nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól
2015-01-01
2015-12-31
4

4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat,

2. kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak,

3. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont

a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,

b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben, vagy

c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben

található,

4. középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak,

5. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található,

6. nagyfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van.

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET), valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.

2. A rendszerhasználati díjak típusai

2. § (1) A VET 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elosztási díj része

a) az elosztói alapdíj,

b) az elosztói teljesítménydíj,

c) az elosztói forgalmi díj,

d) az elosztói meddő energia díj,

e) az elosztói veszteség díj és

f) az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj.

(2) Az elosztási díj

a) profil elszámolású felhasználók esetében elosztói alapdíjból, elosztói forgalmi díjból, elosztói veszteség díjból, elosztói menetrend kiegyensúlyozási díjból, valamint – a vezérelt felhasználók kivételével – elosztói meddő energia díjból,

b) az a) pont alá nem tartozó rendszerhasználók esetében elosztói alapdíjból, elosztói teljesítménydíjból, elosztói forgalmi díjból, elosztói meddő energia díjból és elosztói veszteség díjból

áll.

3. A rendszerhasználati díjak megfizetése

3. § (1) A rendszerhasználati díjakat – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – a rendszerhasználó fizeti meg.

(2) A VET 63. § (1) bekezdése szerinti esetben a hálózathoz csatlakozó felhasználó helyett a felhasználó által megbízott kereskedő fizeti meg a rendszerhasználati díjakat.

4. § (1) Az átviteli rendszerirányító részére az átviteli-rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját

a) az átviteli hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa) felhasználó,

ab) erőmű,

ac) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője,

b) az elosztó az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználók után és

c) a rendszerösszekötő vezetéken keresztül villamosenergia-szállítást végző

ca) az átviteli hálózatról történő villamosenergia-kiszállítás után és

cb) az átviteli hálózatra történő villamosenergia-beszállítás után

fizeti meg.

(2) Az elosztó részére az átviteli-rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

a) felhasználó,

b) erőmű,

c) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője

fizeti meg.

5. § Az elosztó részére az elosztási díjat

a) az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa) felhasználó,

ab) erőmű,

ac) a közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője, valamint további elosztó,

b) az országhatárt keresztező elosztó vezetéken keresztül villamosenergia-szállítást végző

ba) az elosztó hálózatról történő villamosenergia-kiszállítás után és

bb) az elosztó hálózatra történő villamosenergia-beszállítás után

fizeti meg.

6. § Az elosztó részére a közvilágítási elosztási díjat az elosztó hálózatra a közvilágítási elosztó hálózaton keresztül csatlakozó felhasználó fizeti meg.

7. § Az 1. mellékletben megállapított rendszerhasználati díjak a hálózathasználati szerződés részét képezik, az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

4. A rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályai

8. § A rendszerhasználati díjak és azok alkalmazási feltételei

a) belföldi villamosenergia-forgalom esetében a csatlakozási pontra,

b) villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítása esetében a határkeresztezés elszámolási pontjára

vonatkoznak.

9. § (1) A Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat a villamos energia egész számú kWh-ban – a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

(2) Kétirányú mérés esetében az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban irányonként kell megállapítani, és a forgalomarányos – kWh-ra vetített – rendszerhasználati díjakat elszámolási időszakonként a háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján, minden más esetben az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.

(3) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van, a mért villamos energia mennyisége a nem mért hálózati szakasz veszteségével a (4) bekezdés szerint korrigálható.

(4) Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültségszintje azonos, akkor a soros hálózati elemek veszteségét az elosztói szabályzat szerint kell meghatározni. Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültsége nem azonos, akkor a villamosenergia-forgalom adatait az (5) vagy (6) bekezdés szerint növelni vagy csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében.

(5) A terhelt transzformátor hatásos veszteségét

a) 500 kVA transzformátor névleges teljesítményig a mért energiaforgalom 2,5%-ával,

b) 501–1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény között a mért energiaforgalom 1,5%-ával,

c) 1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény felett a mért energiaforgalom 1%-ával

kell figyelembe venni.

