződéssel történő támogatására az állomány tagja – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével, a miniszternek címezve – pályázhat. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról a miniszter dönt.

(5) A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylést kell alkalmazni a HM képzési katalógusban szereplő kiképzésekre is.

109. § (1) A vezénylésről szóló határozat, parancs a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a) a képző intézmény megnevezését,

b) a képzés megnevezését és helyét,

c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,

d) a képzés kezdő és záró időpontját,

e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét, és

f) a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát.

(2) A tanulmányi szerződés a Hjt. 89. § (2) bekezdésén túl tartalmazza különösen a szerződő felek megnevezését és az (1) bekezdés szerinti elemeket.

110. § (1) Az állomány tagja

a) a Honvédségen kívüli más munkáltatóval kötendő tanulmányi szerződéséhez szükséges, a Hjt. 89. § (6) bekezdése szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét,

b) a szolgálatteljesítési időt érintő képzésen történő részvételéhez szükséges, a Hjt. 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét, és

c) a szolgálatteljesítési időt nem érintő képzésen történő részvételével kapcsolatos, a Hjt. 90. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettségét

írásban nyújtja be az állományilletékes parancsnoknak.

(2) Tanulmányi szerződés hiányában a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítésről a közvetlen szolgálati elöljáró vagy közvetlen hivatali felettes dönt.

111. § (1) Ha a 108. § alá nem tartozó, a szolgálatteljesítési időt érintő képzés az állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás magasabb szakmai szinten történő ellátásához kapcsolódik, akkor az állományilletékes parancsnok az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítésre.

(2) A tanulmányi szerződésre alkalmazni kell a 109. § (2) bekezdését és a Hjt. 89. § (2)–(5) bekezdését.

111/A. §168 (1) A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve írásban, a HVKF jóváhagyásával közös megegyezéssel, a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére megszüntethetik, különösen az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő vagy abba tervezett tagjával kötött tanulmányi szerződés esetén vagy a 108. § (3) bekezdése szerinti esetben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közös megegyezésben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben részt vevő a Honvédség által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni. Megtérítési kötelezettségben történő megállapodás esetén rögzíteni kell annak mértékét, a 115. §-ra figyelemmel a megtérítés módját és a teljesítés határidejét. Az állomány tagja kérheti a 115–117. § szerinti fizetési könnyítést vagy a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítést.

111/B. §169 Külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik a tanulmányi szerződés, ha a Honvédség által támogatott képzés a tanulmányi szerződésben megjelölt eredeti vagy módosított időpontban nem indul.

112. § (1)170 Tanulmányi támogatásként a tandíj összege, a kötelező tanszerek, valamint jogszabályban meghatározottak szerint élelmezési ellátás, utazás és szállás nyújtható.

(2) A 108. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az állomány tagja a vezénylés vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi támogatás teljes összegű megtérítésére jogosult.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a felek a tanulmányi szerződésben erről külön megállapodnak.

113. § (1)171 A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus elektronikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartást a tanfolyam rendszerű képzés esetén a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folyatatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és az állomány képzésben résztvevő tagjával alá kell íratni.

(3)172 A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozó igény érvényesítését nem akadályozza, ha az állomány tagja a nyilvántartás aláírását megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az aláírás megtagadásáról vagy szándékos megakadályozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

114. § (1)173 A Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felróható oknak minősül, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)–g), i)–m) és p) pontja szerint szűnik meg. A Hjt. 59. § (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a felróhatóság megállapíthatóságáról a szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2)174 A megtérítési kötelezettség

a) a Hjt. 88. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felróhatóság megállapítását követő naptól,

b) a Hjt. 88. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határidő eredménytelen leteltét követő naptól,

c) a Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja és az (1) bekezdésben szerinti esetben a szolgálati viszony felróható okból történő megszűnését követő naptól

esedékes.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség megállapításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít.

115. § A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja

a)175 a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,

b) arról, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, az a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik, és

c) arról, hogy a fizetési könnyítés engedélyezése kivételével, ha a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fizet, úgy igényét a Honvédség fizetési meghagyás, vagy bíróság útján érvényesíti.

116. § (1) A megtérítésre kötelezett kérelmére a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.

(2)176

(3) A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be.

117. § (1) A fizetési könnyítés engedélyezését közjegyzői okiratba foglalt megállapodásba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.

(2) Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult.

(3) A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet.

(4) A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen

a)177 az állomány megtérítésre kötelezett tagjának nevét, a tartozás jogcímét, a tartozás teljes összegét, a fizetési könnyítés engedélyezéséről szóló ügyirat nyilvántartási számát,

b) a befizetés módját, átutalás esetén a bankszámlaszámot,

c) a törlesztő részletek havonkénti összegét és a futamidőt úgy, hogy a havi részlet mértéke 10 ezer Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő pedig 5 évnél hosszabb nem lehet,

d) azt a havi zárónapot, ameddig az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelő törlesztő-részletnek be kell érkeznie,

e) a megállapodás megszegésének következményeit, és

f) a részletfizetési megállapodás aláírása napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

(5) A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le.

(6)178 Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a munkáltató képviseletében az állományilletékes parancsnok írja alá.

(7)179 A 115. és 116. §-t, valamint az (1)–(6) bekezdést a honvédségi ösztöndíjas ösztöndíjszerződése alapján keletkezett megtérítési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy ez esetben a 115. § a) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítésre történő utalást nem tartalmazza.

VI. FEJEZET180

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

31/A. A szolgálatteljesítési idő beosztása

117/A. § (1) A szolgálatteljesítési időt munkanapokra kell beosztani, ennek során ki kell jelölni a szolgálatteljesítési idő napi kezdő- és befejező időpontját. A szolgálatteljesítési idő beosztása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem az állomány tagjára irányadó heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(2) A szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával – a 120. § (4) bekezdése kivételével – legalább öt nappal korábban, legalább egy hétre előre, a helyben szokásos módon kell közölni. A munkáltatói jogkört gyakorló olyan időbeosztást is meghatározhat, amelyet eltérő időbeosztás közlése hiányában alkalmaz.

(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a (2) bekezdés szerint időbeosztást nem közölt, az utolsó időbeosztás az irányadó.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési idő adott napra vonatkozó beosztását – továbbá szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnap kijelölését – előre nem látható körülmény esetén legalább kettő nappal korábban módosíthatja. A módosítást az állomány tagjával a helyben szokásos módon kell közölni.

(5)181 Az állományilletékes parancsnok az állomány általános szolgálati rendben szolgálatot teljesítő tagjának indokolt kérelmére legfeljebb 1 évre, a napi szolgálatteljesítési idő kezdő és befejező időpontját érintően eltérő munkarendet is engedélyezhet, feltéve, hogy az engedély megadása a honvédelmi szervezet működőképességének fenntartását nem akadályozza.

31/B. A pihenőidőre vonatkozó egyes szabályok

117/B. § (1) A napi pihenőidőt – a 120. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a szolgálatteljesítés kezdetétől számított huszonnégy órás időszakon belül, egybefüggően kell biztosítani.

(2)182 A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő napjára nem lehet szabadnapot, szabadságot kiadni.

32. A szolgálatteljesítési időkeretre vonatkozó egyes szabályok

118. § (1) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. § (1) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.

(2) Éves szolgálatteljesítési időkeret az állomány azon tagja esetén állapítható meg, aki honvédelmi érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására rendszeresített szolgálati beosztást tölt be.

(3) A heti szolgálatteljesítési időhöz kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg.

119. § (1) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt órában kell meghatározni úgy, hogy az időtartamára eső munkanapok számát meg kell szorozni a számított napi szolgálatteljesítési idővel.

(2) A szolgálatteljesítési időkeret meghatározása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem a Hjt. 101. § (3) bekezdése és 102. § (4) bekezdése szerinti heti pihenőnap, valamint nem munkaszüneti nap.

(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját legkésőbb a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát érintő első szolgálatteljesítési időbeosztás közlésekor kell közölni.

(4) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén

a) a szolgálatteljesítési idő beosztása a 117/A. § (1) bekezdésén túl az állomány tagjára irányadó heti pihenőnapok kijelölését is tartalmazza, és

b) a munkáltatói jogkört gyakorló nem köteles minden munkanapra szolgálatteljesítési időt beosztani.

(5) Illetménynélküli szabadság igénybevétele esetén – ha az időkeret tartama nem szakadt meg – az időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt az illetménynélküli szabadság időtartamára eső munkanapok és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzatával csökkenteni kell.

119/A. § (1)183 A számított napi szolgálatteljesítési időnek a nyolc órához viszonyított arányával szorozva kell teljesítettként figyelembe venni a nem tényleges munkaköri feladatellátást jelentő igénybevétel – így különösen a kiképzési foglalkozás, a fizikai állapotfelmérés, az alkalmassági vizsgálat, a, a vezénylés alapján ellátott szolgálati feladat – időtartamát, kivéve az őr-, ügyeleti, laktanyai készenléti szolgálatot és a gyakorlatot.

(1a)184 Az (1) bekezdéstől eltérően, a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezénylés esetén a számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a 119. § (1) és (2) bekezdés szerinti munkanapokat. Az ettől eltérő napokat az elszámolás során nem lehet figyelembe venni.

(2) A számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a munkanapokra eső

a) őr-, ügyeleti és laktanyai készenléti szolgálat,

b) a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő,

c) gyakorlat,

d)185 szabadság, szabadnap, továbbá szolgálatteljesítési kötelezettség alóli egy vagy több munkanapra történő mentesülés,

e)186 egészségügyi szabadság,

f)187 a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerinti illetmény visszatartását megalapozó távollét, valamint

g)188 a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés

időtartamát.

(3) Nem lehet teljesítettként figyelembe venni a jogellenes távollét és az illetmény nélküli szabadság idejét.

(4) Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártával az (1)–(3) bekezdés szerint el kell számolni. Ha elszámolásra vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kifizetés legkésőbb az időkeret időtartamának lejártát követő hónapra járó illetménnyel egy időben esedékes.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálatteljesítési időkeretből nem teljesített idő az illetményre való jogosultságot nem érinti.

(6) A szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt megszakad

a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének, szünetelésének,

b)189 a szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontján túlhaladó időtartamú

ba) illetmény nélküli szabadság igénybevételének,

bb) a Hjt. 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylés,

c) a szülési szabadság igénybevételének,

d) a Hjt. 46. § (1) bekezdés a)–e), g)–j), k)–m), p), r)–u) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés,

e) a szolgálatteljesítési időkeret változásával vagy mellőzésével járó beosztásba helyezés, illetve más honvédelmi szervezethez történő áthelyezés, kinevezés, és

f) a Hjt. 55. §-a szerinti megbízás

kezdő napjával.

(7) A szolgálatteljesítési időkeret megszakadása esetén az állomány tagjával – az időkeret tartamának kezdő időpontjától a megszakadásig eltelt, 119. § (2) bekezdése szerinti munkanapok száma és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzata alapján – e § szerint el kell számolni.

120. § (1) Váltásos rendszerben kell foglalkoztatni az állomány tagját

a) folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztás esetén, valamint

b) készenléti jellegű szolgálati beosztás esetén akkor, ha az állomány tagjának szolgálati beosztásából adódó munkaköri feladata őr-, ügyeleti vagy laktanyai készenléti szolgálat ellátása.

(2) Váltásos rendszerben a szolgálatteljesítési idő beosztásával lehetőség szerint egyenletes, ismétlődő rendet kell kialakítani azzal, hogy

a) a szolgálat ellátására alkalmanként tizenkettő vagy huszonnégy óra szolgálatteljesítési időt lehet beosztani,

b) az állomány tagja részére huszonnégy órás szolgálatellátást követően legalább huszonnégy óra pihenőidőt kell biztosítani, és

c) a szolgálatteljesítési időkeret időtartama alapulvételével a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési időnek lehetőség szerint egyharmada esik huszonkettő és hat óra közé.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a legfeljebb beosztható szolgálatteljesítési idő a Hjt. 96. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek időtartamával – a (2) bekezdés b) pontja szerinti pihenőidő terhére – szükség szerint, de alkalmanként legfeljebb 2,5 órával meghosszabbítható.

(4) Váltásos rendszerben – a 117/A. § (2) bekezdésétől eltérően – a szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával legalább tíz nappal korábban, legalább egy hónapra előre a helyben szokásos módon közölni kell.

(5)190 Váltásos rendszerben a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési idő teljes elszámolása szempontjából a szolgálat kezdőnapja az irányadó.

(6)191 Nem lehet heti pihenőnapot kijelölni a váltásos rendszerben

a) a (2) bekezdés b) pontja, valamint

b) a 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakot teljes egészében lefedő 12 órás szolgálatellátást követő, a Hjt. 101. § (1) bekezdés

szerinti pihenőidő napjára.

(7)192 A váltásos rendszerben foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható a 119/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 119/A. § (2) bekezdés c) pontja pedig csak abban az esetben alkalmazható, ha a gyakorlaton való részvétel nem a tényleges munkaköri feladatellátást jelenti.

32/A.193 Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, valamint a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység

120/A. § (1)194 Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben rendelkezésre állás a 15. melléklet szerinti nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálatokhoz kapcsolódóan rendelhető el. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.

(2) Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.

120/B. § (1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérni kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet.

(3) Ha a Hjt. 107. § (3) bekezdése szerinti pihenőidő nem munkanapra esik, az állomány tagja részére a szolgálatot követő első munkanapon – a pihenőidő ellentételezéseként – egy nap szolgálatmentességet kell engedélyezni.

120/C. § A nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben akkor rendelhető el készenléti szolgálat, ha a feladat végrehajthatósága azt indokolja, és a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az érintett alegységnek vagy más köteléknek a riasztástól számított

a) legfeljebb 10 napon belül el kell hagynia a magyarországi települési helyét vagy

b) legfeljebb 12 napon belül a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladat végrehajtásának helyszínére ki kell érkeznie.

120/D. § (1) A laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama a riasztás időpontjától számított legfeljebb 3 órában határozható meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt, laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama – a végrehajtandó feladatok függvényében – a riasztás időpontjától számított legfeljebb 24 órában határozható meg.

(3) A beérkezési kötelezettség teljesítésének maximális időtartamát

a) az (1) bekezdés szerinti esetben az adott szolgálat megszervezésére vonatkozó intézkedésben,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben kiadásra kerülő honvédelmi miniszteri utasításban vagy belső rendelkezésben

kell meghatározni.

120/E. § (1) A készenléti szolgálat ellátása elsődlegességének szem előtt tartásával az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja

a) részére elrendelhető gyakorlaton való részvétel vagy a készenléti szolgálattal össze nem függő túlszolgálat, továbbá

b) nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre a 120/F. § (1) bekezdése szerint kijelölhető.

(1a)195 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt készenléti szolgálat esetén is alkalmazható, ha a készenléti szolgálatot tartalmilag a Hjt. 105. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készenléti szolgálatra jellemző körülmények között kell ellátni.

(2) Az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok egyidejű elrendelése csak indokolt esetben – különösen, ha a létszámviszonyok vagy a speciális felkészültség miatt szükséges a készenléti szolgálatot teljesítő állomány (1) bekezdés szerinti feladatokba történő bevonása – történhet.

(3) Ha az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a készenléti szolgálattal összefüggésben riasztás elrendelésére kerül sor, az állományilletékes parancsnok gondoskodik a készenléti szolgálat vonatkozásában a beérkezési kötelezettség – a 120/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott – maximális időtartamon belüli teljesítésének feltételeiről.

120/F. § (1) Az állomány a Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettséggel összefüggően rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére elrendelhető a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel össze nem függő

a) ügyeleti szolgálat,

b) nem nemzetközi kötelezettséggel összefüggő készenléti szolgálat,

c) gyakorlaton való részvétel vagy

d) túlszolgálat

is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok elrendelése során tekintettel kell lenni a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel összefüggő kötelezettségek teljesítésére.

33. Rész-szolgálatteljesítés

121. § (1) Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a)196 a gyermek harmadik életéve – fogyatékos gyermek, illetve három vagy több gyermek esetén ötödik életéve – betöltésének időpontját,

b) tájékoztatást arról, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést igénybe vesz-e, és

c) a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó javaslatot, ha az állomány tagja annak engedélyezését kezdeményezi.

(3) A Hjt. 99. § (4) és (7) bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg az állomány tagjának a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.

122. § Rész-szolgálatteljesítés esetén a túlszolgálat évenként teljesíthető maximális időtartamára az időarányosság elvét kell alkalmazni.

34. Szabadság megállapítása, kiadása

123. § (1)197 A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság mértékének megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört

a) a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,

b) a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,

c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,

d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a 4. § (3) bekezdés c)–e) pontja szerinti vezetők tekintetében,

e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,

f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)–e) pont alá nem tartozó tagja tekintetében.

(1a)198 A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok, vagy az általa belső rendelkezésben kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes gyakorolja. A munkáltatói jogkört gyakorló a szabadság kiadásáról belső rendelkezésben meghatározott rendben, határozat vagy parancs helyett, más írásos formában is dönthet.

(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani. A pótszabadságra való jogosultság megállapításakor a pótszabadság mértékébe be kell számítani azokat a napokat, amelyeken az állománynak a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) 4. § (1) bekezdése szerinti tagja a HM rendelet 4. és 5. §-a alapján kondicionáló-kiképzési rendezvényen vett részt.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a szabadságot úgy kell kiadni, hogy

a) a szabadság időtartama legalább egy olyan munkanapot magába foglaljon, amelyet szolgálatteljesítési kötelezettség érint,

b) annak kezdőnapja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot követő munkanap, és

c) annak befejező napja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot megelőző munkanap.

(4)199 A (3) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a 120. § (6) bekezdés szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő munkanapra esik, akkor az azt követő munkanap a szabadság kezdőnapja.

(5) A szolgálatteljesítési idő beosztásának a 120. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendjét a szabadság kiadására tekintet nélkül fenn kell tartani.

(6)200 Nem adható ki a szabadság az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.

(7)201 Az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő, valamint Hjt. 105. § (4) bekezdése szerint rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére a szabadság különösen indokolt esetben, a készenléti szolgálatból, illetve a rendelkezésre állási kötelezettségből adódó feladatok szem előtt tartásával – az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő tagja esetén kérelemre – kiadható.

35. Túlszolgálat

124. § (1) Túlszolgálat csak a szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési időn kívül eső időre és alkalmanként legalább egy óra időtartamban rendelhető el.

