nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
2013-12-02
2014-03-14
2
Jogszabály

369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

A Kormány

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), n), s) és w) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i), u) és v) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában,

az 52. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,

az 53. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés i) és m) pontjában,

az 54. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában,

az 55. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,

az 56. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

a) adatmódosítás: az engedélyesnek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) bejegyzett adatainak módosítása, ideértve a bejegyzett engedélyes egyes új adatainak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését és a bejegyzett engedélyes egyes adatainak a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését is;

b) befogadás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás;

c) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott engedélyes által nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja az Szt., illetve a Gyvt. alapján biztosítani köteles;

d) ellátási terület: az a terület, ahonnan az engedélyes gyermekeket, illetve más ellátottakat (a továbbiakban együtt: ellátott) fogad;

e) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: az a szolgáltató székhelyétől és telephelyétől különböző címen található, a szolgáltató használatában álló, szociális alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást –, gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz használt, telephelynek nem minősülő helyiség, ahol a szolgáltató ellátottakat fogad;

f) engedélyes: telephellyel nem rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató székhelye, telephellyel rendelkező szolgáltató esetén a szolgáltató minden egyes telephelye és – ha a székhelyet szolgáltatás nyújtására is használják – a szolgáltató székhelye;

g) időszakos férőhelybővítés: a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a téli időszakra vagy annak egy részére, illetve több év téli időszakára vagy azok egy részére új telephely bejegyzésével vagy adatmódosítással

ga) az éjjeli menedékhely vagy a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára bejegyzett férőhely,

gb) a hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó szolgáltató számára bejegyzett éjjeli menedékhely férőhely;

h) külső férőhely: rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén az utógondozás ideje alatt, vagy utógondozói ellátás esetén az ellátott részére a szolgáltató által, de a szolgáltató épületén kívül biztosított lakhatási forma;

i) szolgáltatás: az Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység;

j) szolgáltató: az Szt. szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, szociális intézmény, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat;

k) szolgáltató székhelye: a szolgáltató központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy használják-e szolgáltatás nyújtására;

l) telephely: az a szolgáltató székhelyétől különböző, a szolgáltató használatában álló

la) hely, ahol a szolgáltató nappali szociális ellátást, bentlakásos szociális intézményi ellátást, bölcsődei ellátást, hetes bölcsődei ellátást, családi napközi ellátást vagy alternatív napközbeni ellátást nyújt, illetve gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekotthont vagy utógondozó otthont működtet, kivéve a külső férőhelyeket, a támogatott lakhatást biztosító ingatlant és a félutas házat,

lb) az la) alpontban nem említett szolgáltatáshoz használt, az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén szakmai központ, amelynek telephelyként történő bejegyzését a fenntartó kéri;

m) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak.

II. FEJEZET

ELJÁRÓ HATÓSÁGOK

1. A szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv

2. § A Kormány a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.

2. Működést engedélyező szervek

3. § (1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek

a) a szociális és gyámhivatalt, valamint

b) a Hivatalt

jelöli ki.

(2) A Kormány szociális hatóságnak az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt jelöli ki.

(3) A Kormány a szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – az e rendelet szerinti ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel – a működést engedélyező szerveket jelöli ki.

4. § (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban – a (2)–(6) bekezdésben és a 15. alcímben meghatározott kivételekkel – az engedélyes címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon.

(2) Egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett, kizárólag nevelőszülői ellátást, illetve külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást nyújtó engedélyes esetén az ellátási szerződéssel érintett megye, illetve a főváros szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban.

(3) A Főigazgatóság által fenntartott Pest megyei, kizárólag nevelőszülői ellátást, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó engedélyes esetén a Pest megyei szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban.

(4) A fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal valamennyi engedélyes ügyében eljár első fokon,

a) fenntartóváltozás során abban az esetben, ha

aa) az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre,

ab) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy

ac) a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és az engedélyest az egyéni cég veszi át [a fenntartóváltozás aa)–ac) alpontban foglalt esetei a továbbiakban együtt: általános jogutódlással történő fenntartóváltozás], és

b) a fenntartó vagy kapcsolattartója adataiban bekövetkező változás esetén.

(5) A szolgáltató székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, ha pedig a szolgáltató székhelyét szolgáltatás nyújtására nem használják, a szolgáltató bármely telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal a szolgáltató valamennyi telephelye ügyében eljár első fokon a szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének módosítása során.

(6) A fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal kiadhat – a tanúsítvány kivételével – hatósági bizonyítványt az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatairól.

(7) Ha az Szt. 62. §-a szerinti étkeztetés (a továbbiakban: szociális étkeztetés), házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a szociális és gyámhivatalnak az illetékességi területén kívül, de a szolgáltatás ellátási területén kell eljárási cselekményt végeznie, az eljárási cselekményt elvégezheti, vagy belföldi jogsegélyt kérhet.

5. § (1) A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal.

(2) A Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét, és ennek eredményéről értesíti a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).

III. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁS

3. A szolgáltatói nyilvántartás tartalma

6. § (1) A szolgáltatói nyilvántartás engedélyesenként tartalmazza az Szt.-ben, a Gyvt.-ben és az 1. mellékletben meghatározott adatokat.

(2) Az azonos fenntartóhoz és az azonos szolgáltatóhoz tartozó engedélyeseket a szolgáltatói nyilvántartás összekapcsoltan tartja nyilván.

(3) A szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítását az informatikai rendszer naplózza.

4. Ágazati azonosító

7. § (1) Az ágazati azonosító az engedélyes azonosító jele.

(2) Az ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtó engedélyesnek egy ágazati azonosítót kell kiadni.

(3) Az ágazati azonosítót a Hivatal az engedélyes bejegyzése során, a 2. melléklet szerint képzi és adja ki a működést engedélyező szerv erre irányuló jelzését követő öt napon belül.

(4) Ha a szolgáltató székhelyét nem használják szolgáltatás nyújtására, önálló ágazati azonosítót kell kiadni a szolgáltató székhelye részére a telephely, több telephely esetén az elsőként bejegyzett telephely bejegyzése során.

(5) Adatmódosítás esetén új ágazati azonosító nem adható ki és az ágazati azonosító nem módosítható, ideértve a fenntartóváltozást, további szolgáltatás bejegyzését, az engedélyes elköltöztetését, valamint a telephely önálló szolgáltatóvá szervezését, illetve önálló szolgáltató telephellyé szervezését. A szolgáltatói nyilvántartásból törölt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki.

(6) Az ágazati azonosítót az e rendelet szerinti eljárásokban, továbbá a szociális foglalkoztatási engedélyezéssel, valamint a szolgáltatások után járó és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással (a továbbiakban: költségvetési támogatás) kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmen, más beadványokon és a hatósági döntésben, a működést engedélyező szervnek, illetve a szociális foglalkoztatást engedélyező szervnek tett bejelentésben, továbbá a jogszabályon alapuló adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. A telephely ágazati azonosítóját megelőzően a székhely ágazati azonosítóját is fel kell tüntetni.

5. A bejegyzés időbeli hatálya

8. § (1) Az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – a bejegyzés jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően működtethető.

(2) Adatmódosítás esetén az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – az adatmódosítás végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően. A működést engedélyező szerv a 28. § (1) bekezdése szerinti adatokat a módosítási ok bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal módosítja.

(3) Ha a fenntartó kizárólag a befogadás kérdésében fellebbez, kérelmére az engedélyes bejegyzése, illetve az adatmódosítás az egyéb adatok tekintetében jogerőre emelkedik.

9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szolgáltatást határozatlan időre kell bejegyezni.

(2) Időszakos férőhelybővítés esetén meg kell határozni azt az egy vagy több év téli időszakánál nem hosszabb időszakot, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyzik.

10. § (1) Ha a nappali szociális ellátás, a bentlakásos szociális intézményi ellátás, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon vagy az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan, illetve a támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatását (a továbbiakban: lakhatási szolgáltatás) biztosító ingatlan használatának joga határozott időre szól, vagy ha a bejegyzés feltétele ellátási szerződés fennállása, és az ellátási szerződést határozott időre kötötték, a működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást arra az időszakra jegyzi be, ameddig az ingatlan az engedélyes használatában van, illetve ameddig az ellátási szerződés hatályban van (a továbbiakban együtt: határozott idejű bejegyzés).

(2) A határozatlan idejű bejegyzést határozott idejűre kell módosítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozott idejűre módosul.

(3) A határozott idejű bejegyzés hatályát meg kell hosszabbítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya meghosszabbodik. A határozott idejű bejegyzést határozatlan idejűre kell módosítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozatlan idejűre módosul.

11. § (1) Jogszabály a feltételek megjelölésével elrendelheti vagy lehetővé teheti, hogy a működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást ideiglenes hatállyal jegyezze be, vagy a bejegyzést ideiglenes hatályúra módosítsa, ha az engedélyes nem felel meg a jogszabályban előírt valamennyi feltételnek.

