nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet
a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről
2015-03-12
2015-12-31
6
Jogszabály

439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet

a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről

A Kormány

az 1–13. §, a 16. §, a 17. §, a 18. § (1) és (5) bekezdése tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b, d), h, i) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. § és a 18. § (2) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 15. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (3) bekezdése, valamint a 19. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

a 18. § (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenység kivételével.

(2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek:

a) régészeti terület,

b) műemléki terület

ba) műemléki érték dokumentálása szakterület,

bb)1 műemléki épületkutatás szakterület,

bc) műemléki restaurátor szakterület,

bd) történeti kertek szakterület,

be)2 műemléki épületdiagnosztika szakterület,

bf) orgonahangszer-helyreállítás szakterület.

2. §3 E rendelet alkalmazásában:

1. dokumentálás: műemléki értéket érintő beavatkozások folyamatának és eredményének, az azok során megfigyelhető jelenségeknek, valamint a műemléki érték állapotának tárgyszerű, pontos szöveges és képi rögzítése és magyarázata;

2. esztétikai helyreállítás: a restaurálás körébe tartozó azon kutatáson alapuló, konzerváló kezelésen túlmutató, a kulturális örökség védett elemei eredeti értékeinek, illetve ezek érvényesülése szempontjából a legkedvezőbb állapotának helyreállítását biztosító hozzátételek, kiegészítések vagy egyéb beavatkozások összessége, amelyek célja az értékek zavartalan megjelenésének biztosításával az értelmezhetővé, bemutathatóvá tétele;

3. építéstörténeti tudományos dokumentáció: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 9. melléklet II. rész D. pontjában meghatározottak összessége; többszintű megismerési folyamat eredménye, a műemléki érték engedélyhez nem kötött tudományos vizsgálatára, leltárba vételére, elemzésére, dokumentálására, a hozzá kapcsolódó források és szakirodalmi megállapítások feltárására, a műemléki érték történeti összefüggésbe helyezésére, valamint azon információk összegyűjtésére terjed ki, amelyek alapján meghatározhatók a műemléki érték megőrzését és érvényre juttatását biztosító beavatkozások és korlátozó tényezők;

4. épületdiagnosztika: olyan roncsolásmentes vagy fizikai beavatkozással járó vizsgálat, különösen a faldiagnosztika, amely a tartószerkezetek műszaki állapotának – elsősorban a nedvesség és sószennyezés, a szilárdság – és anyagszerkezeti tulajdonságainak felderítésére, elemzésére és értékelésére szolgál;

5. épületkutatás: az építéstörténeti tudományos dokumentáció módszereivel nem megismerhető, fizikai beavatkozással is járó komplex vizsgálat: az épületszerkezetek feltárása és elemzése, különösen a falkutatás; célja az építési periódusok és azok egymáshoz való viszonyának, a kutatott műemlék rejtett értékeinek megismerése és datálása, a kutatott műemlék használatának, funkciójának tisztázása, tudományos igényű dokumentálása; a kutatás irányulhat falazat, padló, födém vagy egyéb épületszerkezet feltárására is;

6. értékleltár: az Övr. 10. mellékletében előírt, a műemléki értékek tételes meghatározását tartalmazó dokumentum;

7. értékvizsgálat: a műemléki érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely szemrevételezés útján feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő műemléki értéket, amely védelemre érdemes lehet, megfelelő alátámasztással meghatározza az érték korát, valamint dokumentálja a védelemre javasolt műemléki érték jellemzőit;

8. értékvizsgálati dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely az Övr. 10. melléklet összefoglaló pontjai szerint tartalmazza a műemléki értékről szemrevételezéssel készített szöveges leírást és helyszíni fotókat;

9. konzerválás: a restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja a kulturális örökség védett elemei eredeti anyagának változatlan állapotú megőrzését biztosító kezelése: a károsodási folyamatok megszüntetése, illetve lassítása, az állapot stabilizálása, az alkotó anyagok szilárdítása, a szerkezet megerősítése, a tárgyhoz nem tartozó, az elváltozást, a károsodási folyamatot előidéző dolgok, szennyeződések eltávolítása;

10. megelőző konzerválás: a műemlék alkotórészét, tartozékát, berendezési tárgyát vagy a műemléket közvetlenül nem érintő beavatkozás, amelynek célja a károsodás elkerülése, illetve a károsodáshoz, lebomláshoz vezető folyamatok okainak megszüntetése, hatásuk mérséklése vagy lassítása;