(6) A rendszerhasználó tulajdonában lévő, hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetében a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, a hálózathasználati szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteséget (kWh/hó), valamint – a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában – a meddő villamos energiát (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó rendszerhasználati díjakkal.

10. § (1) A villamos energia rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes – egyéb megállapodás hiányában – havonta 1 alkalommal, az általa a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kiállított számlával alkalmazza.

(2) A rendszerhasználati díjak megfizetése – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – utólag történik.

(3) Az elosztói alapdíj és teljesítménydíj megfizetése előre esedékes.

(4) Az előrefizetős mérők esetében a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjak megfizetése is előre, a mérők feltöltésekor, a feltöltött villamosenergia-mennyiség alapján esedékes.

11. § (1) Ha a VET 159. § (1) bekezdés 13. pontja alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott határozatban megállapított – e rendelet szempontjából legfeljebb négy – minőségi mutatószám közül legalább egy, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutat, a rendszerhasználati díj alkalmazására jogosult a beszámolási évet követő naptári év július 1-je – december 31-e közötti időszakában az elosztási díjaknál – az elosztói veszteség díj kivételével – a (2)–(3) bekezdésnek megfelelő díjcsökkentést köteles alkalmazni az általa kiszolgált rendszerhasználók esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerint kötelezően alkalmazandó díjcsökkentés mértéke

a) 1%, ha az adott minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 5%-kal, de 10%-nál kisebb mértékben,

b) 2%, ha az adott minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 10%-kal

marad el a minimális minőségi követelménytől.

(3) Ha több minőségi mutatószám esetében következik be a (2) bekezdésben meghatározott teljesítéselmaradás, akkor a díjcsökkentés mértékét az érintett mutatószámokra meghatározott díjcsökkentési mértékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A díjcsökkentés az elosztó számára külön felszólítás nélkül kötelező, és arról köteles a felhasználóit tájékoztatni.

(5) Ha a VET 63. § (1) bekezdése szerint eljáró kereskedő a (2)–(3) bekezdés szerint meghatározott díjcsökkentésben részesült, köteles a díjcsökkentés teljes összegét – egyetemes szolgáltató esetében a Hivatallal egyeztetett módon – közvetlenül vagy közvetve az érintett felhasználóknak továbbadni.

5. Az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékére vonatkozó szabályok

12. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által fizetett átviteli-rendszerirányítási díjból származó bevételének azon részét, amely az elosztók által fizetendő átviteli-rendszerirányítási díj és az egyéb rendszerhasználók által fizetendő átviteli-rendszerirányítási díj különbségéből adódik, a VET 142/B. § (5) bekezdésén alapuló, utólag adott árengedmény jogcímen a 4. mellékletben megállapított arányoknak megfelelően köteles megosztani az elosztók között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árengedményt az átviteli-rendszerirányítási díjra és a rendszerszintű szolgáltatások díjára vonatkoztatva, azok arányának megfelelően kell nyújtani.

6. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba.

(2)1

1. melléklet a 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelethez2

A villamosenergia-rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjai (áfa nélkül)

I. Átviteli-rendszerirányítási díj és a rendszerszintű szolgáltatások díja

1.     Az átviteli vagy az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó, a villamosenergia-rendszert vételezésre használó rendszerhasználó esetében

a) az átviteli-rendszerirányítási díj     1,221 Ft/kWh,

b) a rendszerszintű szolgáltatások díja     0,674 Ft/kWh.

2.    Az átviteli hálózatra csatlakozó elosztó esetében

a) az átviteli-rendszerirányítási díj    2,878 Ft/kWh,

b) a rendszerszintű szolgáltatások díja    0,674 Ft/kWh.

3.    Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló, 2010. szeptember 23-i 838/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtása érdekében az átviteli rendszerirányító által kötött szerződésben nem részes – az átviteli rendszerirányító honlapján közzétett – országba történő kiszállítás vagy onnan történő beszállítás esetében

a.    az átviteli-rendszerirányítási díj        az ENTSO-E által a honlapján közzétett érték és az MNB
                            tárgynapi hivatalos deviza középárfolyamának szorzata,

b.    a rendszerszintű szolgáltatások díja        0 Ft/kWh.