(2) Az ideiglenes hatályú bejegyzés időbeli hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi vagy elrendeli. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes hatállyal bejegyzett szolgáltatás és az engedélyes egyéb adatai a bejegyzés időbeli hatályának megváltoztatása nélkül módosíthatók, feltéve, hogy az adatmódosítás miatt a szolgáltatás színvonala nem romlik.

(3) Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát veszítené, a bejegyzést határozatlan idejűre vagy a 10. § szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani.

12. § (1) Ha a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan több különböző hatállyal is bejegyezhető, a szolgáltatást, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant a legrövidebb hatállyal kell bejegyezni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya is meghosszabbítható.

(2) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű bejegyzés vagy az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának módosítását, mielőtt az hatályát veszítené, a kérelem elbírálásáig a bejegyzés hatálya meghosszabbodik. A határozott idejű bejegyzés és az ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának meghosszabbítása során az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

6. Adatszolgáltatás a szolgáltatói nyilvántartásból és az engedélyesek működéséről

13. § (1) A szolgáltatói nyilvántartáshoz történt hozzáférést az informatikai rendszer naplózza, kivéve, ha az adatokat a Hivatal honlapján bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el.

(2) Megkeresésre bármely működést engedélyező szerv tájékoztatást ad az engedélyes nyilvános adatairól.

(3) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal megkeresésre tájékoztatást ad arról, hogy az engedélyes működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

(4) A Hivatal a szolgáltatói nyilvántartás nyilvános adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

7. Tanúsítvány

14. § (1) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az engedélyes bejegyzésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a szükséges számú példányban, hivatalból – tanúsítvány elnevezéssel – hatósági bizonyítványt állít ki a fenntartó részére.

(2) A tanúsítvány a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(3) A tanúsítványt az engedélyes címén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni.

(4) A tanúsítványban foglalt adatokat érintő adatmódosítás és az engedélyes törlése esetén a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal a döntés végrehajthatóvá válását követő nyolc napon belül bevonja a tanúsítványt, és adatmódosítás esetén új tanúsítványt állít ki.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ÉS A FENNTARTÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

8. Közös szabályok

15. § (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet a miniszter által e célra rendszeresített, és a működést engedélyező szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be.

(2) Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg.

(3) A működést engedélyező szerv az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti, nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatait a beérkezést követő nyolc napon belül rögzíti a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében.

16. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti eljárásokban, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítése során a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybe vevőinek az Szt. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat.

(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a fenntartó, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e-képviselő a kérelem és más beadványok adatainak rögzítésére a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatrögzítő munkatárs). A kijelöléshez meg kell adni az adatrögzítő munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatrögzítő munkatárs adatrögzítésre jogosult. Az adatrögzítő munkatárs a kérelem és más beadvány benyújtására nem jogosult.

(3) Ha a működést engedélyező szerv a fenntartónak, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e-képviselőnek elektronikus úton küld iratot, erről elektronikus levélben értesíti a fenntartó kapcsolattartóját is.

17. § (1) Az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a működést engedélyező szerv – a bejegyzéssel, az adatmódosítással vagy az engedélyes törlésével egyidejűleg, a 42. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – alakszerű határozatot vagy – ha ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetővé teszi – egyszerűsített határozatot hoz. Nem kell alakszerű határozatot és egyszerűsített határozatot hozni a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről.

(2) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a Ket. 86. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 42. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül elektronikus levélben értesíti

a) az illetékes ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt,

b) a Főigazgatóságot, az általa fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével,

c) az engedélyes címe szerint illetékes települési jegyzőt a Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével,

d) a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervét (a továbbiakban: igazgatóság), a Főigazgatóság által fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) a fenntartó nevét és székhelyét,

b) az engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját,

c) a bejegyzett szolgáltatások felsorolását,

d) azt, hogy az engedélyes bejegyzésére, adatmódosításra vagy az engedélyes törlésére került-e sor.

(5) Nem kell a (3) bekezdés szerint értesítést küldeni a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről.

(6) A 4. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben az eljárás megindításáról, a döntés meghozataláról és a döntés jogerőre emelkedéséről a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszere értesítést küld a 4. § (1)–(3) bekezdése szerint illetékes szociális és gyámhivatalnak.

9. Az engedélyes bejegyzése

18. § (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a kérelemhez az 5. melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek.

(2) A fenntartó az 5. melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja.

(3) Ha a fenntartó az 5. mellékletben meghatározott iratok közül

a) nem csatolta az adószámot igazoló közokirat másolatát, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi,

b) nem csatolta a szolgáltató alapító okiratának vagy a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzéséről szóló határozat és annak mellékletének másolatát, azokat a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,

c) nem csatolta a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a működést engedélyező szerv a bevett egyházak nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a bevett egyház, belső egyházi jogi személy adatait,

d) nem csatolta a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatokról kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó adatait,

e) nem csatolta, illetve mutatta be az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában feltüntetett adatait igazoló, az 5. melléklet 1.3.2. pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi,

f) nem csatolta annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy köztartozásmentes adózónak minősül, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

g) nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, az engedélyes címe szerinti ingatlan, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan és – nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén – az ellátás helye szerinti ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,

h) nem csatolta a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt, megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot, feltéve, hogy a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,

i) nem csatolta az előzetes szakhatósági hozzájárulást, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv a 19. §-ban foglaltak szerint megkeresi a szakhatóságokat, hogy adjanak ki szakhatósági állásfoglalást,

j) nem mutatta be a gépkocsivezető járművezetői engedélyét, a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi,

k) nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a bejegyzés iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi.

(4) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, a működést engedélyező szerv a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.

19. § (1) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban szociális étkeztetés esetén – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatalának járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát (a továbbiakban: járási élelmiszer-ellenőrző hivatal), másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság) szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban családi napközi esetén, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal – az engedélyes címe szerint illetékes – járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) szakhatóságként jelöli ki.

(3) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a (2) bekezdésben nem említett családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén

a) – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki,

b) – az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(4) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban támogatott lakhatás esetén

a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki olyan ingatlan esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga nyújtja,

b) – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja,

c) – az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja,

d) – az ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja.

(5) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén

a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki, kivéve az időszakos férőhelybővítést, a nappali szociális ellátást, a lakóotthont, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,

b) – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, továbbá a bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki,

c) – az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki,

d) – az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Hivatalt, a másodfokú eljárásban a minisztert szakhatóságként jelöli ki, ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, és ehhez az Szt., illetve a Gyvt. a befogadást előírja.

(7) A működést engedélyező szerv nem keresi meg szakhatóságként első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki. A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál régebben használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.

(8) A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot és az építésügyi hatóságot, illetve – ha az első fokú eljárásban a szakhatóságot nem keresték meg – másodfokú eljárásban az ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóságot, ha

a) a kérelmet olyan ingatlanban működő engedélyes bejegyzése iránt nyújtották be, amelyben korábban is szolgáltató működött,

b) a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és

c) a korábbi engedélyest nem e szakhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó okból törölték a szolgáltatói nyilvántartásból.

(9) Külső férőhelyekre, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségre, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helyére szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni.

(10) A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti kérelmét a befogadás kérdésében kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő egy éven belül, egyéb esetben hat hónapon belül nyújtja be.

(11) A szakhatóságok ügyintézési határideje időszakos férőhelybővítés esetén öt munkanap, egyéb esetben harminc nap. Időszakos férőhelybővítés esetén a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg.

(12) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a működést engedélyező szerv a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes hatállyal jegyzi be.

20. § (1) Családi gyermekfelügyelet bejegyzése iránti eljárásban ki kell kérni a járási népegészségügyi intézet – az engedélyes címe szerint illetékes – vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő – a megkereséstől számított tizenöt napon belül – helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2–4 éves gyermekek ellátására.

(2) Az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a szakmai programot

a) a b) pontban foglaltak és az általa fenntartott engedélyesek kivételével a Főigazgatóság,

b) a feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén – ide nem értve magát a kijelölt egyházi módszertani intézményt – a kijelölt egyházi módszertani intézmény

szakértőként véleményezi.

(3) A Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakértői véleményét időszakos férőhelybővítés esetén – a kirendelő végzés vele való közlésétől számított – nyolc munkanapon belül, egyéb esetben – a kirendelő végzés vele való közlésétől számított – harminc napon belül készíti el. A működést engedélyező szerv a határidőt – a Főigazgatóságnak, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, időszakos férőhelybővítés esetén legfeljebb öt munkanappal, egyéb esetben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(4) A működést engedélyező szerv az engedélyes címén, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanban, rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban helyszíni szemlét tart.