11. műemléki inventarizáció: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos feltáró munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemléki értékeinek megállapítását, dokumentálását, az állami műemléki értékkataszter fejlesztését szolgálja;

12. műemléki revízió: olyan, szemrevételezésen alapuló vizsgálati módszerrel elvégzett tudományos munka, amely egy-egy meghatározott földrajzi terület műemlékeinek monitoringozását szolgálja, a védett műemléki érték fennállásának, veszélyeztetettségének, állapotának elemzésére és dokumentálására terjed ki a műemlékek közhiteles, hatósági nyilvántartásának naprakészen tartása érdekében;

13. orgonahangszer-helyreállítás: a műemléki értéket megtestesítő orgonahangszer felépítménye (szekrény vagy ház) és a hozzá tartozó szerkezet együttesére vagy részeire vonatkozó műemléki helyreállítás;

14. restaurálás: a műemlék alkotórészét, képző- és iparművészeti alkotást jelentő tartozékát, berendezési tárgyát közvetlenül érintő azon beavatkozások – állapotfelmérés, kutatás, konzerválás, esztétikai helyreállítás – összessége, amelyek célja, hogy elősegítsék a kulturális örökség védett elemei értékeinek felismerését, megértését, megbecsülését és az értéket adó jellegzetességeinek fennmaradását;

15. restaurálási dokumentáció: a restaurálást hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolásos formában igazolja a beavatkozások szükségességét, bemutatja a folyamatukat, megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket, részletezve minden olyan elemet, melyet a restaurálás hozzátett, megváltoztatott vagy eltávolított;

16. restaurátori állapotfelmérés: olyan állapotfelmérés, amely meghatározza a kezelendő kulturális örökség védett elemei alkotóanyagainak állapotát, tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat, vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit;

17. restaurátori kutatás: műemléken, annak alkotórészeként vagy tartozékaként védett képző- és iparművészeti alkotásokon, berendezési tárgyakon végzett, tudományos alapokon nyugvó roncsolásos jellegű restaurátori beavatkozás (mintavétel, szondázó feltárás), amelynek célja a kulturális javak alkotó anyagainak, állapotának és bomlási folyamatának meghatározása, történeti rétegeinek megismerése, a története során keletkezett elváltozások, vagy azon végrehajtott változtatások esztétikai következményeinek tanulmányozása, kiértékelése, többszintű vizsgálati folyamat, restaurálási beavatkozást alapoz meg, vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul;

18. restaurátori kutatási dokumentáció: a restaurátori kutatást hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolt formában rögzíti a kutatás során feltárt adatokat, igazolja a kutatás szükségességét, leírja a kutatás folyamatát és bemutatja a feltárt kultúrtörténeti és egyéb adatokat, tényeket megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket;

19. vonalhálós alakhű műemlékfelmérés: alakhű építészeti felmérési módszert alkalmazó dokumentálás, amely az épülettől független (de az épület adottságához alkalmazkodó) geodéziai kitűzési hálózat felhasználásával, m=1:20, vagy m=1:50 léptékű ábrázolással pontosan rögzíti az épület geometriai jellemzőit és műszaki állapotának adatait (különösen a falszövet jellegzetességeit, repedéseket, falelválásokat, különböző korú vakolatmaradványok, festésrétegek felületi elhelyezkedését).

3. §4 A Kormány a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a kulturális örökség védelméért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

A szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységek5

4. § (1) Szakértői tevékenységnek minősül a régészeti területen

a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének készítése, valamint

b) a régészeti örökség felkutatásával, értékelésével, számbavételével, nyilvántartásával, megőrzésével, fenntartható használatával kapcsolatosan, különösen a földmunkával járó beruházás megrendelője, építtetője vagy kivitelezője számára végzett tanácsadói tevékenység.