4.    Minden más esetben

a.    az átviteli-rendszerirányítási díj        0 Ft/kWh,

b.    a rendszerszintű szolgáltatások díja        0 Ft/kWh.

II. Elosztási díjak

1.    Az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó, az elosztó hálózatból vételező rendszerhasználó, vagy az elosztó hálózatról történő kiszállítás esetén az alábbi táblázat szerinti elosztási díjelemeket kell az elosztó részére megfizetni:

A

B

C

D

E

F

 

Elosztói alapdíj

Elosztói teljesítmény-díj

Elosztói forgalmi díj

Elosztói meddő energia díj

Elosztói veszteség díj

Ft/csatlakozási pont/év

Ft/kW/év

Ft/kWh

Ft/kVArh

Ft/kWh

1.

Nagyfeszültségű csatlakozás

209 820

1 428

0,23

2,17

0,18

2.

Nagy/középfeszültségű csatlakozás

104 904

4 176

0,91

2,62

0,28

3.

Középfeszültségű csatlakozás

104 904

7 860

1,70

2,62

0,95

4.

Közép/kisfeszültségű csatlakozás

 

4.1.

I.

3 492

5,86

3,63

1,82

 

4.2.

II.

1 152

1,74

1,40

 

4.3.

III.

34 968

7 704

2,62

3,63

1,82

5.

Kisfeszültségű csatlakozás

 

5.1.

I.

1 446

8,43

3,63

2,79

 

5.2.

II.

474

2,79

2,08

 

5.3.

III.

34 968

8 424

4,25

3,63

2,79

2.    A profil elszámolású felhasználók esetében az I. fejezet 1. pontja és a II. fejezet 1. pontja szerinti díjakon túlmenően fizetendő elosztói menetrend-kiegyensúlyozási díj (a csatlakozási pont feszültségszintjétől függetlenül)

a.    vezérelt ellátás (csatlakozás) esetében            0,24 Ft/kWh,

b.    nem vezérelt ellátás (csatlakozás) esetében        0,36 Ft/kWh.

III. Közvilágítási elosztási díj

A közvilágítási elosztó hálózatra csatlakozó felhasználók esetében az I. fejezet 1. pontja és a II. fejezet szerinti díjakon túlmenően fizetendő közvilágítási elosztási díj 10,00 Ft/kWh.

2. melléklet a 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelethez

A villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazásának részletes feltételei

1.    Az átviteli-rendszerirányítási díj és a rendszerszintű szolgáltatások díja

1.1.    Az átviteli-rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját a villamos energia egész számú kWh-ban meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni a következők szerint:

1.1.1.    Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontoknak, az elosztó hálózatok közötti elszámolási mérési pontoknak, valamint az elosztó hálózatára csatlakozó, 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek mérési pontjainak előjelhelyesen összegzett energiaforgalma után fizet az átviteli rendszerirányítónak.

1.1.2.    Az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az átviteli hálózati csatlakozási pontjainak összegzett energiaforgalma után fizet az átviteli rendszerirányítónak. Ha az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználónak elosztó hálózati csatlakozási pontja is van, az azon mért energiaforgalom után az elosztónak tartozik fizetni.

1.1.3.    Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az elosztó által havonta leolvasott – ennek hiányában jogszabály vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott – villamosenergia-mennyiség alapján fizet az elosztónak. Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó a díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

1.1.4.    A villamos energiának az átviteli hálózatról történő kiszállításánál vagy az átviteli hálózatra történő beszállításánál a párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség alapján kell az átviteli rendszerirányító részére fizetni.

1.2.    A fizetendő átviteli-rendszerirányítási díjösszeget és rendszerszintű szolgáltatások díjösszegét az 1.1. pontban meghatározott havi villamosenergia-mennyiség (kWh) és a megfelelő díjtételek (egységárak) összeszorzásával kell megállapítani.

