nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet
a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
2014-01-08
2014-05-01
3
Jogszabály

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet

a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján végzett felnőttképzési tevékenységre, valamint

b) a felnőttképzési tevékenység folytatásával kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra.

II. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ÉS AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSA

2. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelmet, továbbá az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: NMH) kell benyújtani elektronikus úton az NMH honlapján erre a célra rendszeresített online felületen megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével.

(2)1 Az NMH-nak a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

3. § (1) Az engedély kiegészítése iránti kérelmet kell benyújtani, ha a felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzések valamelyikére már rendelkezik engedéllyel, és kérelme az alábbi képzésekre irányul:

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körben új szakmacsoportba tartozó képzésre, vagy ha a szakmacsoportba tartozó képzésre már meglévő engedély nem iskolai rendszerben folytatható képzésre vonatkozik, akkor a szakmacsoportba tartozó képzésre,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körben olyan szakmai képzésre, amely nem sorolható be az intézmény engedélyében szereplő iskolai rendszerben is folytatható, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti képzés szakmacsoportjába, vagy

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körben új általános nyelvi képzésre, az engedélyben szereplő általános nyelvi képzés képzési szintjének bővítésére, vagy olyan egyéb nyelvi képzésre, amelynek célja a képző intézmény általános nyelvi képzésre kiadott engedélyében nem szereplő nyelv oktatása.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény bejelentése alapján az NMH az engedélyt kiegészíti, ha a bejelentésben megjelölt,

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés az engedélyben már szereplő, iskolai rendszerben is folytatható szakképzés szakmacsoportjába tartozó képzés;

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés olyan felnőttképzési szakmai programkövetelményen alapul, amely azon OKJ szerinti szakmacsoportba került besorolásra, amelyre vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szerepel iskolai rendszerben is folytatható képzés;

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés olyan egyéb nyelvi képzés, amely annak a nyelvnek az oktatására irányul, amely nyelv általános nyelvi képzése szerepel a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében; vagy

d) az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a felnőttképzést folytató intézmény a képzési körre vonatkozóan már rendelkezik engedéllyel.

4. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemnek – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) hivatalos megnevezését,

ab) székhelyét,

ac) a felnőttképzési tevékenység végzésének a cégjegyzékben, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephelyét (a továbbiakban: telephely),

ad) levelezési címét, telefonszámát és faxszámát, elektronikus levelezési címét,

ae) képviselőjének, valamint vezető tisztségviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,

af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartójának megnevezését és – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – annak képviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint a képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját,

ag) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és

ah) adószámát vagy – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési intézményi kérelmező esetén – OM-azonosítóját,

b) a felnőttképzést folytató intézmény szakmai tevékenységéért felelős szakmai vezető (a továbbiakban: szakmai vezető)

ba) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,

bb) pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését és

bc) a 16. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakmai gyakorlatának – a gyakorlat helye által kiállított – igazolását vagy

bd) a 16. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti kreditpont megszerzésének a végzettséget kiállító intézmény általi igazolását,

c) a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenységnek az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott képzési kör szerinti besorolásának megjelölését, a képzés pontos megnevezését

ca) az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számával,

cb) egyéb szakmai képzés esetén a szakmai végzettségnek a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítójával,

cc) nyelvi képzés esetén a nyelvi képzettségnek a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítójával és a képzési szint megjelölésével, és

d) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések esetében a gyakorlati képzés helyszínének címét, vagy – ha a gyakorlati képzés nem az intézményben folyik – a gyakorlati képzés megvalósítására kötött szerződésben szereplő gyakorlati képzést folytató szervezet megnevezését és címét.

(2) Az engedély módosítására vagy a 3. § (1) bekezdése szerinti kiegészítésére irányuló kérelemnek és a bejelentésnek a felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi számát és az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, c) pont ca)–cc) alpontjában és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

5. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemhez (a továbbiakban együtt: kérelem) és bejelentéshez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelni kell:

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot,

b) a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programot,

c) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét bizonyító oklevél másolatát,

d) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, a 18. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szerződést és

e)2 a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatait arról, hogy

ea) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a szakképzésről szóló törvény szerint elméleti tárgy oktatására alkalmas, a képzési programnak megfelelő szakmai ismeretekkel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére megfelelő szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaz,

eb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó általános nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű, vagy nyelvtanári végzettségű és a képzési program szerinti nyelvből a Közös Európai Referenciakeret felsőfokú (a továbbiakban: „KER-C1”) szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy – ha a képzési program szerinti nyelvből nincs egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés – pedagógiai végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből „KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel rendelkező oktatókat alkalmaz,

ec) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó szaknyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettségű, vagy nyelvtanári végzettségű és az érintett nyelv szakmai „KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező, vagy a szaknyelvi képzésnek megfelelő szakmai egyetemi vagy főiskolai végzettségű és az érintett nyelv „KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező oktatókat alkalmaz,

ed) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó, a magyar mint idegen nyelv oktatása esetén magyar mint idegen nyelv szakos szakképzettséggel, vagy magyar nyelv és irodalom tanári végzettséggel rendelkező oktatókat alkalmaz,

ee) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a képzési program óraszámának maximum ötven százalékában alkalmaz anyanyelvi oktatókat,

ef) rendelkezik a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő képzés képzési programjában szereplő tárgyi feltételekkel,

eg) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok,

eh) a kérelem vagy a bejelentés benyújtásának időpontjában megfelel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint a köztartozásmentes adózóra előírt feltételeknek,

ei) az ef) alpontban foglaltakon túl rendelkezik az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételekkel,

ej) rendelkezik a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,

ek) rendelkezik a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelően kidolgozott minőségbiztosítási rendszerrel,

el) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket, és

em) meghatározta a tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat a kérelem benyújtását követő évre.