(2) Szakértői tevékenységnek minősül a műemléki területen

a)6 műemléki érték dokumentálása szakterületen (kivéve az orgonahangszer- helyreállítási szakterület és a történeti kertek szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenységek)

aa)7 a műemléki érték dokumentálása: inventarizáció, műemléki revízió, vonalhálós alakhű műemlékfelmérés, értékleltár, építéstörténeti tudományos dokumentáció, értékvizsgálat, védetté nyilvánítási dokumentáció önálló elkészítése,

ab) a védett műemléki értéket érintő tevékenységeket, pályázatokat előkészítő tanulmányok készítése: megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány készítése, műemlék vagy műemléki terület kezelési tervének készítése,

ac) a védett műemléket érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, műemléket érintő tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése,

ad) a védett műemléket érintő pályázatok műemlékvédelmi szempontból történő elbírálása és minősítése,

ae) az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a műemléket érintő tevékenység tervezési programjának összeállításában való részvétel, a tervezéssel kapcsolatos műemlékvédelmi szakkérdések tekintetében;

b)8 műemléki épületkutatás szakterületen

ba) a műemlék épületkutatása,

bb) a műemléken végzett tevékenység kutatói megfigyelése,

bc) a műemléken végzett épületkutatást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a műemléken végzett épületkutatás – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése;

c)9 műemléki restaurátor szakterületen (kivéve az orgonahangszer- helyreállítási szakterület vonatkozásában meghatározott tevékenységek)

ca)10 a védett műemléki érték fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó restaurátori állapotfelmérése, kutatása,

cb)11 a védett műemléki értéken végzett konzerválás vagy megelőző konzerválás,

cc) a védett műemléki értéken végzett esztétikai helyreállítás,

cd) a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, a védett műemléki értéken végzett restaurálást érintő tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése,

ce)12 restaurátori kutatási vagy restaurálási dokumentáció összeállítása;

d)13 történeti kertek szakterületen a történeti kert, történeti táj esetében

da) inventarizáció, revízió,

db) kertépítészeti felmérés, értékleltár,

dc) történeti kert kerttörténeti tudományos dokumentáció,

dd) kezelési- és helyreállítási terv,

de) értékvizsgálat, védetté nyilvánítási dokumentáció

önálló elkészítése, valamint

df) a védett történeti kertet érintő pályázatok előkészítéséhez szaktanulmányok készítése, pályázatok műemlékvédelmi szempontból történő elbírálása és minősítése,

dg) közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés, engedélyhez kötött tevékenység – megvalósítás során történő, jogkövetkezménnyel járó – véleményezése,

dh) a védett történeti kertet érintő tevékenység tervezési programjának összeállításában való részvétel a tervezéssel kapcsolatos műemlékvédelmi szakkérdések tekintetében,

di) a történeti kert régészeti módszerekkel történő kutatása;

e)14 műemléki épületdiagnosztika szakterületen:

ea) a műemlék épületek műszaki, faldiagnosztikai vizsgálata,

eb) műemlék állapotának szakértői felülvizsgálata;

f)15orgonahangszer-helyreállítási szakterületen műemlék épületben elhelyezett, vagy műemléki értéket megtestesítő orgonahangszer

fa) szerkezetének elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása, karbantartása (szabályozása, hangolása, megbontással járó tisztítása), valamint e tevékenységekre vonatkozó dokumentáció készítése,

fb) házát érintő tevékenységek, különösen elhelyezése, bontása, helyreállítása, átalakítása restaurálása, valamint e tevékenységek örökségvédelmi engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció készítése,

fc) építéstörténeti tudományos dokumentációjának elkészítése, hangszertörténeti szempontú véleményezése, valamint pályázatok elbírálása, az orgonát érintő inventarizációban, védetté nyilvánítási dokumentáció elkészítésében, közigazgatási hatósági ügyekben szakértőként való közreműködés.

A szakértői jogosultságot igénylő tevékenység végzésének feltételei16

5. § (1)17 Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott területeken vagy szakterületeken a 4. §-ban meghatározott szakértői tevékenység folytatására irányuló szándékot a miniszternek kell bejelenteni.

(2) A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti személy az adott terület vagy szakterület vonatkozásában rendelkezzen az e rendeletben meghatározott

a) végzettséggel és szakképesítéssel, valamint

b)18 a szakképzettséget igazoló okirat kiállítását követően szerzett szakmai gyakorlattal.

(3) Gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég (a továbbiakban együtt: cég) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott területen vagy szakterületen akkor végezheti a 4. §-ban meghatározott szakértői tevékenységet, ha az adott tevékenységet személyesen ellátó munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja szerepel a 10. § szerinti szakértői nyilvántartásban, továbbá rendelkezik az adott területen vagy szakterületen előírt feltételekkel.

(4)19 Műemlék alkotórészét, tartozékát képező, műemlékként és egyúttal kulturális javakként is védett tárgyakat érintő, a 4. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tevékenység esetén alkalmazandók a 4. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tevékenységekre vonatkozó rendelkezések.