(5) A működést engedélyező szerv a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából szemlét tart.

21. § Időszakos férőhelybővítés esetén az ügyintézési határidő tíz munkanap, amely legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg.

22. § A működést engedélyező szerv az engedélyest bejegyzi a szolgáltatói nyilvántartásba, ha az megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

10. Bejelentési kötelezettség

23. § (1) A fenntartó köteles a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha

a) – nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén – a szolgáltatásba korábban erre a célra nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki,

b) a bejegyzés alapjául szolgáló, az a) pontban nem említett lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a személyi vagy tárgyi feltételek lényegesen megváltoznak, a szolgáltató, engedélyes vezetőjének személye megváltozik, vagy a szakmai program, illetve az ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,

és a változások adatmódosítást nem tesznek szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt szociális igazgatási bírság és gyermekvédelmi igazgatási bírság (a továbbiakban együtt: bírság) nem szabható ki.

24. § (1) Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni

a) az érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek,

b) a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak, és

c) – ahol működik – az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak,

ha kérelmezni fogja az engedélyes törlését, vagy olyan adatmódosítást, amelynek következtében ellátás megszüntetésére kerül sor.

(2) Ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás a bejelentési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség határideje az engedélyes törlése, illetve az adatmódosítás iránti kérelem benyújtását megelőző nyolcadik nap, ha a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodik.

25. § (1) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni az érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek, a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak és – ahol működik – az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a (2) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel,

b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult,

c) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt indult eljárás befejeződött,

d) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult,

e) a jogutód nélküli megszűnése iránt indult eljárás befejeződött.

(2) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát.

(4) Ha a bejelentésre kötelezett az (1) bekezdés a)–c) pontja, bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén az (1) bekezdés d) és e) pontja vagy a (2) bekezdés alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat bírósági vagy hatósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a bírósági, illetve hatósági nyilvántartásból szerzi be, illetve ellenőrzi.

26. § A működést engedélyező szerv a 24. és 25. § szerinti bejelentésről nyolc napon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, illetve megyei kirendeltséget, az igazgatóságot és az ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt.

11. Adatmódosítás

27. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni az adatmódosítást, ha a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoznak.

(2) Fenntartóváltozás esetén az adatmódosítási kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania az általános jogutódlással történő fenntartóváltozás kivételével.

(3) Az adatmódosítás iránti kérelemhez csak a változással összefüggő, valamint az adatmódosítás során jogszabály alapján vizsgálandó egyéb körülményekkel kapcsolatos – 5. melléklet szerinti – iratokat kell csatolni.

(4) A szolgáltatói nyilvántartás adatait a működést engedélyező szerv jogszabályban meghatározott esetekben hivatalból módosítja.

28. § (1) A fenntartó

a) az adataiban bekövetkező változás miatt,

b) a szolgáltató, engedélyes nevének, adószámának megváltozása miatt,

c) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,

d) a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzése, módosítása és törlése miatt,

e) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,

f) a helyettes szülő, nevelőszülő halála, vagy jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetése miatt,

g) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez ellátás megszüntetésével nem jár, és

h) általános jogutódlással történő fenntartóváltozás miatt

az adatmódosítást legkésőbb az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül köteles kérelmezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a fenntartó az adatmódosítást azt megelőzően köteles kérelmezni, hogy az engedélyest elkezdené az adatmódosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.

29. § (1) Adatmódosítás – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – szociális szolgáltatás és gyermekjóléti szolgáltató tevékenység esetén naptári negyedévenként és engedélyesenként egyszer, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén naptári hónaponként és engedélyesenként egyszer kérelmezhető.

(2) Fenntartóváltozás miatt adatmódosítás naptári évenként egyszer kérelmezhető.

(3) A 28. § (1) bekezdése szerinti okok miatt adatmódosítás az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozásokra tekintet nélkül kérelmezhető, az ilyen okból történő adatmódosítás az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe.

30. § (1) Az adatmódosításra az engedélyes bejegyzésére vonatkozó szabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Adatmódosítás esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a működést engedélyező szerv a változással összefüggő körülményeket vizsgálja, és ezekkel kapcsolatban folytat le bizonyítási eljárást.

(3) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy az engedélyes a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti-e, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén a bejegyzés során szakhatóságként eljáró hatóságokat is bevonhatja.

(4) Ha a működést engedélyező szerv a (3) bekezdés szerinti esetben jogsértést állapít meg, erre hivatkozva – a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően – a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 14. alcímben meghatározott jogkövetkezményeket.

31. § (1) Szociális étkeztetéssel kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a 19. § (1) bekezdése szerinti szerv, ha az adatmódosítás célja szociális étkeztetés bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a szakhatóság korábban nem vizsgálta meg.

(2) Családi napközivel és alternatív napközbeni ellátással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a változással összefüggésben a 19. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti szerv, ha

a) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével,

b) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy

c) az adatmódosítás célja családi napközi ellátás vagy alternatív napközbeni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg.

(3) Támogatott lakhatással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el

a) a 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv olyan ingatlan bejegyzése esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga kívánja nyújtani;

b) a 19. § (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti szerv – a 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a változással összefüggésben, ha az adatmódosítás célja

ba) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése,

bb) az ingatlan működési formájának az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti működési formára történő módosítása, vagy

bc) olyan ingatlan bejegyzése, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga kívánja nyújtani.

(4) Nappali szociális ellátással, bentlakásos szociális intézményi ellátással, bölcsődével, hetes bölcsődével, gyermekek átmeneti otthonával, családok átmeneti otthonával és utógondozó otthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el

a) a 19. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti szerv – a 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –, továbbá – ha a hatáskörét érinti – az 19. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv a változással összefüggésben, ha

aa) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével,

ab) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy

ac) az adatmódosítás célja valamely e bekezdés szerinti szolgáltatás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg;

b) első fokú eljárásban a járási népegészségügyi intézet – a közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, valamint az első fokú tűzvédelmi szakhatóság – a változással összefüggő, az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében –, illetve másodfokú eljárásban az ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóság, ha a férőhelyszám – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik.

(5) Gyermekotthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el

a) a 19. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti szerv – a 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –, továbbá – ha a hatáskörét érinti – az 19. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv a változással összefüggésben, ha

aa) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével,

ab) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy

ac) az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg;

b) első fokú eljárásban a járási népegészségügyi intézet – a közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, valamint az első fokú tűzvédelmi szakhatóság – a változással összefüggő, az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében –, illetve másodfokú eljárásban az ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóság, ha a férőhelyszám emelkedik;

c) első fokú eljárásban a járási népegészségügyi intézet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a változással összefüggésben – a közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, ha a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni.

(6) Ha az adatmódosítás célja befogadás, az adatmódosítás során szakhatóságként jár el a 19. § (6) bekezdése szerinti szerv.

(7) Ha a fenntartó az ideiglenes hatályú bejegyzés határozatlan vagy határozott idejű bejegyzésre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri, az adatmódosítás során szakhatóságként jár el az a 19. § szerinti szerv, amely a szakhatósági hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adja meg, az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya meghosszabbítható.

32. § (1) A működést engedélyező szerv a szakmai program véleményezésére a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Főigazgatóságot, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki

a) fenntartóváltozás esetén, az általános jogutódlással történő fenntartóváltozás kivételével,

b) ha a módosítás új szolgáltatás vagy szociális szolgáltatás esetén új ellátotti csoport bejegyzésére irányul, vagy

c) ha szakértő kirendelése a működést engedélyező szerv szerint a szakmai program módosulása miatt szükséges,

kivéve, ha az engedélyes a Főigazgatóság fenntartásában van, vagy az engedélyest a kérelem alapján a Főigazgatóság fenntartásába kívánják adni.

(2) Családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a védőnő véleményét, ha a családi gyermekfelügyelet körülményei megváltoznak.

(3) A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart

a) valamennyi engedélyes esetén, ha az engedélyes vagy az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség címe megváltozik – a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével – vagy az adatmódosítás célja az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség bejegyzése,

b) nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha a férőhelyek száma emelkedik, a szolgáltatásba korábban erre a célra nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy a szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni,

c) támogatott lakhatás esetén, ha a módosítás célja lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése,

d) rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén, ha a módosítás célja külső férőhelyek bejegyzése, valamint

e) az a)–d) pontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt.

(4) A működést engedélyező szerv támogató szolgáltatás esetén szemlét tart, ha a szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni.

33. § Ha az adatmódosítás következtében ellátás megszüntetésére kerül sor, az adatmódosításnak

a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén az a feltétele, hogy a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodott,

b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén az a feltétele, hogy a fenntartó a 24. § szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett.

34. § (1) Általános jogutódlással történő fenntartóváltozás és a fenntartó vagy kapcsolattartója adataiban bekövetkező változás esetén ezeket az adatokat az eljáró működést engedélyező szerv a fenntartó valamennyi engedélyesének adatai között – erre irányuló kérelem hiányában hivatalból – módosítja.