(2) A túlszolgálat elrendelésére és a túlszolgálatért járó ellentételezés megállapítására az állományilletékes parancsnok vagy az általa előzetesen írásban kijelölt szolgálati elöljáró, hivatali felettes jogosult.

(3) A túlszolgálatot – annak teljesítését megelőzően – írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.

(4) A Hjt. 103. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ebben az esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.

(5) A túlszolgálatot elrendelő munkáltatói döntésben a túlszolgálathoz kapcsolódó valamennyi lényeges adatot és körülményt meg kell jelölni, így különösen a túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a túlszolgálat célját, kezdetét és időtartamát.

(6) Az állomány tagja részére túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a Hjt. 101. § (1) bekezdése szerinti minimális pihenőidőt.

125. § A Hjt. 103. § (7) bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként négyszázötven óra.

126. § (1) A Hjt. 247/H. §-a szerinti ellentételezés a 124. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.

(2) A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 247/H. § (2) bekezdése szerinti harminc napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet.

35/A. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

126/A. § (1)202 A vért adónak teljes és térítésmentes véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.

(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a nyolc napot, férfiak esetében a tíz napot nem haladhatja meg.

126/B. § (1) Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, az állományilletékes parancsnok – illetve a 3. § (1) bekezdése szerinti szervezet kivételével a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, a HM KÁT – egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.

(2) Az állományilletékes parancsnok a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.

(3) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.

126/C. §203 (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezényléssel összefüggésben az állomány tagja a vezénylés időtartama alatt, valamint annak befejezését követően szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentességre a vezénylés időtartamának függvényében jogosult úgy, hogy annak mértéke összesen

a) minden egybefüggő 7 nap szolgálatteljesítés után 1 munkanap, és

b) minden egybefüggő 30 nap szolgálatteljesítés után további 1 munkanap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kiadására – a szolgálatteljesítés biztonságos ellátására és az állomány tagja egészségének védelmére figyelemmel – a vezénylés

a) időtartama alatt a belső rendelkezésben kijelölt parancsnok,

b) befejezését követően pedig az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3)204 Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést – ha annak vagy egy részének kiadására a vezénylés alatt nem kerül sor – a vezénylés befejezését követően azonnal, de – ha ezt szolgálati érdek vagy elháríthatatlan akadály indokolja – legkésőbb a vezénylés befejezését követő 1 hónapon belül kell kiadni.

126/D. §205 (1) Az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 73. § (6) bekezdése alapján engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamán belül nem bírálták el az állomány tagjának honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultságát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kezdő napja az egészségügyi szabadság lejártát követő nap, és befejező napja a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző nap.

VII. FEJEZET

FEGYELMI FELELŐSSÉG

36. Általános rendelkezések

127. § E Fejezet rendelkezéseit az állomány tagja fegyelmi felelősségének megállapítására kell alkalmazni.

37. A fegyelmi jogkört gyakorló

128. § A fegyelmi jogkört gyakorlót a 129–132. § és az 1. melléklet határozza meg.

129. § (1) Egyszerűsített eljárás elrendelésére és lefolytatására a kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka is jogosult az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó, legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkört az altiszti állomány HM-ben szolgálatot teljesítő tagja tekintetében az MH vezénylő zászlós gyakorolja.

130. § (1) A miniszter és az elöljáró parancsnok – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.

(2) Az elöljáró parancsnok jár el

a) a honvédelmi szervezet parancsnokával, és helyetteseivel szemben, vagy

b) ha a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkört gyakorlót tanúként kell meghallgatni.

131. § (1) A 130. § (2) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatás szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.

(2) Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.

(3) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

132. § (1) Az állományilletékes parancsnok

a) dönt a Hjt. 152. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedélyről, és

b) teljesíti a Hjt. 157. § (1) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettséget.

(2) Az állomány tagja a Hjt. 158. §-a szerint az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni.

38. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

133. § A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak az állomány tagja által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.

134. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek.

(2) Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, a Hjt. 146. § (2) bekezdése szerinti 30 napos elévülési határidőbe.

135. § A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.

136. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót, vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.

(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak az állomány eljárás alá vont tagjánál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

137. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az állomány eljárás alá vont tagjának kézbesíteni kell.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását – szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét és a rendelkezési állomány jogcímének megnevezését – rendfokozatát,

b) arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, melynek megsértésével az állomány eljárás alá vont tagja alaposan gyanúsítható,

c) az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,

d) a vizsgáló nevét és beosztását, vagy a vizsgáló bizottság összetételét,

e) a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, és

f) az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.

138. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagja kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkört gyakorlóval, a vizsgálóval, a vizsgáló bizottság elnökével, illetve tagjaival, és az eljárás más résztvevőjével szemben, ha megítélése szerint a kifogásolt személytől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2) A kifogást a fegyelmi jogkört gyakorló a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül elbírálja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kifogást az állomány tagja a fegyelmi jogkört gyakorlóval szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok 3 munkanapon bírálja el, és

a) szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik honvédségi szervezet vezetőjét jelöli ki fegyelmi jogkört gyakorlónak, vagy

b) az ügyet magához vonja.

(4) A kifogás elbírálásának időtartama a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejébe nem számít bele.

139. §206 (1) Az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.

(2) Az állomány eljárás alá vont tagja részére a képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli.

140. § (1)207 Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2)208

(3) A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, ha az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(4) A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkört gyakorlónak vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg.

141. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

142. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozat állomány eljárás alá vont tagjával történő közlésének napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

143. § (1)209 A fegyelmi eljárás során a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, az ügyvédet pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(2)210 Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton, vagy más alkalmas módon, eszközzel – különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton – kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítésre, vagy a felhívásra személyes megjelenés alkalmával szóbeli közléssel, távbeszélőn vagy elektronikus úton kerül sor, úgy annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(3) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés – ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor – az érintett szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján történik.

(4) Ha az állomány szabályszerűen értesített tagja a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagja megjelenése érdekében annak szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(5) Ha az állomány eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A honvédelmi szervezethez nem tartozó személyt – meghallgatása érdekében – a vizsgáló felkeresi.

144. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat során eljárási jogaira valamennyi eljárási cselekmény esetén ki kell oktatni. A kioktatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)211 Az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

(3)212 A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját értesíti, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van ügyvédje, a vizsgáló az ügyvédet felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(4)213 Az iratismertetés során az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(5) A 143. § (2)–(5) bekezdését az iratismertetés esetén is alkalmazni kell.

145. § (1) A vizsgáló

a)214 az iratismertetést követően összefoglaló jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és ügyvédje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát, és

b) a keletkezett iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a fegyelmi jogkört gyakorlónak.

(2)215 A fegyelmi jogkört gyakorló az összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja, és az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. A vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját a személyes meghallgatásról értesíti, az ügyvédet pedig felhívja a személyes meghallgatáson való részvételre.

(3)216 A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje, valamint a vizsgáló jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást követő 5 napon belül

a) a fegyelmi ügyet elbírálja, vagy

b) az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton felterjeszti a hatáskörrel rendelkező elöljáró parancsnokhoz, ha a fenyítés kiszabására nem jogosult.

(5) Az elöljáró parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, és dönt a fegyelmi ügyben, ha a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas.

146. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló vagy az elöljáró parancsnok kiegészítő eljárást rendelhet el, ha megítélése szerint a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja.

(2) A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő nem számít bele a fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok részére a 145. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elbírálási határidőbe.

147. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2) Fenyítés kiszabását tartalmazó határozat esetén

a) a bevezető rész tartalmazza

aa) az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát, és

ab) annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését, amelynek a megsértésében a vétkességét megállapították,

b) a rendelkező rész tartalmazza

ba) a fenyítés nemét, mértékét és hatályát,

bb) a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét, határidejét, és

bc) a fenyítés végrehajtásának módját, és a kihirdetés módját,

c) az indokolás tartalmazza

ca) a fegyelemsértés elkövetésének helyét, idejét, leírását,

cb) a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket, és

cc) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló a határozatot hozta.

(3) A Hjt. 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat rendelkező részében utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedésével a szolgálati viszony a Hjt. 68. § (1) bekezdés k) pontja szerint megszűnik.

(4) A figyelmeztetés kiszabásáról szóló határozat a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározottakat tartalmazza, valamint a rendelkező részben a figyelmeztetés kiszabásának tényét és a kihirdetés módját kell szerepeltetni.

(5) Súlyosító körülménynek minősül különösen

a) a fegyelemsértés szándékos elkövetése,

b) a fenyítés hatálya alatt elkövetett újabb fegyelemsértés,

c) az állomány eljárás alá vont tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben fenyítés kiszabása,

d)217 az állomány eljárás alá vont tagja vezetői beosztásban történő szolgálatteljesítése,

e) olyan fegyelemsértés elkövetése, amelynek megakadályozása más személyek vonatkozásában az elkövető feladata volt,

f) a csoportos elkövetés, és

g) az ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés.

(6) Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

a) az állomány eljárás alá vont tagja korábban példamutató magatartást tanúsított,

b) az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben nem állt fenyítés hatálya alatt,

c) az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést beismerte és megbánta,

d) a fegyelemsértés következményeinek elhárításában részt vett, és

e) a fegyelemsértéssel okozott kárt megtérítette.

148. § A 147. § (2) bekezdésétől eltérően a fegyelmi eljárást megszüntető határozat

a) bevezető része a 147. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését tartalmazza, amely megsértésének alapos gyanúja miatt a fegyelmi eljárás elrendelésre került,

b) rendelkező része a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját, az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint az eljárást megszüntető okot tartalmazza, és

c) indokolása a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint megszüntetését megalapozó tényeket és körülményeket tartalmazza.

149. § (1)218 A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatot az állomány eljárás alá vont tagjával, valamint ügyvédjével közölni kell.

(2) Ha az állomány tagja a jogorvoslati jogáról lemond, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)219 A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – az állomány eljárás alá vont tagja, valamint ügyvédje részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat kivonatát kell kézbesíteni.

150. § (1)220 A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozat ellen az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja beleegyezésével ügyvédje is fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezés elbírálására az elöljáró parancsnok jogosult.

(3) A HVKF által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja.

39. A jogerős határozat végrehajtása

151. § Ha a jogerős határozat fenyítést tartalmaz, a határozatot állománygyűlésen, a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt – a jogerőre emelkedésétől számított – 30 napon belül ki kell hirdetni. A kihirdetésen a fenyített szolgálati elöljárója is jelen lehet.

152. § (1) A pénzbírságot, a pénzbüntetést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyített kérelmére legfeljebb 6 havi fizetési könnyítést engedélyezhet.

(3) A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a pénzbírság vagy a pénzbüntetés azonnali vagy egyösszegű megfizetése a fenyített részére családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelen, vagy

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, ezért a fizetési kötelezettség későbbi teljesítése valószínűsíthető.

(4)221 A részletfizetési engedélynek tartalmaznia kell a részletfizetés elmulasztásának (6) bekezdés szerinti következményeire történő figyelmeztetést.

(5) Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot vagy pénzbüntetést az előírt határidőben nem fizette meg, és fizetési könnyítés iránti kérelmet sem terjesztett elő, tartozását a következő havi illetményéből le kell vonni.

(6) Ha a fenyített a részletfizetést elmulasztja, a hátralék egy összegben esedékessé válik, és azt a következő havi illetményéből le kell vonni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti havi illetményből történő levonásra a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

40. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségre vonatkozó külön szabályok

153. § A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségekre a 128–152. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pénzbírság vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a határozat rendelkező része a pénzbírság vagy pénzbüntetés összegét is tartalmazza.

VIII. FEJEZET

MÉLTATLANSÁG

41. Általános rendelkezések

154. § (1) E Fejezetet az állomány tagjának a Hjt. 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlansága (a továbbiakban: méltatlanság) megállapítására kell alkalmazni.

(2) A méltatlanságra a VII. Fejezetben foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Nem alkalmazható a 128–130. §, a 131. § (1) és (3) bekezdése, a 134. §, a 135. §, a 136. § (1) bekezdése, a 142. §, a 144. § (3)–(5) bekezdése, a 145. §, a 146. §, a 147. § (3)–(6) bekezdése és a 149. § (1) és (2) bekezdése.

42. A méltatlansági jogkör gyakorlója

155. § (1) A méltatlansági jogkört gyakorlót a (2) és (3) bekezdés és az 1. melléklet határozza meg.

(2) A miniszter, valamint a HVKF – indokolt esetben – a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja, melyről írásban tájékoztatja a méltatlansági jogkört gyakorlót.

(3) A HVKF jár el, ha a méltatlansági eljárás során szükséges az állományilletékes parancsnok tanúként történő meghallgatása.

43. A méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

156. § (1) A méltatlansági eljárás méltatlansági vizsgálatból és a méltatlansági bizottság eljárásából áll.

(2) A méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlanság megállapítását megalapozó cselekményről való tudomásszerzés esetén elrendeli a méltatlansági eljárást, és a méltatlansági vizsgálat lefolytatására vizsgálót jelöl ki a jogi és igazgatási szolgálat tagjai közül.

(3) A méltatlansági vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. A méltatlansági vizsgálat az elrendelő határozat vizsgáló által történt átvételével kezdődik, és az összefoglaló jelentés méltatlansági jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(4) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek.

(5) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálatról összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben a vizsgáló

a) ismerteti az eljárás alapjául szolgáló cselekményt,

b) összefoglalja a méltatlanság fennállását vagy annak hiányát bizonyító tényeket és következtetéseket, és

c) javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására, – méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény esetén – a méltatlansági eljárás felfüggesztésére, vagy – méltatlansági eljárást megszüntető ok fennállása esetén – megszüntetésére.

(6) A vizsgáló a vizsgálati iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a méltatlansági jogkört gyakorlónak.

157. § (1) Ha a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást nem szünteti meg vagy nem függeszti fel, továbbá, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, az összefoglaló jelentés kézhezvételétől vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésének tudomásra jutásától számított 5 napon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre.

(2) A méltatlansági bizottság

a) a legénységi állomány tagja esetén döntéshozó, és

b) az altiszt vagy a tiszti állomány tagja, valamint a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén döntés-előkészítő

testület.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is döntést hozhat.

158. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke

a) tábornok esetén a HVKF vagy az általa kijelölt tábornok,

b) főtiszt, tiszt, zászlós, altiszt esetén a HVKF által kijelölt személy, és

c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.

(2) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a honvédségi szervezet állományából kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

a) – az ügyben eljáró vizsgáló kivételével – a jogi és igazgatási szolgálat tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,

b) olyan személy, aki ugyanazon honvédségi szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlanságot megalapozó cselekmény elkövetésének időpontjában, és

c) legénységi állományba tartozó személy, ha a méltatlansági eljárás a legénységi állomány tagjával szemben folyik.

(3) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén, az ügyet magához vonó miniszter, vagy a HVKF az (1) és a (2) bekezdésre figyelemmel jelöli ki.

159. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülését a bizottság kijelöléséről szóló határozat, az összefoglaló jelentés és a vizsgálati iratok kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra az összefoglaló jelentés megküldésével hívja össze.

(2)222 A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülésének időpontjáról az állomány eljárás alá vont tagját, a bizottság tagjait és a vizsgálót értesíti, az állomány eljárás alá vont tagjának ügyvédjét pedig felhívja az ülésen való részvételre. Az értesítésre és a felhívásra a 143. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a címzettnek a bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kézbesíteni.

(3) A méltatlansági bizottság ülésén az elnöknek, a tagoknak és a vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező.

160. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a 159. §-on túl

a) biztosítja a méltatlansági bizottság ülésének megtartásához szükséges feltételeket,

b) intézkedik a bizonyítékok beszerzésére, és

c) értesíti a meghallgatni kívánt személyeket.

(2) A méltatlansági bizottság az ülésén értékeli a bizonyítékokat, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a méltatlansági jogkört gyakorló útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel.

(3) A pótvizsgálatot a felhívástól számított 8 napon belül kell befejezni. Pótvizsgálat esetén annak befejezésétől számított 8 napon belül a méltatlansági bizottság folytatólagos ülést tart.

161. § (1)223 A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében ügyvédje az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a méltatlansági bizottság zárt ülést tart, azon a bizottság elnöke és tagjai vehetnek részt.

162. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülést követő 5 napon belül zárt ülésen, egyszerű többséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Ha a zárt ülésen a méltatlanságról a méltatlansági bizottság nem tud dönteni, a méltatlansági bizottság elnöke 8 napon belül ismételt ülést tart.

(2) A méltatlansági bizottság a döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanság kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(3) A méltatlansági jogkört gyakorló kötve van a méltatlansági bizottság döntéséhez. A méltatlansági bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban állapítja meg az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti.

163. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő öt napon belül zárt ülésen javaslatot tesz a méltatlansági jogkört gyakorlónak a méltatlanság vagy annak hiánya megállapítására.

(2) A javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a javaslatot megalapozó tényállást, a javaslat indokait, valamint, ha a méltatlansági bizottság nem tudott egyöntetű döntést hozni, úgy a különvéleményt megalapozó tényállást és indokait.

(3) Főtiszt, tiszt, zászlós és altiszt esetén a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban megállapítja az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti. A méltatlansági jogkört gyakorló nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

(4) Az (1)–(3) bekezdést a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén is alkalmazni kell.

164. § (1) A méltatlanságot megállapító határozat

a) bevezető része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját, valamint azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást megindította,

b) rendelkező része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontját, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságát megállapították, továbbá a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontjára történő hivatkozást, és

c) indokolása a 147. § (2) bekezdés c) pontját tartalmazza.

(2) A méltatlansági eljárást megszüntető határozat esetén

a) a bevezető rész az (1) bekezdés a) pontjában,

b) a rendelkező rész a 148. § b) pontjában, és

c) az indokolás a 148. § c) pontjában

foglaltakat tartalmazza.

(3) A méltatlanságot megállapító határozat közlésének napján az állomány tagjának szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszűnik.

165. § Tábornok esetén a Hjt. 187. § (1) bekezdése szerinti előterjesztési javaslat

a) bevezető része a 164. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat,

b) rendelkező része a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontjában foglaltakat, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt a javaslat az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságának megállapítására irányul, és

c) indokolása a 164. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat

tartalmazza.