(2)3 Az Fktv. 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiegészítése iránti kérelem vagy bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek nem kell csatolnia az (1) bekezdés c) pontjában és e) pont eh)–el) alpontjában foglaltakat.

(3)4 Az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelem vagy az engedély kiegészítése iránti bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek nem kell csatolnia az (1) bekezdés d) pontjában és e) pont ek)–em) alpontjában foglaltakat.

6. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottság tagjait úgy kell kirendelni, hogy a szakértői bizottság egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből álljon. A szakértői bizottság tagjaira a Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) javaslatot tesz. A javaslattétel céljából az NMH az FSZB részére a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadására, az engedély módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelem irataiba – annak benyújtásától számított három napon belül – betekintést biztosít. Ha az NMH a javaslattal nem ért egyet, erről – indoklással ellátva – tájékoztatja az FSZB-t.

(2) A szakértői bizottság létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a kérelemhez mellékelt képzési programok szakmai tartalmához.

(3) A szakértői bizottságot annak felnőttképzési szakértő tagja vezeti.

(4) Az NMH az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés engedélyezési eljárását – az FSZB véleményének kikérése mellett – szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le.

(5) Az NMH a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében szakértői bizottság bevonása nélkül – a honvédelemért felelős miniszter vagy a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködésével – folytatja le az engedélyezési eljárást.

7. § (1) A szakértői bizottság az NMH kirendelését követően helyszíni szemlét tart a kérelmezőnél, amely során megvizsgálja a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

(2) A szakértői bizottság a helyszíni szemlét a felnőttképzést folytató intézmény székhelyén, a kérelmében megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel – a képzés helyszínén folytatja le. A helyszíni szemle időpontjáról a szakértői bizottság vezetője helyszínenként értesíti a kérelmezőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő helyszíni szemle időpontját úgy kell meghatározni, hogy a kérelmezőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a kérelmezőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is.

(4) A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője – a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt – szakértői véleményt készít, amelyet a szakértői bizottság kirendelésétől számított húsz napon belül megküld az NMH részére.

8. § (1) Az NMH a szakértői bizottság véleményének előterjesztésétől számított nyolc napon belül – szükség esetén – elrendelheti annak kiegészítését, szakértői bizottsági tagként – az FSZB véleményének kikérése mellett – másik felnőttképzési szakértőt, felnőttképzési programszakértőt vagy másik szakértői bizottságot rendelhet ki újabb szakértői vélemény beszerzése céljából.

(2) A szakértői vélemény kiegészítésére felhívó végzésben a NMH megjelöli azokat a szempontokat, amelyekre a kiegészítésnek ki kell terjednie. A kiegészítő szakértői véleményt a végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell benyújtani.

(3) A szakértői vélemény kiegészítésére a szakértői vélemény készítésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) Az NMH a szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint a kérelmező felnőttképzési tevékenysége megfelel-e az Fktv.-ben, az e rendeletben és az Fktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott feltételeknek.

(2) Ha az NMH az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat során megállapítja az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását,

a) az engedélyt részben vagy egészben kiadja, módosítja vagy kiegészíti, vagy

b) a kérelmet részben vagy egészben elutasítja.

(3) Az NMH az engedélyt részben adja ki, módosítja vagy egészíti ki, ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a kérelmében szereplő nem minden képzés vonatkozásában teljesíti.

10. § A kérelmet – a 9. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – el kell utasítani, ha a kérelmező

a) nem felel meg a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek,

b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez,

c) szerepel az NMH által azon intézményekről vezetett elektronikus nyilvántartásban, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került, kivéve, ha a visszavonásra a 11. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt került sor, vagy

d) az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.

11. § (1) Az NMH az engedély kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézményt felveszi az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás).

(2) Az engedély módosítása és kérelem vagy bejelentés alapján történő kiegészítése esetén a nyilvántartásba vételre az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az NMH a nyilvántartásból törli a felnőttképzést folytató intézményt, ha

a) bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, és ennek alapján az NMH az engedélyét visszavonta,

b) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó elhalálozott, vagy

c) az engedélye teljes egészében visszavonásra került.

(4) Az NMH a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzésre vonatkozó engedélyét visszavonja és a képzést a nyilvántartásból törli, ha az intézmény a képzés megszüntetését bejelentette.

(5) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az tartalmazza a nyilvántartás adataiban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

(6) A felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – tizenöt napon belül köteles bejelenteni az NMH-nak.

12. § Az NMH az engedéllyel rendelkező képző intézmény Fktv. 1. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenységének Fktv. alapján történő szervezéséről az intézménynek az Fktv. 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal történő teljesítésével értesül.

III. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖVETELMÉNYRENDSZERÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

1. A képzési program elkészítésének, előzetes szakértői minősítésének és módosításának szabályai

13. § (1) A képzési program megnevezésének tartalmaznia kell:

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a szakképesítés OKJ szerinti azonosító számmal ellátott megnevezését,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a vonatkozó felnőttképzési szakmai programkövetelmény azonosító számmal ellátott megnevezését,

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a vonatkozó felnőttképzési nyelvi programkövetelmény képzési programban meghatározott kimeneti szintje szerinti, azonosító számmal ellátott megnevezését.