(2) A szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének megváltozása esetén ezeket az adatokat az eljáró működést engedélyező szerv a szolgáltató valamennyi telephelyének adatai között – erre irányuló kérelem hiányában hivatalból – módosítja.

12. Az engedélyes törlése

35. § (1) A működést engedélyező szerv az engedélyest törli a szolgáltatói nyilvántartásból

a) a fenntartó – jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő – kérelmére,

b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével,

c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén,

d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben.

(2) A fenntartó köteles kérelmezni az engedélyes törlését a szolgáltatói nyilvántartásból, vagy – az a) és b) pont szerinti esetben – az engedélyest más fenntartó fenntartásába adni, mielőtt

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné,

b) az engedélyest megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna,

c) az engedélyes a szolgáltatás nyújtásával felhagyna.

(3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére az engedélyes akkor törölhető a szolgáltatói nyilvántartásból, ha a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodott.

(4) Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére az engedélyes akkor törölhető a szolgáltatói nyilvántartásból, ha a fenntartó a 24. § szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett.

(5) Az engedélyes nem törölhető a szolgáltatói nyilvántartásból

a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást bejegyzik,

b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja,

c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást bejegyzik.

(6) Az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlése esetén a VI. Fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

13. Az ellenőrzés lefolytatása

36. § (1) A működést engedélyező szerv

a) otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén legalább évente,

b) időszakos férőhelyek esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett működési időszakban, az időszakos férőhelyek több évre történő bejegyzése esetén legalább kétévente,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben legalább kétévente

hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e (a továbbiakban: rendes ellenőrzés).

(2) A működést engedélyező szerv jogszabályban foglaltak szerint éves ellenőrzési tervet készít, amelyet megküld a Hivatalnak, a Főigazgatóságnak, az érintett kijelölt egyházi módszertani intézménynek és a járási népegészségügyi intézeteknek.

(3) Az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés kérelemre nem indítható meg.

(4) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart

a) rendes ellenőrzés során,

b) ha tudomására jut, hogy az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti vagy más jogát sérti, vagy az engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat súlyosan megsértették,

c) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő harminc napon belül.

37. § (1) A szociális és gyámhivatal rendes ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Főigazgatóságot, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőnek rendeli ki.

(2) A Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény az (1) bekezdés szerinti szakértői közreműködés során helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy ahhoz közeli időpontban kell lefolytatni.

(3) A Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv a határidőt – a Főigazgatóságnak, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(4) A működést engedélyező szerv a Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és az engedélyesnek.

(5) Családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a szolgáltatás körülményeivel kapcsolatban ki kell kérni a védőnő véleményét.

(6) Az ellenőrzés során a működést engedélyező szerv az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselőtől adatot és tájékoztatást kérhet. Az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő köteles a kért adatot és tájékoztatást a felhívás kézhezvételét követő tizenöt napon belül megadni.

(7) Ha a Ket. másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó, a szolgáltató és az engedélyes köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.

38. § A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi

a) a fenntartónak,

b) az engedélyesnek,

c) költségvetési támogatással működő engedélyes, valamint finanszírozási szerződéssel működtetett támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és krízisközpontot működtető családok átmeneti otthona esetén másolatban – elektronikus levélben – az igazgatóságnak, és

d) támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és krízisközpontot működtető családok átmeneti otthona esetén, az első fokú eljárás során másolatban – elektronikus levélben – a Hivatalnak.

39. § (1) Ha az engedélyes működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, azt nyolc napon belül jelzi a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak.

(2) A működést engedélyező szerv szociális étkeztetés, nappali szociális ellátás, bentlakásos intézményi ellátás, az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás esetén, illetve ha az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga nyújtja, továbbá családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén – a rendes ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt nappal – ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi a járási népegészségügyi intézetet.

(3) Ha a működést engedélyező szerv a (2) bekezdésben foglalt esetben vagy más esetben a járási népegészségügyi intézetet vagy a bejegyzés során szakhatóságként eljáró más hatóságot (a továbbiakban együtt: ellenőrző társhatóság) ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben az engedélyesnél, a működést engedélyező szervvel együttműködve, harminc napon belül ellenőrzést folytat le.

(4) Szociális étkeztetés, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona és gyermekotthon, valamint meleg étkeztetést nyújtó nappali szociális ellátás, lakóotthon, támogatott lakhatás, családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén a járási népegészségügyi intézet a 19. §-ban foglalt feltételeken túl a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is ellenőrzi.

(5) Az ellenőrző társhatóság az engedélyesnél lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalt, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem működést engedélyező szerv kereste meg.

(6) Ha az ellenőrző társhatóság vagy más hatóság engedélyest ellenőriz,

a) az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi annak a működést engedélyező szervnek, amely az ellenőrzés lefolytatása céljából megkereste, nem a működést engedélyező szerv megkeresésére lefolytatott ellenőrzés esetén pedig a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak,

b) az ügyben hozott döntését közli azzal a működést engedélyező szervvel, amely az ellenőrzés lefolytatása céljából megkereste, nem a működést engedélyező szerv megkeresésére lefolytatott ellenőrzés esetén pedig a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatallal.

14. Jogkövetkezmények

40. § (1) A működést engedélyező szerv az ellenőrzés során tett megállapítások alapján

a) az engedélyest törli a szolgáltatói nyilvántartásból, ha az engedélyes megszűnt vagy szolgáltatást nem nyújt,

b) az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint a férőhelyszám egyidejű csökkentésével – törli a szolgáltatói nyilvántartásból, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti,

c) a helyettes szülőt, nevelőszülőt – szükség szerint a férőhelyszám egyidejű csökkentésével – törli a szolgáltatói nyilvántartásból, ha az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti, vagy jogszabály kizárja, hogy helyettes szülőként, nevelőszülőként működjön,

d) az engedélyes épületének egy részét lezáratja, ha az az engedélyes működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható, és állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti,

e) a b)–d) pontban nem említett esetben az engedélyest törli a szolgáltatói nyilvántartásból, és kötelezi a fenntartót a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére, ha az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését súlyosan veszélyezteti, vagy más alapvető jogát súlyosan sérti,

f) a szolgáltatói nyilvántartás adatait az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően – a b) és c) pontban foglaltakon túl – hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztott adatmódosítást kérni,

g) az a)–c) és e) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figyelembevételével

ga) legalább húsz napos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével felszólíthatja a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, és a jogszerű működés helyreállítására,

gb) a ga) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg – ha az ellátottak Szt., illetve Gyvt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges – legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, és a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét,

gc) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,

gd) kötelezheti a fenntartót és a szolgáltatót, hogy a jogsértő személyt küldje az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzésre,

ge) a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet,

h) az Szt. 92/L. § (1) bekezdésében, illetve a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben bírságot szabhat ki.

(2) A hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, és a jogszerű működés helyreállítására megállapított határidő a fenntartó kérelmére indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(3) A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye

a) az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint az (1) bekezdés g) pont gb), gd) és ge) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén;

b) bírság kiszabása esetén

ba) az Szt. 92/L. § (1) bekezdés b), e) és i)–k) pontja szerinti esetben,

bb) az Szt. 92/L. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti esetben, ha az ellátottnak, törvényes képviselőjének, hozzátartozójának vagy a térítési díjat, illetve az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek az Szt. szerinti jogai sérülnek,

bc) a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben,

bd) a 23. § (1) bekezdés a) pontja, a 24. § és a 25. § szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

41. § (1) Ha a fenntartó a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, és a jogszerű működés helyreállítására megállapított határidőn belül nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart.

(2) Ha a fenntartó a hiányosságot vagy más jogsértést határidőben nem szünteti meg, és a jogszerű működést határidőben nem állítja helyre, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figyelembevételével

a) a határozatlan vagy határozott időre bejegyzett lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, illetve szolgáltatás bejegyzését feltételek előírása mellett – legfeljebb két évig hatályos – ideiglenes hatályú bejegyzésre módosíthatja,

b) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,

c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, és a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét,

d) az engedélyes épületének egy részét lezárathatja, ha az az engedélyes működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható,

e) szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén csökkentheti az ellátási területet, ha az engedélyes a biztosított feltételek alapján a szolgáltatást a teljes ellátási területen nem tudja nyújtani,

f) csökkentheti a férőhelyszámot, házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számát, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számát,

g) a helyettes szülőt, nevelőszülőt – szükség szerint a férőhelyszám egyidejű csökkentésével – törölheti a szolgáltatói nyilvántartásból,

h) az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint a férőhelyszám egyidejű csökkentésével – törölheti a szolgáltatói nyilvántartásból,

i) a szolgáltatói nyilvántartás adatait az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően – az a) és e)–h) pontban foglaltakon túl – hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztott adatmódosítást kérni,

j) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású bentlakásos szociális intézményi ellátás és támogatott lakhatás esetén az Szt. szerint határozhat a költségvetési támogatás visszatartásáról,

k) kötelezheti a fenntartót és a szolgáltatót, hogy a jogsértő személyt küldje az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzésre,

l) a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet,

m) az engedélyest törölheti a szolgáltatói nyilvántartásból, és kötelezheti a fenntartót a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére,

n) az Szt. 92/L. § (1) bekezdésében, illetve a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben bírságot szabhat ki.