IX. FEJEZET

A KNBSZ HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK224

44. Általános rendelkezések

166. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)225 Nem alkalmazható a 3. § (6) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdés a) pontja, a 29. § (5) bekezdése, a 30. § (2) bekezdés g) pontja, a 38. §, az 52. § (1) bekezdése, a 71. §, a 79. § (1) bekezdés a) pontja, a 89. § (3) bekezdése, a 94. § (2) bekezdése, a 95. § (1) bekezdése, a 96. §, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) és (2) bekezdése, a 103. §, a 103/A. §, a 111/A. §, a 154–165. §, a 239. § (1) és (3) bekezdése és a 258. §.

(3) Nem alkalmazható a 131. § (2) bekezdése és a 139. §, ha a KNBSZ fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést a KNBSZ-nek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. §-ában meghatározott feladataival kapcsolatban követte el.

45. Az I. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

167. § (1) A KNBSZ főigazgatója a KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében

a) az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,

b) állományilletékes parancsnoki jogköröket, és

c) a Hjt. szerint a miniszter hatáskörébe utalt munkáltatói jogkörök esetén – a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett – javaslattételi jogot

gyakorol.

(2) A Hjt. 196. §-ának alkalmazása esetén a HVKF (1) bekezdés c) pontja szerinti egyidejű tájékoztatása kizárt.

(3) A KNBSZ főigazgatójának munkáltatói jogkörét a miniszter magához vonhatja.

(4)226 A KNBSZ személyügyi szerve vezetőjének munkáltatói jogköreit a főigazgató magához vonhatja.

168. § (1) A javaslati lapot a KNBSZ a saját nyilvántartási rendszeréből állítja elő.

(2) A döntési lapon rögzített döntésről a KNBSZ személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz.

169. § (1) A 9. § (2) bekezdés a) pontja esetén a KNBSZ főigazgatója nemzetbiztonsági érdekből is dönthet jegyzőkönyv felvételéről.

(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter magához vonhatja.

46. A II–IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

170. § (1)227 A Hjt. 46. § (1) bekezdés d) és v) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést és a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylést a KNBSZ főigazgatója kezdeményezi.

(2) A 67. § (2) bekezdés alkalmazására a KNBSZ főigazgatója által meghatározott adattartalommal kerülhet sor.

171. § (1)228

(2) A KNBSZ az egyes szolgálati beosztáshoz tartozó, 27. § szerinti követelményeket a beosztási könyvben, valamint a munkaköri leírásokban rögzíti.

47. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

172. § (1) A KNBSZ állománya tekintetében értékelő vezetőnek a 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, legalább alosztályvezető szintű szolgálati elöljáró minősül.

(2) Ha az értékelési időszak alatt az érintett személy két hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést a KNBSZ főigazgatója által kijelölt, az érintett munkájának irányítását végző szervezeti elem legalább azonos rendfokozatú vezetője végzi.

(3) A teljesítményértékelés más szervezet számára nem adható át. A KNBSZ állományából történő áthelyezés, kinevezés vagy képzésre történő vezénylés megtervezéséhez az elért pontszámról a KNBSZ személyügyi szerve igazolást állít ki.

173. § (1) A KNBSZ-nél rendszeresített beosztások és munkakörök betöltését a KNBSZ tervezi, és a miniszter hagyja jóvá.

(2) Az előmenetelek tervezését a KNBSZ személyügyi szervének koordinálásával a KNBSZ főigazgatója hajtja végre az általa kijelölt vezetők bevonásával.

(3) A nemzetbiztonsági szakon tanulmányokat folytatók beosztásba helyezését a KNBSZ főigazgatója tervezi. Megfelelő beosztás hiányában a honvédségi szervezeteknél történő szolgálati beosztás megtervezését e rendelet általános eljárási szabályai szerint kell végrehajtani.

174. § (1) A KNBSZ önálló, a Katonai Vizsgaközponttal azonos jogosítványokkal felruházott vizsgaközpontot működtet.

(2)229 A KNBSZ állománya tekintetében a minősítő és a fokozati vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont által kiadott követelmények figyelembevételével a KNBSZ főigazgatója által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét, kijelölésének és a vizsgáztatás végrehajtásának rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(3)230 A minősítő és a fokozati vizsga eredménye a KNBSZ saját személyügyi nyilvántartásában kerül rögzítésre. Honvédségi szervezethez történő áthelyezés esetén az utolsó érvényes minősítő vizsga pontszámát, valamint a fokozati vizsga szintjét és a vizsga letételének időpontját kell a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben feltüntetni.

175. §231 Fizetési könnyítést a KNBSZ által saját költségvetésből finanszírozott képzések tekintetében a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet.

48. A VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

176. § A KNBSZ állománya esetén a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 600 óra.

49. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

177. § (1) A 131. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a KNBSZ-nek az Nbtv.-ben meghatározott feladataival kapcsolatban elkövetett fegyelemsértés esetén a KNBSZ főigazgatójának fegyelmi jogkörét csak a miniszter vonhatja el.

(2) A 133. § azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szolgálati elöljáró a jelentést szóban is megteheti.

(3) A 145. § (2) és (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a személyes meghallgatást a fegyelmi jogkört gyakorló által kijelölt személy is kitűzheti és megtarthatja.

(4) A HVKF és a KNBSZ főigazgatója az általa hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez terjeszti fel.

50.232

178–180. §

50/A. A XI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések233

180/A. § (1) A KNBSZ állományába szolgálati viszony létesítésére tervezett önkéntes tartalékos katonák felvételi eljárását a főigazgató intézkedésben határozza meg.

(2) A KNBSZ-nél szolgálati beosztást betöltő önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra és kiképzésre való felkészítésével kapcsolatos követelményeket a főigazgató határozza meg.

(3) A KNBSZ vonatkozásában az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a honvédelmi miniszter által jóváhagyott hadi állománytábla tartalmazza.

X. FEJEZET

A KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

51. Általános rendelkezések

181. § (1) E Fejezetet az állomány tagja – ideértve a KNBSZ hivatásos állományú tagját is – külföldi szolgálatra vezénylésére és az általa teljesített külföldi szolgálatra kell alkalmazni.

(2) E Fejezet rendelkezéseit a készenléti alegységek esetén annak megfelelően kell alkalmazni, hogy az alegység milyen külföldi szolgálatteljesítési formára került kijelölésre.

182. § (1) Az I., a III., az V. és a VI. Fejezetet e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell.

(2)234 Nem alkalmazható a 3. § (2) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 108. § (1) és (2) bekezdése, a 122. §, a 124. § (1) bekezdése és a 126. §.

183. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja Hjt. 209. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi felelősségének megállapítására a VII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem alkalmazható a 129. §, a 136. § (1) bekezdése, a 139. §, a 140. §, a 142. § (1) bekezdése, a 143. § (1) és (2) bekezdése, a 145. § (3) bekezdése, és a 150. § (1) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés elbírálására a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás a vezénylés ideje alatt elrendelésre került, azonban annak befejezése előtt

a) az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylésének időtartama lejárt,

b) az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylése a Hjt. 209. § (3) bekezdése szerint megszüntetésre került, vagy

c) az állományilletékes parancsnok a Hjt. 209. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagját hazarendelte.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor is, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés miatt a fegyelmi eljárás megindítására a vezénylés Hjt. 209. § (3) bekezdése szerinti megszüntetését vagy a vezénylés időtartamának lejártát követően kerül sor.

184. § Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja méltatlanságának megállapítására a VIII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. Állományilletékes parancsnok és rangidős nemzeti képviselő

185. § Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol a külföldi szolgálat időtartama alatt

a)235 az 1. § 10. pont a), d), e), l), m) és o) alpontja szerinti esetekben, továbbá az 1. § 10. pont b) alpontja szerint a NATO Flying Training in Canada program keretében külföldi szolgálatot teljesítők vezénylése esetén az MH ÖHP parancsnoka, a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítők vezénylése esetén a KNBSZ főigazgatója,

b) az a) ponttól eltérően, az 1. § 10. pont a), d), e) és l) alpontja érdekében megalakított szervezetek esetén az alapító okiratban vagy határozatban meghatározott személy,

c)236 az a) pont kivételével az 1. § 10. pont b), c), f)–k) és n) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat nem haladja meg az egy évet, a hazai szolgálati beosztás szerinti állományilletékes parancsnok,

d)237 az a) pont kivételével az 1. § 10. pont b), c), f), h)–j) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat meghaladja az egy évet, a központi személyügyi szerv vezetője, és

e)238 a KNBSZ állománytáblájában rendszeresített beosztásba kinevezett és az 1. § 10. pontja szerinti külföldi szolgálat ellátására vezényelt esetén a KNBSZ főigazgatója.

186. § (1) Az 1. § 10. pont i) alpontja kivételével az ideiglenes külföldi szolgálatra az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó tagját

a) a miniszter,

b) a HM parlamenti államtitkára,

c) a HM KÁT,

d) a HM helyettes államtitkárai,

e) a HVKF,

f) a KNBSZ főigazgatója, és

g) a külföldi utazási kerettel rendelkező állományilletékes parancsnok

vezényelheti.

(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezetők ideiglenes külföldi szolgálatának elrendelésére a miniszter, a g) pont szerinti vezető esetében a szakmai elöljáró jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetők

a) a hatáskörükbe tartozó utazási keret terhére az állomány szolgálati alárendeltségükbe nem tartozó tagjait is vezényelhetik ideiglenes külföldi szolgálatra, ha ahhoz az állomány tagjának állományilletékes parancsnoka előzetesen írásban hozzájárult, és

b) különösen indokolt esetben – a saját szervezetük költségvetése terhére – az alaprendeltetés szerinti feladataik teljesítése érdekében a Honvédséggel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeket is felkérhetnek kiutazó delegáció hivatalos tagjának.

187. § (1)239 Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja az eredeti külföldi szolgálati beosztása ellátása mellett határozatban vagy parancsban rangidős nemzeti képviselőnek az egyéni, tartós külszolgálat ellátása esetén a HVKF, a művelet irányításáért felelős katonai – mint a vezénylés helye szerinti állományilletékes – szervezethez tartozó külszolgálati tevékenység esetén a művelet irányításáért felelős katonai vezetője által kijelölhető. A rangidős nemzeti képviselő elöljárói, illetve felettesi jogkörrel nem rendelkezik, de a számára rangidősi minőségében meghatározott feladatok elvégzése érdekében – a 188. § keretei között – jogosult feladatot szabni az illetékességi területéhez tartozó állománynak, feltéve, ha az nem akadályozza az állomány tagjának szolgálati tevékenységét, és a feladat nem tartozik más elöljáró feladatkörébe. A kijelöléssel együtt járó jogokról és kötelezettségekről az állomány tagját tájékoztatni kell.

(2) A rangidős nemzeti képviselői feladatok ellátásáért külön díjazás nem jár.

(3) A rangidős nemzeti képviselő jogköre az állomáshelyen szolgálatot teljesítőkre, továbbá az állomány szolgálati feladat végrehajtása érdekében kirendelt tagjaira, és katonai alegységekre terjed ki. A rangidős nemzeti képviselő az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjainak személyi adataiba nem tekinthet be, személyügyi eljárásban nemzeti rangidős minőségében nem vehet részt.

(4) A rangidős nemzeti képviselőt ebben a minőségében az állományilletékes parancsnok, illetve az 1. § 10. pont b), c), h)–j) és n) alpontja szerinti esetekben a külön rendelkezésben meghatározott nemzeti képviselő, vagy hivatalvezető utasíthatja, és neki tartozik jelentési kötelezettséggel.

188. § (1) A rangidős nemzeti képviselő

a) a hazai elöljáró parancsnok parancsainak, utasításainak keretei között képviseli a 187. § (3) bekezdése szerinti állomáshelyen szolgálatot teljesítő állományt a fogadó és a kiküldő felé,

b) tájékozódik és tájékoztatást nyújt mind az állomány, mind a kiküldő, mind a fogadó részére, ha valamely kérdésben elöljárói döntés szükséges, a szolgálati út betartásával köteles azt kezdeményezni,

c) szervezi és ellátja az állománnyal kapcsolatos protokolláris feladatokat,

d) segítséget nyújt az állomány tagjainak a mindennapi életvitellel kapcsolatos problémák megoldásában,

e) tájékoztatja a hazai elöljáróját az állomáshely rangidős nemzeti képviselőre vonatkozó szabályairól,

f) közreműködik az állomány útba indításában, a szabadságolások tervezésében,

g) elöljárói döntés alapján kapcsolatot tart és együttműködik a fogadó féllel az állomány teljesítményértékelése érdekében, a teljesítményértékelés dokumentumaiba elöljárói felkérés alapján tekinthet be,

h) elöljárói intézkedés alapján véleményezi az illetékességébe tartozó személyi állomány külszolgálati tevékenységével kapcsolatos ügyeket,

i) szükség esetén állománygyűlést hív össze,

j) figyelemmel kíséri az általános katonai szabályok, így különösen az alaki és az öltözködési szabályok betartását, az állomány tagját szükség esetén erre figyelmeztetheti, és

k) a kiküldőtől vagy fogadó elöljárótól kapott feladatnak megfelelően koordinálja az adatszolgáltatást.

(2) A kijelölésről szóló munkáltatói döntés, nemzetközi megállapodás, illetve műveleti utasítás a rangidős nemzeti képviselő számára további feladatokat határozhat meg.

189. § (1) Rangidős nemzeti képviselőt a tartós külföldi szolgálatot teljesítő állomány azonos állomáshelyen, egy parancsnokság alá tartozó, vagy egy földrajzilag körülhatárolható helyen együtt tartózkodó több tagja közül lehet kijelölni, ha a feladat teljesítése vagy a külföldi állomáshely igénye alapján ez szükséges, így különösen

a) az 1. § 10. pont b) alpontja szerinti parancsnokságokon beosztást ellátók,

b) külföldi műveleti területen végrehajtandó feladatok esetén a műveleti parancsnokságok irányítása alá tartozók, így különösen a kontingens állománya, valamint a törzs- és összekötő tisztek,

c) nemzetközi szervezetek területileg illetékes központja alá tartozók,

d) egy adott külföldi oktatási intézményben oktatók, illetve tanulók,

e) külföldi állam védelmi minisztériumában, vezérkaránál, fegyveres erőinél szolgálatot teljesítők, és

f) az a)–e) pont alá nem tartozó esetekben az adott állomáshelyen szolgálatot teljesítők

tekintetében.

(2) Szükség esetén – az adott földrajzilag körülhatárolható helyen található állomáshelyek egymás közötti viszonyához igazodva – több szinten is kijelölhetők rangidős nemzeti képviselők.

(3) Ideiglenes külföldi szolgálat, illetve egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi képzésen történő részvétel esetében kijelölés hiányában szükség esetén a delegációvezetőt, illetve a csoportparancsnokot kell rangidős nemzeti képviselőnek tekinteni.

(4) A rangidős nemzeti képviselő a katonadiplomáciai szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában nem rendelkezik illetékességgel.

53. A vezénylésről szóló munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményei

190. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a) az állomány tagjának hazai szolgálati beosztását, beosztási azonosítóját,

b) az állomány tagjának a vezénylés szerinti szolgálati beosztását hazai vagy külföldi azonosítószámmal, vagy külföldi képzés esetén a képzés megnevezését,

c) az állomáshelyet,

d) a külföldi szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontját,

e)240 a külszolgálati ellátmány vagy a külföldi napidíj-kiegészítés összegét, illetve a családi ellátmánypótlék vagy családi átalány-költségtérítés, a lakhatási átalány-költségtérítés és a vegyes átalány-költségtérítés vagy a kiegészítő átalány-költségtérítés összegét,

f)241 az állomány tagja családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozóinak nevét, anyja nevét, születési idejét és

g) az 1. § 10. pont a), d)–f) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a művelet megnevezését.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítőkre nem kell alkalmazni.

(3)242 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat – függetlenül a családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre jogosító hozzátartozók állomáshelyre történő kitelepülésének tényleges időpontjától – a besorolási parancsban vagy határozatban abban az esetben kell feltüntetni, ha a családi ellátmánypótlékra vagy családi átalány-költségtérítésre való jogosultság feltételeinek fennállását az állomány tagja az előírt igazolások benyújtásával igazolta.

(4)243

(5)244 Az 1. § 10. pont d) és f) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatra vezényelt tábornok esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti tartalmi elemeket az MH ÖHP parancsnoka besorolási parancsban vagy határozatban állapítja meg.

191. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést sürgős esetben az 1. § 10. pont a), d) és e) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a HVKF általános vagy a katonai szervezetre vonatkozó parancsa helyettesítheti.

(2) Az (1) bekezdés esetén az állomány tagjának vezényléséről szóló jognyilatkozatot utólag, a feladat megkezdésétől számított 30 napon belül el kell készíteni.

192. § (1) Az ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §, és a 190. § (1) bekezdés a), c), d) pontján túl tartalmazza különösen

a) a külföldi szolgálatot elrendelő szerv megnevezését,

b) az állomány tagjának útlevélszámát,

c) a külföldi szolgálatteljesítés célját,

d) a külföldi napidíj mértékét,

e) a szállásköltségre biztosított előleg összegét,

f) az igénybe vehető utazási eszközöket, valamint azok komfortfokozatát,

g) az utólagos elszámolás mellett kiadható egyéb költségelőlegek jogcímét, összegét, és

h) illetékes pénzügyi ellátó szerv megnevezését.

(2) A KNBSZ költségvetése terhére elrendelt ideiglenes külföldi szolgálat esetén a vezénylés tartalmi elemeit a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

54. Külföldi szolgálatra vezénylés feltételei

193. § (1) Az állomány tagjának beleegyezése szükséges a külföldi szolgálathoz

a) az 1. § 10. pont b), c), g) és n) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 90 napot,

b)245 az 1. § 10. pont d), e), m) és o) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja az egy évet,

c) az 1. § 10. pont f), h) és j) alpontja szerinti esetben, és

d) az 1. § 10. pont k) és l) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 6 hónapot.

(2) A Hjt. 204. § (3) bekezdése kivételével az állomány tagjának beleegyezése szükséges az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálat szolgálati érdekből egy évet meghaladó időtartamra történő meghosszabbításához.

(3) Az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés feltétele a tanulmányi szerződés aláírása.

194. § (1) Külföldi szolgálat esetén az állomány tagjának beleegyezése szükséges a Hjt. 57. §-ának alkalmazásához. Beleegyezés hiányában, ha a szolgálati beosztás a viselt rendfokozat alapján nem tölthető be, az állomány tagja külföldi szolgálatra nem vezényelhető.