2.    Elosztási díj

2.1.    Az elosztói alapdíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben havonta, vagy a felhasználóval történt megállapodás alapján évente egy vagy több alkalommal kell – a 2.1.1–2.1.3. pontban meghatározott eltérésekkel – csatlakozási pontonként megfizetni.

2.1.1.    Ha a csatlakozási ponthoz nem tartozik külön mérés – ide nem értve a 2.1.2. pont szerinti esetet –, akkor erre a csatlakozási pontra az elosztói alapdíj 30%-át kell megfizetni.

2.1.2.    Közvilágítási célra történő vételezés esetében az elosztói alapdíjat

a)    mért felhasználás esetében mérési pontonként,

b)    mérés hiánya esetén felhasználási helyenként

kell megfizetni.

2.1.3.    Amennyiben a magánvezetékre felhasználók is csatlakoznak, akkor a magánvezetékre csatlakozó felhasználók az elosztói alapdíjat közvetlenül az elosztó részére fizetik meg.

2.1.4.    Ha az adott csatlakozási ponthoz tartozó mérés nem a csatlakozási pont feszültségszintjén történik, akkor az elosztói alapdíjat a mérés feszültségszintjének megfelelően kell megfizetni.

2.2.    Az elosztói teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben, havonta kell megfizetni.

2.2.1.    A díjfizetés alapját – a 2.2.2. pontban meghatározott eset kivételével – a hálózathasználati szerződésben rögzített, a felhasználó által a szerződéses időszakra igényelt legmagasabb (lekötött) teljesítmény (kW) képezi. A lekötött teljesítmény után a teljesítménydíjat akkor is meg kell fizetni, ha azt a felhasználó nem veszi igénybe. A lekötött teljesítmény a szerződéses évfordulók között, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a felhasználó kezdeményezésére, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig – további 1 éves szerződéses időszakra érvényesen – mindkét irányban módosítható. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további 1 évre érvényben marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét.

2.2.2.    Amennyiben a rendszerhasználó nem rendelkezik hálózathasználati szerződéssel, akkor a hálózathasználati szerződés megkötéséig, vagy azt követően, hogy a korábban megkötött hálózathasználati szerződés érvényét vesztette, a teljesítménydíj fizetésének alapját a rendelkezésre álló teljesítmény kW-ban kifejezett értéke képezi.

2.2.3.    A kVA-ben meghatározott névleges csatlakozási (látszólagos) teljesítmény meghatározásának alapját képező áramértéket

a)    kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

b)    beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a beállított (de 1 óránál nem hosszabb idő alatt) kioldó áram fázisonként beállított értékei összegével

kell figyelembe venni.

2.2.4.    A kVA-ben meghatározott rendelkezésre álló (látszólagos) teljesítményből a legnagyobb leköthető teljesítmény kW-ban kifejezett értékét

a)    a meddő energia mérése esetén cos fi = 1,

b)    a meddő energia mérésének hiányában cos fi = 0,9

értékkel kell kiszámítani.

2.2.5.    Ha a felhasználó a teljesítményigényének vagy az egyidejű legmagasabb teljesítményigényének biztonságosabb kielégítése érdekében – az ellátási szabályzatokban meghatározott – többirányú hálózati ellátást kíván igénybe venni, és azt az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási, illetve hálózathasználati szerződésben is rögzítették, akkor a felhasználónak az ezen ellátáshoz tartozó csatlakozási pontokra lekötött teljesítmények után is meg kell fizetnie az elosztói teljesítménydíjat.

2.2.6.    Ideiglenes rendszerhasználat esetében közép- és nagyfeszültségű csatlakozásnál az első túláramvédelem beállított értékével számított teljesítmény alapján kell a teljesítménydíjat a vételezés időtartamára vonatkozóan felszámítani.