42. § (1) A jogsértés és a jogkövetkezmények jellegének, valamint a jogsértés súlyának megfelelően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható.

(2) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több – a 41. § (2) bekezdése szerinti – jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmény jogerőssé válását a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, ha ezzel a szolgáltatói nyilvántartás adatai módosulnak, vagy az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásból való törlésére kerül sor.

(3) A jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figyelembevételével a 41. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Újabb ellátottak felvétele a 41. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a 41. § (2) bekezdésében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat.

(5) A működést engedélyező szerv az egyházi fenntartót és a nem állami fenntartót megillető költségvetési támogatást engedélyesenként egy naptári évben legfeljebb kétszer tarthatja vissza. A működést engedélyező szerv a költségvetési támogatás visszatartását és a visszatartott összeg kiutalhatóságát elrendelő jogerős határozatát közli az igazgatósággal. Az igazgatóság a költségvetési támogatást a jogerős határozat vele való közlését követő első esedékes utalástól kezdődően tartja vissza, illetve a visszatartott összeget – annak kiutalhatósága esetén – az első esedékes utaláskor folyósítja.

(6) A működést engedélyező szerv a hajléktalan személyek nappali ellátása, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén téli időszakban akkor

a) törölheti az engedélyest a szolgáltatói nyilvántartásból,

b) tilthatja meg újabb ellátottak felvételét,

c) csökkentheti a férőhelyek számát, vagy

d) zárathatja le az engedélyes épületének egy részét,

ha az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti vagy más alapvető jogát sérti.

(7) Az engedélyes épületének lezárt része szolgáltatáshoz akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást – az arra okot adó körülmény megszűnése esetén – a fenntartó kérelmére megszünteti.

43. § (1) Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése és a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése alapján kiszabott bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek, ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek.

(2) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat másolatát megküldi a minisztériumnak és a Hivatalnak.

15. A Hivatal által lefolytatott ellenőrzés

44. § (1) A Hivatal első fokú hatóságként hivatalból ellenőrizheti, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e. A Hivatal a miniszter felkérésére hivatalból ellenőrzést végez.

(2) A Hivatal a tárgyévet megelőző év december 15-éig éves ellenőrzési tervet készít, amelyet megküld a szociális és gyámhivataloknak, a minisztériumnak, a Főigazgatóságnak és a kijelölt egyházi módszertani intézményeknek.

(3) Ha a Hivatal ellenőrzése során a szakmai programban foglaltak megvalósulása vagy a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében szakértő kirendelése szükséges, a Hivatal a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Főigazgatóságot, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt rendeli ki szakértőnek.

(4) A Hivatal családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a szolgáltatás körülményeivel kapcsolatban kikérheti a védőnő véleményét.

(5) A Hivatal ellenőrzésére a 36. § (3) bekezdésében, a 37. § (2)–(4), (6) és (7) bekezdésében, a 39. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 40–43. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a Hivatal a bírságot kiszabó jogerős határozat másolatát a minisztériumnak küldi meg.

(6) A Hivatal

a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv másolatát a 38. § a)–c) pontjában foglaltakon túl elektronikus levélben megküldi a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak, és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszternek,

b) a döntését a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatallal, és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszterrel is közli.

(7) A szociális és gyámhivatal, illetve a Hivatal nem állapíthat meg jogkövetkezményt, ha a másik működést engedélyező szerv ugyanazt a jogsértést már elbírálta, kivéve, ha a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, és a jogszerű működés helyreállítására az előírt határidőben és módon nem került sor, és a másik működést engedélyező szerv még nem intézkedett.

(8) Ha a Hivatal az engedélyest teljes körűen leellenőrzi, a soron következő rendes ellenőrzés esedékességét a Hivatal ellenőrzésének időpontjától kell kiszámítani.

VI. FEJEZET

BEJEGYZÉS HIÁNYÁBAN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS

45. § (1) A jegyző, más hatóság és az ellátottjogi, gyermekjogi képviselő haladéktalanul értesíti a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalt, ha tudomására jut, hogy bejegyzés hiányában nyújtanak szolgáltatást.

(2) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy bejegyzés hiányában nyújtanak szolgáltatást,

a) annak megállapítása érdekében, hogy valóban szolgáltatást nyújtanak-e, és

b) – ha megállapításra kerül, hogy szolgáltatást nyújtanak – a biztosított feltételek és a működés körülményeinek megállapítása érdekében

soron kívül – szükség szerint az ellenőrző társhatóságok bevonásával – helyszíni ellenőrzést tart. Az ellenőrzés magáningatlanban és abban az esetben is lefolytatható, ha az ügyfél vagy a helyszínen jelen lévő más személy úgy nyilatkozik, hogy az ellátást más jogviszony keretében nyújtják.

46. § (1) Ha a működést engedélyező szerv megállapítja, hogy bejegyzés hiányában nyújtanak szolgáltatást, bírságot szab ki, és

a) felszólítja a szolgáltatást megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a szolgáltatás eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,

b) bentlakásos szociális intézményi ellátás esetén az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a szolgáltatást megszervező személlyel, szervezettel hatósági szerződést köthet,

c) az a)–b) pontban nem említett esetben kötelezi a szolgáltatást megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(2) Ha a szolgáltatást megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szolgáltatást megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatósági szerződésben egy évnél hosszabb teljesítési határidő nem határozható meg. A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bírság ismételt kiszabása és a szociális szolgáltatás megszüntetésének kötelezettsége jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A hatósági szerződés költségvetési támogatás igénybevételére nem jogosít. Ha ugyanaz a szolgáltatást megszervező személy vagy szervezet a hatósági szerződés megkötését követően ismételten bejegyzés hiányában nyújt szolgáltatást, vele hatósági szerződés nem köthető.

(4) A működést engedélyező szerv

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát az ellátásra köteles helyi önkormányzattal, illetve megyei kirendeltséggel és az ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselővel is közli,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatósági szerződést megküldi az ellátásra köteles helyi önkormányzatnak, illetve megyei kirendeltségnek és az ellátottjogi képviselőnek, valamint értesíti őket a hatósági szerződésben foglalt jogkövetkezmények jogerőssé válásáról.

47. § (1) A szolgáltatást korábban bejegyzés hiányában megszervező személy vagy szervezet az ellátás megszervezése érdekében köteles együttműködni az ellátásra köteles helyi önkormányzattal, Főigazgatósággal, amely gondoskodik a rászoruló és ellátatlan személyekről.

(2) Tartós bentlakásos szociális intézményi ellátás esetén az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság nem köteles a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerinti emelt szintű szolgáltatást biztosítani.

(3) Az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság és a szolgáltatást nyújtó engedélyes más fenntartója az ellátottaknak és más személyeknek a szolgáltatást korábban bejegyzés hiányában megszervező személlyel vagy szervezettel szemben fennálló követeléseiért nem felel.

(4) Az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság a megtett intézkedésekről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.

48. § (1) A rászoruló és ellátatlan személyek ellátását az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó a tulajdonos, illetve a haszonélvező hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben a szolgáltatást bejegyzés hiányában nyújtották.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben bentlakásos szociális intézményi ellátás és támogatott lakhatás esetén a működést engedélyező szerv az engedélyest legfeljebb egy évre ideiglenes hatállyal is bejegyezheti, ha az engedélyes által nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályban meghatározott valamennyi személyi és tárgyi feltételnek – ide nem értve az egyházi kiegészítő támogatás törvényben meghatározott esetekben történő megtérítését –, de

a) a rászoruló személyek az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó engedélyeseinél – az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság nyilatkozata alapján – nem láthatók el,

b) a biztonságos és szakszerű ellátás biztosítva van, és

c) a szolgáltatás színvonala – a 47. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a korábbiakhoz képest nem romlik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezés

49. § Ez a rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

50. § (1) Az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásba történő, hivatalbóli bejegyzése során [Szt. 140/U. § (5) és (6) bekezdése, Gyvt. 161/V. § (5) és (6) bekezdése] csak azon adatokkal kapcsolatos körülményeket kell vizsgálni, amelyek a működési engedélyben nem szerepelnek, vagy amelyek nem feleltethetők meg a működési engedély adatainak.