(5)20 A műemléki érték dokumentálása, a műemléki épületkutatás és a történeti kertek szakterületeken állami műemlékvédelmi és -helyreállítási intézmény kutatói munkakörében szerzett legalább 10 év szakirányú szakmai gyakorlat, a kérelmezett szakterület vonatkozásában a szükséges jogosultság megszerzésekor mentesít a 7. § (1), (2) és (4) bekezdésében előírt szakképzettség teljesítése, valamint a 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott igazolás, valamint a 9. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratok benyújtása alól.

(6)21 A 4. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában meghatározott tevékenység elvégzéséhez régészeti területen szakértői jogosultsággal rendelkező régészt kell bevonni.

(7)22 A szakági építésügyi műszaki szakértői szakterületen műemlék építmények műszaki szakértői részszakterületen jogosultsággal rendelkező személy a műemléki érték dokumentálása és a műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság megszerzésekor mentesül a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 8. § (6) bekezdésében előírt számítási módszer alapján megszerzett szakmai gyakorlat igazolása alól.

6. § (1) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles régész szakképzettség

vagy

b) mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség, bölcsészettudomány képzési területen szerzett szakképzettség és régészeti specializáció

szükséges.

(2) Régészeti területen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) régészeti feltárásra jogosult intézményben vagy örökségvédelmi hatóságnál régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerzett, összesen legalább 5 éves vagy

b) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer alapján legalább 50 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

7. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) okleveles művészettörténész,

b) okleveles régész,

c) okleveles építészmérnök,

d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki, vagy

e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki

szakképzettség szükséges.

(2)23 Műemléki terület műemléki épületkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) okleveles művészettörténész,

b) okleveles régész,

c) okleveles építészmérnök,

d) okleveles építészmérnök és műemlékvédelmi szakmérnöki vagy

e) okleveles építőművész és műemlékvédelmi szakmérnöki

szakképzettség szükséges.

(3) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész szakképzettség szükséges, a 4. § (2) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontjai szerinti tevékenységek esetén a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal.

(4) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és

a) okleveles tájépítészmérnök vagy

b) okleveles tájépítész és kertművész (MA diploma)

szakképzettség szükséges.

(5)24 Műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és okleveles építőmérnök, okleveles szerkezet-építőmérnök vagy okleveles építészmérnök, okleveles faipari mérnök, okleveles geológus szakképzettség szükséges.

(6)25 Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) a 4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti tevékenység esetén

aa) hangszerész – orgonaépítő és -javító vagy

ab) hangszerkészítő és -javító (orgona) szakképesítés,

b) a 4. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerinti tevékenység esetén mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész szakképzettség szükséges, a 4. § (2) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja szerinti tevékenységek esetén a tevékenységnek megfelelő szakiránnyal,

c) a 4. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontja szerinti tevékenység esetén mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és felsőfokú orgonaművészi, felsőfokú orgonatanári, felsőfokú egyházzenészi végzettség

szükséges.

8. § (1) Műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a)26 műemlékvédelem területen legalább 5 év munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy

b) az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(2)27 Műemléki terület műemléki épületkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a)28 műemlékvédelem területen legalább 5 év munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett, szakirányú tevékenységgel megszerzett, vagy

b) az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont, valamint az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 20 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott 5 év kutatói munkakörben végzett tevékenységből 3 év állami műemlékvédelmi intézményben kutatói munkakörben végzett szakirányú tevékenység szükséges a 7. § (1) bekezdés c) pontja és a 7. § (2) bekezdés c) pontja esetén a szakmai gyakorlat teljesítéséhez.

(4) Műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) műemlékvédelem területen restaurátori feladatokra irányuló legalább 5 éves jogviszonnyal szerzett, vagy

b) a szakirányú végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves szakmai tevékenységgel szerzett és az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(5) Műemléki terület történeti kertek szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) műemlékvédelem területen legalább 5 év történeti kert szakterületen végzett, szakirányú tevékenységgel szerzett, vagy

b) a 1. melléklet 5. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 30 pont

szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(6)29 Műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett 30 pont szakmai gyakorlat igazolása szükséges.