(2) A Hjt. 57. §-a szerinti rendfokozat megállapítása előtt a központi személyügyi szerv a fogadó féllel együttműködve vizsgálja azt, hogy az állomány tagjának határozott időre szóló rendfokozata ne okozzon alá-fölérendeltségi feszültséget a nemzetközi szolgálatteljesítés helyén.

195. §246 A HVKF a külföldi fegyveres, béketámogató művelet keretében történő szolgálatteljesítést különleges megterheléssel járó külföldi szolgálatteljesítéssé minősítheti.

196. § (1) A Honvédség az állomány tagjának külföldi képzésen történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2) Tanulmányi támogatásként a külföldi tanulmányok időtartamától függően külföldi napidíj vagy külszolgálati ellátmány, illetmény- és ellátmány-előleg, családi ellátmánypótlék, utazási és szállítási költségtérítés, utazási előleg, szállás vagy lakhatási költségtérítés, egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, iskoláztatási költségtérítés, kötelezően előírt és leigazolt tankönyvek, tansegédletek beszerzési költségének megtérítése, kötelezően előírt katonai ruházat és felszerelési tárgyak beszerzési költségének megtérítése, szabadságra történő haza- és visszautazás költségének megtérítése, tanulmányi utakkal kapcsolatos költségtérítés, vízumköltség megtérítése, illetve előzetesen nem meghatározható, utólagos elszámolású, egyéb költségtérítés nyújtható.

55. Külföldi szolgálatra történő kiválasztás rendje

197. § A külföldi szolgálati beosztást betöltő személy kijelöléssel, felkéréssel vagy pályázat útján kerülhet kiválasztásra. A kiválasztáshoz szükséges megfelelő létszám biztosítása érdekében a kijelölésre, a felkérésre, valamint a pályáztatásra egyidejűleg is sor kerülhet.

198. § (1) A kiválasztás alapját a jogszabályokban, a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati beosztás munkaköri leírásában rögzített, valamint a fogadó fél által megadott egyéb feltételek képezik.

(2) A kiválasztási eljárást annak figyelembevételével kell lefolytatni, hogy a 1. § 10. pont b) és c) alpontja szerinti külföldi szolgálati beosztások esetén egy személy egy váltási évben legfeljebb két szolgálati beosztásra jelölhető. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az állomány tagjának korábbi külföldi szolgálatairól készített teljesítményértékelését.

(3) A kiválasztott személyeket kiválasztásukról írásban haladéktalanul értesíteni kell.

(4) A kiválasztás ténye önmagában nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.

(5) A kiválasztásnál figyelembe kell venni, ha az állomány tagjával szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, továbbá, ha jogerős büntetőbírósági ítélet, szabálysértési határozat vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll.

199. § (1) Kijelöléssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(2) Az állomány kijelölt tagja a vezénylési jogkör gyakorlójától különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kérheti.

(3) Az állomány kijelölt tagja a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén nem választható ki külföldi szolgálatteljesítésre, ha a betöltendő szolgálati beosztás és munkakör feltételeit figyelembe véve más, alkalmas személy van a kijelölt, pályáztatott személyi körben, a korábbi pályázati eredmények alapján összeállított személyi tartalékkeretben szereplők között, vagy a külföldi szolgálatra más önként jelentkező személy annak feltételeit legalább azonosan vagy jobban teljesíti.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha az 1. § 10. pont a), d), e) k) és l) alpontja szerinti külföldi szolgálat alegység szintű kihelyezéssel történik.

200. § (1) Felkéréssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, és a szolgálati beosztás nem pályázati úton kerül betöltésre. A kiválasztást felkéréssel kell végrehajtani különösen a viselt rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltése esetén.

(2) Pályázat esetén azon pályázók, akik a pályázati feltételeket teljesítették, de nem nyerték el a megpályázott beosztást – beleegyezésük esetén – személyi tartalékkeretet képeznek.

201. § (1) A külföldi szolgálatra kiválasztott személy a jogszabályokban, a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, műveleti utasításban, vagy hatályos műveleti eljárásban és a munkaköri leírásban rögzített, valamint a fogadó fél által meghatározott feladatok és feltételek teljesítését segítő felkészítésen vesz részt.

(2) A külföldi szolgálat megkezdésére csak az eredményesen teljesített felkészítést követően kerülhet sor.

(3) Tartós külföldi szolgálatra történő vezénylés esetén a külföldi szolgálatteljesítésre kiválasztott állományt a Hjt. 204. § (4) bekezdése szerint írásban tájékoztatni kell különösen a külföldi szolgálatteljesítés során alkalmazandó és betartandó elvi szabályokról, a külföldi szolgálatteljesítés tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokról. A külföldi alkalmazásra tervezett készenléti alegységek esetében a készenlétbe vezénylés előtt olyan általános tájékoztatót kell átadni, amelyből a tényleges műveletre vonatkozó szabályok is megismerhetők a külföldi szolgálat elrendelésére figyelemmel.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti tájékoztató átvételéről, megismeréséről és az abban foglaltak tudomásulvételéről írásban nyilatkozik.

56. A külföldi szolgálat teljesítése, tartalma

202. § Az állomány tagja köteles betartani a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati beosztás munkaköri leírásában rögzített szabályokat, a fogadó féllel kötött kétoldalú megállapodásokat, valamint a fogadó fél által megadott – a külföldi szolgálatteljesítéssel összefüggő – előírásokat.

203. § (1) A szolgálat érdekében az állomány tagja ideiglenesen hazarendelhető.

(2) A hazarendelés nem érinti a külföldi szolgálatra vezénylés folyamatosságát.

204. § (1) Az állomány tagja a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből, végzettségének és képzettségének vagy szakmai gyakorlati tapasztalatának megfelelő más külföldi beosztásba helyezhető.

(2) Az (1) bekezdés esetén alkalmazni kell a 193. §-t.

205. § Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén értékelő vezetőnek a külföldi szolgálatteljesítés helye szerinti közvetlen szolgálati elöljáró vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró minősül.

206. § (1) Az állomány 1. § 10. pont b)–c) és i)–j) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja a szolgálatképtelenségéről, a betegségének, a baleseti sérülésének és a gyógykezelésének – a külföldi szolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről szolgálatképtelensége első napjától számított 15 napon belül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. Az állományilletékes parancsnok javaslata alapján a vezénylési jogkört gyakorló a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről.

(2) Az állomány 1. § 10. pont d), e), k) és l) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálatképtelenségéről haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokot, aki a betegség és a gyógykezelés jellegének, időtartamának figyelembevételével a szolgálatképtelenség első napjától számított 15 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről, és szükség esetén – legkésőbb a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belüli hatállyal – kezdeményezi a vezénylés megszüntetését.

(3) Ha az 1. § 10. pont g) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő szolgálatképtelensége a 30 napot meghaladja, a KNBSZ főigazgatója megvizsgáltatja a katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasságát, és alkalmatlanság esetén végrehajtja, illetve kezdeményezi a váltást. A katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasság vizsgálata végrehajtható tartós szolgálatképtelenség hiányában is, ha az érintett egészségügyi állapota nem biztosítja feladatainak teljesítését.

207. § Külföldi szolgálat teljesítése során a Hjt. 207. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel

a) a szolgálati rendre, a napi szolgálatteljesítési időre, a munkaközi szünetre, a pihenőidőre, a pihenőnapra, a munkaszüneti napra, a túlszolgálatra, valamint az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatra a fogadó fél előírásai vagy műveleti tevékenység esetén az Egységes Műveleti Szabályok vonatkoznak,

b) túlszolgálat után – a Hjt. 207. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,

c) őr- és ügyeleti szolgálat után – a Hjt. 207. § (1) bekezdés d) pontját kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,

d) a b) és a c) pont szerint járó pihenőidő és szabadnap a külföldi szolgálatra vezénylés lejárta után nem érvényesíthető, és pénzben nem váltható meg, és

e)247 az állomány tagja túlszolgálat, valamint őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat után túlszolgálati díjra és illetménypótlékra nem jogosult.

208. § (1) Az állomány tagja a szabadságát előzetesen köteles az állományilletékes parancsnokkal engedélyeztetni.

(2) Az állományilletékes parancsnok a fogadó féllel rendszeresen egyeztet a kivehető és kivett szabadságok számáról

a) az 1. § 10. pont b), f), h)–j) és m)–n) alpontja szerinti esetekben, és

b) a nem magyar szolgálati alárendeltségben lévő állomány esetén.

209. § (1) A Hjt. 207. § (3) bekezdését a legalább 8 órát elérő szolgálati jellegű utazásra vagy tényleges szolgálatteljesítésre kell alkalmazni.

(2) A munkaszüneti napon teljesített szolgálat ellentételezéseként járó szabadnapokba be kell számítani a külföldi szolgálat alatt a hazaitól eltérő munkaszüneti napokon biztosított szabadnapokat.

57. A külföldi szolgálat megszűnése, megszüntetése

210. § A szolgálati viszony Hjt. 205. § (3) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére a 11. § (1) bekezdésétől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.

211. § (1) A külföldi szolgálatot meg kell szüntetni,

a) ha az állomány tagja a külföldi szolgálat ellátására alkalmatlanná válik,

b) ha a külföldi beosztás, vagy a szolgálati feladat a tervezett szolgálati idő lejárata előtt megszűnik, kivéve, ha az állomány tagja új beosztásba kerül, vagy

c) ha a fogadó állam, nemzetközi szervezet vagy parancsnokság a repatriálást rendeli el, ezt kérelmezi, vagy az állomány tagját kiutasítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmatlanság miatt kerül sor a külföldi szolgálat megszüntetésére, ha az állomány tagja a külföldi szolgálat teljesítésére, vagy szolgálati beosztása ellátására bármely oknál fogva alkalmatlanná válik, így különösen a szervezeti és működési szabályzatban, a műveleti utasításban, a hatályos műveleti eljárásban, a tanulmányi szerződésben vagy a munkaköri leírásban meghatározottaknak nem tud eleget tenni és más szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható, továbbá, ha nem felel meg a képzési követelményeknek, vagy a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi.

(3) Ha szakvélemény vagy az illetékes elöljáró véleménye alapján az alkalmatlanság a helyszínen megállapítható, az állomány tagját haza kell rendelni.

212. § (1) A vezénylés az állomány tagja kérelmére a külföldi szolgálat befejező időpontját megelőzően megszüntethető különösen családi, szociális vagy egészségügyi körülményeire, továbbá különös méltánylást érdemlő érdekére figyelemmel.

(2) A vezénylés megszüntetése esetén az érintett hazarendelésére haladéktalanul intézkedni kell. Ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjának pótlását biztosítani kell, akkor a vezénylés befejezését és a hazarendelést erre figyelemmel a kérelem beadásától számított legfeljebb 3 hónapon belül kell végrehajtani.

(3) Ha a vezénylés megszüntetésének oka az állomány tagjának felróható, vagy a megszüntetés a szolgálat érdekével össze nem egyeztethető alapos ok nélküli kérelmére történt, a megszüntetéssel és az állomány tagjának váltásával összefüggésben közvetlenül felmerült költségek megtérítése iránti igényt a Honvédség a kártérítési szabályok szerint érvényesíti, és alkalmazni kell a Hjt. 89. § (4) bekezdését.

(4) Az állomány tagjának kérelme alapján történő megszüntetés esetében a kérelmében foglalt indokokat a költségek megtéríttetése mértékénél figyelembe kell venni.

213. § (1) A külföldi szolgálat befejezését követően az állományilletékes parancsnok biztosítja az állomány tagja részvételét az elszámolási és visszafogadási feladatokon.

(1a)248 Az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés esetén a képzésről történő hazatérést követő 15. napig részletesen összesíteni kell a képzésben részt vevő részére a képzéssel kapcsolatban felmerült és kifizetett tanulmányi támogatásokat. Ha a képzés befejezését követően az összesített, tételes pénzügyi kimutatás alapján az indokolt, akkor módosítani kell a tanulmányi szerződés érintett rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időre vonatkozó rendelkezés az állomány tagjára nézve hátrányosan kizárólag közös megegyezéssel módosítható.

(2) Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel érdemeinek elismerése céljából adományozott, kitüntetésnek nem minősülő elismerést külföldi féltől, nemzetközi szervezettől elfogadhat. Az elfogadás tényét a külföldi szolgálatot teljesítő köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.

(3) Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel adományozandó kitüntetést a tudomására jutását követően – az elfogadás tényét megelőzően – haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.

58. Mentesítés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

214. § (1) Az állomány külföldi szolgálat ellátására tervezett tagját a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően az állományilletékes parancsnok, ha a külföldi szolgálat tervezett időtartama egybefüggően meghaladja

a) a 90 napot, 2 munkanapra

b) az 5 hónapot, 5 munkanapra

mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(2) A szolgálatteljesítés alóli mentesítést a külföldi szolgálatot megelőző 14 napon belül kell elrendelni.

(3)249 Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha az állományilletékes parancsnok döntése alapján az a honvédségi szervezet működőképességének fenntartását veszélyeztetné, vagy az 1. § 10. pont a), d), e), i), k), l), m) és o) alpontja esetén az elrendelés időpontjára figyelemmel a külföldi szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőzően a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény részben vagy teljes mértékben történő kiadására nincs lehetőség, és ez a külföldi szolgálat ellátásához szükséges feltételek teljesítését nem akadályozza.

215. § (1) A külföldi szolgálat befejezését követően az állományilletékes parancsnok az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. A mentesítés mértékét a 214. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Az 1. § 10. pont a), d)–f) és l) alpontja szerinti szolgálatteljesítés lejárta után, indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok további 5 nap szolgálatmentességet állapíthat meg. Ha az állomány tagjának ki nem vett szabadsága meghaladja a tárgyévben hátralévő időre arányosan járó szabadságot, a további 5 nap szolgálatmentesség helyett pihentetését elsősorban a szabadsága terhére kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabadságot vagy szolgálatmentességet a külföldi szolgálatot követő 3 hétben kell biztosítani.

59. Az 1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok

216. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány

a) 1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerinti,

b) miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont h)–j) alpontja szerinti

külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.

217. § (1) A külföldi szolgálat időtartamának kizárólag a szolgálati érdekből, ténylegesen külföldön töltött, a vezénylésben meghatározott időtartam minősül. A külföldi szolgálat időtartamát a vezénylésben úgy kell megállapítani, hogy a fogadó fél által előírt első szolgálatteljesítési nap előtt, és az általa meghatározott utolsó szolgálatteljesítési nap után – figyelembe véve a külföldi állomáshely földrajzi távolságát és a tervezett közlekedési eszközt is – megfelelő idő legyen az állomány tagjának az első kiutazásra és a végleges hazautazásra.

(2) Ha az állomány tagja a külföldi szolgálatot szolgálati érdekből a vezénylésben meghatározott kezdő időponttól eltérő időpontban kezdi meg, vagy az abban szereplő befejező időponttól eltérő időpontban fejezi be, akkor a vezénylést módosítani kell.

(3) Az állomány tagja a kiutazását a vezénylés első napján kezdheti meg.

(4) Ha az állomány tagja a végleges hazatelepüléskor a vezénylés lejártát követően tervezi a hazaérkezést, azt az állományilletékes parancsnok a vezénylés lejártát követő munkanapokra szabadság kiadásával engedélyezheti.

218. § (1) Az állomány tagja a külföldi szolgálatteljesítése során a műveleti területre vezényelhető.

(2) A nemzetközi szervezet, parancsnokság felkérésén alapuló külföldi szolgálatra vezénylésre csak a megfelelő magyar közjogi engedély alapján kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével a műveleti területre történő vezénylést a nemzetközi szervezet, parancsnokság igényének, így különösen a vezénylés kezdő és befejező időpontjának figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) A Hjt. 204. § (2) bekezdését az (1)–(3) bekezdés szerinti vezénylésre is alkalmazni kell.

219. § Az 1. § 10. pont c) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a 207. §-ban meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogadó fél előírásai helyett a szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

220. § (1) Az állomány tagja részére az évi alap- és pótszabadság kiadásánál

a) a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően kell kiadni,

b) a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdése után időarányosan járó, valamint az a) pont szerinti, de objektív okok miatt ki nem adott szabadságot – ha arra lehetőség van – a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt kell kiadni, vagy

c) a külföldi szolgálat befejezésének évében a külföldi szolgálat befejezéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből vagy az állomány tagjának méltányolható kérelme esetén a külföldi szolgálatteljesítés befejezését követően kell kiadni.

(2) Az állomány tagja a magyarországi munkaszüneti napok alatt csak a fogadó fél szabályai szerint mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ennek elmaradása utólag nem kompenzálható. Az állomáshely szerinti országban a fogadó fél által kiadott munkaszüneti napok az állomány tagjának szabadságába nem számíthatók be.

60. Az 1. § 10. pont a), d), e) és f) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok

221. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány

a) 1. § 10. pont d), e) és f) alpontja szerinti,

b) miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont a) alpontja szerinti

külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.

222. § (1) A vezénylésben a szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontja a váltási terv, valamint a műveleti területre történő ki- vagy hazaszállítás időpontjának függvényében módosítható.

(2) Az állomány tagja legfeljebb 90 napig szolgálati érdekből végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati feladat ellátására is utasítható.

(3) Az állomány tagja külföldi szolgálati idejére a tulajdonát képező, illetve a jogszerű használatában lévő személyi használati tárgyakat az állományilletékes parancsnok előzetes intézkedésében, illetve a nemzetközi szervezet műveleti utasításában meghatározottak szerint tarthatja magánál.

223. § (1) Az éves szabadság a külföldi szolgálat ideje alatt a szolgálat érdekeit figyelembe véve csak méltányossági kérelemre és különösen indokolt esetben, az állandó műveleti szabályokban meghatározottak szerint és a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembevételével adható ki.

(2) Műveleti területen teljesített külföldi szolgálat alatt a pihenőidő nem lehet kevesebb az adott misszióra vonatkozó műveleti utasításban, nemzetközi szerződésben vagy más nemzetközi előírásokban foglalt, de legalább nyolcórás időtartamnál.

(3) A pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy annak letöltését a szolgálat leadása után 24 órán belül meg lehessen kezdeni.

(4) A külföldi szolgálatot teljesítőknek hetente legalább egy pihenőnapot kötelezően ki kell adni. A heti egy pihenőnapot a műveleti leterheltség függvényében, legfeljebb két részletben vagy akár összevontan is ki lehet adni.

(5) A pihenőnap kiadását a műveleti területen kell biztosítani.

224. § (1) Az állomány tagja részére a heti pihenőnapon felül, a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt műveleti szabadnap adható.