(2) Kizárólag ellátási érdekből az ideiglenes hatályú működési engedélyek 2014. december 31-éig meghosszabbított hatállyal is bejegyezhetők a szolgáltatói nyilvántartásba, és az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya 2014. december 31-éig meghosszabbítható, ha

a) a fenntartó a kérelméhez csatolja a határozatlan idejű bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó szakmai tervét, vagy az európai uniós forrás (TIOP 3.4.1/B-11/1., TIOP 3.4.2.-11/1.) felhasználására vonatkozó megkötött támogatási szerződés másolatát, és

b) gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén a működési engedély ideiglenesre történő módosítására a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 2013. december 1-jét megelőzően hatályos, hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint került sor.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

51. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének való megfelelést szolgálja.

19. Módosító rendelkezések

52–56. §1

20. Hatályukat vesztő jogszabályok

57. §2

1. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez

A szolgáltatói nyilvántartás adatai

    1.    Az engedélyes adatai:

1.1.    az engedélyes neve,

1.2.    az engedélyes címe és helyrajzi száma,

1.3.    az engedélyes ágazati azonosítója,

1.4.    annak megjelölése, hogy az engedélyes telephely-e,

1.5.    a szolgáltató neve, székhelye és a székhely ágazati azonosítója, ha az engedélyes telephely,

1.6.    – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószáma,

1.7.    a költségvetési szerv szolgáltató törzskönyvi azonosító száma, valamint – ha az engedélyes telephely – a telephely törzskönyvi azonosító alszáma,

1.8.    az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározott adatok.

    2.    Az engedélyes fenntartójának az Szt.-ben és a Gyvt.-ben meghatározott adatai.

    3.    Az engedélyes által nyújtott szolgáltatások adatai:

3.1.    az engedélyes által nyújtott szolgáltatás megnevezése az alábbiak szerint, továbbá az egyes szolgáltatásokra vonatkozó alábbi adatok:

3.1.1.    falugondnoki szolgáltatás: a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma,

3.1.2.    tanyagondnoki szolgáltatás: a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma,

3.1.3.    szociális étkeztetés,

3.1.3.1.    szociális konyha,

3.1.3.2.    népkonyha,

3.1.3.3.    egyéb főzőhely,

3.1.4.    házi segítségnyújtás: az ellátható személyek száma,

3.1.5.    családsegítés,

3.1.6.    jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a kihelyezhető jelzőkészülékek száma,

3.1.7.    támogató szolgáltatás: a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma,

3.1.8.    közösségi ellátások:

3.1.8.1.    pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

3.1.8.2.    szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás,

3.1.8.3.    szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,

3.1.9.    utcai szociális munka,

3.1.10.    nappali ellátás:

3.1.10.1.    időskorúak nappali ellátása:

3.1.10.1.1.    férőhelyszám,

3.1.10.1.2.    ha az engedélyes a nappali ellátás keretében demens személyek ellátását is vállalja, az erre vonatkozó adat,

3.1.10.2.    fogyatékos személyek nappali ellátása:

3.1.10.2.1.    férőhelyszám,

3.1.10.2.2.    ha az engedélyes a nappali ellátás keretében fogyatékos gyermekek ellátását is vállalja, az erre vonatkozó adat,

3.1.10.3.    pszichiátriai betegek nappali ellátása: férőhelyszám,

3.1.10.4.    szenvedélybetegek nappali ellátása: férőhelyszám,

3.1.10.5.    hajléktalan személyek nappali ellátása: férőhelyszám,

3.1.11.    átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás:

3.1.11.1.    időskorúak gondozóháza: férőhelyszám,

3.1.11.2.    fogyatékos személyek gondozóháza: férőhelyszám,

3.1.11.3.    pszichiátriai betegek átmeneti otthona: férőhelyszám,

3.1.11.4.    szenvedélybetegek átmeneti otthona: férőhelyszám,

3.1.11.5.    éjjeli menedékhely:

3.1.11.5.1.    férőhelyszám,

3.1.11.5.2.    időszakos férőhelybővítés esetén ez a tény, az érintett férőhelyek száma és az az időszak, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyezték,

3.1.11.6.    hajléktalan személyek átmeneti szállása:

3.1.11.6.1.    férőhelyszám,

3.1.11.6.2.    időszakos férőhelybővítés esetén ez a tény, az érintett férőhelyek száma és az az időszak, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyezték,

3.1.12.    ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás:

3.1.12.1.    idősek otthona: férőhelyszám,

3.1.12.2.    fogyatékos személyek otthona: férőhelyszám,

3.1.12.3.    pszichiátriai betegek otthona: férőhelyszám,

3.1.12.4.    szenvedélybetegek otthona: férőhelyszám,

3.1.12.5.    hajléktalanok otthona: férőhelyszám,

3.1.13.    rehabilitációs intézményi ellátás: a külső férőhelyek címe és címenkénti száma,

3.1.13.1.    fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye: férőhelyszám,

3.1.13.2.    pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye: férőhelyszám,

3.1.13.3.    szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye: férőhelyszám,

3.1.13.4.    hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye: férőhelyszám,

3.1.14.    lakóotthoni ellátás:

3.1.14.1.    fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona: férőhelyszám,

3.1.14.2.    fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona: férőhelyszám,

3.1.14.3.    pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona: férőhelyszám,

3.1.14.4.    szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona: férőhelyszám,

3.1.15.    támogatott lakhatás:

3.1.15.1.    a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanok címe, helyrajzi száma és férőhelyszáma,

3.1.15.2.    az arra vonatkozó adat, hogy a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése határozatlan idejű, határozott idejű vagy ideiglenes hatályú, továbbá határozott idejű bejegyzés és ideiglenes hatályú bejegyzés esetén a bejegyzés hatályának záró időpontja,

3.1.15.3.    a fenntartó által biztosított, az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatások felsorolása,

3.1.15.4.    az Szt. 75. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett szolgáltatások és az azokat biztosító szervezet megjelölése, a megállapodás időtartamának feltüntetésével,

3.1.15.5.    támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére az Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti forma megjelölésével: férőhelyszám,

3.1.15.6.    támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére az Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti forma megjelölésével: férőhelyszám,

3.1.15.7.    támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére az Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti forma megjelölésével: férőhelyszám,

3.1.15.8.    támogatott lakhatás hajléktalan személyek részére az Szt. 75. § (2) bekezdése szerinti forma megjelölésével: férőhelyszám,

3.1.16.    egyéb speciális szociális intézményi ellátás: férőhelyszám,

3.1.17.    gyermekjóléti szolgáltatás:

3.1.17.1.    gyermekjóléti szolgálat,

3.1.17.2.    gyermekjóléti központ,

3.1.18.    bölcsőde: férőhelyszám,

3.1.19.    hetes bölcsőde: férőhelyszám,

3.1.20.    családi napközi:

3.1.20.1.    önálló családi napközi: férőhelyszám,

3.1.20.2.    hálózatban működtetett családi napközi: férőhelyszám,

3.1.21.    családi gyermekfelügyelet,

3.1.22.    házi gyermekfelügyelet,

3.1.23.    alternatív napközbeni ellátás,

3.1.24.    gyermekek átmeneti házi gondozása,

3.1.25.    helyettes szülői ellátás,

3.1.25.1.    nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás:

3.1.25.1.1.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig az engedélyes befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét,

3.1.25.1.2.    a Gyvt.-ben meghatározott adatok,

3.1.25.2.    helyettes szülői hálózat:

3.1.25.2.1.    férőhelyszám,

3.1.25.2.2.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig az engedélyes befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét,

3.1.25.2.3.    a Gyvt.-ben meghatározott adatok,

3.1.26.    gyermekek átmeneti otthona:

3.1.26.1.    férőhelyszám,

3.1.26.2.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig az engedélyes befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét,

3.1.27.    családok átmeneti otthona: férőhelyszám,

3.1.28.    nevelőszülői hálózat:

3.1.28.1.    a nyújtott szolgáltatások az alábbiak szerint:

3.1.28.1.1.    otthont nyújtó ellátás,

3.1.28.1.2.    utógondozói ellátás,

3.1.28.1.3.    utógondozás,

3.1.28.2.    férőhelyszám,

3.1.28.3.    a Gyvt.-ben meghatározott adatok,

3.1.28.4.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig a nevelőszülő átmeneti gondozásra befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

3.1.28.5.    ha a nevelőszülői hálózat a szakmai programja alapján alkalmas – különleges vagy speciális hivatásos nevelőszülő alkalmazása nélkül is – különleges vagy speciális szükségletű gyermekek integrált ellátására, az erre vonatkozó adat,

3.1.29.    gyermekotthon:

3.1.29.1.    a nyújtott szolgáltatások az alábbiak szerint:

3.1.29.1.1.    otthont nyújtó ellátás,

3.1.29.1.2.    utógondozói ellátás,

3.1.29.1.3.    utógondozás,

3.1.29.2.    a szolgáltató tevékenység formája az alábbiak szerint:

3.1.29.2.1.    a 3.1.29.2.2–3.1.29.2.8. pont szerinti csoportokba nem tartozó gyermekotthon,

3.1.29.2.2.    központi speciális gyermekotthon,

3.1.29.2.3.    központi speciális gyermekotthonnak nem minősülő speciális gyermekotthon,

3.1.29.2.4.    különleges gyermekotthon,

3.1.29.2.5.    lakásotthon,

3.1.29.2.6.    speciális lakásotthon,

3.1.29.2.7.    különleges lakásotthon,

3.1.29.2.8.    kizárólag kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon,

3.1.29.3.    férőhelyszám,

3.1.29.4.    ha a 3.1.29.2.1., a 3.1.29.2.5. vagy a 3.1.29.2.8. pont szerinti gyermekotthon ellát speciális vagy különleges szükségletű gyermekeket, ennek módja az alábbiak szerint:

3.1.29.4.1.    a gyermekotthon rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag speciális szükségletű gyermekeket lát el,

3.1.29.4.2.    a gyermekotthon a 3.1.29.4.1. pontban nem említett esetben a szakmai programja alapján alkalmas speciális szükségletű gyermekek integrált ellátására,

3.1.29.4.3.    a gyermekotthon rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag különleges szükségletű gyermekeket lát el,

3.1.29.4.4.    a gyermekotthon a 3.1.29.4.3. pontban nem említett esetben a szakmai programja alapján alkalmas különleges szükségletű gyermekek integrált ellátására,

3.1.29.5.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig a gyermekotthon elláthatja várandós anyák átmeneti gondozását,

3.1.29.6.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig a gyermekotthon átmeneti gondozásra befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

3.1.30.    utógondozó otthon:

3.1.30.1.    a nyújtott szolgáltatások az alábbiak szerint:

3.1.30.1.1.    utógondozói ellátás,

3.1.30.1.2.    utógondozás,

3.1.30.2.    a szolgáltató tevékenység formája az alábbiak szerint:

3.1.30.2.1.    utógondozó lakásotthonnak nem minősülő utógondozó otthon,

3.1.30.2.2.    utógondozó lakásotthon,

3.1.30.3.    férőhelyszám,

3.1.30.4.    az a férőhelyszám, amelynek erejéig az utógondozó otthon átmeneti gondozásra befogadhatja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

3.1.31.    külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás:

3.1.31.1.    férőhelyszám,

3.1.31.2.    a külső férőhelyek címe és címenkénti száma,

3.1.31.3.    a működtető besorolása az általa egyébként nyújtott szolgáltatás, illetve a szolgáltató tevékenység formája szerint,

3.1.32.    területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás: ha az engedélyes a volt gondozott fiatal felnőtt számára utógondozást nyújt, az erre vonatkozó adat,

3.2.    az engedélyes ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeinek címe és helyrajzi száma,

3.3.    az engedélyes működésének kezdő időpontja [8. § (1) bekezdése],

3.4.    adatmódosítással bejegyzett adatok esetén az az időpont, amelytől kezdődően az engedélyes az adatmódosításnak megfelelően működtethető [8. § (2) bekezdése],

3.5.    a támogatott lakhatás kivételével valamennyi szolgáltatás esetén az arra vonatkozó adat, hogy a szolgáltatás bejegyzése határozatlan idejű, határozott idejű vagy ideiglenes hatályú, továbbá határozott idejű bejegyzés és ideiglenes hatályú bejegyzés esetén a bejegyzés hatályának záró időpontja,

3.6.    az egyedi szakhatósági előírás, illetve a feltétel, ha a szakhatóság egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt határozott meg, vagy a működést engedélyező szerv jogszabályban meghatározottak szerint az ideiglenes hatályú bejegyzés során feltételt határozott meg,

3.7.    valamennyi szolgáltatás esetén az ellátási terület,

3.8.    az Szt. vagy a Gyvt. alapján befogadásra köteles szolgáltatás, illetve ellátotti létszám, férőhelyszám esetén a szolgáltatás befogadására és a befogadott ellátotti létszámra, férőhelyszámra vonatkozó adatok, illetve az arra a szolgáltatásra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra vonatkozó adat, amely után a fenntartó az Szt. vagy a Gyvt. alapján befogadás nélkül jogosult költségvetési támogatásra,

3.9.    egyházi fenntartó és nem állami fenntartó esetén – ha a fenntartó az engedélyes által nyújtott szolgáltatásra ellátási szerződést kötött – az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv neve, székhelye, valamint az a szolgáltatás és – olyan szolgáltatás esetén, amelynél a szolgáltatói nyilvántartás ezt az adatot tartalmazza – ellátotti létszám, jelzőkészülékszám, férőhelyszám, amelyre az ellátási szerződés kiterjed, továbbá az ellátási szerződés megszűnésének időpontja, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték.

    4.    Az engedélyes bejegyzésének és az adatmódosításnak az adatai:

4.1.    az eljáró hatóság megnevezése,

4.2.    a bejegyzés, illetve az adatmódosítás kelte, száma, valamint végrehajthatóvá válásának és jogerőre emelkedésének napja.

    5.    A történeti állomány adatai:

5.1.    az 1–4. pont szerinti adatok,

5.2.    a törlés ügyében eljáró hatóság megnevezése,

5.3.    a törlés kelte, száma, valamint végrehajthatóvá válásának és jogerőre emelkedésének napja.

    6.    Kiegészítő szabályok:

6.1.    A szolgáltató és az engedélyes nevének – például a nyújtott szolgáltatások egyikének feltüntetésével vagy általában a szolgáltatásokra történő utalással – a szolgáltatói minőségére utalnia kell. Hálózatban működtetett családi napközi esetén az engedélyes neveként a hálózat nevét és az adott engedélyes megkülönböztető elnevezését kell feltüntetni. Ha a szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó egyszemélyes szolgáltatóként saját maga nyújtja, az engedélyes nevét a szolgáltatói nyilvántartásban nem kell feltüntetni.

6.2.    A 2008. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerinti emelt szintű férőhelyek számát külön fel kell tüntetni.

6.3.    Az ellátási terület megjelölhető

6.3.1.    falugondnoki szolgáltatás és tanyagondnoki szolgáltatás esetén település vagy településrész megnevezésével,

6.3.2.    szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén település, fővárosi kerület, kistérség vagy járás megnevezésével,

6.3.3.    a 6.3.1. és a 6.3.2. pontban nem említett szolgáltatás esetén település, fővárosi kerület, kistérség, járás, megye, régió megnevezésével vagy annak feltüntetésével, hogy az ellátási terület az ország egész területe.

2. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez

Az ágazati azonosító képzése

1. Az ágazati azonosító nyolc jegyből áll.

2. Az ágazati azonosító összetétele:

2.1. 1. jegye: konstans „S” betű,

2.2. 2–7. jegye: az engedélyes sorszáma,

2.3. 8. jegye: a 2–7. számjegyek felhasználásával, a 3. pont szerinti matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám.

3. Az ágazati azonosító 8. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2–7. jegyek mindegyikét meg kell szorozni azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül (a konstans „S” betű utáni első számjegy szorozva kettővel, második számjegy szorozva hárommal stb.). Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 10-zel. Az ágazati azonosító 8. jegye az osztás maradéka lesz.

3. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez

A tanúsítvány adattartalma

1. A tanúsítványt kiállító szerv neve, székhelye, telefonszáma és elektronikus levélcíme.

2. A fenntartó neve, székhelye, telefonszáma és elektronikus levélcíme.

3. Az engedélyes neve.

4. Az engedélyes címe.

5. Ha az engedélyes telephely, a szolgáltató neve és székhelye.

6. Az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség címe, ha azzal az engedélyes rendelkezik.

7. Az engedélyes ágazati azonosítója.

8. A bejegyzett szolgáltatások és a férőhelyek száma a szolgáltatói nyilvántartásban feltüntetett módon. Gyermekotthon és utógondozó otthon esetén az ellátási formát kell szolgáltatásként feltüntetni. A külső férőhelyek számát összesítve kell feltüntetni.

9. Az arra vonatkozó adat, hogy a szolgáltatás, illetve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése határozatlan idejű, határozott idejű vagy ideiglenes hatályú, továbbá határozott idejű bejegyzés és ideiglenes hatályú bejegyzés esetén a bejegyzés hatályának záró időpontja.

10. A tanúsítvány kiállításának helye és ideje.

11. A kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírása és a tanúsítványt kiállító szerv bélyegzőlenyomata.

4. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez

Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalma

1. A fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma, telefonszáma, telefaxszáma, elektronikus levélcíme és honlapjának címe, továbbá – cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén – cégjegyzékszáma.