(2) A képzési programban az Fktv. 12. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott képzési formák közül – az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés képzési programjának kivételével – csak egy szerepelhet.

14. § (1) A képzési program előzetes minősítését olyan felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő (a továbbiakban együtt: szakértő) végezheti, aki szerepel az NMH által vezetett ajánlási listán. Az ajánlási listára az NMH – az FSZB javaslata alapján – a szakértőnek az FSZB előzetes értesítése alapján benyújtott kérelmére azt a szakértőt veszi fel, akinek a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a képzési program szakmai tartalmához és

a) felnőttképzési minőségbiztosítás területen szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal, vagy felnőttképzési oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, mérési-értékelési területek valamelyikén szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) szakirányú képzési program- vagy tananyag fejlesztési, szakértői vagy lektorálási referenciákkal rendelkezik.

(2) A szakértő az előzetes minősítés során vizsgálja, hogy

a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-ben foglaltaknak,

b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetőek-e a programban megjelölt kompetenciák,

c) a képzési program megfelel-e

ca) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési kör esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében vagy az iskolai rendszerben is oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv (a továbbiakban: kerettanterv) tartalmi követelményei alapján meghatározott előírásoknak,

cb) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak,

cc) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzési nyelvi programkövetelményekben az érintett képzésre vonatkozó előírásoknak.

(3) A szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban – a (4) bekezdésben foglalt formai követelmények betartásával – közli a képzési program előzetes minősítését megrendelő felnőttképzést folytató intézménnyel.

(4) A szakértőnek a képzési program minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie a minősítés helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértői vagy a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, valamint a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program minősítését követően a szakértő a képzési programmal kapcsolatban további – az előzetes minősítést érintő, azt módosító vagy kiegészítő – megállapításokat nem tehet.

(5) Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképzést folytató intézmény képviseletére jogosult személynek és a szakmai vezetőnek – a képzési program utolsó oldalán – alá kell írnia.

15. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek az engedélyében szereplő képzés képzési programját módosítania kell, ha

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési kör esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében vagy a kerettantervében meghatározott szakmai követelménymodulok száma, elnevezése, tartalma, vagy az OKJ-ban az iskolarendszeren kívüli képzésre előírt képzési időtartam úgy változik, hogy az érinti a képzési programban szereplő óraszámot,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzési kör esetén a szakmai programkövetelmények nyilvántartásában szereplő, a képzésre vonatkozó adatok megváltoznak, kivéve, ha kizárólag a programkövetelmény szakmacsoportba történő besorolása változik meg vagy a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására kerül sor,

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési kör esetén a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő, a képzésre vonatkozó adatok megváltoznak.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény az engedélyében szereplő képzés képzési programját – a jogszabályi előírások betartásával – bármely képzési körben módosíthatja.

(3) A képzési program (1) és (2) bekezdés alapján történő módosítása esetén a felnőttképzést folytató intézménynek el kell végeztetnie a módosított képzési programnak a 14. § szerinti előzetes minősítését.

2. Tárgyi és személyi feltételek

16. § (1) Engedély annak a kérelmezőnek adható, amely rendelkezik – a (2), valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (3) bekezdésben és az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi, valamint a (7) bekezdésben foglalt személyi feltételekkel.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek a 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket abban az esetben kell biztosítania, ha a képzési program alapján megvalósuló képzésbe fogyatékos felnőttek is bekapcsolódnak. A felnőttképzést folytató intézménynek a tárgyi feltételek közül azokkal kell rendelkeznie, amelyek a képzésbe bekapcsolódó fogyatékos felnőtt számára lehetővé teszik, hogy állapotának megfelelő önállósággal vehessen részt a képzésben.

(3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) az 1. melléklet szerinti helyiségeknek – a b) pont szerinti eltéréssel – meg kell felelniük a nemzeti szabványban vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásokban foglaltaknak,

b) a nemzeti szabványtól vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásnak az 1. mellékletben meghatározott követelménytől való eltérése esetén az 1. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni,

c) az 1. melléklet szerinti helyiségeknek meg kell felelniük az építésügyi, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi jogszabályokban előírt követelményeknek és a közegészségügyi előírásoknak,

d) a felnőttképzést folytató intézmény helyiségeiben az előírt hőmérsékletnek, megvilágításnak és légcserének meg kell felelnie az oktatási intézményekre előírt szabványoknak, vagy az azokkal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak,

e) a képzésben résztvevők számára kialakított oktatási helyiségnek lehetővé kell tennie legalább egy – az intézmény engedélyezett képzési programja szerinti létszámú – csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását,

f) az 1. melléklet II/2. pontjában szereplő tárgyi feltételeket a felnőttképzést folytató intézménynek abban az esetben kell biztosítania, ha a kérelmében foglalt képzések között van olyan képzés, amelynek megvalósításához – az 1. mellékletben foglaltak szerinti módon és számban – szükség van számítástechnikai eszközökre,

g) az 1. melléklet II/3. pontjában szereplő tárgyi feltételeket a felnőttképzést folytató intézménynek abban az esetben kell biztosítania, ha a kérelmében megjelölt képzések között az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzés szerepel.

(4) Az 1. mellékletben foglaltakon túl a felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a képzéshez szükséges eszközöket és felszereléseket az érintett képzés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzékben, az Fktv. 1. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén a képzésre vonatkozó képzési programban foglaltak szerint – a képzésben résztvevők létszámának megfelelő mennyiségben – biztosítja.

