1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat

1. Az újonnan kialakításra kerülő fejlesztéspolitikai intézményrendszer a fejlesztéspolitikai ügyek egyszerű, gyors, átlátható, diszkrimináció-mentes, költségtakarékos és hatékony intézésére hivatott. Ennek keretében a pályázók számára egyszerűsített, a már meglévő közigazgatási és egyéb nyilvántartások adatain – csak a szükséges mértékben – túlmutató információk megadására irányuló eljárásrend kerül kidolgozásra. Meg kell vizsgálni a pályázók számára kisebb költséget jelentő kiválasztási, projektfejlesztési és implementálási eljárások alkalmazhatóságát (normatív támogatások, global grant, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások). Lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre. A normatív feltételek ez esetben azt jelentik, hogy a támogatást igénylők pályázatának értékelése mind a jogosultsági, mind a kiválasztási szempontokat tekintve kizárólag objektív alapon eldönthető, illetve egyértelműen mérhető mutatók alapján történjen.

2. A közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik. Esetükben az európai uniós jogszabályokkal összhangban, az operatív programok szakmai és pénzügyi céljait figyelembe véve – az ágazati prioritást élvező projekteket előnyben részesítve – a projekt szelekciót egyszerűsített kiválasztási eljárással kell megvalósítani. Az egyszerűsített kiválasztási eljárások előzetes helyzetértékelésen alapulnak majd és a Monitoring Bizottságok szakmai támogatásával összhangban kerülnek kialakításra.

3. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását felkészült szakértői bázison alapuló állami kapacitások megteremtésével kell biztosítani a következők szerint:

4. A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igénybevétele nélkül. A működéshez szükséges humán kapacitás felkészítését, a transzparencia biztosításának feltételeit elő kell készíteni. A speciális szaktudású értékelők alkalmazására fel kell készülni. Az értékelők számát kontrollálni és tevékenységüket minősíteni kell, az összeférhetetlenségi alapelvek szigorú betartása mellett.

5. Nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a jövőben a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ezzel is biztosítva a számonkérhetőséget. A közszféra kedvezményezettek esetében állami, belső kapacitás kiépítése szükséges a projektmenedzsment feladatok ellátására. A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.

6. Gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szerv kedvezményezett, valamint az önkormányzat, mint kedvezményezett részére ne kerüljön sor hazai fejlesztési célú költségvetési támogatás folyósítására mindaddig, amíg az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest késedelemben van. A késedelem tényéről a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot tájékoztatni kell.

7. A végrehajtási intézményrendszer szereplői számára ki kell alakítani egy gyakorlatorientált, probléma centrikus továbbképzési rendszert a Karrier Programon keresztül. A szakmai tapasztalatot, felkészültséget – a jelenlegi személyi juttatások megtartásával – a meglévő humán kapacitások folytonosságával egyidejűleg fenn kell tartani. A személyi juttatások fedezetét a nemzeti költségvetés útján szükséges biztosítani. Tudatosítani kell az intézményrendszeri szereplőkben, hogy a közös cél az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, amely csak szolgáltatói hozzáállás mellett és a kedvezményezettek szakmai támogatásán keresztül érhető el.

8. Az európai uniós források felhasználása során a közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szükséges, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a közszféra kedvezményezettek számára a közbeszerzési eljárásokat oly módon, hogy a pályázati konstrukciók sajátosságaihoz igazítottan, keret-megállapodásokból egyszerűsített lehívással tudnak termékeket és szolgáltatásokat beszerezni és építési beruházásokat megvalósítani.

9. Erősíteni kell a részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazását, amelyen keresztül a kedvezményezettek adminisztratív terhei minimalizálhatók. Ezzel párhuzamosan a végrehajtásban az eredményorientált megvalósítás felé kell elmozdulni.

10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végrehajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét.

11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jogorvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül. A pályázatok tárgyában hozott döntések nyilvánosságát biztosítani kell. Ugyanez vonatkozzon a kedvezményezettnek a támogatási döntés módosítására vagy visszavonására vonatkozó kérelemére is. A fejlesztéspolitikai jogviszonyra vonatkozó minden más hatáskör gyakorlása esetén a közigazgatási eljárás általános szabályain alapuló eljárást kell előírni a jogszabályban, beleértve a jogorvoslati fórumrendszert is.

12. Olyan jogi kapacitásokat kell kiépíteni az intézményrendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is.

13. Az európai uniós elvárások mentén, meghatározó állami szerepvállalás mellett, állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell megvalósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomonkövetését, monitoringozását. A hatékony fejlesztéspolitikai eljárás alapvető feltétele az eljárási cselekmények elektronikus úton történő bonyolításának igénye egy stabilan működő, gyors, átlátható informatikai nyilvántartás kialakításával, összhangban az ún. e-kohéziós elvárásokkal is.

14. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kapcsolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasználási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen.

15. Az európai uniós projektekkel összefüggésben végzett kommunikációs tevékenységek megvalósítása során a fejlesztéspolitikai üzenetek (pl. arculat) központi megfogalmazása mellett kiemelt cél a helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe.

16. Minden támogatási konstrukciót az egyes eljárási szakaszok lezárását követően (projekt-kiválasztási szakasz, valamint megvalósítási szakasz) elemzés alá kell vonni. Az elemzés eredményét vissza kell csatolni a támogatási konstrukció következő pályázati felhívásának, vagy adott esetben más konstrukciók pályázati felhívásainak szabályrendszerébe. Ugyanazon pályázati felhívás kapcsán benyújtott pályázatok bírálata, értékelése és kifizetése azonos, lehetőleg a pályázatok benyújtási időszakának végét követően változatlan szabályok mentén történjen. Az esetleges változtatási igényeket a következő pályázati felhívás szabályrendszerének kialakítása során kell figyelembe venni.

17. Az uniós projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárásokat központosítani, határidejüket rövidíteni kell. Az engedélyezési eljárások lebonyolításához szükséges kapacitásokat uniós forrásból javasolt biztosítani. A jogerős engedélyek megléte szelekciós kritérium kell, hogy legyen.

18. A végrehajtás, jogalkalmazás, ellenőrzés, illetve a hozzájuk kapcsolódó garanciák egységes, jogszabályi szintű szabályozásával, valamint a kapcsolódó jogintézmények megfogalmazása révén kell biztosítani a fenti alapelvek érvényesítését, növelve ezzel a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, egyértelműsítve az egyes szervek feladat- és hatáskörét, megteremtve a központi koordináció jogi megalapozottságát. A szabályozás világossága és következetessége érdekében a támogatásban részesülőket terhelő főbb kötelezettségeket is jogszabályban kell kimondani, és ezen kötelezettségek nem teljesítéséhez jogkövetkezményt kell kapcsolni. Biztosítani kell továbbá az uniós támogatási alapok – ideértve az európai mezőgazdasági- és vidékfejlesztési alapot, valamint az európai halászati alapot is – egységes eljárásrendek mentén történő felhasználását, összhangban a hazánk által készített Partnerségi Megállapodás alapelveivel, annak érdekében, hogy a kedvezményezetteket ne érintsék hátrányosan az egyes alapok eltérő európai uniós előírásai.

19. Meg kell határozni az intézményrendszeri szereplőket és azok felelősségi körét. A szervezeti és működési szabályzatok elkészítésekor biztosítani kell, hogy a szereplők által ellátandó azonos feladatkörök esetében a költséghatékonyság elveivel összhangban bizonyos funkciók összevontan kerüljenek elvégzésre.