2.2.7.    A közvilágítási célra vételező felhasználók esetében a teljesítményüket a közvilágítási lámpatestek beépített teljesítményével, azaz a fényforrásnak az előtét, a gyújtó és a lámpatestbe épített feszültségszabályzó teljesítményfelvételével növelt névleges villamos teljesítményével kell figyelembe venni. Ha a közvilágítási berendezés fényáramszabályzóval van ellátva, akkor a közvilágítási berendezés számított teljesítményét – az elosztó üzletszabályzatában rögzített módon – a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani.

2.2.8.    A vízügyi igazgatóságok kezelésében, továbbá a vízitársulatok kezelésében álló és helyi vízrendezési, valamint vízkár-elhárítási feladatok ellátása érdekében működtetett ár- és belvízvédelmi szivattyútelepek esetében az adott hónapra vonatkozó teljesítménydíjat az adott hónapot követően kell elszámolni oly módon, hogy a fizetendő teljesítménydíj megegyezzen az adott hónapban mért legnagyobb teljesítmény-igénybevételnek megfelelő éves teljesítménydíj 1/12 részével.

2.2.9.    A lekötött teljesítmény nem engedélyezett túllépése esetén a rendszerhasználó a túllépés minden megkezdett kW-jára havonta a Hivatal által megállapított éves teljesítménydíj 1/4 részének megfelelő teljesítménydíjat köteles fizetni.

2.2.10.    Előzetesen bejelentett teljesítménytúllépést a rendszerhasználó szerződéses évenként legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra kérhet, amelyet az elosztó – a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig – köteles engedélyezni.

2.2.11.    Ha a rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépését az elosztónak előzetesen bejelentette, és azt az elosztó engedélyezte, akkor a teljesítménytúllépésért fizetendő díj mértéke (a teljesítménytúllépés hónapjára) az éves teljesítménydíj 1/10 része a túllépés minden kW-jára.

2.3.    Az elosztói forgalmi díj, az elosztói veszteségdíj és az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj fizetésének alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség meghatározása

2.3.1.    Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználók számára az elosztó hálózati engedélyes által legalább havi gyakorisággal leolvasott, két mérőállás közötti villamosenergia-mennyiség (egész számú kWh-ban meghatározott) különbözete – ennek hiányában a legutolsó elszámoló számla alapján vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint egy hónapra megállapított villamos energia (egész számú kWh-ban meghatározott) mennyisége – jelenti a díjfizetés alapját.

2.3.2.    Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó az elosztói forgalmi díj, az elosztói veszteség díj és az elosztói meddő energia díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

2.3.3.    A villamos energiának az elosztó hálózatról történő kiszállításánál vagy az elosztó hálózatra történő beszállításánál a menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség vagy a mért energiaforgalom jelenti a díjfizetés alapját.

2.3.4.    Közvilágítási célra történő vételezés esetében

a)    a mért fogyasztás,

b)    a 2.2.7. pontban meghatározott teljesítmény és a közvilágítási naptár, vagy más módon megállapított világítási időtartam szorzata alapján számított fogyasztás, vagy

c)    ha a közvilágítás fényáramszabályzóval van ellátva, akkor – mérés hiányában – a szolgáltató üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőt (tényezőket) figyelembe vevő számítással meghatározott fogyasztás

jelenti a díjfizetés alapját.

2.4.    Az elosztói meddő energia díj meghatározása

2.4.1.    A meddő villamos energia elszámolását a rendszerhasználó által a közcélú hálózatból vételezett (induktív) vagy betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni bármely feszültségszintű csatlakozás esetében.

2.4.2.    Az elosztó

a)    a csatlakozási ponton mért hatásos villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki-gazdasági vizsgálata, vagy

b)    a rendszerhasználóval kötött megállapodás

alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

2.4.3.    A rendszerhasználók csak az indokolt mértékig kötelezhetők kompenzálásra, és a meddő villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálásnak az adott villamos fogyasztási helyen indokolt mértékéről a szerződő felek közösen állapodnak meg.