(5) Az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési kör esetén a felnőttképzést folytató intézménynek rendelkeznie kell az Fktv. szerinti gyakorlati képzés céljainak megvalósítására alkalmas oktató helyiséggel vagy az Fktv. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezettel kötött szerződéssel.

(6) A felnőttképzést folytató intézménynek az 1. és 2. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket, valamint az (5) bekezdés szerinti oktató helyiséggel való rendelkezést tulajdonjog, használati jog vagy bérleti jogviszony alapján kell biztosítania. A helyiség bérleti jogát bérleti szerződéssel kell igazolni.

(7) Az engedély kiadásának személyi feltételei:

a) a felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetőjének munkaviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony vagy gazdasági társasági tagsági jogviszony keretében történő alkalmazása, aki

aa) andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik,

ab) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és három év – a (8) bekezdésben meghatározott – felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

ac) pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik és a felsőoktatási képzés során felnőttképzési ismeretekből a képzési és kimeneti követelményekben előírt legalább öt kreditpontot szerzett,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a szakképzésről szóló törvény szerint elméleti tárgy oktatására alkalmas, a képzési programnak megfelelő szakmai ismeretekkel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére megfelelő szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók alkalmazása, és

c) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó

ca) általános nyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettséggel, vagy nyelvtanári végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből ”KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel, vagy – ha a képzési program szerinti nyelvből nincs egyetemi vagy főiskolai szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés – pedagógiai végzettséggel és a képzési program szerinti nyelvből ”KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel,

cb) szaknyelvi képzés esetén a képzési programnak megfelelő nyelvtanári végzettséggel, vagy nyelvtanári végzettséggel és az érintett nyelv szakmai ”KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével rendelkező, vagy a szaknyelvi képzésnek megfelelő szakmai felsőfokú végzettséggel és az érintett nyelv “KER-C1” szintű, okirattal igazolt ismeretével, vagy

cc) a magyar mint idegen nyelv oktatása esetén magyar mint idegen nyelv szakos szakképzettséggel, vagy magyar nyelv és irodalom tanári végzettséggel

rendelkező oktatók alkalmazása.

(7a)5 Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés esetén – a (7) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltaktól eltérően – a képzési program óraszámának maximum ötven százalékában anyanyelvi oktató alkalmazható, aki a tanulmányait a képzési program szerinti nyelven, azt hivatalos vagy kisebbségi nyelvként elismerő országban legalább tizenkét évfolyamon elvégezte és rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

(8) A (7) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazásában felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzést folytató intézménynél munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban eltöltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál – felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör ellátására – létesített kormánytisztviselői, köztisztviselői jogviszony.

(9) A felnőttképzést folytató intézmény a (7) bekezdés

a) a) pontjában a szakmai vezetőre előírt alkalmazási feltételt munkaszerződéssel,

b) b) és c) pontjában az oktatóra előírt alkalmazási feltételt munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel vagy az oktató alkalmazását bizonyító más szerződéssel és

c) b) és c) pontja szerinti képesítési feltételt az oktató végzettségét bizonyító oklevéllel és a nyelvismeretét igazoló dokumentummal

igazolja.

(10)6 A felnőttképzést folytató intézmény a (7a) bekezdés szerinti anyanyelvi oktató alkalmazásának a (7a) bekezdésben meghatározott feltételeit az anyanyelvi oktató tanulmányainak elvégzését és a felsőfokú végzettségét bizonyító dokumentummal igazolja.

3. Minőségcélok meghatározása, külső értékelés

17. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelem benyújtása esetén a kérelmezőnek – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a minőségcélokat képzésenként és indokolással ellátva az alábbiak szerint kell meghatároznia:

a) OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés szakmai vizsgáinak éves átlagos vizsgaeredménye szakképesítésenként az Fktv. 15. § (7) bekezdése szerinti, a kérelem benyújtásának évét (a továbbiakban: tárgyév) megelőző, az NMH honlapján nyilvánosságra hozott adatokhoz viszonyítva,

b) az a) pont szerinti képzések esetén a tárgyévben folyamatban lévő és a tárgyévet követő évben befejezésre kerülő, valamint a tárgyévet követő évben megvalósításra kerülő képzések becsült lemorzsolódási aránya a tárgyévet megelőző évi – az Fktv. 21. § (4) bekezdése szerinti – statisztikai célú adatszolgáltatásban foglaltak figyelembevételével számított, e képzésekre vonatkozó adatokhoz viszonyítva, és

c) a tárgyévet követő évre tervezett képzések elégedettségmérésének évi átlageredményére vonatkozó célkitűzés.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés b) pontja szerinti lemorzsolódási arányt a képzésből kimaradt résztvevők számát a képzésre beiratkozottak számához viszonyítva kell meghatároznia.

(3) A kérelmezőnek nem kell alkalmaznia a kitűzött minőségcélok (1) bekezdés a) és b) pontban foglalt megelőző időszakhoz történő viszonyítását, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzést a kérelem benyújtását megelőzően nem folytatott.

(4) A felnőttképzést folytató intézménynek az engedély megszerzését követően a minőségcélok évente történő felülvizsgálata és módosítása során

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetében az (1) bekezdésben,

b) az a) pontba nem sorolható képzések vonatkozásában az (1) bekezdés b) és c) pontjában

foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmaznia.