(2) A miniszter állapítja meg az egyes missziók műveleti szabadnapok számának meghatározása szempontjából történő kategóriába sorolását. A kategóriába sorolás alapját a vonatkozó nemzetközi megállapodásban foglaltak, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott állandó műveleti szabályokban előírtak, valamint a vezénylés időtartama képezik.

(3)250 Azon missziók esetén, ahol a műveleti szabadnapok száma meghatározásának alapja a vezénylés időtartama vagy a műveleti szabadnapokat nem határozzák meg állandó műveleti szabályok, ott a műveleti szabadnapok száma a vezénylés időtartama figyelembe vételével kerül meghatározásra.

(4) A műveleti szabadnapok kiadásának rendjét a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembe vételével kell meghatározni.

(5) A műveleti szabadnapokat összesítve is ki lehet adni.

225. § (1) A pihenőidő, a pihenőnapok és a műveleti szabadnapok általános rendtől eltérő összesített kiadására különösen váltási időszakban, az állomány részleges távollétével vagy fel nem készítettségével járó időszakban, illetve a készenléti időszakokban történő szolgálatteljesítés esetén van lehetőség.

(2) A vezénylés időtartama alatt ki nem adott 223. § szerinti pihenőidő és pihenőnap, valamint 224. § szerinti műveleti szabadnap a vezénylés megszűnése vagy megszüntetése után nem érvényesíthető, pénzben meg nem váltható.

(3) Az állomány tagja részére műveleti területen a magyar vagy a külföldi szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időn kívüli időtartamra – így különösen a pihenőidőre, a pihenőnapra, a műveleti szabadnapra vonatkozóan – is meghatározhatja a szolgálati hely elhagyásának módját és feltételeit.

61. Az 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatra vonatkozó különös szabályok

226. § E Fejezetet az állomány 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatot teljesítő tagjára ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

227. § (1) Nemzetközi szervezetben pályázat alapján betölthető katonai beosztás elnyerése céljából az állomány tagjának előzetes, munkáltatói támogató nyilatkozat adható, ha a szolgálati beosztás betöltése a szolgálat érdekével egybeesik, ahhoz nemzeti érdek fűződik és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll.

(2) Az előzetes munkáltatói támogatás nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.

(3) A szolgálati érdek megállapításáról a szakmai felelős javaslata alapján a miniszter dönt.

228. § (1) Az állomány tagja a nemzetközi szervezet pályázatára történő pályázáshoz felkéréssel vagy pályáztatással választható ki. A kiválasztott személy a szolgálati érdek meglétének vezetői megállapítása esetén pályáztatható a nemzetközi szervezet felé.

(2) A felkészítés és a külföldi szolgálat feltételeinek meghatározásánál a nemzetközi szervezet által támasztott követelményeket kell alapul venni.

62. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

229. § (1) A 144. § (2)–(4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az iratismertetésen való részvételre, feljegyzés, másolat készítésére, bizonyítási indítvány megtételére az állomány eljárás alá vont tagja jogosult.

(2) A 149. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a határozatot az állomány eljárás alá vont tagja részére kell kézbesíteni.

230. § (1) A KNBSZ külföldi szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagja által elkövetett nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő fegyelemsértés esetén a fegyelmi jogkört a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

(2) Ha a fegyelemsértés nem függ össze nemzetbiztonsági tevékenységgel, akkor a fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg értesíti a KNBSZ főigazgatóját.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetén a fegyelemsértés nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő jellegének meghatározása során a KNBSZ főigazgatójának nyilatkozata az irányadó.

231. § (1) Ha a külföldi szolgálat teljesítése során az állomány tagjával szemben a külföldi szolgálati elöljáró kezdeményez fegyelmi felelősségre vonást, a fegyelmi jogkört gyakorló köteles azt megvizsgálni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló

a) a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséről és a vizsgálat eredményéről az elöljáró parancsnok részére jelentést tesz, és

b) a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményező külföldi szolgálati elöljárót tájékoztatja a fegyelmi eljárás elrendeléséről, vagy elmaradásának okairól.

232. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén szolgálatot teljesítő vizsgálót jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén kívül szolgálatot teljesítő vizsgálót is kijelölhet a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén nem tud a 136. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő vizsgálót kijelölni.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében az állomány eljárás alá vont tagja hazarendelhető.

(4) Haza kell rendelni az állomány eljárás alá vont tagját, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló ügy súlyossága miatt az állomány eljárás alá vont tagja külföldi szolgálatának folytatása a szolgálati rend és fegyelem fenntartását veszélyeztetné, vagy a Honvédség külföldi megítélését súlyosan hátrányosan érintené.

233. § Az állomány eljárás alá vont tagja részére a fegyelmi ügyben hozott határozatot a lehető legrövidebb időn belül oly módon kell kézbesíteni, hogy – szolgálati feladat ellátására, illetve egyéb okból történő távollétére tekintettel – módja legyen a határozat személyes átvételére.

234. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 60 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) Az eljárási cselekményekről szóló értesítést az állomány eljárás alá vont tagjának, a tanúnak, a sértettnek, a szakértőnek postai úton, távbeszélőn, telefaxon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni. A vizsgáló a címzettel a személyes megjelenés alkalmával szóban is közölheti az értesítés tartalmát. Feljegyzésben kell rögzíteni a nem postai úton történő kézbesítés tényét.

(3) Ha a vizsgálat során olyan tanú, sértett, szakértő meghallgatása szükséges, aki nem tartózkodik a külföldi szolgálatteljesítés helyén, úgy a vizsgáló az érintett honvédelmi szervezet vezetőjét az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton megkeresi. A megkeresésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, melyekre a fegyelmi vizsgálat szempontjából szükség van.

(4) A külföldi katonai rendőr, rendész vagy ilyen jogkörrel rendelkező más személy által készített jelentést a fegyelmi vizsgálat során bizonyítékként kell megvizsgálni.

(5) A vizsgáló a fegyelmi vizsgálat befejezését követően a fegyelmi vizsgálat során keletkezett iratokat telefaxon vagy elektronikus úton is megküldheti a fegyelmi jogkört gyakorló részére.

235. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok a személyes meghallgatás időpontját úgy tűzi ki, hogy az állomány eljárás alá vont tagja és a vizsgáló szolgálati feladatukra is tekintettel az eljárási cselekményen részt tudjon venni.

(2) A személyes meghallgatás történhet távbeszélőn vagy elektronikus úton is.

(3) Nem kell személyes meghallgatást tartani, ha a (2) bekezdés szerinti technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, és az állomány eljárás alá vont tagja, valamint a vizsgáló hazarendelésére nincs lehetőség.

63. A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

236. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja a méltatlansági eljárás lefolytatása érdekében hazarendelhető.

(2) A méltatlansági vizsgálatot 60 napon belül kell befejezni.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

64. Általános rendelkezések

237. § (1) Az önkéntes tartalékos katonára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)251 Nem alkalmazható a 2. § (1) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés c)–g) pontja, az 5–12. §, a 16. §, a 17. §, a 19–33. §, a 35–50. §, az 52–61. §, a 63. §, a 64. §, a 66. §, a 67. §, a 69. §, a 74–120. §, 121–123. §, a 124. § (1) bekezdése,, a 2–10. és a 13. és a 14. melléklet.

(3) Az önkéntes tartalékos katonákra az 1. melléklet 10. pontját kell alkalmazni.

(4)252 Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusai a következők:

a) önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony,

b) önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony és

c) önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati viszony.

65. Munkáltatói jogkört gyakorló

238. § (1)253 Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében a munkáltatói jogköröket annak a honvédelmi szervezetnek (a továbbiakban: állományilletékes honvédelmi szervezet) az állományilletékes parancsnoka gyakorolja, amelynek állománytáblájában, munkaköri jegyzékében az önkéntes tartalékos szerződésben meghatározott szolgálati beosztás rendszeresítésre került.

66. A II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

239. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák utánpótlását a Honvédség toborzó rendszere biztosítja.

(2)254 Az önkéntes tartalékos katona állományba vételére az önkéntes tartalékos szerződés megkötésével kerül sor. Az önkéntes tartalékos szerződés megkötésére az állományilletékes parancsnok vagy nevében eljárva, a 2. § (6) és (7) bekezdés szerint az általa kiadmányozásra felhatalmazott, szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást betöltő személy is jogosult.

(2a)255 Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati viszony határozott, az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű önkéntes tartalékos szolgálati viszony a vállalt szolgálati idő lejártával a szerződés módosításával meghosszabbítható.

(3)256 Az önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra való felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos követelményeket a HVKF, illetve a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítők esetében a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

67. A III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

240. § (1) Az önkéntes tartalékos katona – a Hjt. 215. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével – más szolgálati beosztásba az önkéntes tartalékos szerződése módosításával helyezhető át.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti áthelyezés következtében a munkáltatói jogkört gyakorló megváltozik, a szerződés módosítása során a Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos katona szolgálati viszonya meghosszabbítása esetén az érintettről készült korábbi értékeléseket figyelembe kell venni.

68. A IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

241. § (1) A Hjt. 215. § (1) és (2) bekezdése esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony

a)257 a Hjt. 215. § (1) bekezdés a) pontja esetén a hivatásos, a szerződéses, honvéd tisztjelölti vagy honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítését megelőző napon,

b)258 a Hjt. 215. § (1) bekezdés b) pontja esetén a 237. § (4) bekezdése szerinti más típusú önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőző napon, és

c) a Hjt. 215. § (1) bekezdés c) pontja esetén az ok bekövetkezésének napján

szűnik meg.

(2)259 A Hjt. 215. § (1) bekezdés a) pontja esetén a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben vagy a szerződésben rögzíteni kell.

242. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 215. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

(2) A nyilatkozat nem vonható vissza.

243. § (1) A Hjt. 215. § (2) bekezdése szerinti rövidebb megszűnési idő a jognyilatkozatban kezdeményezhető. A másik fél a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját a jognyilatkozaton haladéktalanul rögzíti. A rövidebb megszűnési időben történő megállapodás a jognyilatkozaton feltüntetett egybehangzó akarattal jön létre.

(2) A rövidebb megszűnési időt úgy kell megállapítani, hogy az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

69. Behívás, szolgálathalasztás, átütemezés

244. § (1) A Hjt. 216. § (1) bekezdése szerinti behívóparancs vagy bevonulási parancs tartalmazza

a) az önkéntes tartalékos katona családi- és utónevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, lakcímét, édesanyja születési nevét,

b) azon okmányok és felszerelési tárgyak megnevezését, amelyeket az önkéntes tartalékos katona a bevonulási helyre köteles magával vinni,

c) a megjelenési kötelezettség elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,

d) a közösségi közlekedés használatának szabályairól szóló tájékoztatást,

e) a bevonulás helyét és időpontját,

f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: központi katonai igazgatási szerv) parancsnokának aláírását, és

g) a központi katonai igazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.

(2) A bevonulás helyét és időpontját

a) a behívóparancsban – annak kiadását megelőzően – a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka,

b) a bevonulási parancsban – a bevonulási parancs közlését követően – az önkéntes tartalékos katona

tölti ki.

(3)260 A tényleges szolgálatteljesítés a bevonulási időponttól a tényleges szolgálatból történő elbocsátásig tart. Az állományilletékes honvédelmi szervezet az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatból történő elbocsátását megelőző 2 munkanappal értesíti a központi katonai igazgatási szervet az elbocsátás tervezett időpontjáról.

(4)261 Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatból történő elbocsátásakor az állományilletékes honvédelmi szervezet átadja részére a tényleges katonai szolgálat lefolyásáról szóló igazolást.

245. § (1) Az önkéntes tartalékos szerződés megkötésével egyidejűleg az önkéntes tartalékos katona részére át kell adni a bevonulási parancsot, és a bevonulási paranccsal kapcsolatos eljárási rendről szóló tájékoztatót. A bevonulási parancs a központi katonai igazgatási szerv által közölt adatokkal való kitöltéssel válik érvényessé.

(2) Az önkéntes tartalékos katona a bevonulási parancsot önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fennállása ideje alatt köteles megőrizni, azt a részére a későbbiekben meghatározott időpontban és céllal felhasználni.

(3)262 A bevonulási parancsot az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka hatálytalanítja.

245/A. §263 (1) Az önkéntes tartalékos katona kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívása tárgyában a HVKF által belső rendelkezésben vagy parancsban elrendelt feladat esetén a HVKF, egyéb esetben az állományilletékes parancsnok dönt.

(2) A KNBSZ állományába tartozó önkéntes tartalékos katona alapkiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívásának elrendeléséről a KNBSZ főigazgatója dönt.

246. § (1)264 Az önkéntes tartalékos katona behívását az állományilletékes honvédelmi szervezet igényének megfelelően a központi katonai igazgatási szerv, a bevonulási helyen megjelent önkéntes tartalékos katona állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő átadását pedig a honvédelmi szervezet helyőrsége szerint területileg illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: átadó katonai igazgatási szerv) hajtja végre.

(2) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a behívásra vonatkozó döntését követően – a területileg illetékes katonai igazgatási szerv megyei, fővárosi védelmi bizottságokba delegált álladó tagján keresztül – a napi 100 főnél nagyobb létszámú bevonulás előtt tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról, a bevonulási helyekről.

(3)265 Az állományilletékes honvédelmi szervezet a bevonulás zavartalan végrehajtása érdekében bevonulási helyet működtet, együttműködik a területileg illetékes rendőri szervvel, megszervezi a közösségi közlekedéssel érkező önkéntes tartalékos katonák helyőrségen belüli szállítását, a bevonulási hely forgalomszabályozását, szükség szerint megszervezi a bevonult önkéntes tartalékos katonák bevonulási helyről történő útba indítását és továbbszállítását.

247. § (1)266 Az állományilletékes honvédelmi szervezet az előre megtervezett – nem kiképzési jellegű – tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás időpontját és várható időtartamát a behívás kezdeményezését megelőzően előzetesen egyezteti az önkéntes tartalékos katonával, és erről tájékoztatja az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.

(2)267 Az állományilletékes honvédelmi szervezet az önkéntes tartalékos katona behívását a behívás időpontja előtt legalább 60 nappal kezdeményezi a központi katonai igazgatási szervnél.

(3)268 A (2) bekezdés szerinti megkeresés tartalmazza a tényleges szolgálatteljesítésre szolgálatra behívandó önkéntes tartalékos katona nevét, születési idejét, anyja születési nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét és lakóhelyét, a tervezett behívás időpontját, időtartamát, helyszínét, célját, a tényleges szolgálatteljesítésből történő elbocsátás tervezett időpontját, a honvédelmi szervezet részéről a további együttműködés végrehajtására kijelölt együttműködő szolgálati személy nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását, elérhetőségeit.

248. § (1)269 A központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katonát a kiképzésre, felkészítésre történő behívás időpontjáról, helyszínéről és várható időtartamáról a behívás előtt 60 nappal értesíti. Az értesítés kézbesítése sikertelenségének a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésére nincs halasztó hatálya.

(2) A központi katonai igazgatási szerv a behívóparancsot a kiképzésre, felkészítésre, valamint az előre megtervezett tényleges szolgálatteljesítésre történő bevonulás időpontja előtt legalább 30 nappal az önkéntes tartalékos katona részére postai úton kézbesíti.

(3)270 A (2) bekezdéstől eltérően a központi katonai igazgatási szerv

a) a bevonulási parancsot – ha azt a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a megyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katonák, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a megyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katonák és az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák részére a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal, vagy

b) a bevonulási parancsot – ha a Honvédség erőinek igénybevételére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában, vagy a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat végrehajtása alatt kerül sor – telefonon vagy elektronikus úton

ba) az önkéntes műveleti tartalékos katona részére – az a) pontban meghatározott személyek kivételével – a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, és

bb) az a) pontban meghatározott személyek, valamint az önkéntes védelmi tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli, a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal,

c) a bevonulási parancsot a KNBSZ állományába tartozó önkéntes műveleti tartalékos katona részére, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. §-ában meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal

is közölheti.

(4) A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetében a központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a közlést követő napon telefonon vagy elektronikus levélben értesíti a tervezett bevonulási időpontról.

(5)271 A központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját tájékoztatja a behívás időpontjáról, helyszínéről és a tényleges szolgálat várható időtartamáról.

249. § Az átadó katonai igazgatási szerv a Kat. 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában a bevonulás előtt tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes helyi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról és a bevonulási helyekről.

250. § (1) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka

a) az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott esetben és rendben,

b) egészségügyi okból,

c) tanulmányok folytatása miatt, vagy

d) családi, illetve fontos személyi érdekből

a tényleges szolgálatteljesítés tervezett bevonulás időpontjától legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 40. napig történő átütemezését, vagy a tervezett bevonulási időpontot követő 41. naptól legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 6 hónap időtartamig történő elhalasztását engedélyezheti.

(2) A szolgálathalasztás legfeljebb az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséig tart.

251. § (1) A tényleges szolgálatteljesítést az önkéntes tartalékos katona kérelmére el kell halasztani a behívása idején fennálló betegség, múló fogyatékosság időtartamára.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 3 hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiadott orvosi igazolást.

(3)272 A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott önkéntes tartalékos katona egészségi állapotát igazoló okiratokat a kérelmező közeli hozzátartozója, élettársa, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is benyújthatja.

252. § (1) Kérelemre a szorgalmi és a vizsgaidőszak idejére a tényleges szolgálatteljesítés elhalasztását vagy átütemezését kell engedélyezni az önkéntes tartalékos katonának, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, doktori képzésben, vagy középiskolában, illetve szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt. A kérelmet az önkéntes tartalékos katona, illetve az oktatási intézmény nyújthatja be.

(2) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása vagy az átütemezése kérelemre engedélyezhető annak az önkéntes tartalékos katonának is, aki a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra történő behívás számára aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény vagy képző szerv által kiállított, a tanulmányok folytatását igazoló jogviszony igazolását.

253. § (1) Családi kötelezettség miatt a tényleges szolgálatteljesítést kérelmére el kell halasztani annak az önkéntes tartalékos katonának, aki a vele közös háztartásban élő beteg, ápolásra vagy gondozásra szoruló kiskorú testvérét, házastársát, gyermekét, unokáját, szülőjét, nagyszülőjét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és az önkéntes tartalékos behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást,

b) a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát, ha az önkéntes tartalékos katonát a kiskorú testvére, unokája, szülője, nagyszülője gyámjává, vagy szülője, nagyszülője gondnokává rendelték ki, vagy

c) az eltartásra kötelezésről szóló határozatot, ha az önkéntes tartalékos katonát szülője eltartására bíróság vagy hatóság kötelezte.