(7)30 Műemléki terület orgonahangszer-helyreállítás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez

a) a 4. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti tevékenység esetén orgonaépítéssel és -helyreállítással foglalkozó munkáltatónál eltöltött örökségvédelmi területen legalább 5 éves, szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszonyban megszerzett,

b) a 4. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja szerinti tevékenység esetén a 8. § (4) bekezdése alapján számított,

c) a 4. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontja szerinti tevékenység esetén

ca) legalább 5 év szakirányú tevékenységgel megszerzett, és

cb) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott számítási módszer alapján megszerzett legalább 40 pont

szakmai gyakorlat szükséges.

8/A. §31 (1) Védett műemléki értéket érintő szakértői tevékenységben szakképzettséggel nem rendelkező személy közreműködését nem lehet igénybe venni.

(2) A szakképzettséggel rendelkező, de szakmai gyakorlattal nem rendelkező személy az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő irányításával, annak személyes közreműködésével végezhet a műemléken vagy annak alkotórészén, védett tartozékán beavatkozást, amely társszerzői minősítést és szakmai gyakorlat igazolását szolgálja.

(3) Egyéb képzettségű szakember műemléken kizárólag a szakértő irányításával saját képesítésének megfelelő részfeladatot végezhet, mely szakmai gyakorlatnak restaurátori vonatkozásban nem vehető figyelembe.

8/B. §32 A szakértő felelőssége kiterjed az általa elvégzett beavatkozásra, az általa irányított egyéb képzettségű szakember és a felügyelete alatt működő gyakornok tevékenységére, valamint a műemlékvédelem szempontjainak érvényesítésére.

A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés és a nyilvántartás szabályai33

9. § (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés – a kulturális örökség védelméről szóló törvényben és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolg. törvény) meghatározottak mellett – tartalmazza:

a) a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (cég esetén a munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag)

aa) szakképesítésének igazolását;

ab) szakmai gyakorlatának igazolását;

b) a terület és szakterület, továbbá műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését.

(2) A bejelentést a 2. mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani.

(3) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát;

b) oklevél mellékletét, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges;

c) a szakmai gyakorlat igazolását az alábbiak szerint:

ca) a szakmai tevékenység részletes leírását (a szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység),

cb) az alkalmazásban töltött idő munkáltatói igazolását,

cc)34 a pontszámítás alapját képező tevékenységről a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ), a Magyar Nemzeti Múzeum, a Lechner Lajos Tudásközpont (a továbbiakban: LLTK), vagy az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatóság számára benyújtott dokumentáció megnevezését és leltári számát, iktatószámát vagy egyéb iratazonosító számát azzal, hogy az LLTK által véleményezett dokumentációk közül nem vehető számításba az, amelyről a véleményezés során az LLTK megállapította, hogy a tartalma nem felel meg az Övr.-ben foglalt követelményeknek, vagy amelyhez kapcsolódó tevékenységet az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatóság az ezen követelményeknek meg nem felelő dokumentáció miatt nem engedélyezett.

9/A. §35 Ha a szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumok nem támasztják alá egyértelműen az 1. mellékletben meghatározott pontszámok elérését, a miniszter a Központ mint szakértő szervezet véleményét kikérheti.

10. § (1)36 A miniszter nyilvántartást vezet a szakértői tevékenységet folytató személyekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a Szolg. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltakon felül a következő adatokat tartalmazza:

a) szakértői tevékenység területének és szakterületének megnevezését, műemléki restaurátori szakterület esetén a restaurátori szakirány megnevezését,

b) a nyilvántartási számot,

c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját,

d) az adatváltozás bejelentésének időpontját,

e) a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedést és annak időbeli hatályát.

(3)37 A miniszter a szakértői nyilvántartást a szakértői tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság igazolásához szükséges mértékben elektronikus úton hozzáférhetővé teszi.

11. § (1) Valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott – az e rendelet szerinti – szakértői tevékenység végzésére jogosult szolgáltató Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakértői tevékenységet, ha az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.

(2) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretében történő szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentésre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § (1)38 Ha a szakértő a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, a miniszter a Szolg. törvény 25. §-a szerint jár el.

(2)39 A miniszter az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi.

(3)40 A miniszter eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törli azt, aki

a) a bejelentésben valótlan adatot közölt az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása tekintetében, és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy

b) az e rendeletben meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik.