(5) A felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 14. § (2) bekezdés szerinti külső értékelését olyan jogi személlyel végeztetheti el, amelynek az FSZB-hez benyújtott minőségbiztosítási rendszere – a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott keretrendszernek való – megfeleltethetőségéről és a felnőttképzést folytató intézményeknél történő alkalmazhatóságáról a miniszter döntött.

4. Vagyoni biztosíték

18. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedélyezett felnőttképzési tevékenysége folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenysége megszűnését követő hat hónapig az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a képzés bármely okból történő ellehetetlenülése miatt az intézmény már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyoni biztosíték formája lehet:

a) egy vagy több biztosító intézettel kötött biztosítási szerződés,

b) a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.

(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan – hitelintézettel vagy biztosító intézettel kötött – szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító intézet vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 20. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy

a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a hitelintézet vagy a biztosító intézet – a kifizetést követő tizenöt napon belül – írásban közli az NMH-val,

b) ha a felnőttképzést folytató intézmény

ba) a 20. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

bc) a 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

az NMH intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt a hitelintézettel vagy a biztosító intézettel együttműködve.

19. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzésből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét az NMH részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles a 18. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást – a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül történő megküldésével – az NMH-nak jelezni.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény a vagyoni biztosíték összegét – a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) A vagyoni biztosíték mértéke a felnőttképzési tevékenység megkezdésének üzleti évében a felnőttképzési tevékenységből származó, tárgyévben tervezett árbevétel kettő százaléka, de legalább ötszázezer forint.

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységének részbeni vagy teljes megszüntetését köteles az NMH részére haladéktalanul bejelenteni, és kérni az NMH jóváhagyását a vagyoni biztosíték felhasználásához.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékelnie kell a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza:

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben résztvevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben résztvevőtől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító intézet által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről, és

d) a képzésben résztvevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.

(3) A felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti bejelentésében a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatároznia, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt idejére – számított kamatösszegével.

(4) Az NMH az (1) bekezdés szerinti bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak. Ha az NMH a vizsgálat során

a) megállapítja az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy

b) a felnőttképzést folytató intézményt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását.

(5) Az NMH a vagyoni biztosíték felhasználását az (1) bekezdés szerinti bejelentés utolsó oldalán hagyja jóvá oly módon, hogy a bejelentés minden oldalán szerepeljen szignálás is.

(6) A felnőttképzést folytató intézmény – a 18. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – az NMH-nak a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről.

21. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyének részbeni vagy teljes visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. Az NMH a továbbiakban a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 20. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a felnőttképzést folytató intézményt az NMH a nyilvántartásból törli és az intézmény a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét – a 18. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján – teljesítette, az NMH jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését.

(3) Ha a felnőttképzést folytató intézmény

a) nem tesz eleget a 20. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének,

b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 20. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

c) a 20. § (6) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

az NMH – a képzésben résztvevő hozzá benyújtott igénybejelentése alapján – intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében.

(4) A képzésben résztvevő (3) bekezdés szerinti igénybejelentésének tartalmaznia kell:

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben résztvevő nevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben résztvevőjétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára igényelt összeg nagyságának megjelölését, és

d) a képzésben résztvevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződések másolatát.

5. Az elégedettségmérés

22. § (1) A felnőttképzésben résztvevő a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából – a résztvevő azonosíthatóságát kizáró módon – kérdőívet (a továbbiakban: kérdőív) tölt ki, amelyre

a) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés esetén a képzés elvégzését igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány átvételének időpontjában,

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés utolsó foglalkozásán

kerül sor.

(2) A kérdőív kitöltésére legalább tizenöt percet kell biztosítani. A kérdőív legfeljebb tizenöt kérdésből állhat úgy, hogy a 3. mellékletben foglalt kérdéseket és adatokat kötelezően tartalmaznia kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti képzés elvégzését igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány megbízott általi átvétele vagy eredménytelen vizsga esetén a felnőttképzést folytató intézmény a kérdőívet postai úton küldi meg a képzésben résztvevő számára.

(4) A felnőttképzést folytató intézménynek – támogatott képzés esetén – a támogatót a kérdőív kitöltésének időpontjáról legalább a kitöltést megelőző tizenöt nappal korábban értesíteni kell, és fel kell hívni a kötelezően feltett kérdések új kérdésekkel történő kiegészítésének lehetőségére. A támogató a felhívás kézhezvételétől számított tíz napon belül további kérdéseknek a kérdőívben szerepeltetésére tehet javaslatot.

(5) A kérdőívet a támogató javaslatainak figyelembevételével kell véglegesíteni.

(6) Ha a kérdőív kitöltésére kitűzött időpontban a képzésben résztvevő nincs jelen, számára – a feladó megjelölése nélküli díjmentesített válaszborítékot mellékelve – postai úton kell megküldeni a kérdőívet.

23. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény a kérdőívet képzésenként és kérdésenként kiértékeli, majd a képzésért felelős személy jóváhagyásával – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesig számított átlageredményt. A kötelező kérdésekre adott válaszok átlageredményét képzésenként és kérdésenként az intézmény továbbítja a felnőttképzési információs rendszerbe.

(2) Az elégedettségmérés csoportonkénti kiértékelő lapja az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezése, székhelye,

b) az engedélyezett képzés megnevezése,

c) a képzési csoport 24. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti azonosító száma,

d) a képzési csoport létszáma a kérdőív kitöltésekor és az értékelhető kérdőívek száma,

e) a kérdőívekre adott válaszok kérdésenkénti összesítésének átlageredménye két tizedesre kerekítve,

f) a kiértékelés napjának megjelölése,

g) a kiértékelést és összesítést végző személy aláírása és

h) a kiértékelést jóváhagyó aláírása.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény az elégedettségméréssel összefüggő dokumentumokat az elégedettségmérést követően az intézmény Fktv. szerinti hatósági ellenőrzésének befejezéséig köteles megőrizni.

6. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok vezetése

24. § (1) A felnőttképzést folytató intézménynek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)–d) és f) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) képzési csoportok szerint kell vezetnie.

(2) Az egységes dokumentum – az Fktv.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmazza:

a) a képzési program megnevezését,

b) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézményekről vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát,

c) a képzési csoport

ca) felnőttképzési intézmény által megállapított azonosítóját,

cb) névsorát,

cc) Fktv. 15. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

cd) oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével,

d) a c) pontban foglalt adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával.

(3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza:

a) a foglalkozás

aa) megtartásának időpontját,

ab) megnevezését,

ac) oktatójának nevét és aláírását,

ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,

ae) témájának megjelölését és rövid leírását,

af) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,

b) a távolmaradó résztvevők név és óraszám szerinti összesítését,

c) a képzés befejezésének dátumát.

(4) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető, ha az oktatók és a résztvevők elektronikus aláírása megfelel az elektronikus aláírásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek.

IV. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

25. § (1) Az NMH minden év november 1. napjáig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzést folytató intézményekről. Az NMH a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március 31. napjáig összefoglaló jelentést állít össze a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára.

(2) Az NMH az Fktv. 20. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzést első alkalommal a felnőttképzést folytató intézmény első engedélyének kiadását követő második naptári év december 31. napjáig folytatja le. Ezt követően az ellenőrzési időszakot naptári évre kell tervezni.

(3) Az NMH a felnőttképzést folytató intézmény engedélyének alapjául szolgáló és a felnőttképzést folytató intézmény működésére előírt követelmények teljesítését az engedély megszerzésétől kezdődően, annak teljes időtartama alatt vizsgálhatja.

(4) Az NMH az ellenőrzés lefolytatása során olyan szakértőt rendel ki, akinek a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek szakmai tartalmához. Az ellenőrzési eljárásban egy felnőttképzési szakértőt és legalább egy felnőttképzési programszakértőt kell kirendelni. A szakértő személyére az FSZB javaslatot tesz. A javaslattétel céljából az NMH az FSZB részére a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadására, az engedély módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelem irataiba – annak benyújtásától számított három napon belül – betekintést biztosít. Ha az NMH a javaslattal nem ért egyet, erről – indoklással ellátva – tájékoztatja az FSZB-t.

(5) Az ellenőrzést végző szakértő részére az NMH megbízólevelet állít ki.

(6) Az NMH a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében a honvédelemért felelős miniszter, vagy a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködésével folytatja le az ellenőrzési eljárást.

26. § (1) Az NMH az ellenőrzési eljárás megindításakor – kivéve, ha az ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 57. § (2) bekezdésének alkalmazására kerül sor – kötelezi az ellenőrzésre kerülő, felnőttképzést folytató intézményt az engedélyezett képzéseihez kidolgozott, az engedély kiadása után megváltoztatott képzési programjai benyújtására, amelyeket az intézménynek a felhívástól számított három napon belül kell az NMH számára megküldenie.

(2) A szakértő az ellenőrzési eljárás során a felnőttképzést folytató intézménynél helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle időpontjáról szóló értesítésben a felnőttképzést folytató intézményt fel kell hívni a szakértővel való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha – a Ket. 57. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén – a helyszíni szemlét előzetes értesítés nélkül kell lefolytatni.

(3) A szakértő a helyszíni szemlén – az Fktv.-nek a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései szerint – vizsgálja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény

a) engedélyezett képzéseinek képzési programjai a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e,

b) a felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programoknak megfelelően folytatja-e,

c) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, a gyakorlati képzés dokumentumait, valamint e dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak,

d) az Fktv. által előírt tartalommal kötötte-e meg a résztvevőkkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyi adatainak a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséről,

e) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének,

f) az Fktv.-ben és az e rendeletben foglaltak szerint elvégezte-e a felnőttképzésben résztvevők elégedettségének mérését, és teljesítette-e az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét,

g) gondoskodott-e az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,

h) működtet-e oktatói minősítési rendszert,

i) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést,

j) az Fktv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően működteti-e a felnőttképzési információs rendszert,

k) működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

l) rendelkezik-e a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint működtetett minőségbiztosítási rendszer dokumentumaival, és kétévente elvégeztette-e annak kötelező külső értékelését, valamint

m) rendelkezik-e az e rendeletben foglaltak szerinti vagyoni biztosítékkal.

27. § (1) A szakértő a 26. § (3) bekezdésében foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálja.

(2) A szakértő a folyamatban lévő képzés ellenőrzése keretében elméleti órát, gyakorlati képzést látogat. A szakértő csak olyan elméleti órát, gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához a szakértő felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik.

(3) A szakértő a (2) bekezdés szerinti látogatás keretében megvizsgálja, hogy

a) az oktatók megfelelően vezetik-e a haladási naplót, és a jelenlévő képzésben résztvevők aláírása szerepel-e a jelenléti íven,

b) a folyamatban lévő képzés a felnőttképzési információs rendszerben jelzett ütemezés szerint halad-e,

c) a tanóra, illetve a gyakorlati képzés tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és

d) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai és a pedagógiai, andragógiai követelményeknek megfelelnek-e.

