nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről
2019-09-06
infinity
2
Jogszabály

2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a büntetés-végrehajtási szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának rendjéről kiadom az alábbi utasítást.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az utasítás hatálya

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a bv. intézetekre, intézményekre, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szervek) terjed ki.

II. FEJEZET

Belső szabályozó eszközök

2. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

a) normatív utasítást (a továbbiakban: utasítás) és

b)1

adhat ki.

3. A bv. intézetek, intézmények vezetői normatív tartalommal nem rendelkező intézkedés, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott belső szabályozó eszköz kiadására jogosultak.

4. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vezetői ügyvezetői utasítást adnak ki.

5. A belső szabályozó eszköz jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten kiadott szabályozó eszköz nem határozhat meg a magasabb szinten kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve, ha azt a magasabb szintű norma megengedi.

6. Az utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, a bv. szervezet számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, ami a büntetés-végrehajtás szervezetére, tevékenységére, működésére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(ok) meghatározására szolgál. Utasítás kiadására kizárólag az országos parancsnok jogosult.

7.2

III. FEJEZET

Az utasítás előkészítése, kiadmányozása, közzététele

8. Az utasítás előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére,

b) a szabályozás milyen szintű és típusú belső szabályozó kiadását igényli.

9. Utasítás előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha

a) jogszabály kötelezettséget állapít meg,

b) a végrehajtást igénylő jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi,

c) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi.

10. A tervezet összeállítása, szövegszerű megfogalmazása a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű tervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával, bizottság alakításával is történhet.

11.3 Az előkészítő szakterület megkeresésére a tervezet szakmai szövegének összeállításában a BVOP Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogalkotási szakmai támogatással közreműködik.

12. Ha a kiadandó utasítás végrehajtása költségkihatással jár, az előterjesztést a gazdasági kérdésekben döntésre jogosult vezetővel, ha személyügyi intézkedést tesz szükségessé, a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetővel közösen kell elkészíteni.

13. Az utasítás tervezetét – a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében – valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményeztetni. Ez a belső egyeztetés mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti.

14. Az utasítás véglegesítése során az előkészítő szakterület a koordinációs vélemények, javaslatok felülvizsgálatát követően gondoskodik azok beépítéséről.

15.4 Amennyiben az utasítás tervezetének véleményezése vagy jóváhagyása szükséges a Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség vagy más külső szerv részéről, arra csak a belső koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Hivatalon keresztül történik.

16.5 Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített utasítást folyamatos oldalszámozással ellátva elektronikus formában a Hivatal részére küldi meg.

17.6 A Hivatal a megküldött utasítást jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén az országos parancsnok részére kiadmányozás céljából felterjeszti.

18.7

19.8 A Hivatal gondoskodik az utasítás

a) Hivatalos Értesítőben történő megjelenéséről,

b) intranetes oldalon történő közzétételéről,

c) a bv. szervek tájékoztatásáról.

20. Az utasítás előkészítéséért felelős szakterület vezetője évente köteles az általa vagy jogelődje által előkészített utasításokat tartalmilag áttekinteni, felülvizsgálni. Szükség szerint gondoskodik az utasítások módosításáról, valamint a jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált utasítások vagy rendelkezések deregulációs célú hatályon kívül helyezéséről.

21.9

IV. FEJEZET

A bv. szervek belső szabályozó eszközeinek kiadása

22. A bv. szervek a belső szabályozó eszközeik megalkotására vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban, intézkedésben vagy ügyvezetői utasításban határozhatják meg.

23. A bv. szervek az általuk kiadmányozott belső szabályozó eszközökről kötelesek nyilvántartást vezetni.

24. A belső szabályozó eszközöket a bv. szerv intranetes portálján közzé kell tenni.

V. FEJEZET

A belső szabályozó eszközök szövegezésére vonatkozó általános követelmények

25. A belső szabályozó eszközöket a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megfogalmazni. A belső szabályozó eszköznek szakszerűnek kell lennie, nem tartalmazhat szükségtelen általánosságokat és a tárgykörtől eltérő rendelkezéseket.

26. A belső szabályozó eszközt lehetőség szerint kijelentő módban, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni.

27. A belső szabályozó eszközben az ismétlődően előforduló kifejezés, szókapcsolat vagy szövegrész esetén az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt zárójelben kell feltüntetni. A rövid elnevezés bevezetése esetén a későbbi előforduláskor az ismétlődő elem helyett a bevezetett rövid elnevezést kell használni.

28. Ha a belső szabályozó eszközben jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más belső szabályozó eszközre történő hivatkozás szükséges, akkor annak a hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A hivatkozás a belső szabályozó eszköz szövegébe beépítve történhet

a) ezek címének, szabályozási tárgykörének megjelölésével, vagy

b) ezek tételes megjelölésével cím, szám, a kibocsátás évének száma, valamint a kibocsátásra jogosult elnevezésének rövidítésével.

29. A belső szabályozó eszköz – terjedelmétől, jellegétől és tartalmától függően – fejezetekre, alcímekre, pontokra és alpontokra tagolódik, valamint szükség szerint melléklettel, függelékkel egészül ki.

30. A belső szabályozó eszköz

a) fejezeteit római számokkal folyamatosan és a fejezet címével,

b) alcímeit arab számokkal folyamatosan és az alcím címével,

c) pontjait arab számokkal,

d) alpontjait a latin ábécé kisbetűivel és „)” jellel

kell jelölni.

31. A belső szabályozó eszköznek a következőket kell tartalmaznia:

a) a belső szabályozó eszköz megjelölése és címe,

b) a bevezető rész,

c) az általános rendelkezések,

d) a részletes rendelkezések,

e) a záró rendelkezések.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

32. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!