(3) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása, vagy átütemezése más fontos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben – a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján – is engedélyezhető. A kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát.

254. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák különleges jogrend időszakában történő behívása esetén a központi katonai igazgatási szerv

a) a behívás tervezett időpontja előtt 30 nappal írásban tájékoztatja a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katonát a tervezett behívás időpontjáról, helyszínéről,

b) a behívóparancsot a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katona részére legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles postai úton megküldeni, és

c)273 a megyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katonákkal, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a megyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katonákkal, valamint az önkéntes területvédelmi tartalékosokkal, ha a feladat végrehajtása megköveteli, telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli a bevonulási parancsot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatót nem kell megküldeni, ha a behívás elrendelése és a behívás időpontja között kevesebb mint 30 nap van.

(3)274 Az (1) bekezdéstől eltérően a veszélyhelyzet, szükségállapot, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás kihirdetését követően a központi katonai igazgatási szerv

a) a bevonulási parancsot telefonon vagy elektronikus úton az önkéntes műveleti tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, az önkéntes védelmi tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli, vagy

b) a bevonulási parancsot – a megyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katona, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a megyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katona, valamint az önkéntes területvédelmi tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt 3 nappal is közölheti.

(4) A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetén az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a központi katonai igazgatási szerv a közlést követő napon telefonon vagy elektronikus levélben értesíti a tervezett bevonulási időpontról.

255. § (1) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztására vagy átütemezésére irányuló kérelem

a) a behívóparancs kézbesítéséig postai úton, vagy személyesen nyújtható be a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez. kivéve, ha a kérelem alapjául szolgáló ok ezt követően keletkezett, és

b)275 benyújtása a behívóparancs és a bevonulási parancs teljesítésére – az átütemezés vagy elhalasztás tárgyában hozott jogerős határozat kézbesítéséig – a 252. § (2) bekezdése és a 253. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem kivételével halasztó hatályú.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a bevonulási paranccsal ellátott önkéntes tartalékos katona a kérelmét a bevonulási parancs közlésekor telefonon vagy elektronikus levél formájában is előadhatja, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett azzal, hogy az ezt követő 3 napon belül – postai úton vagy személyesen – írásban is be kell nyújtani a kérelmet a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez.

256. § (1)276 A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka – az állományilletékes honvédelmi szervezet vezetőjével történt egyeztetést követően – a 255. § szerint benyújtott írásbeli kérelem katonai igazgatási szervhez történő beérkezését követő 15 napon belül a rendelkezésére álló adatok alapján hatósági határozatban dönt a tényleges szolgálatteljesítés elhalasztásának vagy átütemezésének engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(2) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a 248. § (3) bekezdése, valamint a 254. § szerint kiadott behívóparancs vagy bevonulási parancs esetén az (1) bekezdés szerinti döntését 3 napon belül hozza meg.

(3) A behívóparancs kiadását vagy a bevonulási parancs közlését követően benyújtott szolgálathalasztási, behívás átütemezési kérelem esetén, ha a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a kérelemben foglaltaknak helyt ad, akkor a behívóparancsot vagy a bevonulási parancsot határozatban vonja vissza, és ezzel egyidejűleg meghatározza az annak bevonását megalapozó ok megszűnését követő legkorábbi behívhatóság időpontját.

(4) A szolgálathalasztási vagy átütemezési kérelem jogerős elutasítása esetén a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója bírósághoz fordulhat. A kérelmet a bíróság soron kívül, nemperes eljárásban bírálja el. A kérelemben az önkéntes tartalékos katona vagy a munkáltatója kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

(5) A központi katonai igazgatási szerv

a) az (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát postai úton kézbesíti az önkéntes tartalékos katona részére, valamint ha azt az önkéntes tartalékos katona munkáltatója kérelmére indult eljárásban hozta meg az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának is, és

b)277 döntéséről elektronikus levél formájában tájékoztatja az állományilletékes honvédelmi szervezetet.

(6)278 Ha az állományilletékes honvédelmi szervezet vagy a behívást kezdeményező honvédelmi szervezet a behívási igényéről lemond, a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a behívóparancsot határozatban visszavonja.

265/A. §279 (1) A honvéd tisztjelölt – a Hjt. 40. §-ában meghatározottak szerinti – eggyel magasabb rendfokozattal történő állományba vételére a képzése során nyújtott teljesítményének elismeréseként, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén kerülhet sor.

(2) A honvéd tisztjelölt eggyel magasabb rendfokozattal történő állományba vételére akkor kerülhet sor, ha a tisztjelölt

a) kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkezők között a 14. melléklet 2. táblázata szerinti rangsorban az első helyen áll, és

b) tanulmányai folytatása során nem került sor fegyelmi felelősségének megállapítására.

(3) A kiválóan végzett honvéd tisztjelöltre vonatkozó kinevezési javaslatot az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét szabályzó rendeletében meghatározott írásbeli vizsgát követő harmincadik napig személyi javaslati lapon kell felterjeszteni a központi személyügyi szerv vezetője felé.

257. § Az állományilletékes parancsnok megvizsgálja az önkéntes tartalékos szolgálati viszony fenntartásának indokoltságát, ha az önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója kérelmére a központi katonai igazgatási szerv két egymást követő alkalommal az előre tervezett tényleges szolgálatteljesítését elhalasztja, vagy behívását átütemezi.

70. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

258. §280 Az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a KNBSZ vonatkozásában a honvédelmi miniszter, az MH vonatkozásában a HVKF által jóváhagyott hadi állománytáblák tartalmazzák.

259. §281

XII. FEJEZET

A HONVÉD TISZTJELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

71. Általános rendelkezések

260. § (1) A honvéd tisztjelöltekre e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)282 Nem alkalmazható a 3.§ (2), (3) és (5) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés b)–c) pontja, a 9. § (2) bekezdése, a 11–17. §, a 20–25. §, a 29–32. §, a 34–57. §, az 58. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdése, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, a 60. § (3) bekezdése, a 61. § e) pontja, a 63–72. §, a 79–96. §, a 98–114. §, a 119–126. §, a 129. §, a 130. § (2) bekezdés a) pontja, a 157. § (2) bekezdés a) pontja, a 158. § (1) bekezdése, a 162. §, a 163. § (4) bekezdése, a 165. § és az 1–11. melléklet.

72. Az I. és a II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

261. § (1) A honvéd tisztjelölt tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorlót a 13. melléklet határozza meg.

(2) A honvéd tisztjelöltek esetén állományilletékes parancsnok az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka.

262. § (1) A hivatásos állományba vételt megelőzően személyi beszélgetést kell lefolytatni.

(2) A személyi beszélgetésről jegyzőkönyv készül.

(3) A hivatásos állományba vételi eljárást a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv folytatja le.

263. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az MH Ludovika Zászlóalj személyügyi szerve folytatja le.

(2) Az állományba vételi eljárás során csoportos tájékoztatást kell lefolytatni a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. A csoportos tájékoztatást az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy folytatja le.

73. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

264. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén értékelő vezetőnek a századparancsnok minősül.

(2) A honvéd tisztjelöltek katonai teljesítményértékelésének formai és tartalmi követelményeit a 14. melléklet határozza meg.

(3) A teljesítményértékelést a tanulmányi félév végén kell elkészíteni. A honvéd tisztjelölt teljesítményét 1–5-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok azonos mértében számítanak be a végeredménybe.

265. § (1) Az értékelés célja az évfolyamrangsor kialakítása.

(2) Az évfolyamrangsor képezi a szakirány, specializáció- és modul-választásra való jogosultság sorrendjének, és az első tiszti szolgálati beosztás tervezésénél az egyes szolgálati beosztásba tervezettek sorrendjének az alapját.

(3) A teljesítményértékelés eredményét a KGIR rendszerben az értékelést követő hónap 15. napjáig rögzíteni kell.

266. § (1)283 A honvéd tisztjelölt a Hjt. 228. § (6) bekezdése szerint a Honvédség által a részére jogszabály vagy ösztöndíjszerződés alapján nyújtott képzési támogatást köteles megtéríteni. A képzési támogatás megtérítésére, visszakövetelésére, a fizetési könnyítésre és a mentesítésre a 115–117. §-t megfelelően alkalmazni kell. A Hjt. 228. § (6) bekezdése szerinti felróható oknak minősül, ha a tisztjelölti szolgálati viszony a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 68. § (1) bekezdés e)–g), i)–m) és p) pontja, 228. § (2) és (3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Ha a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya a Hjt. 228. § (4) bekezdés b) pontja alapján vagy a Hjt. 228. § (4) bekezdés c) vagy d) pontja szerint tartalékos szolgálat vállalásával szűnik meg, a felróhatóság megállapíthatóságáról a hallgatói jogviszony megszűnésének okára figyelemmel az állományilletékes parancsnok dönt.

(2) Ha a megtérítésre kötelezett a tisztjelölti szolgálati viszonyának megszűnését követő 2 éven belül szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti szolgálati viszony időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a Honvédség központi személyügyi szervének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.

(4) A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a megtérítésre kötelezett az időarányosan fennálló tartozás megfizetésére köteles, ha a szolgálati viszonya az előírt időtartamból még fennálló idő előtt szűnik meg. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

266/A. §284 A honvéd tisztjelöltnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 31. § (1) bekezdése szerint engedélyezett párhuzamos képzésen való részvételét a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja. A tanulmányi szerződésre – a 260. § (2) bekezdésétől eltérően – a 109–117. §-t kell alkalmazni.

74. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

267. § (1) Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt és az állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárást elkülönítetten, a rájuk vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.

(2)285

75. A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

268. § (1) A méltatlansági eljárás során a méltatlansági bizottság elnöke az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy.

(2) A 163. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv a javaslatot megalapozó tényállást és indokait tartalmazza.

76. A X. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

269. § A honvéd tisztjelölt külföldi szolgálatra történő vezénylése a 190. § (1) bekezdés a) pontja helyett az évfolyam megjelölését tartalmazza.

XIII. FEJEZET

A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

77. Általános rendelkezések

270. § (1) A honvéd altiszt-jelöltekre e rendelet állomány tagjára és honvéd tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)286 Nem alkalmazható a 3. § (2)–(3) és (5) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés b)–c) pontja, a 9. § (2) bekezdése, a 11–17. §, a 20–25. §, a 29–32. §, a 34–57. §, az 58. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése, az 59. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 60. § (3) bekezdése, a 61. § e) pontja, a 63–72. §, a 79–96. §, a 98–114. §, a 119–126. §, a 158. § (2) bekezdése, a 265. § (2) bekezdése és az 1–11. melléklet.

78.287 Az I., a II. és a IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

271. § (1) A honvéd altiszt-jelöltek esetén állományilletékes parancsnok az MH Altiszti Akadémia parancsnoka.

(2) A katonai szakképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az MH Altiszti Akadémia személyügyi szerve folytatja le.

(3)288 Ha a honvéd altiszt-jelölt az ágazat vagy szakmairány szerinti tanulmányai során az egyes tantárgyak harmadik tanulmányi félévkor történő zárasakor legalább kettő tantárgyból elégtelen osztályzattal rendelkezik, az a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítésének minősül.

(4)289 A honvéd altiszt-jelölt a Hjt. 228. § (6) bekezdése szerint a Honvédség által a részére jogszabály vagy ösztöndíjszerződés alapján nyújtott képzési támogatást köteles megtéríteni. A képzési támogatás megtérítésére, visszakövetelésére, a fizetési könnyítésre és a mentesítésre a 115–117. §-t megfelelően alkalmazni kell. A Hjt. 228. § (6) bekezdése szerinti felróható oknak minősül, ha az altiszt-jelölti szolgálati viszony a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 68. § (1) bekezdés e)–f), i)–m) és p) pontja, 228. § (2) és (3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Ha a honvéd altiszt-jelölt szolgálati viszonya a Hjt. 228. § (4) bekezdés c) vagy d) pontja szerint tartalékos szolgálat vállalásával vagy a Hjt. 235. § (4) bekezdése alapján szűnik meg, a felróhatóság megállapíthatóságáról az altiszt-jelölti szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel az állományilletékes parancsnok dönt.

(5)290

79. A VII. és a VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

272. § (1)291 A fegyelmi vizsgálat során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét is.

(2) A fegyelmi ügyet a fegyelmi bizottság bírálja el, melynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja, a vezénylő zászlós és a diákönkormányzat kijelölt képviselője. A fegyelmi bizottság mellett a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jogi és igazgatási szolgálat tagja látja el.

(3) A honvéd altiszt-jelölt tanulmányi teljesítménye sem enyhítő, sem súlyosító körülményként nem vehető figyelembe.

(4) A méltatlansági bizottság tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja és a vezénylő zászlós.

XIV. FEJEZET

A NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

80. Általános rendelkezések

273. § A nyugállományú katona Hjt. 139. § (3) bekezdése szerinti kegyeleti minősítésére a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka jogosult.

81. Méltatlanság

274. § (1) A nyugállományú katonával szemben a Hjt. 223. § (2) bekezdése szerint méltatlansági vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: katonai igazgatási szerv) folytatja le.

(2) A vizsgálatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka által kijelölt személy vagy bizottság hajtja végre, aki az eljárás során összegyűjti mindazon bizonyítékokat, amelyek a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek. A vizsgálat során a nyugállományú katonát írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, személyesen meg kell hallgatni, vagy írásban kell nyilatkoztatni. A vizsgálat az érintett távollétében is lefolytatható, ha az érintett az eljárásban nem kíván részt venni.

(3) A vizsgáló a vizsgálat megállapításait 30 napon belül jelentésben foglalja össze. A jelentés tartalmazza különösen

a) a vizsgálattal megbízott személy vagy személyek nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását,

b) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

c) a kifogásolt magatartás vagy cselekmény leírását, a méltatlanság fennállását megalapozó körülményeket,

d) a nyugállományú katona személyes meghallgatása vagy írásbeli nyilatkozata során előadott lényeges körülményeket, és

e) a vizsgálat összegzett eredményét és a döntésre vonatkozó javaslatot.

(4) Az eljárás a katonai igazgatási szerv parancsnoka által egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(5) Az eljárásra okot adó cselekmény bekövetkezésétől számított 6 hónapon túl az eljárás nem indítható meg.

275. § (1) A méltatlanságról szóló határozatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka a vizsgálati jelentés kézhezvételét követő 8 napon belül hozza meg. A határozat bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll, fel kell tüntetni továbbá a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, szolgálati beosztását és aláírását.

(2) A bevezető rész tartalmazza különösen

a) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, és

b) azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt az eljárás indult.

(3) A rendelkező rész tartalmazza különösen

a) az egyenruha-viselési jog megvonásáról, illetve a rendfokozat használatától való eltiltásról hozott döntést, és

b) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről szóló tájékoztatást.

(4) Az indokolás tartalmazza különösen

a) a megállapított tényállás ismertetését, a bizonyítékokra történő utalást,

b) a nyugállományú katonának az ügyben tett nyilatkozata lényegét és annak értékelését, és

c) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását.

(5) A határozat elleni jogorvoslatra és a bírósági út igénybevételére a Hjt. fellebbezésre és bírósági útra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

276. § A katonai igazgatási szerv parancsnoka 275. § szerinti határozatának jogerőre emelkedésével az egyenruha viselésére, illetve a rendfokozat használatára méltatlan nyugállományú katona elveszti a Honvédség által nyújtott szociális, illetve kegyeleti gondoskodásra való jogosultságát, illetve rekreációs szolgáltatásra való igényjogosultságát.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. Hatályba léptető rendelkezések

277. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 7. § (3) bekezdése, a 118–120. §, a 124–126. § és a 9. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

83. Átmeneti rendelkezések

278. §292 A 90. § (2) bekezdésétől eltérően az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok 2017. június 30-ig egy évvel a főhadnagyi rendfokozatba történő előléptetést követően minősítő vizsgára jelentkezhetnek.

279. §293

280. § (1) A 2. melléklet szerinti iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt a rendelet hatálybalépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeket kell alkalmazni. Folyamatban lévőnek minősül a személyügyi eljárás, ha a személyi beszélgetésre e rendelet hatálybalépését megelőzően sor került.

(2) Ha a szolgálati beosztásra e rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt állapít meg,

a) az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható, és

b) a szolgálati beosztásba az állomány tagja akkor is áthelyezhető, ha megfelel a szolgálati beosztásra a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeknek.

281. § (1) A 27. § és a 3. melléklet szerinti idegennyelv-ismereti követelményeket a rendelet hatályba lépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni. E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt idegennyelv-ismereti követelményt kell alkalmazni.

(2)294 Ha a szolgálati beosztásra e rendelet alapján a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő idegennyelv-ismereti követelmény kerül megállapításra, az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.

(3)295 Az idegennyelvi-követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben 2014. február 28-ig kell rögzíteni.

(4)296 Az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatálybalépését297 követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni.

(5)298 Ha a szolgálati beosztásra az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelmény eltér az adott beosztásra a HM rendelet hatálybalépését299 megelőző napon érvényes idegennyelv-ismereti követelménytől, vagy az állomány e beosztást betöltő tagja a (2) bekezdés szerint került továbbfoglalkoztatásra, akkor a HM rendelet hatálybalépésekor az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.

(6)300 A munkáltatói jogkör gyakorlója a 27. § (2) bekezdése szerinti esetben, a HM rendelet hatálybalépését301 követő szolgálati beosztásba történő kinevezéskor és áthelyezéskor, idegennyelv-ismereti követelményként – a 282. §-ban meghatározott állománytáblák és munkaköri jegyzékek hatálybalépéséig – a hatályos állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményeket alkalmazza.

281/A. §302

282. §303

283. § (1)304

(2) A minősítő vizsga eredményét legelőször a 2015. évi előmeneteli tervezésnél kell figyelembe venni.

(3)305

(4) Az előmeneteli rangsorok kialakításakor

a) a 101. § (3) bekezdés b) pontját először a 2015. évi előmeneteli tervezési időszakban, és

b) a 101. § (3) bekezdés c) pontját először a 2016. évi előmeneteli tervezési időszakban

kell figyelembe venni.

(5) Akiről 2014 januárjában teljesítményértékelés nem készíthető, a 82. § figyelembe vételével az utolsó teljesítményértékelésének pontszámát át kell számítani százalékra azzal, hogy a kapott pontszámát el kell osztani 127-tel.