(4) A szakértő az óralátogatáson szerzett tapasztalatairól – a foglalkozást követően – a felnőttképzést folytató intézmény vezetőjének jelenlétében megbeszélést tart az oktatóval, amely során ismerteti a látogatás során szerzett tapasztalatait.

28. § (1) A szakértő a helyszíni ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet az intézmény részére a helyszínen átad vagy a helyszíni ellenőrzés befejezését követő tíz napon belül a felnőttképzést folytató intézmény vezetőjének megküld. Az intézmény vezetője a jegyzőkönyv kézhezvételét öt napon belül jogosult az ellenőrzési jegyzőkönyvre észrevételt tenni.

(2) A szakértő az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a helyszíni szemléről készült – az ellenőrzött intézmény vezetőjének észrevételeit tartalmazó – jegyzőkönyvvel együtt a kirendelésétől számított negyven napon belül nyújtja be az NMH-nak.

(3) Az NMH az ellenőrzést az eljárás megindításától számított hatvan napon belül folytatja le.

29. § Az NMH az Fktv. 20. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az ellenőrzött felnőttképzést folytató intézmény

a) határidőben nem tett eleget a 11. § (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,

b) az ellenőrzés során nem bocsátott az ellenőrzést végző személy rendelkezésére jogszabályban előírt dokumentumot,

c) engedélyezett képzésének képzési programjában nem végezte el a 15. § (1) bekezdése alapján kötelezően előírt módosításokat,

d) nem biztosítja az engedélyezett képzéseihez előírt gyakorlati képzést, vagy a gyakorlati képzés lefolytatására kötött szerződés tartalma, vagy a gyakorlati képzés megvalósulása nem biztosítja a képzési programban előírt kompetenciák megszerzését,

e) engedélyezett képzésének képzési programja nem tartalmazza az Fktv. 1. § (2) bekezdés

ea) a) pontja szerinti képzés esetén a képzésnek az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai kompetenciái megszerzésének programját,

eb) b) pontja szerinti képzés esetén a képzés felnőttképzési szakmai programkövetelményeiben meghatározott kompetenciái megszerzésének programját,

ec)7 c) pontja szerinti képzés esetén a képzés felnőttképzési nyelvi programkövetelményeiben meghatározott kompetenciái megszerzésének programját,

ed) d) pontja szerinti képzés esetén az érintett képzés kompetenciái megszerzésének programját,

f) nem teljesíti az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségét,

g) nem teljesítette az Fktv. hatálya alá tartozó, befejezett képzéseinek több mint tíz százalékában a résztvevők elégedettségének mérésére vonatkozó kötelezettségét vagy az elégedettségméréssel kapcsolatos adatszolgáltatást,

h) nem gondoskodott a minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, vagy a képzések több mint húsz százalékában szakmailag nem indokolható célokat tűzött ki,

i) nem biztosította az Fktv. szerinti előzetes tudásmérést,

j)8 a megvalósult képzések öt százalékát érintően nem a valóságnak megfelelően szolgáltatott adatot a felnőttképzési információs rendszer számára,

k) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

l) nem rendelkezik a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint működtetett minőségbiztosítási rendszer dokumentumaival, és nem végeztette el annak kétévente kötelező külső értékelését,

m) nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal,

n) nem vezeti vagy hiányosan vezeti a képzés megvalósításának az Fktv.-ben és e rendeletben előírt dokumentumait, vagy

o) a képzések több mint öt százalékában nem teljesítette az Fktv. szerinti statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettségét.

30. § (1) Az NMH az Fktv. 20. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a felnőttképzést folytató intézmény engedélyét – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – teljesen visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény

a) nem rendelkezik az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott

aa) személyi feltételekkel,

ab) tárgyi feltételekkel, vagy

ac) vagyoni biztosítékkal,

b) a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett, vagy

c) olyan, az Fktv. hatálya alá tartozó képzést folytat, amely az engedélyében nem szerepel.

(2) Az NMH az engedélyt részben vonja vissza, ha az engedély visszavonásának (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt feltételei legfeljebb három képzési csoport esetén állnak fenn.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Hatályba léptető rendelkezés

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. Átmeneti rendelkezések

32. § (1) Az NMH a nyilvántartásban a szakmai vagy nyelvi programkövetelmény hiányára utaló jelzéssel látja el azokat a képzéseket, amelyek az Fktv. 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti képzési körbe tartoznak, és nem rendelkeznek az érintett képzésre előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési programmal.

(2) Azokat az (1) bekezdésben meghatározott képzéseket, amelyek 2014. június 30-ig nem rendelkeznek az érintett képzésre előírt szakmai vagy nyelvi programkövetelmény alapján kidolgozott képzési programmal, a felnőttképzést folytató intézmény engedélyéből az NMH törli.

(3) Az Fktv. 28. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) hatálybalépése előtt előterjesztett kérelem esetén az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot a díjrendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell a kérelmezőnek csatolnia.

9. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

10. Módosító rendelkezések

34–39. §9

11. Hatályon kívül helyező rendelkezések

40. §10

1. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI

I. HELYISÉGEK

 

A

B

C

 

Helyiségek

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

Tanterem

képzési helyszínenként*, egyidejűleg képzésben lévő – maximum 30 fős – csoportonként 1

a terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint
1,5 m2/fő

2.

Adminisztrációs iroda és irattár

intézményenként 1

 

3.

Ügyfélszolgálati helyiség vagy pult

intézményenként 1,

elérhetőség jelzése

képzési helyszínenként

 

4.