2.4.4.    A meddő villamos energiát – egyéb jogszabályi előírás vagy külön megállapodás hiányában – a feszültségszintenként mért hatásos villamosenergia-mennyiségeket alapul véve, az alábbiak szerint kell elszámolni:

a)    Nagyfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.

b)    Középfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.

c)    Kisfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.

2.4.5.    Az elosztó a kapacitív meddő villamos energia és a 2.4.4. pontban meghatározott mértéket meghaladó induktív meddő villamos energia után a Hivatal határozatában előírt elosztói meddő energia díj megfizetését kérheti.

2.5.    Az elosztási díjak alkalmazásának egyéb különös szabályai

2.5.1.    A közép/kisfeszültségű csatlakozáshoz tartozó elosztási díjakkal – a közvilágítási célú vételezés kivételével – csak a legalább 3x80 A névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező, nem profil elszámolású felhasználók számolhatók el, de ezen rendelkezés alól 2014. december 31-ig kivételt képeznek az ezen rendelet hatálybalépését megelőzően közép/kisfeszültségű csatlakozáshoz tartozó elosztási díjakkal elszámolt profil elszámolású felhasználók.

2.5.2.    A közvilágítási célú vételezést az 1. melléklet II. „Elosztási díjak” című táblázat 4.1. sora szerinti elosztási díjakkal kell elszámolni.

2.5.3.    Az 1. melléklet II. „Elosztási díjak” című táblázat 5.1. sora szerinti elosztási díjakat köteles megfizetni

a)    a profil elszámolású felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével), valamint

b)    a VET 170. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti okos mérés bevezetését célzó mintaprojektben részt vevő, 3×80 A-t nem meghaladó névleges csatlakozási teljesítményű, kisfeszültségen csatlakozó felhasználó.

2.5.4.    Az 1. melléklet II. „Elosztási díjak” című táblázat 4.2. vagy 5.2. sora szerinti elosztási díjakat köteles megfizetni – figyelembe véve a csatlakozás feszültségszintjét és a 2.5.1. pontban leírtakat – a vezérelt elszámolású felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével), aki

a)    a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti időszakos vagy idényjellegű egy zónaidős árszabással,

b)    nem egyetemes szolgáltatási villamosenergia-vásárlási szerződése alapján az ellátási szabályzatok szerinti vezérelt, külön mért villamos energia felhasználás szerint az elosztó vezérlési programjának megfelelően, vagy az adott felhasználási helyen kizárólag a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló külön jogszabály szerinti mélyvölgy időszakban

vételez.

2.5.5.    Az 1. melléklet II. „Elosztási díjak” című táblázat 4.3. vagy 5.3. sora szerinti elosztási díjat köteles megfizetni – figyelembe véve a csatlakozás feszültségszintjét – a nem profil elszámolású felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével).

2.6.    A vezérelt felhasználók felhasználói berendezése a vezérelt felhasználói áramkörre csak állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatható. A hálózati engedélyes jogosult ellenőrizni a vezérelt áramkör, valamint az arra kapcsolt felhasználói berendezések jogszabálynak való megfelelőségét. A jogszabályi rendelkezések be nem tartása a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül.

3.    A közvilágítási elosztási díj fizetésének alapját a közvilágítási elosztó hálózatról vételezett, 2.3.4. pont szerint meghatározott villamosenergia-mennyiség képezi.

3. melléklet a 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelethez

A villamos energia rendszerhasználati díjak számlázási feltételei

1. Átviteli rendszerirányító által kibocsátott számlák

1.1. Az átviteli rendszerirányító havonta egy számlát állíthat ki és nyújthat be az átviteli hálózat használóinak.

1.2. A számla tartalmazza:

a) a tárgyhó utolsó napján 24.00 órakor történt leolvasásokon alapuló, a 2. melléklet 1.1.1. és 1.1.2. pontja szerint meghatározott villamosenergia-mennyiséget (energiaforgalmat),

b) az átviteli-rendszerirányítási díjat és a rendszerszintű szolgáltatások díját,

c) a kötelezettnek az a) és b) pont alapján a tárgyhóra számított teljes fizetési kötelezettségét.