(4)41 Ha a cég a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalójának vagy személyesen közreműködő tagjának átmeneti hiányára tekintettel bejelenti a miniszternek a szakértői tevékenysége felfüggesztését, a miniszter a felfüggesztés tényét rögzíti a nyilvántartásban. Ha a felfüggesztést követő egy éven belül a cég – a 9. § megfelelő alkalmazásával – nem igazolja a szakértői nyilvántartásban szereplő munkavállalója vagy személyesen közreműködő tagja jogosultságát, a miniszter a (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.

12/A. §42 A műemléki érték védelmével kapcsolatos műemléki területen a miniszter, ha az örökségvédelmi, az örökségvédelmi felügyeleti vagy az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy valamely védett műemléki érték a szakértőnek felróható okból

a) súlyosan veszélyeztetetté válik, 5 évre megtiltja a szakértői tevékenység folytatását,

b) helyreállíthatatlanul sérült vagy elpusztult, a szakértőt vagy szakértő szervezetet törli a nyilvántartásból.

Záró rendelkezések43

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)44

(4) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet folytathat az az igazságügyi szakértő is, aki műszaki felsőoktatás keretében szerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel rendelkezik, ha

a)45 az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendelet alapján a műemlékvédelem szakterületre felvették,

b) az igazságügyi szakértői névjegyzékben műemlékvédelem szakterületen e rendelet hatálybalépésének időpontjában szerepel, és

c) 2015. december 31-ig az 5. § (1) bekezdése alapján bejelenti a hatóságnak, hogy a műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenységet kíván végezni.

(5) Az 5. § (2) bekezdésétől eltérően végzettségétől, szakképesítésétől és szakmai gyakorlatától függetlenül a régészeti területen szakértői tevékenységet folytathat az a személy is, aki a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterület régészet részszakterületen 2012. december 28-án szakértői jogosultsággal rendelkezett, ha

a) 2015. december 31-ig bejelenti a hatóságnak, hogy a régészeti területen szakértői tevékenységet kíván végezni, és

b) a bejelentéséhez mellékeli a R2. szerinti szakértői jogosultságának igazolását.

14. §46 (1) E rendeletnek az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.R.) módosított és megállapított rendelkezései nem érintik a Mód.R. hatálybalépését47 megelőzően jogosultságot szerzett szakértők jogosultságának fennállását.

(2) Az a szakértő, akit a Mód.R. hatálybalépése48 előtt a Magyar Építész Kamara műemléki falkutatás szakterületen névjegyzékbe vett, műemléki épületkutatás szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

(3) Az a szakértő, akit a Mód.R. hatálybalépése49 előtt a Magyar Építész Kamara műemléki faldiagnosztika szakterületen névjegyzékbe vett, műemléki épületdiagnosztika szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

15. §50 Az a szakértő, aki 2015. január 1. előtt orgonahangszer-helyreállítás szakterületen névjegyzékbe került, orgonahangszer-helyreállítás szakterületen jogosult szakértőnek minősül.

16–19. §51

1. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez52

1. Régészeti területre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

Egy tevékenységtípusba tartozik a 2–6., a 7–8. és a 9–11. sor szerinti tevékenység. A szakértői jogosultság megszerzéséhez legalább két tevékenységtípusból kell pontot gyűjteni.

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

1 önállóan vezetett, nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás

10 pont

3.

1 önállóan vezetett megelőző régészeti feltárás

6 pont

4.

1 önállóan vezetett, legalább 10 napos régészeti feltárás

4 pont

5.

régész munkatársként 1 alkalommal való részvétel nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltáráson

4 pont

6.

régész munkatársként 1 alkalommal való részvétel legalább 10 napos időtartamú régészeti feltáráson

3 pont

7.

önállóan vezetett 1 régészeti terepbejárás

2 pont

8.

régész munkatársként való részvétel 1 régészeti terepbejáráson

1 pont

9.

tudományos fokozat megszerzése régészeti tárgyú doktori értekezéssel

5 pont

10.

régészeti szakmai tevékenységért kapott állami kitüntetés, díj, elismerés

3 pont

11.

tudományos szaklapban megjelent öt cikk vagy három tanulmány vagy egy monográfia

4 pont

2. Műemléki területen a műemléki érték dokumentálása szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

Egy tevékenységtípusból legfeljebb 15 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik a 2–3., a 3–5., a 6–7., a 8–9. és a 10–13. sor szerinti tevékenység.

 

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

1 db védetté nyilvánítási vagy értékvizsgálati dokumentáció önálló elkészítése

3 pont

3.