284. § A 116. § (2) bekezdését e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás megtérítésére is alkalmazni kell azzal, hogy a már visszafizetett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás nem követelhető vissza.

285. §306 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § j) pontjával megállapított 112. § (1) bekezdését azokra a tanulmányi szerződésekre és vezénylésekre is alkalmazni kell, amelyek esetében a megtérítési kötelezettség 2015. július 1-je után válik esedékessé.

286. §307 A Hjt. 247/G. § (6) bekezdését az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés g), i), k), vagy p) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjára kell alkalmazni.

286/A. §308 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet és a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet módosításáról szóló 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet

a) 5. §-ával megállapított 94/B. § (4) és (5) bekezdését,

b) 13. §-ával megállapított 119/A. § (1a) bekezdését, és

c) 16. §-ával megállapított 126/C. §-át

2015. december 12-étől kell alkalmazni.

286/B. §309 E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 26.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 69/A. § (3) és (5) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

84. Módosító rendelkezések

287. §310 E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 32/A. alcíme alapján a módosítással érintett készenléti szolgálatok szolgálati intézkedéseit felül kell vizsgálni, és azokat szükség esetén az R. hatálybalépését311 követő 30. napig módosítani kell.

288. §312

1. melléklet a 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez313

Az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje az állomány tagjára vonatkozóan

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

A hatáskör
területe

A munkáltatói jogkör megnevezése

HVKF

KNBSZ főigazgató

Központi személyügyi
szerv vezető

MH ÖHP parancsnok

Állományilletékes parancsnok

2.

1. Szolgálati viszony létesítése

1.1. Hivatásos szolgálati viszony létesítése, állománycsoport-váltás, hivatásos állományba való visszavétel, első rendfokozatba való kinevezés

 

3.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

4.

1.2. Szerződéses szolgálati viszony létesítése, állománycsoport-váltás, első rendfokozatba való kinevezés

5.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

6.

2. Szolgálati viszony módosítása

2.1. Kinevezés magasabb beosztásba

 

7.

- alezredes; őrnagy; főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba

X

X

 

 

 

8.

- törzszászlós; zászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba

 

X

X

 

 

9.

- százados; főtörzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba

 

 

 

 

X

10.

2.2. Első beosztásba történő kinevezés

 

11.

- alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; főtörzszászlós; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba

 

 

 

 

X

12.

2.3. Áthelyezés azonos beosztásba

 

13.

- ezredes; főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba

X

X

 

 

 

14.

- alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba

 

 

 

 

X

15.

2.4. Áthelyezés alacsonyabb beosztásba

 

16.

- alezredes; törzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba

X

X

 

 

 

17.

- őrnagy; százados; főhadnagy; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba

 

 

 

 

X

18.

2.5. Áthelyezés rendelkezési állományba a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c)-f) és v) pontja esetén

 

19.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

19a.

2.5a. Áthelyezés a Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j) vagy m) pontja szerinti rendelkezési állományból a Hjt. 46. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állományba

 

 

 

 

 

19b.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

X

 

 

20.

2.6. Áthelyezés rendelkezési állományba a Hjt. 46. § (1) bekezdés g)-m) és o)-t) pontja esetén

 

21.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

X

 

 

22.

2.7. Előléptetés

 

23.

- őrnagy; százados; főhadnagy; hadnagy; zászlós, főtörzsőrmester; törzsőrmester; őrmester; tizedes; őrvezető; közkatona

 

 

 

 

X

24.

- központi előmenetel keretében zászlós; főtörzsőrmester

 

 

X

 

 

25.

- törzszászlós

X

X

 

 

 

26.

2.8. A Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés, vezénylés megszüntetése

27.

- ezredes

X

X

 

 

 

28.

- alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; hadnagy; főtörzszászlós; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; őrmester; szakaszvezető; tizedes; őrvezető; közkatona

 

 

 

 

X

29.

2.9. A Hjt. 42. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti vezénylés, vezénylés megszüntetése

 

30.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

 

31.

2.10. A hivatásos állomány Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylése, vezénylés megszüntetése

 

32.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

33.

2.11. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti hazai katonai mesterképzésre vezénylés

 

34.

- főtiszt; tiszt

 

 

 

 

X

35.

2.12. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti hazai katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakra vezénylés

 

36.

- tábornok; főtiszt

X

 

 

 

 

37.

2.13. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti hazai, az NKE-n végrehajtásra kerülő egyéb tanfolyamra vezénylés

 

38.

- tábornok

X

 

 

 

 

39.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

40.

2. 14. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti hazai, a honvédségi szervezetek által végrehajtásra kerülő tanfolyamra, képzésre vezénylés

 

41.

- tábornok

X

 

 

 

 

42.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

43.

2.15. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti külföldi katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakra vezénylés

 

44.

- ezredes; alezredes

X

 

 

 

 

45.

2.16. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti külföldi nyelvképzésre vezénylés

46.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

 

47.

 

 

48.

 

 

49.

2.18. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egy évet meg nem haladó külföldi képzésre vezénylés

 

50.

- tábornok, főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

51.

2.19. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egy évet meghaladó külföldi képzésre vezénylés

 

52.

– tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

 

53.

2.20. Szerződés módosítása

 

54.

- ezredes

X

 

 

 

 

55.

- alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; hadnagy; főtörzszászlós; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; őrmester; szakaszvezető; tizedes; őrvezető

 

 

 

 

X

56.

2.21. A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás

 

57.

- ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztással

X

X

 

 

 

58.

- tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával – tábornok kivételével

X

X

 

 

 

59.

- alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; főtörzszászlós; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztással

 

 

 

 

X

60.

2.22. A Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti magasabb rendfokozat megállapítása

 

61.

- őrnagy; százados; főhadnagy; hadnagy; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester; őrmester

X

 

 

 

 

62.

 

2.23. A Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti alacsonyabb rendfokozat megállapítása

 

63.

- ezredes; alezredes; őrnagy; százados; főhadnagy; főtörzszászlós; törzszászlós; zászlós; főtörzsőrmester; törzsőrmester

X

 

 

 

 

64.

2.24. A szolgálati viszony Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti szünetelésének tudomásul vétele

 

65.

- tábornok; főtiszt; tiszt; altiszt; zászlós; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

65a.

2.25. A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás megkötése a hivatásos állomány tagjával, valamint annak megszüntetése

 

65b.

Tiszt, altiszt

X

 

 

 

 

65c.

2.26. A Hjt. 44/A. § (2)–(5) bekezdése szerinti feltételek a szerződéses állomány tagjának állományba vételekor történő kikötése, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosítás

 

65d.

Tiszt, altiszt

 

 

 

 

X

66.

3. Szolgálati viszony megszüntetése

3.1. Hivatásos szolgálati viszony Hjt. 59. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti megszüntetése

 

67.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

68.

3.2. Hivatásos szolgálati viszony Hjt. 59. § (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti megszüntetése

 

69.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

 

 

 

X

70.

3.3. Szerződéses szolgálati viszony Hjt. 59. § (2) bekezdése szerinti megszüntetése

 

71.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

72.

3.4. Döntés a Hjt. 61. § (1) és (5) bekezdése szerinti rövidebb határidőről

 

73.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

74.

4. Egyéb döntések

4.1. A Hjt. 80. §-a szerinti összeférhetetlenség alóli mentesítés

 

75.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

X

X

 

 

 

76.

4.2. A Hjt. 81. § (1) bekezdése szerinti más kereső tevékenység engedélyezése

 

77.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes;

közkatona

 

 

 

 

X

78.

4.3. A Hjt. 99. § (1) bekezdése szerinti rész-szolgálatteljesítés engedélyezése

 

79.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

80.

4.4. A Hjt. 116. és 117. §-a szerinti illetménynélküli szabadság engedélyezése

 

81.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

82.

4.5. Az engedélyezett illetménynélküli szabadság rövidebb időtartamra vonatkozó kérelem alapján történő megszüntetése

 

83.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

84.

4.6. A Hjt. 22. § (2) bekezdése szerinti bejelentéssel kapcsolatos tudomásul vétel vagy tiltás

 

85.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

86.

4.7. A Hjt. 25. § (1) bekezdése szerinti eltérés engedélyezése

 

87.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

88.

4.8. A Hjt. 25. § (4) bekezdése szerinti bejelentéssel kapcsolatos tudomásul vétel

 

89.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

90.

4.9. „Katonai szolgálat halottjává” nyilvánítás

 

91.

- tábornok

X

 

 

 

 

92.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

93.

4.10. A Hjt. 94. §-a szerinti szolgálatteljesítési idő meghatározása

 

94.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

95.

4.11. A Hjt. 201. § (3) bekezdésében foglaltak alapján történő engedélyezés

 

96.

- tábornok

X

 

 

 

 

97.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

98.

4.12. Beosztásból történő felfüggesztés, illetmény-visszatartás

 

 

 

 

 

99.

- ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásból

X

X

 

 

 

100.

- alezredes-főhadnagy; főtörzszászlós-
főtörzsőrmester; szakaszvezető-őrvezető rendfokozattal rendszeresített beosztásból

 

 

 

 

X

101.

4.13. Eltérő munkarend engedélyezése

 

 

 

 

 

102.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

103.

4.14. A fokozati vizsga-kötelezettség alóli halasztás, mentesítés engedélyezése

 

 

 

 

 

104.

 

- alezredes-százados; törzszászlós-
főtörzsőrmester; szakaszvezető-őrvezető

 

 

 

 

X

105.

 

4.15. Felvétel a Hjt. 76. § (1) bekezdése szerinti szolgálaton kívüliek közé

 

 

 

 

 

106.

 

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

106a.

 

4.16. A Hjt. 25. § (3) bekezdése szerinti visszarendelés

 

106b.

 

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

107.

5. Tanulmányi szerződés kötése hazai képzésen történő részvételre

5.1. Doktori (PhD) képzés

 

108.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

 

X

 

 

109.

5.2. Honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, tervezett előmenetelhez kapcsolódó polgári mesterképzés

 

110.

- tábornok

X

 

 

 

 

111.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

112.

5.3. Katonai képzés keretében nem induló, tervezett előmenetelhez kapcsolódó tanfolyam, képzés

 

113.

- tábornok

X

 

 

 

 

114.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

115.

6. Tanulmányi támogatások megtérítési kötelezettsége és visszakövetelésük

6.1. A tanulmányi támogatás megtérítése alóli mentesítés

 

116.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

X

 

 

 

 

117.

6.2. A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozóan fizetési könnyítés

 

118.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

X

 

 

119.

6.3. A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozó fizetési felszólítás

 

120.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

121.

7. Fegyelmi döntések

7.1. Fegyelmi eljárás elrendelése, felfüggesztése, megszüntetése

 

122.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

123.

7.2. Figyelmeztetés alkalmazása

124.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

125.

7.3. Feddés, megrovás, szigorú megrovás kiszabása

126.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

127.

7.4. Alapilletmény csökkentése, e fenyítés végrehajtásának felfüggesztése

 

128.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

129.

7.5. Kötelező várakozási idő meghosszabbítása, e fenyítés végrehajtásának megszüntetése

 

130.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

131.

7.6. Szolgálati viszony megszüntetése

 

132.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

133.

- tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

134.

7.7. Lefokozás

 

135.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

136.

- tisztes

 

 

 

 

X

137.

7.8. Pénzbírság, pénzbüntetés kiszabása, e fenyítések végrehajtásának felfüggesztése

 

138.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

 

X

139.

8. Méltatlansági döntések

8.1. Méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, megszüntetése, méltatlanság megállapítása

 

140.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

141.

- tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

142.

9. Kártérítésre vonatkozó döntések

9.1. Határozathozatal kártérítési eljárásban

 

143.

- tábornok

X

 

 

 

 

144.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

145.

9.2. Kártérítési igény előterjesztésére történő felhívás

 

 

 

 

 

146.

- tábornok; főtiszt; tiszt; altiszt; zászlós; tisztes; közkatona

 

 

 

 

X

147.

10. Vezénylés külföldi szolgálatra

10.1. Ideiglenes külföldi szolgálatteljesítés

 

148.

- tábornok

X

 

 

 

 

149.

10.2. A Hvt. 80. § a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás

 

150.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

 

151.

10.3. Vezénylés egy évet meg nem haladó időtartamra nemzetközi szervezetek hivatalaihoz, parancsnokságaira és katonai szervezeteihez, továbbá más ország védelmi minisztériumába, katonai parancsnokságára, illetve alakulatához

 

152.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

153.

10.4. Vezénylés egy évet meg nem haladó időtartamra Magyarország önálló külföldi képviseleteire és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálatra

 

154.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

155.

10.5. Vezénylés egy évet meghaladó időtartamra béketámogató műveletben való részvételre történő szolgálatteljesítésre

 

156.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

157.

- tisztes

 

 

 

X

 

158.

10.6. Vezénylés egy évet meg nem haladó időtartamra béketámogató műveletben való részvételre történő szolgálatteljesítésre

 

159.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

X

 

160.

10.7. A tartós külföldi szolgálatot teljesítők vezénylése egy évet meg nem haladó időtartamra béketámogató műveletben való részvételre történő szolgálatteljesítésre

 

 

 

 

 

161.

- főtiszt; tiszt;, zászlós; altiszt; tisztes

X

 

 

 

 

162.

10.8. Humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel

 

163.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

X

 

164.

10.9. Nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása

 

165.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

 

 

X

 

166.

10.10. Egy évet meg nem haladó katonadiplomáciai tevékenység

 

167.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

168.

10.11. Egy évet meg nem haladóan pályázat alapján nemzetközi szervezetekben való szolgálatteljesítés

 

169.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

170.

10.12. Külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása

 

171.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

172.

10.13. Külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel

 

173.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

X

 

174.

10.14. Külföldi állomásozás

 

175.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

 

 

 

 

176.

10.15. Hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen

 

177.

 

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

X

X

 

 

 

178.

10.16. Vezénylés két- vagy többoldalú megbeszélésekre, szakmai egyeztetésekre

 

179.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

 

 

 

X

180.

10.17. A Hjt. 205. § (3) bekezdése szerinti vezénylés megszüntetése

 

181.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

X

 

182.

10.18. Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés

 

 

 

 

 

183.

- főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt; tisztes

 

 

 

X

 

184.

11. A KNBSZ hivatásos állományára vonatkozó döntések

11.1. A Hjt. 192. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti bejelentéssel kapcsolatos tudomásul vétel vagy tiltás

 

185.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

X

 

 

 

186.

11.2. A Hjt. 192. § (3) bekezdés d) pontja szerinti bejelentéssel kapcsolatos tudomásul vétel

 

187.

- tábornok; főtiszt; tiszt; zászlós; altiszt

 

X

 

 

 

2. melléklet a 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez314

A MUNKAKÖRI KÖVETELMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK ÉS KÓDOK GYŰJTEMÉNYE, VALAMINT A MUNKAKÖRI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

1.    ALKALMAZOTT FOGALMAK, RÖVIDÍTÉSEK ÉS KÓDOK GYŰJTEMÉNYE

1.1.    Rendszeresített rendfokozat

01–19    rendfokozati azonosító kód az MH Munkaköri Térképében foglaltaknak megfelelően.

1.2.    Képesítési és egyéb követelmények

1.2.1. Iskolai végzettség:

ÁI    alapfokú iskolai végzettség

É    érettségi

PF    polgári alapfokozatú BSc/BA, polgári főiskola

FKV    katonai alapfokozatú BSc, katonai főiskola

PE    polgári mesterfokozatú MSc/MA, polgári egyetem

EKV    katonai mesterfokozatú MSc, egyetemi szintű katonai végzettség

1.2.2. Szakképzettség:

KF

középfokú, vagy alapfokú iskolai végzettségre épülő államilag elismert szakképesítés

SZKF

szakirányú középfokú

FF

felsőfokú

SZFF

szakirányú felsőfokú

BK

az első altiszti beosztás ellátására felkészítő, a kijelölt honvédelmi szervezet által végrehajtott tanfolyamrendszerű képzés sikeres elvégzése

BZK

zászlós, törzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásokra felkészítő, a kijelölt honvédelmi szervezet által végrehajtott tanfolyamrendszerű képzés sikeres elvégzése

BSZF

adott beosztás ellátásához előírt, a kijelölt honvédelmi szervezet által végrehajtott tanfolyamrendszerű képzés sikeres elvégzése

1.2.3. Egyéb képzettségi követelmény:

FVT

katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak sikeres elvégzése

JSZV

jogi szakvizsga

KSZV

közigazgatási szakvizsga

OSZV

orvosi szakvizsga

GYSZV

gyógyszerész szakvizsga

PSZV

pszichológus szakvizsga

2. A KATONAI MUNKAKÖRCSALÁDOK ÉS A BEOSZTÁSOK KÖVETELMÉNYEI

2.1. Összhaderőnemi általános katonai, általános szárazföldi, általános légierő, általános logisztika, vezénylő altisztek, vám- és általános munkakörök

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

19

vezérezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

K12, K23, K24

Pa/V,

Pv/V

4.

18

altábornagy

5.

17

vezérőrnagy

6.

16

dandártábornok

7.

15

ezredes

8.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

9.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV

10.

12

százados

11.

11

főhadnagy

12.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

13.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

14.

07

zászlós

15.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

2.2. Szárazföldi

2.2.1. lövész, harckocsizó, tüzér

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV

SZFF

FVT

F1-F8, K23, K24

Pa/V, Pm/IV, Pv/V

4.

15

ezredes

Pa/V, Pm/IV, Pv/IV

5.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pm/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

F1-F8,

K3, K2, K14, K10, K15, K20, K22, K25

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.2.2. felderítő és elektronikai hadviselési szakirányú vezető szervezetek munkakörei

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

F1-F8,

K12, K23, K24

Pa/V, Pm/IV, Pv/V

4.

15

ezredes

Pa/V, Pv/V

5.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV

7.