Kiszolgáló helyiségek:

 

 

4.1.

WC helyiség

képzési helyszínenként és

nemenként 1-1

az egy időben jelen lévő résztvevői létszám figyelembevételével

4.2.

WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve

érintett létszám szerint

ahol mozgáskorlátozott résztvevőket képeznek

4.3.

Kerekesszék-tároló

képzési helyszínenként,

szintenként 1

ahol mozgáskorlátozott résztvevőket képeznek

* A „képzési helyszínenként” megjelölés esetén a székhelyen, a telephelyen vagy bármely más helyszínen, ahol képzést folytat az intézmény, a helyiség, a megnevezett eszköz, felszerelés biztosítandó.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA, EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI*

 

A

B

C

 

Eszköz, berendezés

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

Tanterem

 

 

1.1.

Tanulóasztalok, székek vagy írólapos székek

résztvevők létszámának figyelembevételével

mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

1.2.

Tanári asztal, szék

tantermenként 1

 

1.3.

Tábla

tantermenként 1

 

2.

Számítástechnikai szaktanterem (a tantermi alapfelszereléseken felül)

maximum 25 fő

 

2.1.

Tábla vagy flipchart

1

 

2.2.

Számítógépasztal

résztvevőnként 1

 

2.3.

Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

résztvevőnként 1 felszerelés

 

2.4.

Informatikai szoftverek, programok

a képzési program előírásai szerint

 

2.5.

Szkenner

1

 

2.6.

Nyomtató

tantermenként 1

 

3.

Nyelvi szaktanterem (a tantermi alapfelszereléseken felül)

maximum 16 fő

 

3.1.

Hangrögzítő és -lejátszó eszköz (pl. magnetofon, CD író-olvasó)

1

 

3.2.

Álló- és mozgóképvetítő eszköz

szükség szerint

 

3.3.

Nyelvoktató szoftverek

szükség szerint

 

4.

Egyéb eszközök

 

 

4.1.

Fénymásoló

intézményenként 1

 

4.2.

Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

intézményenként 1

 

4.3.

Hang és képlejátszásra alkalmas eszköz vagy eszközök

szükség szerint

 

* A táblázatban felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az érintett eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

2. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez

FOGYATÉKOS FELNŐTT RÉSZTVEVŐK KÉPZÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK ESZKÖZEI*

 

A

B

C

 

Eszköz, berendezés

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

Látási fogyatékosok

 

 

1.1.

Olvasótelevízió

tíz résztvevőnként 1

 

1.2.

Nagyítók

résztvevői létszám szerint

 

1.3.

Kézikamerás olvasókészülék

tíz résztvevőnként 1

 

1.4.

Speciális könyvtartó eszköz

résztvevői létszám szerint 1

 

1.5.

Számítógép színes, nagyító programmal

tíz résztvevőnként 1

 

1.6.

Világító színű, erősen kontrasztos, vagy nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény

csoportonként 1

 

1.7.

Pontírógép

létszám szerint 1

 

1.8.

Pontozó

létszám szerint 1

 

1.9.

Braille-tábla

létszám szerint 1

 

1.10.

Számítógép beszélő szintetizátorral vagy Braille-kijelzővel

tíz résztvevőnként 1

 

1.11.

Braille-nyomtató

intézményenként 1

 

1.12.

Optacon

intézményenként 1

 

1.13.

Scanner

intézményenként 1

 

1.14.

Speciális rajzeszköz készlet

résztvevőnként 1

 

1.15.

Abakusz

résztvevőnként 1

 

2.

Hallási fogyatékosok

 

 

2.1.

Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, vagy csoportos adó-vevő készülék

létszám szerint 1

 

2.2.

Hallásvizsgáló és hallókészülék-tesztelő felszerelés

intézményenként 1

 

2.3.

Zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla

tantermenként 1

 

2.4.

A különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó

intézményenként 1

 

2.5.

A nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök

intézményenként 1

 

2.6.

A nyelvi fejlődésükben akadályozottak kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális, illetve elektronikus eszköz

intézményenként 1

 

3.

Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak

 

 

3.1.

Fogyatékossághoz igazodó, egyénre szabott eszközök

létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint

 

3.2.

Állítható magasságú tábla

tantermenként 1

 

* A táblázatban felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az érintett eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

3. melléklet a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelethez

Az elégedettségmérés kötelezően előírt kérdései*

..............................................

a képzés megnevezése

1. Mennyire elégedett az elvégzett képzés elméleti részének oktatóival?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2. Mennyire elégedett az elvégzett képzés gyakorlati részének oktatóival?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

3. Mennyire elégedett a képzéshez biztosított tananyagok színvonalával?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

4. Mennyire elégedett a gyakorlati képzés színvonalával?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

5. Mennyire feleltek meg elvárásainak a tudása ellenőrzésére alkalmazott módszerek?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

6. Mennyire elégedett a képző intézmény által biztosított infrastrukturális feltételekkel? (oktatástechnikai eszközök, gyakorlati képzés tárgyi feltételei, berendezés, fűtés, világítás, higiénia stb.)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

7. Mennyire elégedett a képző intézménynek a képzés megszervezésével összefüggő tevékenységével?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

8. Mennyire elégedett a képző intézmény ügyfélszolgálati tevékenységével?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

9. Mennyire felelt meg elvárásainak a képzés összességében?

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Dátum……………………………

* A kérdésre adandó válasz esetében a számok emelkedő sorrendje az elégedettség mértékének növekedését jelzi.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!