1 db védetté nyilvánítási vagy értékvizsgálati dokumentáció elkészítése munkatársként

2 pont

4.

egy teljes építmény vonalhálós alakhű műemlékfelmérésének önálló elkészítése

5 pont

5.

egy teljes építmény vonalhálós alakhű műemlékfelmérésének elkészítése munkatársként

3 pont

6.

önállóan elkészített, legalább 40 objektumra kiterjedő műemléki revízió

5 pont

7.

40 objektumra kiterjedő műemléki revízióban munkatársként való részvétel

3 pont

8.

egy település vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának önálló elkészítése

4 pont

9.

egy település vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának elkészítése munkatársként

3 pont

10.

egy teljes műemlékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentáció önálló elkészítése

9 pont

11.

egy teljes műemlékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentáció elkészítése munkatársként

5 pont

12.

egy műemléket érintő tervezett tevékenységéhez kötődő építéstörténeti tudományos dokumentációjának önálló elkészítése

6 pont

13.

egy műemléket érintő tervezett tevékenységéhez kötődő építéstörténeti tudományos dokumentációjának elkészítése munkatársként

3 pont

14.

műemlékvédelmi intézményben kutatóként teljesített tíz hónap munkaviszony vagy gyakornoki státusz (hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb
9 pontig vehető figyelembe)

3 pont

15.

műemlék-helyreállításban való közreműködésre tekintettel az építésügyért felelős miniszter által adományozott építészeti díj

4 pont

16.

tudományos fokozat megszerzése műemlékvédelmi tárgyú doktori értekezéssel

5 pont

3. Műemléki területen műemléki épületkutatás szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

 

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

1 db 1850 előtti műemlék teljes körű, önálló épületkutatása

7 pont

3.

1 db 1850 előtti műemlék tervezett tevékenységéhez kötődő, önálló épületkutatása

5 pont

4.

1 db 1850 utáni műemlék teljes körű, önálló épületkutatása

5 pont

5.

1 db 1850 utáni műemlék tervezett tevékenységéhez kötődő, önálló épületkutatása

4 pont

6.

1 db műemlék teljes körű épületkutatásában való részvétel munkatársként

2 pont

7.

1 db műemlék tervezett tevékenységéhez kötődő épületkutatásában való részvétel munkatársként (legfeljebb 10 pontig vehető figyelembe)

2 pont

4. Műemléki területen műemléki restaurátori szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

 

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

műemlék alkotórészeként védett képző- vagy iparművészeti alkotásokon önállóan, vagy vezetőként elvégzett restaurátori kutatási, és restaurálási munka

6 pont

3.

műemlék alkotórészeként védett képző- vagy iparművészeti alkotásokon munkatársként elvégzett restaurátori kutatási, és restaurálási munka

4 pont

4.

1 db restaurátori kutatási dokumentáció vagy restaurálási dokumentáció önálló elkészítése (legfeljebb 12 pontig vehető figyelembe)

4 pont

5.

1 db restaurátori kutatási dokumentáció vagy restaurálási dokumentáció elkészítésében munkatársként való részvétel (legfeljebb 12 pontig vehető figyelembe)

3 pont

5. Műemléki területen történeti kertek szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

Egy tevékenységtípusból legfeljebb 15 pont vehető figyelembe. Egy tevékenységtípusba tartozik a 2–3., a 3–5., a 6–7., a 8–9., a 10., a 11. és a 12–13. sor szerinti tevékenység.

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

1 db történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának önálló elkészítése

3 pont

3.

1 db történeti kert védetté nyilvánítási dokumentációjának elkészítésében való közreműködés munkatársként

1 pont

4.

1 db védett történeti kert vagy egyéb, műemléki védelem alatt álló kert önálló kertépítészeti felmérése

5 pont

5.

1 db védett történeti kert vagy egyéb, műemléki védelem alatt álló kert kertépítészeti felmérésében való közreműködés munkatársként

2 pont

6.

történeti kertek inventarizációjának önálló elkészítése egy teljes településen vagy 100 ingatlanra kiterjedő településrészen

4 pont

7.

történeti kertek inventarizációjának elkészítése munkatársként egy teljes településen vagy 100 ingatlanra kiterjedő településrészen

2 pont

8.

1 történeti kert kerttörténeti tudományos dokumentációjának önálló elkészítése

5 pont

9.