1.3. Az átviteli rendszerirányító a számla kiállításával megegyező időpontban határozza meg a 12. § (1) bekezdése szerinti árengedmény elosztónkénti összegét, amelyről számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki az elosztók részére. Ezzel egyidejűleg az átviteli rendszerirányító köteles az engedmény mértékének ellenőrzéséhez szükséges összesített villamosenergia-forgalmi adatokról az elosztókat tájékoztatni.

1.4. Az 1.3. pont szerinti árengedmény megfizetése a számla kiegyenlítését követően, a számla fizetési határidejét követő banki napon, az átviteli rendszerirányító által az elosztók részére kibocsátott, számlával egy tekintet alá eső okirat alapján történik.

1.5. Az 1.4. pont szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratban szereplő összeg az átviteli rendszerirányító által az elosztók részére nyújtott utólagos árengedménynek minősül, amit az elosztók – tájékoztatási kötelezettségük során – a Hivatal számára elkülönülten is kötelesek kimutatni.

2. Elosztó által kibocsátott számlák

2.1. Az elosztó havonta egy, a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban összeállított rész- vagy elszámoló számlát állíthat ki és nyújthat be az elosztó hálózat használóinak vagy a díjfizetésre kötelezetteknek.

2.2. A számlák tartalmazzák feszültségszintenként

a) a rendszerhasználati díjakat, díjtételenként és díjelemenként,

b) a rendszerhasználati díjfizetés alapjául szolgáló mennyiségeket (a csatlakozási pontok számát, a lekötött teljesítményt, a villamos energia mennyiségét),

c) a kötelezett által fizetendő rendszerhasználati díjösszegeket díjelemenként.

2.3. A 2.2. pontban leírtakon túlmenően a 3. § (2) bekezdésében meghatározott kereskedőnek benyújtott számla még a következő részletezett adatokat is tartalmazza:

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló elosztó hálózati csatlakozási pontok számát feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

b) az elosztói teljesítménydíj fizetési alapjául szolgáló teljesítményeket feszültségszintenként összegezve,

c) a legalább havi gyakorisággal leolvasott felhasználók esetében a tényleges villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

d) a c) pontba nem tartozó felhasználókra az elosztóval kötött megállapodás alapján – a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban – rögzített, a havonkénti fogyasztói rész- vagy végszámlákban szereplő villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve.

2.4. A 2.2. pontban leírtakon túlmenően a közvilágítási felhasználó részére benyújtott számla még a következő részletezett adatokat is tartalmazza:

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló mérési pontok vagy felhasználási helyek számát,

b) a közvilágítási berendezések teljesítményét,

c) az elosztói forgalmi díj, veszteség díj, meddő energia díj és a közvilágítási elosztási díj megfizetéséhez az elszámolás alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiségeket.

2.5. A részszámlákon a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjak a tételenkénti feltüntetés helyett összevontan is szerepeltethetők.

4. melléklet a 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelethez3

Az átviteli rendszerirányító által végrehajtott, elosztók közötti kiegyenlítő fizetések

Az átviteli rendszerirányító a VET 142/A. § (2) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetések érdekében, a 12. § (1) bekezdésének megfelelően azon bevételi többletét, amelyet

a)    az 1. melléklet I. fejezet 2. pont a. alpontja szerinti díjnak az 1. melléklet I. fejezet 1. pont a. alpontja szerinti díjat meghaladó része és

b)    a díjfizetés alapjául szolgáló, 2. melléklet 1.1.1. pontja szerinti villamosenergia-mennyiség

szorzata alapján realizál, utólag adott árengedmény jogcímen a következő arányok szerint köteles megosztani az elosztói engedélyesek között.

 

A

B

1.

Elosztó

Részarány

2.

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.

16,1%

3.

ELMŰ Hálózati Kft.

0,0%

4.

ÉMÁSZ Hálózati Kft.

22,2%

5.

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

21,3%

6.

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

21,6%

7.

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.

18,8%

8.

Összesen

100,0%

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!