2. A fenntartó kapcsolattartójának neve, beosztása, telefonszáma és elektronikus levélcíme.

3. Az engedélyes vezetőjének neve és telefonszáma.

4. Telephelyre vonatkozó kérelem esetén a szolgáltató székhelyének ágazati azonosítója, továbbá családi napközi esetén annak megjelölése, hogy más családi napközire nyújtott-e be bejegyzés iránti kérelmet.

5. Az engedélyes bejegyzése iránti kérelem esetén azok az 1. melléklet szerinti adatok, amelyekkel a fenntartó az engedélyes bejegyzését kéri, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik.

6. Adatmódosítás iránti kérelem esetén a kért módosítások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy az adatmódosítással érintett, jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik.

7. Az engedélyes törlése iránti kérelem esetén a törlés jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatok.

8. Az engedélyes bejegyzése iránti kérelem és adatmódosítás iránti kérelem esetén a fenntartó nyilatkozata arról, hogy az engedélyest, illetve az ellátotti létszámot, férőhelyszámot költségvetési támogatással kívánja-e működtetni, továbbá arról, hogy részesül-e az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja, illetve a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban.

9. A kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.

5. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez

Az engedélyes bejegyzése iránti kérelemhez csatolandó, illetve a működést engedélyező szervnek bemutatandó iratok

    1.    A fenntartóval és a szolgáltatóval kapcsolatos iratok:

1.1.    Állami fenntartó esetén

1.1.1.    csatolni kell a társulási szerződés másolatát, ha a fenntartó helyi önkormányzatok társulása,

1.1.2.    csatolni kell a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószámát igazoló közokirat másolatát,

1.1.3.    – ha a szolgáltató költségvetési szerv – csatolni kell a szolgáltató alapító okiratának másolatát, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát.

1.2.    Egyházi fenntartó esetén

1.2.1.    csatolni kell a fenntartónak a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, ha a fenntartó bevett egyház vagy a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő belső egyházi jogi személy,

1.2.2.    csatolni kell a bevett egyháznak vagy a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő felettes egyházi szervnek a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, valamint a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a fenntartó – a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő – felettes egyházi szervének – a bevett egyházak nyilvántartásában feltüntetett – képviselője által kiállított nyilatkozatot a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének természetes személyazonosító adatairól, továbbá arról, hogy a fenntartó a bevett egyház belső egyházi jogi személye, ha a fenntartó a bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy,

1.2.3.    csatolni kell a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószámát igazoló közokirat másolatát,

1.2.4.    csatolni kell annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül.

1.3.    Nem állami fenntartó esetén

1.3.1.    csatolni kell a fenntartónak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó vallási tevékenységet végző szervezet, egyesület, alapítvány vagy közalapítvány,

1.3.2.    be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat), vagy csatolni kell a fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, ha a fenntartó egyéni vállalkozó,

1.3.3.    csatolni kell a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató adószámát igazoló közokirat másolatát, ha a nem állami fenntartó nem egyéni vállalkozó vagy cég,

1.3.4.    csatolni kell annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül.

    2.    A szolgáltatással kapcsolatos iratok:

2.1.    Ha e rendelet másként nem rendelkezik, valamennyi szolgáltatás esetén

2.1.1.    csatolni kell az engedélyes – jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – szakmai programját,

2.1.2.    csatolni kell azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik – ide nem értve helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén a helyettes szülőt és a nevelőszülőt – (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,

2.1.3.    csatolni kell

2.1.3.1.    a fenntartónak vagy – ha az alkalmazottakat a szolgáltató foglalkoztatja – a szolgáltatónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy – az engedélyes bejegyzése esetén – legkésőbb az engedélyes működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy

2.1.3.2.    – egyházi fenntartású engedélyes esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként látja el – az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát,

2.1.4.    csatolni kell az engedélyes címe szerinti ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá – ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,

2.1.5.    csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,

2.1.6.    csatolni kell az ellátási szerződés másolatát, ha az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött.

2.2.    Falugondnoki, tanyagondnoki és támogató szolgáltatás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.2.1.    be kell mutatni a szolgáltatáshoz alkalmazott vagy alkalmazni kívánt gépkocsivezető járművezetői engedélyét,

2.2.2.    be kell mutatni a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű forgalmi engedélyét, és – ha az a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,

2.2.3.    csatolni kell a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és casco biztosítási szerződéssel rendelkeznek.

2.3.    Szociális étkeztetés esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte.

2.4.    Támogatott lakhatás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.4.1.    csatolni kell a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá – ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,

2.4.2.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte,

2.4.3.    csatolni kell a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga nyújtja, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,

2.4.4.    ha az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az Szt. 75. § (3) bekezdése alapján biztosítják, csatolni kell az erről szóló megállapodást.

2.5.    Nappali szociális ellátás és – a rehabilitációs szociális intézményi ellátás kivételével – bentlakásos szociális intézményi ellátás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.5.1.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte,

2.5.2.    csatolni kell a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.

2.6.    Rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.6.1.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte,

2.6.2.    csatolni kell a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,

2.6.3.    csatolni kell a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá – ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát.

2.7.    Családi napközi esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.7.1.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,

2.7.2.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.7.3.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát,

2.7.4.    csatolni kell a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,

2.7.5.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte.

2.8.    Családi gyermekfelügyelet esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.8.1.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,

2.8.2.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.8.3.    csatolni kell a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát,

2.8.4.    csatolni kell a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.

2.9.    Alternatív napközbeni ellátás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.9.1.    csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.9.2.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte.

2.10.    Gyermekjóléti szolgáltatás, házi gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti házi gondozása és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

2.11.    Bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.11.1.    csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.11.2.    csatolni kell az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha a fenntartó beszerezte,

2.11.3.    csatolni kell a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.

2.12.    Nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.12.1.    csatolni kell a helyettes szülő kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,

2.12.2.    csatolni kell a helyettes szülőnek, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.12.3.    csatolni kell a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,

2.12.4.    csatolni kell a helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt,

2.12.5.    csatolni kell az ellátás helye szerinti ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá – ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát.

2.13.    Helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl csatolni kell a fenntartónak és az engedélyes (működtető) vezetőjének együttes nyilatkozatát arról, hogy

2.13.1.    a helyettes szülők, nevelőszülők rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetve elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot,

2.13.2.    az engedélyes (működtető) vezetőjével, a helyettes szülőkkel, a nevelőszülőkkel, a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyekkel szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.13.3.    a helyettes szülők, nevelőszülők és a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,

2.13.4.    az elkészített környezettanulmányok alapján a helyettes szülők, nevelőszülők háztartása alkalmas a szolgáltatás nyújtására,

2.13.5.    az ellátás helye szerinti ingatlant a helyettes szülő, nevelőszülő jogszerűen használhatja a szolgáltatáshoz.

2.14.    Külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl

2.14.1.    csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

2.14.2.    csatolni kell a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, továbbá – ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja – a használati jogcímet bizonyító egyéb okirat másolatát,

2.14.3.    csatolni kell a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt.

2.15.    Csatolni kell a Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását, ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, az Szt. vagy a Gyvt. a befogadást előírja, és a fenntartó az előzetes szakhatósági hozzájárulást beszerezte. Ha a fenntartó az előzetes szakhatósági hozzájárulást nem szerezte be, de az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja, illetve a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak, csatolni kell a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot.

    3.    Kiegészítő szabályok:

3.1.    Az 1.1.1., az 1.1.2., az 1.2.1., az 1.2.2., az 1.2.3., az 1.3.1., az 1.3.2. és az 1.3.3. pont szerinti iratokat nem kell ismételten csatolni, illetve bemutatni, ha az első fokon eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, illetve bemutatták, és azokban változás nem következett be.

3.2.    A 2.1.3. pont szerinti nyilatkozatot nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja.

3.3.    Időszakos férőhelybővítés esetén a szolgáltatással kapcsolatosan – a 2.1. és a 2.5. pontban foglaltaktól eltérően –

3.3.1.    csak a 2.1.1., a 2.1.2. és a 2.1.3 pont szerinti iratokat kell minden esetben csatolni,

3.3.2.    a 2.1.4. pont szerinti iratokat abban az esetben kell csatolni, ha az időszakos férőhelyeket nem az engedélyes épületében alakítják ki,

3.3.3.    a 2.1.5. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyesre megkötött felelősségbiztosítási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki, és jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,

3.3.4.    a 2.1.6. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyes által nyújtott szolgáltatásra megkötött ellátási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki,

3.3.5.    a 2.5. pont szerinti iratokat abban az esetben kell csatolni, ha az időszakos férőhelyeket nem az engedélyes épületében alakítják ki, vagy adatmódosítás esetén a szakhatóságok bevonása a 31. § (4) bekezdése alapján szükséges.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!