1 történeti kert kerttörténeti tudományos dokumentációjának elkészítésében való közreműködés munkatársként

2 pont

10.

műemlékvédelmi intézményben történeti kertek szakterületen teljesített tíz hónap munkaviszony vagy gyakornoki státusz (hosszabb munkaviszony vagy gyakornoki státusz esetén legfeljebb 9 pontig vehető figyelembe)

3 pont

11.

tudományos fokozat megszerzése tájépítészeti tárgyú doktori értekezéssel

5 pont

12.

1 védett történeti kert vagy egyéb műemléki védelem alatt álló kert kezelési- és helyreállítási tervének önálló elkészítése

5 pont

13.

1 védett történeti kert vagy egyéb műemléki védelem alatt álló kert kezelési- és helyreállítási tervének elkészítésében való közreműködés munkatársként

2 pont

6. Műemléki területen műemléki épületdiagnosztika szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

 

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

1 db műemléki védelem alatt álló épület épületdiagnosztikai – nedvesség- és sótartalom vizsgálati, anyagtani, vagy statikai, vagy faanyagvédelmi – szakvéleményének önálló elkészítése

5 pont

3.

1 db műemléki védelem alatt álló épület épületdiagnosztikai – nedvesség- és sótartalom vizsgálati, anyagtani, vagy statikai, vagy faanyagvédelmi – szakvéleményének munkatársként való elkészítése

2 pont

4.

tartószerkezet rekonstrukciós szakmérnöki képesítés

7 pont

7. Műemléki területen orgonahangszer-helyreállítási szakterületre vonatkozó számítási módszer a szakmai gyakorlat igazolására

 

A

B

1.

Tevékenység

Pontszám

2.

műemlék épületben orgona elhelyezése, helyreállítása, átalakítása engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező építéstörténeti tudományos dokumentáció önálló elkészítése

8 pont

3.

műemlék épületben orgona elhelyezése, helyreállítása, átalakítása engedélyezése iránti kérelem mellékletét képező építéstörténeti tudományos dokumentáció elkészítésében való közreműködés munkatársként

5 pont

4.

50 db orgona inventarizációjának elkészítése munkatársként

3 pont

5.

műemlékvédelmi szakmérnöki képesítés

5 pont

6.

tudományos fokozat megszerzése orgonatörténeti tárgyú doktori értekezéssel

5 pont

7.

külföldi felsőfokú oktatási intézményben megszerzett orgonaszakértői végzettség (MA vagy posztgraduális diploma)

8 pont

8.

3 db, tudományos szaklapban megjelent, orgonatörténeti tárgyú publikáció

5 pont

2. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez53

A szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentés tartalma

1. Személyi adatok

 

1.1. név

 

1.2. lakcím

 

2. Szakértői terület – szakterület

 

2.1. szakértői terület megnevezése

 

2.2. szakértői szakterület megnevezése

 

3. Szakképesítés adatai

 

3.1. szakképzettség megnevezése (amennyiben releváns, szakirány feltüntetésével)

 

3.2. szakképesítést igazoló okiratot kiállító intézmény megnevezése

 

3.3. szakképesítés megszerzésének időpontja

 

3.4. szakképesítést igazoló okirat száma

 

4. Szakmai gyakorlat igazolása

 

4.1. szakmai tevékenység leírása

(a szakmai gyakorlat megszerzésének helye, ideje, a betöltött munka- vagy feladatkör, a végzett szakmai tevékenység részletes bemutatása)

 

4.2. munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött idő (munkáltató megnevezése, jogviszony kezdete és vége)

 

4.3. a pontszámítás alapját képező tevékenységre vonatkozó, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Magyar Nemzeti Múzeum, az LLTK számára, vagy az építésügyi, illetve az örökségvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentáció megnevezése (objektum neve, címe, műemléki azonosítója/lelőhely nyilvántartási azonosító száma, készítés éve, készítője/készítői neve, leltári száma, iktatószáma vagy egyéb iratazonosító száma, pontértéke)

 

4.4. további pontszámítás (felsorolva a dokumentációktól független, a fentiekben fel nem sorolt pontértékű tételeket)

 

4.5. a pontszámítás összesítése

 

3. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Az R1 1. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 36. sorral egészül ki:

[Sorszám

Szabályozott szakma megnevezése

Hatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni]

 

„36.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység

régészeti területen: Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

műemléki területen: Magyar Építész Kamara”

4. melléklet a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Az Övr. 5. melléklete a következő 2.6. ponttal egészül ki:

(A feltárást végzők adatai)

„2.6. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!