12

százados

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

2.2.3. felderítő (nem mélységi), elektronikai hadviselési

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

K1, K3, K5, K6, K11, K14, K15, K17, K20, K22, K23, K24

Pa/IV, Pk/IV, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pk/IV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

Pa/III, Pk/IV

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.2.4. mélységi és speciális felderítő

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

K1, K3, K5, K6, K11, K14, K15, K17, K20, K22, K23, K24

Pa/IV, Pk/IV, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pk/IV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

Pa/III, Pk/IV

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.2.5. különleges műveleti

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

FF, BSZF

FVT

K1, K3, K5, K6, K11, K14, K15, K17, K20, K22, K23, K24

Pa/IV, Pk/IV, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pk/IV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

Pa/III, Pk/IV

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.2.6. műszaki

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F5, K3, K13, K14, K15, K17, K23, K24, K25

Pa/V, Pv/V

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F5, K3, K13, K14, K15, K17, K23, K24

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.2.7. vegyivédelmi

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F3, K3, K13, K14, K15, K17, K18, K23, K24, K25

Pa/V, Pv/V

4.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F3, K3, K13, K14, K15, K17, K18, K25

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

tűzoltó szakállo-mány esetében KF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.2.8. civil-katonai együttműködési, lélektani műveleti, információs műveleti

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

BSZF, FF

FVT

K12, K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF, BSZF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.3. Légierő

2.3.1. repülőgép-, helikopter személyzet

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

18

altábornagy

EKV, PE

SZFF

FVT

 

 

4.

17

vezérőrnagy

5.

16

dandártábornok

6.

15

ezredes

7.

14

alezredes

 

8.

13

őrnagy

FKV, PF

9.

12

százados

10.

11

főhadnagy

11.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

12.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

13.

07

zászlós

14.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

15.

05

törzsőrmester

2.3.2. légvédelmi rakéta és tüzér

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV

SZFF

FVT

F4, F6,

K2, K3, K4, K7, K14, K15, K19, K20, K22, K23, K24, K25, K26

Pa/V, Pv/V

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV

6.

12

százados

F4, F6,

K2, K3, K4, K7, K14, K15, K19, K20, K22, K25, K26

Pa/IV, Pm/IV

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.3.3. légi vezetés, repülő harcbiztosító

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

 

 

4.

14

alezredes

 

5.

13

őrnagy

FKV, PF

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

KF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.4. Vezetés, irányítás

2.4.1. általános híradó, rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás, futár és tábori posta híradás

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

F6, F8,

K2, K3, K8, K14, K16, K19, K23, K24, K25, K26

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

F6, F8,

K2, K3, K8, K14, K16, K19, K25, K26

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

KF

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.4.2. repülésbiztosító-, földi repülésirányító szolgálat

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F5,

K3, K12, K15, K19, K20, K22, K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

6.

12

százados

F5,
K3, K12, K15, K19, K20, K22

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/IV

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

KF

Pa/III, Pm/III

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.4.3. ügyviteli, információvédelmi

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

FF

FVT

F8,
K23, K24, K26

Pa/V, Pv/IV

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

13.

05

törzsőrmester

2.4.4. vezetési, informatikai

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

F8,
K23, K24, K26

Pa/V, Pv/IV

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

13.

05

törzsőrmester

2.5. Logisztika

2.5.1. üzembentartás, páncélos és gépjárműtechnika

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F7, F8,
K3, K14, K24, K25

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

SZKF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.5.2. vegyivédelmi technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F3, F7, F8,
K2, K14, K15, K17, K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F3, F7, F8, K2, K14, K15, K17, K24, K25

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK,
SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

KF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.5.3. fegyverzettechnika, aktív eszközök, elektronika, műszaki technika, mérésügy

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F7, F8,

K2, K3, K8, K14, K16, K19, K23, K24, K26

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F7, F8,

K2, K3, K8, K14, K16, K19, K25, K26

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

SZKF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.5.4. repülőműszaki

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

 

 

4.

14

alezredes

 

5.

13

őrnagy

FKV, PF

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

SZKF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.5.5. ellátó (hadtáp), közlekedés és szállítás

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F8,

K3, K15, K24, K23

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F8,

K3, K15

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK,
SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

SZKF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.5.6. harcanyag

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV

SZFF

FVT

F3, F5, F8, K17, K20, K22, K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK,
SZKF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

SZKF,
KF

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.6. Térképészet, meteorológia

2.6.1. térképész

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

PE

SZFF

FVT

K15, K20, K22, K23, K24, K26

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pm/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

K15, K20, K22, K26

7.

11

főhadnagy

8.

08

törzszászlós

É

BSZF, SZKF

F8,

K15, K20, K22, K23, K26

Pa/III, Pm/III

9.

07

zászlós

10.

06

főtörzsőrmester

2.6.2. meteorológia

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

14

alezredes

PE

SZFF

 

K15, K20, K22, K23,
K24, K26

Pa/IV, Pv/IV, Pm/IV

4.

13

őrnagy

Pa/IV, Pm/IV

5.

12

százados

6.

08

törzszászlós

É

BSZF

F8,

K15, K20, K22, K23, K24, K26

Pa/III, Pm/III

7.

07

zászlós

8.

06

főtörzsőrmester

2.7. Pénzügy, beszerzés

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

 

F8,

K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

Pa/V, Pv/IV

5.

14

alezredes

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

F8,

K24

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

13.

05

törzsőrmester

2.8. Egészségügy

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

17

vezérőrnagy

PE

SZFF

OSZV, PSZV, GYSZV

 

Pa/V, Pv/V

4.

16

dandártábornok

5.

15

ezredes

Pa/V, Pv/IV

6.

14

alezredes

Pa/IV, Pv/IV

7.

13

őrnagy

PF, PE

Pa/IV, Pm/IV

8.

12

százados

9.

11

főhadnagy

 

10.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

11.

08

törzszászlós

SZKF

12.

07

zászlós

13.

06

főtörzsőrmester

14.

05

törzsőrmester

15.

03

szakaszvezető

ÁI

 

16.

02

tizedes

17.

01

őrvezető

2.9. Egyéb támogatás

2.9.1. államháztartási belső ellenőrzés

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

2.9.2. infrastrukturális

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

SZFF

FVT

F8,

K3, K15, K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV, Pm/IV

6.

12

százados

F8,

K3, K15

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

12.

05

törzsőrmester

2.10. Gép- és harcjárművezetők

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

07

zászlós

É

SZKF, BZK

 

F1-F8,

K3, K14, K15, K20, K22, K24

Pa/IV, Pm/IV

4.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

5.

05

törzsőrmester

6.

03

szakaszvezető

ÁI

 

Pa/III, Pm/III

7.

02

tizedes

8.

01

őrvezető

2.11. Honvédelmi hatósági, szakhatósági és szakirányítási (adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi) tevékenység

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

szakirányítási munkakörök kivételével EKV,

PE

SZFF

JSZV, KSZV, OSZV

szakirányítási munkakörök kivételével K12,

K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

6.

13

őrnagy

szakirányítási munkakörök kivételével
FKV,

PF

Pa/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

9

főtörzszászlós

É

SZKF

10.

8

törzszászlós

11.

7

főtörzsőrmester

12.

6

törzsőrmester

2.12. Katonai nemzetbiztonsági

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

18

altábornagy

EKV,

PE

SZFF

 

K12, K15, K19, K23, K24, K26

Pa/V, Pv/V, Pv/IV

4.

17

vezérőrnagy

5.

16

dandártábornok

6.

15

ezredes

7.

14

alezredes

8.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/V, Pk/V, Pk/IV

9.

12

százados

10.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/IV

11.

08

törzszászlós

BSZF,

BZK

12.

07

zászlós

13.

06

főtörzsőrmester

BK

2.13. Oktatás, képzés, kiképzés

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

K15, K23, K24, K26

Pa/V, Pv/V, Pm/IV

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV, Pm/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/V, Pm/IV

7.

12

százados

Pa/IV, Pm/IV

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, SZKF

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

Pa/III, Pm/III

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.14. Jogi és igazgatási

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

PE

SZFF

JSZV

K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

Pa/V, Pv/IV

5.

14

alezredes

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

Pa/IV

7.

12

százados

PE, PF

KSZV, JSZV

8.

11

főhadnagy

 

2.15. Humán

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

F8, K23, K24, K26

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

Pa/V, Pv/IV

5.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

F8

Pa/IV, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BSZF, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

 

 

Pa/III,
Pm/III

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.16. Tábori lelkészek

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

PE

SZFF

 

K23, K24

Pa/V,

Pv/V

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

Pa/IV

6.

13

őrnagy

7.

12

százados

PF

8.

11

főhadnagy

2.17. Katonai igazgatás, védelmi igazgatás

2.17.1. katonai igazgatás

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szakképzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korlátozások

pszichikai követelmények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE
és FKV

SZFF

FVT

K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III

10.

08

törzszászlós

BSZF,

KF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

 

 

Pa/III,
Pm/III

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.17.2. védelmi igazgatás

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT, JSZV

K12, K23, K24

Pa/V, Pv/V

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

Pa/V, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

Pa/IV

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

10.

08

törzszászlós

BSZF, KF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

13.

05

törzsőrmester

2.18. Egyéb biztosítás és kiszolgálás

2.18.1. katonai rendész

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV

FF

FVT

 

Pa/V, Pv/IV

4.

15

ezredes

K23, K24

5.

14

alezredes

 

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV

K12, K23, K24

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

Pa/IV, Pm/IV

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

F5-F8, K12, K23, K24

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

BK, KF

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.18.2. díszelgő

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV

FF

FVT

K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

F1-F8, K15, K23, K24, K25

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

F1-F8, K15, K25

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, SZKF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, KF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

2.18.3. katonazenész

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

PE

SZFF

 

F8,

K23, K24, K25

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

PF

Pa/IV

6.

12

százados

F8,

K25

7.

11

főhadnagy

8.

08

törzszászlós

É

konzerva-tórium

Pa/III

9.

07

zászlós

10.

06

főtörzsőrmester

11.

05

törzsőrmester

2.18.4. kutatás, fejlesztés

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

16

dandártábornok

EKV, PE

SZFF

FVT

K23, K24, K26

Pa/V, Pv/IV

4.

15

ezredes

5.

14

alezredes

 

K2, K17, K23, K24, K26

Pa/IV, Pv/IV

6.

13

őrnagy

FKV, PF

7.

12

százados

8.

11

főhadnagy

9.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

Pa/III, Pm/III

10.

08

törzszászlós

SZKF

11.

07

zászlós

12.

06

főtörzsőrmester

13.

05

törzsőrmester

14.

03

szakaszvezető

ÁI

 

15.

02

tizedes

16.

01

őrvezető

2.18.5. koronaőr, palotaőr

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Rendszeresített rendfokozat

Képesítési és egyéb munkaköri követelmények

2.

iskolai végzettség

szak-
képzettség

egyéb képzettségi követelmény

egészségi kizáró korláto-
zások

pszichikai követel-
mények

3.

15

ezredes

EKV, PE

FF

FVT

K23, K24

Pa/V, Pv/IV

4.

14

alezredes

 

K15,
K23, K24, K25

Pa/IV, Pv/IV

5.

13

őrnagy

FKV, PF

6.

12

százados

7.

11

főhadnagy

8.

09

főtörzszászlós

É

BSZF

F1–F8,
K15, K25

Pa/III, Pm/III

9.

08

törzszászlós

BZK, KF

10.

07

zászlós

11.

06

főtörzsőrmester

BK, KF

12.

05

törzsőrmester

13.

03

szakaszvezető

ÁI

 

14.

02

tizedes

15.

01

őrvezető

3. melléklet a 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez315

4. melléklet a 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez316

A) A HM-ben rendszeresíthető beosztások

I. A HM-ben rendszeresíthető szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

F

1.

Besorolási kategória

Rendszeresített

rendfokozat

III. Besorolási osztály

VI. Besorolási osztály

2.

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

3.

1.

közkatona

 

 

 

 

4.

2.

őrvezető

 

 

 

 

5.

3.

tizedes

 

 

 

 

6.

4.

szakaszvezető

 

 

 

 

7.

5.

őrmester

 

 

 

 

8.

6.

törzsőrmester

 

 

 

 

9.

7.

főtörzsőrmester

 

altiszt

 

 

10.

8.

zászlós

 

zászlós

 

 

11.

9.

törzszászlós

 

zászlós

 

 

12.

10.

főtörzszászlós

 

 

MH vezénylő zászlós (K)

 

13.

11.

hadnagy

 

 

 

 

14.

12.

főhadnagy

 

 

 

 

15.

13.

százados

személyi titkár;

tiszt

tiszt

 

 

16.

14.

őrnagy

főtiszt;

parancsőrtiszt

főtiszt

 

 

17.

15.

alezredes

kiemelt főtiszt

kiemelt főtiszt

vezető kiemelt főtiszt

vezető kiemelt főtiszt

18.

16.

ezredes

szakreferens (K)

 

csoportfőnök-helyettes (K);

főosztályvezető-helyettes (K);

HM sajtófőnök (K);

irodavezető (K);

osztályvezető (K);

titkárságvezető (K);

vezető szakreferens (K);

 

19.

17.

dandártábornok

tanácsadó (K)

 

államtitkári titkárságvezető (K);

csoportfőnök (K);

csoportfőnök-helyettes (K);

főosztályvezető (K);

főosztályvezető-helyettes (K);

vezérkari titkárságvezető (K)

 

20.

18.

vezérőrnagy

főtanácsadó (K)

 

csoportfőnök (K);

főosztályvezető (K)

 

21.

19.

altábornagy

 

 

Honvéd Vezérkar főnökének helyettese (K)

 

22.

20.

vezérezredes

 

 

Honvéd Vezérkar főnöke (K)

 

II. A HM-ben rendszeresíthető felsővezetői szolgálati beosztások

 

A

B

1.

 

Általános előmeneteli rend

2.

F1

Honvéd Vezérkar főnöke (K)

3.

F2

 

4.

F3

Honvéd Vezérkar főnökének helyettese (K)

5.

F4

 

6.

F5

 

7.

F6

 

8.

F7

 

III. A HM-ben rendszeresíthető vezénylő zászlósi szolgálati beosztások

 

A

B

1.

 

Általános előmeneteli rend

2.

Z1

MH vezénylő zászlós (K)

3.

Z2

 

4.

Z3

 

5.

Z4

 

6.

Z5

 

7.

Z6

 

B) A hadfelszerelés-fejlesztési feladatot ellátó szervezetnél rendszeresíthető szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

F

1.

Besorolási kategória

Rendszeresített
rendfokozat

III. Besorolási osztály

VI. Besorolási osztály

2.

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

3.

1.

közkatona

 

 

 

 

4.

2.

őrvezető

 

 

 

 

5.

3.

tizedes

 

 

 

 

6.

4.

szakaszvezető

 

 

 

 

7.

5.

őrmester

 

 

 

 

8.

6.

törzsőrmester

 

 

 

 

9.

7.

főtörzsőrmester

 

altiszt

 

 

10.

8.

zászlós

 

zászlós

 

 

11.

9.

törzszászlós

 

zászlós

 

zászlós

12.

10.

főtörzszászlós

 

 

 

 

13.

11.

hadnagy

 

 

 

 

14.

12.

főhadnagy

 

 

 

 

15.

13.

százados

tiszt

tiszt

 

 

16.

14.

őrnagy

főtiszt

főtiszt

vezető főtiszt

vezető főtiszt

17.

15.

alezredes

kiemelt főtiszt

kiemelt főtiszt

osztályvezető,

vezető kiemelt főtiszt

vezető kiemelt főtiszt

18.

16.

ezredes

szakreferens (K)

 

igazgató (K);

osztályvezető (K);

vezető szakreferens (K)

 

19.

17.

dandártábornok

 

 

főigazgató-helyettes (K)

 

20.

18.

vezérőrnagy

 

 

főigazgató (K)

 

21.

19.

altábornagy

 

 

 

 

22.

20.

vezérezredes

 

 

 

 

C) A pénzügyi- és számviteli-, beszerzési-, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai-, valamint központosított igazgatási feladatot ellátó szervezetnél rendszeresíthető szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

F

1.

Besorolási kategória

Rendszeresített

rendfokozat

III. Besorolási osztály

VI. Besorolási osztály

2.

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

3.

1.

közkatona

 

 

 

 

4.

2.

őrvezető

 

 

 

 

5.

3.

tizedes

 

 

 

 

6.

4.

szakaszvezető

 

 

 

 

7.

5.

őrmester

 

 

 

 

8.

6.

törzsőrmester

 

 

 

 

9.

7.

főtörzsőrmester

 

altiszt

 

 

10.

8.

zászlós

 

zászlós

 

 

11.

9.

törzszászlós

 

zászlós

 

zászlós

12.

10.

főtörzszászlós

 

 

 

 

13.

11.

hadnagy

 

 

 

 

14.

12.

főhadnagy

 

 

 

 

15.

13.

százados

tiszt

tiszt

 

 

16.

14.

őrnagy

főtiszt

főtiszt

vezető főtiszt

vezető pénzügyi referens főtiszt

17.

15.

alezredes

kiemelt főtiszt

kiemelt főtiszt

irodavezető;
osztályvezető;
vezető kiemelt főtiszt

irodavezető;

vezető kiemelt főtiszt;

vezető kiemelt pénzügyi referens főtiszt

18.

16.

ezredes

 

 

főigazgató-helyettes (K);
igazgató (K);
osztályvezető (K)

 

19.

17.

dandártábornok

 

 

főigazgató (K)

 

20.

18.

vezérőrnagy

 

 

 

 

21.

19.

altábornagy

 

 

 

 

22.

20.

vezérezredes

 

 

 

 

D) A Tábori Lelkészi Szolgálatnál rendszeresíthető szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

F

1.

Besorolási kategória

Rendszeresített

rendfokozat

II. Besorolási osztály

V. Besorolási osztály

2.

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

Általános előmeneteli rend

Speciális előmeneteli rend

3.

1.

közkatona

 

 

 

 

4.

2.

őrvezető

 

 

 

 

5.

3.

tizedes

 

 

 

 

6.

4.

szakaszvezető

 

 

 

 

7.

5.

őrmester

 

 

 

 

8.

6.

törzsőrmester

 

 

 

 

9.

7.

főtörzsőrmester

 

altiszt

 

 

10.

8.

zászlós

 

zászlós

 

 

11.

9.

törzszászlós

 

zászlós

 

 

12.

10.

főtörzszászlós

 

 

 

 

13.

11.

hadnagy

 

 

 

 

14.

12.

főhadnagy

 

 

 

 

15.

13.

százados

 

 

 

 

16.

14.

őrnagy

 

főtiszt;

tábori lelkész

 

 

17.

15.

alezredes

 

kiemelt főtiszt;

kiemelt tábori lelkész;

püspöki titkár

 

vezető kiemelt tábori lelkész

18.

16.

ezredes

 

 

lelkészi kar vezető (K)

helynök;

hivatalvezető

19.

17.

dandártábornok

 

 

tábori püspök (K);

tábori rabbi (K)

 

20.

18.

vezérőrnagy

 

 

 

 

21.

19.

altábornagy

 

 

 

 

22.

20.

vezérezredes

 

 

 

 

E) A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál rendszeresíthető szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

F

1.